Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
rm í»*» ÍV. . I« JM, .tINVv. «MW Sztárok karácsonya • Koncz Zsuzsa: — Karácsonykor jut idő mindenkire. Tlyenkor, karácsony közeledtével A a legtöbb reflektorfényben lévő előadóművész hallat magáról. Általában az ünnepi kínálatban szerepelnek új albumaik, friss lemezeik. A Petőfi Népe hasábjain három popsztár szól arról, hogyan ünnepel karácsonykor. Koncz Zsuzsa előadóművész: — Karácsonykor családi ünnepet tartunk. Első nap igen szűk körben jövünk össze, majd a későbbiekben a barátokkal találkozunk. Azokkal a társainkkal, akik hozzátartoznak az életünkhöz. Bevallom, év közben nagy a rohanás, de ilyenkor, karácsony idején jut idő mindenkire. Kell, hogy jusson! Karácsonyfa, ajándékozás — ezek is hozzátartoznak a megemlékezéshez. Családtól családig járunk, gyerekektől gyerekekig ajándékozunk. Lehet, hogy sok gonddal jár, de mindig felemelő érzés az ünnepi fénynél egymásra nézni. Szüksé• Benkő László: — Együtt megyünk az éjféli misére. günk van a meghitt pillanatokra. Ajándékok? Ezek meglepetések és szerények. Inkább az együttlét, az egymásra figyelés a fontos. Milyen ajándékot várok a szakmától? Az az igazság, nem kívánok magamnak rosszabb évet az ideinél... Benkő László ex-Omega, a Hungaroton könnyűzenei szerkesztőségének vezetője: — A lemezkiadó karácsonyi meglepetései között szerepel például Katona Klári, Hobo es Szandi új nagylemeze. Popzenei fronton is előretört a CD, így hát a jövőben elsősorban a lézerlemez kiadására koncentrálunk. Családi karácsony? A közös vacsora után elmegyünk az éjféli misére. Régebben ez nem volt könnyű, hiszen amíg kicsik voltak a gyerekeink, nemigen tudtunk kimozdulni otthonról. Ma pedig együtt indulunk a lányommal, a fiammal és persze a feleségem• Vincze Lilla: — Baráti körben énekelünk. (Fotók: Straszer András) mel a felemelő élményt adó karácsonyi misére. Vincze Lilla énekesnő: — A karácsonyt mindig családi körben töltöm. Az ételekről általában én gondoskodom, miután imádok főzni. Halászlé, kocsonya kerül az asztalra, a bejgliről az anyósom gondoskodik. A karácsony a legszebb ünnep, rendkívül tiszta, őszinte, bármi történjék, nekem akkor is ez lesz a legfontosabb. Hónapokkal, hetekkel előtte készülök rá, a lakás különböző pontjain úgymond „figyelmeztető jeleket”, díszeket helyezek el. Izgatottan várom a szentestét! Akinek az életéhez tartozik a zene, elválaszthatatlan az ünnepek idején is. Karácsonykor baráti körben, gyerekekkel körülölelve énekelünk, gitárral kísérem az alkalmi kórust. Meghitt, kedves órák telnek el így együtt. Borzák Tibor • A Rónaszéki házaspár és nyolc gyerekük. (Archív felvétel) A szeretet önkéntesei t * Hivatalos neve a Jeruzsálemi, Rodo-Íszi és Máltai Keresztelő Szent János Lovagrendje, területe négyezer négyzetméter Róma belvárosában. A szervezet saját útlevéllel, bélyeggel, bírósággal rendelkezik, és ötvenöt országban van nagykövete. A rendet a választott nagymester irányítja, aki herceg és a katolikus egyház bíborosa. A Reader's Digest Válogatás decemberi számából megtudhatjuk, hogy a máltai lovagrend tízezres „csapatában” hercegek, grófok, bárók, iparmágnások mellett uralkodók is találhatók: János Károly spanyol király, Baudouin belga király, Rainer monacói herceg és Beatrix holland királynő. A máltai lovagrend tagsági díjakból, ingatlanokból és adományokból álló vagyonát kétmilliárd dollárra becsülik. A pontos összeget lehetetlen megállapítani, mivel a vagyon nagy része a bizonyos mértékig független nemzeti szervezetek nevén van. Minden nemzeti szervezetnek vannak kedvenc vállalkozásai — a portugáliai óvodától az írországi és luxemburgi mentőszolgálatig. A világon több mint nyolcvan máltai szervezet működik, de csak a magyart nevezik szeretetszolgálatnak. Elnöke, Kozma Imre plébános korábban is végzett jótékonysági munkát. Mielőtt bekapcsolódott volna a szolgálat munkájába, a zugligeti plébánia körzetében segített megszervezni az öregek, betegek, mozgássérültek gondozását. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989 februárjától már hivatalos szervezetként működik. Nevük 1989 nyarán, a keletnémet menekültek befogadásakor vált országosan, sőt, világszerte ismertté. A délvidéki konfliktus kirobbanásakor előbb az állami menekülttáborokat segítették élelmiszerrel, ruhával, gyógyszerrel, majd létrehozták saját menekülttáborukat Tiszaörsön. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai közé bárki bekerülhet. — Mi keresztény szervezet vagyunk — magyarázza Kozma Imre —, de senkit sem küldünk el, aki segíteni akar, csupán azért, mert nem katolikus, vagy nem gyakorolja vallását. Budapesten, a Moszkva tér mellett találhatják meg a rászorulók a szolgálat egyik melegedőjét, ahol zsíros kenyeret, teát, s ha igénylik, jó szót és segítséget is kapnak ügyes-bajos dolgaik intézéséhez. Csilla von Boesenlager, a szeretetszolgálat örökös és tiszteletbeli elnöke a védelemben látja a szervezet lényegét, amelynek egyik jelképe a pajzs. — A védőpajzs oltalma alatt ki lehet egyenesedni, emberi magatartást lehet tanúsítani. Ilyen védőpajzsot tartanak a máltai lovagok a rászorulók elé. KITÜNTETÉSÜK: ÉLŐ NEMZETI KINCS Ünnep a mi egész életünk Ha az emberi tulajdonságok legszebbike, a szeretet két ember egymásra találásában maradandó, az már felér egy kinccsel. Talán a Család Alapítvány ezért is nevezte el Élő Nemzeti Kincsnek azt a díjat, amelyet évente tíz-tíz példamutató családnak adnak át, karácsony közeledtével. A napokban dr. Rónaszéki Aladár és felesége Novak Ágota is megkapta ezt a kitüntetést. — Zavarban vagyok. Gondolom, vannak mások is, akik szépen élnek. Mit mondjak? — fogad kiskőrösi otthonukban a háziasszony, ki térül-fordul, s máris az asztalon a kávé, az étel, az ital. — Ő ilyen — szól a megérkező férj. Beleolvasok az elismerő levélbe: „. . . a Családi Alapítvány maradandó életértékek felmutatására hivatott kincset talált. Kettejük kincse pedig az a nyolc gyermek és 27 unoka, akiket elfogadtak, hogy élőbb és szebb legyen körülöttük az általuk is teremtett világ. Sorsukat meghatározó törekvésük az emberek szolgálata ...” — Kincsük nem mindennapi, s gondolom életútjuk sem. — Gyömrőről kerültünk ide. Engem a hadsereg szólított. Katonaorvos lettem. A honvédségnél csak a feltört lábak betegségével lehetett foglalkozni. így mindig ugrottam, ha szabadságon lévő orvost kellett helyettesíteni, eprlél^ezik vissza a férj, aki beszédesebb az asszonynál., — _E,s,jri.,.r&p4lat^. A feleségemnek Gyomron már harmadik elemista korom óta udvaroltam, s 1955-ben összekerültünk. Itt, a szomszéd házban egyetlen szoba, előszoba volt, de elfért benne a rendelő is. Valahol kellett a szakmát művelni. Az első gyerekünk ott született. De aztán a többinek is én voltam a szülésze. Ebben a családban minden van. Zseniális gyerekeink vannak. Nem vagyok matematikus, de mindent jól kiszámoltunk, és boldogulunk. Vegyük sorra a gyerekeket, kérésem szóra bírja az édesanyát is, s felváltva mondják: — Aladár, a legidősebb, az orvostudományok doktora lett, s Gyömrőn élnek. Náluk három unokánk van. Ágoston gyermekgyógyász szakorvos Kerepestarcsán. Ő a praxis mestere. A sérülten született gyermekek megmentéséért küzd. Nekik négy fiuk van. Katalin a harkányi kórházban vezető gyógytornász. Siklóson élnek, hét gyermekkel. Kristóf unokánk rajzát még a pápa is magával vitte. Negyedik szülöttünk Balázs, akiből elektromérnök lett. Ők Soltvadkerten laknak, s három fiuk és három leányuk van. Tamásunk hegedűművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskolán tanít, a budapesti vonósok és a Fesztiválzenekar tagja. Ő csak másfél éve nősült. Felesége, Őrfalvi Katalin legutóbbi ajándéka az volt, hogy a díjátadó ünnepségen ő vezényelte a Laudáte gyermekkórust. Gáborkából pap lett, érseki titkár Kalocsán. Nagyon szereti az embereket. Mindenkiért megtesz mindent. Anyjára hasonlít — toldja meg Aladárék három unokával örvendeztették meg a szüleiket. Rónaszéki doktor. Márta hivatásos csecsemőgondozó — oldódik az édesanya. Otthon is gyakorol, hiszen hét gyermeknek adott már életet. S ahogyan öltözteti őket! Csodálatosan varrja az egyforma ruhákat. Egyébként a lányaink az érettségi alkalmával varrógépet kaptak, a fiúgyerekek írógépet. Ágota a nyolcadik gyerekünk. Hihetetlen akaraterejű, s mindig bizonyítani akar, hiszen születésekor apja segítségének hiányában maradandó sérülései lettek. — A gyerekek kirepültek ... — Több időnk volt, amikor itthon éltek. Akkor a programot én irányítottam — mondja a háziaszszony. — Most vagy ők jönnek, vagy mi utazunk. — De már nem mikrobusszal — folytatja a férj. — Huszonhat évvel ezelőtt, amikor kiharcoltam az első buszt, jártuk az országot. Sokan lefényképeztek bennünket. Amikor meg a negyedik buszt is eladtuk, a legkisebb gyérék'” azt mondta: olyan kár, hogy nincs buszunk, mert addig mindig együtt voltunk. — Azért most is egy ez a nagy család.. . — A problémákat, az örömöket az egész család sajátjának érzi. Mennek a körtelefonok. Tavaly, a házassági évfordulónkon láttuk csak, mennyien is vagyunk. Huszonhét gyerekfigura papírból kivágva, s kezük egymásban, s egyenként kiszínezve. Nagy kört alkotnak. Mondták is a gyerekek, sokáig tartott a színezése ... — Hogyan telnek most a napok? — Én hatvannégy éves leszek, jövőre nyugdíjba megyek. Belgyógyász és reumatológus szakorvos vagyok a rendelőben, itthon, és ha hívnak. Évek óta nem voltunk szabadságon. Normál életet élünk. Fáradtak is vagyunk, de soha nem mutatjuk egymásnak. Roppant figyelemmel kísérjük ezt a nagy családot. A feleségem pedig matematika—fizika szakos tanár. — Addig tanítottam, amíg az első gyerekünk, 1957-ben meg nem született, s 1980-ig „munkanélküli” voltam. Amikor visszamentem az iskolába, elvállaltam a hátrányos helyzetű gyerekeket. Nem buták ők. Ezt akartam bizonyítani. Nem volt eredménytelen. — Milyen volt egykori karácsonyuk ? — A gyerekek hetekig készültek valamilyen műsorral, s ahogyan nőttek, mind színvonalasabbal. Több szólamban énekeltek, verseltek, ajándékokat készítettek. Azt látni kellett volna, ahogyan megérezték a zárt ajtó mögül kiszivárgó karácsonyfaillatot. És szólt a csengő ... s mindegyiken a meglepetés varázsa. Könyv mindig volt a fa alatt, s a soron következő cipő, vagy ruha, s persze aprócska játék. Mi kézimunkákat, rajzokat kaptunk tőlük. És mindezt magukkal vitték, s most saját családjaikban játsszák azt, amit itthon láttak. S küldik, hozzák az ünnepekről a felvételeket, a fényképeket. Nem kívánhatjuk, hogy hat-hét gyerekkel csomagoljanak, s.itt legyenek. Most már mi megyünk. Csodálatos a körforgalmunk. Ünnep a mi egész életünk. Pulai Sára • Gusztiiknak négy fiuk van, itt még Domonkos hiányzik. I)r. Rónaszéki Aladár: Fáradtak is vagyunk ... A nyolc gyermek felnevelése mellett agyongyakorolt, megszokott háziasszony i mozdulatok ezek. Könyvek és mézeskalács • Kristóf Marta könyvtáros es mezeskalacssütő. Kristóf Mártát kollégái halk szavú, megszállott könyvtárosnak, a jóra-szépre érzékeny embernek ismerik. Húsvét, karácsony közeledtén konyhája lakója: gyönyörűséges mézeskalácsfigurák sokaságát készíti mások és a maga örömére. Édeskés, fűszeres illat szállt a dobozokból, szebbnél szebb mézeskalács-figurák: csillagok, harangok, fenyők, Mikulások, szarvasok, a mesevilág és mindennapjaink szimbólumai kerültek elő . . . karácsonyfadíszként vagy kiállítási darabként kerestek helyet maguknak a könyvtárban. A tiszakécskei könyvtárigazgató Kecskeméten, a Megyei Könyvtárban, mint mézeskalácsos, első önálló kiállításának megnyitójára készült. Simogató, óvó mozdulattal és pillantással került helyére minden darab, közben kalandozva mesélte beleszerelmesedését a mézeskalácskészítésbe: — Talán öt éve történt... elmentem a postára, ott egy ügyes kezű postáskisasszony mézeskalács-figurákkal díszített karácsonyfát állított fel. Megtetszettek a bábok, elkértem a tészta receptjét, megsütöttem, párat elajándékoztam az első sütésből. Azóta rendszeresen születnek újabb és újabb mézeskalácsaim. Ideális ajándéknak tartom, minden megajándékozottam úgy örül neki! Karácsonykor, húsvétkor már tíz kilónyi alapanyaggal dolgozom. Többféle receptet kipróbáltam, a kotányi mézest sütöm. Varázsa van a mézeskalácsnak: illata van, hangulata van, finom ennivaló, igazi édes ajándék. Valahogy már szenvedélyemmé lett a mézeskalács, mint egy narkotikum. Lesem, hol, milyen kiszúróformákat árulnak, osztrák, svájci, felvidékiek sorával is büszkélkedem, legalább 100 formám van. Vannak fém- és faütő- és kiszúróformáim, a legújabbakat két ügyes kezű tiszakécskeitől, Végh Imre fafaragótól és Bodor István lakatostól kaptam. A népművészet alapelve: hasznost és szépet egységbe ötvözni. Kristóf Márta csodálatos formagazdagságot, stílusegységet bizonyít ezen a kiállításon — mondta alkotásairól a január 8- áig nyitva tartó tárlat megnyitásán Bánszky Pál művészettörténész.
