Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! 1992. október 28., 7. oldal Kedves Olvasóink! Mai összeállításunkban helyet adtunk egyebek között a megyénkben nyugdí­jasok tiltakozó levelének. Ki a jó gazda? Megtudhatják a szanki Bálint Pista bácsi leveléből. Közöljük egy kecskeméti fiatalember köszönő írását azért az elektromos tolókocsiért, melyet ajándékba kapott jótevőitől, szerkesztőségünk közreműködésével. Levélváltás rovatunkban olvasói levélre válaszol Kecskemét alpolgármestere. Várjuk további, közérdekű írásaikat. Előre köszönjük. (A szerk.) Köszönjük a polgármesternek Kétezer lelket számláló kis falunk, Ladánybene, a fejlődésbenelöljár, sez túlnyomó részt a polgármester úr lel­kiismeretes munkájának köszönhető. Tíz évvel ezelőtt választottuk meg először tanácselnöknek az akkor alig 30 éves Visontai Istvánt. Feladatait becsülettel teljesítette, nagy ambíció­val fogott hozzá a falu fejlesztéséhez. Minden évben produkált valamit a lakosság érdekében. A rendszervál­tás után, jó munkája elismeréséül, őt választottuk polgármesternek. Uta­kat építtetett, bővíttette az iskolát, új OTP-épületet, gyógyszertárat kapott a falu, a postát bekapcsolták a távhí­vásba, bevezették a gázt, s hamaro­san üzemel a benzinkút is. A hálás la­kosság társadalmi munkával segítet­te a közműépítéseket. Ezúton szeretném megköszönni, a falu nevében is, a polgármester úr munkáját, s kívánom, hogy még so­káig képviselje a lakosság erdekeit, jó egészségben. Tisztelettel egy sokszo­ros nagymama: T. J.-né Ladánybene (Teljes név és cím a szerkesztőségben) (Kis)kerti csodák Kecskeméti is­merősöm, Hevesi István, töknézőbe invitált, miután la­punk október 7-ei számában, a Világ­tükör című rovat­ban olvasta, hogy a világ legnagyobb, 370 kilogramm sú­lyú tökével az ame­rikai Joel Holland dicsekedhet. Az ő hetényi úti kertjé­ben termett takar­mánytök szeré­nyebb súlyú ugyan, mindössze 60 kilót nyom, mondja, de biztos, hogy Kecs­keméten, netán az egész Alföldön nem tudnak még egy ilyet felmutat­ni. Hitében csak megerősíthetjük: feltehetően regio­nális tökrekord született a hetényi út mellett. Aztán egymás után hozták szer­kesztőségünkbe olvasóink az ilyen­olyan kerti csodá­kat. Mindezek még inkább arról győztek meg ben­nünket, hogy aszályos év ide, oda, termésrekor­dok éve volt az idei. — rapi — • Keresztesy Sándor űrihegyi hobbiján termett ez a két termetes gyökér. Az egyik 58, a másik 85 dekagram­mos. A nemrégiben bemutatott réparekord után íme, gyökeresen meg kell változtatnunk a gyökerek méreté­ről alkotott fogalmainkat is. • Játékbabának is beillene ez a krumplibaba, amely ifjú Tóth Károly szentkirályi tanyáján jött a világra. A gazda húga, Tóth Katalin hozta szerkesztőségünkbe a természetszobrász alkotását, melynek egyébként a nagysága sem elhanyagolható: kitelnék belőle öt-hat becsületes termetű burgonyagumó. (Straszer András felvételei) Miért különb, mint más halandó ember? A Petőfi Népe október 17-ei, szombati számában megjelent a Se­gítség a családnak című írás. Mivel a lap előfizetője és rendszeres olvasója vagyok —- a Csak kérdezem rovat­nak is-—, így most veszem a bátorsá­got, s én is csak kérdezem ... Miért különb a Bács-Kiskun Me­gyei Közgyűlés két elhunytjának családja, mint bárki más halandó ember? Ezt csak azért kérdezem, mert ők gyorssegélyben részesültek es még a továbbiakban is támogatni kívánják őket. Ez mind szép, csak egy a baj: a többi család nem számít. Ezt azért is tudom, mert, sajnos, az én férjem is meghalt — igaz, nem volt a megyei közgyűlés tagja —, itt maradtam két gyerekkel és egy cso­mó adóssággal, de gyorssegélyt nem kaptam sehonnan. S azt hiszem, ezt még sok egyszerű család elmondhat­ja. , Én nemhogy segélyt nem kaptam, de még nekem kellett bíróságra jár­ni, mert a halott férjemet meglopták. N.-né Dunavecse Tiltakoznak a megye nyugdíjasai A Bács-Kiskun megyei nyugdíja­sok az 1992. október 1-jén, az idő­sek világnapja alkalmából Kalo­csán megtartott gyűlésükön az alábbi tiltakozólevelet fogalmaz­ták meg és fogadták el. Tiltakozunk az 1993. évi Kupa- féle koncepció ellen, mely a társa­dalombiztosítás jövő évi hiányát, több mint 10 milliárd forintot, az­zal kívánja csökkenteni, hogy a jö­vőben a nyugdijak ne a netto átlag- kereseteknek megfelelően, hanem a teljes aktív korú lakosság jövede­lemváltozását alapul véve nőjenek. Az 1991-ben elfogadott társada­lombiztosítási törvény úgy rendel­kezik, hogy a nyugdíjakat az aktív lakosság előző nettó átlagkereseté­hez kell igazítani, ez pedig 1993-ban 16 százalékos nyugdíjemelést je­lent! Viszont a most javasolt intéz­kedés csak 11 százalékos nyugdíj- emelést eredményezne és az ebből megtakarított 10 milliárd forintot a költségvetés hiányának pótlására tervezik. Ez a koncepció még mélyebb nyomorba taszítaná a már létmini­mum körül tengődő nyugdíjasokat. Tiltakozunk az 1993 januárjától bevezetésre tervezett kétkulcsos áfa ellen, mivel az a napi létfontosságú cikkek (kenyér, tej stb.) áremelését jelenti, amit a lakosság nagy több­sége már nem tud elviselni. Felháborító, hogy a jövő évi sze­mélyi jövedelemadó törvényjavas­lata szerint az egymillió forint fö­löttijövedelem esetén az 50 százalé­kos adókulccsal Kupa Mihály pénzügyminiszter nem ért egyet. Ugyanakkor a kétkulcsos áfa beve­zetését szükségesnek tartja, amely a kisjövedelműeket sújtja! Követeljük az 1993. évi 16 száza­lékos nyugdíjemelést, a kétkulcsos áfa bevezetése helyett pedig az ál­lamháztartás kiadásainak csök­kentését! Amennyiben követelésünket nem hallgatják meg, úgy felhívással fordulunk az ország valamennyi nyugdíjasához, vegyenek részt or­szágos tiltakozóakcióban. Novák Sándor, elnök Kalocsai Nyugdíjas Egyesület Miklós László, elnök Nyugdíjasok Bács-Kiskun Megyei Szövetsége (A fenti tiltakozólevelet az aláírók elküldték a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a parlament el­nökének, a pénzügyminiszternek és a népjóléti miniszternek. A szerk.) Segítettek, szabadabbnak érzem magam Úgy gondoltam, tollat kell fog­nom, ugyanis a rólam megjelent újságcikk legfőbb célja megvaló­sult. Örömmel mondhatom el, hogy megvan az elektromos toló­székem. Jelen pillanatban is abban ülök, amikor ezt a rövid levelet írom. Rögtön a cikk megjelenése után beindult a dolog: apam vállalatá­nál többen úgy,érezték, tenniük kellene valamit. így aztán gyűjtést szerveztek és utánajártak, hogyan lehet beszerezni ilyen tolókocsit, s milyen árakon. Végül sikerült egy­hez hozzájutniuk, csaknem teljesen ingyen. A részleteket tulajdonkép­pen nem is ismerem, de azt hiszem, hogy közgyógyellátásos alapon történt. Persze, az ő utánajárásuk nélkül rengeteg ideig várni kellett volna az eredményre. Egyszóval a lényeg, hogy megvan az elektro­mos tolószékem. Most már vala­mivel tényleg szabadabbnak érzem magam, nagy könnyebbséget je­lent ez nekem. Először szkeptikus voltam a cikk sikerét illetően, de most már látom, rosszul ítéltem meg a dol­got. Úgy érzem, köszönettel tarto­zom ezért az újságcikkért, mert ha ez nincs, ki tudja, mikor lett volna tolókocsim. Még egyszer köszö­nöm. Üdvözlettel: Tibor (A fenti levelet Szóráth Ti­bortól kaptuk, a kecskeméti Mar­garéta Szociális Otthonból. A szerk.) Kihívás szóbeli vitára Tisztelt Pethőné Deák Angéla! Én sem akarok önnel levelezni Kecske- mét-Bugac idegenforgalmáról. Fo­gadja el kihívásom nyilvános szóbeli vitára. Ám addig is kénytelen va­gyok közölni észrevételeimet szemé­lyeskedéseire. Én akkor jelentkezem a sajtóban, ha a közösség számára mondaniva­lóm van, és azért írom alá, mert vál­lalom érte a felelősséget. Ha az én október 8-án megjelent kis cikkem­nek (A Vélemények szabadon rovat­ban. A szerk.) nem lett volna magvas tartalma, Ön nem válaszolt volna rá a 15-ei lapszámban. Ön elferdítette az általam mondottakat. Én nem azt kifogásoltam, hogy a Kecskemétre érkező vendégeket ki­szolgálják, hanem csodálkozásomat fejeztem ki, hogy Ön ellenszolgálta­tás nélkül átengedte a Bugactours- nak Kecskemét-Bugac azon részét, mely tízmilliókat hozhat, és megtar­totta azt a részét, mely az előbbihez képest alig hoz valamit, de sok gond­dal, tennivalóval jár. Éeleségemnök és munkahelyének semmi köze nincs ahhoz, hogy én Kecskemét város érdekében szót emeltem. Ön ezzel a félrevezető lé­péssel bizonyára saját szerepéről kí­vánta elterelni a figyelmet. Tisztelettel: Frigyesy Ferenc Ki a gazda? Mostanában sokat hallunk a föl­dek árverezéséről, licitálásáról, köz­tük olyanokról is, amikor valaki a volt saját földjét veszi meg, ráígér. Minderről már sok törvényes meghatározás született, de még nem erősödött meg bennünk, kit neve­zünk a nagy átalakulás után gazdá­nak?! Bizonyára azt, akit ezelőtt 50 évvel neveztünk annak, mi, mező- gazdaságból élő ország fiai. Gazda az a földet szerető, hazáját tisztelő állampolgár, aki edzett, erős és sokoldalú, s miként az óceánon túli farmer, nemcsak tulajdonosa a földnek, de a föld művelője is. Nem volt az csúnya, amikor Já­nos gazda azon morfondírozott: megvegye-e fiának azt a bitangba hagyott faluszéli földdarabot. E gondolatok jegyében csak üdvö­zölni lehet az alakuló gazdaköröket, melyektől remélhető, hogy a föld szeretete mellett erősítik a haza sze- retetét is. Bálint István Szánk, Béke u. 70. Rüsselsheimben jártunk Egy nemrégiben alakult, 14—20 éves fiatalokból álló táncegyüttes tagjai vagyunk. Egyik hazai fellépé­sünk alkalmával meghívást kap­tunk Rüsselsheim német testvérvá­rosba, ahol októberben kétszer is felléptünk, nagy sikerrel. Kiutazá­sunkat Varga Pál kecskeméti fuva­rozóba Robinson Klub Taxi egyik vezetője vállalta. Mivel az utazás költsége — legalábbis a mi pénztár­cánkhoz viszonyítva — igen magas volt és a kinti fellépést is ingyen vál­laltuk el, a fuvarozó a költségek egy részét elengedte. Varga úrnak ezúton, a nyilvános­ság előtt is szeretnénk köszönetét mondani, amiért tíztagú fiatal tánccsoportunkat ily módon támo­gatta. Á táncegyüttes tagjai nevé­ben: Koncz Roland az együttes vezetője Kecskemét, Petőfi S. u. 9. A kisemberen mindig lehet rúgni egyet Ötödször utaztunk Kecskemét­re, a megyei APEH-hoz, mert la­kásépítési áfavisszatérítést csak a megyeszékhelyen lehet intézni. Az eddigi ügymenet, az volt, hogy az ügyfél beadta a kitöltött paksamétáját és közölték, 2-3 óra múlva jöjjön vissza, s akkor meg­kapja az esedékes csekket, amit vagy levásárolhat, vagy az éppen útba eső (vagy nem eső) OTP-ben beválthat. Október 13-án megrökönyödve tapasztaltuk az APEH módosított ügymenetét. Az intézkedő hölgy közölte, hogy az ügyintézést csak november 3-ára tudják vállalni, s vagy visszautazunk, vagy novem­ber 5-én a mi kis városunkban átve­hetjük a csekket, mert akkor éppen ott lesznek. Először csak iszonyú dühöt érez­tem, aztán kezdtem el gondolkodni. Már megint mi ez? Az adófizető állampolgárok által finanszírozott adóhivatal méltóztatja vállalni a reá kiosztott, cseppet sem népszerű feladat teljesítését. Az a fiatal há­zaspár, aki elkeseredve vette tudo­másul az új intézkedést, majd közli az OTP-vel, hogy csak három hét múlva tudja vállalni a most esedé­kes részletük befizetését? S az az asszonyka mit csináljon, aki már második napja könyörög a magas hivatalnak, hogy soron kívül kapja meg a visszatérítést? Ugyanis, el­mondása szerint, már árra sem volt pénze, hogy hazautazzon, s novem­ber 3-áig ebből a pénzből kellett volna megélnie a családjának. Az én bajom a fentiekhez képest eltörpül, de dühítő. Megspórolhat­tam volna egy bizonyos adósságom 20 százalékát, ha október 15-éig rendezem. Én is csak a visszatérítés­ből tudtam volna rendezni. Kérdezem, miért nem lehetett ezt az intézkedést közzétenni az úgyne­vezett tömegkommunikációs esz­közök útján. (Pl. a Petőfi Népében, amit sokan olvasnak.) Vagy talán nem is éppen szabályos az eljárás? Úgy érzem, az APEH pénzügyi ne­hézségei állnak az intézkedés mö­gött, s azt az örökérvényű törvényt alkalmazzák (megváltozott állam- rendszer ide vagy oda), hogy a köz­nép mindent kibír, a kisemberen mindig lehet rúgni egyet. Az APEH helyett én hívom fel áfás társaim figyelmét: vigyázza­nak! S.-né P. E., Kalocsa, (Teljes név és cím a szerkesztőségben) NAPJAINK HUMORÁBÓL „Nagyon jól csinálja, de nem kell állandóan fújnia!”. ( iniiink: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Kislány gitár nélkül A 10 éves kecskeméti B. An­namária nagymamája azért for­dult szerkesztőségünkhöz, hogy segítsünk megkeresni kis- unokája több mint 10 ezer fo­rintot érő gitárját. A kislány az állami zeneiskolából a múltkor, legnagyobb meglepetésükre anélkül tért haza, s fogalma sincs róla, hová lett hangszere. Az biztos, hogy az iskolában nincs, mert ott mindent átku­tattak érte. Nagyon várják a jóindulatú megtaláló jelentke­zését a Széchenyi tér 1—3. III. 37. szám alatt. Szerkesztősé­günkben is szívesen átvennénk a kislány hangszerét. Boltban lopták el tőle Nehéz helyzetbe került Fe- renczi Gergelyné, Kecskemét, Fényes Adolf utca 5. szám alat­ti lakos is. Tőle nagyméretű irat- és pénztárcáját lopták el egy óvatlan pillanatban a mé- heslaposi, Mészöly Gyula utcai boltban, múlt vasárnap fél 9 körül. 4500 forint volt benne, mellette rokkantsági igazol­vány, egészségügyi kártyák, címjegyzékek. Ennyi volt az összes pénzük, a napi étkezésük is lehetetlenné vált. Legalább az iratokat dobják be postaládájá­ba, hiszen azok hosszas utánjá­rással, vagy sehogyan sem pó­tolhatók — kéri a pórul járt asszony, bízva az eltulajdonitó lelkiismeretében. LEVÉLVÁLTÁS Válasz . Budapestről jött panaszra A Petőfi Népe október 7-ei számá­ban közölte Berényi Jánosné budapesti lakos levelét édesanyja kecskeméti, Vá­gó utca 16. szám alatti ingatlanával kapcsolatban. (A szomszéd háza rádőlt édesanyáméra.) Berényiné felháborító­nak tartja az ügyet, kifogásolva a pol­gármester és hivatalának ügyintézését. Kérem, hogy az alábbi választ, az olva­sók korrekt tájékoztatása érdekében, lapjukban megjelentetni szíveskedje­nek. A polgármesteri hivatal, észlelve a Vágó utca 18. szám alatti ingatlan álla­potát, elrendelte az önkormányzati tu­lajdonban lévő ház bontását. Az előké­szítő munkák során azonban megálla­pították, hogy a szomszédos ingatla­nok helyreállítását is meg kell kezdeni. Ugyanis a Vágó utca 18. szám alatti, üresen álló épület állagmegóvó munká­latai hosszú idő óta elmaradtak, így ebből, valamint a 16. szám alatti, kér­déses ingatlannal történt szakszerűtlen összeépítésből adódóan — és nem rá- dőlés miatt a szomszédos épületek is károsodtak, kisebb-nagyobb mérték­ben. A bontásra és a károsodott épüle­tek teljes helyreállítására versenytár­gyalást hirdettünk. A pénzügyi fedezet biztosítása után a munkák soron kívü­li, haladéktalan megkezdését kértük, így azok október 2-án elkezdődtek. Ivanics István alpolgármester (Az alpolgármester úr közölte szerkesz­tőségünkkel. hogy a választ Berényi Já­nosáénak is elküldték budapesti címére azzal a kéréssel, hogy máskor, ha a kecskeméti önkormányzattal kapcsola­tos ügye lesz, forduljon bizalommal a polgármesteri hivatalhoz. A szerk.) Szerkeszti: Rapi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom