Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
HIRZARLATVEG POZSONYBAN Elkészült a szakbizottsági jelentés Pozsonyból szombaton, nem sokkal éjfél előtt elküldték Brüsz- szelbe, az Európai Közösségek illetékes bizottságának azt a háromoldalú (közös piaci—csehszlovák —magyar) szakértői bizottsági jelentést, amely felmérte a dunai erőműépítés pillanatnyi állapotát közölte vasárnap délután a TK SR szlovák hírügynökséggel Dominik Kocinger, az építkezés szlovák kormánybiztosa. Kocinger megfogalmazása szerint a jelentés felsorolja, hogy milyen árvízvédelmi, hajózásbiztosítási és objektum-állagmegőrzési munkákat kell folytatni és befejezni, illetve, hogy milyen feltételek mellett lehet esetleg felfüggeszteni néhány egyéb munkálatot. Ez a meglehetősen hiányos szlovák közlés törte meg a bizottság munkája körüli hírzárlatot, amelyet Brüsszel kért nagyon nyomatékosan, és amelyet eddig mind magyar, mind csehszlovák részről következetesen betartottak. Kocinger úgy vélekedett, hogy a szakbizottsági jelentés jó kiinduló pontlehetazegészbős - nagymarosi kérdéskör alaposabb áttekintéséhez, amit hamarosan meg kell kezdenie egy újabb — ugyancsak az EK, Csehszlovákia és Magyarország képviselőiből álló szakértői vegyes bizottságnak. „Feltételezzük, hogy ez a második bizottság megközelítőleg 15 napig fog dolgozni” — mondta a szlovák építkezési kormánybiztos. Hozzátette: személyesen nagyon örül annak, hogy a bősi erőmű kérdése szakértői kezekben van, és hogy az EK konkrét információkat kap a jelenlegi állapotról. 1956. NOVEMBER 2. Vági őrnagy letartóztatása Továbbképzés Németországban A Német Szövetségi Köztársaság továbbképzési lehetőséget kínál a magyarországi német nemzetiségi vállalkozóknak. Az ötletet a Magyarországi Német Vállalkozók Egyesülete vetette fel ezen a nyáron, s a német kormány most hagyta jóvá. Sürgősen lépni kell, mert a továbbképzésre szánt összeg kizárólag ebben a költségvetési évben áll rendelkezésre, a tanfolyamokat tehát még december végéig le kell bonyolítani. A kéthetes tanfolyamok ingyenesek lesznek : Dortmundban a szerszámgép- gyártók, Uhuban a rádió-, tévészerelők, Hildesheimben pedig a mészárosok ismerkedhetnek meg a legfejlettebb technikával. A 10-10 fős kisiparoscsoportoknak a helyi kereskedelmi kamara elméleti oktatást, a német vállalkozók pedig gyakorlati képzést nyújtanak Mivel a német kprmány hosszú távú befektetésnek tekinti a felkínált segítséget, főleg fiatal vállalkozók jelentkezését várják. A korhatár: 48 év. Amennyiben a csoportokat nem tudják német nemzetiségű szakemberekkel feltölteni, elfogadnak magyar jelentkezőket is, feltéve, hogy rendelkeznek olyan minimális németnyelv-tudással, ami az idegen nyelvű oktatáshoz elengedhetetlen. Az érdeklődők pályázatukat (önéletrajz, szakmai pályafutás) a Magyarországi Német Vállalkozók Egyesületéhez, a Magyarországi Németek Szövetségéhez vagy az Ipartestületek Országos Szövetségéhez adhatják be november 10-éig. Mint a szervezők elmondták: sajnos, nem tudni, jövőre indul- nak-e hasonló szakmai továbbképző programok, mindenesetre sok függ attól, hogyan sikerül az idei bemutatkozás. Ferenczy Europress Választási nagygyűlés Dunavecsén (Folytatás az 1. oldalról) lilikai kérdéseket érintve elmondta, hogy a KDNP akkor támogatja a kétkulcsos áfa bevezetését, ha a kormány megfelelően kompenzálja a nyugdíjakat, s emeli a családi pótlékokat is. Majd kérte a polgárokat, hogy november 22-én szakítsanak időt saját és az ország érdekében arra, hogy megválasszák képviselőjüket. Ablonczy Gábor képviselőjelölt a dunavecseiekfiek elmondta, hogy nem akar ígérgetni, de felajánlja, hogy meggyőződése szerint hitével, erejével képviseli az itt élő emberek érdekeit. Nagy figyelmet szentel majd az elszegénye- Jőkre, a munkanélküliekre. A gazdasági reformok mellett az erkölcsi felemelkedésért is tevékenykedni fog. Ez utóbbi nélkül nem lehet teljes a magyar átalakulás. B. Zs. Jánoshalmán, október 23-án a kecskeméti Hajagos Károly avatta fel a dr. SzobonyaZoltánról, a forradalom mártírjáról elnevezett utca névtábláját. Hajagos Károly a Kecskeméti Konzervgyár munkástanácsának vol t elnökségi tagja, emiatt került börtönbe, s lett dr. Szobonya Zoltán cellatársa. Ám volt az ügyében egy súlyosbító körülmény is: 1956. november 2-án Budapesten letartóztatta és a katonai ügyészségre vitte Vági Lajos őrnagyot, a kecskeméti kommendánshivatal parancsnokát. Vági őrnagy minden eszközzel akadályozta 1956. október 26-án Kecskeméten a forradalmi tüntetők győzelmét, egyet közülük az utcán tettleg is bántalmazott. Általános volt a vélemény, hogy ő is a hátterében áll a 26-án este történt katonai fegyveres fellépésnek, melyben afőtéren többen életüket vesztették. Lapunkban napokban közöltük Bátki Ferenc visszaemlékezéseit, melyben olvashattuk, hogy október 29-én a kecskeméti Homokbányánál lévő laktanyában ahol az összefog- dosott forradalmárokat őrizték — Vági Lajos akkorát rúgott Bátki Ferenc sípcsontjába, hogy csak évekig tartó kezelés mentette meg a lábát a levágástól. Október 30-án megalakultak Kecskeméten is a Forradalmi Katonai Tanácsok, így azok a tisztek, akik akadályozták a forradalom győzelmét, j óbbnak látták, hogy eltűnjenek a városból. Gyurkó vezérőrnagy és társai mellett így tett Vági Lajos is. Csupán véletlen, • A Vági őrnagyot letartóztató llaja- gos Károly, amint dr. Szobonya Zoltán utcanévtábláját avatja fel Jánoshalmán. (Fotó: B. F. I.) hogy november 2-án egy kecskeméti munkástanács-küldöttség járt a fővárosban, s a Lánchíd pesti hídfőjénél megpillantották Vági őrnagyot. Hajagos Károly voltaz, aki határozottan lépett fel ellene, s letartóztatta. Gépkocsival a Zrínyi utcai rendőrkapitányságra, majd a Honvédelmi Minisztériumba, ezt követően a Katonai Ügyészségre vitték, ahol elmondták, hogy Vági miként lépett fel a forradalom ellen, hogy védte a Rákosi-rend- szert. Őrizetbe is vették, s csak november 5-én tudott kiszabadulni. A történet apró adalék ahhoz, hogy a kecskeméti forradalmárok a törvényesség eszközeit alkalmazták azzal szemben is, akit emberek halálában tartottak vétkesnek. Bálái F. István Siker Viborgban (Folytatás az 1. oldalról) Ez jó alkalom arra, hogy találkozzanak a szakemberek, az üzleti, a kulturális, művészeti élet képviselői, és tovább szélesítsék a szépen fejlődő együttműködést. A pénteki havazás, a szombati váratlan napsütés után vasárnap az igazi esős, ködös, hűvös, szeles dániai ősz fogadta a megnyitóra érkező népes magyar küldöttséget, s a több száz dán érdeklődőt Skivében, a megyeszékhelytől, Viborglól 28^kilométerre fekvő kisvárosban. Ám a nyitóünnepségnek helyet adó főiskola épületébe belépve azonnal fölforrósodott a hangulat. Népzene fogadta az érkezőket, akik megnézhették, hogyan dolgozik a gyakorlatban a kalocsai pingálóasszony és kq- rongosmester, a tiszaalpári kosárfonó, a lajosmizsei népijáték-készítő, mit kínál a kécskci kékfestő. Ők mintegy életre keltették a Paraszti kultúra a homokpusztákon című kiállítás képeit, az egykori, néhol ma is használatos eszközöket. Bent Hansen, Viborg megye polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, majd Kőtörő Miklós, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg a kiállítást és a rendezvénysorozatot, amelyen megjelent Demus László, a Magyar Köztársaság koppenhágai nagykövete is. A megyék vezetői mind a megnyitón, mint az előtte tartott sajtóértekezleten hangsúlyozták: az egy év alatt elért eredménnyel, a kapcsolatok széles körű, sokoldalú fejlődésével többet értek el a reméltnél. Nem csak megyei szinten, hiszen országos jelentőségű a novemberben Kecskeméten megnyíló dán kulturális intézet. Mégis úgy érzik, ez csak a kezdet, ahonnan adott a további lépés lehetősége. A vendégek a megnyitó után megtekintették a bajai Gemenc Néptáncegyüttes műsorát, majd a múzeumban a kortárs magyar képzőművészeti, a naiv festészeti kiállítást és a Szórakaténusz játékműhely bemu- | tatóját. Váczi Tamás Bankok államosítása? A magyar bankok kedvezőtlen helyzetében az Állami Bankfelügyelet a kormány számára az úgynevezett pozitív válságkezelést javasolja, amelyet a legolcsóbb megoldásnak tart. Ennek első fázisa lehet a nehéz helyzetbe került pénzintézetek tőkeellátottságának állami pénzből történő javítása, ami egyben államosítást is jelent. Ezt követően kerülhet sor több év után az újbóli privatizációra. A köztársasági elnök kinevezési jogköréről Az Alkotmánybíróság egy éven belül három határozatot hozott a köztársasági elnök kinevezési jogköréről: az elsőt 1991 szeptemberében, a másodikat idén januárban, a harmadikat júniusban. Ezek az alkotmányértelmezések a mindenkori ka^vsasági elnök összes kinevezési és fJHfntési jogkörével foglalkoznak, s ktnelcző erővel határozzák meg e jogok gyakorlásának alkotmányos feltételeit és korlátáit. Az eh múlt napokban több helyről is felvetődött. hogy a rádió- és a tclevízióelnö- kök kinevezésével kapcsolatban ismételten az Alkotmánybírósághoz fordulnak, értelmezésre kérve a testület korábbi ide vonatkozó határozatairól. Az MTI és a Magyar Nemzet dr. Sólyom Lászlótól, az Alkotmánybíróság elnökétől kért interjút a döntések értelmezésének lehetőségeiről és a határozatok lényegéről. — Elnök Úr! A köztársasági elnök kinevezési jogkörével kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokról többen azt állítják, hogy azok megfogalmazása homályos, és a döntések többféleképpen is értelmezhetők. A különböző állításokkal szemben kijelentem: az Alkotmánybíróság döntései egyértelműek, s annyira konkrétak. amennyire az egy elvont, általános érvényű alkotmányértelmczés esetében egyáltalán lehetséges. A határozatok homályosságára, többféle értelmezési lehetőségeire hivatkozók mindig csak általában nyilatkoznak. Eddig nem találkoztam olyan véleménnyel. Soroló A Soroló Szerencsejáték október 30-án, a Kecskeméti Televízióban megtartott nyilvános sorsolásának húzási sorrendje a következő: C, B, H, D, 1, G, *, A, E, F. A nyereményeket szerdán közöljük. 11 amely a határozatok bármely konkrét megállapítását kérdőjelezné meg. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem szabad összetéveszteni az. alkotmány- bírósági határozat értelmezését annak vizsgálatával: vajon az abban foglalt szabályokat helyesen alkalmazzák-e, azaz „betartották-e” a kötelező alkotmányértelmezést. A jelenlegi helyzetben úgy látom, hogy újabb értelmezés címén épp egy ilyen vitában várnának állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól. A harmadik határozat indokolása rámutatott: az elvont alkotmányértelmezés nem válhat az indítványra okot adó konkrét ügyben való állásfoglalássá. Megjegyzem: a határozatok három értelmező szabályt is előírnak a kinevezési-felmentési jogkör gyakorlására. Ezek szerint a köztársasági elnök kinevezési jogköre alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az elnök a kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltételein túlmenően további feltételeket nem támaszthat. Végül pedig a kinevezés vagy felmentés megtagadása nem használható fel olyan elvont - a konkrét személyi javaslattól függetlenül is fennálló veszélyek kiküszöbölésére, amelyek a jogi szabályozás hézagos voltából, vagy a jogi garanciák hiányából adódnak. Ezek orvoslására ugyanis a köz- társasági elnöknek más alkotmányos eszközök állnak rendelkezésére. Az előzőekre tekintettel az Alkotmánybíróság abban az esetben dönthetne a köztársasági elnök egy konkrét kinevezési aktusa alkotmányosságáról, ha az Országgyűlés az alkotmánynak megfelelően indítványozná a köz- társasági elnök jogi felelősségre vonását. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az Alkotmánybíróság döntéseinek további önálló határozattal való értelmezésére nincs jogi lehetőség. Az alkotmánybírósági határozatok szerint a köztársasági elnök milyen alkotmányos követelmények figyelem- bevételével gyakorolhatja kinevezési, illetve felmentési jogkörét ? — Az alkotmányos követelményeket az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni. Először: a köztársasági elnök formai, illetve tartalmi okból tagadhatja meg a miniszterelnök által előterjesztett kinevezési, vagy felmentési javaslat teljesítését. Formai okból meg kell tagadnia a döntést, ha ahhoz a jogszabályban előírt feltételek nem állnak fenn. Ilyen feltétel lehet például, ha a törvény előírja, hogy a jelöltet ország- gyűlési bizottság hallgassa meg. Ekkor a meghallgatás megtörténtét az elnöknek vizsgálnia kell. A bizottság állás- foglalása azonban egyáltalán nem köti az elnököt, sőt a döntés előtti mérlegeléskor is csupán akkor kell figyelembe vennie, ha ezt a törvény kifejezetten elrendeli. Másodszor: tartalmi okból való megtagadás esetén elválnak a kinevezés és a felmentés szabályai. A törvényi előfeltételek fennállása esetén a köztársasági elnök akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha alapos okkal arra következtet, hogy a kinevezési javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Mit jelent ez utóbbi kitétel vizsgálata? A határozatok rendelkező részeikben kifejtik, hogy mit jelent ez a megfogalftiazás. Az első határozat kimondja: a „súlyos veszély” szempontjából az elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül. Mindhárom határozat indoklása tartalmazza, hogy az elutasítás csakis a személy kiválasztására vonatkozhat. A kinevezés célszerűsége, időszerűsége, a betölteni kívánt tisztséghez tartozó jogosítványok és‘ hasonló kérdések vizsgálata azonban kívül esik a köztársasági elnök jogkörén. Ezek eldöntése a kinevezés előterjesztőjére, illetve a köztársasági elnök kinevezését ellenjegyző miniszterelnökre vagy miniszterre tartozik, ők felelősek érte. A legutóbbi határozat rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnök mikor állapíthatja meg az államszervezet demokratikus működése súlyos zavarának veszélyét. Ez akkor fordulhat elő, ha alapos okkal arra következtet, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett szerv képtelenné válna alapfeladatainak ellátására, beleértve a működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is. Ez esetben is csak akkor élhet az elnök a kinevezés megtagadásával, ha a nevesített veszély a kinevezéstől alapos okkal várható, másként el nem hárítható, és a fenn meghatározott súlyos zavar azonnal és közvetlenül fenyeget. A kérdés megválaszolásához tartozik továbbá az is, hogy a köztársasági elnöknek a döntést „ésszerű határidőn” belül kell meghoznia. Ez az idő annak megállapításához szükséges, hogy fennállnak-e a kinevezés alkotmányos feltételei. Csak a konkrét eset körülményei alapján dönthető el, hogy az adott esetben mi az ésszerű idő. Különböznek-e a kinevezés és felmentés alkotmányos feltételei? Igen. A köztársasági elnök magát a felmentést nem, kizárólag az utódlást vizsgálhatja. Tehát a köztársasági elnök a felmentést akkor tagadhatja meg, ha a felmentett személy feladatát a köztársasági elnök újabb kinevezési aktusának közbejötté nélkül, azaz automatikusan olyan személy gyakorolná (például a helyettese), akinek a kinevezését a köztársasági elnök az előzőek szerint, alkotmányosan megtagadhatná. A köztársasági elnöknek meg kell indokolnia u döntését ? Igen, kinevezés és felmentés esetében is. Felmentés visszautasításakor azt kell az elnöknek tényekkel megindokolnia, hogy a helyettes kilétéből alapos okkal várhatóan és clháríthatatlanul azonnal és közvetlenül fenyegetően adódik a veszély: az adott szerv képtelenné válik alapvető funkcióinak ellátására. Az indokolásnak olyan részletességgel kell tartalmaznia a döntés alapjául szolgáló tényeket, hogy a képviselők adott esetben megalapozottan dönthessenek az elnök Alkotmánybíróság előtti felelősségrevonása megindításáról. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Harcok Észak-Boszniában Bosznia északi területeire helyeződött át szombatra-virradóra a köztársaságban folyó polgárháború súlypontja. A boszniai rádió közölte, hgoy a szerb egységek újabb összpontosított támadást indítottak a Száva völgyének elfoglalására. A DBA szerint a szer- bek a völgyet a megszállt Nyugat-Boszniát és a „szerb anyaköztársaságot” összekötő folyosóként szeretnék felhasználni. Szombat hajnalban Brcko és Gradacac térségében elkeseredett harcok folytak szerb állásokból tüzérségi nehézfegyverekkel lövik a két várost. A szarajevói rádió súlyos veszteségekről számolt be, de részleteket nem közölt. Washingtoni feltételek Washington jelentősen korlátozza az Oroszországnak megszavazott segélyt, amennyiben az orosz csapatokat nem vonják ki maradéktalanul a balti országokból közölte pénteken az amerikai külügyminisztérium. A kongresszus korábban 417 millió dolláros támogatást szavazott meg Oroszországnak. Ebből jelenleg csak a humanitárius jellegű segélyeket folyósítják tovább, és a más jellegű támogatásnak a jövőben legfeljebb a felét adják meg, ha a Fehér Ház 1993. június ejsejéig nem tudja jelenteni a törvényhozásnak, hogy a Független Államok Közösségének csapatait kivonták a balti államokból tájékoztatott a külügyi szóvivő. Halottak napja a Vajdaságban A halottak napja alkalmából a Vajdaságban számos városban megemlékeztek az ártatlan áldozatokról, a jugoszláviai háború, a világháború és az 1848—49-es szabadságharc halottairól. Újvidéken vasárnap most első ízben tartottak közös magyar—osztrák koszorúzást a Futató úti hősi temetőben. Sitnics Sándor, a belgrádi magyar nagykövetség ügyvivője és Máthé Szabolcs ezredes, katonai attasé, valamint Markus Wuketich osztrák ügyvivő és Josef Klatii- minger dandártábornok, katonai attasé helyezett el koszorút a katonasíroknál és a világháborús emlékmű maradványánál, valamint az 1944-es megtorlás áldozatainak emlékére idén ismét felállított fakeresztnél. A koszovói megoldás kulcsa Ha Szerbia nem vonja vissza a többségében albánok lakta Koszovó tartományban bevezetetett rendkívüli intézkedéseket, a jugoszláv szövetségi kormány keresetet nyújt be az alkotmánybírósághoz közölte Várady Tibor, a szövetségi kormány igazságügy-minisztere a Tikcr független belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. — Ez a koszovói válság megoldásának a kulcsa — vélekedett Várady, aki elmondta, hogy a Milan Panic vezette szövetségi kormány szeretné feloldani a rendkívüli intézkedéseket. — Ha a szerb parlament ezt nem teszi meg, nem marad más számunkra, csak a szövetségi alkotmánybíróság — mondta. Azeri támadás Karabahban Az örmény erők nagyszabású azerbajdzsán támadást vertek visz- sza pénteken Karabah keleti részén, Aszkerán térségében. A harcokban több mint száz azerbajdzsáni vesztette életét vált ismertté szombaton karabahi örmény forrásból. Az AFP jelentése szerint az azerbajdzsáni légierő Szuhoj típusú harci gépei szombat reggel bombázták Karabah központját, Hankendit (Sztyepanakertet). Gadrut, Martuni és Mardakert körzetében az azeri csapatok pedig heves tüzérségi támadást hajtottak végre. Atomhulladékok a tengerben Borisz Jelcin orosz elnök utasítást adott egy olyan kormánybizottság felállítására, amelynek feladata annak kiderítése, hogy mennyi atomhulladékot süllyesztettek a szovjethatalom idején a tengerbe. Szombati moszkvai lapjelentés szerint az elmúlt évtizedekben elhasználódott atomreaktorok és radioaktív hulladékot tartalmazó hordók kerültek a tengerbe az északi Novaja Zemlja szigetek térségében. Az ADN jelentése szerint Borisz Jelcin utasította az érintett minisztériumokat és más hatóságokat, hogy bocsássák a bizottság rendelkezésére a kérdésre vonatkozó összes iratot, beleértve a titkos dokumentumokat is. A tengeri atomtemetőkkal kapcsolatban a Komszomolszkaja Pravda című lap szombati számában azt írta, hogy 1964 és 1986 között kormányutasításra a Novaja Zemlja 12 mérföldes körzetében — azaz a szovjet fenségvizeken 15 elhasználódott atomreaktort és 17 000 hordó nukleáris hulladékot süllyesztettek a mur- manszki tengerhajózási társaság atommeghajtású hajóiról a tenger fenekére. Megállapodás Ankarában Ankarában szombaton befejeződött a török államfő és öt egykori szovjet tagköztársaság elnökeinek kétnapos csúcsértekezlete: a találkozón Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán legfőbb közjogi méltósága aláírta az ankarai nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozzák, hogy szorosabb viszonyt kívánnak egymás között kialakítani, fejlesztik két- és többoldalú kapcsolataikat, és közösen lépnek fel a nemzetközi szervezetekben. A Reuter jelentése szerint a nyilatkozatot aláíró államok megállapodása értelmében munkabizottságokat alakítanak, amelyek az ipari, mezőgazdasági, energetikai együttműködést, az ásványi kincsek, a kőolaj és a földgáz kitermelésének és szállításának az Összehangolását irányítják. Törökország 1,2 milliárd dolláros hitelt és ösztöndíjakat ígért az öt egykori köztársaságnak. Ankara egyben műholdon keresztül tévéműsort sugároz majd a térségbe, kiképzi a régió leendő bankárait és diplomatáit. 4
