Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

Apostag • Dunaegyháza • Dunavecse Fülöpszállás • Änadacs • Kunpeszér • Solt • Szabadszállás • Szalkszentmárton • Tass • Újsolt Kunszentmiklós és vidéke A SZABADSZÁLLÁSI GONDOK Korszerűsíteni kell a szülőotthont • Egy nyári felvétel a szülőotthonról. Az intézmény.fölött megállt volna az idő? Magyaror­szágot, az el­múlt évek né­pességi statisz­tikáit tekintve, „öregedő nem- zet”-ként szo­kás említeni. Egyre kevesebb család vállal egynél több gyermeket. Nem hiszem, hogy részletez­ni kell: e folya­mat hova vezet­het... Ma­gyarország né­pességcsökke­nését megállí­tandó, több olyan intézke­dés látott nap­világot, mely támogatja a nagycsaládoso­kat. Újdonság a várandósági pótlék is mely jelentős segítséget nyújt az átlagkeresettel rendelkező kismamáknak. Reméljük, a hasonló s még több ilyen jellegű intézkedés meghozza a „gyermekvállalási kedv”-et. A jelenlegi helyzet azonban már jelzésértékű lehet, hisz a születések száma stagnáló és nem csökkenő! Éppen ezért fontos az a kérdés, hogy a növekvő gyermekvállalási kedv feltételrendszerében kiemelt helyen szereplő egészségügyi intéz­mények — kórházak, szülőottho­nok — technikailag felkészültek-e erre a feladatra? A Szabadszálláson már régóta meglévő szülészeti, nőgyógyászati osztály közmegelégedésre szolgál. A jó szakembergárdának, techni­kai személyzetnek köszönhetően más körzetekben élő kismamák is szívesen hozzák világra gyermekü­ket itt, ebben a kórházban. És sok nőgyógyászati panasszal küszkö­dő beteg is ehhez az intézményhez fordul. Van azonban egy megoldatlan probléma, amely egyaránt foglal­koztatja az orvosokat, a nővére­ket, betegeket, a kismamákat, s a nagyközség önkormányzatát is. A szülészet nemrég még rendel­kezett teljes értékű műtővel is, amely azonban évek óta csak erő­sen korlátozott műtéti program­mal működik. A hasfal megnyitá­sával járó beavatkozásokat, így bek között a császármetszést, sem végzik el. A kecskeméti kór­ház ilyen esetekben messze van, s értékes percek vesznek el a megye- székhelyre való beszállítással. A betegforgalom, a szülő nők még nagyobb biztonsága megkövetelné a teljes értékű műtő működésének lehetőségét. . . Hogy milyen feltételek adottak, s mi hiányzik a teljes műtéti prog­ram megvalósításához? A témára a márciusi Kunszentmiklós és vi­déke összeállításban visszatérünk. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket az intézet orvosainak, nővéreinek és az önkormányzat illetékeseinek tesszük majd fel. Vidéki Eszter Esélyt teremtő egyesület .............***• :'. Cűj-ij __—______ K unszentmiklós és környéke megyénk egyik legmostohább te­rülete a munkanélküliség tekinte­tében. Ezért is jó hír, hogy a kecs­keméti példát követve itt is meg­alakult a Munkanélküliek Érdek- védelmi Egyesülete. A szervezet el­nökével, Nagy Jánossal beszélget­tem. — A megyeszékhelyen lévő ha­sonló egyesület működéséről dr. Balázs Vilmos, a Bács-Kiskun Me­gyei Munkanélküliek Érdekvédel­mi Szövetségének elnöke révén szereztünk tudomást. Innen jött tulajdonképpen az ötlet, és a kun- szentmiklósi munkanélküliek, aki­ket beavattam a tervbe, maximális támogatásukról biztosítottak. Ilyen előzmények után tizenhatan gyűltünk össze az első közgyűlé­sen, ami elegendő volt ahhoz, hogy hivatalosan is megalakuljon az egyesület. A jelenlévők elfogadták az alapszabályt és tisztségviselőket választottak. Az egyesület alelnö- ke Tóth Jenő, a gazdasági vezető Fehér Lajosné, az ellenőrző bizott­ság elnöke pedig Baki János lett. — Mit szeretnének elérni és eh­hez milyen eszközök állnak rendel­kezésükre? — Egyesületünk azért alakult meg, hogy segítsen azokon, akik segíteni akarnak magukon. Olyan ember nem tartozhat közénk, aki minden hónapban felveszi a se-! gélyt és mint aki jól végezte dolgát, ül a babérjain a legközelebbi járan­dóság folyósításáig. Tisztában va­gyunk vele, hogy a munkanélküli­ségét megszüntetni nem tudjuk, de mindenféleképpen szeretnénk eny­híteni az állásnélküliek kilátásta­lan helyzetén. Szeretnénk kapasz­kodót nyújtani a rászorulóknak. Hogy milyen «eszközök állnak a rendelkezésünkre? Sajnos, iroda- helyiségünk niég nincsen, és na­gyon hálásak fennénk ha valaki fel tudna nekünk ajánlani egy zugot. Több helyről is ígértek anyagi tá­mogatást. Ez égy teljesen pártfüg­getlen csoportosulás, de adomá­nyokat azért politikai pártoktól is elfogadunk. — Milyen terveket tűztek maguk elé, és számíthatnak-e valamilyen segítségre ezek megvalósításában? — Szorosan együtt szeretnénk működni a helyi polgármesteri hi­vatallal és a munkaügyi központ­tal. Alapszabályunkban benne van, hogy vállalkozhatunk, ezért számítunk minden környékbeli vállalatra és vállalkozóra is. Fel fogjuk venni velük a kapcsolatot, s reméljük, hogy tudnak valamit ajánlani. Egyébként vannak konk­rét terveink is.jAlkalmi és közhasz­nú munkára is szívesen vállalko­zunk. Meggyőződésem, hogy a kunszerítriúklósrsportcSát'nok ki­vitelezésében tevékenyen részt ve­hetünk. A kiskunlacházi repülőtér megépítésénél is sok munkához juthatunk, és talán a világkiállítás megrendezése is bővíti a lehetősé­get. Kidolgozták a terveket már a munka elosztására is. Tételezzük fel, hogy tíz ember számára adódik egy hónapos feladat. Akkor mi minden héten másik tízet küldünk dolgozni, így negyvenen jutnak egy kis jövedelemkiegészítéshez. Szeretnénk olyan akciókat meghir­detni, hogy akinek felesleges ruhá­ja vagy gyerekjátéka van otthon, az hozza el hozzánk. Egyesületi tagjaink ezekből vihetnének aján­dékot hozzátartozóik névnapjára, születésnapjára. Mert az a helyzet, hogy sokuknak már ilyesmire sem futja. — Milyen a visszhangja a szerve­zet megalakulásának ? — Nem vertük nagydobra a létrejöttünket, a már említett okok miatt. Tagságunk egyelőre csak az alapítókból áll, de vár­hatóan hamar el fogjuk érni az 50-60 fős létszámot. Ami sajnos még tovább növekedhet. Azért mondom, hogy sajnos, mert ha az egyesület létszáma nő, az azt jelenti, hogy a munkanélküliség tovább fokozódott. Sitkéi Tamás TÚLSÚLYOSOK TORNÁJA KUNSZENTMIKLÓSON 66 EZER ARANYKORONA VÁR GAZDÁRA Jelentkezzenek a részarány-tulajdonosok! Kunszentmiklóson február 10- én alakult meg a földkiadó bizott­ság. A 17 tagú testületre nem ki­sebb feladat vár, minthogy felosz- sza a 66 ezer aranykoronányi föld­területet a részarány-tulajdonosok között. — Kik azok a részarány-tulajdo­nosok? A kérdésre Farkas Jenő, a bi­zottság elnöke válaszol. — Mi azt a több mint kétezer személyt nevezzük így, akik földtu­lajdonnal bírnak a Kunszentmik- lósi Egyetértés Tsz kezelésében le­vő területeken. Köztudomású, hogy az ötvenes-hatvanas években a tsz-be kényszerített tagok földjé­re haláluk után kétféle sors várt. Ha az örökös vagy valaki más a családban tsz-tag volt, a földet örökölhette és földjáradékot ka­pott utána. Ha senki sem állt kap­csolatban a szövetkezettel — pél­dául ipari munkások voltak — a földet a tsz rendkívül alacsony áron megváltotta. Az előbbi cso­port tagjait tekinti a törvény résza­rány-földtulajdonosoknak, míg az utóbbiak a kárpótlás keretében ér­vényesíthetik az érdekeiket. — Eszerint különülnek el a föld­alapok is? — Igen. Szövetkezetünk 118 ezer aranykoronányi földdel ren­delkezik. Ebből 30 ezer a kárpót­lásra kijelölt terület, 22 ezer a Kis­kunsági Nemzeti Park területe, 66 ezer pedig a részarány-tulajdono­soké. Ebből 53 ezer a tényleges igények kielégítését szolgálja 13 ezer aranykoronányi terület pedig arra kell, hogy a földdel nem ren­delkező, vagy kevés földet birtokló tagjaink tulajdonát személyenként 30, az alkalmazottakét 20 arany­koronára egészítsük ki. '— 'Ha jól értem, a bizottságién adata* az, hogy a részarány-tuktflo-i nosok bevonásával kijelölje szá­mukra a konkrét táblákat, amiket azután vagy maguk művelnek, vagy a tsz-nek haszonbérbe adnak? — Nagy és felelősségteljes mun­ka vár a bizottságra — veszi át a szót Szemes r László, a bizottság alelnöke. — Éppúgy, mint másutt, a földek Kunszentmiklóson sem egyformák. Vannak jobb és rosz- szabb minőségű területek. Ezért a bizottság kénytelen lesz a legka­pósabb helyeken birtokba adandó terület mértékét korlátozni. Vagyis a tulajdonos kap a jobbikból is, de éppúgy a gyengébb minőségűből is. A másik gond, hogy elkülönül egymástól a kétféle földalap. Már­most előfordulhat, hogy a rész­arány-tulajdonos a kárpótlásra ki­jelölt táblák egyikét szeretné — mivel az volt egykor a családi bir­tok — és fordítva. Az ilyen ellent­mondások feloldása érdekében március első napjaiban együttes ülést tart a mi bizottságunk és a kárpótlási ügyekkel foglalkozó földrendező bizottság. — A részarány-tulajdonosokra visszatérve: mit kell tenniük, mire vigyázzanak ? — A legfontosabb, hogy ne mu­lasszák el a határidőt. A földki­adási eljárás ugyanis a részarány­földtulajdonos kérelmére indul és ezt a kérelmet a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül, azaz március 24-éig lehet benyújta­ni. A földkiadó bizottság a tsz- irodán fogadja az ügyfeleket hét­főn, szerdán és pénteken 8—12 és 13—15^ óra között. — És aki nem jelentkezik? Az nem kap földet? Tehát ott kapja meg a földet, ahol még van szabad terület. Ezért is hívnám föl a részarány-tulajdo­nosok figyelmét nyomatékosan a határidő betartására. — Nyilván nem lesz könnyű min­denki megelégedésére kiadni a föl­det. Pontosabban szólva, ez valószí­nűleg lehetetlen. Van-e jogorvoslati lehetőség? — Aki a bizottság határozatával elégedetlen, fellebbezhet. Ha ez nem oldja meg a gondját, bíróság­hoz fordulhat. Reméljük sikerül úgy tevékenykednünk, hogy vitás eset a lehető legkevesebb akad. 8£.Td£ öli*: £t)l£ ti * A földkiadó bizottságok termé­szetesen a Felső-Kiskunság és a Duna mellék többi településein is megalakultak. A jelentkezési határidő a törvény szerint ugyan­az, a bizottságok félfogadási rend­jéről a helyi polgármesteri hivata­lok adnak tájékoztatást. S. B. • Kunszentmiklós környékén éppúgy vannak jobb, mind rosszabb minősé­gű földek. (Fotó: PN-archív) Polgári iskola volt — katolikus kollégium lesz Apostagon egy egészségesebb nemzedékért Mostanában sok szó esik az egészséges életmódról, étkezés­ről. Azért, hogy egyáltalán tud­juk, mit jelent ez, nagyon sokat tett az apostagi körzeti orvos felesége, dr. Klajkó Kálmánné. Virágh Sándornéval, a védőnő­vel közösen, gyermektornát szerveztek 1992. őszén. Ezzel kapcsolatban kérdeztem őt. — Kik jártak erre a tornára és hogyan történt a válogatás? — Túlsúlyos gyerekeknek szerveztük. A védőnővel közö­sen végigjártuk az általános is­kolai osztályokat és a molet- tebb lányokat invitáltuk. Fiúk is jöttek volna, de sajnos erre most nem volt lehetőség. Kb. 15-16 lánynak ajánlottuk a tor­nát, de 6-8 gyerek járt rendsze­resen. — Nem ez volt az első év, hogy tornát szervezett. Hogy si­kerültek a korábbi kísérletek? — A felnőtteknek szervezett torna nagy sikert aratott. Jár­hattak később mozgássérültek, 2 éven keresztül pedig az óvo­dások. Annyira lelkesek vol­tunk, hogy a védőnő a saját autóján hozta-vitte az ovisokat. — Mit tartalmazott egy fog­lalkozás? — Olyan gyakorlatokat taní­tottunk, amit elsajátítva, otthon is el tudnak végezni. A mozgás mellett fontos szerepet kapott az életmódváltozáshoz való se­gítségnyújtás. A minőségi táp­lálkozásra szeretnénk szoktatni az embereket. Bár erről nehéz beszélni olyankor, amikor a zöldségfélék szinte megfizethe­tetlenek télen. A gyerekeket na­gyon érdekelte a tápanyagtáblá­zat. Hogy használják-e azóta, azt nem tudom. Minden foglal­kozáson mértük őket: testsúly, derékbőség stb. Mi ezt az egé­szet útmutatónak szántuk. Egy dolog azonban hiányzott. Egyetlen szülő sem jött be, pe­dig velük együtt jó lett volna életmódról, étkezésről beszél­Milyen tanácsokat tudna adni? —- Szélesebb körű felvilágosítás kellene ezzel a témával kapcsolat­ban. A reformkonyha alapanyaga­it volna célszerű használni, hiszen például a szója, a zab is teljes érté­kű fehérje. Sajnos, sokan idegen­kednek ezektől. Jó lenne megvál­toztatni a szemléletmódot. Az én vesszőparipám azonban a mozgás! Ha más nem, legalább egy kis séta legyen mindennap. Azt hiszem, itt generációváltásnak kell lenni ah­hoz, hogy egészségesebben éljenek az emberek. Jó lenne, ha Apostagon is foly­tatná valaki, amit dr. Klajkó Kál­mánné elkezdett, hátha a mi gyer­mekeink számára már ez az élet­mód lenne a természetes. Duzmathné Fehér Györgyi Kunszentmiklóson 1948-ig működött a Római Katolikus Polgári Iskola. Ezután államosí­tották. Most a katolikus egyház ismét a saját irányítása alá sze­retné vonni az intézményt. Erről kérdeztem Csorba János plébá­nost. — Most már biztos, hogy ez év szeptember 1-jétől a katolikus egyház irányítása alá fog tartoz­ni az államosítás óta általános iskolai diákotthonként működő intézmény. Gazdaságilag azon­ban csak a jövő év januárjától tartozik hozzánk. Terveink sze­rint kollégiumként működne to­vább a volt polgári iskola addig, amíg az új oktatási törvény nap­világot nem lát. Ezután már bát­rabban tervezhetünk majd. Egy, a környéken egyedülálló iskolát szeretnénk létrehozni. — Mi lesz a sorsa a diákott­hon mellett lévő tornateremnek? — Az is a mi tulajdonunkba kerül, de üzemeltetését az önkor­mányzat vállalta magára. Az is­kolákban növelni igyekeznek a testnevelésórák számát, így a sportcsarnok mellett erre a te­remre is szükség lesz. — Mi változik szeptember 1- jétől a kollégium életében? — Bárki jelentkezhet ide óvo­dásoktól a középiskolásokig, vallási felekezetre és nemre való tekintet nélkül. Keresztény neve­lést szeretnénk bevezetni. Hang­súlyozom, hogy ez nem kötelező. Csak aki akar, az vesz részt a vallási foglalkozásokon, amelyek valószínűleg a kötelező szilenci- um után lesznek. Véleményem szerint nagy szüksége van Kun- szentmiklósnak erre a megújuló intézményre, amelynek révén a város a környék vallási központ­ja lehet. Hiszen a vallásos neve­lést nyújtó gimnáziuma után ha­sonló jellegű diákotthona is lesz a településnek. S. T. Rendőrmérleg Kunszentmiklóson a tavalyi év­ben 614 bűnügyben folytattak nyo­mozást a rend őrei. A nyomozók 43 százalékos felderítési arányt tudnak felmutatni. A bűncselekmények 80 százaléka vagyoncllcnes volt. de akadt példa rablásra, emberölési kí­sérletre is. Az országos helyzethez hasonlóan itt is romlott az utakon megfigyelhető közmorál, amit jelez a városban történt 12 halálos bal­eset is. Ugyancsak sok volt az ittas vezetés. 1992-ben átlagosan heti egy alkalommal indult eljárás az alkohol befolyása alatt volán mögé ülőkkel szemben. A lakossági szol­gáltatásokkal kapcsolatban tudni kell. hogy 2613 személyazonossági igazolvánnyal kapcsolatos, és 4672 gépjármű-adminisztrációs ügyet in­téztek a kunszentmiklósi rendőrőr­sön a tavalyi év során. Újabb bemutatóra készülnek A kunszentmiklósi nyugdíjasklub osztatlan sikert aratott helyben és vendégszereplőként is tavalyi nagy vállalkozásával, amikor betanulták és előadták A betyár kendője című népszínművet. Most újra komoly fá­ba vágják a fejszét: a hírek szerint ha­marosan indulnak az olvasópróbái Csiky Gergely: Nagymama cimü víg- játékának. Előre is sok sikert kívá­nunk a fiatalokat meghazudtoló kez­deményezőkészséggel megáldott szentmiklósi nyugdíjasoknak, hisz nem csak a címszereplőt kell majd el­játszani ... Emlékmű Kunpeszéren A kunpeszéri önkormányzat az idei évi költségvetéséből 350 000 fo­rintot szán a faluban hamarosan felépülő második világháborús em­lékműié. A.z pbeliszk a nagy yiJágj égés helybeli áldozatainak emlékét fogja őrizni. Barátság Kupa Barátság Kupa néven férfi- és női kézilabdatorna lesz február 27-én, szombaton délelőtt 9 ó,rától a kun- adacsi tornacsarnokban. A rendez­vényen Kunszentmiklós. Szalk­szentmárton, Kunpeszér és Kuna- dacs csapatai vesznek részt. A győz­tes csapatok serleget vihetnek haza. Megválasztják a legjobb adacsi és a legjobb vendégjátékosokat is. Két év alatt megtérülne Február 3-án a dunavecsei képvi­selő-testület ülésén egyebek között arról is szó esett, hogy a községi intézmények gázfűtésre való átállí­tása jelentős megtakarítással járna. A mostani árakon számítva a gáz 6 millió forinttal kerülne kevesebbe évente, mint a tüzelőolaj. így a tíz­milliósra taksált beruházás várha­tóan két év alatt megtérülne. Dön­tés még nem született, jelenleg a tervek készülnek. Ma a zárszám­adásról Az 1992. évi városi pénzügyi mérleg kerül ma a kunszentmiklósi képviselő- testület elé. Az előtetjesztés szerint a 270 milliósra tervezett tavalyi bevétel­lel szemben 302 millió valósult meg. Beruházásokra az összes kiadás ötöd­részét fordították. Ebből haladt előre a sportcsarnok építése és elkészült 18 ezer négyzetméternyi útburkolat is. Szociális ellátásokra 16 millió forintot fordítottak. Huszonhat kiló fejenként A Kunszentmiklós és Vidéke Sport­horgász Egyesület tagjai 1992-ben több mint tíz tonna halat fogtak. Az egy főre jutó átlag meghaladja a 26 kilót. Az egyesület jól gazdálkodott: egymillió 194 ezer forintos bevételével szemben csupán 953 ezer forintot köl­tött. A közelmúlt híre az is, hogy a kunszentmiklósiak csereterületi jegye­ket váltottak a Szabadszállási Sport­horgász Egyesületnél. Az oldalt a NEXUS BT. készítette. Levélcím: Kunszentmiklós, Wesselényi u. 5—7. Telefon: 76/351-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom