Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-03 / 259. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE A szakácsolimpia aranyérmese Az októberben meg­rendezett frankfurti sza­kácsolimpián negyven­egy ország háromezer íz­mestere mérte össze tu­dását. A magyar nemzeti csapat tagjaként, illetve egyéni versenyzőként ti­zennyolc neves szakem­berünk vett részt a nemes küzdelemben. A sza­kácsolimpián egy arany­érmet szereztünk. Varga Károly, a kecskeméti Ll- BERTÉ KÁVÉHÁZ konyhafőnöke (30 éves) vehette át a rangos elis­merést. Nem sokkal a ha­zaérkezése után interjút kértünk a szakma meste­rétől. — Úgy gondolom, hogy a Varga családnál felejthetetlen lesz ez az év. Hónapokig kint dolgozott Spanyolországban, a se­villai világkiállítás ma­gyar pavilonja vendéglő­jének a munkatársa volt. Megnyerte az Arany Sza­kácssapka díjat, amely az ország legjobb szakembe­reinek jár. Es elhozta az egyetlen magyar aranyér­met az olimpiáról. Gratu­lálok .. . — Köszönöm. Külön­leges év ez valóban, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségé­nek vezetői gondoltak a fiatalításra is. Az orszá­gos versenyen külön ka­tegóriában indultak az if­jak. így juthattam el — a Nestle cég támogatásával — Frankfurtba a világ- fesztiválunkra. Túlzás nélkül mondhatom: a pa­zarul rendezett versenyen mindenki jelen volt, akit ma jegyeznek a világban. A magyar válogatott csa­patban szerepelt Lukács István és Kutasi András az Atrium Hyattból, László György és Nesz- tovidisz Zoltánná a Fó­rum Hotelből, hogy csak a „legeket” említsem. Csapatunk bronzérmes lett. Igen boldog vagyok, hogy a magyar konyha jó hírnevét öregbíthettem az aranyéremmel. A díj­átadáskor jó szívvel gon­doltam azokra, akik a pályámat egyengették, segítették. — Kitől örökölte a te­hetségét, honnét indult? — Fülöpszálláson szü­lettem. Édesanyám a ma­gyar paraszti konyha íze­it Kurjantópusztán, a Csontos-tanyában, a csa­ládi tűzhely mellett is­merte meg. Azt hiszem, hogy ő titokban mindig szakács szeretett volna lenni. De mivel neki nem sikerült, engem szánt erre a szép pályára. Amikor hazajutunk Fülöpszál- lásra, ma is csak csodálni tudom a klasszikus ma­gyar népi konyha ízeit. Nem volt nála különb mesterem, de igaztalan lennék, ha nem említe­ném meg Domonkos Jó­zsef tanár urat; aztán első igények főúökömet, Csiz­madia Sándort, majd Csereklyei Sándort, a Li- berté Kávéház vezetőjét és a kollektívánkat. Se­gítségük nélkül nem jut­hattam volna el az olim­piára. — Jó befektetésnek ta­lálja a versenyzést? Míg ön a küzdelmekre készült, a főszezonban gulyással, resztéit májjal és sertés­bécsivel százezreket ke­restek a kollégái... — Nehéz ezt megítélni. Azért azt gondolom, hogy valamikor még ka­matozni fog nekem ez a teljesítmény. A cégveze­tők közül egyre többen értékelik a szakértelmet. Nem csak az számít, hogy melyik cukrász vagy szakács kéri a legke­vesebb bért. Rangot kap a minőség, a minősítés. Persze az álom az, hogy saját vállalkozással bizo­nyítsak. A szakácsolim­pia egyébként nem ha­sonlítható a sportjáté­, kokhoz. Nálunk az esz­közöket és az alapanya­gokat magunknak kellett megvásárolni. Voltak olyan versenytársak, akiknél a pénz nem lehe­tett szempont. Annyit költöttek a legnemesebb alapanyagokra, ameny- nyit csak akartak. Ne­kem a szövetség és a szponzor csak az utazást fizette. A néhány napos kinntartózkodás költsé­geit a szó. szoros értelem­ben ledolgoztuk. A más­félezres fogadásokra ké­szültünk és segítettünk egymásnak a fölkészülés­nél. A sevillai keresetem nagyrésze ráment az or­szágos és a nemzetközi versenyre. Különböző formájú, díszes tálakat készítettem, megvettem az alapanyagokat. I Varga Károly: — Türelemjáték egy-egy falatka megszer­kesztése: — A sikeres szereplés után biztosan megkeres­ték a nagy éttermek tulaj­donosai: dolgozzon náluk a bajnok .. . — Nem tagadom, hogy négy komoly aján­latot is kaptam. Mehet­nék dolgozni külföldre és a fővárosba is. De meg­mondom őszintén, szíve­sen lakunk Kecskemé­ten. Jójcollektívánk van. — Árulja el, mi az új divat a szakácsművészet­ben? — Búcsú a mesterkélt ízektől! Vissza a termé­szethez! A miniatűr köl­temények arattak sikert. A magyar nemzeti csa­patnál éppen a nagy tála­kat, a hatalmas szelete­ket, a mennyiségi túlka­pásokat kritizálta a zsűri. Most a nagyítóval vizs­gálható falatkák arattak sikert. A legfőbb szem­pont a művészien tálalt, natúr ízkavalkád. A hú­sok helyét kezdik átvenni a növényi anyagok, a tenger növényei, az al­gák, a csíráztatott mag­vak. Az eddig — leg­alábbis a magyar kony­hán — ismeretlen, megfi­zethetetlen adalékanya­gok. Valódi türelemjáték egy-egy falatka megszer­kesztése, összeállítása. Hadd idézzem az arany­érmes kanadai csapat menüjét: marinált lazac fánkban; füstölt fácán­sült feketeribizli mártás­sal és burgonyás lassagne tésztával. Utána vadrizs meggyel és rebarbarával. — Ön mivel nyert? — A számyastálam és a vegyes — hal és vad — ízelítőm tetszett a bí­ráló bizottságnak. Ho­már divatosan, töltött kecsege, király pisztráng, balatoni halkoktél, vad- nyúltekercs, fácángalan- tin, vaddisznó hálóban, őzpástétom... — Ha jót kíván enni, otthon is kerül az asztalra hasonló ? — Legjobb falatokat a feleségem és anyám főzi. Ők ismernek. Tudják, hogy mit szeretek. Nem vagyok válogatós. Ott­hon csak azért főzök, mert a feleségem rám­hagyja a fiamat és nekem kell elkészíteni a tejbe- grízt. A nyáron Sevillában királyoknak, császárok­nak, államfőknek, herce­geknek és mágnásoknak főztem. Megismerhettem a spanyol király konyhá­ját, megdicsérte a gulyáso­mat a jordán király. De a kisfiámnál hálásabb ven­dégem még nem volt. Vég­re itthon vagyok és talál­kozhatunk. Farkas P. József Behozható a technológiai előny? A téma az utcán hever, vagy ese­temben most inkább folydogál. Mármint az esővíz, amely baleriná­kat utánzó mozdulataim ellenére is utat talál a cipőmbe. Életem legdrá­gább lábbelijébe. Májusban vettem a brazil szuperterméket, és október elején már lyukas volt az egyik cipő talpa, ugyanennek a sarka _is levált, talpastól a felsőrészről. Óvatosan keresem a megoldást a boltokban arra, hogy száraz lábbal vészeljem át, ami az őszből még hátra van. Az egyik áruház mellett visz az utam, amelyben magyar áruk hetét tartottak az utóbbi napokban. Ez eszembe juttatja életem legkitűnőbb topogóját, amely hét esztendeig szol­gált becsülettel. Az Alföldi Cipő­gyárban készítették — megnevezhe­tem a céget, reklámot nem csinálok neki, hiszen már megszűnt, leg­alábbis a régi formájában. Mindeb­ből nem azt akarom kihozni, hogy a jó terméket gyártókra nálunk rossz sors vár, s holmi simlis kereskedők a méregdrága nyugati cuccokat vete­tik meg velünk a jó hazaiak helyett. De... Munkahelyemen tésztagyártó kisiparos vár. Magyar kisiparos, aki a magyar piacon olasz tésztagyár­tókkal kénytelen versenyezni. Tizen­két éve kezdte a vállalkozást, eleinte nem volt oka panaszra, de két év óta vért izzad, hogy megéljen. Most a társadalombiztosítóktól jön, tarto­zása van náluk. Hogy a kis üzemet le ne kelljen állítani, vennie kell alap­anyagot, hogy termelhessen, ki kell fizetnie a víz-, a gáz- és az áramdíjat, mert különben nincs szolgáltatás. Bért is kell fizetnie az alkalmazottak­nak, mert azok csak így tudják etetni a családjukat. Mi az, amit a műkö­dés gyors veszélybe sodrása nélkül halogathat? A társadalombiztosítási járulék, az adó ... No, végül is ki­egyezett velük, rendezi a tartozását, de nem tudja, meddig bírja az öldök­lő versenyt... A külföldiek techno­lógiai előnye az, amit behozhatat- lannak érez, emiatt nem tudja ugyanazt ugyanannyiért produkál­ni, mint ők. Nos, bár még csak alig társult tag­jai vagyunk a Közös Piacnak, s a teljes jogú tagság felé haladtunkban még évekig kedvezményeket élve­zünk a nyugati társak jóvoltából — az igazi verseny majd akkor kez­dődik, amikor teljesen egyenrangú­ak leszünk —, a konkurenciaharc már dúl. A vállalkozók közül sokan érzékelik ezt, bizonytalanul tekintve a jövő ele. Általában, miként a tész­tagyártó iparos is, félitek a verseny­től — nem a verseny, hanem az egyenlőtlen föltételek miatt. A ma­gas kamatok miatt nincs módjuk a technológiai lépésváltásra, arra, hogy a most már korlátozás nélkül beszerezhető nyugati gépeket meg­vegyék. Mert önmagukban és a ha­zai munkásokban bíznak, tudnak úgy dolgozni, mint bárki más. A máris beözönlő nyugati termé­kekkel szemben védeni a hazait — becsülendő szándék, akár az ilyen célú szervezetre, akár egy áruházcso­port egyszeri akciójára gondolunk. Igen, de mit szól ehhez a vásárló? Az általában jobbnak hiszi, ami külföl­di. Legalábbis most még itt tartunk. Hogy vásárláskor csakis a minőség és az ár viszonya alapján döntsünk, nekünk, fogyasztóknak „nevelőd­nünk” kell még. S kell ehhez több jobb hazai áru is. Bízzunk benne: ha a vállalkozók majd merészebben vállalkozhatnak, nem lesz hiány eb­ben sem. — ats — VÁLLALKOZÓI KÖZPONTOK KONFERENCIÁJA 7,8 millió ECU PHARE-hitel Eddig 2800 hitelkérelmet bírált el a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány, amely a helyi vállalko­zó központokon keresztül szervezi azokat a pénzügyi programokat, amelyeket aztán pályázat útján ki­választott úgynevezett megerősí­tett bankfiókok kezelnek. E pénz­ügyi programok segítségével jut­hatnak a vállalkozók a PHARE- hitelhez, amely főként állóeszkö­zök vásárlására kapható kedvez­ményes hitel. Ugyancsak igénybe vehetik a piaci kamatozású hitelek támogatására a Garancia progra­mot. Emellett újdonság a Mikrohi- tel, ami két részből áll, egy vissza­térítendő kölcsönből és egy vissza nem térítendő támogatásból. Ösz- szege nem lehet magasabb, mint 300 ezer forint, és elsősorban az induló kisvállalkozókat támogat­ja. Mindez azon a sajtótájékozta­tón hangzott el, amelyet a Magyar Vállalkozói Központok első orszá­gos konferenciájának szünetében tartottak. Slosár Gábor, az alapítvány ku­ratóriumának elnöke elmondta: az idén összesen 7,8 ECU PHARE- hitelhez juthatnak a magyar vállal­kozók. Á tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az összes kérelmező mintegy fele egyéni vállalkozó, 20­22 százaléka pedig betéti társaság, illetőleg kft. Örvendetes, hogy míg korábban főként a kereskedelmi tevékenységet folytatók folyamod­tak hitelért, most megnőtt az ipar­ban tevékenykedők aránya. A kis- és középvállalkozások je­lentősége az utóbbi egy-két évben Magyarországon is megnőtt, jelen­leg 750 ezren dolgoznak ilyen munkahelyen, és ezzel az összes munkaerő 16 százalékát foglalkoz­tatják. E szektor termeli meg a nemzeti össztermék 14 százalékát. Igaz viszont, hogy a területi meg­osztást tekintve a közép- és kisvál­lalkozások elsősorban Budapestre és az ország nyugati részére kon­centrálódnak. Jelenleg a szektor­ban a megtorpanás jelei mutatkoz­nak, mert csökken a vásárlóerő, a nagy állami cégek likviditáshiány­nyal és csőddel küszködnek, nö­vekszik a verseny a kisvállalatok között, hiányzik a tőkéhez jutás lehetősége. Éppen ezért a magyar gazdaság egészének fejlesztésében és átszervezésében különösen nagy szerepet játszanak a helyi vállalko­zói központok, amelyek a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány­hoz kapcsolódva egy-egy térség re­gionális gondjain enyhítenek. VILÁGBANKI IRODAAVATO Közép-kelet-európai képviselet Magyarország 10 éve lépett be a Világbankba, s ez alatt az időszak alatt a nemzetközi pénzintézet több mint 3,1 milliárd dollár kölcsönt folyósított hazánknak. A budapesti iroda egyúttal a Világbank közép- kelet-európai képviseletét is ellátja, ami egybe esik azzal a kormányzati céllal, hogy Budapest a térség regio­nális pénzügyi központja legyen hangsúlyozta Kupa Mihály pénzügyminiszter a Világbank bu­dapesti irodájának ünnepélyes meg­nyitóján. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra: az elmúlt évtizedben a Világ­banknak nagy szerepe volt Magyar- ország fejlődésében. A nemzetközi pénzintézet hazánkat elsősorban az ipari struktúra átalakítását, a mező- gazdaság, az egészségügy, a távköz­lés, a pénzügyi rendszer, valamint az energiaszektor finanszírozását célzó kölcsönökkel támogatta. A Világ­banknak nagy szerepe volt abban is — mint azt a miniszter külön ki­emelte — hogy a rendszerváltás ide­jén hazánknak sikerült túljutnia az akkori pénzügyi nehézségeken. Ku­pa Mihály hangoztatta továbbá, hogy a hazánkban folyó privatizáci­ót, a szociálpolitika, valamint az infrastruktúra fejlesztését a további­akban is nagy mértékben segítheti a Világbank budapesti irodája. Kemal Dervis, a Világbank kö­zép- és kelet-európai főosztályának igazgatója a megnyitón hangsúlyoz­ta: Magyarország eddig is élenjárt a Közép-Kelet-Európában zajló rend­szerváltásban, s a Világbank szak­emberei bíznak abban, hogy az or­szág a jövőben is a térségben zajló folyamatok élén halad. A szakember pozitívnak értékelte az elmúlt évben hazánkba érkezett 1,5 milliárd dol­lár összegű közvetlen külföldi tőke- befektetést, s emlékeztetett arra, hogy a kelet-európai térségnek fo­lyósított 6,6 milliárd dollár összegű teljes kölcsönállomány 25 százalékát a Világbank nyújtotta. Ezerháromszáz éves üveggyár A Krisztus utáni VII. században működött nagy kapacitású üveg­gyárat fedeztek fel Tel Avivtól dél­re, Bet Elazari izraeli helység szom­szédságában. Az illetékes izraeli ha­tóságok közleménye szerint a gyár színes nyersüveget állított elő, ame­lyet azután kisiparosoknak adtak el. Jael Gorin-Rosen izraeli régész szerint az értékes felfedezés nagy mértékben hozzájárul majd az óko­ri kultúrák iparának tanulmányo­zásához. A régészeknek sikerült fel- tárniok 20 kemencét, amelyek mindegyikében akár 1000 Celsius- fokon több száz tonnányi üveget tudtak gyártani. Az üveggyárra az elmúlt tél kiadós esőzései nyomán útépítés közben bukkantak. 1992. I. - Vili. 1091. I. * Vili. • 100 Látogatók száma =0 *•— 21849,2 fij] Turisták száma B 13540,2 90,6 Eltöltött idő éjszaka 69 969,5 33,8 Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött idő 3990,5 89,0 Külföldiek szállodában eltöltött ideje <D KJ ILI 3592,5 93,0 • (A Figyelő 1992. okt. 29-ei számából tallóztuk.) 1992. november 3., 5. oldal T ámogatás Jelcinnek Támogatásáról biztosította Bo­risz Jelcint cs kormányának politi­káját Oroszország legnagyobb hat­van üzemének igazgatója jelen­tette az ITAR-TASZSZ. A gyár­igazgatók elutasították azoknak az erőknek a törekvését, amelyek a népi küldöttek december l-jén ese­dékes hetedik kongresszusának közeledtével fokozott nyomást gyakorolnak az államfőre és kabi­netjére. A gyárigazgatók szerint el­jött az ideje annak, hogy világosan leszögezzék: a reformok pártján állnak és támogatják Jelcinnek ar­ra irányuló politikáját, hogy haté­kony piacgazdaságot teremtsen és versenyképessé tegye az orosz ipart. Befektetések Szlovákiában Július és szeptember között 17,5 százalékkal növekedett a Szlová­kiában beruházott külföldi tőke jelentette a CSTK-ra hivatkoz­va az AP-DJ gazdasági hírügynök­ség. Mint Rudolf Krc, a szlovák statisztikai hivatal vezetője közöl­te, az említett időszakban hatmilli- árd kilencvenötmillió koronát (egy dollár = harminc korona) ruház­tak be. A külföldi tőkerészesedés­sel működő szerveződések száma 15,3 százalékkal emelkedett, és napjainkra 2455-re növekedett. Az ötvenegy országot tartalmazó lis­tán Ausztria vezet. Készül a Kiskölyök Chico (Kiskölyök) márkanévvel újabb kisautót dob piacra 1995-től a német Volkswagen autógyár jelentette be a cég szóvivője. A 3,40 méter hosszú, kétajtós autóban elöl két felnőtt, hátul két gyermek fog­lalhat helyet. Benzines ésdízelhajtá- sú változatban egyaránt gyártani fogják, ára az előrejelzések szerint 18 ezer német márka körül lesz. Kié lesz a KGST-székház? _ Továbbra sem sikerült egyezség­re jutni a volt KGST-tagországok- nak Oroszországgal a szervezet va­gyonának, mindenekelőtt a moszkvai székház jövőjéről. De­monstratív módon a KGST-t fel­számoló bizottság legutóbbi ülésé­nek résztvevőit az orosz hatóságok be sem engedték az egykor a szoci­alista országok közötti együttmű­ködést jelképező felhőkarcolóba. A volt tagállamok küldöttségei köztük a Zsolnay András vezette magyar delegáció közös nyilat­kozatban ítélték cl a jogi szem­pontból több mint kifogásolható orosz magatartást. Átnyúló brit recesszió A brit gazdaságot két éve bénító recesszió, amely máris a leghosz- szabb a 30-as évek nagy válsága óta, jócskán átnyúlik a jövő évbe is véli a londoni közgazdaságtu- domárfyi egyetem gazdasági előre­jelző intézete. Az intézmény szak­értőinek felmérése szerint a Iont sterling múlt hónapban kirobbant válsága semlegesíti a kamatlábak csökkenésének bizalomerősítő ha­tását. Félénk válasz? Nem tartja kielégítőnek az Euró­pai Közösség és a közép-kelet-euró­pai országok gazdasági kapcsolata­inak fejlődési dinamizmusát a Fig- Eco. a Le Figaro gazdasági mellék­letének cikkírója, Paul Mentré. Bár az érintett országok egy része, így Magyarország jelentősen növelni tudta exportját a közösség orszá­gaiba, a közösség mind ez ideigcsak „félénk választ” adott nekik. A cikk megoldást ajánl arra, hogy az érde­kelt országok könnyebben illesz­kedjenek be a közösség gazdasági mechanizmusába: azt javasolja, hogy a konvertibilitás megteremté­sével valutájukat az ECU-hoz vi­szonyítsák. Másodlagos szerep? Németország és Franciaország felé fordulhat a japán befektetők érdeklődése amiatt, hogy az. eddigi legfontosabb partner. Nagy- Britannia csak másodlagos szere­pet tölt majd be az európai pénz­ügyi és ipari integrációs folyamat­ban. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom