Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány Kecskemét vidéke A POLGÁRMESTERI SZÉKBEN Senkitől sem félek, nincs is miért • K. Szabó József: — Bízom abban, hogy egyre köze­lebb kerülnek egymáshoz az emberek. (Fotó: Straszer András) K. Szabó Jó­zsef, Izsák pol­gármestere, pa­raszt családból származik. Szép gazdasá­guk volt, négy hold szőlő, tíz hold szántó, ál­latokat is tar­tottak. Négyen vannak testvé­rek, valameny- nyien szakmát tanultak. Egyi­kük polgármes­teri székben ül, mégpedig ab­ban az épület­ben, ahol édes­apja másodbí­róként szorgos­kodott. — Virágzó gazdaságukból mára semmi nem maradt. Ha mégis visz- szakapnák a földeket, mihez kezdhetnének? — kérdezem K. Szabó Józsefet. — Minden romokban hever. Egyébként nem lehetne gazdál­kodni, már csak azért sem, mert a család földjei nem juthat vissza a tulajdonunkba, miután a területen szakcsoportos szőlő van. Egyéb­ként igénybe vesszük a kárpótlási jegyet. ^Persze nekem is van sző­lőm, Ágasegyházán telepítettem annak idején. Tizenöt évig vezet­tem a helyi állami gazdaság műhe­lyét, s mint vezető, Izsákon nem foglalkozhattam szőlőműveléssel, ezért kellett a szomszéd faluba „költöznöm”. Nem okoz ez külö­nösebb megterhelést, de azért le­het, hogy nyugdíjaskoromra elcse­rélem izsákira. — Hogyan került a községháza élére? — Mindig azt tanultam az apám­tól, hogy ha valamivel nem értek egyet, mondjam el a véleményem, így történt ez 1988-ban is, amikor az igazgatómnak ellentmondtam. Meg is kaptam érte a magamét. A válasz­tások idején híre ment ennek a ko­rábbi renitenskedésemnek. Megke­restek a kisgazdák. Előbb a földren­dező bizottság összejöveteleire hív­tak, rendszeresen el is mentem. Az­után megfűztek, lépjek be a pártjuk­ba. Mindezek után pedig a képvise­lői választások idején jelöltek engem is, de kimaradtam. A helyzet mégis Ú£y hozta, hogy a polgármester­választáskor újból megkértek, vál­laljam el a posztot. Két nap gondol­kodási időt kértem. Sokat töpreng­tem, majd vállaltam a megmérette­tést. — Sikerrel? — Az első hónapokban rendkí­vül nehéz dolgom volt, miután nem vagyok túlságosan barátkozó típus. Most is azt mondom, sokkal jobb polgármestert is el tudnék képzelni, de ha már engem válasz­tottak, bizonyítanom kell. Két év telt el azóta és ez elegendő volt arra, hogy szakítsak a kisgazdák­kal. Nem kis dilemmát okozott ez a lépés, hiszen ha velük tartok, sok izsáki mellől állok el. Úgymond függetlenként is sok támadás ér, mert mindenkinek nem lehet meg­felelni. Én pedig azt mondom, ha­ragosan, gyűlölködve sem szabad a küzdőtérre lépni, arról nem be­szélve, hogy mára túl kellett volna jutni a bűnösök keresésén. — Ha állandóan a múlton rágó­dunk, nem jutunk előbbre. — Ezzel egyetértek. Ami ugyan­csak sokakat érint: a földkérdés. Izsákon két gazdakör is szervező­dött, holott igazi gazdák még nin­csenek. A tsz már visszaadja a föl­det, de legtöbben nem az eredeti helyen jutnak hozzá. Ez sok eset­ben eleve lehetetlen, mégis rossz szájízzel vannak az emberek. — Az imént említette egyik párt­nak sem tagja. így sem lehet köny- nyű mindenkivel szót érteni. Ha vé­gigmegy az utcán, megszólítják? — Senkitől sem félek, nincs is miért. Azoktól sem ijedek meg, akik azt hangoztatják, nem képvi­selem kellően az érdekeiket. Min­denkit egyformán kezelek. A gon­dot abban látom, hogy a hangadó­kon kívül sokan vannak, akik ma is megfeszített erővel dolgoznak, vagy valamiért sérelmet szenvedtek. Bűn lenne az érdekeiket figyelmen kívül hagyni. Bízom abban, hogy köze­lebb kerülhetnek egymáshoz az em­berek. Ezt szorgalmazza például a közelmúltbeli Sárfehér Napok- rendezvénysorozat is. — Nehéz emberek az izsákiak? — Nem gondolnám. Óriási türe­lemmel sok mindent el lehet érni. — A csatározások mellett min­den bizonnyal eredmények is szület­tek már kétéves polgármesterkedé­se során. — Szerencsém, hogy az izsáki képviselő-testület egységes. Pártvi­táink soha nem voltak, a döntése­ket mindig szótöbbséggel hozzuk. Eredmények? A főtér rendezésén túl vagyunk. A következő na­gyobb beruházás az általános isko­lai tornacsarnok építése lesz, mint­egy 80 milliós költséggel, remélhe­tően 1994-re elkészül a létesít­mény. — Jut ideje a kikapcsolódásra? — Nem sok szabadnapom van, de ha nincs dolgom a hivatalban, akkor hét végén a szőlőmben szor­goskodom. Feleségem a tsz pénz­tárosa, egyik fiam a kertészeti egyetemen, a másik pedig a bajai vízügyi szakiskolában tanul. Ré­gebben sokat olvastam, ma is szí­vesen tenném, de nemigen marad rá időm. Az újságokat viszont mindennap átböngészem. A sport is hiányzik, egykoron 25 éven át fociztam az izsáki csapatban, ma csak szurkolóként jutok ki a pályá­ra. B. T. Kedvezmény a bértároláshoz Az Izsáki Sárfehér Termelőszö­vetkezet szerződés alapján a helyi állami gazdaság agárdi telepén végzi a szőlő betárolását. Úgy szá­molnak, hogy a szövetkezet tagjai, alkalmazottai mintegy háromezer tonna szőlőt szállítanak majd ide. Számításaik szerint száz kiló szőlő­ből 65 liter bor készül, melyből 3 liter az ipari bor. A bértárolás, fel­dolgozás, kitárolás költségei 4,50 Ft/kg-ot tesznek ki. A szövetkezet tagjainak finanszírozza a költsége­ket, előre megvásárolja a tagok bo­rának egy részét,, azaz 100 kg- onként 16 litert. így a tagoknak nem kell készpénzben kifizetni az előre számolt költségeket, keve­sebb bort visznek majd haza. Egyelőre 80-100 tonna szőlő került a tárolóba zalagyöngyéből és riz­lingszilvániból, melyeknek 19-21 a cukorfoka,,és igen gyenge a sav­százaléka. Úgy gondolják, hogy az idén igen jelentős lesz a természetes savakban gazdag sárfehér szőlő, ami az itteni terület 60 százalékán terem. Egyébként a bérfeldolgo­zásnál aki szőlőt visz be, 17 cukor­fokig 70 fillért kell fizetnie cukor­fokonként és kilogrammonként. Ez az eset várhatóan a sárfehér fajtánál fordul majd elő. G. E. Árverés előtt Lajosmizsén Október nyolcadikén lesz a próbaárverés Lajosmizsén, majd huszonkettedikén a valós árve­résre is sor kerülhet a Népfront Tsz területén. Mint megtudtuk, az augusztus tizenötödikéi határ­időre 310 igénylés érkezett be, összesen mintegy tizenkilencezer aranykorona-értékben. Lajosmi­zsén nem fenyeget az a veszély, hogy ezzel szemben kevésnek mutatkozik a kijelölt földterület, hiszen az körülbelül 40 ezer aranykorona-értéket tesz ki. Ter­mészetesen az értékesebb földe­kért itt is elképzelhető, hogy na­gyobb érdeklődés mutatkozik majd. Ami gondot okoz: többen pa­naszolták, annak ellenére, hogy soron kívüli ügyintézésben része­sülnének és még az első ütemben számítanának arra, hogy meg­kapják kárpótlási jegyeiket, az esetlegesen hiányos adatok pót­lásával lassan olyan helyzetbe kerülnek, aminek folytán nem vehetnek részt az első árverésen. Sokuk csak a második ütemre kaphatja meg kárpótlási jegyét, s most ezáltal úgy érzik, hátrány­ba kerülnek azokkal szemben, akik már megkapták ázokat. Az első árverés elhalasztása ebből a szempontból növelné az esélyegyenlőséget, de erről ter­mészetesen csak az érintettek, te­hát a kárpótlásra jogosultak dönthetnek. B. J. PANASZUK NEM LEHET Igényes holmik Kerekegyházáról Több mint két évtizede an­nak, hogy a Habselyem kecskeméti gyá­ra Kerekegyhá­zán telepet nyi­tott, ahol leg­több dolgozó a közelmúltban másodszor látta a munkaköny­vét. No nem el­bocsátások tör­téntek, hanem , csak az új rende­letnek tett eleget Fritz László te­lepvezető, aki gyorsan hozzá­tette: ez a gárda mindig is hajtós volt, mintha maguk mögött éreznék a mun­kanélküliség ár­nyékát. Erről pedig szó sincs. Ha bérmunka is, de azért mindig van mit csinálni az ott dolgozók­nak. Esztendeje, hogy a 86 varrónőnek folyamatos munkát jelent a gép­kocsi-üléshuzatok gyártása, ami német megrendelés. A kilenc fazonból eddig már 50 ezret készítettek. Csak­hogy a gépkocsi is öltöztetve szép. így a gyerekülésekre, sőt a mentődobozokra is ugyanolyan kelméből készül­nek a takarók. A téli, kellemetlen autósmunkáról sem feledkeztek meg a megrendelők. A jégkaparó kesztyű­höz kevés maradékanyag és egy kis műszőrme kell, s máris kellemesebb az alkalmi munka. De legyen elegáns, s védje ruháját az a pilóta, akinek valami miatt útszéli szerelést kell végeznie. Most ugyanis kocsiba való mun­kaköpenyek gyártásáról folyik a tárgyalás. A fent említetteken kívül finn exportra fehérneműket — női kombinékat, hálóingeket, köntösöket — is varr­nak. Angliába pedig biciklisnadrágokat, a svédeknek — szintén bérmunkában női blúzokat készítenek. Akinek pedig még munka után is kedve van saját magának vagy csaladjának kisebb-nagyobb holmikat megvarrni, az igénybe veheti a hobbiszobát. Kép és szöveg: Pulai Sára • Gyenes lstvánné tizenöt eszten­deje betanított munkásként dolgo­zik a varrodában, ahol munkájával annyira elégedettek, hogy beválasz­tották abba a 15 fős pedáns csapat­ba, akik női blúzokat készítenek. Gyenesné többször igénybe veszi a hobbiműhelyt is, ahol pólókat, me­legítőt, fehérneműt varr a család­nak. • Csonka Mihály né naponta több száz jégkaparót húz a kesztyűkbe. • Szűcs Klára (jobbról) csipkebontó az idén Kecske­méten szakvizsgázott, s helyben talált munkalehetősé­get. Pogány Mária legtöbbször a varrógépnél dolgozik, mint betanított munkás, de szívesen bontja a csipkét is. FOGORVOS ORGOVÁNYON Itt próbálom berendezni az életem Néhány hete ismét dolgozik fog­orvos Orgoványon. Az elmúlt évek­ben többször váltották egymást az orvosok. Jogos kérdésként fogal­mazódott meg a falu lakóiban: va­jon miért jött Orgoványra és med­dig szándékozik maradni az új fog­orvos? Ezt kérdeztük mi is dr. Cza- bán Lászlótól. — Valóban, a frissen végzett dip­lomás minden vágya az, hogy egy kis faluban kezdjen dolgozni? — Több helyre is beadtam a pá­lyázatomat, ide sikerrel. Nem azzal a mellékzöngével mondorfi ezt, hogy „csak” ide sikerült, hanem az­zal az örömmel, hogy az itteni ön- kormányzat bizalmat szavazott ne­kem. Szeretnék is erre a bizalomra rászolgálni, hiszen hosszabb távra próbálom itt berendezni az élete­met. Ha a falunak szüksége lesz rám és a munkámra, akkor letele­pedem Orgoványon. Célom az, hogy a betegek ne távozzanak elé­gedetlenül a rendelőből. — Nagyon biztatóan hangzik, de tudjuk, hogy a rendelő felszereltsége nem a legmodernebb, sajnos, nagy a különbség pillanatnyilag!, a városi magánorvosok és a falusi fogorvosok szolgáltatása között. Kizárólag a műszerezettségre, nem pedig az or­vosok felkészültségére gondolok. Emiatt sokan eljárnak más települé­sekre kezeltetni magukat. — Valóban hiányzik néhány mű­• Hr. C zabán László: — Szeretnék bizalmat ébreszteni a munkám iránt. szer a rendelőből, azonban ígéretet kaptam a polgármester úrtól, hogy a jövő évben a szükséges berendezése­ket megveszik. S ha már itt is lesz rönt­gengép, lesz UV-lámpa (ami a fogtö­mésekhez kell), akkor mar csak a Fog­orvoson múlik, hogy milyen színvo­nalon gyógyít. Szeretném, ha Orgová­nyon a betegek megelégedésére, euró­pai színvonalon tudnék gyógyítani mindenféle fogbetegséget. — Úgy tudom, az egyetemen az új kutatási területek is vonzották, s hogy komoly tanulmányokat vég­zett a foggyökér beépítésének terén. Mindez Orgoványon is folytatható? Egyedül rajtam múlik, hogy tudok-e lépést tartani a legújabb eredményekkel. A továbbképzése­ken szeretnék részt venni, az ön­képzés lehetősége számomra is adott. Ezekre kell, hogy legyen időm és energiám. A legtöbb új eredmény gyakorlati megvalósítá­sa pedig elsősorban nem az anyagi­ak függvénye, hanem az orvos készségeben, személyiségében rej­lik. Szeretnék bizalmat ébreszteni magam és a munkám iránt, s valós eredményként a betegek egészsé­gét, fogaik ápoltságát, a szájhigié­niát tartom a fontosnak elérni. Re­mélem, hogy azok, akik ma még máshová mennek gyógykezeltetni fogbetegségeiket, idővel meggyő­ződnek arról, hogy itt, helyben is van, lesz komoly és színvonalas fogászati ellátás. — Hamarosan elkezdődik majd az iskolafogászat, sőt egészen ki­csik, ó vodások is járnak majd ide. '— Örülnék, ha ők is észreven- nék, hogy a fogorvos bácsinak nem csak injekciós tűje, de kedves szava és mosolya is van, hiszen velük kell igazán megkedveítetni, elkezdeni a rendszeres fogápolást. M. Balogh Erzsébet Kunbaracsi hírcsokor Kifestették a községházát. Mint­egy kétszázezer forintos számlát hagyott ott az a káefté, melynek dolgozói a régi, 1958-as villanyve­zetékeket kicserélte és egyúttal ki­festette a falakat. * Földrendező bizottság alakult a közelmúltban Kunbaracson. Az el­ső árverés időpontjáról még nem döntöttek, várhatóan a következő hónapban kerítenek rá alkalmat. * Harmincnégy telek kialakítása van folyamatban Baracson. A há­romszáz négyszögöl területi telke­ken még az idén lesz víz, villany, de elképzelhető, hogy gáz is. Várják a jelentkezőket, akik ötvenezer forin­tért juthatnak a telekhez. * Megoldódtak a pedagógusgon­dok a falu általános iskolájának tantestületében. A tanév elején tá­vozó tanárokat az idén nyugdíjas kollégáik helyettesítik. Október ünnepén Amint a legtöbb településen, Izsákon is rendeznek ünnepséget október 23-án. Igaz, a nagyközség­ben nem voltak áldozatai a forra­dalomnak, de méltóképp őrzik a múltat, becsülik az elődök emléke­it. Az izsáki főtéren büszkén áll az 1848 49-es, az első és második vi­lágháborús emlékmű és most avat­ják majd fel az 1956-os kopjafát, melyet a kerekegyházi Székely György faragott. Az ünnepélyes átadáson Rácz Sándor mond majd beszédet. Ágasegyházán hallottuk Ágasegyházán minden diák (ál­talános iskolásoktól az egyetemis­tákig) 1250,2000, illetve 4000 forint segélyben részesült. További ked­vezmény, hogy a helyi általános is­kolások tankönyveinek árát is az önkormányzat fizette. * Komoly gondot okoz az ágas­egyházi képviselő-testületnek, hogy a Mathiász János Szakszövetkezet vagyonnevesítése után a LEBISA K ft.-be tömörülőrészjegy-tulajdo­nosokon túl, mi lesz azzal a mintegy 170 emberrel, akik újra szövetkezni szeretnének. Tizenkét-tizennégy millió forintos hiteltartozás tisztá­zatlansága miatt az érintettek nem tudnak lépni a sorsukat meghatáro­zó úton. Jövőjüket ügyészi beavat­kozással kívánják rendezni. * Ágasegyházán sokan panaszkod­nak, hogy még fillérekért sem tud­ják értékesíteni terményeiket. Van olyan termelő, aki Helvéciától Izsá­kig körbehordta a leszürctelt szőlő­jét és nem talált rá vevőt. Két hír Ladánybenéről Ma délután tizennégy órától az Idősek Világnapja alkalmából szí­nes műsor várja az érdeklődőket a ladánybenei művelődési házban. Először az általános iskola diákjai kedveskednek rövid műsorral, majd a lajosmizsei citerazcnekar lép fel, őket pedig a Ladánybene 27 együttes követi. >8 A ladánybcnciek nagy megelége­désére nemsokára megnyílik a köz­ség saját benzinkútja. A tartályok elhelyezése már megtörtént, a kút­fejeket kezdték most felszerelni. Eddig egyébként Lajosmizsére kel­let benzinért clkocsikázni, ami kö­rülbelül 20 kilométer távolságot je­lentett oda-vissza. Novemberben viszont már üzemelhet a magánkéz­ben lévő ladánybenei benzinkút. Tanyabetörések Kerekegyháza határában és La- 1 josmizsén jártak betörök a közel­múltban. A Búhegy dűlő egyik ta­nyájának az ajtaját betörték. Mén­teleken pedig a lakatot feszítették le az ismeretlen tettesek. Háztartási felszereléseket és gázpalackokat tu­lajdonítottak el, a két gazda kára több mint 100 ezer forint. v: Verekedős cigányasszonyok A közelmúltban két cigányasz- szony tettleg bántalmazott egy ön- kormányzati alkalmazottat Lajos­mizsén. A témáról annak idején a Petőfi Népében is írtunk. A fejle­ményekről megtudtuk, a rendőrség lezárta az ügyben folytatott vizsgá­latot. Nemsokára az ügyészség elé kerülnek a verekedős cigányasszo­nyok, ahol vállalniuk kell tettük következményeit. Az oldalt szerkeszti: Borzák Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom