Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

A Diákfórum Baján Diákönkormányzatok fóruma alakult Baján az ifjúsági házban. A fórum a helyi, illetve a kör­nyékbeli 10 település közép- és ál­talános iskoláinak diákképviselőit tömöriti. A jelenleg 37 fős képvise­lő-testület diákújságot is működ­tet, rendezvényeket szervez. Az if­júsági ház a kulturált környezetet és az egyéb lehetőségeket biztosítja a fiataloknak. Anyagi lehetőségei­ket javítja, hogy pályázat útján pénzt nyertek terveik megvalósítá­sára. Kirándul a Napfény A tiszakéeskei Napfény Egész­ségvédő Egyesület a napokban in­dította be jógatanfolyamait gyere­keknek és felnőtteknek is, melyek mindig keddi napokon és a hónap harmadik csütörtökén vannak a művelődési központban. Novem­ber 7 8-án az egyesület tagjai ki­rándulni mennek az Északi-közép­hegységbe, a kétnapos programba híven az elnevezéshez: egészség­nevelő természetjáró túra több sétát és egy aggteleki gyalogtúrát is beterveztek. Házra vágyik a Motolla Halas egyik legfiatalabb kultu­rális egyesülete a Motolla Hagyo­mányőrző Egyesület. Idén február­ban alakultak mintegy 30 fővel, de jóval több embert mozgatnak. A 30 fő diákok, tanárok, népműve­lők kézműves foglalkozásokat tartanak a maguk és más érdeklő­dők örömére. Az egyesület diák­stúdiót, játszóházat. tűzzománc- és bábmühelyt működtet. Elnökük Kovács Ibolya elmondta, hogy si­keres nyári táboraikra több mint 300 jelentkező volt. Jövőbeni ter­vük egy egyesületi ház létrehozása, ahol többek között kiállításokat, képzéseket, népfőiskolát szervez­nének. Öregdiákok köre Tavaly alakult Kiskunhalason a Szilády Áron Gimnázium Öregdi­ákjainak Baráti Köre. A bejegyzett egyesületként működő társaság a rövidnek mondható egy év alatt 80 fő feletti taglétszámot ért el. No­vember 14-cn, szombaton, de. 11 órakor a gimnáziumban baráti ta­lálkozóra gyűlnek össze az egykori sziládysok. Dr. Viszmeg Sándor, a társaság vezető képviselője a baráti kör ne­vében ezúton is meghívja a jelenle­gi tagokat, cs azokat az öregdiáko­kat. akik még nem tagjai a körnek, de szívesen csatlakoznának. Cím: 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 14. Körösi fúvósok Kiskőrösön megalakult a helyi fúvószenekart támogatók egyesü­lete. A zenekar szakmai irányítását továbbra is a zeneiskola látja el, a fenntartási, utaztatási problémák megoldását azonban ilyen módon szeretnek könnyíteni a kezdemé­nyezők. Az ideiglenes vezetőség­ben dr. Juhász Endre elnök, Suhaj- da Jánosné titkár és Kemény Anna gazdasági vezető a főbb tisztségvi­selők. Az egyesület tagjai sorába várja a szülők, a fúvószene iránt érdeklődők, és a volt zenekari ta­gok jelentkezését. Hosszú idő óta ez, az első művészetpártoló egyesü­let a városban. Gyermek­színjátszók Idén nyáron a Tiszamenti Gyer­mekszínjátszó Fesztiválon nagy si­kerrel szerepelt a kecskeméti Lánc­híd utcai általános iskola színját­szócsoportja. A Sárosi Péterné vezette csoport nyolcadikos tanulókból állt. akik az iskola befejeztével sem lettek hűtlenek a színjátszáshoz. Az ifjúsági otthon ad helyt pró­báiknak, s terveik szerint felújítják Sue Tawsend: „Adrien Mole min­den kínszenvedései” című darab­ját, mellyel fcsztiválsikereiket érték el. Előadás Bácsalmáson A másfél éve alakult Bácsalmási Keresztény Értelmiségi Szövetség a téli hónapokban előadás-sorozatot szervez a művelődési központban. Az első előadás ma 18 órakor lesz. Címe: A fiatalok lelki érése, elő adó: Binszki József. Bábfesztivál Békéscsabán Jövőre ismét lesz bábfesztivál Békéscsabán, amely fesztiválok so­rában a gyermekeknek készült elő­adások nemzetközi szemléje. A rendezőség kéri a fesztiválon sze­repelni kívánó bábszínházát, báb­együttest, egyént, hogy részvételi szándékát november 30-áig jelent­se be a megyei művelődési központ címére (5600 Békéscsaba, Luther u. 6.). EGYESÜLETEK FÓRUMA Bemutatkozik a Halas táncegyüttes A Halas táncegyüttes 1988-ban alakult. A csoport a magyar nép­tánc és népzenei hagyomány elsajá­títását, megőrzését és széles körű népszerűsítését tűzte ki célul. Tag­jai diákok, főiskolai hallgatók, egyéb munkakörökben dolgozó fi­atalok, akik munkájuk mellett vál­lalkoznak arra, hogy szűkebb hazá­juk — Bács-Kiskun megye — máig is élő tánchagyományát ápolják. Az együttes a megalakulástól kezdve vállalta a népművészettel való szoros kapcsolatot. A reper­toár — az egész Kárpát-medence hagyományát felölelve — hiteles képet ad a magyarság népművé­szetéről, a magyarok táncos ka­rakteréről. A sokszínű népi kultú­ra bemutatása érdekében a csoport a táncanyag tanulmányozása mel­lett nagy gondot fordít arra is, hogy az eredeti táncok eredeti nép­viseletben jelenjenek meg a színpa­don. 1988 óta a tagok létszáma mint­egy hatszorosára emelkedett és nagy öröm, hogy már óvodás és kisiskolás kortól órarend kereté­ben folyik az oktatás: a népi játé­kokon keresztül, énekléssel jutnak el a gyerekek a néptánchoz. Jelen­leg kilenc csoport működik, körül­belül 300 fővel, bennük a kisgyer­• Kopjak a táncot a halasi együttes tagjai. mekek, az utánpótlás és a felnőtt korosztály képviselteti magát. A csoportok kiemelkedő sikerének tudható be tavaly október 23., amikor az együttes elnyerte az or­szágos aranyminősítést. Az együt­tes művészeti vezetője és koreográ­fusa Doktor László. Az együttes és a zenekar gyakori résztvevői bel­földi és külföldi fesztiváloknak, jártak már Jugoszláviában, Len­gyelországban, Svájcban, Görög­országban, Hollandiában, Belgi­umban. Legutóbbi külföldi útjukat is jó szereplésüknek köszönhetik. A szövetkezeti néptáncegyüttesek fesztiválján 80 csoport közül ők nyerték el azt a jogot, hogy június­ban Görögországban nemzetközi fesztiválon képviselhették a ma­gyar néptáncosokat. Szeptemberben — a halasi szü­reti napokon — olasz, német, gö­rög csoportokkal együtt léptek fel a város közönsége előtt. A csoport tervei között szerepel, hogy össze­hívják a megye néptáncosait és népzenészeit és jövőre tánctábort szerveznek nekik. EMLEKEZES REGI IDŐKRE Kukoricafosztás és tányérkaverés Munka közben az asszonyok beszélgetnek s előkerül a finom házi bor is. Nagyobb munkáknál, amikor a szűk család ereje kevésnek bizonyult, fizetett segítséget alkalmaztak, vagy másokkal közösen dolgoztak. Ehhez vagy a rokonságot, szom­szédságot hívták, vagy a fiatalságot. Az ilyen segítések alkalmat adtak be­szélgetésre, szórakozásra, fiatalok esetében ismerkedésre, udvarlásra. Szilvafőzéskor a család jött össze a gyümölcsöt kimagozni, aztán dél­után vagy másnap az udvarban bog­rácsban főzték a lekvárt. Egyszerre egy mázsát is kifőztek, s volt aki télen a piacon árulta. Addig kellett főzni, míg rézbogrács fenekét meg nem lát­ták keveres közben. Köcsögökben, cserépfazekakban tették el. Hasonlóan történt a krumplisze­dés is. „A testvérség összejött.” A munka elvégzését nem ünnepelték meg, de közben jól elbeszélgettek, és egyesek szerint ilyenkor történt a fia­talok összeboronálása is. A rokonság együtt végezte a kuko­ricatörést. Otthon az udvaron leön- tötték a kukoricacsöveket, este aztán összejöttek a lánybarátnők, fiatalasz- szonyok, és nekiláttak fosztani. A le­gények meghallották, merre danol- nak a lányok, mentek oda ők is, de nem fosztottak, legfeljebb hordták fel a padlásra. A háziasszony szemes ku­koricát főzött cukrosán, ez általános szokás volt. Kivételes helyeken rétest sütöttek, diót is adtak, sőt a fiatalok örömére rezesbandát fogadtak. Este 10—11 óráig fosztottak. Ha nem vé­geztek, folytatták a következő napo­kon is. Ha egy lány piros csövet talált, annak aznap nem kellett tovább dol­goznia. Munka közben énekeltek, ha befejezték táncoltak is. „Örült az ember, hogy összejött.” A háziak, ha nagy lányuk volt, azért rendezték a fosztót, hogy „híre- sítsék” a lányt, összenótázták, csal­ták oda a legényeket. Hat-nyolc le­gény volt egy bandában, sokszor bi­zony összevesztek, sőt verekedtek is. Megtréfálták a házigazdát is, pél­dául a kocsijára felpakoltak ekét, bo­ronát vagy mindent más helyre tet­tek, mint ahol volt. Október végén volt a tányérkave­rés. Akinek volt legalább két kocsira való napraforgója, az összehívta a fi­atalokat, és a színben egy este elverték a tányérkát. Beszélgettek, énekeltek, a végén táncoltak. Zene csak akkor volt, ha valaki hozott magával citerát vagy „hermonikát”. Masnap máshol foly­tatták. Ünnepelt a pataji népdalkor Október 22-én ünnepi képviselő- testületi ülésen adták át a Dunapataj Községért kitüntetést Gavenda Já- nosnénak a pataji népdalkor vezető­jének, a hagyományápolás és a kö­zösségi élet fejlesztése-szervezése te­rén végzett tevékenységért. Az alkalom közös ünnepe a most 10 éves népdalkörnek, amelynek tag­jait a kitüntetett meghívta a nyilvá­nos ülésre és az azt követő fogadásra. A kétszeresen aranyminősítést el­nyert együttes évek óta magas színvo­nalon működik, kiterjedt hazai és külföldi kapcsolataik vannak, állan­dó résztvevői hazai és külföldi feszti­váloknak, bemutatóknak. Jövőre a kárpátaljai Nagybégány- ba készülnek kirándulni, az ottani testvéregyüttes meghívására. Külö­nösen nagy izgalommal várják az utazást a kórus idősebb férfitagjai, akik közül néhány hosszú évtizedek után térnek vissza katonaemlékeik szíhelyére. Szakmai találkozó Az utóbbi években egyre több is­kolában foglalkoznak a néphagyo­mány — néprajz, néptánc, népzene, népi kismesterségek, kézművesség, népszokások — oktatásával. Ahhoz azonban, hogy ezek a témák széle­sebb körben is elterjedjenek, olyan in­tézményes szakmai feltételrendszerre van szükség, melynek a lehetőségei országosan még nem adottak. Ezek­nek a kérdéseknek a megvitatására, a problémák felvetésére, az eddigi ta­pasztalatok összegzésére december 11—12—13-án szakmai találkozót szervez a Magyar Művelődési Inté­zet, melynek két fő témája lesz: nép­hagyomány az oktatásban, valamint néphagyomány a nevelőképzésben. ÚJ SZERVEZET ALAKUL Semmi formaság, a tartalom a lényeg! Az elmúlt években végbement rend­szerváltás velejárójaként megszűntek mindazok a tevékenységi formák, ame­lyek a népművészet, s ezen belül a nép­táncos, énekes, zenész szerveződések kereteit biztosították, működését lehe­tővé tették. A társadalmi változások ellenére a műfaj tovább él, s keresi ki­bontakozásának lehetőségét a megvál­tozott körülmények között. Az 1980-as évek végéig jól működő információs rendszer összeomlása kö­vetkeztében a megyében dolgozó ama­tőr művészeti együttesek jelenlegi hely­zetéről nincsenek megbízható értesülé­seink, nem tudjuk hol szűntek meg együttesek, s hol alakultak újak, s me­lyek azok, amelyek esetleg megválto­zott formában folytatják munkájukat. Nincs a megyében szervezett szakmai képzés és továbbképzés sem. A még működő együttesek munkájuk során rendkívül sok bizonytalansággal talál­koznak, s ráadásul a felszámolódás le­hetősége mindannyiukat veszélyezteti. Szükség van tehát egy olyan új szakmai — érdekvédelmi — szervezetre, ame­lyik összefogja, koordinálja, segíti ezt a résztvevőktől többnyire sok áldoza­tot kívánó munkát. Kalocsán ez év márciusában megala­kult az Amatőr Néptánccsoportok és Néptáncosok Bács-Kiskun Megyei Szövetsége abból a célból, hogy koor­dinálja a megyében működő tánc- együttesek működését, fellépési lehető­ségeket teremtsen, szervezze a szakmai képzéseket, továbbképzéseket, vala­mint információs tevékenységet foly­tasson. A mozgalom szervezése, irányítása ebben a formában véleményem szerint nem valósítható meg, ezért új megol­dásként olyan szervezet életrehívásá- nak látom realitását, amely a fent vá­zolt feladatokat felvállalva formális kötöttségek nélkül csak a tartalmi munkára koncentrálna. Az újonnan alakuló Bács-Kiskun Megyei Folklór Együttesek Szövetsége (továbbiakban: FESZ) tagja lehet a megyében működő valamennyi folk­lóregyüttes (néptánc, pávakör, népze­nei stb.), amelyik elfogadja a FESZ létét, s egyetért fontosabb célkitűzései­vel. Jelentkezni lehet a helyi szervezetek­nél, valamint a pedagógiai intézet köz- művelődési csoportjánál, név szerint Imre Károlynál, Kecskemét, Katona J. tér 8. szám alatt. .. ,, „ Nagy Dezső Baja ELLENÁLLT A CSÁBÍTÁSNAK A kalocsai fazekasmester Augusztus 20-án vette át a Nép­művészet mestere címet Kovács László fazekasmester. Egy évtize­de Kalocsán él, szorgalmasan al­kot, ápolja e vidék gazdag népha­gyományait. Néhány karcagi fazekas elhatá­rozta, hogy a népi kultúra megőr­zésére teszi fel életét, nem hajlandó az üzleti élet parancsára hallgatni — kezdte vallomását a népművé­szet újdonsült mestere. Egészen más habitusú emberek élnek a Ti­szántúlon. Bevallom, nem volt könnyű dolgom, amikor idekerül­tem. Sokan megkörnyékeztek, könnyű pénzkeresettel kecsegtet­tek. A giccsfestéshez akartak kerá­miát gyártatni. Ellen tudtam állni a csábításnak. Múzeumokat, szak­könyveket bújtam, hogy a valódi kalocsai formákat, színeket megis­merjem. Titokban abban remény­kedtem, hogy az igazi fazekasmun­kákra is lesz kereslet. Hogy miért kaptam ezt a magas kitüntetést? Úgy gondolom, ez nemcsak a szakma elismerése, hanem a nép­művészetben végzett munkám egé­szének díjazása. Húsz év óta haj­tom a korongot. Számtalan első és második helyezést kaptam, tarso­lyomban van a Népművészet ifjú mestere, a népi iparművész, vala­mint a Gránátalma-díj. Emlékeze­tes marad számomra a Néprajzi Múzeum aulájában tartott ünnep­ség, ahol a néprajztudós András- falvy miniszter méltatta munkán­kat, azokét, akik tiszta forrásból merítenek. Bevallom, felemelő ér­zésben volt részem. Ez csak perce­kig tartott, mert rohantunk a vár­ba, a hagyományos vásárra. Út közben arra gondoltam, hogy sike­reimhez, a kiteljesedéshez mennyi segítséget kaptam Kalocsától, régi és új vezetőitől. — Hogyan tovább? Az Érsekkert melletti műhe­lyem egyre szűkebb. Az egyház is igényt tart az ingatlanra. A város­ban valahol csak kapok helyet, egy kézműves műhelyt szeretnék meg­nyitni, a fazekas-utánpótlásról gondoskodni. Remélem, az önkor­mányzat most is segítségemre lesz. Tamás László Megjelent a Hírlevél Október 15-én megjelent a Pe­dagógiai és Közművelődési Intézet Hírlevele egyesületeknek, közössé­geknek, magánszemélyeknek, mű­velődési házaknak címezve. A négyoldalas kiadvány a me­gye közösségeinek, és művelődési intézményeinek nyújt lehetőséget „levelezésre”. Aktuális informá­ciókat közöl (alapítványok, pályá­zatok, versenyek, minősítők, kép­zések) minden, a közösségi mun­kában érdekelt szervezetnek, ma­gánszemélynek. Megrendelhető a megyei peda­gógiai és közművelődési ntézet cí­mén: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8. Kitekintő Érdekes és hasznos kezdeménye­zésekről kaptunk hírt egy Fejér me­gyei községből, Adonyból. Az otta­ni művelődési ház többféle kiállítást szervez a település történetének fel­tárása és helyi öntudat megerősítése érdekében. Ézek: Régi családi fény­képekből készült kiállítás. Mesterségek dicsérete. (Mester­ségek, eszközök, alkotások, mun­kák gyűjtése a cél.) Nagyszüleink játéka. Kertem­ben termett. (Helyi termelők, lako­sok kertjeiben termett virágokból, zöldségekből, gyümölcsökből ké­szített kiállítás.) Kécskei fiatalok az első helyen Megismételte sikeres tavalyi sze­replését az Ifjúsági Unió tiszakécs- kei szervezete, hiszen a Tokajban megrendezett, többnapos verse­nyen, mely szellemi és fizikai erő­próbákból állt, ismét megszerezték az első helyet. A díjakat az első helyért járó kupát, egy videomag- netofont és az emblémás pólókat rövid időre a helyi áruház kirakatá­ba is kitették, hogy a város polgárai is lássák az évek óta összetartó kö­zösség sikereinek bizonyítékait. • Útban Tokaj felé. Tóth Ádám, Demeter István, Báthori Zsolt, Demeter Csaba, Kecskés Ferenc, Századi Ferenc, Mata József (háttal) és Horváth Zoltánné. Új kiadványok A Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium Közművelődé­si Főosztálya kiadásában „Do­kumentumok, Vitairatok és Vé­lemények.” Egy művelődési törvény előkészítéséhez című kiad­vány. Ebben neves kutatók, ismert közéleti személyiségek, egyete­mi oktatók, közművelődési szakemberek öntevékeny mun­kacsoportok, pártok, szakszer­vezetek mondják el véleményü­ket a témával kapcsolatban. A vitairat — korlátozott számban — hozzáférhető a Me­gyei Pedagógiai és Közművelő­dési Intézetben. Cím: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8., Gál Erikánál. Tel.: 76/327-488.

Next

/
Oldalképek
Tartalom