Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

6. oldal, 1993. június 2. Fdsőszentivániak a bácsborsódi Őszi Napfényben • Szívesen iátott vendégek érkeztek a napokban a bácsborsódi Őszi Napfény Szociális Otthonba. A felsőszentiváni általános iskolások hozták el Illyés Gyula Tűvé tevők című színdarabját. A Kalmár János tanár által betanított, igazán nagy­szerű előadást elbűvölten figyelték az otthonlakók. • Jól érzi itt magát Szalma Vince bácsi is, aki Kelebiáról került ide. MÁV pá­lyamesterként, műszaki technikusi vég­zettséggel, fontos beosztást töltött be, de — amint büszkén meséli —, 16 évig játszott prímtamburán a bandában. Most előkerült a nagyapjától örökölt régi-régi citera, melyen — ezt jómagam is tanúsíthatom — remekül játszik. (Gál Zoltán felvételei) Nyílt nap a bajai zeneiskolában • Ketten a legkiválóbbak közűi. Kántor Noémi fuvolán és Magocsa Judit zongorán Mozart egyik darabját játssza. Egészségügyi szakkiállítás Az United Way Délmagyaror- szág Alapítvány hagyományte­remtő szándékkal rendezte meg Szegeden az AN-RE ’93 egészség- ügyi szakkiállítást, s hozzá kapcso­lódva a térítésmentes lakossági j szűrőprogramot és életmód­tanácsadást. A nemzetközi orvosi- műszer, gyógyszervegyészeti és re­habilitációs kiállításon keddtől há­rom napon át neves hazai és kül­földi cégek mutatnak be analitikai­terápiás. rehabilitációs eszközö­ket, az egészségügyben használha­tó új műszaki, technikai berende­zéseket. A meghívott szakembe­reknek tudományos szimpóziumo­kat szervezett a bécsi székhelyű Boehringer Mannheim GmbH. A térítésmentes szűréseken egyebek között laborvizsgálatokat végeznek, megmérik az egészségi állapotot jelző rizikófaktorokat. Ezek értékelését követően tanácso­kat kapnak a jelentkezők az egész­séges életmódhoz. (MTI) KIÁLLÍTÁS Szép magyar könyv 1992 Az 1992-es esztendőben napvi­lágot látott szép küllemű termé­szettudományos-, ismeretterjesztő és gyermek könyvek, művészeti al­bumok. reprint kiadványok, szak­könyvek, szépirodalmi művek lát­hatók a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban kedden nyílt kamaratárlaton. A Károlyi-palotában a Szép ma­gyar könyv 1992 versenyében részt vett köteteket tekinthetik meg az érdeklődők. A szép könyvek versenyére 39 j kiadó 135 művet neveze égül is j a zsűri 79 ki. d\: nyl u. ..ic . 1 A díjakat az ünnepi könyvi ét nyi- j tónapján június 4-én, pent n ad- j ják át az Újvárosházán. (MTI) NEVADÁBAN JÚLIUSTÓL ÚJRA ROBBANTANAK A titkok földjének kapuja A kis konvoj Las Vegasból indult. Északnyugati irányban száguldott egy négysávos autópályán a sivatag­ban és vagy száz kilométer után megje­lent a Mercury helységnév, valamint két szokatlan figyelmeztető felirat. Az egyik azt tudatta, hogy ez itt az utolsó kijárat a sztrádáról, a másik egyszerű­en így hangzott: No services! Vagyis­hogy, drága érkező, itt semmiféle szol­gáltatásra ne számíts, itt nincs étterem, nincs motel, nincs benzin. Mármint az ő számára. Mertamúgymindenvan,decsakaz ott dolgozóknak vagy a nagy ritkán meghívott, gondosan megszűrt ven­dégseregnek. Ezúttal egy nemzetközi újságíró-expedíciónak, aminek a hamburgi Welt tudósítója például tagja lehetett, de a TASZSZ San Fran­cisco-! embere, akiről mindenki tudta, milyen gyengéd szálak fűzték — fű­zik? — a KGB-hez, nem jöhetett. Hogy hová? Az úti cél pontos neve Nevada Test Site (Nevadai Kísérleti Terep). 3500 négyzetkilométeres területén (a Saar vidéké 2600 négyzetkilométer), az öt­venes évek óta pontosan 692 kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, kö­zülük kerek százat a földi légkörben, a többit föld alatti alagutakban és kü­lönleges mélykutakban. Nem volt rit­ka az olyan nukleáris detonáció itt, amelynek költsége megközelítette, ne­tán túlhaladta a tízmillió dollárt. Most éppen—így döntött a Kong­resszus — kilenc hónapos robbantási szünet van, de ilyenkor is vagy 400 al­kalmazott dolgozik a Holdra emlé­keztető nukleáris pokolban, amely­nek idei fenntartása robbantás nélkül is 860 millió dollárba kerül. A titkok földjének kapuja Mercury-Check- point, ahol terepszínű tankok és siva­tagi jánnü vek állnak—szükség esetén gördülnek—a 400 tagú, rambokikép- zésü és -küllemű biztonsági személy­zet rendelkezésére. A bejárattól néhány kilométerre áll a Frenchman Flat fedőnevű legrégibb őrhely, 14 ágyas kórházzal és tekepá­lyával, ami atomrobbantások közelé- benjó idegnyugtató. Innét két kilomé­terre robbantottak itt atombombát 1953 májusában. Az 1957 februári „Priscilla” még robbanékonyabb .volt, de még mindig elmaradt a száz kilotonnás „Yucca Fiaton” mögött, ami az újságírókat kísérő férfiú tájé­koztatása szerint 12 millió tonna (!) követ mozgatott meg és olyan mélysé­ges krátert vájt a szenvedő anyaföld­be, amelynek fala elérte a 30 méteres magasságot. A robbantási tilalom egyébként jú­liusig tart, utána 1996-ig évenként öt teszt következhet. A hidegháborúnak vége, de jó, ha mindenki tudja, hogy Nevadában Las Vegason kívül van még mindig egy olyan játszótér is, ami éppen a hazárdőrök elrettentésére al­kalmas. Ferenczy Europress Meghalt a Pulitzer unoka 80 éves korában, vastagbélrákban meghalt a Pulitzer unoka: Joseph Pu- litzer úr, az egyik legtekintélyesebb amerikai kiadóvállalat igazgatója. A legendás Pulitzer sajtóbirodalom harmadik generációjának feje. 1913. május 13-án született, s — amint a springer külföldi sajtószolgálata (SAD) jelenti — május 26-án, rövid­del születésnapja után hunyt el ottho­nában, St. Louisban. A yagypapa, a makói születésű Puiíizer József, 1883-ban alapította meg legsikeresebb lapját, a New York World-öt. Végrendeletében in­dította útjára az irodalmi, drámai, ze­neművészeti és újságírói teljesítmé­nyekért kiadható Pulitzer-díjat, amely 1917 óta az egyik legelismer­tebb amerikai-nemzetközi díj. Az unoka 1935-ben kezdte meg újságírói munkásságát, s hamarosan átvette apjától a St. Louis Dispatch-nak a szerkesztését, majd kiadását, amely­nek kezdő hírlapíróként már a nagy­apja is tudósítója volt. Ma a Pulitzer- konszern a napilapok sorát publikál­ja három amerikai államban, hét tv- csatornát és két rádióállomást mű­ködtet. Joseph Pulitzer Jr. a világ egyik legismertebb műgyűjtője volt. Ha nyár, akkor erdőtűz, tarlótűz Tények és tanácsok a bajai tűzoltóságtól Úgy tűnik az idei nyár is a tavalyi­hoz hasonlóan tartós szárazságot hoz majd. Ebben az esetben pedig sajnos előfordulhatnak az elmúlt év­hez hasonló, komoly kárt okozó tűz­esetek Baja és környéke mezőgazda- sági területén. Ezek elkerülése érde­kében figyelemfelkeltő jelleggel az 1992-es káresetek mellett a mostani nyárra vonatkozóan adott jótaná­csokat Kiss András tűzoltó száza­dos, a bajai tűzoltó-parancsnokság­tól. A parancsnokság illetékességi te­rületén az elmúlt évben a tűzesetek jelentős része mezőgazdasági jellegű volt. Az esetek zömében az avar, a tarló és az aljnövényzet égett, és a tűz sok esetben átterjedt az erdőre, lábon álló terményre, sőt épületre is. A szokatlanul nagy és tartós hőség, az emberi felelőtlenség és gondatlan­ság jelentős tűz- és káresetekhez ve­zetett július és augusztusban. A fele­lősök kilétét sajnos általában nem sikerült felkutatni. Pedig az erdő és tarlótüzek kialakulásánál az emberi felelőtlenség játszik szerepet, így pél­dául a tűzgyújtási tilalom alatt hulla­dékot égetni, vagy a levágott kalá­szos termény tarlóját égetik fel. Az aszályos szárazság időszakában az utakon a száguldó kocsiból felelőtle­nül kidobott égő cigarettacsikk is megnehezíti a tűzoltók dolgát. Az 1992-es évben jelentős erdőál­lományt érintő kárt okozott a Sü- kösdi Május 1. Mg. Szövetkezet te­rületén keletkezett, tűzeset, ahol 14,2 hektár 22 éves feketefenyő égett le. Itt az erdővagyon károsodása mel­lett komoly veszteséget jelentett a botanikai értékek károsítása, a zoo­lógiái értékek károsítása, és a tájesz­tétika károsítása is. A hasonló esetek megelőzése ér­dekében a bajai tűzoltó-parancsnok­ság kéri a lakosságot és a mezőgaz­dasági dolgozókat, hogy a tűzvédel­mi előírásokat fokozottabban tart­sák be. Ne szegjék meg a Földműve­lésügyi Minisztérium által kiadott tűzgyújtási tilalmat. A kiskert és te­lektulajdonosok a kerti hulladékot, lekaszált füvet, gyomot, lehullott fa­levelet ne égessék el, inkább ésszerű komposztálással javíthatják a talajt. Erdőben és aratás közben ne dohá­nyozzanak, csalfci^jdcyt Jtelyen. Az utakon autózva ne dobjak ki az égő csikket, gyufát, mivel az út széli szá- ' ráz aljnövényzet1, fű kÓnnyen lángra kaphat és a szél segítségével a lábon álló gabonatáblába, vagy erdőbe könnyen belekaphat a tűz. A mezőgazdasági nagy munkák végzésére csak kifogástalan műszaki • Legkönnyebben a fenyőcrdö kap lángra. állapotú erőgépet állítsanak üzem­be, és mindegyikét lássák el tűzoltó- készülékkel. Ezek betartásával megelőzhet­jük a komoly tűzkárokat, s ezáltal megvédhetjük erdeinket, a termé­szetet a pusztulástól. Zalavári László A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEKÉRT Tehetségmentő mozgalom Egyetemi oktatók szilárd meg­győződése, hogy tehetséges gye­rekek és fiatalok a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben azo­nos arányban fordulnak elő. Ta­pasztalatuk azonban már az, hogy távolról sem tükröződik az egyetemi és főiskolai felvételek arányában. A hátrányos helyze­tű gyerekek az iskolai verseny során menthetetlenül lemarad­nak. Menthetetlenül? Éppen ezt igyekszik cáfolni A TEHETSÉ­GÉRT Mozgalom és az anyagi­lag mögötte álló Györffy István Alapítvány. Neuwirth Gáborral, a mozgalom irodavezetőjével és az alapítvány ügyvezető elnöké­vel beszélgetünk: — A mozgalom gyökerei húsz évre nyúlnak vissza: 1973-ban alakult egy — az ország összes egyetemét és főiskoláját magá­ban foglaló — szervezet, amelyet akkoriban felvételeiket előkészí­tő bizottságnak neveztek. Azt vállalta, hogy egyetemi és főis­kolai oktatók — önként, ellen­szolgáltatás nélkül felvételi vizs­gára készítik fel azokat a közép- iskolás diákokat, akiknek szüleik ezt nem tudják megtenni. Lénye­gében a mozgalom azóta is mű­ködik. — Töretlenül? — Nem egészen, ugyanis 1989-ig az állam finanszírozta a felkészítő táborok élelmezési és szállásköltségeit; 1989-ben tör­tént, hogy az utolsó 25 millió fo­rintból létrejött egy alapítvány, amelyhez többen hozzájárultunk. Törés mutatkozott elsősorban a felkészített fiatalok számában: a korábbi 20-25 ezerről 14-15 ezer­re csökkent a létszám. Ám a ta­valyi év adatai már ismét örven­detes emelkedést mutatnak. — Miként jelentkezhetnek a középiskolások? Hogyan törté­nik a felkészítés? Tíznapos oktatótábor nyáron — Ezekben a hetekben jelent­keznek a második osztályos ta­nulók minden magyar középis­kolából. Levelet küldtünk ki, mellékeltük a tanfolyamjegyzé­ket. A gyerekek szeptemberben megkapják a behívókat, a felké­szítés levelezéssel indul. A har­madik tanév végén egy tíznapos oktatótáborban vesznek részt a diákok a nyáron, majd a negye­dik tanévben — a tavaszi szü­netben egyhetes tábor követ­kezik. Azok az intézmények ké­szítik fel a gyerekeket, amelyek­be jelentkeztek. — Változott-e a mozgalom funkciója? — Alapvetően nem. Cél to­vábbra is a felvételi vizsgákra való előkészület, ám a tanuló hátrányos helyzetét nem vizsgál­juk, megbízunk az osztályfőnö­kökben. Nagyobb hangsúlyt ka­pott a tehetségkifejezés, négyes tanulmányi átlageredmény alatt nem hívunk be gyerekeket. Kivé­telt azokkal teszünk, akik vala­melyik tárgyból különleges te­hetséget mutatnak. — Mennyi pénz áll rendelke­zésünkre? Ki dönt a felosztásá­ról? A Györffy István Alapít­vány által kezelt összeg idei ka­mata mintegy 6-7 millió forint. Ezt utalja át a mozgalomnak, amelynek intézőbizottsága szét­osztja az ágazatok - az agrár, a bölcsészek stb. között. Az ágazatok maguk döntenek arról, hogy a jelentkezők közül — a középiskolai osztályfőnökök ajánlásai alapján — ki, mekkora támogatásban részesülhet. Nagy fájdalmunk, hogy a jelentkezett tanulók csupán 30-35 százaléká­nak tudunk ösztöndíjat adni. Ám örülünk, hogy például a MÁV- és a vegyészszakszervezet saját dolgozói gyerekeit külön támogatásban részesíti. — Vannak-e kitüntetett sza­kok, akadnak-e mostoha terüle­tek? Minden diák bármelyik in­tézménybe jelentkezhet? — A művészeti főiskolák kivé­telével igen. Minden középisko­lás találhat érdeklődésének meg­felelő felkészítő tábort, tanárt. — Van-e visszajelzés arról, hogy milyen eredménnyel műkö­dik A TEHETSÉGÉRT Mozga­lom; a felkészítő levelezés és a tábori oktatás? Az átlagnál jobban vizsgáznak — Az ELTE számítógépes szol­gálata vizsgálja és dokumentálja a tapasztalatokat. Sok éve az előké­szítőn részt vett fiatalok 8-9 pont­tal többet érnek el a felvételi vizs­gákon, mint az átlag, felvételi ará­nyuk 6-8 százalékkal magasabb. A TEHETSÉGÉRT Mozgalom tevékenysége határozottan ered­ményes. Tavaly összesen 46 okta­tótábort szerveztünk, amelyekben 3826 középiskolást 507 diáktanár és 302 egyetemi és főiskolai oktató készített elő a felvételi vizsgákra. A TM 1991 szeptembere és 1992 májusa között 12 693 középisko­lással váltott oktató leveleket és 1442 diákot készített elő konzultá­ciókon. Pusztán a számokkal: eny- nyi munka áll az eredmény mö­Miksa Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom