Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05 / 210. szám
6. oldal. 1992. szeptember 5. HÉT VÉGI MAGAZIN RECEPTÖTLETEK Salátaözön Gyors saláta. Nyers sárgarépát reszeljünk le apróra, öntsük le Vi- negrett mártással, az pedig így készül: mustár, cukor, só, kévés víz, pici olaj jól összekeverve. Pórésaláta. A jól megmosott póréhagymát háromcentis karikákra vágjuk (a fehér részét — a zöldjéből leves készül). Sós vízben puhára főzzük. (Vigyázat: fél-háromnegyed óra kell hozzá!) Ha kihűlt, rácsöpögtetünk citromot, olajat, kissé állni hagyjuk. Hagymasaláta. A piacon mindig találni apró vöröshagymát. Sós vízben puhára főzzük, cukrosecetes vízben állni hagyjuk. Olyan, mint a bolti — vagy jobb —, és sokkal olcsóbb. Anikó-saláta. Anikó-sajtot vagy juhsajtot — az lényeg, hogy íze legyen, ne szappanszerű — vékonyra szeletelünk, ugyanígy a paradicsomot, lerakjuk: egy sor sajt, egy sor paradicsom, minden sort megszórunk bazsalikommal, kis sóval, csepp borssal, némi olajjal. Hűtőben hagyjuk összeérni az ízeket. Angol saláta. Majonézt készítünk a következő módon: egy pohár tejfölt, egy kávéskanál mustárt, egy kávéskanál porcukrot, 2- 3 kávéskanál étolajat (vagy salátaolajat) finomra keverünk. Diónyi vöröshagymát nagyon-nagyon apróra vágunk (hagymakrém is megfelel), apróra reszelünk két nyers sárgarépát és negyed kiló fejes káposztát. Csiszolgatás helyett Gépi erővel is letisztíthatok, fel- fényezhetők, érdesíthetők a bonyolult felületű, cizellált bútorélek, régi fémedények. S még bonyolult szerszám sem kell a művelethez, megfelel a legegyszerűbb barkács- fúrógép is. Maga a csiszolószerszám sokerű, köpenyes kötélből, vagy egy sokeres, vastagabb elektromos földkábeldarabból, sőt még egy drótkötéldarabból is elkészíthető. Az ujjnyi hosszúságú és hüvelykujjnyi vastagságú kötél stb. felét — mint egy ecsetet — bontsuk szét, és a bontott rész felől dugjunk át, pontosan a középvonalában egy kb. M6-os gépcsavart, aminek hátra kinyúló szárát már be lehet fogni a fúró tokmányába. Fát, bútort csak a kötéldarabból készített puhább csiszoló „ecsettel” tisztítsunk, fényezzünk. Természetesen kitűnően megfelelnek e célra a már megkopott, de sörtéjüket még nem vesztett, gömbölyű szárú ecsetek is. (MTI-Press) ILLEM ES JÓ MODOR Hallgatni is tudni kell A megnyerő magatartás egyik nehéz próbája, hogy tudunk-e könnyedén, kínos szünetek nélküli társalgásba kezdeni újdonsült ismerősünkkel. Részint azért, mert híján vagyunk közös élményeknek, s keveset vagy éppen semmit sem tudunk partnerünk érdeklődési köréről. Részint, mert a „modortalan” inkább arra ad útmutatást, hogy mit nem illik szóba hozni, mint arra, hogy mit igen. Nem ildomos például direkt módon tudakolni az illető rangját, beosztását, még kevésbé anyagi helyzetét, fizetését és jövedelmét. Ha azonban beszélgetőtársunk önmaga vág bele a „kényes” témakörbe, hallgassuk udvariasan végig — ez semmiképp sem kötelez arra. hogy önmagunkról hasonló információkkal szolgáljunk. Régi és megszívlelendő szabálya a korrekt társalgásnak, hogy harmadik személyről lehetőleg ne essék szó. Ezt persze nehéz rigorózusan betartani, ezért a szabálynak inkább az az enyhébb változata követhető, hogy jelen nem levőkről csak érintő- leg, „felületesen” illik beszélni —jól értésükén, intimitásokat is fölemlítve semmiképp... A témahiány zavarán jobb híján az időjárás „megtárgyalása” segítheti át az új ismerősöket, de hölgyek között a divat, a divat változásai, férfiak között pedig a sport, azon belül pedig a foci rendszerint megfelelő kiindulópont. A szórakoztató és tartalmas eszmecsere fontos kelléke a megfelelő hangnem, hangvétel. A másokat túlharsogó harsányság, az otromba, netán durva kiszólásokkal fűszerezett beszédmód, a jópofáskodás a legérdekesebb mondandót is rosszízűvé, felejthetővé teheti. Sokan figyelmen kívül hagyják a megnyerő társalgásnak azt az alapszabályát, hogy ne vágjunk partnerünk szavába—várjuk meg, míg befejezi mondandóját. Más szóval: csak az lehet igazán kellemes csevegő és jó beszélgetőtárs, aki hallgatni is tud. (-borgó) Gyógyítás tűszúrással Egyre több bioklinika kezdi meg működését hazánkban is, ahol a járóbeteg-rendelésen természetgyógyászati és természetes gyógymódokat alkalmaznak. Vezérelvük a komplexitás, így talpmasszázzsal, akupunktúrával, bioenergiás kezeléssel, gyógytermékek árusításával, tehát szinte mindennel foglalkoznak. Kiegészítésként még gyógy- masszázsés biokozmetika is igénybe vehető. Az európai orvoslás a korábbi tagadó álláspontjával ellentétben ma már erőteljesen érdeklődik a több évezredes tapasztalatokon nyugvó akupunktúra iránt. Az akupunktú- rás tűszúrásokat ma már nem csupán „egyszerű” fájdalomcsillapításra használják, hanem sok betegség végleges gyógyítására is. Ám minden távol-keleti és nyugati tűszúrásos orvos hangsúlyozza, hogy az akupunktúra nem csodagyógymód, tehát senki se várja tőle, hogy minden betegséget meg lehet vele szüntetni. KONYHAI PRAKTIKÁK Konyak a húslevesben A megszáradt sajtot reszeljük le és keverjük a darált húshoz, melyből igen ízletes fasírtot készíthetünk. * Ha megszáradt a sajt, reszeljük le, keverjük össze tejföllel és porpaprikával. Finom magyaros sajtkrémet kapunk, mely különösen meleg- szendvicsek készítéséhez kiváló. * Rablóhús készítésénél a fapálcikát kenjük be olajjal és ezután szúrjuk rá a húsdarabokat. így a sütésnél a hús nem ég rá a fapálcikára és fogyasztáskor könnyen lehúzható lesz. * A húsleves különösen jó ízű lesz, ha tálalás előtt egy kupica konyakot öntünk hozzá. A rántotta érdekesen néz ki, és finom ízt kap, ha a tojáshoz egy kevés paradicsompürét és friss petrezselymet keverünk. * Ha gyümölcsléből megmarad egy kevés, fagyasszuk, le a jég- kockafagyasztóban. Ásványvízhez vagy pezsgőhöz kínálhatjuk. Nemcsak szép, hanem jóízű is az így elkészített színes jégkocka. * A másnapos fehér kenyeret vagy zsömlét vágjuk apró kockákra és kevés olajban süssük ropogós barnára. Ezután adagonként fagyasszuk le. Levesbetétként igen ízletes. TÍZ JÓ TANÁCS SZÜLŐKNEK AZ ÖNGYILKOSSÁGRÓL Fellobbanó fáklyák — ellobbanó életek megoldási mód, természetesen a lehető legrosszabb választás. A reménytelenségérzésből táplálkozik, az önkezű halált tervező ember jövőképe és önértékelése egyaránt negatív. Mint „megoldás”, kulturális hagyományokból táplálkozik. Vannak tájak, korok és kultúrák, melyekben alig fordul elő. Máshol meg szinte „divattá” válik, apák örökítik fiaikra, nemzedékről nemzedékre száll, mint hagyomány, mint modell, hogy ha már nagyon lehet a^kiút' Ve- * Az öngyilkosság szelídebb változata az altatószertúladagolás. Az öngyilkosság mindig szörnyű esemény. Borzasztó a családnak elviselni hozzátartozójuk önkéntes halálát. Legborzalmasabb természetesen a halálraszánt embernek az a hosszas testi-lelki szenvedés, mely végül odavezet, hogy eldobja magától a legdrágábbat, az életet -— hiszen ezt mindig súlyos problémák és keserves vívódások előzik meg. Menekülés és önbüntetés Az öngyilkosság mindig figyelemfelhívás, mindig valakinek szól. Hűtlen szerelmesnek, hálátlan gyermeknek, kegyetlen szülőnek. Szól továbbá a barátoknak, munkatársaknak, akik nem akartak, nem tudtak segíteni, sőt talán tudomást sem vettek társuk bánatáról. Az öngyilkosság mindig menekülés. Abból a világból, ahol nem volt jó, ahol bántották, ahol nem sikerültek a dolgai, ahol nem szerették. Menekülés a keserű, kilátástalan valóságból egy elképzelt szebb világba? Az öngyilkosság mindig önbüntetés is. Ha felgyűlt az emberben az indulat, az elkeseredés, az előbb- utóbb robban. Más kiadja környezete felé, vagy belebetegszik. Áki önkezével vet véget az életének, az saját magán tölti ki tehetetlen dühe, kétségbeesése feszültségét. Az öngyilkosságnak vannak szelídebb és erőszakosabb változatai az altatószer-túladagolástól az erek felvágásán át a magasból való leugrásig. A legmeghökkentőbb talán a tűz általi halál. Az ember tapasztalatból tudja, mennyire fáj az égés. még ha egy cigaretta parazsa éri is a bőrt. Az egész testfelület perzselődése a borzalmak borzalma, és az elszenesedett test a véres sebeknél is szörnyűbb látvány. Rituális cselekmény Az öngyilkosság mindig egyfajta szélyes magatartásminta ez, mert utánozhatják. Magyarország az elsők közt van ebben a szomorú statisztikában is: évente 4-5 ezer ember hal meg önként vállalt módon, és őket mindig újak követik. A gazdasági-politikai átalakulás, az egzisztenciális és ideológiai bizonytalanság időszakában sokasodnak az öngyilkossági késztetések. Híres emberek -— akár regényhősök — önkezü halála valóságos öngyilkossági hullámot indíthat el. Az öngyilkosság mindig rituális cselekmény, elkövetője legtöbbször megtervezi, alaposan előkészíti, szinte „megadja a módját” utolsó tettének. Ä halálnem megválasztása kifejezi egyéniségét, de közben másokat is utánoz, olykor célzatosan, máskor akaratlanul. Az öngyilkosság mindig tiltakozás. A lélektan jól tudja: aki a halál gondolatával játszik, tulajdonképpen nem meghalni szeretne, hanem másként élni. Körülményei ellen, embertársai viselkedése ellen tiltakozik. Környezetünket, embertársaink véleményét, viselkedését, egész helyzetünket csakis addig változtathatjuk meg, amíg élünk. A halállal visszafordíthatatlanul elveszítünk minden lehetőséget. Ezért ha jobbulásra vágyunk, akkor -— bármily keserves is néha — élnünk kell tovább. Ha jobban figyelünk egymásra, talán nem lobban fel többé a szörnyű láng, hiszen a bensőséges emberi kapcsolatoknak védő hatásuk van a kétségbeesett halálkereséssel szemben. Dr. Ignácz Piroska pszichológus ÁLLATOK ÓVODÁJA Mivel játszik szívesen a kölyökkutya?_____ • Képünk: Moxás akupunktúra alkalmazása. (MTl-fotó) H ogyan szoktassuk rá kisgyermekeinket arra, hogy ne szurtos kézzel üljenek asztalhoz, ott illendően viselkedjenek, ne hintázzanak a székükön, főleg pedig hajlandóak legyenek késsel, villával enni? Német pszichológusok és pedagógusok ezzel kapcsolatos tapasztalataikat ÍO pontba foglalták. 1. A kicsiket „szelíd erőszakossággal” vegyük rá, hogy evés előtt mossanak kezet. 2. Ne engedjük, hogy a gyerek teletömje a tányérját. Magyarázzuk meg neki, hogy bármikor repe- tázhat, ha kívánja. 3. Neveljük rá csemetéinket, hogy csak akkor kezdjen el enni, ha már mindenki vett magának! E téren észrevétlenül sikert érhetünk el oly módon, hogy szóval tartjuk a kicsit, amíg a többiek egymásnak adják a merőkanalat! 4. Ha a gyerek már etetőszékben ülve eszik, akkor már rászoktatható arra, hogy evőeszközzel egyék! Kapható külön gyermekétkeszlet is, de megteszi a vaj kenésére szolgáló tompa kés is. 5. Ne engedje meg a gyereknek, hogy evés alatt fölpattanjon, elrohanjon, a széken hintázzon! 6. A kicsiket már egész apró korukban rá lehet nevelni arra, hogy megköszönjék az ebédet. Alapfeltétel, hogy a felnőttek is hasonlóképpen járjanak el s legalább a legfinomabb fogásokért köszönetét mondjanak a szakácsnőnek, aki • Ne legyünk a gyermekekkel türelmetlenek. Akkor is dicsérjük meg, amikor még ügyetlenül bánik a késsel és villával. Gyermekek az asztalnál legtöbbször az anyuka vagy a nagymama. 7. Amikor gyermeke szokásain változtatni kíván, egyet tartson szem előtt: a picik önkéntelenül is szüleik példáját követik! 8. Ne legyen gyermekével sohasem türelmetlen! Ne feledje: gyakorlat teszi a mestert! Már akkor dicsérje meg a kicsit, amikor még ügyetlenül bánik a késsel, villával, de szemmel láthatólag igyekszik! 9. Legyen rá gondja, hogy változatos körülmények között étkezzenek! Időnként akár gyertyafényes vacsorára is sor kerülhet. Ezáltal a csöppség figyelmét elterelik arról, hogy tulajdonképpen őt szeretnék az illendő táplálkozásra rávenni.. . 10. Időnként azt is tegyék lehetővé, hogy gyerekeik „ötágúval” egyenek! Erre jó alkalom, amikor főtt kukorica kerül az asztalra. FEB Az állatgyerekek minden megta- nulandót játszva sajátítanak el. A kiskutyák az első játékos felfedezéseiket már háromhetesen teszik meg, amikor a kölykök egymást szélesre tárt pofával harapdálják, majd óriási ásításba fullad az egész. Később a kölykök már produkálják a testük első felével a tipikus hasaló tartást, miközben hátsó fertályuk égnek áll. Ehhez már négyhetesen a farkukat is csóválják, jelezvén a játék örömét. Ám amikor eléri őket a fáradtság hulláma — a legnagyobb virgonckodás közben is—, pillanat alatt képesek mély álomba zuhanni. Akárcsak bármely kisgyerek. Az alom testvérekkel való játék különösen fontos, mert eközben gyakorolják azokat a játékos harapásokat, amelyek fájdalmat nem okoznak. Az izoláltan nevelkedő kiskutya számára az embernek kell megkísérelni a mama pótlását. Ilyenkor a legönfeled- tebb pillanatokban is figyelni kell arra, hogy az ember maradjon a „főkutya”. Éppen úgy kell őrizni az irányító pozíciót, mint az anyaállat teszi. Ha túl erősen harap a bébi, akkor emberének azt határozottan meg kell akadályoznia. A legjobb, ha a kölyök nyakbőrét megfogjuk és kicsit megrázzuk, így tesz a kutyamama is. A fiatal kutyát izgatja minden, ami mozog, elgurul, ami elvihető és biztonságba helyezhető. Tehát: labdák minden formában, de megteszi a toa- lettpapár üres gurigája is. Á labdának van egy óriási előnye, szájba vehető —és bumm!—mindig újra leejthető. Minél nagyobb lármával történik ez, annál jobb — ez a legkedvesebb kutyamóka. • Játékban legideálisabb partner az alomtestvér. A legfontosabb alapszabály a kutyajáték kiválasztásánál: minél egyszerűbb, annál jobb. Ez a macskajátékokra is igaz. A háztartásban rengeteg érdekes dolog található:; dugók, dió vagy öreg teniszlabda (de csak fehér, mert a sárgák színezése ártalmas az állatokra!). Esetleg az ember saját maga készíthet például anyagmaradékokkal kitömött zoknit, vagy egyszerű ingát, amely minden kölyökmacska kedvence és fáradhatatlan aktivitásra ösztönzi. A macskák így vagy úgy, de született játékosok. Összegyűrt alufólia, üres reklámszatyor, papírgalacsin egy cérnaszálon elegendő a cicák játékra csábítására. • Természetesen az állatkereskedésekben ma már egész gyűjteménye kapható a különféle játékszereknek. Ezek egészen hasonlatosak az embercsemeték játékaihoz. Persze ezenkívül mindenféle műcsontok és egerek kaphatók az elképzelhető legfinomabb ízesítéssel és szagosítással. Akinek kevés ideje jut háziállatára, annak célszerű kedvence számára egy társról gondoskodni. Lehetőleg mindjárt a kezdetkor. Magától értetődő, hogy az alomtestvér a legideálisabb partner.
