Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

1993. január 27., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Képviselők az orvos mellett Reumatológiai szakrendelés Lajosmizsén? • Dr. Csire Géza Lajosmizse ti­zenegy önkor­mányzati képvi­selője interpellá­cióban indítvá­nyozta a leg­utóbbi testületi ülésen a reuma­tológiai szak- rendelés beindí­tását a nagyköz­ségben. La­punkban már ír­tunk arról, hogy az egyik lajos- mizsei orvos­nak, dr. Csire Gézának reu­matológiai szakvizsgája is van, s korábban ál­lampolgári kezdeményezésre 2200 aláírás gyűlt össze az ügy érdekében. Amihez ezúttal a képviselő-testület is csatlakozott, így a tisztiorvosi szolgálat véleményezése után a tár­sadalombiztosítás dönt, finanszí­rozza-e a reumatológiai szakrende­lést Lajosmizsén. A megyei tisztior­vosi szolgálat jelen levő képviselője az ülésen felolvasta előzetes állás­pontjukat, melyben a legfőbb kifo­gás az volt, Csire doktornak az üzemorvosi és háziorvosi teendők mellett jut-e ideje a szakrendelésre? Határozat született a másik jóval összetettebb kérdésben is: a képvise­lők megszavazták, hogy az önkor­mányzat kezdeményezi egy új, hato­dik háziorvosi körzet kialakítását a nagyközségben. Erre azért lenne szükség, hogy az üzemorvosként im­már 650 betegbiztosítási kártyát gyűjtött dr. Csire Gézát a kártya­pénzen túl — betegei arányában — megillesse a tb.-alapfinanszírozás, valamint az önkormányzati támo­gatás. Az alapfinanszírozás ugyanis csak a körzettel rendelkező házior­vosoknak jár. Az önkormányzati tá­mogatást ettől függetlenül odaad­hatnák Csire doktornak, de mivel ez egy évre csak 9-10 ezer forint lenne, méltatlannak tartották megszavaz­ni a képviselők. Ráadásul ezt a há­rom vállalkozó orvos sem kapja meg, amire — kollégái nevében — dr. Kovács Tibor ügyvezető orvos hívta fel a figyelmet. Az ülésen Csire és Kovács doktor között egyébként éles szóváltásra került sor az ügyeleti szolgálattal kapcsolatban. Szakmai vélemények szerint a 650 kártya valószínűleg kevés ahhoz, hogy a tb. támogassa az új körzet ki­alakítását. Dr. Csire Gézának így nem sok esélye van, hogy a kártya­pénzen túl megkapja az alapfinan­szírozást. Biztató azonban, hogy en­nek, úgy tűnik, a második félévtől nem sok jelentősége lesz. A Népjólé­ti Minisztérium ugyanis a teljesít­ményfinanszírozást támogatja, melynek alapja az orvos képzettsége és a gyűjtött kártyák száma. Nem végleges döntés szerint például egy leadott betegbiztosítási kártya után négyszer annyi pénzt kap az orvos, mintjelenleg. Mihályka Gyula Hogyan alakul a bajai médiumok helyzete? Szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a bajai önkormányza­tot a városi fenntartású közszol­gálati médiák szervezeti és anya­gi helyzete. Bár a televízió sok tízmilliós adósságát a város megfizette, de a szervezeti átala­kítással egyelőre nem boldogul. Mivel a fejlesztésre nincs elég pénz többekben felmerült már a gondolat, hogy a Bácskai Napló kivételével az önkormányzatnak ki kellene vonulni a médiák fenntartásából, irányításából. Az egyetlen megoldás a privatizáció. A rádió önálló kft.-ként műkö­dik, amiben a város az egyik legna­gyobb tőkés, és itt is elengedhetet­len a fejlesztés, ki kell szélesíteni a műsoridőt, és gazdagítani a mű­sorstruktúrát. De mert a rádió 400 ezer forint bérleti díjjal tartozik az önkormányzatnak, kérdés, hogy le tudja-e nyelni a költségvetés ezt a hiányt vagy a működést kell visz- szafogni. Hogy minél előbb tisztá­zódjanak a kérdések dr. Harkai Gergely képviselő kapott megbí­zást a lehetőségek számbavételére. Az is tisztázásra vár, hogy a város csatlakozzon-e a Bácskai Média Alapítványhoz, vagy igénybe ve­szi, az egyelőre még engedély nél­kül működő vállalkozói tévéadót. P. Z. Megszüntették a nyomozást a rabszolgatartó-ügyben Országszerte nagy port vert fel a Bácsalmáson foglalkoztatott, illetve el­szállásolt 48 román állampolgár mun­kavállalásának ügye, az ezzel kapcsola­tos feketemunka kérdése. Miután a Pe­tőfi Népe is tudósította dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd lapunkat kérte fel a nyomozati eljárás megszüntetéséről szóló híradásra, és mindenekelőtt arra, hogy közöljük: az akkor téves nyilat­kozat alapján megírt információval el­lentétben Faddi Pongrác nem büntetett előéletű. A bajai rendőrkapitányság bűnügyi osztálya által kiadott határozat indok­lása így hangzik: A nyomozás során megállapítást nyert, hogy 48 román ál­lampolgár szőlőszüretelési munkára munkaszerződést kötött a Cabemet Coop kunbajai üzemével, ám —^ mivel munkavállalási engedéllyel nem rendel­keztek —, a szerződésben fiktív magyar neveket használtak. így valótlan tartal­mú okiratot készítettek, illetve használ­tak fel, ám olyan tárgyi vagy személyi bizonyítékot, mely Faddi Pongrác bű­nösségét bizonyította volna, felkutatni nem sikerült, ezért a rendelkező rész­ben írt törvényhely alapján a nyomo­zást megszüntetem. Faddi Pongrác személyesen is felke­reste szerkesztőségünket, hogy meg­erősítse a lényegében a vele októberben készített interjúban elmondottakat. A Kisteleken megismert, és nyomorú­ságos körülmények között a szabad ég alatt alvó szerencsétleneken akart segí­teni, amikor munkát, illetve szállást és étkezést biztosított nekik. Azt nem tud­ta, hogy engedély nélkül nem vállalhat­nak munkát, de ez nem is az ő feladata lett volna, hiszen a munkáltató a Ca­bemet Coop volt, melynek egész admi­nisztratív apparátusa van a jogszabá­lyok alkalmazására. . Miután a 48 vendégmunkás úgy tá­vozott, hogy őt 23 napi ellátás és mint­egy 30 ezer forintos kölcsön kiegyenlí­tetlenül hagyásával mintegy 250 ezer forint kár érte, legalább erkölcsi elégté­telhez ragaszkodik. Gál Zoltán Hiába menekült a helyszínről Két óra alatt rendőrkézre került az ittas vezető Amint Fercsák Márton rendőr alez­redes a hétfői sajtótájékoztatón el­mondta, a bácsalmási M. László nem sokáig örülhetett annak, hogy a cser- benhagyás bűncselekményét megúszta. Vasárnap hajnali 3 óra után, amikor egy átmulatott éjszaka után, ittasan, jogosítvány nélkül M. László Felső- szentivánról hazafelé, Bácsalmásra ve­zette Trabantját az 55-ös úton, az egyik kanyart nem sikeredett bevenni. A Trabant áttért az út bal oldalára, ahol összeütközött egy szembe jövő Lada gépkocsival, mely valósággal le­borotválta a Trabant bal oldalát. Sze­rencsére a Ladában senki sem sérült meg. M. László — akit egyébként alig egy hete értek Baján ittas vezetésen — megállás nélkül elrobogott, és még vagy két óra hosszat leledzett abban a ÖNERŐBŐL VAGY MEGYEI SEGÍTSÉGGEL? Hogyan épüljön fel Kécskén a Nemzetek Faluja? (Folytatás az 1. oldalról) A vita során Kovács Ernő képvise­lő elsősorban azt firtatta, hogy van-e olyan hely, ahol meg lehet a falut valósítani? Tudniillik az erre kijelölt Tisza-parti terület a vízügyi igazgató­ság kezelésében van. — Amíg nincs hová építkezni, addig ne tervezzünk — jelentette ki Kovács úr. Tóth Dezső polgármester elmond­ta, hogy a szóban forgó területeta Kö- tivizig hajlandó átadni, erről már nyi­latkoztak is, a város azonban tulaj­dont akar szerezni. Ennek érdekében a kécskei önkormányzat és a vízügyi igazgatóság a kormányhoz fordult a vagyonzárlat feloldásáért, kérésükre azonban még nem érkezett válasz. Pólyák Albert képviselő nem a hely miatt aggódott. — Sem szak­emberrel, sem pénzzel nincs Tisza- kécske felkészülve erre a feladatra — vélekedett. Bucsai Dezső képvi­selő szerint nem szellemi fogyaté­kosságról van szó, hanem inkább lustaságról. Arról, hogy megál­modták az elképzelést, de senki nem tett egy lépést sem az ügyben. Baji Mihály és Bányai András kép­viselők szorgalmazták, hogy bízza­nak meg egy nyelveket tudó, ide­genforgalmi ismeretekkel rendel­kező szakembert a szervezési mun­kákkal. Kovács Miklós kérdések­kel ostromolta a testületet: Ho­gyan működik majd a falu? Mek­kora lesz? Hogyan alakul a megyé­vel való tulajdonrész? Ki építi és ki használja? A kérdésekre nem kapott választ, az viszont kiderült, bos' tavaly ősszel a testvérváros Lübbecke felajánlotta, hogy felépít egy házat a leendő Nem­zetek Falujában. A kécskei képviselők már e ház makettjét is megtekintették, most már csak el kellene dönteniük, hozzájárulnak-e az építkezéshez. A vitát végül azzal zárták, hogy elküldik Lübbeckébe a szándéknyi­latkozatot, Tóth Dezső polgármes­tert pedig felhatalmazzák, hogy tár­gyaljon a megyei önkormányzattal az együttműködés lehetőségeiről. B. M. VÁLSÁGKÖLTSÉGVETÉS TÖBB VÁLTOZATBAN A visszaesés éve Félegyházán Kétszázmillió forintos hiány mu­tatkozott Kiskunfélegyháza ez évi költségvetésének első változatában. Többek között ez hangzott el a pénzügyi ellenőrző bizottság leg­utóbbi ülésén. Míg az elmúlt évben a szintentartás és a működőképes­ség megóvása volt a cél, addig mára a működőképesség érdekében min­den terület súlyos lemondásra kényszerül. A válságos helyzet ki­alakulásának okait kutatva a bi­zottság több kormányzati intézke­désre és parlamenti döntésre is hi­vatkozott. Köztudomású például, hogy az idén húsz százalékkal keve­sebb jut a városnak a személyi jövedelemadóból. Ez az egyik legje­lentősebb visszahúzó jelenség. Az intézmények normatív támogatásá­ra egy fillér automatizmust sem ik­tattak be állami szinten, az infláció pedig tudvalevőleg nem szűnt meg. Az uj közalkalmazotti és szociális törvény előírásai is gondot jelente­nek, hiszen ezeket sem finanszíroz­ták meg anyagilag. Példa erre a 13. havi fizetés a' közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében. A tava­lyi bérrendezések költségeit is csak decemberig kapta meg az önkor­mányzat. Ezen intézkedések hatá­sára a város helyzete kritikussá vált. Annál is inkább, mert a meg­kezdett fejlesztések, beruházások leállítása is sok pénzbe kerül, a foly­tatásuk viszont jelenleg kilátásta­lan. Hiába van tehát teljes mérték­ben tisztában a testület az igények jogosságával, hiába érzi át döntése­inek súlyosságát az elvonások ese­tében, úgy látszik, nincs más lehető­ség. Az intézmények működtetése leköti a jelenlegi erőket, és nagyon kis mértékű fejlesztésre is csak ak­kor lenne lehetőség, ha közülük né­hányat bezárnának. Ez viszont tel­jességgel ellentétes a megfogalma­zott elvekkel. Ficsór József polgár- mester hozzászólásában két — sze­rinte is elkerülendő — megoldást vázolt fel. Az egyik a helyi adók bevezetése, ami a lakosságot még nehezebb helyzetbe hozná, a vállal­kozókat pedig további elbocsátá­sokra ösztönözné. A munkanélkü­liség növelésével pedig a probléma visszakerülne az önkormányzat­hoz, ami növelné a szociális kiadá­sokat. Ennek kapcsán jegyezte meg a polgármester, hogy az idén több száz fő munkanélküli-segélye lejár majd, akik szociális támogatásért szintén az önkormányzat ajtaján fognak kopogtatni! A másik lehető­ség a hitelfelvétel. Ez azonban nem megoldaná, csak konzerválná a problémát. A kör tehát bezárult. Ha lesz is költségvetése a városnak, az csak keveseknek fog tetszeni. A nagy többség számára ’93 min­denképpen a visszaesés éve lesz Fél­egyházán. Gajdics Ottó tudatban, hogy helyesen járt el. Reggel 6 órakor kopogtattak a rendőrök a la­kása ajtaján. Az eset legyen intő példa. Sajnos, eléggé elszaporodtak a helyszín elha­gyásával vagy cserbenhagyással járó bűncselekmények. Sokan az ittasság megállapítását igyekeznek ezzel elke­rülni, de ez nem elegendő, mert min­denképpen bevonják a vezetői enge­délyt. (Vannak országok, ahol a vissza­eső ittas járművezetésért a gépkocsit is elkobozzák.) M. Lászlóval kapcsolat­ban ez lenne az egyetlen célravezető megoldás. G. Z. • Ügy tűnik, lábon meg a tavalyi nád is. (Kép: Ferincz) A kiskunhalasi Sóstó környékén az elmúlt években nádgazdálkodás helyett fejetlenség dúlt. Hosszú ideig ugyanis egyáltalán nem ke­zeltek, nem gondozták. A környe­zetszennyező, rothadó nád a tó élővilágának sem használt és a für- dőzőknek sem. A polgármesteri hi­vatal megoldást keresett a nádgaz­daságok között, és ez ügyben egy bajai vállalkozóval kötött szerző­dést. Tavalyelőtt a halasi horgá­szok összefogásával megtisztult a tó. Tavaly a vállalkozó egyáltalán nem teljesítette feladatát, s pár hét­tel ezelőttig úgy tűnhetett a helybé­lieknek, hogy talán az idén sem. Mint megtudtuk, ha nem is a legal­kalmasabb időben, amikor vastag a jég, mégis megkezdődött a várva váft nádvágás. Vas Benő alpolgár­mester kérdésünkre — büntethető- e a szerződésszegő — elmondta, hogy bírságot nem rónak ki rá. A szerződésben foglaltak szerint azonban az idén levágott tavalyi nádat ugyanazon értékben köteles átvenni, mint a frisset, a minőség­különbség ellenére is. Sz. Huber Helga Döbbenet!-nrrr-ri' mm.n. r...jLayvy.... _____, ________’.................. A döbbenet hulláma remegett vé­gig az országon, amikor az emberek értesültek arról a két megrázóan tragikus balesetről, amely Bács- Kiskun megyében történt az elmúlt hét végén: tizenegy ember lelte ér­telmetlen halálát a betonon, az au­tóroncsok szorításában. A döbbenet máig alig csillapodott, hiszen zömé­ben fiatal életekről, fiúkról, lányok­ról volt szó, akik a hétvége oldott hangulatában, „diszkólázban" ro­hantak a halálba. Sajnos, nem ez volt az első ilyen tragédia, és rettegnünk kell, hogy nem is az utolsó. Minden belső kontroll nélkül úgy autóznak a ka­maszkort éppen túlhaladott gyere­kek, hogy száz fölött repesztve fi­gyelmen kívül hagynak útviszonyo­kat, a kocsi állapotát, tiltótáblát, kamiont, másik autót, tehát min­dent. S ilyenkor bizony a tragédia kivédhetetlen. Az utólagos töprengés már nem támasztja fel azt a tizenegy embert, aki a roncsok között, a kamion ra­kománya alatt lelte halálát. A mo- ralizálás nem enyhítheti a szülők már-már emberfeletti fájdalmát. De a mai és a holnapi autósoknak mégsem lehet értelmetlen a figyel­meztetés, az oly sokszor elhangzott intelem: be kell tartani a szabályo­kat. S nemcsak azért, mert a rend­őrség kilátásba helyezte a .fokozott közúti ellenőrzést." A közlekedés rendje, biztonsága elsősorban a benne részt vevők elemi érdeke. Azoké, akik a volán mögött ülnek. Minden autósban ott kellene len­ni egyfajta belső fegyelemnek. Mert az emberélet sokkal többet ér egy Ladánál, egy Audinál, sőt, tíz Mer- cedesnél is. S ezt ne csak akkor ismerjük fel, ha végigremeg az or­szágon a döbbenet. Gál Sándor Nem látszik, de már vágják Közügyekről Pálmonostorán A községi önkormányzat 1993. évi költségvetésének a tervezetét, a helyi népszavazásról szóló rendele­tet, valamint az egészségügyi és szo­ciális bizottság elmúlt évi munkájá­ról szóló beszámolót vitatják ma dél­után a pálmonostori képviselők. A polgármesteri hivatal tanácskozó- termében délután két órakor kezdő­dő nyilvános ülésen szó lesz még a hivatali dolgozók juttatásairól és dí­jazásuk szabályozásáról is. Előkészületek az ünnepségre Kiskunmajsa idén ünnepli újrate­lepítésének 250. évfordulóját. A jeles jubileumról szeretnének méltókép­pen megemlékezni a majsaiak, és már elkezdték az ünnepi programok összeállítását. Még múlt év őszén, a Majsa Alapítvány, karöltve a helyi római katolikus plébániával, bele­fogtak a szervezőmunkába, amely­nek programjait jelenleg egyeztetik az önkormányzat által felállított kü­lönbizottsággal. A többnaposra ter­vezett ünnepségsorozatra a szeptem­beri majsai búcsú idején kerül sor. Falugyűlés Imrehegyen Az imrehegyi kultúrházban janu­ár 29-én, 15 órától falugyűlést ren­dez a képviselő-testület. A település érdeklődő lakossága beszámolót hallhat az elmúlt évi feladatokról és a? ez. évi költségvetésről. A minél hatékonyabb falutalálkozó érdeké­ben az önkormányzat időben eljut­tatta az imrehegyieknek azt a kérdő­ívet, amelyen arra keresték a választ, milyen fejlesztési elképzeléseket tá­mogatna, milyen gondok megoldá­sát látja legfontosabbnak a lakos­ság. Testületi ülés Kalocsán Holnap, 14 órától a városháza dísztermében ülésezik a kalocsai ön- kormányzat a képviselő-testülete. Az egyetlen napirend, a költségvetés megtárgyalásához vaskos anyagot vehettek át a képviselők, hiszen a hetek óta tartó tárgyalások eredmé­nyeként közel harminc intézmény előzetes költségigényét mérték fel. Holnap üléseznek A kunszentmiklósi képviselő- testület január 28-án ülést tart. Na­pirendjükön az ez évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet meg­alkotása is szerepel. Emellett megál­lapítják a különféle bizottságok fel­adat- és hatáskörét, majd ugyancsak rendeletet alkotnak a Kunszentmik- lósért kitüntető emlékérem, vala­mint díszpolgár cím alapításáról, il­letve adományozásának rendjéről. Nem épül sportcsarnok Annak ellenére, hogy a múlt esz­tendőben százezer forintot szavazott meg a majsai önkormányzat a helyi sportcsarnok terveinek elkészítésére, most mégis úgy tűnik, hogy az idei évben nem lesz lehetőség az építke­zésre. A közelmúltban megtartott la­kossági fórumon mindenki elismerte a csarnok építésének szükségességét, de a szűkre szabott költségvetés bék­lyójában küszködő város jelenleg nem bír fedezetet biztosítani erre a célra. KÖZÉLETI HÍR • Dr. Kozma Huba országgyűlési képviselő és jogi tanácsadója képviselői fogadóórát tart január 29-én, 10—12 órá­ig, Kiskunmajsán, a helytörténeti gyűjte­mény épületében. Cím: Kiskunmajsa, Fél­egyházi út 5—7. 6120Tel./fax: 77/81-409. • Újonnan szerveződő kisgazdasá­gok a piacgazdaságok tükrében címmel tart előadást Ditzendy Károly, a Bács Ág. Kft. igazgatóhelyettese ma, 15 órá­tól, az FKgP megyei székházában, Bánk bán u. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom