Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

I 1993. június 15., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 5 Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Petőfiszállási győztes PN—Kalauzunk e heti vendége nem sikeres vállalkozó, nem gazdag tapasztalatokkal rendelkező üzle­tember, hanem egy fiatal, törékeny kislány, aki azonban korosztályában szakmájának legjobbja. Tajti Rozá­lia, a Kecskeméti Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet harmadikos szamun- kástanulója. Pontosabban csak volt tanulója, hiszen a Szakma Kiváló Tanulója elnevezésű országos verse­nyen a vegyesbolti eladó szakmában első helyezést ért el. Ez azt jelenti, hogy automatikusan mentesült a to­vábbi iskolai feladatok és a szak­munkásvizsga alól. Hogyan került be egyáltalán ebbe a versenybe és mennyi munkát kellett „befektetni” ehhez az eredményhez? — Pályaválasztásom óta nagyon szeretem a szakmámat, szeretek em­berekkel foglalkozni — meséli a szépreményű szakmunkásnő. — Ezt a kezdeti vonzalmat csak tovább erő­sítették tanáraim itt, az iskolában, il­letve a tanulófelelősöm odahaza, Pe- tőfiszálláson, az 1 -es számú vegyes­boltban. A legtöbbet talán mégis a gyakorlati oktatómnak, Kovács Pálné Marika néninek köszönhetem, hiszen ő segített elsőéves koromtól, gyakorlatban és lélekben egyaránt, felkészülni erre a versenyre. A bejutás alapfeltétele az elméleti tudás. Nem szeretném, ha szerényte­lenségnek tűnne, de tény, hogy elmé­• Tajti Rozália. létből én kaptam egyedül maximális pontszámot a döntőbe jutott 12 ver­senyző közül. Az elméleti eredmé­nyesség után kell bemutatni, mit is tudunk valójában a szakma gyakorla­tából. Nekem nagyon nagy szeren­csém volt, hogy gyakorlati oktatáson az Univer központi üzletében vehet­tem részt. Mert azon túl, hogy egy kiválóan felszerelt, a modem techni­kát nyomon követő bolt, a vezetőség és a munkatársak hozzáállása is olyan, hogy segítik és ösztönzik a ta­nulókat a különböző szakmai meg­mérettetésen való részvételre. — Az óriási erkölcsi elismerésen túl, mit jelent ez a győzelem? — A már említett előnyökön kívül — az iskola befejezése három hó­nappal korábban, nem kell vizsgáz­nom — nagyon fontos, hogy azon­nali elhelyezkedést, munkát biztosít, ami egy pálykezdő esetében ebben a munkanélküli világban különösen fi­gyelemre méltó. — Ha tanácsot kémének magától, hogy mire kell ügyelni legjobban a kereskedelem sikere érdekében, mit mondana? — Nagyon oda kell figyelni az emberekre, kedvesnek, türelmesnek kell lenni. Ilyen magatartással és hozzáállással a problémák is köny- nyebben megoldhatók. — Milyen tervei vannak? — Mindenképpen a szakmában szeretnék maradni és tovább fejlesz­teni tudásomat. A következő köze­lebbi cél az érettségi lesz. Az iskolából egyébként ennek a versenynek a döntőjében, a Rozikáén kívül még két szép eredmény szüle­tett: háztartási—felszerelés eladó szakmában a döntő hét résztvevője közül Viglási Norbert a negyedik, élelmiszer—eladó szakmában hu­szonhárom versenyző közül Cseh—Szakái Ildikó a harmadik lett. Vajon a petőfiszállási ország leg­jobbjával hol találkozunk tíz év múlva? Sikeres üzletasszony lesz be­lőle? Mindenesetre ezt kívánjuk neki. — baráth — MIT LÁTTAK A MAGYAR SZAKEMBEREK AMERIKÁBAN? Ahol az ültetvényt fűtik és öntözik A magyar gazdaságot szponzo­ráló, menedzselő külföldi cégek egyike az Amerikai Nemzetközi Fej­lesztési Hivatal, az USAID. Segély- programjának része a magyar élelmi­szergazdaság privatizációjának és szerkezet-átalakításának támoga­tása. Ennek keretében három éven keresztül évente 20—25 gazdálkodó szervezet számára kutatnak fel ame­rikai partnereket és a kapcsolatfelvé­tel, az együttműködés feltételeit is megteremtik. A gazdasági vezetőknek rendsze­resen szerveznek tréning-programot a piacgazdaságokban alkalmazott módszerekről, amelyekkel a helyszí­nen is megismertetik őket. A költsé­geket teljes egészében az amerikai cég vállalja. Ilyen szakmai tapasztalatszerző útra a közelmúltban került sor. Az USAID budapesti irodája ötven ha­zai cég közül választotta ki azt a hu­szonötöt, amelynek két—két képvi­selője Amerikába utazott. Előzőleg — még itthon, Magyarországon — a legkiválóbb magyar és amerikai szakemberektől előadásokat hallgat­tak az amerikai gazdaságról, a piac- gazdaságról. Az elméleti felkészítés tesztlapok kitöltésével zárult. A Bács-kiskun Megyei Agrárkamara két munkatársa is a kiválasztottak közé tartozott, részt vehettek a ta­nulmányúton két, illetve öt hétig. Dr. Gál Gyula, a megyei agrárkamara ügyvezető igazgatója Washingthon államban ismerkedett az almaterme­léssel. A terület azonos földrajzi fokon fekszik Magyarországgal, éghajlata hasonló a miénkhez. A partján vé­gighúzódó sziklás hegység közelé­ben viszonylag csapadékos, távolabb száraz, sivatagos. A húszas évek óta működő almatermelő szövetkezettel ismerkedhetett meg a magyar szak­ember. Az almatermelés 15-40 hek­táros magángazdaságokban folyik, az anyagbeszerzést, tárolást, értéke­sítést szövetkezetek végzik. Minden tevékenységre külön szövetkezet alakult, ezek egymásnak is tagjai, s a farmerek is egyszerre több szövetke­zetnek. A termelésben kiemelten fontos szerepet szánnak annak, hogy megfe­lelő legyen a tőállomány — hektá­ronként 1000—1500 —, s gyakran cserélik a fákat. Nem sajnálják ki­vágni, másikat ültetnek helyette. A termést ritkítják, hogy megfelelő nagyságú legyen. A fagy ellen szél­gépekkel védekeznek, a hideg ellen pedig úgy, hogy sok—sok olajkály­hával fűtenek az ültetvényen. Szá­razságban öntöznek, a fa koronájánál magasabbra nyúló berendezéssel. Az állam legnagyobb folyója, a Kolum­bia, hatalmas területeket lát el vízzel. A betakarítás idejét kémiai vizsgála­tokkal határozzák meg és szigorúan betartják. A termés 3 órán belül a hű­tőbe kerül. A tárolásra alakult szövetkezet ha­talmas hűtőkapacitással rendelkezik. A tárolótérben nemcsak hűtik a leve­gőt, hanem az összetételét is szabá­lyozzák: széndioxiddal dúsítják. így az alma egy év múlva is olyan, mintha akkor szedték volna le a fá­ról. Az értékesítés abszolút biztos, amire a termelők előleget kapnak. Egyáltalán, az egész vertikum — a szaktanácsadástól kezdve a marke­ting munkáig — egyetlen célt, a ter­melők biztonságát szolgálja. Állami dotáció is segíti őket. A termés nagy részét exportálják, Japánba, Hong- Kongba, Mexikóba szállítják. Egyébként a Washingthon állambeli alma fogalom, mint a kecskeméti ba­rackpálinka — volt valamikor. A vertikumban nem csak szövetkezetek működnek, például a tárolásra, érté­kesítésre, reklámtevékenységre kü­lönböző cégek alakultak, a termelők­nek van miből választani. S bár min­dent megtesznek a jó termés érdeké­ben — aminek kiváló minőség az eredménye —, az alma fogyasztói ára az átlagpolgár számára is elér­hető. Almási Márta Az aszálykárok mérséklése A kormány döntött az aszálykárok mérséklését és az agrárágazat likvidi­tási helyzetének javítását szolgáló in­tézkedésről. Az ágazat nehéz helyzetét 1993-ban is tovább súlyosbította a krónikus csapadékhiány. Jelentős mennyiségű, országos kiterjedésű eső utoljára tavaly októberben volt. Emiatt helyenként még a csírázáshoz és a kelést követő fejlődési szakasz­hoz sem elegendő a föld nedvesség- tartalma. A várható aszálykárok megelő­zése, illetve enyhítése érdekében, va­lamint az egyre növekvő jövedelme­zőségi és likviditási gondok csökken­tésére a kormány hozzájárult, hogy az öntözővizet felhasználó gazdál­kodók vízszolgáltatási díjának egy részét a költségvetés megtérítse. Döntött az első félévi földadó-fize­tési kötelezettség időpontjának 1993. augusztus 15-ről november 15-re ha­lasztásáról. Ez lehetővé teszi, hogy a földhasználók esetleges aszálykáraik után igénybe vehessék a földadóról szóló törvényben — aszálykár ese­tére — biztosított kedvezményeket. Határozott arról, hogy az őszi mező- gazdasági munkákhoz felvett hitelek után — a tavalyival azonos módon — az agrárgazdálkodók 10 %—pont kamattámogatást kaphatnak. Azok a gazdálkodók, akik aszálykárosnak minősülnek, utólagos elszámolással továbi 10 %-pont kamattámogatás­ban is részesülhetnek. Hozzájárult, hogy az idei őszi árpa vetésének anyagköltségeire felvett, éven belüli lejáratú — hektáronként legfeljebb 10 ezer forint — hitelösszeg 70 %—ára az állam garanciát is válla- jon. Hektáronként 1500 Ft közvetlen állami támogatást biztosít az őszi ve­tésű gabonafélék vetéséhez vásárolt minőségi vetőmag, műtrágya, nö­vényvédő és gyomirtószer, valamint gázolaj után. A kabinet felkérte a Magyar Nem­zeti Bank elnökét, hogy az 1990. évi aszálykárok rendezését szolgáló cél­hiteltartozások további egy évvel tör­ténő meghosszabbításához a keres­kedelmi bankok részére a szükséges keretet biztosítsa. Termelői árak áprilisban Áprilisban az ipari termelői árak az előző havinál nagyobb mértékben, 0,8 százalékkal emelkedtek március­hoz képest — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. A KSH adatai alapján megállapít­ható, hogy az ipari termelői árak az év folyamán meglehetősen hullám­zóan alakultak. Az áprilisi 0,8 száza­lékos növekedést márciusban 0,1, februárban 0,3, januárban 3 százalé­kos emelkedés előzte meg. Az ipar belföldi értékesítési árai januárban 2,7, februárban 0,7, márciusban 0,5, s áprilisban szintén 0,5 százalékkal nőttek. Az exportárak januárban 1, februárban 0,9, márciusban 0,7, ápri­lisban 1,1 százalékkal emelkedtek az előző havi árakhoz képest. Egy esztendőt vizsgálva az ipar termelői árai áprilisban 11,7 száza­lékkal haladták meg az egy évvel ko­rábbiakat. A belföldi értékesítés ár­színvonala 12,7 százalékkal, az ex­porté - forintban számolva - 10,7 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt. ÖNPRIVATIZÁCIÓ Göröngyös út a pénztárig Nyugodtan ki lehetne tenni a táb­lát az ország kapujára: az állami va­gyon eladó! Vannak gyárak, üzemek, amelyekre az Állami Vagyonügy­nökség, illetve hivatalos megbízottai keresnek belföldön—külföldön fize­tőképes vevőt, másokat akár maguk az alkalmazottak is megvehetnek, ha úgy érzik, hogy érdemes pénzt fek­tetniük a saját üzemükbe. Ez a priva­tizációs lehetőséget egyszerűen csak „önprivatizációnak” nevezi a szak­zsargon. Mi is ez a vállalati kezdeménye­zésű, egyszerűsített privatizáció? Az eljárás azon alapszik, hogy az Állami Vagyonügynökség valamelyik sza­kértő céggel keretszerződéseket köt arra, hogy a vállalatok saját maguk kezdeményezte privatizációját meg­szervezze, az átalakulás és eladás fo­lyamatát irányítsa. Egyben megálla­podnak a vevőnek folyósítható hite­lek formájáról, a részletfizetés lehe­tőségeiről. A szakértő pályázatot hir­det a privatizálásra, értesíti mindazo­kat a pénzintézeteket, amelyek az Egzisztenciahitel lebonyolításában résztvesznek. Ha a privatizálásra ke­rülő vagyontárgy tanácsi alapítású vállalat része, akkor az eljárásba természetesen bevonják a jogutódot, az önkormányzatot is. A befetetők általában közel sem rendelkeznek akkora készpénzzel, amennyi egy-egy gyár, vagy üzem­rész megvételéhez kellene, ezért a bankoké a továbi szerep. A vevők többsége arra számít, hogy igénybe veheti a rendkívül kedvezményes kamatozású egzisztencia hitelt, de a döntés joga végül is a pénzintézetek kezében van. Joggal kérik a jelentke­zőktől, hogy valamennyi saját pénz­zel, is ,,beszálljanak” az üzletbe, hi­szen igazán csak akkor kockáztat va­laki, ha nemcsak az állam zsebére vállalkozik. Legalább a vételár 15 százaléka az összege, ami már tár­gyalási alapnak számíthat a bakárok asztalánál. Ezt a pénzt nem feltétle­nül kell bankbetétből elővenni, elfo­gadnak kárpótlási jegyet is. Ha a jelentkező hitelképesnek bi­zonyul, akkor a pénzintézet szándék- nyilatkozatot ad a pályázónak, ame­lyet hitelígérvénynek neveznek. Ez az ígérvény adott esetben milliókat érhet. Egyrészt igazolja a megfelelő saját tőkerész meglétét, másrészt megjelöli az ahhoz rendelt hitelösz- szeget is. Az Ígérvény tulajdonkép­pen a „belépőjegy” a pályázathoz, mert csak ennek birtokában fogadják el a jelentkezést a privatizáció lebo­nyolítói. A pénzintézetek a hitelkérelmeket nem automatikusan teljesítik. Előbb alaposan megvizsgálják a jelentke­zők felkészültségét, üzleti elképzelé­seit, piacpolitikai terveit, s erre a be­nyújtástól számított 30 munkanap áll a rendelkezésünkre. Ha olyan nagy összegről van szó, amelyhez a Hitel- garancia Rt. jótállása kell, akkor to­vábbi 15 munkanapra van szükség a döntéshez. Ezt érdemes számításba venni, met könnyen megeshet, hogy valaki kifut a pályázati határ -időből. Tudni kell: a Hitelgarancia RT. csak akkor foglalkozik a kére­lemmel, ha a pályázó pénzintézete igazolja, hogy a jelentkező a rész­vénytársaságot megillető egyszeri és vissza nem térítendő kezelési díjat befizette a bank pénztárának. Ezt a kezelési díjat nem lehet visszakérni akkor sem, ha a garanciakérelmet el­utasítják. Bácskai Tamás Kisebb a termelés-visszaesés A Konjuktúra—, Piackutató és Számítástechnikai Részvénytársaság tesztjére válaszoló feldolgozóipari cégek helyzete az év első negyed­évében nem rosszabbodott, helyze­tüket illető várakozásaikban pedig optimistábbak az ilyenkor szokásos­nál. A konjuktúra-barométer, a szezo­nális hatás kiszűrése után ugyan ne­gatív tendenciát vett fel, de maga­sabban áll, mint az előző néhány év­ben az első negyedév után. A termelés szezonálisan a szoká- sonál kevésbé esett vissza, az előző év azonos időszakához képest pedig tendenciája emelkedő, éppúgy, mint a rövid távra szóló termelési prognó­zisé. Alapanyagkészletek hiánya nem akadályozza a termelést, jelentős késztermékkészletek pedig nem nyomasztják a termelőket. Újra nö­vekedett viszont azoknak a cégeknek az aránya, amelyek szerint a keres­lethiány és a pénzügyi nehézségek korlátozzák termelési tevékenységü­ket. A rövid távú értékesítési prognó­zisok arra mutatnak, hogy a cégek szállításai a nyugati exportpiacokra nem növekednek, a hazai és a keleti (volt szocialista) piacokra viszont terveik szerint többet adnak el. A válaszadók körében továbbra is alacsony a kapacitáskihasználás és folytatódik a létszámleépítés, de e két terület egyikén sem jeleznek a cégek romló tendenciát. Áz árvára­kozások (az ipari beszerzési és érté­kesítési árak emelkedésének becsült mértéke) nem utalnak arra, hogy a feldolgozóipari cégek köréből ere­dően az infláció üteme emelkedne, a várakozások a negyedévvel korábbi­val egyezőek. Konjunktúra-barométer • A cégek mindenkori helyzetét és kilátásait egyaránt tükröző grafikon hat év adatai alapján készült, szezonalitással számolva (1987 első ne­gyedév = 100) Kényszerérésben az árpa Megkezdődött az őszi árpa aratása Fejér megyében. Elsőként - hétfőn - a Csákvári Állami Gazdaság kény­szerérett gabonatábláin indultak meg a kombájnok, de a héten várhatóan több gazdaságban meg kell kezdeni a nagy meleg okozta károk megakadá­lyozása érdekében a betakarítást. Fejér megyében az utóbbi évtized leggyengébb aratására készülnek a mezőgazdasági üzemek. Az előzetes becslések szerint hektáronként csu­pán 4,5 - 4,6 tonnás átlagtermésre számítanak, ami csaknem két tonná­val kevesebb az aszály előtti évek át­lagánál. A betakarított termésnek mintegy egyharmadát - tőzsdei áron - a ga­bonaipar veszi majd át, a többit a gazdaságok maguk használják fel. Ausztria kiállítóként Az osztrák kormány hosszas viták után úgy döntött, hogy Ausztria kiállítóként részt vesz az 1996-os budapesti világkiállítá­son. Az osztrák pavilon létesíté­sére, magára a kiállításra és a személyzetre a kormány 400 mil­lió schilling összkiadást irányoz elő — ez kétszerese annak az ösz- szegnek, amit Ausztria a sevillai világkiállításon való részvételre költött. A kinevezett kormánybiz­tos, Engelbert Wenckheim első nyilatkozatában kijelentette: Ausztria méltóképpen képvisel­teti magát a budapesti expón. Csődveszélyben a pilzeni sör Már a közeljövőben csődbe juthat a világszerte híres pilzeni sörgyár, ha nem sikerül igen ha­mar új hitelforrásokat találnia. A cseh mezőgazdasági miniszté­rium ellenőrzési osztályának igazgatója elmondta, hogy a Pils­ner Urquell és a Gambrinus gyár­tója rövidesen olyan helyzetbe kerülhet, amelyből helyi tőkével már nem fogják tudni kimenteni. A gyárnak az idén 28,5 millió dollárnyi hitelre lenne szüksége csak ahhoz, hogy régi hiteleit tör- leszthesse. Tavaly 10,7 százalék­kal csökkent a profitja. Kitiltandó csodaszerek Az élelmiszerekkel és gyógy­szerekkel foglalkozó amerikai kormányügynökség (FDA) sze­rint az országban orvosi javallat nélkül, készpénzért árult vala­mennyi dohányzás elleni szer ha­tástalan, ezért ilyesfajta termékek bevitele és árusítása rövidesen ti­los lesz az Egyesült Államokban. Az intézkedés mintegy 30 külön­féle tablettára, cukorkára, rágó­gumira vonatkozik. Szakszervezetek egyesülése Sinaia kárpáti üdülőhelyen szombaton tartották meg több román szakszervezet egyesítő kongresszusát: a résztvevők dön­tése alapján létrejött a CNSLR- Fratia központ, amely 3,7 millió román szervezett dolgozót tömö­rít soraiban. Az új szakszervezet két fő alkotóeleme a Romániai Szabad Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa.(CNSLR) és a Fratia, s több kisebb szakszervezet. Seregszemle Poznanban Vasárnap megnyílt a 65. poz- nani nemzetközi vásár, Lengyel- ország legnagyobb, de európai viszonylatban is jelentős ipari se­regszemléje. Az eseményen az idén 30 ország 3700 kiállítója vesz részt. A vásár elsősorban be­ruházási javakat kínál, dominál az energetika, elektrotechnika, fémipar, építés, vegy- és gépipar, szállítás. Andrzej Arendarski külkereskedelmi miniszter meg­nyitójában bírálóan szólt arról, hogy az EK igen hatékony eszkö­zökkel akadályozza meg a len­gyel szállítások növelését piaca­ira. Baltiak folyamodványa A balti államok vezetői észtor­szági találkozójukon memoran­dumot fogadtak el. amelyben tár­sult tagságért folyamodnak az Európai Közösséghez. A doku­mentumot hivatalosan június 22- én nyújtják be a közösséghez, a közöspiaci tagok csúcstalálkozó­jának idején. Profitcsökkenés a FIAT-nál Felére csökkent tavaly a re- cesszióval és korrupciós botrá­nyokkal küszködő FIAT kon­szern nyeresége. Az 1991-es 1,11 billió lírával (752,7 millió dollár) szemben a tavalyi nyereség mindössze 551 milliárd líra (372 millió dollár) volt, s ez is teljes Szerkesztette: A.Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom