Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. november 2., 3. oldal SIKER FRANCIAORSZÁGBAN Itthon hasznosítják tapasztalataikat Első díjban részesítette a fran­ciaországi Vienne megyei Poiti- ersban megrendezett fiatal prog­ramozók európai fesztiváljának a zsűrije a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­la (GAMF) két hallgatóját. Jó­nás Tamás harmadéves és Török Levente másodéves informatika szakos diákok dr. Rátkay Sán­dor főigazgató-helyettessel októ­ber 23. és 25. között mutatták be azokat a számítógépes prog­ramokat, melyeket az idén írtak, részben a végzett és a leendő üzemmérnökök. A kiállítással egybekötött szakmai találkozóra a francia Vienne és Bács-Kiskun között jó egy éve kialakított testvér- megyei kapcsolatok révén nyílt lehetőség. A GAMF delegáció­ja mellett bemutatkoztak a kecskeméti Kandó Kálmán szakközépiskola tanulói is, aki­ket Márkus Erika tanárnő ké­szített fel, és kísért el Francia- országba. A fesztiválon közel 70 közép- és felsőfokú intéz­mény képviseltette magát Euró­pából. A kiállítást a francia vállalatok szakemberei és neves önkormányzati vezetők is meg­tekintették. A GAMF küldött­sége az első díjat jelentő Arany Scarabeus Bogár embléma mel­lé, az oktatásban felhasználha­tó programokat kapott aján­dékba. A rendezvény ideje alatt a hallgatók megismerkedtek a külföldi programozási gyakor­lattal, s felvették a kapcsolato­kat az ottani műszaki főiskola vezetésével. A fesztivál végén — elismerve teljesítményüket — a zsűri meghívta az iskola képviselőit a jövő évben újra megrendezésre kerülő találko­zóra. A díjnyertes diákok novem­ber közepén egy házi szakmai konferencián mutatják be társa­iknak a programokat. Majd az országos tudományos diákkon­• l)r. Kátkiiv Sándor főigazgató-helyettes. Török Levente és Jónás Tamás képvi­selték a müs/aki főiskolát a fiatal programozók európai fesztiválján Poiticrsbcn. DIPLÓME DE PARTICIPATION AU FESTIVAL DES JEUNES AUTEURS DE LOGICIELS ET PRODUITS INFORMATIQUES Patralné par le Mlnijtre de l'Educatlon Nationale et de la Culture Les 23 et 24 Octobre 1992 au Palais des Congrés du Pare du Futuroscope ä Jaunay-Clan (86) • A franciá zsűri elismerése. (Fotó: Straszcr András) ferencia műszaki szekciójában zött rendeznek a kecskeméti képviselik intézményüket, me- műszaki főiskolán. lyet 1993. április 14. és 15. kö- B. Zs. SENKI NEM MARAD GYÓGYSZER NÉLKÜL Ki írja a recepteket? Továbbra is nagy a tanácstalan­ság a megye szociális otthonaiban. A társadalombiztosítási igazgató­ság tájékoztatása szerint ugyanis ezentúl a háziorvosok írhatják fel a lakók gyógyszereit is. Sürgős esetben az intézmény orvosa is ki­állíthatja ugyan a receptet, ám a százszázalékos térítési díj jelentő­sen terhelné az intézmények amúgy is feszített költségvetését. Az új helyzetből adódó tenniva­lókat próbálták meghatározni azon a tanácskozáson, amelyet a szociális szervezők kamarájának megyei csoportja hívott össze a na­pokban Félegyházán. Csakhogy azóta kiderült, mint a legtöbb ren­delet, ez is többféleként értelmez­hető. Például a pesti kollégák azt a választ kapták a Népjóléti Mi­nisztérium illetékesétől, hogy az intézmények orvosa alapellátó or­vos, tehát az alapellátás a gyógy­szerek felírására is vonatkozik. Ki­nek van igaza? Szécsényi Istvánná, az egyesített szociális intézet igaz­gatónője és munkatársai remény­kednek, hogy hamarosan — az érintettek elesett állapotára tekin­tettel lévő — döntés születik az ügyben. Ha mégsem így történne, az igencsak megnehezítené az itt dolgozók munkáját. Mindenek­előtt meg kellene értetni az önma­gukat ellátni képtelen idős embe­rekkel, miért kell másik orvost vá­lasztani — amikor ott a doktornő! Felmerült egy olyan személy beál­lításának gondolata is, aki besze­rezné a gyógyszereket. Ugyanis, ha a nővért bízzák meg, hosszú ideig ápoló nélkül maradhat az osztály, mert előfordulhat, hogy adott eset­ben éppen három háziorvost kell felkeresnie. A gond viszont az, hogy nincs honnan elvenni a pénzt, nem biztos, hogy az erre szánt bért elő is tudják teremteni. A helyzet abszurd voltát egyébként a felelős­ség megoszlásának kérdése példáz­• Senki nem fog gyógyszer nélkül marad­ni. Fő feladatunknak továbbra is az idősek gondozását, a betegeink gyógyítását te­kintjük — mondja Szécsényi Istvánné. za legjobban: hajlandó-e a házior­vos vizsgálat nélkül felírni a készít­ményt — a kolléga javaslata alap­ján? Kasuba T. Erzsébet Környezetvédők, öreg autók tu­lajdonosai egyaránt nagy érdeklő­déssel várják, vajon tényleg elké­szül-e még az idén az első „hazai gyártmányú” gázüzemű autó. Elöljáróban annyit: ezúttal nem a korábban már félresikerült pro­pánbutángáz-palackos kísérletek folytatásáról van szó. Most föld­gázra kívánják átállítani a koráb­ban benzinnel üzemelő motoro­kat. Egy-egy átszerelés — típustól függően — mintegy 80 ezer forint­ba kerülne. Elsősorban az egykori szocialista országokban készült kocsik átállítására gondoltak azok a vállalkozók, akik ebbe a fába vágták a fejszéjüket. Teljes körű felmérés birtokában készítették el az ütemtervet: a világkiállításig csaknem kétszáz töltőállomást építenének, terveik szerint 1996-ra a gázautók száma meghaladhatná az ötvenezret. Az első minta-töltőállomások Budapesten, Debrecenben, Eger­ben és Zalaegerszegen várják majd az autósokat, akik már az első gázpalackok föltöltése után észre­veszik: jóval olcsóbban közleked­nek, mint amikor még benzinnel üzemelt az autójuk. Ez a zsebbevá­gó tapasztalat bizonyára felkelti majd az autósok érdeklődését, és ha a környezetvédőkre nem is hall­gattak, most pénztárcájuk érdeké­ben talán a levegőt kevésbé károsí­tó földgáz mellett döntenek. Ha ez az ötvenezer fecske nem is csinál nyarat, ennyivel kevesebb autó szennyezi majd városaink amúgy is szmogos levegőjét. Ha . \. Kérdések egész sorára kell ad­dig választ kapni. Vajon lesz-e, és mikor, folytatása a programnak? Egyáltalán a vállalkozók kapnak- e valamilyen állami támogatást? Nem nyomja-e el a józan megfon­tolásokat a költségvetés érdeke, vagyis nem sújtják-e a benzinhez hasonlóan akkora fogyasztási adóval az új terméket, hogy egy­szerűen elveszik a kedvét a beru­házástól minden épeszű autósnak? Mielőtt örömmel jelentenénk te­hát az új üzemanyag létét, jó volna választ kapni e nyitott kérdésekre. Ferenczy Europress Szemerey Andor 1932-ben ka­pott diplomát a Pázmány Péter Tu­domány Egyetemen. Negyvenkét éven át dolgozott pedagógusként, középiskolai tanárként, igazgató­ként és szakfelügyelőként tevékeny­kedett. A kecskeméti Gépipari és LAJOSMIZSÉN DÍSZLIK Legszebb templomkert A keceli székhelyű Magyar Kerté­szek Egyesületének pályázatán Asz­talos József lajosmizsei plébános és egyházközsége első helyezést ért el a legszebb templomkert kategóriára beküldött fotó- és videofelvételeivel. A 6825 m2 terület kivitelezését — mérnök hiányában — 1973-ban a kanonokplébános kezdte, aki előző állomáshelyén, Kocséron is hason­lóan szép templomkertet alakított ki. A Borbási Faiskola Kft. ötven­ezer forint értékű dísznövényt aján­dékozott az egyházközségnek. Asz­talos József munkáját 1974-ben a megyei tanács Község- és Városfej­lesztésért Emlékéremmel, a nagyközség 1989-ben „Lajosmizsé- ért” emlékplakettel jutalmazta. Automatizálási Műszaki Főiskola alapító tagja volt, ahol oktatott is 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig. A kecskeméti pedagógus november 3-án, kedden gyémánt díszoklevelet vesz át az ELTE rektori hivatalá­ban. Gyémánt díszoklevél Népművelők vándorgyűlése Baján Több száz népművelő vett részt a hét végén, a bajai József Attila Művelődési Központban megren­dezett országos egyesületi vándor- gyűlésen. A fő kérdés az volt, hogy a rendszerváltás során fentmaradt művelődésiotthon-hálózatban dol­gozók milyen szakmai érdekképvi­seletre jogosítják fel egyesületüket? Erre azért van égetően szüksége a társadalomnak, mert az intézmé­nyek a támogatásban, a felszerelt­ségben ugyanott tartanak, ahol 10- 11 évvel ezelőtt. Pedig a polgárok, és így az önkormányzatok nagy többsége, igényli az intézmények szolgáltatásait, rendezvényeit. Földiák András, az egyesület el­nöke vitaindítójában arra is rámu­tatott, hogy a művelődési házak­ban annyi alapítvány és egyesület alakult, mint a társadalom körei­ben együtt. A népművelőknek az értelmes művelődési szándékokat kell felfogni, mert ezért a lakosság is áldoz. A házakat pedig igyekez­zenek legalább a „sörbárok szín­vonalára” emelni. Igaz, ezt a mun­kát a jelenlegi bérezés mellett ne­héz lelkiismeretesen végezni. Mivel a kormányzati szándék egyelőre nem mutat céltudatos hálózati fej­lesztést, ezért elő kell szedni a szak­mai tartalékokat, hogy megma­radjon a bizonyítás lehetősége. A megnyitón felolvasták Göncz Árpád köztársasági el­nök levelé#, melyben egyebek mellett kitartást és szakmai ar­culatot kért az ország népműve­lőitől. P. Z. Összeéneklik a mikrobuszt Tizenötezer forint gyűlt össze a Pedagógus Énekkar október 20-ai hangversenyén az evangéli­kus templomban. Ezt az énekkar az Összefogás a Mozgássérülte­kért Alapítvány céljaira ajánlot­ta fel. Öktóber 28-án, szerdán, ülést tartott az alapítvány kura­tóriuma, s ezen elhatározták: ezt az összeget, valamint a novem­ber 7-én megrendezendő gyer­mekgála bevételét egy, a tolóko­csis mozgássérültek igényeihez alakított mikrobusz megvásárlá­sára fordítják. A két rendezvény együttes bevétele is csak töredé­két fedezi azonban e jármű árá­nak, amely kirándulások szerve­zésén túl segíthetné — igény és rászorultság esetén — mozgássé­rült gyerekek iskolába járását is. A kecskeméti II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola tornater­mében, november 7-én, 14 óra 30 perckor megrendezendő gyer­mekgálára belépőjegyeket az ön- kormányzat gazdasági hivatalá­ban, valamint a helyszínen lehet kapni, felnőtteknek 350, gyere­keknek 150 forintért. Aki a belé­pőjegyet megveszi, nemcsak az alapítvány céljait támogatja, ha­nem egy szombat délutáni csalá­di programot is kap. A színes műsorban ugyanis neves művé­szek lépnek fel. A rendezvényt Göncz Árpádné, a köztársasági elnök felesége, valamint Surján László népjóléti miniszter nyitja meg, akik a gyermekgála fővéd­nökei. A kuratórium Kecelen rendezi meg a következő jótékonysági gálát, amelynek előkészítése so­rán számítanak a község támo­gatására is. T. M. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Üj Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor köz­zétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tar­talmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szer­dai és szombati számaiban található. P Péter Miklós, 1913. Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1947. feb­ruár 1-jén (hdf.); Pejli József, 1908. Akasztó, honvéd, meghalt 1945, jú­nius 20-án (hdf.); Pénzes Pál, 1903. Sükösd, őrvezető, meghalt 1947. ja­nuár 25-én (hdf.); Pap Péter, 1914. Fájsz, őrvezető, meghalt 1945. már­cius 13-án (hdf.), Pap Péter, 1904. Madaras, törzsőrmester, meghall 1947. október 2-án (hdf); Parci La­jos, 1919. Solt, honvéd, meghall 1945. március 12-én (hdf.); Paprika Sándor, 1918. Kiskunhalas, őrmes­ter, meghalt 1945. december 24-én (hdf.); Pracka Valter, 1901. Harta. rangja ismeretlen, meghalt 1945. má­jus 29-én (km.); Pahánkovics György, 1922. Kiskőrös, honvéd, meghalt 1946. március 4-én (hdf). R Rich József, 1915. Harta, rangja ismeretlen, meghalt 1945. július 10- én (km.); R. Nagy (Őrnagy) Antal. 1901. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. január 22-én (hdf); Ravai (Ravasz?) József, 1912. Szánk, honvéd, meghalt 1945. január 20-án (hdf.); Rechtig Vendel, 1902. Gara. rangja ismeretlen, meghalt 1945. feb­ruár 15-én (km.); Rákóczi József 1922. Újkécske, honvéd, meghalt 1945. január 23-án (hdf.); Rivényi János, 1913. Bátmonostor, honvéd, meghalt 1945. március 20-án, (hdf); Rigó Dénes, 1920. Lajosmizse, hon­véd, meghalt 1945. szeptember 28-án (hdf.); Repmann Ádám, 1913. Vas­kút, rangja ismeretlen, meghalt 1947. február 10-én (km.); Retkes Péter, 1907. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1947. január 12-én (hdf.): Rigó János, 1921. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1946. július 22-én (hdf.); Ridai (Ridák?) Gergely, 1919. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. május 6-án (hdf.); Reschuldt János. 1914. Mélykút, tizedes, meghalt 1947. február 25-én, (hdf); Ritt (Ré­ti?) András, 1906. Gara, rangja isme­retlen, meghalt 1945. április 12-én (km.); Rácz Mihály, 1921. Ladány- bene, szakaszvezető, meghalt 1945. szeptember 14-én (hdf.); Rauki Pál, 1912. Pámi(?) honvéd, meghalt 1945. április 19-én (hdf); Rausch János, 1908. Császártöltés, rangja ismeret­len, meghalt 1947. február 22-én (km.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszer- munkás, málenkij robotra elhurcolt. • Emlékezünk. Főegyházmegyei hitoktatás Idén rekórdszámot döntött a kalo­csai főegyházmegyében hitoktatásra beiratkozott gyermekek száma. A 838 hittanos csoportba összesen 14 749 ta­nuló jelentkezett. A rendszeres oktatás heti 1341 hittanórát jelent, amelyet több mint száz, képesítéssel rendelkező hitoktató az érsektől kapott felhatal­mazás alapján tart meg. A hitoktatók rendszeresen, kötelezően előírt tovább­képzésen is részt vesznek, melynek leg­közelebbi helye és időpontja: Baja, Jé­zus Szíve templom, november 21., 9 óra. Új évtől drágábban Az élelmezési nyersanyagnormák fo ­lyamatos emelkedése Solton is elkerül­hetetlenné tette a gyermekélelmezési díjak megemelését. Az önkormányzat áthidaló megoldást keresett és talált, így az év hátralévő időszakában támo­gatás formájában, magára vállalta a közel 400 ezer forintos költségeket. Ám az új térítési díj fizetése januártól már várható. Hajósi búcsú Hajóson, november 8-án tartják a Szent Imre-búcsút. A nagymisén köz­reműködik az ifjúsági fúvószenekar, Busa István vezényletével. KÖZÉLETI HIE Választási gyűlést tart az MDF novémbef 3-án,‘'16 órától, a fajoí- mizsei Korona presszóban, ahol Tóth András, a párt képviselője­löltje találkozik a válas/tópolgá rokkái. Vendégei Sztthai Balázs hu­morista, Nagy Feró rockzenész. Bicskei Tibor színművész és Kókai Rozália népmesemondó kérdezem... Megbecsüljük-e haha iáink emlé­két? Egy nemzet kulturális szinvona lát az is jelzi, hogy miként ápolja, őrzi nemcsak a hagyományokat vagy a történelmi személyiségek, művészek örökségét, hanem az egyes családok halottaik emlékét. November elején mindenki önma­gában készít számvetést, vajon kél halottak napi temetölátogatás kö­zött hányszor gondolt meghalt Sze­retteire, él-e benne a tudat, hogy mennyit köszönhet nekik. Nem csak a számvetés, a lelkiismeret-furdalás is a sajátunk. Persze, vannak esetek, amikor ez nem lelkigazdagság kér­dése hatottuk napján. Egy ismerő síim panaszolta, hogy idén nem tudja családjával meglátogatni szülei sír­ját. Nagykanizsán vannak eltemet­ve, s ha családjával együtt oda­utazna, az útiköltségre rámenne munkanélküli-segélyének a harma­da. Itthon maradnak hát, és a szobá­ban gyújtanak egy gyertyát. Mint mondta, a szülei iránt érzett szerete- le ettől nem lesz kisebb, csak azt sajnálja és szégydli, hogy ott, a messzi Nagykanizsán elvadulnak a sírok. Erre nem tudtam neki mit mondani csak azt, hogy az igazi em­lékek nem a hantokban, hanem a szivekben rejtőznek, de ettől persze nem vigasztalódott meg. Mit mondhattam volna még? Csak kérdezem . .. Hámori Zoltán V ________________________J Gá zautó — még az idén?

Next

/
Oldalképek
Tartalom