Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
6. oldal, 1992. szeptember 1. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A tervezés Felületes szemlélő azt gondolhatná, hogy nemrég volt „tervgazdaságunk” legalább tervezni megtanított bennünket. Hát nagyon téved, aki ezt véli. Ez inkább „tervalku”- ra épült gazdaság volt. Mit jelentett ez? Azt, hogy a különböző üzemek, gyáregységek, trösztön belüli vállalatok elsősorban az előző évi számok alapján készítettek „tervet”. Mivel a pontos mérlegadatok március körül álltak rendelkezésre, az új tervek leghamarabb áprilisban, de gyakran csak májusban vagy júniusban kerültek, összeállítás után, jóváhagyásra. Az „tervezett” jól, aki olyan számokat írt, melyeket túl lehetett teljesíteni, de annyira nem voltak alacsonyak, hogy a felettes szerv megemelhesse azokat. Ehhez képest merőben más tervezésről esik szó e fejezetben. A vállalkozás terveinek 3 különböző szintjét különböztetjük meg. 1. A stratégiai terv. Ez választ kell, hogy adjon arra a kérdésre: — Hol helyezkedünk el a piacon? — Hová kívánunk előrelépni? Milyen erőforrásokat van módunk ehhez igénybe venni? Ehhez nagyon fontos figyelembe vennünk erősségeinket és gyengéinket, mint szervezetünk belső tulajdonságait, ugyanakkor a külső tényezők (pl. piacnövekedés, versenytársak lépései stb.) egyrészt lehetőségeket kínálnak, másrészt fenyegetik üzleti sikereinket, így ezt is felkészülten kell tudnunk kezelni. 2. Projekttervezés. A ma gyakran használatos „projekt” szó egy nagyobb, nem gyakran ismétlődő cél eléréséhez vezető feladategyüttest jelöl. Ilyen lehet pl. egy számítógépes feldolgozás bevezetése, egy több szinten végrehajtott vezetőképzés stb. Ezen projektek mindegyike hasonló tervezési, ütemezési és ellenőrzési módszereket alkalmazhat. Említsünk meg néhányat. a) kulcsesemény-tervezés. Végeredményben egy lista, ahol időrendben felsorolásra kerülnek a projekt legfontosabb eseményei és a kapcsolódó események. b) Mérloldkőtervezés. Ahol a fontos mérési időpontokig (pl. hónapvég, negyedév stb.) bizonyos százalékban elvégzett főbb és egyéb tevékenységek kerülnek felsorolásra. c) Vonalas ütemterv. Kitalálójáról Gantt-diagramként is ismert, ahol a tevékenységek elvégzéséhez szükséges időszakaszt egy vastag vonallal ábrázoljuk, igy láthatjuk a sorrend és időtartam változtatási lehetőségeit. d.) Hálótervezés. A projekt tevékenységei közötti logikai kapcsolatot is feltünteti, ugyanakkor alkalmas azon tevékenységsorozat meghatározására, mely az egész projekt megvalósításának időbeli korlátját (kritikus út) képezi. Ennyi módszer után térjünk rá a következő szintre. 3. A feladattervezés. A projektek feladatainak önálló tervezése általában az egyszerűbb módszereket (ütemterv, vonalas terv) követeli meg. Most tekintsük át azokat a feladatokat, melyeket végre kell hajtanunk bármely, az előzőekben említett tervezési módszert választjuk is. 1. Az elvégzendő munkák rövid leírása, beazonosítása. 2. A fenti munkák sorrendbe állítása logikai kapcsolatuk figyelembe vételével (hálótervezés esetén ábrázoljuk is a logikai kapcsolatot). 3. A feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások (szakember, pénz, gép, anyag, energia, információ stb.) megállapítása, az igénybevétel időpontjának meghatározása. 4. Az előrehaladás ellenőrzéséhez szükséges módszerek megállapítása, kidolgozása. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a menedzser saját munkájának tervezésére is. Néhány specialitást azonban megemlítenék, utalva az előbb felsorolt tervezési pontokra. a) Az első lépésnél különítse el a feladatokat három csoportba: el kell-kellene-lehetne végeznem. b.) A második lépésnél (sorrend) saját hatékonyságunk (pl. optimális útvonal a tárgyalási helyszínek között, vagyis időbeosztásunk) legyen a fő szempont. c) Az erőforrások ütemezésénél azok hatékony felhasználása legyen a döntő. Kiemelném az információ jelentőségét a menedzser munkájában. d) Ez ellenőrzési tevékenységet saját munkánkra vonatkozóan mi magunk végezzük el, ne hagyjuk a környezetre! Erről még bővebben kell szólnom, így legközelebb tekintsük át a menedzser irányítói feladatait. ÖNSEGÉLYEZŐ TSZ-MODELL Európai minta az átalakuláshoz Mezőgazdasági szövetkezeteink egy részében a tagság ragaszkodik a régi, megszokott formához, más szövetkezetek azonban keresik a szervezeti megújulás lehetőségét. A döntéssel még nem késtek el — majdani működési modell pedig több is akad azok számára, akik nem akarnak mindent újra föltalálni. Az egyik ajánlható nyugati, önsegélyezésen alapuló szövetke- zési forma, amelyről az utóbbi hónapokban mind többet hallani: a Raiífelsen. Önsegély, önigazgatás, felelősség Mi is voltaképpen ez a modell? Története a múlt század közepének Németországába vezet vissza, amikor a német mezőgazdaságban a földreformot követően — akárcsak most nálunk — számos olyan gazdálkodó jutott földhöz, akik sem megfelelő termelőeszközökkel, sem pedig kellő mennyiségű tőkével nem rendelkeztek. Egy Raiffeisen nevű községi polgár- mester ötlete alapján a nincstelen földbirtokosok egy csoportja szövetkezett, arra számítva, hogy ami nem megy egyenként, saját csekély erejükből, az megteremthető közös összefogással, egymás támogatásával, lényegében máig is érvényes három alapelv szerint. Az első: a szövetkezetbe tömörültek közös célokat határoznak meg, amelyekért anyagi eszközeikkel egymást segítve, a tagokért felelősséget is vállalva dolgoznak, s piaci fellépésüket is a közösség szolgálata jellemzi. Ez egyszóval az önsegélyezés elve. A másik: az önigazgatás, amelynek sarkalatos tétele, hogy a szövetkezet életébe semmiféle külső beavatkozást nem tűrnek, s nem is igényelnek. Alapszabályuk, szervezeti felépítésük, gazdasági döntéseik csak a tagság akaratától függhetnek. Végül a harmadik: a felelősség elve, amely a meghatározás szerint korlátolt, akár a kft.-k esetében. Azaz a tagok az általuk bevitt tőke mértékéig felelnek a szövetkezet gazdálkodásáért. 40 ország, 300 millió tag A Raififeisen-mozgalom Németországban, majd Ausztriában igen szép számú követőre talált az évtizedek folyamán. Napjainkban pedig már Európa-méretü mozgalommá szerveződött, saját csúcsszervvel, az úgynevezett Raiffeisen Unióval. Ez a testület a termelés hátterét megteremtő, az önsegélyezés alapján működő mezőgazdasági és a mezőgazdaságban érdekelt szövetkezeteket és kapcsolódó intézményeket tömöríti immár 40 országban, több mint 300 millió szövetkezeti tag érdekeiért fellépve. Az Unió kiterjedt segélyprogramokat készít és hajt végre a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében. Természetesen vannak országos egyesülések is, amelyek az állami és közéleti szervekkel hol együttműködve, hol vitatkozva töltik be a szövetkezetek érdekképviseletét, s a tagság közös fellépésének összehangolását is megszervezik a nagyobb hatás érdekében. Az önmagukat kereső magyar szövetkezetek jelentékeny részének is ajánlható ez az önsegélyező szövetkezeti modell, annál is inkább, mert e formát választva a nyugateurópai kisgazdaságok tapasztalatai könnyen egybegyüjthetők, értékelhetők és adaptálhatók a helyi viszonyokra. S. J. Valuták a feketepiacon USA-dollár 76—78 forint Német márka 50—53 forint Svájci frank 53—54 forint Osztrák schilling 7—7,50 forint A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. aug. 31. vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban devizanem angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz lira (1000) osztrák schilling portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona tr. és cl. rubel USA-dollár ECU (Közös Piac) A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMA! (BANKJEGY- ÉS CSÉKKÁRFOLYAMOK) Érvényben: 1992. aug. 31. devizanem angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank görög drachma (100) holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling (100) portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) 149,64 149,99 150,34 53,91 54,06 54,21 259,68 260,26 260,84 13,85 13,88 13,91 19,42 19,47 19,52 15,70 15,74 15,78 47,51 47,62 47,73 141,33 141,65 141,97 61,29 61,44 61.59 63,23 63,40 63,57 259,34 260,03 260,72 53,58 53,70 53,82 13,53 13,56 13,59 70,10 70.26 70,42 761.10 762,80 764,50 61,26 61.40 61,54 82.51 82,70 82,89 59,99 60,13 60,27 14,65 14,68 14,71 27,43 27,50 27,57 75.47 75,67 75,87 108,30 108,55 108,80 vételi közép árfolyam 1 egységre, eladási forintban 148,74 53,39 257,81 13,73 19.27 15.60 42.69 47,17 140,51 60,76 62.70 257,39 53,21 13,42 69.60 757,38 60,75 81.70 59,52 14,55 74,92 107,53 150.14 54,01 260.14 13,86 19,47 15,74 43,11 47,60 141,81 61.36 63,40 260.14 53.69 13,54 70,24 764,18 61,30 82,46 60,06 14.68 75.70 108,51 151,54 54,63 262.47 13,99 19,67 15.88 43,53 48,03 143,11 61,96 64,10 262,89 54,17 13.66 70.88 770,98 61,85 83,22 60,60 14,81 76,48 109,49 CSŐD A KECSKEMÉTVINNÉL — A VEZÉRIGAZGATÓ BIZAKODIK Kétszáz hitelezővel kell egyezkedni A Kecskeméti Borgazdasági Részvénytársaság legnagyobb tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség (az állam) 656 millió forint értékű alvó részvénnyel (75,3%), a tulajdonosok közt van 14 szövetkezet, 1 állami gazdaság, 4 kereskedelmi cég, 1 pénzintézet és 25 önkormányzat. Áz 1990 végén létrejött rt. idén április 8-án csődöt jelentett. Az ide vezető utat az egy hónapja vezérigazgatóvá kinevezett dr. Szabó Attila (11 éve dolgozik a Kecskemétvinnél, jogász és marketingmenedzser) vázolja fel: — A nyolcvanas évek közepén még 700-800 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel a cég a termelőktől, amelyet feldolgozott és értékesített. Árbevétele 2—2,5 milliárd forint volt évente. Még 1990-ben is nyereségesek voltunk, a részvénytársasággá alakuláskor. A múlt évet viszont már 195 milliós veszteséggel zártuk. — Mi okozta a törést? — A keleti piac megszűnése, amely a termékeink 30—40 százalékát vette föl. A vállalat szakembergárdája nem felejtett el egyik évről a másikra dolgozni, bennük nem kereshető a hiba. Jelenleg még az 1990-ben felvásárolt szőlőből készült borból a pincéinkben van 200 ezer hektoliter. Tavaly ősszel nem vásároltunk föl szőlőt, csupán bérfeldolgozásra és bértárolásra vállalkoztunk, amivel éltek is a termelők. Idén ugyanígy lesz. Egyébként tavaly 1 milliárd 300 millió forint volt az árbevétel-kiesésünk. A részvénytársaság 1 milliárd 120 millió forint tőkével alakult meg — a csődeljárás során 820 millió forint tartozást kell rendezni a hitelezőkkel. — Kik a főbb hitelezőik? — Az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank, az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség, a társadalombiztosítás — a többiek, mintegy kétszázan, általában beszállítóink. Az első egyezségi tárgyalást a napokban tartották meg, összesen kétszáz meghivót küldtek ki. Hatvannyolcán jelentek meg a hitelezők közül, negyvenen Írásban jelezték, hogy a Kecskemétvin szintén # Dr. Szabó Attila vezérigazgatónak vezetőtársaival egyszerre több feladat megoldásán kell dolgoznia. (Fotó: Gaál Béla) írásban előzetesen elküldött egyezségi ajánlatát elfogadják. Az első tárgyaláson nem született egyezség az adós és a hitelezők között. — Hitelezőinket hat kategóriába soroltuk, alapelvünk az volt, hogy a kis cégeket elégítsük ki leghamarabb és teljesebb mértékben. Egy példa: akiknek 500 ezer és 1 millió forint közötti összeggel tartozunk, azoknak a tőke 80 százalékát fizetjük vissza, a kamatok és a késedelmi pótlékok teljes, általuk történő elengedése mellett, mégpedig úgy, hogy az összeg felét év végéig, a második felét pedig jövő március végéig. Ez az ajánlatunk. A nagyobb hitelezőinknek a tőke 70 százalékát fizetnénk vissza, legkésőbb a következő év végéig. A legkisebb hitelezőknek, kisvállalkozóknak a teljes tőkét visszafizetjük. Tudni kell: csődeljárásnál egyezség csak akkor van, ha azt valamennyi hitelező elfogadja. A Kecskemétvinnél tartott első egyezségi tárgyaláson a jelen volt hitelezők beleegyeztek, hogy az rt. a legkisebb hitelezőknek már az egyezség megkötése előtt fizessen. Ez összesen 135 hitelezőt érint, akiknek 500 ezer forint alatti ösz- szeggel tartozik a Kecskemétvin. — Mi a fedezet a visszafizetésekre? — Ingatlanokat, pincészeteket értékesítünk. Legnagyobb hitelezőnknek, az OKHB-nek felajánlottuk a kecskeméti központi irodaházunkat a rövid lejáratú hitelek egy részének kiváltására. Javítani kell a marketinget, új piacokat kell keresnünk és vissza kell térnünk a régiekre. A FÁK országaiba már jelentős mennyiségben szállítunk üdítőket és borexportról is tárgyalunk. Romániában vegyes vállalatot alapítottunk üdítőgyártásra, az alapanyagot mi szállítjuk, a gyártás ott, Besztercén történik, az árut Romániában terítjük. Tehát vannak biztató jelek, amelyekre lehet alapozni. Szőlősűrítmény Amerikába való szállításáról is tárgyalunk. — A hitelezők mit válaszoltak az ajánlataikra? — A nagyok kevesellik a 70 százalékot, viszont a mi számításaink szerint ennél többre nem leszünk képesek a jövő év végéig. Ameny- nyiben nem fogadják el ajánlatunkat, akkor kérni fogjuk a visszafizetési határidő meghosszabbítását 1994—95-re. — Ha megegyeznek, van esély a gazdaságos tevékeny kedésre? — Én optimista vagyok. Van elképzelésem a vállalati szervezet átalakítására is, amely a költségek további csökkentését célozza meg, de a térségben eddig betöltött szerepünkről, az eddigi profilunkról nem mond le. Az új szervezet a jelenlegi 650 fő helyett körülbelül 400-zal működne, a létszámcsökkentés elsősorban az alkalmazottakat érintené. Az új formájában egyébként a részvénytársaság alkalmasabb lesz a teljes privatizálásra, az ÁVÜ tulajdonában lévő alvó részvények eladására, amire 1993 végéig sort kell kerítenünk. A Kecskemétvinnél tartott egyezségi tárgyalást újabb előzetes egyeztetések után újabb tárgyalás követi majd. A. T. S. A csődöt jelentő gazdálkodó szervezetek megoszlása és gyakorisága gazdálkodási formák szerint Bács-Kiskun megyében, 1992. január 1.—április 30. Gazdálkodási forma Megoszlás, % Aránya az azonos formába tartozó szervezetekből, % a) Összesen 100,0 4,1 Vállalat államigazgatási felügyelet 8,4 11,9 alatt álló vállalat önkormányzati, önigazgatású 1,3 9,1 vállalat 5,8 15,8 leányvállalat 1,3 20,0 Jogi személyiségű gazdasági társaság 51,0 5,0 közös vállalat 0,6 6,7 korlátolt felelősségű társaság 44,5 4,5 részvénytársaság 5,8 26,5 Szövetkezet 32,3 13,9 mezőgazdasági termelőszövetkezet 18,1 27,2 mezőgazdasági szakszövetkezet 3,2 17,2 egyéb szövetkezet 3,2 3,6 kisszövetkezet Jogi személyiség nélküli gazdasági 7,7 17,1 társaság 8,4 0,7 gazdasági munkaközösség 2,6 0,7 betéti társaság 5,8 1,3 a) A gazdálkodó szervezetek 1991. december 31-ei számához viszonyítva. Mérséklődik az infláció A Jegybanktanács ülése Ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank legfőbb monetáris irányító szerve, a Jegybanktanács. „ A testület — Bőd Péter Ákos, az MNB elnökének vezetésével — foglalkozott az ez évi monetáris folyamatokkal. Megállapította, hogy a folyó fizetési mérlegben az év eddigi szakaszában jelentős aktívum alakult ki, a külföldi működő tőke beáramlása továbbra is gyors, a múlt évi szintnek megfelelő, és növekednek a lakosság megtakarításai is. Mérséklődik — az előrejelzéseknek megfelelően — az infláció. Csökken viszont a bruttó hazai termék, emellett a jövede- lemosztás arányai az államháztartás terhére módosulnak. Ennek a következménye, hogy az államháztartás bevételei a tervezettnél kisebbek, hiánya pedig a jóváha- gyottnál lényegesen nagyobb. A Jegybanktanács célszerűnek tartotta, hogy az államháztartási deficit biztonságos finanszírozására minél hamarabb a magyar állam többéves lejáratú, újabb értékpapírokat bocsásson ki. A testület szerint az ez évi államháztartási deficit a pénzpiacról finanszírozható, ennek ellenére a hiány magas és növekvő mértéke a későbbiekben komoly aggodalomra ad okot. A következő években ugyanis a finanszírozási források mérséklődhetnek, és a nagymértékű deficit gátolhatja az infláció lassulását, a kamatok csökkenését, a megtakarításokat elvonja a reálbefektetésektől és ezáltal hátráltatja a gazdaság korszerűsítését, az egészséges növekedés megindulását. Mindezek alapján a Jegybank- tanács szükségesnek tartja, hogy az államháztartás jövő évi deficitje az ez évinél kisebb legyen. Ugyancsak kívánatos a nagy elosztási rendszerek reformja esetében az előkészítés és a bevezetés meggyorsítása.
