Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

Akasztó • Bocsa • Császártöltés # Csengőd • Fülöpszállás • Imrehegy • Kaskantyú • Kecel • Páhi • Soltszentimre • Soltvadkert • Tabdi • Tázlár HÉT FORINTTAL OLCSÓBBAN ADJA A PLÉHBOCI Gazdakör a tejértékesítésben járnak naponta, s van, aki az állan­dó vevőinek házhoz viszi a friss tejet. A közelmúltban viszont az egyéb­ként egyre nagyobb létszámú gazda­kör új megoldást keresett — és talált — a tejátvételre és -értékesítésre. A Piacfejlesztési Alapítványnál si­keresen pályáztak egy tejadagoló au­tomatára, amit már üzembe is helyez­tek egy vállalkozó kereskedőnél. A pléhboci — így hívják sokan — télen—nyáron nulla fokon tartja a táplálkozásban szinte nélkülözhetet­len italt. A vevők számára az sem kö­zömbös persze, hogy így literenként hét(!) forinttal olcsóbban kapják a te­jet, mint ha az zacskós lenne. Az már „csak” ráadás, hogy a csapból teljes értékű házitej folyik, aminek minősé­ge természetesen garantált, s ellenőr­zött. Mint a boltvezető elmondta, a ve­vők pár napig idegenkedtek az auto­matától, de aki egyszer már abból csapolt, az tejesedénnyel indul el ott­honról. No, persze, az sem jelent gon­dot, ha valaki nem készült erre a vá­sárlásra, ugyanis az üzletben mű­anyag flakonokkal—amit csak egy­szer „kell” megvenni — is felkészül­tek. P. S. „Sohasem hittük volna, hogy itt, ezen a Duna—Tisza közi kis tele­pülésen, Akasztón, ennyi értékes hagyomány rejtezik az emberek emlékezetében . .. talán hiányoz­tak az értő kezek, még inkább az értő fülek meglévő kincseinek fel­fedezéséhez?” — írja Danis István, a község polgármestere annak a kötetnek az előszavában, amely a közelmúltban jelent meg Rákóczi kis úrfi, azaz Élő népköltészet Akasztón — balladák és balladás dalok címmel. Hogy igaza van-e a feltevésnek, azt bizonyítja — hű maradva a fenti sorokhoz — az értő fülek dr. Réthey Prikkel Miklós személyé­ben megérkeztek Akasztóra. Hi­szen őnélküle aligha születhetett volna meg ez a kötet. — Hogyan került e településre, s miként fogott e gyűjtőmunkához? — Somogy megyeiek vagyunk. A feleségem is pedagógus, és tanári állást pályáztunk. így költöztünk ide 1971-ben. De hogy férjünk is — tér ki természetes barátságé vendégfogadásával,—, odébb te­szem a könyveket. Én csak pakolá­szom a könyveim, a kéziratokat, a cetliket. Itt az üveges kis szekrény­ben, látja, hatezer kis cédula ... Ez mind szétszórva volt. Ezerkétszáz jegyzetpont. Ennyi elmenő szálat „varrtam” le, s 250 szakirodalmat használtam fel. Ezen a háború előtti kis írógépen, amit egyetlen billentyű karjával fel lehet emelni, kopogok. A kézszerű váltókarja egyszerű kacsacombból faragott. — Ez is történelem, s gondolom, a gyűjtőmunka is. — Húsz esztendővel ezelőtt kezdtem el gyűjteni a balladákat és más népköltészeti alkotásokat. Az első, amire rátaláltam, a Halálra táncoltatott lány volt. Elindultam a kis magnómmal, s bementem egy nádfedeles házba. Kérdeztem, s mentem tovább. Ott is énekeltek egyet-kettőt, s mentem a szom­szédba. Ott is tudtak eféle dalt, történetes nótát, azaz balladát. Felöleltem hát a falu balladakin­csét. Ebben nincs kidolgozva a cse­lekmény, de benne rejlik: / — Hal­lottátok, Kiskőrösön mi történt? / — Kovács Pétert a kocsmába megölték. / Újvári Benjáminná Sztraka Zsuzsanna, 61 éves énekel­te el.. . Aztán megdöbbentem, amikor a másik házba is bemen­tem. Ott is volt ballada. Közben meg tárgyakat is gyűjtöttem. Akartam faluházat csinálni. Két­száz darab legkülönbözőbb esz­köz .. . Nem kaptam helyet. Ez a szellemi anyag pedig elfér néhány fiókban — s kihúzogatva azokat valóban telis-tele kincset érő kazet­tákkal. — Milyen érdekes — mondja tovább élményeit a szerző —, amit az emberek elbeszélnek az életük­ről. Én egyébként azokhoz érzek valamilyen kötődést, akik otthon Soltvadkerten már régen meg- néhányan már felszámolták az ál­­szünt a tejátvevő, ami nem kis gon- lományt, mások a legközelebbi dot jelentett a termelőknek. Ezért községben működő tejbegyűjtőbe • Szarka Mihály is a házitej mellett döntött. (Fotó: Walter Péter) • Dr. Réthey Prikkel Miklós vannak bezárva, akikről a világ, az ország nem tud. Nem híresek, de ugyanúgy alkotó, gyötrődő, kínló­dó, gazdag lelkiéletet élő szemé­lyek, csak a kifejezés-készségük­ben állnak hátrább. Ha egy belső késztetés arra sarkall egy hétköz­napi embert, hogy leírja a gondola­tait, olyan az, mint amikor a ma­dár felrepül. Én külön lejegyeztem, mi az, amit gondolnak, s mi az, amit a kezük le tud írni. A nyelv az élő dolog. Leírva már nem él, és sokat veszít az eredetéből. — Kezdetben még alig ismerték itt, s mégis megszólaltak az embe­rek. — A személyes kapcsolat a leg­fontosabb az ember életében. Ezt csak itt lakva lehetett összegyűjte­ni. Tanár úrnak ismertek meg, s sokszor olyan dolgokat mondtak el, amit otthon talán soha. Ott van Nagy Imre parasztköltő példája is, akinek annyi pénze sem volt, hogy papírt vegyen. Napszámban dol­gozott, s egész nap emberekkel kö­rülvéve. Együtt kell élni az embe­rekkel. Ez egyre fontosabb. A jó tanár egyébként gyűjti az informá­ciókat, rendszerez és azt továbbad­ja. Ezt csinálták eleink is. — Ön akkor biztosan jó tanár, s a művelődési ház igazgatójaként dolgozik. — Nem tanítok. Ez a nagy bánatom. Ezzel adózok ezért a munkáért. Egyébként mennék, ha hívnának . . . Mit tanítanék? Nem jók ezek a szakosodások. Remélem, az oktatás a szakoso­dástól visszafelé tendál az egye­temes fejlődés felé. Tervem? Az sok van. Arról nem szívesen be­szél az ember, a gondolkodás a lényeg. * Réthey Prikkel Miklós gondol­kodása pedig aligha választható el az embertől, mint ahogyan e máso­dik kötete. Ugyanis a könyv meg­jelenéséhez — mint a szerző mond­ta — kellett a falu népe a maga gazdagságával, a gyűjtő-kutató szemlélete, és az önkormányzat. Kép és szöveg: Pulai Sára Közeleg az anyák napja A tízfős csen­gődi színjátszó­csoport—tagjai negyedikes diá­kok — már az anyák napjára készül. A mű­sort Bíró Kata­lin pedagógus népművelő (a háttérben) állí­totta össze, ame­lyet a községi ünnepen adnak elő a gyerekek. Közöttük lesz Pivarcsi Kriszti­na is, aki jól lát­hatóan igyek­szik és izgul a próbákon. A nyugdíjasklub­ban megrende­zendő ünnepsé­gen résztvevők láthatják majd Benei Zsuzsan­na: Anya dúdol­ja című, megze­nésített versével kísért előadást is. Felvételünk e próbán készült. Rövidesen városháza lesz a keceli községháza. Kecelen elkészült a városavató rendezvénysorozatának program­terve. A négynapos ünnep április 22- én, 9 órakor a városi borversennyel kezdődik, aminek a Fürtös vendéglő ad otthont. Az esti órákban sorra kerülő eredményhirdetés pedig már a lakodalmasházban lesz, ahol a na­pot zenés-táncos esttel zárják. Másnap reggel az általános isko­lások sportversenyen vehetnek részt. A lányok és a fiúk külön-külön is bizonyíthatnak. A legjobbak jutal­ma, egy kétnapos kirándulás lesz. Április 24-én a városavató diszkó vendége Somló Tamás, helye pedig a Korona. A negyedik napon a kalocsai Honvéd zenekar 9 órától térzenét ad, majd 10 órakor a Himnusz hangjaival kezdetét veszi a városava­tó ünnepség, ahol Schindler János köszöntőt, azt követően pedig dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára ünnepi beszé­det mond. A városalapító oklevél átadása után dr. Dankó László ér­sek, a kalocsai egyházmegye főlelki­pásztorának áldasa következik. Ez­után köszöntőbeszédek sora hang­zik el. Ott lesz Kőtörő Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés el­nöke, dr. Metzinger Éva, a KMB megyei hivatalának vezetője, Kálecz János Kiskőrös polgármestere, s ter­mészetesen Albrecht Frister Schwar­zenbruck, Kecel testvértelepülésé­nek polgármestere is. Még a délelőtti program keretében átadják a Kece­­lért kitüntetést, s kiosztják az Erre is emlékezem című pályázat díjait. Bács-Kiskun megye legfiatalabb városának történetét élőképekben mutatják be az Arany János ÁMK di­ákjai, majd az immár városházán le­leplezik az emléktáblát. A gyepshow déli egy órakor kezdődik, a Kecel ’93 kiállítás megnyitója pedig 15-kor. A program zárorendezv énye a Für­tös vendéglőben lesz, ahol neves mű­vészek fellépésével vidám műsort néz­hetnek a résztvevők. P. S. Új utcát nyitnak Tázláron Tázlár azon kevés települések közé tartozik, ahol mind több igény van az új telkekre. Ezt szem előtt tartva az önkormányzat fo­lyamatosan alakítja ki az új utcát. Igaz, neve még nincs, de az biztos, hogy harminchét család telepedhet majd oda. A mintegy hatszáz mé­ter hosszú teleksoron már a vil­lanyhálózat elkészült. Most a víz­vezetékrendszer tervezése folyik, hiszen teljesen közművesítetten szeretnék eladni a telkeket. A kép­viselő-testület bízik abban, hogy céltámogatást is kapnak a vízháló­zat megépítéséhez, hiszen legalább egymillió forintot kell rá áldozni. A tervek szerint még az idén ki­osztják a házhelyeket, s természe­tesen differenciálnak majd az árak­ban, hiszen vannak még a település távolabbi pontjain is üres telkek. A községben egyébként — a kevés számú tanyákkal együtt — nyolc­száz lakóház van, ahol kétezren élnek. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Asszony a kötélen! Zsákutcába futott egy házaspár kap­csolata Kecelen. Ebben természetesen még nincs semmi rendkívüli, hiszen köztudott tapasztalati tény, hogy idő­vel a legnagyobb szerelmek is elham­vadnak, s a hajdani lángolást fölváltja egyfajta szelídebb melegség. Csakhogy a keceli M. Józseféknél, a Kodály Zol­tán utcában nem erről volt szó. Az ötvenéves férfi és felesége 1992. nyarára már annyira elhidegült egy­mástól, hogy mindketten másnál keres­ték a szerelmet, s ezt tudták egymásról. Ahhoz azonban nem volt erejük, hogy változtassanak, s főleg ahhoz nem, hogy felbontsák a házasságukat. Má­sik utat választottak — és ezt hétköz­napi lelkületű ember aligha tudja meg­érteni. Az asszony ugyanis 1992 au­gusztus végén azt indítványozta a férjé­nek, hogy közösen kövessenek el ön­­gyilkosságot. Meglepő módon — leg­alábbis a kívülálló számára — a férj ebbe beleegyezett. A kettős öngyilkosság elkövetésének dátumául 1992. szeptember 1-jét jelöl­ték ki. Ezt megelőzően a rokonoknál végső látogatást tettek, az asszony pe­dig búcsúlevelet is írt. így érkezett el a kijelölt nap hajnala, amikor is az asz­­szony felébresztette a férjét, mondván, hogy induljanak az utolsó útra. Mind­ketten fekete ruhába öltöztek és kimen­tek a garázsba, hogy szándékuknak megfelelően cselekedjenek. Egy-egy hokedlit és egy-egy kötelet vittek be a garázsba, ahol először az asszony fogott hozzá, hogy felkösse a kötelet a gerendára. Megkérte a férjét, hogy vigye oda neki a létrát, mert nem éri el a hoiogfát. A férj engedelmeske­dett és tartotta a létrát, hogy az el ne dőljön. Csakhogy a kötél hosszúra, hol pedig rövidre sikeredett. Végül is az udvarról téglát hoztak be és a hokedli lába alá tették, s ekkor úgy nézett ki, minden rendben van. A férj szintén beállította a saját hokedlijét, majd a házaspár elbúcsúzott egymás­tól, a villany eloltották, mert már vilá­gos volt a garázsban. Mindketten fel­álltak a hokedlira, a hurkot a nyakuk­ba tették, s ekkor az asszony szólt, hogy most rúgjuk ki magunk alól a széket. M. Józsefné valóban így is cseleke­dett, a férj azonban az utolsó, kritikus pillanatban meggondolta magát. Nem rúgta ki lába alól a hokedlit, hanem kivette a hurokból a nyakát, kézzel rá­­nehezkedett a kötélre, amely elszakadt. A kötelet a férj ugyanis előtte alaposan bevágta. Még egy pillantást vetett a kötélen függő, immár halott feleségére, kiment a garázsból, kerékpárra ült, és elment a lányához. Az esetből bírósági ügy lett és M. József öngyilkosságban közreműködés bűntette miatt került a Kiskőrösi Váro­si Bíróság dr. Hegedűs Róbert tanácsa elé. Ott azt vallotta, hogy ő is megkísé­relte az öngyilkosságot, ki is rúgta ma­ga alól a széket, de arról nem tehet, hogy a kötél elszakadt, bár először megszorult a nyakán s ő arccal a földre zuhant. Csakhogy sem a nyakán, sem az ar­cán nem talált semmiféle sérülést, eset­leg hámhorzsolódást a leggondosabb orvosi vizsgálat sem. A kötélről viszont a laikus is megállapíthatta, hogy két­harmad részben el volt vágva, méghoz­zá olyan helyen, ahol azt a vádlottnak mindenképpen észre kellett volna ven­nie, amikor a kötelet a gerendára felkö­tötte. A vágást előre kitervelten ő vé­gezte el. Mindezekre tekintettel a bíróság bű­nösnek találta M. Józsefet és öngyil­kosságban való közreműködésért nyolc hónap börtönre ítélte, de az ítélet végrehajtását kétévi próbaidőre felfüg­gesztette. Ugyanakkor kötelezte a fel­merült több mint 10 ezer forint bűnü­gyi költség megfizetésére. Az ítélet jog­erős. Gál Sándor Falugyűlés Páhin V Páhin április 18-án. vasárnap dél­után 4 órára a helyi művelődési ház­ban falugyűlésre várják a polgárokat. A találkozóra meghívták Pohanko­­vics István országgyűlési képvsielőt CB-rádió öt községnek A polgárvédelem munkáját segí­­tendőcn a közeljövőben CB-rádiót kap öt település Császártöltés, Akasztó, Tabdi, Soltszentimre és Soltvadkert . ahol a szerkezet segit ségével azonnal kapcsolatba lephet­nek majd a rendőrséggel, a körzeti megbízottal. Tárlatnyitó az MM Galériában Április 16-án, pénteken 19 órára a soltvadkerti MM Galériában (Kos­suth u. 1 3.) tárlatnyitóra várják a művészetbarátokat, akik Penovác Endre grafikusművész alkotásait lát­hatják. A rajzok és akvarellek bemu­tatója két héten át tart nyitva. Fásítás Kaskantyűn Kaskantyún a napokban szúz fa­csemete — spirálfüz, nyárfa és sö­vény kerül a földekbe, szépítve ezzel a község arculatát. E munkálatokkal párhuzamosan kiszélesítik a Virág ut­cát, ami a jelenlegi négyméteres út he­lyett több mint duplája lesz. E tavaszi munkákkal együtt rendbe tették a szeméttelepet is. A helyi önkormány­zat mindezekre 150 ezer forintot kőit. Logopédus Csengődön A csengődi Dankó Pista Művelő­dési Házban hetente két alkalommal beszédhibát javító foglalkozást tart a kiskőrösi Nagy István, aki jelenleg ti­zennyolc gyermeket tanít. Közülük a legkisebb óvodás, a legnagyobb 6. osztályos. Nappali lakásbetörők Az elmúlt két hétben Soltvadker­ten három lakást törtek fel a nappali órákban. Az egyik otthonból száz­ezer forintot, a másikból 1500-at vit­tek el. de mindkét helyen az ékszere­ket otthagyták. A harmadik házból nem jelentettek kárigényt. Diszkóbaleset A sokszori figyelmeztetések elle­nére ismét diszkóbalesct történt - mint azt a kiskőrösi rendőrkapi­tányságon tartott legutóbbi sajtótá­jékoztatón elmondták. A hely­szín ezúttal Kecel lakott területe volt, ahol F. László helyi lakos sze­mélygépkocsival ittasan közleked­­veelvesztette a jármű feletti uralmát és egy villanyoszlopnak ütközött. A szombati mulatozás a vezető nyolc napon túl gyógyuló sérülésé­vel ért véget, az egyetlen utas vi­szonylag kevésbé sérült meg. Napirenden a polgári védebm A legutóbbi, Bócsán megtartott polgármesterek találkozóján Haj­­zer László kiskőrösi törzsparancs­nok, a BM Polgári Védelem Bács- Kiskun megyei törzsparancsnoká­nak 5/1993. számú intézkedésével kapcsolatosan tartott tájékoztatót. E fórumot egyébként azért hasz­nálták fel, mert a szervezetek létre­hozásáért — meghatározott időre — a polgármesterek a felelősek. Az előadó szólt a polgárvédelem fon­tosságáról. s hangsúlyozta, hogy segítik a szervezőmunkát, majd a feladatok végrehajtására vala­mennyi települést érintően konkrét számadatokat közölt. Kis­kőrös város és vonzáskörzetében több mint ezerötszáz embert kell beszervezni. Az oldalt szerkeszti: Pulai Sára Kiskőrös és vidéke AZ AKASZTÓI BALLADÁK GYŰJTŐJE Együtt kell élni az emberekkel Városavatóra készül Kecel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom