Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. június 15., kedd EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENTJE Aranytartalék a vállalkozásban • A japánok együtt gondolkodnak. Manapság a vállalatok jó része kétszégbeesetten keresi azokat a tartalékokat, amelyek termelékeny­ségük növelésében segíthetnek. Kutatásukban azonban a mennyi­ségi szempontok vannak túlsúly­ban; olyanok, mint például a munka­társak számának csökkentése, az alapanyagok vételi ára. A munkafo­lyamat javítása így második helyre szorul. A német Magazin hasábjain a ma- inzi Hermann Simon professzor írja le gondolatait a témában: A létszámcsökkentésben legin­kább érintett munkatársak legtöbb­ször kimaradnak a döntésekből. Ugyanakkor a produktivitás legna­gyobb kihasználatlan tára éppen az ő fejükben szunnyad. Aranybánya, amelyben ötletek százai, sőt ezrei rej­lenek feltáratlanul. Naisbitt évekkel ezelőtt határozottan rámutatott már erre: „Az információs társadalomban a siker kulcsfaktorai az információ, a tudás és a kreativitás. Csak egy hely van, ahol mindezek megtalálhatók: a munkatársakban.” Túlzottnak, patetikusnak, fantázi­adúsnak tartják e kijelentést? Néz­zünk akkor gyakorlati példát! Össze­hasonlítva a német és a japán vállala­tokban születő újítási javaslatok számát, kiderül, hogy a japán mun­kavállalók fejenként 231 -szer több újítási javaslattal állnak elő, mint német kollégáik. Ők a javaslatok 87%-át hasznosítják, ezzel szemben Németországban csak 30%-ot. így a japánok 514-szer több újítást vezet­nek be. A német javaslatok ugyan nagyobb megtakarítást hoznak, de ez a tény nem képes a gigantikus meny- nyiségi hátrányt kiegyenlíteni. A ja­pánok nettó megtakarítása a néme­tekhez képest 28-szoros. Miben áll a gigantikus japán előny? A japánok feltehetően ha­sonló kreativitáspotenciált sokkal ha­tékonyabban használnak ki, mint a németek. Kétségtelenül központi szerepet játszik ebben a japán „Kai- zen”-rendszer. Ez az összes munka­társtól elvárja, hogy minden időben, minden problémával kapcsolatban gondolkodjon, és hogy újítási javas­latokkal álljon elő. Emögött az a meggyőződés áll, hogy minden munkafolyamat és minden termék javítható. Ehhez jön még az, hogy a japánok a kis lépések innovációjának a hívei: a munkatársak javaslatai ugyanis csak ritkán hozzák meg a nagy áttörést, a változtatás me­nedzsmentjének útja azonba elég hosszú, nem pedig egyszeri nagy ug­rás. Hogyan fogadjuk az újítási javas­latokat? Nálunk sok vezető a javítási szándékot saját addigi munkája kri­tikájaként értelmezi. A félelem attól a kérdéstől, hogy miért nem jöttek rá ők erre előbb, a középmenedzserek­nél nagyon elterjedt. A változtatás — Schumpeter szavaival élve — kreatív rombolás, emiatt a hivatalok lakói ál­landóan fenyegetve érzik magukat. Éppen ezért az elöljárók — főként a középső szintén, a középvezetővel együtt — ez első akadályai a munka­társak kreativitásának kihasználásá­ban. Ford. és feldolg.: Mikulás Gábor, könyvtáros Részeg törököt fogtak Beruházás A Kis-Jugoszlávia ellen bevezetett újabb kereskedelmi szigorítások mi­att kerülő útra kényszerült kamiono- soknak a KRESZ-táblákon kívül az útmenti fosztogatókra is ügyelniük kell. Görög- és Törökország, vala­mint a Közel-Kelet felé korábban a Hungarocamion is havonta mintegy 700 járatot indított az egykori Jugo­szlávián keresztül. Jelenleg Románia és Bulgária kátyús útjain kénytele­nek oda-vissza összesen 600 kilomé­teres kerülőt megtéve haladni a szál­lítmányok. A havi 14 millió forintnyi többlet kiadáshoz hozzájön még a rendszeresen előforduló kamion fosztogatásokból eredő kár is. A rossz úton, lassan haladó jármű­veket könnyen megállítják az idegen országok betyárjai és csak az „ön­kéntes” adományok leadása után en­gedik el a járművet. Ráadásul a meg­növekedett tranzit forgalomból a ro­mán és a bolgár állam is igyekszik minél nagyobb hasznot húzni. Bulgá­riában például alacsonyabb a súlyha­tár, így a magyar fuvarozók száz-két­száz, sőt néha ezer márka túlsúlydíjat kénytelenek fizetni. Az embargó miatt a vasúton sem jobb a helyzet, a MÁV bevételkie­sése eddig 6 milliárd forintra rúg. Az Al-Dunán közlekedő MAHART-ha- jók hiába is keresnének kerülőutat, pedig már 1992 elején is szívesen ki­kerülték volna a túzvonalat. Szeren­csére egyetlen magyar matróz sem sebesült meg, bár többször csapódtak lövedékek az úszó járművekre. Ugyanakkor a túlbuzgó vámszervek már akkor is visszatartottak néhány vasérc-fuvart, amikor még ezt nem is érintették a korlátozások. A szárazföldi határátkelőkön az embargó tavalyi életbe léptetése óta a határőrök és vámosok mintegy 4000 szállítmányt fordítottak vissza. Emiatt a kis-jugoszláviai átkelőkön sokszor egymást érték a visszautasí­tott szerb kamionosok blokádjai. Előfordult, hogy egy részeg török kamionsofőr megfékezésére a ma­gyar határőrizeti szervek építettek blokádot. Az ittas vezetőre a sorban álló kamionsofőrök hívták fel a fi­gyelmet. A sofőr a rendőri intézke­déstől sem józanodon ki. Szeren­csére később meggondolta magát. MOGORVA MONOLÓG Piacgazdaság?! Itt?! Azt mondják, most a piacgazdasá­got építjük, azt a rendszert, amelyben a kereslet és kínálat egyensúlyba kerül a vállalkozói érdekeltség alap­ján. Magyarul, annyi és olyan boltot nyitnak majda vállalkozók, ameny- nyire és amilyenre szükség lesz. Pénzt ugyanis csak ebből csinálhat­nak. Hát én nem tudom, hogy van ez, de azt tapasztalom, hogy ami itt ala­kul, ebben az országban, abban a ke­reslet vajmi keveset számít. Egy ilyen nagyvárosban, mint Kecske­mét, például a legalapvetőbb háztar­tási eszközöket, cikkeket sem lehet kapni. Sok éven keresztül közmeg­elégedésre működött a háztartási felszerelések áruháza a Petőfi Sán­dor utcában. Eltűnt, butikok, meg más, olyan apró üzletek nyíltak he­lyette, amiből már eddig is sok volt a városban. Tányért, lábast, hasonlót más profilú üzletekben: ABC-bol- tokban, vagy a két nagy áruházban, az Alföldben és a Centrumban tar­tanak. Kis választékban, keveset, hiszen ezek ott csak olyan mellé­kes áruféleségek. Kit érdekel, hogy ez messzi nem elégíti ki az igénye­ket?! Az egész nagy megyeszékhely egyetlen háztartási bolt van már csak, a Batthyány utcában. Lábaso­kat persze ott sem árulnak, korábban a vasboltokban kedvére válogathatott az ember, de hol vannak ma már vasboltok?! Megszűntek. Csak nem azt akarják mondani, hogy azért, mert nem volt rá igény?! Az olyan alapvető dolgokkal, mint például a szög, lánc, lakat, ugyanaz a helyzet, mint az edényekkel: itt-ott fordul elő, mutatóba. No és a zöldségboltokat miért kellett megszüntetni? A Bat­thyány utcai zöldség-vegyes bolt például igen népszerű volt, sűrűn la­kott körzetet látott el. Megszüntették, papírboltot nyitottak helyette, amiből tizenkettő egytucat. Azóta vagy a ki­pufogógázzal szennyezett gyümölcst vásároljuk az utcai árusoktól, vagy ha választékot és zöldséget is aka­runk, mehetünk a piacra. Egyébként a Batthyány utca másik oldalán mű- küdött egy papírüzlet — majdnem szemközt a volt zöldségüzlettel, amikor annak helyén megnyitották a másik papírboltot. Ugyan kit érdekel­tek a fogyasztók igényei? Ugyan ki törődött azzal, hogy a zöldségboltra szükség volt azon a helyen, a város sokadik papírüzletére meg sem ott, sem másutt nincsen? De ugyan arra a sok butikra, cipő­boltra, autószalonra sincs, amelyek egymás után nyílnak városszerte, s főleg a központban. Kinek akarják eladni az árujukat, ki mondta nekik, hogy ez hiányzik a kecskeméti vásár­lóközönségnek? Vagy miért nem akar mostanában szöget, lábast, krumplit árulni senki? Igaz, nem olyan elegáns, mint a divatáru, meg a nyugati kocsi, de lenne rá kereslet. Vagy nem ez a fontos a vállalkozók­nak...?! Lejegyezte: Almási Márta A Magyar Hitel Bank Rt. tegnap szerződést írt alá a Digital Magyar- ország képviselőjével arról, hogy az amerikai multinacionális cég közel 25 millió dolláros beruházás ered­ményeként elkészíti az MHB straté­giai információs rendszerét. Az át­fogó számítástechnikai rendszer ter­vezési időszaka 5 hónapig tart, majd két és fél évet vesz igénybe a teljes kivitelezés. A Digital által megvaló­sítandó rendszer alkalmas lesz arra, hogy az MHB országos fiókjainak hálózatát összekösse a központ- tal.(MTI) VÁLLALKOZÁS: T anácsadó hálózat Sokak szerint Magyarországon a rendszerváltozás óta „vállalkozási láz” dühöng, amely az előrejelzések szerint az idén is folytatódik. Pedig a gazdaság pang, sok a hitel, kevés az igénylő, a vállalkozások mégis pénz­ügyi gondokkal küzdenek. — Miért ? — kérdeztük dr. Árvay Zoltánt, az Országos Kisvállalkozási-fejlesztési Iroda elnökét: — Nagyon nehéz fehéren-feketén megfogalmazni az okokat, de tény. hogy a gazdaság anyagi gondokkal küzd, miközben megfelelő a hitelkí­nálat. Véleményem szerint az a leg­nagyobb baj, hogy mind a nemzet­közi szerződések nyújtotta hitelfor­rások, mind a hazai banki lehetősé­gek elérhetetlenek a kisvállalkozók számára. Nagyon remélem, hogy a kormány érvényt szerez az egyik ta­valyi döntésének és felülvizsgálják az összes hitelkonstrukciót. — Milyen szerepe lehet ebben az Irodának ? — Mi kormányzati keretek között működünk és az a feladatunk, hogy minden rendelkezésünkre álló esz­közzel segítsük a vállalkozókat. Hozzánk bárki bekopoghat, rendsze­res vendégei vagyunk a vidéki vál­lalkozói fórumoknak, sőt kiadvá­nyokkal is segítjük a kezdő vállalko­zókat. Minden megyében létrehoztuk a JOINFO Vállalkozóházak Klubját, s ennek keretében ma már több, mint félszáz vállalkozásfejkesztő központ működik szerte az országban. — Tapasztalatai szerint az ország melyik táján a legélénkebb a vállal­kozói kedv ? — Információink szerint nagyon aktívak az alföldi régió lakói, de ugyanez elmondható Nyíregyháza, Ózd, Szeged, Szolnok körzetéről is. Ezzel szemben a Dunántúlon kisebb érdeklődést tapasztalunk. A kormány számos vállalkozás-élénkítő akciót indított útjára, úgy tűnik, ezek végre az idén meghozzák gyümölcsüket. B. Sz. L. Cégbírósági hírek Ez év márciusának vége óta a kö­vetkező kft-ket jegyezték be a me­gyei cégbíróságon: Bánó Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. Kunbaracs, Bácskatej Tejipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bácsbokod, telephe­lye Vaskút. Kisjuhász Termelő, Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. La- josmizse, AGR1F Ügyviteli és Szol­gáltató Kft. Kiskunfélegyháza, Iro­dagép-Halas Szolgáltató és Kereske­delmi Kft. Kiskunhalas, RUSZ-KOP Kereskedelmi Kft. Baja, DRA- GON-GOLD Export-Import Keres­kedelmi Kft. Tiszakécske, Volánto- urs Rent a Car Bérautó Kft. Kun- szentmiklós, VFKB Colormix Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. Ordas, Kőrös-Nyomell Nyomtatvány Gyártó és Értékesítő Kft. Kiskőrös, ER-GI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Baja, Aqua-Life Kereskedelmi Kft. Kalocsa, Karaván-Trans Fuvar- szervező, Szállítási és Szolgáltató Kft. Kiskunhalas, Szinkrónia Keres­kedő, Vendéglátó Kft. Baja, Sün-Diszkont Kereskedelmi Kft. Kiskunmajsa, Jokon-Progress Jár­művilágítási és Egyéb Alkatrészeket Gyártó és Forgalmazó Kft. Kecske- mét-Matkó, ZOLKER Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Kecskemét, AD Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. Kecs- kemét-Kadafalva, PETŐ Kereske­delmi Kft. Soltvadkert, RS Derviter- seeds Vetőmagtermelő Kft. EURÓPAI SZINTŰ FALUT Főprofil a gázvezeték Statisztikai adatok szerint Ma­gyarországon, de külföldön is min­den második vállalkozás megbukik. Vannak azonban olyan emberek, akik eredményes tevékenységet foly­tatnak. Ezek közé tartozik Bállá Fe­renc tiszakécskei vállalkozó. Pár év­vel ezelőtt még a városi költségvetési üzemnél dolgozott, de már akkor is volt egy gmk-ja. Három év óta önálló. Szakmáját tekintve közmű- és épületgépész. Negyvenöt embernek tud jelenleg munkát biztosítani, de szeretné, ha legalább hetvenen dolgoznának nála. A következő egy-két évben, elmon­dása szerint ez bizonyára sikerül is neki. Fő profiljuk az utcai gázveze­tékek építése. Jelenleg az Apostag, Solt, Dunaegyháza távvezetéken folytatnak munkálatokat. — Egy hónap múlva már Dömsö- dön dolgozunk — mondja Bállá Fe­renc. 1994-ig kötöttünk szerződést. Ez egy kicsit megnyugtató nekem is, de az embereimnek is. Olcsóbbak vagyunk, mint más vállalkozók. A minőség és megbízhatóság jellemző ránk. Szakmailag is próbálok fej­lődni, nemrégiben Dániában jártam tanulmányúton. Nagyon sok új isme­retet szereztem a speciális gázveze­ték építésével kapcsolatban. Egy év alatt azt a technikai fegyelmet sze­retném megvalósítani, ami ott van. Természetesen más irányba is pró­bálok tájékozódni. A szennyvíz és • Bállá Ferenc csatorna építésében nagy hiányossá­gok vannak. Villanyszerelést, vízbe­kötést, központifütés szerelést, belső gázszerelést is végzünk. — Talán ennek is köszönhető, hogy nincs megrendelésben hiány. Az emberek teljesítményben dolgoz­nak, rajtuk múlik, hogy mennyit ke­resnek. Egyetlen művezetőm s egy adminisztratív dolgozóm van, a többi mind fizikai munkás. Úgy érzem, hogy szeretnek itt az emberek s lehet, hogy még többet is tudok tenni értük: munkahelyet s jobb megélhetést te­remteni. Ha sikerülnek a terveim, akkor szeretnék egy európai szintű falut létrehozni Szentkirályon, de ehhez sok vállalkozóra van szükség —- mondta Bállá Ferenc. Szentirmay Tamás Hitel termékfejlesztésre Az elmúlt év végén jelent meg a pályázati felhívás az új. a termékpiac fejlesztésére életre hívott világbanki hitelprogramra. Most — az Országos Kisvállalkozás — fejlesztési Iroda (OkFi) segítségével ismertetjük a vi­lágbanki hitellel kapcsolatos tudniva­lókat. A hitel teljes összege 100 millió dollár. A program fő céljai — a fogyasztásicikk-kereskedelm és -forgalmazás, illetve marketing te­rületén műköBb vállalkozások fej­lesztése, tíjfc tevékenységek, s beindí­tása, a már meglévő tevékenységek korszerűsítése, a piaci alkalmazás- kodóképesség növelése, — az áru útjához kapcsolódó te­vékenységek — csomagolás, raktá­rozás, szállítás, készletgazdálkodás és -ellenőrzés — korszerűsítése, — hatékony termékpiacok és pi­aci mechanizmus megteremtése. A programban megvalósítható fej­lesztések: — nagykereskedelem, — kiskereskedelem, — áruraktározás, — csomagolás, — anyagmozgatás és szállítás, — készletgazdálkodás és ellenőr­zés, — ezen tevékenységek átfogó lo­gisztikai rendszere, beleértve az in­formációtechnikát, — a fenti tevékenységekhez kap­csolódó szolgáltatások (feltéve, hogy e tevékenységek fogyasztási cikkek­kel vagy fogyasztási cikkek piacra juttatásával kapcsolatosak. Fogyasz­tási cikk = az az áru, melyet élelmi­szer- vagy iparcikküzletekben, ABC- vagy általános áruházakban árusíta­nak). A hitelért pályázók köre Fogyasztási cikkek körébe tartozó késztermékek és az előállításukhoz^ szükséges összetevők termelésével és forgalmazásával foglalkozó vál­lalkozások, azaz: — alapanyag-termelők, — élelmiszer-feldolgozó és ipar­cikkeket gyártó vállalat, — fogyasztási cikkeket forgal­mazó cégek, — francia cégek, — fuvarozócégek, — marketingtársaságok, — brókerek és áruforgalmazók, — egyéb, a logisztikai folyamatot fejlesztő és fogyasztási cikk forgal­mazását elősegítő vállalkozások. Hitelért bármilyen gazdálkodó szervezet, illetve egyéni vállalkozó pályázhat. Mi vásárolható belőle? Ebből a hitelből az alábbi — hitel­céloknak megfelelő tevékenység fej­lesztéséhez szükséges — eszközök és szolgáltatások vehetők meg: — gépek, berendezések, — kereskedelmet szolgáló épüle­tek építőanyaga, — tartós készletek, — konzulensi és egyéb szolgálta­tások, — építési és szerelési munkák. A hitelnyújtási feltételek általában megegyeznek a szokásos világbanki hitelekével, de vásárlásnál 1 millió USD értékig három azonos tartalmú .ájrajáalát-.versenyeztetése „szükséges, e felett pedig nemzetközi tender (versenytárgyalás) megtartása az elő-* írás. Importbeszerzésnél (beleértve az importszolgáltatást is) 100 százalék finanszírozható e hitellel. Közvetlen belföldi termelőtől, illetve szolgálta­tótól történő beszerzés esetén 100 százalék, a kereskedelemből történő beszerzéskor 75 százalék finanszí­rozható a hitellel. Konzultánsi szol­gáltatások költségének 100 száza­léka, az építési-szerelési munkáknak 40 százaléka fizethető belőle. Hitelkondíciók Kamat: jelenleg 21 százalék plusz a kereskedelmi bankok kezelési költ­sége. Futamidő: maximum 10 év. Türelmi idő: maximum 3 év. Saját rész: 20 százalék, de ez más hitelből is finanszírozható. AZ ALAPÍTVÁNY IS BEFEKTET Hitelezés és bankok • Mennyi kell a vállalkozáshoz ? A kormány az induló kis- és kö­zépméretű magán vállalkozások nö­velésére, infrastruktúrájuk kiépíté­sére, a szükséges szakmai ismeretek megszerzésére és bővítésére 4,2 mil­liárd forint tőkével 1990-ben létre­hozta a Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítványt, amelynek társelnöke Kassai Róbert, az IPOSZ aktoké. — Milyen változások várhatók az alapítvány munkájában ? — kérdez­tük a társelnököt. — A vállalkozások ma már elju­tottak arra a szintre, amikor a piac­gazdálkodásban kialakult körülmé­nyekhez kell alkalmazkodniuk, s ezt az utat kell járniuk az alapítványok­nak is. Amíg a múltban olcsó hitelek kihelyezésével próbáltunk valamit segíteni, ma már a vállalkozások nagy száma ezt nem teszi lehetővé. Ez a bankok dolga, ők jobban érte­nek a hitelezéshez. Ezért inkább szakmai tanácsokkal kell szolgál­nunk. megbeszélni, merre induljanak el s csak arra vállalkozzanak, amire a gazdaságnak szüksége van és csak annyit termeljenek, amennyit el is tudnak adni. Ha ismerjük az elgondo­lásaikat, segítünk úgy kidolgozni az üzleti tervüket, hogy az a bankok számára is megfeleljen. — Ez sem kifejezetten alapítványi feladat. — Elismerem. Egy-egy térségben már szerveződnek a vállalkozói köz­pontok, ahol előadásokkal, tanfo­lyamokkal, átképzésekkel, jogi ta­nácsadással szeretnék segíteni az üz­letemberek munkáját. A baj csak az, hogy nem számolnak a már meglévő és működő VOSZ csoportokkal, ka­marai tagozatokkal, vagy más érdek- képviseleti szervekkel. — A hitelezést tehát megszünteti az alapítvány? — Nem szüntetjük meg, de vall­juk, hogy a vállalkozás fejlesztésnek nem ez az elsődleges formája. Az alapítványok pénzzel dolgoznak, va­gyonuk van, amit nemcsak meg kell őrizniük, hanem gyarapítani sem árt. Tőkéjük nagyobbik részével úgy kell gazdálkodniuk, hogy annak reálérté­két megőrizzék, esetleg növeljék is. Ezért a kuratórium joga és köteles­sége is, hogy az alapítvány pénzeit olyan vállalkozásba fektesse, amely nagyobb haszonnal jár, mint a banki kamatok. — Bevallom, a mai helyzetben ez az egyik legnehezebben megoldható feladat. Mert csak biztos alapokon állva tudjuk a vállalkozókat hatéko­nyan támogatni. Erre pedig mind- ekettőnknek szüksége van. (Ferenczy Europress)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom