Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. szeptember 1., 5. oldal PN A PN-KALAUZ VENDEGE C sinos vaskakas forgolódik a műhely kéményének tetején, amolyan szélkakas, erről nevezik a megrendelői Kántor Zoltánt Kecske­méten kakasos lakatosnak. Ő maga nem kelti szélkakas benyomását, épp ellenkezőleg, nagyon is megfontolt, komoly ember. Azt mondja, vigyáz rá, a nevére „árnyék” ne vetődjék. — A Dunántúlról csöppentem Kecskemétre 1975-ben — meséli a kisiparos. — A feleségemmel a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolán vé­geztünk Pécsett, mindketten épület- gépész üzemmérnökök vagyunk. Diplomával a kézben megnéztük, hol adnának az országban lakást — itt a Bácsber Vállalat adott, így, az­tán ebbe a városba pályáztunk. Én a Dutépnél, feleségem pedig a Bács- bemel helyezkedett el. Nem alakult rosszul a házaspár sorsa a hírős városban, hiszen Kán­tor Zoltán szépen haladt előre a ranglétrán. Amikor tíz év után elbú­csúzott az építőipari mamutcégtől, ő volt az épületgépészeti előregyártó üzem vezetője. — Az utolsó három esztendőben egy gmk mellékfoglalkozású tagja voltam, majd pedig ez lett a főállá­som. A munkaközösség elektroni­kai, műszertechnikai termékek elő­állításával foglalkozott, én az ehhez szükséges finommechanikai gyár­tást irányitottam. A gmk eleinte a Kántorék gará­zsában működött, ahol barkácsszín- vonalú eszközökkel kezdték el a munkát. Kántor Zoltán azért vállal­kozhatott az említett feladatra, mert a középszintű végzettsége általános gépésztechnikus, feküdt neki ez a munka. Különben is az a típus, aki szereti kipróbálni magát mindenfé­lében. — A gmk tavaly május elején föl­bomlott, akkor én úgy döntöttem, hogy a kialakitott profilt tovább vi­szem a magam részéről, kisiparos­ként. Az ismerőseim különbözőkép­pen reagáltak arra, hogy mérnök lé­temre kétkezi munkára adom a fe­jem; vannak, akik kifejezetten lené­A kakasos lakatos • Kántor Zoltán, a mérnök laka­tos. zik ezt a műfajt, s csodálkoztak a döntésemen. Én viszont úgy vagyok vele: tisztességes munkával tisztessé­ges kenyeret tudok keresni a csalá­domnak, és ez számomra nagy do­log, még akkor is, ha a kétkezi mun­kával csodát nem is sikerült csinál­nom. Kántor Zoltán műhelyében a töb­bi közt műszerdobozok készülnek elektronikai felhasználásra; az utób­bi időben az általános lakatosi tevé­kenység került nála előtérbe, mint mondja, az igények ebbe az irányba sodorták. Nyílászárókat, különféle reklámhordozókat, kiállítási búto­rokat, vagyonvédelmi és díszrácso­kat, egyedi fémbútorokat rendelnek nála. Mpst például a petőfivárosi is­kolának gyárt egyedi bútorokat a technikai helyiségekbe. Fémforgá­csolással is foglalkozik, a finom- mechnikai munkákhoz szükséges berendezései megvannak, a volt gmk-tól vette meg őket. — Készen áll nálam a távirányítá­sú ajtó- és kapumozgató mechani­kák prototípusa, ezzel terveim van­nak. Nem olyan könnyű ma meg­rendelőt találni semmire, mi, gyár­tók, nehezebb helyzetben vagyunk, mint a kereskedők. Ezzel együtt úgy vagyok, hogy ha a következő két évet talpon kibírom, akkor utána már minden rendben lesz. Miért? Ha ez alatt az idő alatt nem változtatnak az adóztatáson, akkor az olyan kis­vállalkozók, mint én, akik nem akarnak nagyvállalkozókká nőni, kénytelenek lesznek a terhek miatt kiszállni a buliból. Máskülönben megfojtanak bennünket, tönkreme­gyünk. Régebben a Kántor úrhoz hason­ló iparosok sokat panaszkodtak, hogy lehetetlenség beszerezni a szükséges anyagokat. Ő most azt ál­lítja, hogy ezen a téren nincs gond, sokat változott a helyzet az ország­ban. Egyébként a kiskereskedelem­ből szerzi be az anyagokat mert nem érné meg neki Budapestre járni az alumínium- és vasanyagokért. — A vágyam? Mint mondtam, én nem akarok nagyvállalkozóvá nőni, csupán egy akkora saját műhelyet szeretnék venni vagy építeni a város­ban — ezt a mostanit bériem —, amelyikben öt fő eldolgozhat, vi­gyázva a műhely jó hírnevére. Konkrét elképzeléseim is vannak, a költséget illető 4 milliótól 40-ig. A tervem megvalósításába termé­szetesen csak akkor fogok, ha majd lesz olyan hitel, amelyet föl szabad venni, nem néz miatta az ember a biztos tönkremenés elé. Ötleteim szép számmal vannak, mibe érde­mes belefogni az én profilomban, de hát ehhez kellene egy kis pénz vagy tőkéstárs. Kántor Zoltán jelenleg svéd ex­port ügyében folytat tárgyalásokat; ha megegyeznek, kutatóorvos-tech­nikai állványrendszert fog gyártani a skandináv megrendelőnek. — a. tóth — ESZMECSERE A LEENDŐ MEGYEI VÁLLALKOZÓI KÖZPONTRÓL Hárommillió gyűlt eddig össze az alapítványba A napokban Kecskeméten, a me­gyeházán vállalkozók, bankárok, menedzserek és az üzleti élet más kép­viselőinek részvételével eszmecserét tartottak a létrehozandó megyei vál­lalkozói központról, illetve az ezt mű­ködtetni hivatott alapítványról. A hallgatóságnak dr. Holló Zsuzsa ügyvezető igazgató beszélt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány or­szágos programjáról, melynek kere­tében regionális vállalkozói közpon­tokat hoznak létre úgy, hogy a mű­ködtetéshez szükséges alapítvány tő­kéjét fele-fele részben az MVA, illetve az adott terület alapítványtevői adják össze. (Bács-Kiskunban eddig 3 mil­lió gyűlt össze a szükséges tízből, de mint dr. Balogh László elnökhelyettes elmondta, ebben még nincs benne a megyei közgyűlés hozzájárulása, az alapítványhoz való csatlakozásról szeptemberben döntenek majd, de minden bizonnyal összegyűlik a szükséges tőke.) Tizenhét megyében már létrehozták a regionális vállalko­zói központot, Bács-Kiskun és Pest megye van hátra. Mint a PN-Kalauzban már megír­tuk, a megyei központ mellett a na­gyobb városokban alközpontokat terveznek létrehozni, amelyek a von­záskörzetükbe tartozó települések sa­játos érdekeit szolgálják majd. A he­lyi fejlesztési elképzelések megvalósí­tásához célszerűnek vélik a szervezők vállalkozói csoportok alakulását a te­lepüléseken. Az eszmecserén hallhattak a részt­vevők a jónak tartott Somogy megyei tapasztalatokról, ahol már tavaly de­cember óta tevékenykedik a regioná­lis vállalkozói központ: tanácsot ad, információval szolgál, s pályázatok útján némi tőkét is juttat a — főleg induló — vállalkozóknak. Azt felmérendő, hogy Bács- Kiskun vállalkozói milyen segítséget várnak a felállítandó központtól, an­gol szakemberek végeztek előkészítő munkát. Száz vállalkozóval interjút készítettek, s elbeszélgettek bankok vezetőivel, önkormányzatokkal, pol­gármesterekkel. A legtöbben pénzt kémének a vállalkozásukhoz, de a felmérésből kitűnt: nagy szükség van itt a szakmai segítségre, tanácsadásra is. Az eszmecserén elhangzott: amennyiben a megyei vállalkozói központ készülő üzleti tervét elfogad­ják — az MVA, a brüsszeli PHARE- iroda —, akkor várhatóan még az idén megkezdi tevékenységét a köz­pont. ats Katalógus a privatizálandó vagyonrészekről Az Állami Vagyonügynökség most angolul is megjelentette a Katalógus az átalakult vállalatok állami vagyonré­szének megvásárlásához című kiad­ványt. Néhány hete már magyarul is olvashatták a privatizáció iránt érdek­lődők, hogy az ÁVÜ milyen vagyonré­szeket kivan értékesíteni. A kiadvány a már átalakult, illetőleg az év végéig átalakuló vállalatok alapadatait, azaz: fő tevékenységüket, a cég termékössze­tételét, referenciáit, a gazdasági adato­kat, a dolgozók létszámát hozza nyil­vánosságra. Emellett tájékoztat a va­gyoni, tulajdonosi és a tőkeszerkezet megoszlásáról, valamint az abban be­következett változásokról. A naprakész, folyamatosan kiegé­szülő katalógus mintegy 140 társaság adatait közli, és az év végéig ez további 140-150 átalakult céggel bővül. Az adatok kiterjednek az önprivatizációs program keretében átalakult vállala­tokra is. A cserélhető lapos, közel ezeroldalas kiadvány rövidesen német nyelven is megvásárolható. Bács-Kiskun megye vállalkozásainak konvertibilis exportja 1991-ben milliárd forint növekedés 1991-ben 1990-ben Kettős Egyszerűsített kettős könyvvitelt vezetők • (A KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 1992.1. negyedévi tájékoz­tatójából.) Szerkeszti: A. Tóth Sándor MIT MOND A JOG? A cégelnevezésről Szeptember 1-jével részben mó­dosul a cégbejegyzésre kötelezett, illetve annak lehetőségével élő cé­gek nevének a cégjogi oltalma. A cég nevének megállapítása­kor, illetve módosításakor elsősor­ban a cégjogi előírásokra kell fi­gyelemmel lenni. A cég csakis cég­neve alatt folytathatja Üzletszerű gazdasági tevékenységét, és ezt használja az aláírásnál is. Jogilag védetté a cégnév a cégjegyzékbe való bejegyzéssel válik. Mire kötelez a név? Az 1989-es cégtörvény 1991. évi módosítása folytán 1992. szeptem­ber 1-jétől a cégek elnevezésének nemcsak a cégbíróság illetékességi területén, hanem az egész ország­ban egyértelműen különböznie kell az azonos vagy hasonló tevé­kenységet folytató más cégekétől. Két vagy több hasonló elnevezésű társaság közül a választott név vi­selésének joga azt illeti meg, ame­lyik a cégbejegyzési kérelmet első­ként nyújtotta be. A már bejegy­zett cégeknél azonban az esetleges névazonosság nem vonja maga után a névváltoztatás kötelezettsé­gét. Mindazonáltal a névválasztás előtt javasolt úgynevezett priorá­lást — azaz annak ellenőrzését, hogy van-e hasonló tevékenységi körű, azonos nevű cég — továbbra is a székhely szerint illetékes cégbí­róságon kell végezni. E cégkizárólagossági elven túl­menően a névnek továbbra is meg kell felelnie a cégvalódiság és a cég­szabatosság elvének. Ezért a firma nevének mindig tükröznie kell a cég alapvető tevékenységét. Köte­lező feltüntetni a cégformát is. így például a kft., közös vállalat, kkt., bt., rt. megjelölésének rövidített formában vagy kiírva mindig sze­repelnie kell a cég nevében. Firma és vezérszó A „vezérszó” használata a cég­névben jelenlegi szabályaink sze­rint nem kötelező, csak lehetőség. Ez egyébként olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a névben első helyen áll, így elősegíti a cég azo­nosítását. A firma úgynevezett rövid név­vel — utalva a cégformára — kü­lön is bejegyezhető a cégjegyzékbe. A cégelnevezés elsősorban ma­gyar szavakat, illetve meghonoso­dott idegen szavakat (és a saját védjegyre vagy szabadalomra uta­ló szavakat) tartalmazhat. Az elne­vezésnek tehát meg kell felelnie a magyar nyelv és helyesírás szabá­lyainak is. A cégelnevezés többnyelvű is le­het. Az idegen nyelvű elnevezésnek azonban értelemszerűen meg kell egyeznie a magyar nyelvű elneve­zéssel.- A „magyar”, az „országos”, a „nemzeti” jelzőknek a cégnévbe való felvételét korlátozó, illetve en­gedélyhez kötő előírást 1992. janu­ár 1 -jével megszüntette a bevezető­ben említett Gt.-módosítás. A tör­ténelem kiemelkedő személyiségé­nek neve a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével vehető fel. Olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával vehet fel a cég. Expo — csak engedéllyel A világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. tv. is tartalmaz névvise­lést érintő rendelkezést. Eszerint a cég nevében a „világkiállítás”, il­letve az „expo” szavak csak a kor­mány által kinevezett világkiállítá­si főbiztos hozzájárulásával hasz­nálhatók. Azoknak a cégeknek, amelyek elnevezésükben fel kívánják tün­tetni a „befektetésialap-kezelő” ki­tételt, figyelembe kell venniük az 1991. évi LXII1. tv.-t. Ebben egye­bek között az olvasható, hogy a jelzett kifejezést, annak összetéte­leit és jelzős alakját, rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét ki­zárólag a fenti törvénynek megfe­lelően alapított és működtetett be­fektetésialap-kezelő társaság vehe­ti fel cégnevébe. A pénzintézetekről szóló hatá­lyos törvény értelmében viszont a „pénzintézet”, „bank”, „takarék- pénztár”, „takarékszövetkezet” vagy „hitelszövetkezet” elnevezést — ezek összetételeit, rokon értel­mű vagy idegen nyelvű megfelelő­jét — ugyancsak kizárólagosan az említett törvény előírásainak meg­felelően alapított és működtetett pénzintézetek tüntethetik fel a cég- nevükben. ^ t Ipari válság- menedzselő program Tavalyelőtt, nem sokkal a Kupa­program megszületése után az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is el­készítette iparpolitikai irányelveit. Az év derekán Az 1992. évi iparpoli­tika és az ipari válsághelyzetek keze­lése címmel újabb programot bocsá­tott útjára a tárca. Az új ágazati iparpolitikai kon­cepció, mondjuk inkább így: válság­menedzselő program már megjele­nése pillanatában sem váltott ki egyértelmű elismerést a szakembe­rek körében. A nemtetszés egyik oka, hogy a minisztérium negyven nehéz helyzetbe sodródott vállalatot kíván támogatásban részesíteni, ti­zenkettőnél pedig azonnali beavat­kozást javasol. Ez pedig—a bírálók szerint—durva beavatkozás a piac- gazdaság folyamataiba, a kiválasz­tás maga pedig önkényes. A bírálókkal szemben az ipari tár­ca úgy véli, hogy a vállalatok teljesí­tőképességük szerint jelentősen dif­ferenciálódnak, és kialakul a piac­váltásra, valamint a tulajdonosi át­alakulásra képes vállalati csoport. Miben bízik az IKM? Egyebek között abban, hogy az Európai Közösséggel kötött társulási szer­ződéssel felgyorsulhat az ipar szer­kezeti átalakulása. Megszűnik mintegy 1,4 milliárd dollár ipari export vámja, tehát már az idén több ipari termék jut vámelőny­höz. Ez 1,7 százalékkal növeli a konvertibilis exportot. A hágyo- mányos konvertibilis piacokon is van lehetőség a növekedésre, ám itt javítani kell a piac- és versenyké­pes potenciált. A belföldi piac stagnálása csök­kenti a válságba jutott vállalatok ki­bontakozásiesélyeit. Már a monetá­ris szabályozás sem segít. Sürgető, mondhatni, azonnali tennivaló a válságkezelés eszközrendszerének kialakítása. Igen ám, de hogyan? A tárca két­féle megoldási módot ajánl. Egy­részt lehetővé kell tenni, hogy a vál­lalatokat terhelő tartozások mér­séklődjenek, illetve megszűnjenek, másrészt olyan eszközök alkalma­zása szükséges, amelyek segítik a fej­lesztések mielőbbi megkezdését, a szerkezetváltást, a piacra lépés biz­tonságát. A tárca konkrét javaslattal is él. Azoknál a vállalatoknál például, ahol az állami vagy vállalati beruhá­záshoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség, kölcsöntartozás aka­dályozza a szerkezetváltást és a priva­tizációt, az adósságot át kellene alaki- tan állami tőkerészesedéssé. Azisjár- ható út, ha a kormány teljes mérték­ben, illetve részben leírja vagy átüte­mezi a tartozásokat. Ez a vállalati kör a magyar iparnak olyan stratégiai bázisa, amelyet fenn kell tartani. Mai, kilátástalannak tű­nő helyzetüket nem rossz gazdálko­dásuk, hanem a környezet negatív irányú megváltozása okozta. A kérdés most már csak az: mi lesz az iparpolitikai koncepció sorsa? Vagyis melyik lesz az erősebb: a pénz­ügyi vagy az ipari tárca? £ ^ Farmerrobot­fejlesztés Japánban rövidesen lármcrrobotot kezdenek kifejleszteni, hogy föl tudják venni a harcol az egyre súlyosabb me­zőgazdasági munkaerőhiánnyal—je­lentette be a tokiói mezőgazdásági mi­nisztérium. A gépezet kifejlesztése 1994-ben kezdődik majd meg. de 2010-remárbe is kívánják fejezni. Svájci alsóházi döntés A svájci parlament alsóháza nagy többséggel arra szavazott, hogy az or­szág csatlakozzék az Európai Gazda­ság Tér elnevezésű szerződéshez, amely az Európai Közösség és az Eu­rópai "Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai között szüntetné mega korlátokat. A döntés — amelyben a végső szót a december eleji népszava­zás mondja majd ki közbenső lépés lehet Svájc közös piaci csatlakozásá­nak útján. Lefülelt csempészek Az orosz belbiztonsági szervek ed­dig ölmiliiárd rubelt mentettek meg az ország számára. Ennyire tehető azok­nak a nyersanyagoknak az értéke, amelyeket az elmúlt hónapokban akartak kicsempészni Oroszország­ból, főleg a balti államokba. Hamisítók Virágkora Lengyelországban virágkorukat élik a hamisítók. A hamis százdolláro­sok, egymillió és ötszázezer zlotys bankjegyek után felvirágzott az autó- buszjegyek hamisítóinak üzlete is, de ezek, bár milliárdos kárt okoznak a közlekedési vállalatnak, csak gyenge kezdők a szeszes italok hamisítóihoz képest. Erdők mélyén rejtőző korsze­rű nagyüzemek állítanak elő becsem­pészett és hazai készítésű alkoholból „márkás” italokat, amelyek külsőre megkülönböztethetetlenek az eredeti­től. Legutóbb a népszerű cs kitűnő Johnnie Walker vált áldozatukká. Bevásárló­paradicsom Amerika egyszeriben bcvásárlópa- rádiósom lett a külföldiéi: számára a dollár árfolyamának meredek esése következtében, és ezt sok turista ügye­sen ki is használja. Például a brit láto­gatók 10-15 százalékkal olcsóbban vásárolhatják mega saját hazájukban készült exporttermékeket is az óceán t úlpartjánaz árlólyamelőny révén. A/ Égyesütí Államokban az értékromlás a külföldi számára olybá tűnik, mint­ha árkedvezményt kapott volna egy- egy árura, hiszen az adott terméket nem egyeseiben hazai értékének alig a feléért vásárolhatja meg. Legnagyobb kedvezmény Albániának Bush amerikai elnök megadta a leg­nagyobb kereskedelmi kedvezmény státusát Albániának. Az elnök szerint intézkedése segíthet a balkáni orszá­gok iegszegényebbikének a gazdaság fellendítésében, illetve a piacgazdasá­gi áttérésben, továbbá normalizálhat- ja Washington ésTirana kereskedelmi kapcsolatait. Az IMF 25 millió dollá­ros stand-by hitelt nyújt Tiranának a jövő évi gazdasági és pénzügyi kor­mánytervek támogatására. Lengyel lóárverés Paulo Guoci, az olasz divalkirály 235 ezer dollárt Fizetett a lengyelorszá­gi arabs paripák fejedelméért, Palbá- ert. A lengyelországi aukción több mint 30 hazai tenyésztésű, bizonyítot­tan tiszta vervonalú arabs ló talált új gazdára, összesen 848 ezer dollárért. Japán csomagolás­technika Rövidesen mintegy húsz japán fo­gyasztási szereket gyártó vállalat dob­ja piacra termékeit íebomló csomago­lóanyagban. A súlyos környezeti gon­dokat okozó műanyag helyeit cukor­nádból és más növényi anyagból ké­szítik az új csomagolószert, amely ugyan tetemesen esetenként 40 szá­zalékkal is növeli a termékek árát, ám a költségek és az árak az eladások felfutásával csökkenthetők. A brit ICI konszern technológiájával készült csomagolóanyagot a földön levő mik­roorganizmusok s/én-dioxiddá és viz- zé bontják le. nincs gond tehát a cso­magolószer utóéletével. »»»»»»»»»»V F ordítson r kezdőknek és profiknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom