Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! 1993. február 10., 7. oldal Kedves Olvasóink! Igencsak felkavarta a kedélyeket a kecskeméti buszjáratok február 1-jétől történt módosítása. Ezt bizonyítja az a levél is, melyet a hunyadivárosiaktól kaptunk. Bácsalmási levélírónk amiatt kesereg, hogy dívik a vandalizmus a kisvárosban. Egy kerekegyházi édesanya fiát megbüntették a buszon. Nem érti, hogy miért, ha egyszer nem árusítanak mindig helyi buszjegyet a legkülönbözőbb helyeken úgy, mint régeb­ben. Felhívjuk figyelmüket a kínai orvoslást védelmező levelekre is. Kérjük, írjanak továbbra is, minden közérdekű témában. (A szerk.) Spóroljanak a hangerővel...! Mitagadás, vidám természetű em­ber vagyok, olyan aki szereti a jó tár­saságot. Ezért aztán nem hagyom ki azokat az alkalmakat, amikor jókat lehetenni, inni, beszélgetni, noésmég táncolni is szívesen táncolok. Itt a farsang, most van a báli sze­zon. Hogy mit akarok ezzel, miért szántam rá magam, hogy levelet írjak kedvenc újságomnak? Csodálkozni fognak: a zenekarok miatt. Persze, most azt gondolják, olyan közügy nem lehet, amely a zenekarokkal len­ne kapcsolatos, akkor meg minek ra­bolom a szerkesztő hölgyek, urak, drága idejét a levelemmel?! Mindjárt megmondom: panaszkodtam már mindenkinek a zenekarok fülsiketítő játékstílusa miatt—természetesen le- geslegelőször a hangszerüket veszet­tül nyűvő zenészeknek —, de évről évre mindig csak azt tapasztalhat­tam, hogy a hangerő változatlanul el­viselhetetlen. Elfelejtettem mondani, hogy én már nem vagyok tizenéves, mint ahogy a báli közönségek zöme sem az. Tehát mások az igényeink, más a tűrőképességünk is, mint a tinédzse­reknek. Természetesen a bálák szer­vezőin keresztül is hatni szerettem volna a zenészekre, hiszen ők fizetnek a munkájukért, de az ilyen próbálko­zásom sem járt sikerrel. Ipartestületünk idén is megren­dezi a hagyományos bálját. Jó len­ne, ha idén legalább időnként meg­érthetném a szomszédom szavait az asztalnál, vagy a táncpartnerem meghallaná, amit a fülebe sutto­gok. Szóval azért írtam erről a koránt­sem falrengető problémáról a Tisz­telt szerkesztőségnek, mert azt remé­lem, ha soraim közzéteszik, megesik rajtunk, fülüket féltő idősebbeken a zenekarok szíve és egy kicsit spórol­nak az idei bálákban a decibellel... Tisztelettel olvasójuk: Gál Ferenc a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület felügy. biz. elnöke Felelőtlen közúti gyilkosok A Petőfi Népe január 29-ei számá­ban érdeklődéssel olvastam a Szigo­rúbb büntetést! című olvasói hozzá­szólást, melyhez— közérdekű jelle­ge miatt — néhány megjegyzést szándékozom fűzni. A legteljesebb mértékben átérzem a fülöpjakabi gyászoló család fáj­dalmát 20 éves fiuk elvesztése feletti gyászukban, akit gépjárművel halál­ra gázolt egy részegen száguldozó ámokfutó. Érzésem szerint jogos bí­rálatot érdemel az igazságszolgálta­tás, hogy az efféle felelőtlen gyilko­sok és családtönkretevők ügyében nem mindig hoznak rövid időn belül ítéletet. A jelenleginél szigorúbb büntetések lehetősépeire pedig az or­szággyűlésnek illenék jobban ügyel­ni, hogy a közúti balesetek ittas oko­zóit kéllően elrettentő ítéletekkel le­hessen sújtani. j Magam is tapasztaltam már, hogy mennyire elvadult a közlekedési mo­rál. A halálos kimenetelűjárműbale- setek előidézésében listavezetők va­gyunk Európában. Nemrég a mi te­lepülésünkön is történt egy súlyos közúti baleset. Tavaly december 3- , án egy helyi állampolgár ment volna ' munkahelyére dolgozni, de menet közben halálra gázolta egy szabály­talanul közlekedő gépjármű, mely­nek tompái illetőségű részeg vezetője — mintha mi sem történt volna — felfokozott sebességgel továbbhaj­tott. Egy másik gépjármű eredt a nyomába, hogy feltartóztassa az ál­dozatát gázolás után cserbenhagyó járművezetőt. S nincs tudomásom róla, hogy ügyét a bíróság tárgyalta volna. Pedig jobb lenne, ha az ilyen öntörvényű ember minél előbb lakat alá kerülne, s minél több időt töltény el úgy, hogy ne veszélyeztesse mások életét, testi épségét. Olvasói tisztelet­tel: Földes Péter Mélykút, Rózsa u. 2. Mire vagyok jogosult? Örömmel olvastam a Petőfi Né­pében, hogy 1993. február 25-én életbe lép a szociális törvény. Az­zal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy szíveskedjenek tudomásomra hozni, milyen jogon, milyen szoci­ális támogatásra vagyok jogosult? Négy kiskorú gyermeket tar­tunk el. Élettársam mostani kere­sete 8 ezer forint, én gyedet és csa­ládi pótlékot kapok, összesen 22 ezer forintot. Tehát 30 ezer forint jövedelmünk van, hatodmagunk­ra. OTP-tartozásunk és egyéb adósságunk van. Hogy éljünk meg ennyi pénzből? Még egyszer kérem Önöket, tudassák velem jogaimat, ha a lehetőségük megengedi. Fitus Mihályné Kiskunhalas, Kuruc tér 25. IV. 15. (Kedves Fitusné! Közöljük Önnel és minden érdekelttel, hogy a közel­jövőben ismertetjük lapunkban a szociális törvényt. A szerk.) OTP a lakosság szolgálatában? Sok furcsa hírt hallani mostaná­ban szolgáltatásaival kapcsolat­ban. Kedves Olvasótársaim! Én újabbal tudok szolgálni. Most ép­pen az ifjúsági takarékbetétesek szolgáltatása „javul”. Nekik ugyanis lenne lehetőségük az adó­ból leírni pár forintot, hogy leendő lakásukhoz többet tudjanak félre­tenni, ha az OTP szolgáltatna és adna adóigazolást. Kérdéseim a következők a „ked­ves” OTP-hez: Önök kifizetik-e a betétesek ká­rát, ha az adóigazolást nem tudják leadni és elesnek az adóvisszatérí­téstől? Önök a lakosság szolgálatá­ban állnak-e még? Nem érzékelik, hogy ezt a reklámszlogent etikátla­nul használják? Kovács László Kecskemét, Alkony u. 1. NAPJAINK HUMORÁBÓL A kínai orvoslás védelmében Január 3-ai lapszámunkban, ezen az oldalon közöltük D. J. mátkái olvasónk levelét, Esetem a kínai orvoslással cím alatt. Telefonon és levélben többen kifejezték egyet nem értésüket mátkái olvasónk elmarasztaló sorai­val. Úgy érezzük, akkor vagyunk igazságosak, ha helyet adunk a védőbe­szédeknek is. (A szerk.) Téves kapcsolás Tisztelt D. J. Az Ön levelét fel­háborítónak és ésszerűtlennek tar­tom. Embertelen ember az, aki a más betegségén kacagni tud, fő­ként, ha olyasvalakiről van szó, aki gyógyítással foglalkozik. Re­mélem, ezt Ön sem tartja valósnak. Mi 1990 óta rendelünk Kecskemé­ten, és legjobb tudásunk szerint próbálunk segíteni a betegeken, kí­nai orvosok közreműködésével. Három év alatt, a visszajelzések alapján, s a Petőfi Népében megje­lent cikkekre hivatkozva is, betege­ink elégedettek az eredménnyel. Nagyon sajnálom, de bizonyára nem mivelünk sikerült telefonon beszélni, mert egyébként megtud­hatta volna, hogy betegségén (uro­lógiai probléma) az akupunktúra tud segíteni. Tisztelettel: R.-né K. M. Kecskemét kínai gyógyászat Elismerés illeti őket Tudom, hogy az Önökhöz be­küldött levelek tartalmának való­ságáról vagy valótlanságáról nincs lehetőségük meggyőződni, s azt te­szik közzé, amit az olvasó leír. Én nagy meglepetéssel olvastam D. J. Matkóról írt levelét. Ahhoz a kor­osztályhoz tartozom 52 évesen, aki gyerekkora óta dolgozik, s bi­zony sok problémám van az egész­ségemmel. Férjem javaslatára mentem el a levélben ismertetett kínai orvosi rendelőbe. Körülbelül 15 alkalommal voltam már kezelé­sen, s már az első alkalommal le­nyűgözött az ott lévő hölgy pszi-' citológiai felkészültsége, kedvessé­ge, ahogy a betegekkel foglalko­zik. Külön elismerést érdemel, ahogy a pici gyerekekkel foglalko­zik. En csak a legnagyobb elisme­réssel tudok szólni az említett hölgy és a kínai doktor úr munká­járól. Ezért lepett meg a levél, me­lyet D. J. írt a szerkesztőségnek. Úgy érzem, valami félreértés lehet a dologban. Ezért kérem, hozzá­szólásomat szíveskedjenek közölni lapjukban. K. A.-né Kecskemét Az orvoslás nem telefonon történik Betegségem miatt, sajnos, ne­kem is volt esetem a kínai orvos­lással. Én is a Pászthóy utcai ren­delőbe jártam kezelésre, s igen eredményesen. Személyesen ismer­tem meg a női hang tulajdonosát, aki a telefont állítólag felvette, azaz, aki fel szokta venni. Én meg vagyok győződve,,, nem egy sze­mélyről van szó. Őt ismerni kell, képtelen ilyen viselkedésre. D. J. matkói levélírót megnyugtatha­tom. A kínai orvoslás egyébk sem telefonon történik, hanem akupunktúrával! A szembetegsé­geket is nagyon jól tudják kezelni, hogy a véletlenül rossz tárcsázás­nak még csak a lehetősége se álljon fenn. R. G.-né Kecskemét i Félreértés lehetett Szeretném, ha az én észrevételei­met is közölnék az Esetem a kinai orvoslással című levéllel kapcso­latban. Csaknem három hónapja látogatom családommal a Pász­thóy u. 3. szám alatti rendelőt, eredménnyel! így volt időm és ; ; kalmam megismerni orvost, bei. geket és a D. J. matkói olva'só á\ említett „kacagó” hölgyet. Megél tést, segítőkészséget, hozzáértést. korrektséget tapasztaltam. A lé nyeg az, hogy akik felkeresik ezt a rendelőt, több-kevesebb kezelés után gyógyultan távoznak. Sajnos, nem minden betegség gyógyítható akupunktúrás keze­léssel, de ezekkel a betegekkel az első alkalommal közük, hogy nem tudnak segíteni. Ezért, ta­pasztalataim alapján, minden­képpen hihetetlennek tartom, hogy D. J. problémájára (amit én teljes mértékben megértek), a levélben említett hölgy ilyen mó­don reagált volna. Félek, hogy a levél írója, valószí­nűleg félreértésen alapuló vélemé­nyével több embert megfoszt a gyógyulás lehetőségétől. Tisztelet­tel: H. L. Kecskemét Vissza a régi rendet, vagy adják át a terepet! Vandálok garázdálkodnak Bácsalmáson Még meg sem épült Bácsal­máson, a Széchenyi utcában, a Lipka-féle diszkó, már félt az utca lakossága, a zajtól és a dorbézolástól. írtak több újság­nak, hogy ne engedélyezzék a felépítését, mégis elkészült. Hét­végeken, amikor zárás után a fi­atalok onnan kiszabadulnak, olyanok, mint az állatok. A környéken a jelzőtáblákat ki­tördelik, a postánál kiszedték a facsemetéket, a szemetestartá­lyokat feldöntik, egyszóval, ami az útjukba kerül, mindent tönk­retesznek. Az ő szüleik is jártak 20-30 évvel ezelőtt szórakozni, de ilyeneket nem csináltak. Vagy a demokráciában ez meg­engedhető? Jó volna, ha Bácsal­más vezetői, főként pedig a vá­ros rendőrsége megakadályozná az ilyen cselekedeteket. Mert amit ezek a semmirevaló embe­rek szétvernek, azt nem ők épí­tették. Hogyan akarják ezek fel­építeni a demokráciát? Tisztelet­tel: Horváth Dezső Bácsalmás, Gróf Széchenyi u. 56. Nem elég még? A napokban megdöbbenve hallottam a rádióban a belügy­miniszter úr indítványát az útle­vél kiváltásának 5-7 ezer forint­ra való emelésére. Nem elég még . . .? Éppen elég szorítások vannak rajtunk, pici emberkéken. Ne­künk, a nagyon alsó rétegnek az útlevél nem csempészés céljá­ra kell, vagy hogy Kanári-szige­tekre menjünk nyaralni. Nekünk az elszakadt rokonok megláto­gatására kell az útlevél. Az ösz- szeg felemelésével a Tisztelt Urak elérik azt, hogy, teljesen megakadályozzák a mozgássza­badságunkat. Mert sem a bel­ügyminiszternek, sem a felső tízezernek nem okoz gondot a több pénz kiadása, de nekünk, majdnem senkiknek, szinte min­dent . . . Levelem közlését előre köszönöm: Petrekanics Andrásné Bácsalmás, József A. u. 24. A kecskeméti Kunság Volán Vállalat 1993. február 1-jétől olyan drasztikus lépésre szánta el magát, mély arra késztet, hogy számos lá- kótársam akaratával egyezően, a sajtót hívjam segítségül e tartha­tatlan állapot megszűntetésére, mely a Kecskemét-Hunyadiváros autóbusz-közlekedésében bekö­vetkezett. Konkrétan a 8-as és a 18-as járat kombinációjából létre­jött 38-as buszjárat közlekedéséről van szó. A közlekedési rend 1992 első fél évében még megfelelt az igények­nek. A múlt év második fél éveben a vállalat a renden úgy módosított, hogy naponta, 19 óra után és ugyancsak hétvégeken, ünnepna­pokon közlekedtette a 28-as jára­tot a Széchenyi tértől egészen a nyomási iskoláig, a régi rend sze­rint, azonban vissza a városba már kihagyta a Mátyás király körutat, a hunyadivárosi ABC-t és a Liszt Ferenc utcát, összesen négy megál­lót. A busz a Ceglédi úton tért visz- sza a Széchenyi térre. A Liszt Fe­renc utca lakói este, vasárnap és ünnepnapokon csak úgy jutottak be a belvárosba, ha a kifelé menő járatra felszálltak és a nyomási is­kolát is érintve utaztak a város- központba. Az eredeti állapot helyreállításá­ra, illetve a 38-as járat kimenő út­vonalán történő visszajövetelére kértük a Kunság Volán Vállalatot, nevezetesen Somodi Béla urat, de nem történt intézkedés. Ezt az áldatlan állapotot tetőzte a vállalat azon intézkedése, mely szerint nemcsak este és pihenőna­pokon, hanem reggeltől a késő dél­utáni órákig kizárta á hunyadivá­Szeretném az Önök segítségét kérni soraim közzétételével. Mert nagyon bánt a Volán Vál­lalat jogtalan eljárása. Miért büntet, ha ,nem árul helyi menet­jegyet? Én háromgyermekes anya vagyok, akinek a pénztár­cáját most kiürítik. Ugyanis fi­am Kerekegyházáról Kecskemét­re utazott január 23-án, szomba­ton. Szüksége lett volna helyi menetjegyre, de a pályaudvaron a pénztár zárva volt. Útja a 15-ös autóbusszal veze­tett tovább, hát felszállt jegy nél­kül. Megjelent az ellenőr, meg­történt a büntetés, 14.02 órakor. A tisztelt Volán Vállalatnak le­het, hogy ez így kifizetődőbb, mert — idézem a büntetés szöve­rosi ABC—Liszt Ferenc utca két megállójából utazni szándékozó­kat, hogy rövid úton a városba jussanak autóbusszál. Ugyanis* ezt csak jelentős kerülővel és idővesz­teséggel tehetik meg 1993. február l*jétöl. Követeljük a Kunság Volán Vállalattól, hogy állítsa vissza azt a rendet, mely szerint üzemkezdet­től üzemzárásig a Liszt Ferenc ut­cát érintő kimenő járat ugyanazo útvonalon jöjjön vissza a városba. Nem fogadunk el semmiféle ma­gyarázkodást, amihez a Volán Vállalat nagyon ért. Meg tudja magyarázni a bizonyítványát, de ez kevés, ezért nem magyarázatot kérünk, hanem határozott intézke­dést, a legsürgősebben. Nem értünk egyet azzal, hogy a polgármesteri hivatal és a vállalat közötti tarifavita hátrányosan érintse az utasokat. Azzal értünk egyet, hogy az önkormányzat nem járult hozzá a tarifaemeléshez, de az ellen már tiltakozunk, hogy eb­ből az utazó állampolgár húzza a rövidebbet. Mértéktelenül erkölcstelen a Kunság Volán részéről, hogy az egyvonalas bérletért ugyanannyit kér akkor is, ha a bérletes azon az út­vonalon már nem tud visszautazni, csak kerülővel és időveszteséggel Sokunk véleménye ezek ut hogy a Kunság Volán vonuljo: innen, és adja át a terepet a Cy busznak teljes egészében. Akkor legalább tudni fogjuk, hogy hová váltsunk bérletet! Tisztelettel: Ziegner Nándor Kecskemét, Liszt F. u. 15/C és 8 aláírás, 18 családtaggal gét: postaköltség 30 Ft., menet­díj 20 Ft., pótdíj 636 Ft., össze­sen 686 Ft. Ennyit kell fizetni 20 forint helyett. Mindez nem történne meg, ha ! úgy lenne, mint régen volt, hogy ; újságosoknál, az autóbuszon, boltokban árulták a jegyei Mert nagyon sokan vannak, a munkaszüneti napokon és ünnep­napokon utaznak. Ezek hol vásá­roljanak buszjegyet? Sajnos, ne­kem az anyagiak nem engedik meg, hogy egyszerre 10 jegyet meg­vegyek. De nem is lenne erre szük­ség, ha ugyanúgy lehetne buszje­gyet vásárolni mindenütt, mint ré­gebben. Tisztelettel: M. F.-né Kerekegyháza Menetjegyet nem árult, de büntetett a Volán rímünk: 6000 Kecskemét. Szabadság tér 1/A Lehet vagy nem lehet? Gyászruhában kereste fel szerkesztőségünket a Budapest­ről érkezett V. T.-né. Amint el­mondta, édesapját vesztette el, január utolsó napján. Kecske­méten élő családtagjai úgy tud­ták, hogy ismét megnyílt a Bu­dai úti református temető, ezért úgy döntöttek, hogy az el­hunytnak ott vesznek sírhelyet. Megkeresték a református egyház illetékeseit, megbeszél­ték a részleteket, sőt, kiválasz­tották a sírhelyet is. A temetés időpontját meg­előző pénteken, délután a csalá­dot az egyház képviseletében megkereste egy hölgy, és közöl­te, hogy mégsem lehet az újból ! megnyitott temetőben elhantol­; ni, s annak különféle okai van­nak. j Az idős férfi végső nyughelye végül a Köztemetőben lesz, szá­mos adminisztratív ügy lebo­nyolítása után. * V. T.-né mindebben azt sérel­mezi, hogy nem mondták meg nekik, ha az egyházi temetőben bármi oknál fogva nem vállal­ják a temetést. Ä haláleset vala- mennyiüket megrázta, de az egyszeri elutasítást megértették , ^ „volna,. í_gy azonban csalódottak valamennyien. Sei— Egy fillér nélkül... A fiatalasszony éppen hogy nem sír. Erre minden oka meg­van, hiszen egy fillér nélkül ma- s radt családjával, miután elve- j szítette pénztárcáját Kecskemé­ten, a Lóverseny utcában. A fe­kete színű, nagyméretű tárcá­ban 31 ezer forint készpénz és 4 ezer forint értékű illetékbé­lyeg volt. Kettőjük havi kerese­te. Kéri, hogy segítsünk rajta. Annyit tehetünk, hogy közöl­jük a nevét és a lakcímét, hátha jelentkezik a megtaláló. Aki a pénzt nagyon várja: Varga Zol­tánná, Kecskemét, Lunkányi János utca 2. I. 5. szám alatti lakos. A visszaszolgáltató nevét_ szívesen közölnénk lapunkban” r— Szolgálatkész rendőrök Mivel nagyon sok rosszat lehet olvasni az emberekről, szeretnék alami jót is tudatni az olvasókkal. Január 28-án Budapesten jártam a feleségemmel, és visszafelé jövet a Népstadion melletti buszmegálló­ban elveszítettem a pénztárcámat. Este 6 ópakor idehaza vettem ész­re, hogy hiányzik a tárcám, benne fontos iratokkal és 500 forinttal. Legnagyobb meglepetésemre es­te 8-kor egy rendőrjárőr keresett, s kérdezte, hogy voltam-e aznap Budapesten, és hiányzik-e vala­mim? Mondtam, hogy a levéltár­cámat veszítettem el iratokkal és némi pénzzel. Azt válaszolta, hogy megvan a tárca. Pesten valaki lead­ta a rendőrségen, s majd postázzák a címemre. Aztán hiánytalanul mindent megkaptam a helyi rend­őrségen, ahol megtudtam, hógy egy hölgy volt a megtaláló. Neki szintén írtam köszönő levelet. Ez­úton elsősorban a rendőrség szol­gálatkész segítségét szeretnem legköszönni. Ez az eset is bizonyítja, hogy vannak még becsületes, segítőkész emberek. Maradok tisztelettel to­vábbra is olvasójuk: Herédi Sz. Sándor Kiskunfélegyháza Szentesi út 54. Szerkeszti: Rapi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom