Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-24 / 303. szám

AMIT A FENYŐRŐL TUDNI KELL ... A karácsonyfa története • Az ünnep hajón is ünnep. A világ sok-sok ünnepe közül -**• vélhetően a karácsonyt kö­szöntik a legtöbben, csaknem 2 milliárd katolikus és protestáns, il­letve ortodox hívő emlékezik de­cember 25-ikén Jézus Krisztus szü­letésnapjára. A keresztények közül vatikáni számítások szerint mint­egy 900 millió a római katolikus. Van olyan földrész, ahol nem ünnep a karácsony? — kérdeztük Gecse Gusztáv vallástörténésztől. — Az elmúlt 2000 évben a ke­reszténység minden földrészen megvetette a lábát. Ázsiában, amely a buddhizmus talaján áll, éppen úgy elterjedt ez a vallás, mint Afrikában, ahol iszlámok milliói élnek. Jézus Krisztus a ke­reszténység központi figurája, más vallások — kivéve az iszlámot, ahol jelen van ugyan, de ott Moha­med a legnagyobb próféta — meg sem említik. A buddhistáknál a névadó Buddha az istenként cso­dált és követendő, a hinduizmus­ban pedig sok-sok isten öltött tes­tet, így Ráma, Krisna és a többiek. — Mit ünnepel karácsonykor a 200 milliónyi izraelita? Az ünnep eredetében nagyon sok a közös vonás, valójában mind a kettő a téli napfordulóhoz kötő­dik. Jézus Krisztusban a kereszté­nyek arra a Messiásra, Megváltóra ismertek, akire a zsidók még min­dig várnak. A zsidók karácsony­kor hanuka ünnepét ülik, amely legalábbis külsőségeiben hasonló­ságot mutat a karácsonyhoz, ugyanis mind a kettő a fénnyel függ össze. A keresztények a kará­csonyt megelőző négy vasárnapon egyenként gyújtják meg az adventi gyertyát, karácsonykor pedig fényárban úsznak a templomok. A zsidók összesen nyolc gyertyát gyújtanak,'MszőiTt nem Krisztus születésnapjára emlékeznek, ha­nem a szereokiádok által meggya­lázott templomuk újjáépítésére. — Mikortól ünnepli a világ kará­csonyt? — Krisztus születése utáni első századokban egyáltalán nem ün­nepelték, sőt, magát a jeles szüle­tésnapot is elfeledték. A 4. század óta teszik ezt a napot december 25-ikére, amikortól már érezhető­en meghosszabbodnak a nappa­lok. A pogány Nap-kultusz ellen­téteként választották a kereszté­nyek ezt a napot. Az új-kis-Nap születését, győzelmét az egész világ köszöntötte, ehhez „találták ki” az új tartalmat, Krisztus vélt születés­napját. Az ugyanis eléggé ismert, hogy Jézus azon a napon semmi­képpen sem születhetett, nagy va­lószínűséggel több évvel korábban látta meg a napvilágot és nem a téli napforduló idején hozta világra Mária sem. Még nincs négy évszáza­da, hogy kará­csonykor vala­hol Elszászban egy protestáns família fenyő­vel díszitette otthonát. A szokatlan de­korációt fejcsó­válva nézeget­ték a szomszé­dok, a helybéli tiszteletes pedig meg is rótta ér­te az újdonság kitalálóit. így őrzi a szájhagyomány a fenyőállítás szokásának születését, s azt már utólag te­hetjük hozzá, hogy a protes­táns szokás a kezdeti idegen­kedés és tiltás ellenére (vagy éppen azért?) igencsak nagy karriert futott be. 1821-ben már Bécsben is följegyezték az első karácsonyfa-állítást, s innen, a csá­szárvárosból terjedt át hozzánk, Magyarországra. A világ különböző részein az örökzöld fenyő társaként más és más növény jelképezi a születést, a megújulást — az élet fáját. Egyiptomban a szikomor, az arab világban a mirrha-fa, a palesztinoknál a gránátalma és a cédrus, Angliában a tölgy, Ausztráliában és az amerikai földrészen fagyai az otthonok karácsonyi dísze. FEB A betlehemi csillag • A napkeleti bölcsek csillaga a betlehemi istálló fölött. (Fametszet a 15. század végéről) A Biblia történetei között né­hány csillagászati vonatkozású le­írást is találhatunk. Ezek között is a legismertebb a betlehemi csillag legendája. Vajon melyik lehetett ez a csodás égitest, amely Máté evan­géliuma szerint Jeruzsálembe, majd Betlehembe, a kis Jézus böl­csőjéhez vezette a napkeleti bölcse­ket? Kétezer éve igyekeznek feltár­ni a csillag titkát. A legtöbb régi és újabb időkben készült képen a betlehemi jászol felett görbült csóvájú üstökös lát­ható. Üstökösről az akkori évek­ből azonban nem emlékeztek meg a keleti krónikások, pedig pl. Kí­nában igen gondosan figyelték az égboltot, és a csillagászok minden rendkívüli égi jelenséget gondosan feljegyeztek. Áz üstökösöket kü­lönben is baljós égi jeleknek tekin­tették a régiek. A hirtelen feltűnt égitestek közül a szupernóvafeltünés illik legjob­ban a bibliai leíráshoz. Johannes Kapler, a híres német csillagász is látott Prágából egy szu­pernóvát 1604-ben. Arra gondolt, hogy talán Jézus születése idején is hasonló jelenség volt megfigyelhető és az lehetett a betlehemi csillag. Kepler kiszámolta, hogy ezek a bolygók Kr. e. 7-ben néhány hóna­pon belül háromszor is megközelí­tették egymást, ez az együttállás a Halak csillagképben történt. Akkor azonban nem volt nóva­­jelenség, így bizonyára maga ez az együttállás került a Bibliába. A Jupiter ugyanis a királyi méltó­ság jelképe volt a napkeleti böl­csek, nyilván babilóniai csillagjó­sok szerint. A Szaturnusz a zsidók csillaga, a Halak csillagkép pedig részben a születést, részben a böl­csek hazájától nyugat felé eső, ten­gerparti népek országát, ez esetben Palesztinát jelentette. Ha a királyi csillag a zsidók csillagával a szüle­tés csillagképében legnagyobb együttállásban van, ez a babilóniai papcsillagászok, csillagjósok sze­rint nem is jelenthetett mást, mint hogy megszületett a zsidók kirá­lya. A két bolygó együttállása ké­sőbb egyszerűsödött egyetlen csil­laggá a Bibliában, amidőn igazi jelentése már feledésbe merült. Ponori Thewrewk Aurél mi w A KERESZTÉNYEK EMLÉKEZNEK A világ legnépszerűbb ünnepe AZ APRÓSZENTEK HORDOZÁSÁTÓL A PASZTORVERÉSIG Elő hagyományok, karácsonyi népszokások Szerte a világon számtalan sa­játos ünneplési forma, ősi rítu­sokból és újabb keletű hagyomá­nyokból alakult népszokás kö­szönti a Megváltó születését. A magyar nyelvterületen két ál­talános szokás alakult ki. Az egyik a következő év termékeny­ségét befolyásoló hagyomány, a másik a karácsonyi asztal kiala­kítása. Mindezeken belül azután kialakultak helyi tradíciók is, amelyek viszonylag kevéssé is­mertek. Ilyen például az apró­szentek hordása. Az elnevezés maga is ősi keresztény tartalom­ra utal, a szertartás azonban po­gány elemeket is tartalmaz. Az Ipoly menti falvakban élt, s még máig sem feledésbe merült rítus szerint az állatokat őrző pásztorok körbejárnak egy köteg hántolt nyírfavesszővel. Betérnek minden házba, s a gazdasszonyok húznak egy-egy vesszőt, amit csak köté­nyükkel foghatnak meg, mert — így tartja a népi hiedelem — kü­lönben fekélyes lesz a kezük. Nos, ezzel a vesszővel „verik meg” a pásztort, hogy az állatok szapo­rodjanak, termékenyek legyenek. S azért éppen a pásztort, hogy szorgalomra serkentsék őket. Van azonban helység, ahol az „ütleg” magyarázata úgy szól: azért, hogy állatai ugyanúgy ugráljanak, mint Megjöttek a betlehemesek (Fotó: PN-archív) maga a gondozójuk, a megvert pásztor. Az ugráló állat ugyanis a vidám, egészséges jószág szimbó­luma. Másik érdekes, kedves hagyo­mány az ostyahordás, ami eléggé elterjedt népszokás. Az ostyát a falubéli tanító süti szentestére és körbeküldi a gyerekekkel — néhol csak a jó tanulóknak, másutt min­denkinek. A szokás föltehetően a középkori szentáldozásokra utal. Az ostya szentestén, még az első étkezés előtt elérkezik a címzettek­hez. Ezen a napon minden népszokás szerinti eseményre még délután sort kerítenek, mert közvetlenül vacsora előtt és alatt már nem illik járni-kelni, tevékenykedni. Leg­alábbis a gazdasszonynak nem. Mert úgymond, ha ő nem pihen, tyúkjai a következő évben nem fognak tojni. Gyertyatörténelem A keresztény liturgiában hosszú évezredek óta a gyertya a világos­ság jelképe. Kismisén két, énekes misén négy, nagymisén hat, míg a püs­pökén hét gyertya éghetett. Szí­ne csak fehér lehetett, sárga gyertyát Nagypénteken, vagy te­metésen a gyász jeleként hasz­nálhattak. Később az élet min­den fontosabb jelentős esemé­nyét a gyertya viaszával pecsétel­te mejj a£ egyház: kereszteléskot, első áldozáskor, házasságkötés­kor és a ravatalnál is használták. Karácsonykor, Jézus születés­napján, főleg az éjféli misén ra­gyognak a templomok ünnepi fényben. Az első ajándékkal díszített ka­rácsonyfát 1637-ben egy, a lützerni csatából sebesülten hazakerült svéd katona állította hálaajándék­ként az őt ápoló honfitársainak. A svédeknek annyira megtetszett a kedveskedésnek ez a formája, hogy a következő évben saját há­zaik elé ők is ajándékkal és égő gyertyával díszített fenyőt tettek. Valójában az utcáról került a templomba, majd a házak belsejé­be»,., a. karácsonyfa. Magyar­­országon az első karácsonyfát két évszázada állították, 1825-ben. Méghozzá nem a katolikusok, ha­nem a protestánsok kezdeménye­zésére. — szm — Mit jelképez a fagyöngy? Karácsonykor és újévkor az ün­nepi asztalt, a szobák falait — kü­lönösen Franciaországban és Ang­liában — fagyöngygallyakkal dí­szítik. Vajon honnan ered ez a szo­kás és mit jelképez a fagyöngy? Az ókori mondákban gyakran szerepelt a fagyöngy. A druidák — Gallia és Britannia kelta papjai fényes szertartások keretében arany sarlóval vágták le e cserjéket a fák­ról és tiszta, hófehér gyolcslepedők­ben fogták fel a lehulló ágacskákat, nehogy azok érintkezésbe kerülje­nek a földdel és beszennyeződjenek. Hitük szerint ez a növény azért élt magasban a fák tetején, hogy ne legyen szüksége, mint más növé­nyeknek, a tisztátalan föld talajára. A fagyöngy ágacskáit azután szét­osztották a nép között, hogy sze­rencsét, megelégedettséget, jólétet biztosítsanak. Az ókori népek azért vették cso­dálattal körül e növényt, mert a szaporodása — miután csupán a fák törzsén nőtt — érthetetlen volt előttük. A fagyöngy szaporodása pedig nagyon egyszerű. Ä növény sárgásfehér bogyóinak enyves ra­gadó anyaggal teli belsejében he­lyezkednek el az apró magvak. Né­hány madárfaj szorgalmasan fo­gyasztja e bogyókat. Minthogy a ragadós bogyóbél a madarak cső­rére tapad, ezért a madarak állan­dóan tisztogatják csőrüket a fák ágain. így azután a madarak a szó szoros értelmében odaragasztják az apró magvakat a faágakra, ahol azok gyökeret eresztenek. A szaporodásnak ez a „titokza­tos” módja kölcsönözte e jelenték­telen növénynek a szerencsét hozó tulajdonságokról szóló legendá­it- Pap János Karácsonyi várakozás A gyermekek őszintén hisznek a karácsony boldogságot hozó erejé­ben. íme egy mai példa: Washing­ton állam egy szegény fakitermelő falujának hatóságai mindent elkö­vetnek, hogy felkutassák azt a Thad névre hallgató kisfiút, aki se­gélykérő levelet írt a Mikulásnak. A Port Angelesben feladott levél írója arra kéri a jóságos Mikulást, hogy siessen családja segítségére: hozzon ételt éhező édesanyjának, és szerezzen munkát állástalan édesapjának. Önmagának a kisfiú csak azt kéri, hogy „az angyalok­kal lehessen” mert akkor „Anyu­nak és Apunak nem kell már sem­mit sem vásárolnia nekem”. „Kérlek, segíts Anyámon és Apá­mon az idei karácsonyon. Apunak nincs munkája, alig van mit ennünk és Anyu nekünk adja a maga kevéske ételét is”—kezdődik a szívfacsaró le­vél. — A kisfiú szomorúan beszéli el levelében, hogy az áramot kikapcsol­ták és gyertyával kénytelenek világí­tani. Megígéri a Mikulásnak, hogy ébren fogja őt várni szobájában, és ha szerzett munkát édesapjának és ho­zott ételt édesanyjának, akkor el­megy vele és a rénszarvassal. A neve mellé a kisfiú egy fát és egy parányi csillagot rajzolt, mi­után figyelmesen kellemes kará­csonyi ünnepeket kívánt a Miku­lásnak, „Mikulásnénak és a ma­nóknak”. A bélyeggel el nem látott levelet valaki bedobta egy levélszekrény­be, a posta pedig átadta az állami gyermekvédelmi hatóságnak. Azó­ta a rendőrök, seriffhelyettesek, pedagógusok, sőt még az elektro­mos művek dolgozói is mindent tűvé tesznek, hogy a kisfiú nyomá­ra bukkanjanak. Vállalkozásuk azonban eddig nem vezetett ered-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom