Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! 1993. április 28., 7. oldal Kedves Olvasóink! Mai összeállításunkban, egyebek között, Madarasról, Kiskunhalasról, Kiskunmajsáról, Szabadszállásról, Izsákról és Kecskemétről írt levelek kaptak helyet. Napi bosszúságaikat mondták el olvasóink délelőtti foga­dóóráinkon. Külön felhívjuk figyelmüket Levélváltás rovatunkra, mely­ben ezúttal a kecskeméti rendőrkapitányság vezetője válaszol egy rendőri intézkedéssel kapcsolatos, korábban megjelent panaszos levélre. Várjuk további leveleiket. (A szerk.) LEVÉLVÁLTÁS Kilencszeres szabálysértés Befürdettek a halasi Szarvas-szervizben A Petőfi Népe április 14-ei számá­ban K. J. aláírással megjelent, Milyen az ilyen rendőri intézkedés? cimü ol­vasói levélre az alábbbiakat válaszo­lom. A levélíró által megjelölt időben és helyen a kecskeméti rendőrkapitány­ság közelekedési alosztályának két beosztottja intézkedett K. J. lajosmi­­zsei lakossal szemben. Erre azért ke­rült sor, mert a Dózsa György úton ellenőrzést végző járőrök arra lettek figyelmesek, hogy Cegléd felől egy kéttengelyes utánfutót vontató Lada Niva gépkocsi fordult ki erre az útra, és nagy sebességgel haladt Budapest irányába. A járőrök a járműszerelvény után indultak, s mivel csak a megengedett sebesség túllépésével lehetett utolér­ni, használták a megkülönböztető hang- és fényjelzéseket. Megelőzve a K. J. által vezetett járművet, szabá­lyosan használva az e célra rendszere­sített leállító készüléket, megállítot­ták őket. Ezután került sor okmá­nyainak és járműszerelvényének ellenőrzésére. Megállapították, hogy K. J. a kö­vetkező szabálysértéseket követte el: Nem volt nála személyi igazolvá­nya és vezetői engedélye. A CFZ-878 forgalmi rendszámú Lada Niva köte­lező felelősségbiztosítást 1992 IV. negyedévére és 1993.1. negyedévére nem kötötte meg, továbbá a gépkocsi jobb első gumiabroncsának futófelü­lete erősen — a megengedettnél na­gyobb mértékben — kopott volt. Megállapították azt is, hogy a gép­kocsi engedély nélkül, PB-gázzal üze­mel. A rendőröknek K. J. mondta el a helyszínen, hogy C AR-GAS típusú reduktorral üzemelteti, a csomagtér­ben lévő 11,5 kilogrammos palack­ról, a járművet. A rendszerre csatla­koztatott palackot, valamint a kap­csolót látták is a rendőrök. A cso­magtartót, ahol a palack volt, nem kellett felnyitni, mivel azon átlátható üvegezésű ablak van. A motorteret Válaszra ingerelt a Petőfi Népe ápri­lis 19-ei számában megjelent — a Ma­táv megyei üzemigazgatójával készített — Izsáki telefonszámlák című interjú. A Matáv Rt. üzemvezetője ugyanis egy „elegáns mozdulattal” ránk, fo­gyasztókra hárította a korszerűtlen be­rendezések miatti felelősséget. Gyenes úr szerint ugyanis az esetenként irreáli­san magas telefonszámláknak egyedül mi vagyunk az okozói, azzal, hogy órá­kig fecsegünk, nem érzékelve „reálisam az idő múlását”. Fentiek szerint az a távbeszélő-tulaj­donos sem figyelt az idő múlására, aki csaknem egy hónapig kórházban fe­küdt, s a lakása zárva volt, mint a tele­vízió Ablak című műsorában láthat­tuk, hallhattuk? Sorolhatnám a példá­kat, de a Matáv szerint mindez nem bizonyítható. Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk a szolgáltató monopolhelyzete miatt. Nem érdeke a Matávnák olyan korsze­rű rendszer kiépítése, amely kizárná a azért nem nyitották fel, mert ak­kor maga K. J. elismerte a PB- gázzal való üzemeltetést. Az EZ-11-63 forgalmi rendszá­mú, kéttengelyes utánfutó műsza­ki érvényessége 1992. december 15-én lejárt, a kötelező felelősség­­biztosítást 1992 IV., és 1993. I. negyedévére nem kötötték meg. A négy keréken négy különféle tí­pusú gumiabroncs volt, ami sza­bálytalan, s ezek közül a jobb első teljesen simára kopott. A felsorolt hiányosságok miatt az intézkedő rendőr közölte K. J. -vel, hogy a hatósági jelzéseket (rendszámokat) a gépkocsiról és az utánfutóról le kell szerelnie, s ellene szabálysértési feljelentést tesz. K. J.-nál nem volt szerszám a szereléshez, ezért a rendőr elő­vette a szükséges szerszámokat a szolgálati gépkocsiból, és segített lecsavarozni (nem szakította le!) az első rendszámot. A jármű hát­só és az utánfutó rendszámát már ő szerelte le. A rendszámok és a forgalmi engedélyek átvételéről K. J. átvette az igazolást. Ezek elvétele kötelező volt, s nem elsősorban a gázüzemelés, hanem a kötelező felelősségbiztosítás hiá­nya miatt. Néhány nap múlva K. J. megjelent a közlekedési alosztály vezetőjénél, kifogásolta a rendőri intézkedést, és újságcikk megjelen­tetésével fenyegetőzött, ha nem kapja vissza forgalmi engedélyét és a hatósági jelzéseket. Az alosztály­­vezető ismertette vele az általa elkö­vetett szabálysértéseket, és termé­szetesen nem adta — nem adhatta — vissza a hatósági jelzéseket és a forgalmi engedélyeket. Kérem a T. Olvasók tudomására hozni, hogy K. J. levélíró kilenc ön­álló közlekedési szabálysértést kö­vetett el. vonallopásokat, a téves számlázásokat, hiszen neki a jelenlegi helyzet profitot jelent. Felháborító viszont, hogy a saját költségen kért számláló kialakítását is elutasítja — technikai felszereltségére hivatkozva — a szolgáltató, és még ennél is felháborítóbb, hogy a KÖ­PI ÉM is a strucchoz hasonlóan viselke­dik ebben az egyre többünket érintő témában. Úgy tűnik, utópia részünkről, hogy csak azért fizessünk, amit elfogyasz­tunk, mert egyre több a szolgáltató vámszedő. Gyenes Géza úrnak és a KÖHÉM-nek a kétezer — országosan pedig úgy vélem, több tízezer — rekla­máció kevés. Mit tehetünk? Talán vámunk kell, amíg valamelyik rt., bt., kft., vagy Isten tudja, milyen vegyes vállalat eljuttatja hozzánk is a csúcstechnikát? Nagy Ferencné Izsák, Gödör u. 8. A kiskunhalasi Gelka-szervizben —a Szarvas László-féle szervizről van szó— 1992. szeptember 7-én bejelen­tettem, hogy a kilenc hónapja vásá­rolt, Braun típusú televízióm, mely­nek az értéke 60 ezer forint volt, meg­hibásodott. Lakásomon megjelent egy fiatalember—állítólag szerelő —, hogy megállapítsa a hibát. Kicsit furcsállottam, hogy iratfü­­zettel érkezett, szerszámok nélkül. Közölte velem, sajnos, nem tudja megjavítani a készüléket, de a jótállási papíromat adjam oda, mert erre meg tudják kérni a televízió kapcsolási raj­zát. A tévé nálam maradt, mondván, rajz nélkül nem tudják megjavítani. Adósunk az ÁB Nemrégiben egy olvasó panasz­kodott az Állami Biztosító munká­jára. Engedjék meg, hogy én is leír­jam a mi tapasztalatainkat az intéz­ménnyel kapcsolatban. Ugyanis az ÁB nekünk tartozik egy Trabant­­szélvédő árával, lassan már egy éve. Tavaly június végén egy kamion ke­reke alól kipattant kavics kitörte Trabantunk szélvédőjét. A kárt okozó gépkocsi nem állt meg, vezetője nem adottét betétla­pot, mivel nem is szerzett tudomást az okozott kárról. A férjem azon­ban le tudta írni a rendszámát, s azonnal jelentkezett biztosítónk­nál, a Providenciánál. A megadott rendszám alapján a gépkocsit meg­találták és az ő biztosítójához, az Állami Biztosítóhoz irányították az ügyet. A kárt okozó gépkocsive­zető megkeresett minket, nyugta­tott, hogy a kárunkat kifizetik, a ki­keresett menetlevél alapján ők nem zárják ki a történtek lehetőségét. Ázonban a többszörösen felke­resett kecskeméti ÁB-fiókban, a Rákóczi úton, minden egyes alka­lommal más kifogást találtak. Két hétig a papírjainkat keresték, aztán a kárt okozó tehergépkocsi tulajdo­nosának állítólagos biztosításidíj­tartozására hivatkoztak. Legutóbb pedig férjemnek azt javasolták, hogy maga keresse fel a kécskei ille­tőségű céget, mivel az — a fiók dol­gozójának állítása szerint — nem válaszol a biztosító leveleire. Próbáltunk segítséget kérni a biz­tosítónktól, a Providenciától is, de az elzárkózott, mert nem náluk biz­tosították a kárt okozó gépkocsit. Az már nem számít, hogy — mind­ketten munkanélküliek lévén — a kártalanításból ki tudtuk volna fi­zetni a ránk eső biztosítási díjat. Gratulálok a furfangos eszéhez annak, aki úgy dolgozta ki a felelős­ségbiztosítási rendszert, hogy az autótulajdonos csak fizet, a haszon pedig mindenképpen a biztosítóké, bármelyik legyen az. Csáki Ferencné Nyárlőrinc, I. kér. 47/2. Gyermekeinkért aggódunk Nehezen élő munkanélküli va­gyok, talán érzékeny, de több szü­lővel beszélgetve úgy gondoltuk, nem hagyható szó nélkül, hogy az utóbbi időben nagyon megválto­zott az iskolai oktatás. Féltjük gyermekeinket. Úgy tűnik, sok pedagógus szá­mára csak másodállás az iskolai munka. Délelőtt megtartják azt a 3-4 órát, majd több cégnél ügynök­ként dolgoznak késő estig. Másnap fáradtak, idegesek, sietnek, órán ja­vítják a dolgozatokat. S panasz­kodnak a túlterheltségre. Családunkban van pedagógus, és tudom, ez a munka egész embert igényel. Nem tudom, az említett pe­dagógusoknak melyik a másodál­lásuk, az oktatás, az egyéni vállal­kozás, vagy a biztosítási ügynökös­­ködés? Azt hiszem, sajnos, az isko­la. Pedagógusoktól hallottam, hogy némelyikük többféle termék érté­kesítésével is foglalkozik, biztosító­nak dolgozik. Én hónapokat vártam a munka­nélküli-segélyre. Az újságban ol­vastam, hogy néhány milliót elkü­lönítettek a pedagógusok végkielé­gítésére. Vajon a pedagógusdiplo­mával rendelkező egyéni vállalko­zók is kapnak belőle, vagy csak a valódi pedagógusok, mert ők is vannak szép számmal? Jó volna, ha gyermekeink nevelé­sével többet törődnének az illetéke­sek. Nem tudjuk, ki tud ezért tenni valamit. Talán Önök. Mi, szülők, aligha. Nagyon kiszolgáltatottak vagyunk. Ne írják alá a nevem, ugyanis vannak még iskolás gyer­mekeim. (Név és cím a szerk.-ben) Közben én fekete-fehérben néztem a színesnek nevezett tévét, de vártam türelemmel. Mivel féltem, hogy lejár a jótállásom, többször érdeklődtem a szervizben, ahol nyugtattak: ne ide­geskedjek, a jótállást semmifélekép­pen nem veszíthetem el. Aztán a ké­szülék márciusban teljesen felmondta a szolgálatot. Se kép, se hang... Ismét szóltam a szervizben, s elvit­ték a készüléket, állítólag megjavíta­ni. Ekkor ért a legnagyobb meglepe­tés. Közölték, hogy jótállásra nem tudják megjavítani, mivel időközben az lejárt. Sőt, azt is közölték, nem az a hibája, amit én annak idején beje­lentettem. Hatgyermekes anyaként azt szeretném tudatni a közvéleménnyel, hogy milyen ma egy orvosi ügyelet Kiskunmajsán. Márciusban kisfiam belázasodott. Éjjel 40.2 fok láza volt. Betelefonáltam az ügye­letre, hogy jöjjenek ki, mert a 11 hónapos gyereknek nagyon magas láza van. Meg­ígérték, hogy jönnek, de a mai napig sem értek ki Kígyósra, a Lepke utca 9. szám alá. Igaz, a rendelő 15 kilométerre van. Április 21-én ugyanez a kisfiam újból belázasodott. Szintén hívtuk az ügyeletét. A válasz: nem fognak kijönni, a lázas gye­reket tegyem vizes borogatásba, lássam el lázcsillapítóval. Csakhogy az én gyere­kemnek a vizes ruha nem használ, így há­­romszor-négyszer fürdetni kell, hogy a láz lefelé essen. De nekem van egy három hó­napos picim is, s mi lesz, ha egyszerre láza-Amikor én polgári iskolába jártam, gaz­daságtant is tanultunk. Ezt a tárgyat Sperai tanár úr tanította. Nagyon szeretett arról beszélni, hogy milyen hasznos dolog a gyü­mölcsfacsemeték ültetése a községekben. Részben azért, mert a kifejlődött fák termé­sének a fogyasztása egészséges és pénzt ka­punk a termésükért, lombjaik pedig javít­ják a poros levegőt. Szerettem hallgatni lelkes beszédeit, me­lyek azóta is sokszor eszembe jutnak. Kü­lönösen mostanában gondolkodom azon. hogy milyen igaza volt. Legtöbben jártunk Dunántúl fás helységeiben, és tapasztal­hattuk, hogy a közérzetünk is sokkal kelle­mesebb volt. Persze, az Alföldön is vannak olyan helységek, melyeknek utcái, terei szépen fá­sítottak, de a legtöbb alföldi településen na­gyon kevés a fa. Ezek közé tartozik közsé­günk, Szabadszállás is. írtam is néhány sort iskolánk igazgatóságának, hogy osztályfő­nöki órákon buzdítsák a tanulókat, s álta­luk a szülőket is arra, hogy fokozottabban fásítsák utcáikat és a köztereket, hogy a ta­nulókkal készíttessenek felhivó plakáto­kat, és azokat helyezzék ki jól látható he­lyekre. Nem új dolog az, amire írásomban cél-Meglepő segítség Kérem, ha lehetőség van rá, az újság­ban jelentessék meg soraimat, mert ami­ről írok, az számunkra nagy jelentőségű volt. Budapestre, a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem klinikájára kellett vinnem beteg gyermekemet, megadott időre. El­romlott gépkocsimhoz szerelőt hivtam. Lévai Józsefet, aki közölte, a kocsinak olyan műszaki hibája van, hogy nem lehet vele menni sehova, de megemlítette, intéz­kedik, hogy időben a klinikára érjünk. El sem tudtam képzelni, mit akar tenni. Nemsokára megjelent lakásomon egy úr, tiszteletteljesen bemutatkozott: Szabó Kérdés, most akkor ki a felelős a jótállás lejártáért? Mivel csak hiteget­tek, félrevezettek, a készüléket elhoz­tam a szervizből, ahová még mindig nem érkezett meg a kapcsolási rajz. így hát itt állok most egy drága tele­vízióval, amit nem tudok nézni. Javaslom tisztelt polgártársaim­nak, ha állami üzletben vásárolnak nyugati televíziót és az elromlik, ne a Szarvas László-féle szervizbe vigyék javítani. Először is nagyon sok ide­jükbe és pénzükbe fog kerülni, má­sodszor pedig nem lesz mit nézniük! Tisztelettel: Fehér Péter Kiskunhalas, Jósika u. 3. III/18. sódnak be, vagy lázgörcsöt kapnak? Ta­lán akkor ez a kedves ügyeletes doktornő, Váczy Margit azt mondja majd, hogy ő mindent megtett, s a szülő volt gondatlan? Úgy tudom, lázas gyermeket nem sza­bad szállítani. Megérteném én, ha nem volna ügyeletes autó. Hiszen azállatorvos is kimegy a beteg jószághoz, a saját autó­jával. Kérdem én, hogy legyek bizalmas ezek után ehhez a doktornőhöz, ha így lát­ja el az ügyeleti szolgálatát? Megjegyzem, ilyen eset nem csak az. én családommal történt meg itt, Kiskunmajsán. Kérem, közöljék levelem, hátha még nem lesz késő a nagyobb baj megelőzésé­hez. Maradok tisztelettel, egy félő édes­anya: Faragó Istvánnc Kiskunmajsa-Kígyós, Lepke u. 9. zok. Itt, Szabadszálláson is voltak évek, amikor eg-egy személy vagy közület szót emelt a község fásítása érdekében. Emlék­szem, például a hetvenes évek egyikében az áfész vezetősége is úgy döntött, hogy in­gyen árulja a meggyfacsemetéket. Sokan vásároltak is belőlük. Utcánkban például Fúvó Péter akkor négyet vásárolt, és járdá­ja mellé ültette el. Néhány év múlva úgy kifejlődtek, hogy mázsaszámra adták el ró­luk a meggyet, s ma is szépen díszlenek és bő termést adnak. De sorolhatnám a többi vásárlót is, akiknél hasonlóan jó termést adnak az akkor vásárolt fák. A mi udva­runkban a cseresznyefák teremnek bőven. Ezért gondoltam, hogy fel kellene eleve­níteni a facsemeték ültetését. Persze, ehhez a Földművelésügyi Minisztériumnak is hozzá kellene járulnia, anyagi támogatásá­val. Aztán, egy jó érvekkel alátámasztott cikket kellene írni valakinek, aki vallja, hir­deti a fásítás, a gyümölcstermesztés fontos­ságát. Ha elgondolásomat helyesnek tart­ják, akkor kérem, írásomat szívesked­jenek közölni lapjukban. Zoltán, a Robinson Club taxisa, s nagyon szívesen vállalkozna erre a kis szolgálatra. Megkérdeztem, mennyibe kerülne az út? O teljesen ingyenes vitelt és hozatalt ajánlott. Meglepődve közöltem vele, ilyen nincs, s legalább körülelüü árat mondjon. A legmesszebbmenőkig szabadkozott. Mivel szorított az idő, készülődni kezd­tem, s persze, pénzt is vettem magamhoz. Az utazás oda-vissza lezajlott, s közben sokat beszélgettünk. Örülök, hogy ilyen szolgálatkész embert ismertem meg. Az út végén, lakásunk előtt megállva, ismét fel­ajánlottam a viteldijat, de nem fogadta.el. Köszönöm a kedvességét mindkét Úr­nak. Molnár Béláné Kecskemét, Hunyadi tér 5. NAPJAINK HUMORÁBÓL Dr. Paál Elemér r. alezredes, kapitányságvezető Istenem, ez nem igaz! A szocátiai fürdővállalat meghívta a madarasi Rozmaring Pávakört négy napra, hogy ismerkedjen meg a fürdő­várossal, a Maros és a Kisküküllő völ­gyében élő magyarokkal, az ottani vadregényes tájjal és annak hagyomá­nyaival. Április 2-án indult útnak har­mincnégy tagú együttesünk. Az 1848—49-es forradalom és sza­badságharc emlékeit göngyölítettük vissza. Megnéztük az aradi várat, s el­helyeztük a kegyelet virágait az emlék­műnél. A fegyverletétel helyén, Vilá­goson, elgondolkodtunk. Déva vára mellett elkanyarodtunk északra, s a se­gesvári csata helyén elmondtunk egy imát a hősökért. Késő éjjel nagy szeretettel fogadtak vendéglátóink. Szovátán, kitűnő el­szállásolás után, bőséges vacsorával kínáltak bennünket. Szombaton a pa­­rajdi sóbánya levegője kitágította a tü­dőnket. Székelyudvarhely templomai és múzeuma után Korondon megáll­tunk, s ezután a szebbnél szebb csere­pekre kellett vigyázni. Este a szálló éttermében bemutat­kozott pávakörünk. Nagy szeretettel fogadták műsorunkat. Másnap, a Kisküküllő medrét kísérve, felértünk a forráshoz, s a Bucsin-tetőn szólaltat­ta meg tárogatóját Fülöp János, 73 éves tagunk. A Hargita visszazengte az ősi dallamot. Virágvasámapon megszentelt barkát kaptunk a gyer­­gyószentmiklósi lakosoktól, mise után. A Gyilkos-tó után, a Békás-patak mellett haladva, „Istenem, ez nem igaz!” felkiáltások közepette tettünk sétát a Békás-szoros 300 méteres sza­kaszán. A csodálatos nap után, este új­ra műsort adtunk a szálló cukrászdája előtt, ahol sokan összeverődtek. Lel­kes hangulatban tértünk nyugovóra. Hétfőn Marosvásárhely román temploma, kultúrpalotája ejtette ámulatba csoportunkat. Este üdülő­ben adtunk rövid műsort, ahol vegyes nemzetiségű érdeklődők voltak, és szeretettel dicsérték műsorunkat. Kedden Kolozsváron és Tordán jár­tunk, majd hosszú várakozás után is­mét hazai földre léptünk. Nagy hálával gondolunk vendéglá­tóinkra. Müller István Madaras, Honvéd u. 30. Kiszolgáltatva a szolgáltatónak Ilyen egy orvosi ügyelet Kiskunmajsán Újra kellene kezdeni a fásítást Lukácsi Bálint ny. tanító, Szabadszállás 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A FOGADÓÓRÁKON Virág helyett gombát? Farkasné Hegedűs Sára (Kecskemét, Úrihegy 108/A) április 24-én, reggel nyolc óra után felkereste Gyenes kerté­széket a kecskeméti piaccsar­nokban, hogy virágot rendeljen tőlük anyák napjára, illetve ballagásra. A kertészeti asztal­nál nagy vitába cseppent. A pi­­ackezelőség egyik dolgozója ar­ra akarta rávenni Gyeneséket, hogy az általuk évek óta bérelt, virágárus piaci asztalukat ne használják tovább, mert az kell a gombaárusoknak. Farkasné, mint mondja, úgy érezte, olyan vitát hallott, melyből a piacke­­zelőség dolgozója kerül k<i győztesen. Számára teljesen ért­hetetlen, hogy a vásárlók köré­ben népszerű kertésztől piaci asztalát egyszerűen, hatalmi szóval, vissza lehet venni. Talán az emberek majd virág helyett gombával köszöntik anyjukat vagy a ballagó diákokat? Vízpazarló nemtörődömség A kecskeméti Tinódi utcában van egy szép kis park, melyet Mester Ferenc lépcsőházbizal­­mi gondoz évek óta, szorgalma­san. Felújítgatja, locsolgatja a környék e kedves színfoltját. S most panaszkodik. Tavaly október óta folyik a kerti csap. Azóta kéri egyfolytában, javít­sák ki a csőtöfést. Ám az illeté­kes városgazdasági vállalatnál szinte szóba se állnak vele. Pe­dig most már a ház falai is át­nedvesedtek a víztől. Ráadásul megtudta, hogy a januári és a februári vízdíj 30-40 ezer forint között volt. S mennyi lehet ez az összeg október óta? Bizo­nyára sokkal több, mint amennyibe a csőtörés javítása kerülne. Sei— Mértéktelen haszonszerzési vágy Lengyelné Katona Katalin kismama (Kecskemét, Petőfi S. u. 3. VIII. 279.) 50 százalékos árengedménnyel hirdetett Ger­ber bébiételt, cseresznyés vaní­liapudingot vásárolt Kecske­méten. a Rákóczi úti Adro szaküzletben. A leárazott bébi­ételért 49,90 forintot kértek. Fölöttébb gyanús volt neki a dolog. Reklamálására azt vála­szolták, hogy náluk ennyi a fél ár. Ezután átsétált a Centrum Áruházba, ahol ugyanezt az árut 45 forintért vásárolta. (Ol­vasónk mindkét számlát bemu­tatta szerkesztőségünkben. A szerk.) Felháborítónak tartja az ilyen csalétek reklámot, mely nem egyéb, mint a vásárló be­csapása. Eszerint az Adro-ban rendes áron több mint kétszere­sébe kerül ez a bébiétel, mint másutt. Micsoda mértéktelen haszonszerzési vágy ez ..?! — rapi — Szerkeszti: Rapi Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom