Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. szeptember 5., 7. oldal KAZINCZY FERENC MEGALUPlTASAT az Ábra számo­zott SORAIBAN A KRÖM VEGY­JELE FÉRFI­NÉV 4 APRÓ. CSEKÉLY 3 SZÍ­NÉSZNŐ (MARGIT NEMRÉG BEVO­NULT KATONA ÁLLŰVlZ PARTI RÉSZE DÁTUM­RAG TEHER. GÉP­KOCSI. RÖVIDEN VIRGI­NIAI VAROS SPANYOl AUTÓK JELZÉSE HEJ­TETTOK EL 2^ V % V ~w V V V V V V V mmmm tL ÉL-HAL A BŰNÜ­GYI FIL­MEKÉRT TEMPUS. RÖVIDEN TENGERI HAL i FÉLIG 0 L j > SZÓRA­KOZTATÓ (PL. EST) ... VERSA > KISS ME ... jira­SEK: IRÖ > V UKRAJ­NAI VAROS > V MO TÖMÖR vázlata > V ... PLUS ULTRA KÁRTYA­JÁTÉK > FINOM. ANGOLUL (FINE) > KOTÖSZŰ SPIEL­BERG HŐSE > AKIRE LŐNEK RÁDIUSZ > V GÖMBÖC BEN VAN1 > GONERIL ATYJA > “V“ V AFRO-...; FRIZURA > RÓMAI l-ES > CSÍPŐS NÖVÉNY BURMÁI TERÜLET GÖMBÖ­LYÖOIK Ikama­TOZÓ JEGY­FAJTA > "V“ SVÉD AUTÖJEL JAPAN FESTŐ > V SPANYOL VAROS MŰKÖDÉ BE HOZ i­NÉMET AUTÓK JELZÉSE > OZMIUM A VÉGÉN OKUL! > SEMMI­KOR SEM > "TT V AMERI­CIUM > RÉGI TOVÁBBÁ ILYEN GENE­RATOR IS VAN > v ..V NEM LAT > EGYKORI > V ÉGTÁJ NŐI NÉV ÉSZ > KÜLSŐ NÉM. IRC (HEIN­RICH) 5V7 V JÁTSZÓ ÚJRA. parti > SORVÉGI > USA-BEL1 IRÖ (EDWARD IGEKOTÖ > "T7” PUSZTÍT OLASZ AUTÓK JELZÉSE > 1V. DÉZET- BEN VAN' > TE MEG ÉN > mTTm RÓMAI 4-ES fl-í> “V jE GRAMM. RÖVIDEN > ARGON MÉDI, HÉDI "TT bROSZ­LANNÉV OXIGÉN > UNC KÖZEPÉI > EBVÉ­LEMÉNY! V !B3 i 1 t* sL TT­SZÉKEN PIHEN > hAzas­tars > • Az augusztus 29-ei keresztrejtvény megfejtése: — Tudod mit, anyu? Inkább azt gondolom, hogy már megettem. Nyertesek: Petz Gábor Baja, Zengő u. 13., Patai László Pirtó, Petőfi S. u. 43., Molnár Ferencné Kecel, Thököly u. 7., Nagy István Kunbaja, Szabadság tér 12. Sztori a pulóveren Intarzia a divat. No, nem a bú­torban. Ott amúgy is megfizethe­tetlen lenne a gondos kézimunkát igénylő intarziakészítés. Ezúttal is kézimunkáról van szó, de jóval olcsóbbról, könnyebben elkészíthető változatról. Arról tud­niillik, hogy a pulóverek eleje, há­tulja, ujja és vállkörnyéke tele van mintákkal. Nem a hagyományos ismétlődő kötött, horgolt „sormin­tákkal”, norvég mintákkal. A minták egyediek és egyszeriek. Mármint pulóverenként változóan A nagy méretű meleg és az ugyancsak jókora bőségű tavaszi, nyári pulóverek dísze egy-egy ma­dár, fa, virágcsokor, tájkép vagy arckép. Mindez eleve belekötve- beleszőve az anyagba. Jól kivehető ábra díszíti a divatpulóvereknek többnyire az elejét, de gyakran a hátoldalon következik a „törté­net” folytatása. Például úgy, hogy elöl egy nyitott ajtajú ház látszik, míg hátul a ház és kert vége mutat­kozik. Egy másik fantáziadús mo­dellen egy fiú és egy lány közelít egymáshoz. Hogy mi van hátul? Nos, nem az, amire gondolnak. Ott már éppen elhagyja egymást a szerelmes pár. A mintáknak, szto­riknak se szeri, se száma. Itt aztán mindenki elengedheti a fantáziá­ját. Lehet a rajz humoros és nosz­talgiázó, lehet gyermeteg és nagy­vonalú, művészi és érdekes. De mielőtt teljesen belemerül­nénk az intarziázásba, érdemes ar­ra gondolni, hogy ezt a pulóvert bizony hordani is fogjuk. És a túl • Egy intarziás és egy „átmeneti" mintás pulóver. feltűnő, a túl extrém minta ugyan­csak hamar megunható. Megun­hatja viselője és környezete is. Az sem mindegy, hogyan bá­nunk a színekkel. Természetesen az intarzia azért készül, hogy lát­ható, feltűnő legyen. Hogy díszítse egyénivé tegye az egyszínű, és a legegyszerűbb kötésmintákkal ké­szült pulóvereket is. Az intarziás pulcsihoz viszont célszerű további egyszínű az intarzia vagy a pu­lóver alapszínével megegyező ru­hadarabokat viselni. Aki nem vállalkozik a bonyolult intarziás kötésre, megunt pulóver­jét ráapplikált mintával teheti „in­tarziássá” és divatossá. A rávar­randó anyag mindig könnyebb le­gyen, mint az alapholmi. És vagy nagyon gondosan dolgozzuk el a mintaszéleket, vagy hangsúlyoz­zuk nagy öltésekkel, szegőzéssel, színes, fényes szegőkkel. A minta­választék ez esetben is korlátlan. (kádár) Az érzések fontosabbak, mint a szex • A Határok szerint a szerelem azt jelenti, hogy valakit kedvelnek s szeretnek. Ez nem azonos a szexszel. Nem a szex, hanem a gyengéd­ség és az érzelmek a legfontosab­bak a párkapcsolatban, állítja a francia ifjúságot bemutató közvé­leménykutatás, amely a 13-14 éve­sekről készült. Mit jelent szerelmesnek lenni? — tudakolták a fiataloktól. A fiúk 43,5 százaléka és a lányok 52,5 szá­zaléka úgy gondolta, ez azt jelenti, hogy valakit szeretnek s kedvel­nek. Csak a srácok 3 és a lányok 2 százaléka azonosítja kizárólag a szexet a szerelemmel. A másik nemmel mind a serdülő fiúk, mind pedig a lányok sokat foglalkoznak: több mint 65 száza­lékuknál ez a fő társalgási téma. Első szerelmükkel a fiúk 6—10 éves korukban (29 százalék), a lá­nyok 30 százaléka pedig 11—12 éves korukban találkozott. A legtöbb kapcsolat az iskolá­ban születik: a fiúknak és lányok­nak mintegy 35 százaléka ezt vall­ja. A nyári vakációk alatt a fiúk 17 és a bakfisok 13 százaléka futott össze első szerelmével. Az utcán a srácok 19,5, a lányok 10 százaléka bukkant rá partnerére. A tinédzserek 82 százalékát az vonzza, ha szép külsejű lányra akad. A második legfontosabb érv valaki mellett, hogy barátságos-e. A lányok másképp gondolkodnak mint a fiúk, mert nagy többségük (78 százalék) számára az az elsőd­leges, hogy barátságos-e az illető és meg lehet-e benne bízni? A francia fiatalok hamar kezdik a szexuális életet: a fiúk 42 és a lányok 33,5 százaléka még 16. szü­letésnapja előtt megismerkedik ve­le. A srácok 37,5 százaléka azt ál­lítja, hogy először a lány kezdemé­nyezett. A fruskák 70,5 százalékát ekkor is érzelmei vezénylik: bele- szerettdc a fiúba. FEB CITROMLÉ ÉS HORDOZHATÓ LEVES Mit ettek Kolumbusz hajósai? Régen sem volt másképp: a kikö­tés nélkül megtett három-négyhetes utak végére alaposan megcsappant, sőt ehetetlenné vált a vitorláshajók élelmiszerkészlete. Kolumbusz hajó­sai sem ehettek mást az Európából az Újvilágba tartó úton, mint annak idején az Adrián a magyar hadiha­jók tengerészei, a 11—13. század tá­jékán. Az Árpádházi-királyok ural­kodása alatt ugyanis hal, fokhagy­ma, sózott hús, sajt, szárított hüve­lyes, aszalt gyümölcs és bor alkotta a tengerészmenüt. A friss zöldségfé­lék és a vitaminok hiánya okozta a legnagyobb gondot a világot fölfe­dezni vágyó vándoroknak. Már a vikingek, az első évezred végén — tehát nagyjából a mi honfoglalá­sunkkal egy időben —, éppen a be­tegségek megelőzésére borókát, azaz fenyőzöldet is ettek. Az unalomig fogyasztott galetta volt a vitorláshajók nemzetközi ele­dele. A galetta nem volt más, mint egyszer sütött kétszersült. A korpá­tól teljesen megtisztított búza- vagy rozslisztet kevéske vízzel összegyúr­ták, majd kelesztés nélküli tésztából lapos lepényeket formáltak, és eze­ket lassú tűzön, hosszú ideig sütöt­ték. Ezután még jó ideig a napon, a levegőn szárították, hogy egy csepp víz se maradjon benne. A leginkább bükkfa deszkára emlékeztető galet- tát az „ínyencek” tengerbe mártot­ták, a puhítás után gondosan kicsa­varták belőle a vizet és forró olajban megsütötték. James Cook, amikora 18. század második felében tudományos expe­díciókat vezetett, savanyú káposztát és citromlevet adatott a legénység­nek. Az angol haditengerészetnél ép­pen Cook kapitány kedvező tapasz­talatának hatására rendelték el a cit­romlé kötelező fogyasztását, s ennek eredményeként a halálesetek száma minimálisra csökkent. A spanyol hadihajósoknál viszont ekkor sem volt kötelező a citromlé, s így még a 19. század közepén is a skorbul okozta a halálesetek húsz százalé­kát. Cook kapitány nevéhez fűződik a „hordozható leves” bevezetése is: a sűrű erőlevest „lemezek köz-é-présel- tette”, az antik „konzerves doboz” tartalmát a hajón fölmelégítétiék, vi­zet és borsólisztet adtak hozzá. Csak a betegek és a gyengélkedők kaptak belőle. A tengerészek itala, a rum, hajda­nában a fertőtlenítést szolgálta, mert a fahordókban tárolt, poshadt víz­nél sokkal egészségesebb volt. A 18. században még csaknem három deci volt belőle az általánosan elfogadott napi fejadag. Ezt soknak találta egy bizonyos Vernon admirális és elren­delte, hogy a,rumot vízzel és cukor­ral hígítsák. így találta fel a grogot. — eszem — Ferenczy Europress Orosz vodkamérleg A mértéktelenül vodkázó oro­szok között (is) arat a halál: csak tavaly több mint 10 ezren vesztették életüket alkohol'mér- gezés következtében. Ezt a kije­lentést Grigorij Szajgarijeya moszkvai belügyminisztérium alkoholügyekben illetékes szak­embere tette. Állítása szerint a szeszesital-mérgezésben meghal­tak nagy része nem tiszta, nagy­üzemi módon lepárolt alkoholt — szamogont — eregetett le a torkán. Ez a házilag lepárolt ital legalább kétszer olyan ártal­mas az emberi szervezetre, mint a gyári, mert akár 96 százalék­nyi alkoholt is tartalmazhat. 1987-ben félmillió ember ellen indítottak tiltott pálinkafőzés címen eljárást. Tavaly viszont beérték „csak” 150 ezer feljelen­téssel. ' Részeges méhek Kozmetikai tanácsok sebb bőrgyulla­dásokat is el- múlasztja. * Az arcon lé­vő vöröses véreres folto­kat mályvateás ruhával kell bekenni, hogy halványodjon és végül búza­csíraolajjal masszírozni. Fáradt a bőre? • Az ápolt, sima arcbőr fokozza a szépséget. Arcpakolás almából Almareszelőn lereszelünk egy almát. Hozzáadunk egy evőkanál tejszínt, és egy kávéskanál mézet. Az így kapott masszát felkenjük az arcunkra, fél óra hosszat hagyjuk hatni, majd langyos vízzel lemos­suk. Ezt az arcpakolást hetente egy­két alkalommal ajánljuk. Arcbő­rünk szép, bársonyos lesz és a ki­Egy arcpa­kolás csodát művel. Ha sápadt és fáradt a bő­re, készítsen házilag arcpa­kolást a követ­kező hozzáva­lókból: 1 kávéskanál olívaolaj, kevés méz, egy tojás sárgája. Ezeket kell összekeverni folyékony masszává és az alaposan meg­tisztított arcra felkenni. Amikor a bőrünk a pakolás alatt húzódni kezd, enyhe feszü­lő érzést tapasztalunk a maszk alatt, akkor nedves vattával le lehet mosni. Utána felfrissült­nek, üdének érezzük magunkat, s arcbőrünk enyhén rózsaszínűvé válik. Az erjedt nektár végzetes lehet a méhek számára: azok a méhek, me­lyek túl sok alkoholt tartalmazó lét isznak, „repülőbalesetet” szenved­hetnek és nem találnak oda pontosan a kaptárhoz, ahol landolniok kellene. Amelyek mégis odajutnak, azokat társaik nem engedik be. Az őrszem méhek olyan speciális szaganyagot bocsátanak ki a részeg kollégákra, amely kívülállóként bélyegzi meg őket. Az ok: a méhek államában a véral­koholszint tekintetébeii a 0,0 ezrelék­határ van érvényben. Aki tehát nas­sol az erjedt nektárból, az elpusztul a kaptáron kívül. Ezt a kemény erköl­csöt ismerteti Errol Hassen, a brisba- nei ausztrál egyetem tanára. Az erjedt nektár képes tízszáza­lékos alkoholtartalmat elérni. Kü­lönösen nagy melegben a cukor a nektárban gyorsan erjed, úgy hogy például Kenyában a méhészek jö­vedelme jelentős mértékben a nek­tár alkoholtartalmától függ. Ha túl sok nektár erjed meg, a részeg dolgozó méhek tömegesen pusz­tulnak el és a méhraj létszáma ro­hamosan csökken. Másrészt az érintett méhészek egy egész különös „fűszeres” mézet fogyasztottak, az őrméhek ellenőr­zése ellenére be tudnak surranni a kaptárba, és így keletkezik az „adalékos máz”, amelyet alkohol- tartalma miatt csak felnőtt fo­gyasztóknak ajánlanak. Az idén a hosszú forróság miatt — német méhészek megállapítása szerint — Európában több az ilyen, speci­ális méz és több a „részegeskedés” miatt megbüntetett és korai pusz­tulásra ítélt méh is. • Azok a méhek, amelyek túl sok alkoholt tartalmazó lét isznak, nem találnak oda a kaptárhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom