Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
5 1993. június 2., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÁROM ÉVE INTERPELLÁLT A KÉPVISELŐ Bajára is kerülhet gázkút Talán nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi évek leggyakoribb közlekedési szabálysértése az autók gázzal való üzemeltetése volt. A folyamatosan dráguló benzin helyett egyre többen szereltették be gépkocsijukba a gázpalackot, és hiába vadásztak a rendőrök a gázos kocsikra, még a büntetés összegével együtt is megérte így közlekedni. Miután nyilvánvaló vált, hogy új szabályzók szükségesek a közlekedési rend helyreállításához: 1990-ben Nagy András országgyűlési képviselő interpellált a Parlamentben a gáz legális használata érdekében. Az azóta eltelt három évben alaposan megtárgyalhatták a témát különböző bizottságok, s végre úgy tűnik, zöld utat kap a javaslat. A legalizálás ellen eddig elsősorban biztonsági és gazdasági okokra hivatkoztak. Nagy András véleménye szerint ha más országokban biztonságossá tudták tenni a gázüzemű autókat, ak• Nagy András kor ez Magyarországon sem lehet gond. A gazdasági oldalról úgy nyilatkozott, hogy a benzin mindenkori árának 75-80 százalékába kerülhetne a gáz. Ez nem is lenne rossz! Természetesen, a most meglevő készülékek nem legalizálhatok, míg ahhoz, hogy az újabbak beszerelhetők legyenek, az autókon körülbelül 40 ezer forintnyi átalakítást kell elvégezni. Jelenleg három gázkút van az országban, s mivel bajai képviselő szólalt fel először az ügyben, továbbá egyébként is sok gázüzemű kocsi van a térségben, az egyik kút Bajára kerülhet. A Szegedi úton lenne alkalmas hely a telepítésre, amelynek elvégzését már vállalta is egy kft. Ezért a továbbiakban csak az a kérdés, hogy a város képviselő-testülete elfogadja-e az erre vonatkozó javaslatot. Egy biztos, a bajai közvélemény a gázüzemű gépkocsik engedélyezése mellett van, környezetvédelmi és anyagi okokból egyaránt. És bizakodnak a kedvező döntésben. Géczy Zsolt Gyermekalkotók A kiskunhalasi Általános Iskola és Speciális Szakiskola a Fogadj el alapítvány segítségével idén immár hagyományként hirdette meg regionálisan az eltérő tantervű általános iskolákban tanuló gyermekek számára az alkotói pályázatot. Tizenhét helyről 300 munka érkezett. A legjobbnak talált hatvan alkotás részt vehet azon a kiállításon, amely pénteken délután 3 órakor nyílik a szervező-iskolában. Országos döntőben Az elsősegélynyújtó területi versenyek után Bács-Kiskun megyét a bajai Tóth Kálmán Szakközépiskola öt-tagú csapata fogja képviselni az országos döntőben. Zánkára, a verseny színhelyére pénteken utaznak el a fiatalok. Oktatás vízimentőknek Múzeumkerti Esték KINNLÉVŐSÉGEK Veszteség nélkül Bács-Kiskun megye huszonhét fogyasztási szövetkezetéből éppen egy tucatnyi zárta veszteséggel az elmúlt gazdasági évet, de a kalocsai áfész nincs közöttük - tudtuk meg a szövetkezet nemrégiben megtartott zárszámadó közgyűlésén. Tamás Sándor elnök a beszámolójában hangsúlyozta, ha nem is a megszokott nagyságrendű nyereséggel zárták az évet, azért szégyenkezésre sincs okuk. A szövetkezetét a nehéz gazdasági körülmények, valamint a behajthatatlan több millió forintos kinnlévőségek is nehéz helyzetekbe hozták, azért a fizetőképességet sikerült megőrizni, a vagyonuk sem csökkent. A tartaléktőkéjük arra is lehetőséget adott, hogy tavaly három gazdasági társaság alapításába is beszálltak. Elemezve a közvetlen gazdasági környezetet, s a jövőt tervezve megállapították, hogy egyre több a bizonytalansági tényező. A legfontosabbnak azonban továbbra is a bolthálózat fenntartását tartják, hisz ezzel nemcsak a tagságnak, a lakosságnak ellátását végzik, de az áfész-üzemek termékeinek is biztos piacot teremtenek. Úszó ovisok Huszonnyolc óvodásból huszonnégyen megtanultak úszni Kalocsán annak az akciónak a keretében, amit az önkormányzat is támogatott. A Bem Apó utcai óvoda egy országos pályázaton is indult a gyerekek sportolási lehetőségeinek megteremtéséért, ehhez nyertek is 40 ezer forintot. Ebből a pénzből heti egy alkalomra tellett a usziba-járásra, melynek eredményeképpen ők huszonnégyen már biztonságosan átszelik a medence vizét. Az önkormányzat egyébként nem csak a legkisebbek úszásoktatásban való részesítését szorgalmazza, hanem az általános iskolásokét is. A korábbi évekhez hasonlóan, az idei nyáron is megrendezik Kiskunhalason a Múzeumkerti Estéket. A Thorma János Múzeum kertje hangulatos helyszínt ad az öt előadásból álló rendezvénysorozatnak, mely július 8-án indul. Lesz Régi Pesti Kabaré Mikó Istvánnal és Szombathy A múlt héten arról cikkeztünk, hogy a Bácskában, de az ország más részén is veszélyben van a cukorrépa-termesztés, mert az elmúlt évi szárazság és az enyhe tél kedvezett a kártevők túlélésének, különösen a cukorrépa-barkóbogár szapordott el. A Bácska és Duna-melléki Mező- gazdasági Szövetség adatai szerint a barkó falánkságának köszönhetően, a védekezés ellenére, naponta egy hektár vetés tűnt el. Cikkünk nyomán jelentkezett a megyei növényvédelmi felügyelőség, amely túlzottnak találta azt, hogy a vetésterület 35 száGyulával, a Vajdasági Tanyaszínház bemutatja a Csantavéri Passiót. A nótakedvelőkre is gondoltak a szervezők, fellép többek között Urbán Kati és Bojtor Imre. Az operettvilágból Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor, valamint Maksa Zoltán, a népszerű humorista is ott lesz. zaléka a barkóbogár miatt pusztult el volna el. A szövetség és a felügyelőség munkatársaival végigjártuk a kritikus szakaszokat, amelyek közül a legtragikusabb helyzet Felsőszentivánon alakult ki. Amint az ágazatvezetőtől megtudtuk, a legoptimálisabb időben történt a vetés, de sajnos, az azt követő eső leverte a talajt, és a cserepesedés miatt a növény nehezen kelt ki, és nehezen fejlődött, így a négyszázméterenként megjelent 4-5 darab barkóbogár inváziószerűen a tőszám negyedét megette. A szakemberek Holnap reggel a bajai vöröskereszt szervezésében tanfolyam kezdődik a Sugovica-parton szolgálatot teljesítő két mentőcsónak legénységének, valamint annak a harminc "bélás” gimnazistának, aki a jószándékát szakmai ismeretekkel kívánja kiegészíteni. A vöröskeresztesek azt is szeretnék elérni, hogy valamennyi üdülőgondnok is szerezzen ismereteket a vízimentésben, hiszen a bajbajutottaknak cak így segíthetnek. szaporítja, hogy május 7. óta egy szem eső nem esett, és a felcserepe- sedett talajt fogashenger hiányában nem tudják meglazítani. Felsőszentivánon éppen ezért a 430 hektárból 197 hektárt kitárcsáztak, de például a Dunántúlon a mohácsiak 400 hektárt, a boly iák pedig az 1000 hektár felét. Nagyon szép a vetés a mátételki szövetkezet néhány táblájában, és Bácsbokodon, mert a védekezés jól sikeredett, de az időjárás itt is nyomot hagyott: az előző évekhez képest sokkal ritkábbak a sorok. A helyszíni bejárás során az a kép alakult ki a szakemberekben, hogy a cukorrépa-táblákban keletkezett kár 60 százalékát a talaj cserepesedése, 40 százalékát pedig a vetéshiba és a barkóbogár okozta. Ennek egyik példáját a bácsbokodi út mentén lévő vetésekben láthattuk, ahol a kiparcellázott táblában a fenti okok miatt minden harmadik területet ki kellett szántani, mellyel hektáronként több tízezer forinttal megnövekedtek a költségek, a terméskiesés miatt pedig már előre lehet számítani a veszteségekre. P. Z. NEMCSAK A BARKÓBOGÁR A BŰNÖS Kiszorultak a magyar vetőmagok szerint az is komoly probléma, hogy a privatizáció során a cukorgyárak már nem a megszokott magyar vetőmagfajtákat adjákki a szövetkezeteknek — amelyek pedig sokkal ellenállóbbak voltak a betegségekre —, ezért a vetőmag is oka lehet a károknak. Az is szóba került, hogy esetleg a jugoszláv határ túloldaláról kerültek át a veszélyes bogarak, hiszen köztudott, hogy a kinti mező- gazdaság az embargó miatt nagyon sok vegyszert nélkülöz. A gondokat • A növényen nyilvánvalóan látszik a kártétel HÁZAK A SEMMIBŐL, ÖKUMENIKUS ALAPON Szociális lakásprogram kalákában Születésnap • Az ünnepelt A napokban ünnepelte Kiskunhalason 90. születésnapját H. Béres Erzsébet, a népszerű táncpedagógus és illemtanár. Ez alkalomból otthonában köszöntötte Vas Benő alpolgármester és Mikó Piroska, a polgármesteri hivatal közművelődési főelőadója. Meghatódva vette át az óriási virág- és ajándékkosarat az ünnepelt, aki évtizedeken át, a mai napig egyik meghatározó egyénisége Kiskunhalas kulturális életének. (kép és szöveg: Fáber Erzsébet) A Habitat for Humanity házépítési program Amerikából indult 16 évvel ezelőtt. Eddig 16 000 házat építettek fel 800 amerikai városban és községben, a világ 35 országában. Hazánkban két éve, Lőrincz Kálmán — jelenleg magyarországi vezérigazgató — egyéni kezdeményezése alapján kezdődött meg a Habi- tat-mozgalom szervezése. Az előkészítésben jelentős szerepet vállalt a Lakitelck Alapítvány, amely hárommillió forinttal járult hozzá a tavaly februárban, Közép-Európában elsőként Házat—Hazát néven létrejött alapítvány indulótőkéjéhez. A program ökumenikus alapon működik, nem titkolt célja megoldani az arra rászorulók, főleg fiatalok lakásproblémáit, s megteremteni az igazán emberi élet feltételeit. Az újfajta építkezési mód egyedi hitel- konstrukcióra épülő, eddig még az országban nem ismert formát kínál. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat. Ennek első lépéseként be kell kapcsolódnia abba a közösségi munkába, melynek során mindenki ötszáz órát dolgozik mások házának megépítésén. Ez azonban ekkor még csak adomány, később válik előtaka- rékossággá azok számra, akik az alapítvány családkiválasztó mechanizmusában a rászorultság mértékétől függően lakáshoz jutnak. Az ötszáz óra ledolgozása tehát nem garancia a saját otthonra, csupán esély. Következő lépésként-------amennyiben a C saládkiválasztó Tanács őt jelöli meg a soronlévő ház beköltözőjeként — be kell fizetnie százezer forintot, s 20-25 éven át vállalnia kell a körülbelül 700 fomtos havi törlesztést. Egy 100 négyzetméteres alapterületű modem és gyors, szinte hetek alatt átadható gipsz-karton technológiájú — a leendő tulajdonos egyéni elképzelései szerint tervezett — ház költsége másfél—kétmillió forint közötti. Az alapítvány tulajdonképpen ezt az összeget előlegezi meg a jelölteknek. A házakat nyereség és kamat nélkül építik fel, a származó teljes bevételt további házak építésére fordítják. Az emberközeli együttműködés az építésen túlmenően a közösségek fejlesztésére is törekszik. Az első európai Habitat-házat Bátaszé- ken építették, Vácott iskolabővítést végeztek. De megjelentek az alapítvány pártolói Szekszárdon, Pécelen, Cegléden, Abdán, Martonvásáron és Móron is. A probléma csupán az, hogy a már említett költségekben a telekár nem szerepel. Azokat elsősorban az önkormányzatoktól és az egyházaktól szeretné megkapni az alapítvány, közművesítve. Ennek fejében az ötszáz óra közösségi munka nagy részét a rendelkezésükre bocsátanák. A „kalákás" lakásprogram a mai társadalmi helyzetben nagy terhet vehet le az önkormányzatok válláról. A városokban az eddig önkormányzati bérlakásokban élők családi házat építhetnének, átadva bérletüket másoknak. A kis települések önkormányzatai pedig ezzel marasztalhatnák, esetleg telepíthetnék vissza a fitatalokat. Gödöllő, Vác és Cegléd polgármesterei felismerve ezt, szívügyüknek tekintik, s támogatják az Amerikában már jól bevált szociális lakásépítési programot. Sajnos Bács-Kiskunban a Házat—Hazát alapítványban rejlő lehetőségek még csak körvonalaiban vagy egyáltalán nem ismertek. Pedig a program teljesen politikamentes, csupán az erőre, a hitre, az emberségre és az összefogásra alapszik. Mai, sokszor kilátástalnnak tűnő helyzetünkben azt próbálja bizonyítani, hogy a nulláról is el lehet kezdeni és hihetetlen eredményeket felmutatni. ha hiszünk az emberek ten- niakarásában és barátságában. Sz. Huber Helga Halasi gyermeknap Szombaton rendezték mag a halasi gyerekek számára a sok színes programot kínáló városi gyermeknapot a főtéren. A hagyományosan gazdag választékra Ferincz János képeinek tanúsága szerint bőven volt érdeklődő, kicsi és nagy gyerekek, szüleik társaságában jöttek ünnepelni. S mivel a gépkocsikat elterelték, az aprónép háborítatlanul uralta a terepet. • Készülnek a marcipán-figurák • Kié a legszebb rajz? • Önvédelmi sportok utánpótlása SZÁZHATVAN ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATJA Mégis kell nekünk Déli Autópálya? Két napig tartott Szegeden, az Oktatási Központban a Déli Autópálya Részvénytársaság rendes közgyűlése. A hagyományoknak megfelelően külföldi és belföldi vállalatok is bemutatkoztak a közgyűlés előtt és annak szüneteiben. A javasolt napirendi pontok szerint előterjesztett valamennyi beszámolót, így a részvénytársaság 1992. évi mérlegét is egyhangúlag elfogadták a tulajdonosok. Tudomásul vették azokat a körülményeket, kül- és belgazdasági hatásokat, eseményeket, amelyek Magyarországon mindenféle tőkebefektetést lassítanak. A tulajdonosok egyben megbözták a DAP Rt. vezetését, hogy a tervezés műszaki előkészítését gyorsítsa meg, és a DAP-koncesszió megszerzésének lehetséges alternatíváit, így a finanszírozást is, a közgyűlés határozatának szellemében ültesse át a gyakorlatba. Miért lényeges pátriánknak a Déli Autópálya? Nem valami szokásos vállalkozásról, módszerről van szó; amikor is alakul egy gazdasági társaság, kft., bt. vagy rt., és azonnal fényes ötlettel áll elő, de úgy, hogy az önkormányzat, az állam nyúljon mélyen a zsebébe, és végső soron állja a cechet. hazánkban talán egyedüli a Déli Autópálya, amelyik soha nem kért a kormánytól anyagi támogatást, garanciát, hiszen önerőnői szerveződik és építkezik, olyan európai színvonalú beruházást tervez, amely egyértelműen csak gazdagíthatja az országot. Csupán azt kéri a kormányzattól, az illetékes tárcától, ha az érvényben lévő törvényeknek, szabályoknak eleget tesz, a környezetvédők kifogásait figyelembe veszi, és külföldi tőkebefektetőket hoz, akkor gáncsos- kodás nélkül hagyják ezt a beruházást megvalósulni. Kinek az érdeke ez? Az országé. A recesszióból ugyanis nem lehet szamárfogaton kilábalni. Mára már, éppen ezért, elfogadott az önkormányzatokkal való együttműködés, hiszen 160 önkormányzat, 10 megyei önkormányzat a tagja ennek a vállalkozásnak, és 100 vállalat, illetve magánszemély, külföldi és hazai egyaránt. A 700 kilométeres autópálya megépítése nem kis tőke- befektetést igényel, s a Nyugat-Eu- rópa felől érkező forgalmat felvéve, az osztrák határnál, Búcsúnál és Rá- bafüzesnél két ággal indul, majd Keleten. Barabás térségében lépi át a magyar—ukrán határt, és folytatódik Kijev irányába. Ebben a nagy munkanélküliségben kinek nem kellene egy olyan autópálya, amelyik sok tízezer munkahelyet teremt, főleg a kereskedelemben, idegenforgalomban? Nem szólva arról, hogy Magyarországon a reformkor óta valamennyi főhálózati vasútvonal és országos főút Budapestre összpontosul. Máshol meg mehet(né)nek ökrös szekérrel? Bizony, bizony, ez a vidék autópályája lesz. Lehet. Sz. Lukács Imre x
