Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. november 6., 3. oldal GÉPEK TÖBBSZÖRÖS ÁRON TARTÓS KAPCSOLATNAK ÍGÉRKEZIK Roppant az árverési kalapács Meglehetősen sokan várakoztak napokon keresztül a kecskeméti Ag- romix Tsz ebédlője előtt az árverések időpontjaiban. Azokat a vagyontár­gyakat bocsátották itt eladásra, amelyek esetében a szövetkezet köz­gyűlésén nem született megegyezés a tagok között. Elkeltek tanyák, egyéb ingatlanok, gépek, eszközök. Ez utóbbiak közül csütörtökön délután igen szép számmal. Kákonyi József, a Porta Kft. árve­rési biztosa hangosan szólitotta az első vagyontárgy, egy Ikarus busz vásárlásáért indulókat. Néhány perc múlva a négy licitáló már emelte is a táblácskákat — és vele az árat — természetesen. A 300 ezer forint érté­kű— kötelező 19,31 százalék hitellel terhelt — tízéves busz végül is 520 ezer forintért Prikkel Ferencé lett. — Miért éppen egy buszt akartak vásárolni? — Ahogy hallottuk, nagyon bi­zonytalan a helyzet—mondta ifjabb Prikkel Ferenc —, édesapámnak több mint egymillió forint értékű va­gyonjegye van. Nem nagyon tudjuk másra használni. Ezt a buszt el akar­juk adni. Még bőven maradt va­gyonjegy, azért meg Borbáson pró­bálunk meg telkeket szerezni. Míg beszélgetünk, a következő li­citálókat szólította az árverési biztos. Tizenegyen voltak, egy ötéves Vol­gát szerettek volna megszerezni, vé­gül is Pomozi István lett a tulajdonos, 580 ezer forint értékű vagyonjegyet hagyott ott érte. Hűtős IFA következett, egyetlen licitáló jelentkezett érte, Tóth Pará­nyi Lajos. Persze, kikiáltási áron el is vihette. Vajon, mit kezd vele? — Nemrégen alakítottam ki a vállalkozásomat, kutyaeledelt gyártok, forgalmazok. Az anya­gok szállításához van szükségem a gépre. —- Csak ezt vásárolta? — Az édesapámtól örökölt va­gyonjeggyel együtt édesanyámmal 1,7 millióért vásárolhatunk. Már a miénk — igaz társultunk érte — a Héjjas-major, amit szintén a vállal­kozás érdekében vettünk meg. Mezőgazdasági erőgépek, mun­kagépek következnek, MTZ-k, si­• A gépeket, eszközöket az árverés előtt, közben bárki megtekinthette. I la meg­nyerték. akkor azonnal el is vihették. • ki marad porondon? (kötő: Straszer András) lózó. Nagy Lajos a silózót szerette volna megkapni, de alulmaradt a licitálásban. Nagy sóhajjal hagyta el a termet: — Nagyon haragszik a kollégá­jára? — Á, dehogy. Előre megegyez­tünk abban, hogy ha fölé megy egy bizonyos árnak, akkor én nem lé­pek tovább. Minek szúrnánk ki egymással?-— Mekkora területen gazdálko­dik ? — Most 5 holdon, de a kárpót­lás után 47-en. Hat éve van magán- gazdaságom, a fejlesztéshez kellett volna silózó. De valójában nincs nagy gond, végül is szálastakar­mányként is be tudom takarítani a terményt, ahhoz van gépem. A si­lózót meg majd megveszem. Közben sorrakerültek a kalapá­csos darálótól a Lada Niváig a leg­különfélébb szerkezetek, és általá­ban a kikiáltási ár többszöröséért keltek el. G. E. Számítógépek orvosoknak Megkezdődött az egészségügyi alapellátás számitógépesitése: már csaknem 700 körzeti orvosi rende­lőben szerelték fel a teljes admi­nisztráció elvégzésére alkalmas kö­zépkategóriájú számítógépet, mo­nitort és nyomtatót. Az év végéig a rendelők csaknem egyharmadát — kétezer-háromszázat — lát el számítógéppel a Népjóléti Minisz­térium által kiírt pályázat alapján a tender nyertese, a székesfehérvári Albacomp Számítástechnikai Kisszövetkezet, mint fővállalkozó, a Controllal és a Műszertechniká­val közösen. KÁRPÓTLÁS? AMIKOR A KÁRPÓTLÁS rendszerébe a földárverés belekerült, azzal indokolták, hogy az alapul szolgáló idő­szakban — 1938-tól — több rendben érte sérelem a földtu­lajdont, így egyazon földdarabra több jogos igény is felme­rült. Mert — és itt jön a svédcsavar — aki igazságtalanul elvett földet megszerzett, az jóhiszemű tulajdonosnak te­kintendő, hiszen az állam vette el és adta oda. Ez vonatko­zik a zsidóktól, a németajkúaktól, a nagybirtokosoktól el­vett és másnak adott földekre is. Csak egyre nem: a szö­vetkezeteknek ugyanígy — tehát az állam által törvénnyel elvett és odaadott földekre ... Sőt, a szövetkezeteknek kell helytállni a zsidótörvényekért, a nagybirtok kisajátítá­sáért, a svábok jogfosztásáért az államnak történt földfel­ajánlásokért, a tagosításokért és a kötelező megváltásért is. Sőt, még a bebörtönzésekért, kivégzésekért, malepkij robotért, hadifogságért is. Itt valami nagyon nem stimmel. Az elvitathatatlan, hogy a tulajdont ért sérelmek valami­féle lezárása mellett nem lehetett elmenni. Az ilyen ügyek valamiféle rendezésének igénye nem egyszerűen csak az igazságtétel részeként vetődik fel, hanem azért is, mert ha egy társadalom a polgári értékrend, a tulajdon biztonsá­gának, piaci forgalmának helyreállítására törekszik, nem mellőzheti az e téren okozott sérelmek valamiféle orvoslá­sát. Nem kerülhető meg a tulajdont ért sérelmek rendezé­se azért sem, mert enélkül nem építhető megnyugtató alapokra egy új tulajdonreform, enélkül a privatizálás bár­mikor ismét megkérdőjelezhető lenne. DE VAJON megnyugtató lezárását jelentheti-e a tulaj­don kálváriájának olyan kárpótlás, amely a saját logikája szerint is újabb, ugyanilyen természetű sérelmeket okoz? Hogy miért így történt, azt csak a döntést ténylegesen ; előkészítők és meghozók tudnák megmondani. Ez a szín- I vallás még nem történt meg. A kárpótlásban jogosultként i és kárvallottként is érintett kívülálló csak annyit tehet, hogy megkísérli megtalálni a dolgok logikáját. Tegyünk erre egy kísérletet most, próbáljuk meg kikövetkeztetni a történésekből azt, ami mögöttük lehet. KIINDULHATUNK ABBÓL, hogy a kárpótlás a privati­zálás részét képezi. Azzal, hogy a privatizálás alapelvei­ben a választások előtt nem alakult ki konszenzus, és utána az MDF—SZDSZ paktummal ez az ügy nem került az ún. kétharmados törvények közé, példátlan lehetőséget kapott a hatalom gyakorlója. Felelőtlenül példátlan nagy lehetőséget. . . Egyedül eldöntheti, milyen módon és mi­lyen körben alakul ki a jövő tulajdonosi rétege. Ráadásul úgy, hogy ez a réteg látszólag ettől a hatalomtól kapja a tulajdont, tehát hálával tartozik neki. Mivel országon belül közismerten aligha van meg a piaci privatizáció alapja, a fizetőképes kereslet, kapott a parlamenti többség egy nagy lehetőséget: juttatással megteremtheti a saját kliens-kapitalizmusát, hatalmának jövőbeli alapját. És ehhez rendelkezésére áll a teljes álla­mi vagyon! Csakhogy ez a hatalom is kényelmesen puhának találta az elődei által a hatalmas arányú állami tulajdonnal kipár- s názott bársonyszéket. A jelek szerint erről csak annyiban akar lemondani, amennyiben feltétlenül muszáj, és amennyire a költségvetéshez elengedhetetlenül szüksé­ges. KAPÓRA JÖTT, hogy perújrafelvételt lehetett kezde­ményezni az „ezeréves pörben". Hiszen a mezőgazdaság nagy része nincs az állam tulajdonában, támadt tehát a gondolat: osszuk szét azt! És lön ... Módszerként kínálkozott a kárpótlás, sérelem az volt elég, ezzel a módszerrel nagyon sok embert lehet tu­lajdonhoz juttatni. Ebbe a logikába illik az is, ahogyan a szövetkezeti átmenetből is kárpótlást csináltak, amennyiben a szövetkezeti vagyon nevesítésének jo­gosultjai közé bekerültek az egykor volt tagok és örö­köseik. Ehhez ugyanis sánta az az indoklás, hogy egy­kor ők is benne dolgoztak. Ezen az alapon az állami vállalatokat is szét kellett volna osztani a benne dolgo­zók között. (Megjegyzem, eléggé csodálkozni is lehet azon, hogy ezen a jogon — amit törvény mond ki - nem kezdték el követelni a dolgozók a gyáraknak, a tanárok az iskoláknak, a katonák a hadsereg vagyoná- nák ingyenes szétosztását.) Párosulhatott ez a gondolatmenet egy másikkal is. Ne­vezetesen azzal, hogy a hatalomnak erőforrásokra is szüksége van, amit valahonnan el kell vonni. Csak onnan lehet, ahol van, ahol vélhetően gyengébb az ellenállás, no és persze, ami amúgy nem az államé. Ez megint csak a mezőgazdaság. Megkezdjük tehát a mezőgazdaságban működő tőke elvonását (erről a dolgozat elején már szó esett). Elvonni azonban csak a mobilizálható tőkét, a for­gótőkét érdemes. Ezért aztán születtek sorban a mező­gazdasági szövetkezetek föld-, ingatlan- és állóeszköz­forgalmát befagyasztó moratóriumtörvények 1991-ben. így a kényszerhelyzetben lévő szövetkezetekből valóban ki lehetett vonni a forgótőkét és ott maradt a föld, az ingatlan és az állóvagyon nagy része. így azonban ezek nem működtethetők, ismét forgótőkét kell tehát valami­képp ezekhez rendelni. Ezt a forrást a mezőgazdaságból ezután is megélni szándékozó és kényszerülő embereknél találták meg. Ahhoz azonban, hogy a már említett lépése­ket a társadalommal el lehessen fogadtatni és végre le­hessen hajtani, szükséges volt a szövetkezetek megfelelő befeketítése, velük szemben a bizalmatlanság felkeltése. Ez is megtörtént. Emiatt azonban aligha várható, hogy az emberek most ezekbe a szervezetekbe beviszik megtaka­rított vagyonukat. Ha tehát a hegy nem megy Mohamed­hez, menjen Mohamed a hegyhez. Azaz, zúzzuk szét a szövetkezeteket, hogy az eszközök kerüljenek oda, ahol talán működtetni is fogják azokat. ÖRDÖGI LOGIKA. A hatalom felszíni amatörizmusa cáfolni látszik azt, hogy ilyen következetes lépéssoro­zatot kitaláljon. A történések azonban igazolni látsza­nak e logika létezését. Az amatörizmus pedig végül is a végrehajtás mikéntjében fellelhető . . . Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtitkára (Fizetett politikai hirdetés) Kecskeméti gondozónők Rüsselsheimben Nemrég érkezett haza Rüssels- heimből az a nődelegáció, melynek tagjaiként — többek között — kecskeméti szociális szervezők, há­zigondozók tanulmányozták a testvérváros idős, beteg polgárai­ért fáradozó kolléganőik munká­ját. A szállásukul is szolgáló, 200 személyes öregotthonban közvet­len közelről figyelhették meg az in­tézményi idősgondozást. Magán­otthonokba is elkísérték a német gondozónőket, a házi betegápolás kinti módszereit, stílusát tanulmá­nyozandó. Megismerkedtek a he­lyi karitatív szervezet munkájával is. A látottak alapján azt voltak kénytelenek megállapítani, hogy ők Kecskeméten ugyanazt a mun­kát végzik, mint a rüsselsheimi szociális gondozók, csak éppen az ott látott korszerű gyógyászati és ápolási segédeszközök nélkül. Amelyek egyébként, elsősorban, a betegek, gondozottak kényelmét szolgálják. A vendéglátók búcsú­zóul ilyen segédeszközökből össze­állított ajándékcsomaggal kedves­kedtek a kecskemétieknek. Megállapodás született a továb­bi kapcsolattartásról is. Néhány magyar gondozónő a közeljövő­ben, hosszabb ideig Rüsselsheim­ben folytat háziápolói munkát, on­nan pedig az idősek klubjaiban zajló sokoldalú tevékenység tanul­mányozására jön Kecskemétre egy foglalkoztató nővér. Jövő nyáron 20-20 idős ember utazik, illetve ér­kezik csereüdülésre a két testvérvá­rosból. Sz. K. Kerékpárút Soltvadkerten • A kiskunhalasi Strabag dolgozói azt ígérték, hogy november végére befejezik a Kossuth utcát is átszelő kerékpárút építését. (Fotó: Straszer András) Három esztendeje, hogy Soltvad­kerten megkezdték az első kerék­párút építését. A döntést főleg a Bü­döstóhoz vezető út forgalma indo­kolta. A beruházás hasznosságát azóta sem vitatta senki, sőt újabbak építését szorgalmazta a lakosság, s az a tény, hogy az óriási forgalom veszélyezteti az 53-as és az 54-es úton kerekezőket. Ezt — sajnos ■—, már szomorú statisztika is alátá­masztja. Az idén ugyanis a Kossuth utcán történt közlekedési balesetek­ben három ember vesztette életét. Ezért is született az a határozat, hogy e forgalmas utak mentén még az idén el kell készülnie a kerék- párutaknak. A beruházás gyors ütemben ha­lad a Bocskai és a Kossuth utcában, ami több mint hatmillió forintba kerül. Ennek felét a közúti igazga­Német népfőiskola Német nemzetiségi regionális nép­főiskola nyílt a Komárom-Eszter- gom megyei Kecskéd községben. A jövő év tavaszáig tartó kurzust azért szervezte meg a helyi művelő­dési ház, mert a település lakosságá­nak többsége német anyanyelvű, őseik Mannheim város környékéről települtek át egykor az Oroszlány szomszédságában fekvő Kecskédre. Az összejöveteleken a fő téma a magyarországi svábok múltja és kul­túrája. tóság állja. A kivitelező, a kiskun- halasi Strabag azt ígéri, e hónap vé­gére be is fejezik a több mint két kilométer hosszú út építését. A vadkerti képviselő-testület elé újabb útügy kerül majd, hiszen a nagyközség lakossága azt is szor­galmazza, hogy a tóhoz vezető kerékpárutat csatlakoztassák össze a most épülőkkel. Sőt, felmerült az az igény is, hogy a nagyközségből Kiskőrösre is vezessen kerékpárút. TÜZELÖAKCIÓ! Lengyel feketeszén és cseh barnaszénvásár az Akker-Plus Kft.-nél. Cseh dió és kocka (darabos) 549 Ft/q, daraszén 499 Ft/q, cseh extra dió és feketeszén 749 Ft/q, lengyel lángborsó 799 Ft/q, lengyel haldex 629 Ft/q, lengyel haldara 629 Ft/q, lengyel haldex dió 689 Ft/q. Brikettvásár: dorogi brikett 649 Ft/q, tatai brikett 699 Ft/q. Kapható még: cseh koksz, 20-40 mm-es 990 Ft/q, tűzifa (akác) 329 Ft/q. Cím: Akker-Plus Kft. Akasztó, Tüzép-telep, Csengőd, Tüzép-telep Tel.: 78/51-040 22/11 A KÉTÜTEMŰEK IDEJE LEJÁRT! A Trabant, Wartburg, Barkas a RENAULT-nál 100 000,— forintot ér, ha kocsit cserél. * A RENAULT bármelyik típusát választhatja. * 3 éves részletfizetési lehetőség a legelőnyösebb feltételekkel. * Áruszállító haszonjármüvek soha nem látott finanszírozással. Néhány ajánlat a legnépszerűbb típusokból R—5: 332 500,— R—CLIO: 402 600,— R—Express: 437 040,— R—Trafic: 530 848,— R—19 dízel: 535 OOO,— forintos első részlet befizetésével megvásárolható, kétütemű leadása esetén. CD 0° i—j ” Korona Kft. Kecskemét, Május 1. tér 6. T.: 76/346-939 | RENAULT, A KÖRNYEZET BARÁTJA „ Közmeghallgatás Jánoshalma város önkormányzata közmeghallgatást tart 1992. november 13-án (pénteken), délután 18 órakor a sportcsarnokban. Témakörök: 1. A mezőgazdaság helyzete városunkban az átmeneti törvény után, a kárpótlás helyzete. Előadók: dr. Bajnóczi László, a kecskeméti kárrendezési hivatal osz­tályvezetője és Szilasi György. 2. Tájé­koztató az 1992. évi képviselő-testületi munkáról. A közmeghallgatásra a fent jelzett időpontban minden érdeklődőt tisztelettel vár a város önkormányza­ta. Páhi százéves Vasárnap ünnepük Páhi község fennállásának 100. évfordulóját. Erre egész napos programsorozattal emlé­keznek meg a helybéliek november 8- án. Délelőtt négy kiállítás is nyílik: ket­tő a faluházán: Maszük István orgová- nyi festőművész képeiből és Geiger Já­nos kovácsolt réz tárgyaiból. A pince­klubban Füle Antal képeit tekinthetik meg az érdeklődők. Érdekesség lesz — igazi csemege az általános iskolában kiállított hely- történeti gyűjtemény, melynek megnyi­tóját 11 órakor tartják. Délben emlék­műavatásra gyűlnek össze a helybéliek a parkban, majd egy órától az iskolai tanulók emlékműsorát nézhetik meg a kultúrházban az érdeklődők. Este a madarasi nyugdíjasklub műsora után zenés esttel és vacsorával zárulnak az évforduló programjai Páhin. Ivóvíz-fertőtlenítés A Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat kalocsai üzemmérnöksége ér­tesíti a fogyasztókat, hogy november 9 —14. között ivóvíz-hálózati fertőtlení­tést és mosatási munkákat végeznek Bátyán, Fajszon, Szakmáron, Dusno- kon, Homokmégyen, Öregcsertőn, Drágszélen, Miskén, Újteleken, Géder- lakon, Dunaszentbenedeken, Hülyén és Alsómégyen. Az említett időszakban a víz minőségének romlásával, idősza­kos nyomáscsökkenéssel, esetleg vízhi­ánnyal kell számolni. Aki teheti, előtá- rolással biztosítsa a vízszükségletét. KÖZÉLETI HÍREK • Választási gyűlést tart november 9-én, 18 órától az apostagi művelődési házban az MSZP, ahol bemutatkozik a párt képviselőjelöltje, Komáromi Ist­ván. A fórumon részt vesz Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő. Ma, 18 órától, a kunszentmiklósi művelődési központban vezető szakorvosokkal ta­lálkozik Csehák Judit országgyűlési képviselő és dr. Kökény Mihály. • Választási gyűlést tart vasárnap 18 órakor, Szabadszállás-Balázspusz- tán, a kultúrotthonban az MDF, ahol bemutatkozik Tóth András képviselő- jelölt. • A KDNP képviselőjelöltje, Ab- lonczy Gábor református lelkész vá­lasztási gyűlést tart szombaton, 15 órá­tól, a kunbaracsi, 18 órától, a kun- adacsi művelődési házban. Vendégei dr. Szilágyiné Császár Terézia alclnök' és dr. Varga László elnökségi :ag. Ruha­osztást tart pénteken, 14 órától, a kerek­egyházi plébánia épületében a KDNP, melyre minden rászorulót várnak. • Választási gyűlést rendez az FKgP szombaton, 16 órától, a Tassi Dózsa Mgtsz ebédlőjében, vasárnap, 16 órától, az újsolli kultúrházban, ahol bemutatkozik dr. Bernáth Balázs kép­viselőjelölt, s válaszol az agrárátalaku­lással kapcsolatos kérdésekre. Ma, 18 órától gyűlést tartanák a kisgazdák a tataházi pártok házában, ahol Urban László főtitkár és ifj. Balogh József megyei alelnök ismerteti az FKgP poli­tikáját. • A Kiskunság jövőjéről és egyéb aktuális kérdésekről tart fórumot az SZDSZ, pénteken, 18 órától, a kerek­egyházi művelődési házban, ahol Rajk László országgyűlési képviselő és Pod- kouiczky István országos ügyvivő vála­szolnak az érdeklődők kérdéseire. Az est házigazdája Halász Antal képvise­lőjelölt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom