Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. március 9., 5. oldal kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Kibékült Keményebb hússzerkezetű almák, mikroelemek, a kalcium így, a kalci­um úgy—magabiztosan használja a gyümölcskertészek szakmai nyelvét. Amikor az épületgépészetet hozza szóba, abban bizonyítja jártasságát. Pirospozsgás, vérmes,jó kötésű férfi Pál Imre. Külsőre inkább nézném gazdálkodónak — meglátszik rajta, hogy sokat van a szabadban. Azon­ban tudom róla, hogy fűtésszerelő mester, ez a főállása falujában, Ja- kabszálláson. A kertészkedés máso­dik foglalkozása. Végül is megkér­dem: lélekben iparosember vagy gaz­dálkodó? — Az ipart helyezném első helyre —mondja —, hiszen abból van a na­gyobbik darab kenyér. Kapa-kasza kerülőnek indult gye­rekkorában. Családjuk Orgoványon élt, szüleinek huszonnyolc hold föld­je volt. Be kellett lépniük a szakszö­vetkezetbe. Ezt megelőzte a padlás- söprések időszaka; keserű tapaszta­lásai voltak Imrének a paraszti élet­ről. Lovak, tehenek, a szép gazdasági épület környéke — elkívánkozott ezektől. Hiába kóstolta a földművelő az ötvenes években önnön verítékét, örülhetett, ha kapáláskor avas sza­lonna jutott a tarisznyába. Pál Imre elvágyott a földtől. — Budapesten jártam középisko­lába, épületgépészeti technikumot végeztem — meséli. — Csak ezután szerettem meg a földet. Hatottak rám a természet csodái. Az elvetett mag­ból szárba szökkenő növény, a kis vi­rágból kifejlődő gyümölcs. Nagy- nagy lelki nyugalmat éreztem, ami­kor kinn dolgoztam, és érzek ma is. A szülők a huszonnyolc holdat há­rom felé osztották, a három gyérek­nek, már a szakszövetkezeti időkben. Imre 1972-ben a nekijutó szántók és legelők nagy részét gyümölcsfákkal telepítette be: Redhaven, Sunhaven a földdel és Springold őszibarackkal, Idared. Jonathán és más almákkal, valamint Hardenpont, Seres Olivér és más kör­tékkel. Úgy mondja, szakosodott. Később öt holdat vásárolt még birto­kához. —Gépeket csináltam a földműve­léshez. Kosárban hordtam össze a traktoralkatrészeket. Még most is az­zal a két traktorral dolgozok, amelyi­ket a hetvenes években szereltem egy­be. Ezeken kívül egy motoros perme­tezőm van, meg egy Aro kisteherau­tó, szállításra. Persze a tanult mesterségét sem hagyta Pál Imre. Egy darabig válla­latnál dolgozott fűtésszerelőként, de hamar kisiparos lett. Tervezett is fű­tési rendszereket, amíg ezt a munkát mérnöki végzettséghez nem kötöt­ték. A Kecskemét és Vidéke Általá­nos Ipartestületnél jelenleg ő a csőhá­lózat-szerelő mestervizsga-bizottság elnöke, no és az ipartestület alelnöke is. — Feleségemmel tanyán kezdtük az életünket, két évig onnan jártam el naponta munkába kismotorral. A lányunk is ott született. Ő a kerté­szeti főiskolát végezte el Kecskemé­ten, most ott tanít és közben tanul az egyetemen. Amikor itthon van, segít a gazdaságban. Rajta kívül a felesé­gem az állandó segítőtársam. Ami­kor sok a teendő, alkalmi munkáso­kat fogadok. Pál Imre nagyon szereti a gyü­mölcsfáit. Azt állítja, enélkül abba kellene hagynia a kertészkedést, mert nem túl rózsás a termelők helyzete. A kereskedők hihetetlen profitéhsége miatt. Mindenféle új­sütetű kft.-k a termelőkön akarnak meggazdagodni, lehetőleg egy nap alatt. — A nagybani piacon nekem hu­szonkét forintot adnak az almáért, amit aztán ők mondjuk hatva­• Pál Imre, aki félig iparos, félig gazdálkodó. (Fotó: Gaál Béla) nyolcért adnak el a fogyasztónak — mérgelődik a jakabszállási gaz­dálkodó iparos. — Nem védi senki a kistermelőket ettől a nagy mohó­ságtól. Pál Imre félti azokat, akik kellő óvatosság nélkül próbálnak vállal­kozni a mezőgazdaságban. Sokan hübelebalázs módjára vágnak bele: fölveszik a hitelt, anélkül, hogy ta­pasztalatuk lenne a termelésen kí­vül az értékesítésben is. Mert ez utóbbi is kell. Aztán belebuknak. Azt is elveszítik, amijük volt. Kicsi­ben szabad indulni, hitel nélkül. Aztán tapasztalat birtokában lehet kockáztatni, bár — a gyümölcster­melő kisgazdaságok esetében — az esély a tisztesség —jelen kereskede­lem miatt kicsi. Exportálni kéne, de ehhez kevés a jog. Kapcsolatot kell keresni, tanácsadó, érdekvédő szervezetet. Valószínű, fölkeresi majd a megyei agrárkamarát. Terve? Almatárolót épít, hűthe- tőt, a jobb értékesítés reményében. — a. tóth — VEZETŐ HELYEN A KFT.-K Nem csökken a csődök és felszámolások száma — Összesen 4169 csődeljárási és 10 062 felszámolási kérelem érke­zett 1992-ben a bíróságokhoz. Az idei év januárjának összesített ada­tai egy átlagos tavalyi hónap képét mutatták: a csődeljárások száma 130, a felszámolási eljárásoké 676 volt — tudta meg az MTI az Igaz­ságügyi Minisztérium illetékesétől. Ä beérkezett csődeljárások kö­zül csaknem 1500 nem fejeződött be tavaly, a lezárult eljárások csak­nem fele (1254;, a beadott doku­mentumok hiánypótlásának elma­radása miatt, megoldás nélkül zá­rult. Az önkéntes csődeljárások száma alig egyharmada volt a kö­telezően elrendelteknek. Mind az önkéntes, mind a kötelező eljárá­sok körülbelül ugyanolyan arány­ban zárultak egyezséggel, mint fel- számolási eljárással. A felszámolásoknak több mint fele áthúzódott erre az évre. A leg­több erre a sorsa jutott szervezet —4511 —kft. volt, a szövetkezetek­ből 1790, az állami vállalatok közül 1287 került felszámolásra. Az álla­mi vállalatok 1119 esetben, az APEH 784, a társadalombiztosítás 142 esetben kért felszámolást, a bankok 63, maguk a nehéz helyzet­bejutott vállalatok pedig 1483 eset­ben indították meg az eljárást. A vám- és pénzügyőrség nem volt a felszámolási eljárást kérők között. Az önkéntes csődkérelmek szá­ma az idei év első hónapjában is mélyen a kötelezően elrendelt eljá­rásoké alatt maradt. A bíróságok januárban több csődeljárás végére tettek pontot (232), mint amennyit kérelmeztek (130). Az eljárások közül 83 végződött egyezséggel, 93 felszámolási eljárással, 56-ot a hiá­nyos adatok miatt kellett lezárni. A beérkezett felszámolási eljárá­sok számánál (676) jóval alacso­nyabb volt az érdemben lezártaké (172), bár ügyviteli okok miatt to­vábbi 289 eljárást is befejezettnek nyilvánítottak. Az állami vállala­tok 99-szer kértek felszámolási el­járást adósuk ellen, az APEH 38- szor, a bankok 17-szer, a társada­lombiztosítás mindössze 9-szer. A legtöbb felszámolt szervezet kft. volt (77), az állami vállalatok és a szövetkezetek közül 34-34 ke­rült felszámolásra januárban. Postharvest ’93 Az utolsó körlevelek is útjukra indultak a kecskeméti kertészeti főiskoláról a világ 43 országába, ahonnan a nyári Postharvest ’93 vendégeit várják. A szakma legelis­mertebb kutatói, szakemberei au­gusztus utolsó előtti napjától öt napig lesznek a megyeszékhely és a rendezvény látogatói. A tanács­kozáson, egyebek mellett, a mérsé­kelt égövi, illetve a szubtrópikus gyümölcsök, zöldségfélék és cse­megeszőlő termesztésének szüret utáni tennivalóiról lesz szó. Nem maradhat ki természetesen az új műszaki és a gazdaságossággal összefüggő eljárások bemutatása sem. Új színfolt a tárgyalt témák között a dísznövények hűtése, tá­rolása, amivel hazánkban nemigen foglalkoztak még tudományos ta­nácskozáson. A Postharvest ’93 szervezésébe együttműködőként bekapcsolódott az Európai Közös­ség brüsszeli vezérigazgatósága és a Friedrich Naumann Alapítvány mellett 17 magyar cég is, közöttük több Bács-Kiskun megyéből. A KORMÁNY KONSZOLIDACIOS PROGRAMJA Gát a deficit elé Vállalkozói tanfolyam Ha nem tudják eltéríteni az ál­lamháztartás alakulását negatí­van befolyásoló tendenciákat, akkor — kormányszakemberek szerint — jövőre a központi költségvetés hiánya meghalad­hatja a 270 milliárd forintot, s később is tartósan 220 milliárd fölött maradhat. Ez pedig a ha­zai gazdaság és a Nemzetközi Valutaalap számára egyaránt el­fogadhatatlan. A költségvetés ja­vítására konszolidációs progra­mot dolgozott ki a kormány. Lé­nyege, hogy kisebb részben nö­veli a bevételeit, nagyobb rész­ben a kiadásait csökkenti. A személyi jövedelemadót ugyan nem kívánják növelni, de szélesítik alapját. Jelenleg több mint százféle jogcímen van teljes vagy részleges adómentesség, ezek körét nagymértékben szűkí­tik. Szigorítják a költségelszámo­lást, a jövőben csak az a költség számolható el, amelyik közvetle­nül a jövedelemszerzést szolgál­ja. Az adórendszer ezután csak azokat a befektetéseket ösztönzi, amelyek gazdasági növekedést eredményeznek. Szűkítik az adó­rendszer szociális tartalmát, a rászorultaknak másképpen kell segíteni. Jövőre még nem lesz nagy változás az áfa rendszeré­ben, később viszont elképzelhe­tőnek tartják a nulla kulcs meg­szüntetését és a 25 százalékos adókulcs mérséklését. Csökken­tik a pártok, társadalmi, nemzeti és etnikai szervezetek, az alapít­ványok, valamint a központi költségvetési intézmények támo­gatását. Ez utóbbiak egy részét lehetőség szerint gazdasági társa­ságokká alakítják, a többiben pedig következetesen végrehajt­ják a racionalizálást. Három év alatt 17 ezerrel csökkentik az ilyen intézmények létszámát. Szeptembertől havi 2000 forin­tos tandíjat kell fizetni a felső- oktatási intézményekben tanu­lóknak, a tarifát három év alatt ötezer forintra emelik. Kevesebb pénzzel támogatják a kultúrát, igy a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió működését is. E két intézmény költségvetési finanszí­rozását fokozatosan megszünte­tik. A kieső bevételt az előfizeté­si díj emeléséből (300 forintról 425-re) kívánják pótolni. Meg­szüntetik az egyházak állami tá­mogatását, ehelyett 1994-től a jövedelemadójából mindenki an­nak az egyháznak utal át egy százalékot, amelyiknek akar. Megszüntetik a helyi önkor­mányzatok elaprózottságát, csökkentik az egymáshoz közel eső területeken levő, azonos in­tézmények számát. Szűkitik az önkormányzati feladatok körét, egyszerűsítik pénzügyi szabályo­zórendszerüket. A kormány azt is fontolgatja, hogy megszünte­tik a személyi jövedelemadó át­engedését. Összevonják az azo­nos célokat szolgáló állami pénz­alapokat, némelyiket meg is szüntetik. Megváltoztatják a családi pót­lék jelenlegi rendszerét: szűkitik a jogosultsági kört, feladva az alanyi jogú ellátást. Olyan meg­oldás is elképzelhető, hogy egy bizonyos jövedelmen túl nem kapnának a gyermekesek családi pótlékot, vagy csak a három- és többgyennekesek kapnának. A költségvetési intézményekben dolgozók nyugdíjrendszerét el akarják különíteni, és az önkén­tes, kölcsönös biztosításokra vo­natkozó elvek szerint működtet­ni. Eszerint az állami költségve­tési intézményekben dolgozók 1995-től nem fizetnek tb.-járulé- kot. A hatékonyság növelése ér­dekében felgyorsítják az egész- ségügyintézmény-struktúra, vala­mint a társadalombiztosítási árak felülvizsgálatát. A nyugdíj- biztosításban új megállapítási rendszert dolgoznak ki, a korha­tár, a szolgálati idő és a beszá­mított kereset alapján. A kezdő és a leendő vállalkozók óriási gondja, hogy nincs megold­va a vállalkozásra való felkészülés, az információgyűjtés lehetősége. A kezdés és az első évek időszaká­ban rengeteg olyan kérdés merül fel a vállalkozókban, amire nem tudja a biztos választ. A többi kö­zött: Mit és hogyan kezdjek el? Milyen hitelfelvételi lehetőségek vannak? Milyen hitelkondíciók vannak? Melyik pénzintézethez forduljak a számomra legmegfele­lőbb hitelért? Hogyan építsem fel jogilag a vállalkozásom? Hogyan A z ipari termelés értéke 1992-ben 1946,1 milliárd forint volt, ösz- szehasonlító árszinten 9,8 százalék­kal kevesebb, mint 1991-ben. A visz- szaesés mintegy fele az előző évinek. A termeléscsökkenés üteme az év fo­lyamán mérséklődött: az I. fél évi 16,6 százalékos visszaesést a Il.-ban 2,5 százalékos mérséklődés követte. (A decemberi termelés 3,6 százalék­szervezzem meg a vállalkozást? Hogyan számolhatom el a költsé­geim? Milyen, számomra ismeret­len költségelszámolási lehetőségek léteznek? Milyen adózási és tb.- fizetési kötelezettségeim lesznek? Milyen az új pénzügyi, számviteli és munkajogi törvény? Milyen pénzügyi lehetőségek vannak a vállalkozás eredményesebbé tételé­re?,. . . stb. Óriási előnnyel indul az a vállal­kozó, aki ezekkel a problémákkal mind tisztában van a kezdet kezde­tén, és nem a saját anyagi, illetve kai meghaladta a mélypontnak szá­mító 1991. évi decemberit.) A szezo­nális hatásoktól megtisztított havi termelés az év folyamás az 1991. de­cemberi szint körül ingadozott. A termelésüket dinamikusan növelő kisszervezetek aránya (az 1991. évi 6,4 százalékról 1992-ben 14,1 százalékra) emelkedett, ter­melésnövekedésük csak mérsékel­erkölcsi hátrányára kell mindeze­ket megtanulnia. Ezeken a gondokon enyhít az a vállalkozói tanfolyan, amely a Laki­teleki Népfőiskolán indul 1993. március hónapban. A tanfolyam oktatói között a mai gyakorlati gaz­dasági élet legnevesebb képviselői szerepelnek, bankárok, közgazdá­szok, jogászok, adó- és tb.-szakem­berek. A tanfolyam heti 1-2 alka­lommal, a délutáni órákban kezdő­dik. A tanfolyamra jelentkezni lehet 1993. március 15-éig személyesen, írásban vagy telefonon a következő címen: Lévai Jánosné, Lakiteleki Népfőiskola, 6065 Lakitelek, Pf. 40. Tel.: 76/342-182 te, de nem ellensúlyozta a nagyobb vállalatoknál bekövetkezett (17,2 százalékos) visszaesést. Az ipar értékesítése a termelés­nél valamivel kevésbé, 6,4 száza­lékkal csökkent. A belföldi szállí­tások 7,1 százalékkal mérséklőd­tek, az összes értékesítés 23,5 szá­zalékát kitevő export 3,9 százalék­kal volt kevesebb az 1991. évinél. Mérséklődött az ipari termelés visszaesése Az ipar termelési volumenindexe (1985. havi átlag = 100,0) • A/ adatok a gazdálkodók égj részének tejes körű. másik részének mintáiételes.meglig;eléséből szármáznák. Forrás: KSH. Kettéváló brit óriáscég A nagy-britanniai Imperial Che­mical Industrie (ICI), a világ egyik legnagyobb vegyipari ccge a brit ipartörténet legnagyobb méretű át­szervezését jelentette be: a vállalat kettéválik; biotechnológiai és gyógyszeripari részlege Zeneca né­ven működik tovább. Mindkét fe­let külön jegyzik majd a tőzsdén. A Zenecaszámára 1,3 milliárd fon­tos új tőkebevonást terveznek, részvénykibocsátás útján. Ez lesz a második legnagyobb kibocsátás a brit ipar történetében. Az elbocsá­tások folytatódnak: a következő két évben 9000 embernek monda­nak fel az ICI-től és a Zenecától. Boeing-központ Moszkvában — A Boeing azt tervezi, hogy nyáron műszaki kutatóközpontot nyit Moszkvában húsz orosz tudós és mérnök bevonásával jelentet­te az UP1. A központ igazgatóját már ki is nevezték a nagy nemzet­közi üzleti tapasztalatokkal rendel­kező Mike Friend repülőmérnök személyében. A Boeing tavaly óta fontolgatta a moszkvai kutatóköz­pont megnyitását. Az amerikai cég azt tervezi, hogy Moszkvában a folyékony dinamikájú komputeri- záláshoz szükséges matematikai formulák kidolgozására, az alumí­nium- és titánötvözetekkel kapcso­latos fémkutatásra összpontosíta­nának. továbbá annak tanulmá­nyozására. hogy milyen hatást gyakorol a fagypont alatti hőmér­séklet a repülőgép üzemanyag- rendszerére. Szenátusi felajánlás Az amerikai szenátorok és kép­viselők készek arra, hogy jövőre az idei, 133 600 dolláros szinten befa­gyasszák jövedelmüket. Az AFP jelentése szerint a kongresszus tag­jai egyéb kiadáscsökkentő intézke­déseket is kilátásba helyeztek, ezzel is kimutatván elkötelezettségüket Bili Clinton gazdasági programja iránt. Az egyhangúlag elfogadott határozatban a szenátus kiszolgá­lószemélyzetének csökkentését is javasolja. A képviselőház személy­zetének részleges leépítéséről szóló tervet már korábban bejelentették. Olasz óvatosság —- Az olasz kormány megtiltotta a veszélyes anyagot szállító fehér­hajók közlekedését a Korzikát Szardíniától elválasztó Bonifacio- szorosban jelentette be Carlo Ripa di Meana olasz környezetvé­delmi miniszter. A római lépés an­nak a február 15-ei párizsi intézke­désnek a példájára született, ame­lyik arra irányult, hogy megelőz­zék a shctlandi katasztrófához ha­sonló környezeti károsodást, mely a mediterrán vidéken is bekövet­kezhet. A Standard Keletről- A kelet-európai reformorszá­gokban sem a gazdasági helyzet várt nagyszabású javulása, sem az abszolút káosz nem következett be — vélekedik a Der Standard című bécsi lap hasábjain Georg Fischer. Ferdinand Lacina osztrák pénz­ügyminiszter kelet-európai tanács­adója. Az újonnan kinevezett oszt­rák szakértő szerint bár a munka- nélküliek száma viharosan növek­szik, ez nem vezetett szociális rob­banáshoz. A szociális vonatkozás kevéssé témája a reformpolitiká­nak, s általában csekély figyelem övezi azt a csöndes dcstabilizációt. amit ezekben a társadalmakban az új szegénység létrehoz. Adományok atomerőművekre A vezető ipari országok 72 mil­lió dolláros pénzalapot teremtenek azért, hogy ezzel segítsenek javíta­ni a kelet-európai országokban szovjet tervek szerint épített atom­erőmüvek biztonságát írja az Aszahi Simbun című lap. A japán újság szerint a szigetország kezdet­ben 5 és 10 millió dollár körüli összeggel kívánja támogatni az Eu­rópai Beruházási és Fejlesztési Bank által létrehozandó és keze­lendő pénzalapot. A hét fejlett ipa­ri ország tavalyi müncheni csúcsér­tekezletén állapodott meg az alap létrehozásának elvében, de hogy mekkora összeget fordítsanak az elavult atomerőművek biztonságá­nak javítására, arról nem született döntés. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom