Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26 / 228. szám
MOZI, KISKUN TV, KTV 4. oldal, 1992. szeptember 26. MEGYEI KORKÉP SZEPTEMBER 27-ÉTŐL: Üj vasúti menetrend Idcn, a korábbi évek gyakorlatától eltérően, nem májusban, hanem most szeptember 27-én, vasárnap 0 órakor lep életbe a MÁV új belföldi menetrendje. Mint ismeretes, május 31-étöl csak a nemzetközi menetrend változott, ehhez most pótlékot adtak ki, amely az azóta bekövetkezett változásokat tartalmazza. A menetrend érdekessége: megszűnnek a távolsági személyvonatok és helyettük kisebb távolságra, kisebb befogadóképességű és gazdaságosabban üzemeltethető szerelvények közlekednek. Lássuk, mi változott Bács- Kiskun megyében. Mint említettük, a távolsági személyvonatok megszűnnek, helyettük Szeged- Cegléd viszonylatban az igényeknek megfelelő, kisebb egységeket közlekedtetnek, a jelenlegi csatlakozások biztosításával. A MÁV eleget tcszegy régi igénynek: hét végi napokon (szombaton és vasárnap) Szeged Bp. Nyugati pu. között új sebesvonatot közlekedtet, amely Szegedről 20.15-kor indul és 22.51 órakoréra fővárosba. Útközben Szatymaz, Kistelek, Kiskunfélegyháza, Városföld, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd állomásokon áll meg. * Visszafelé Budapestről a jelenleg 19.05-kor induló távolsági személy- vonat helyett új sebesvonat közlekedik naponta Szegedre. A vonat a Nyugati pu.-ról 19.40-kor indul és 22.23 órakor érkezik Szegedre, s útközben megáll az állomásokon. Változás történt a Szeged—Miskolc közötti vonatjáratok közlekedésében oly módon, hogy közvetlen összeköttetéssel a Miskolcról reggel induló és Szegedig közlekedő, illetve aSzegedről 15.20-korindulóésMis- kolcig közlekedő vonat közvetlen vonatrészt továbbít. A Miskolcról délután induló, valamint a Szegedről 5.20-kor induló gyorsvonatról Cegléden át kell szállni a közvetlen csatlakozó vonatra. Kiskunfélegyházáról reggel Pécsre, illetve este Pécsről Kiskunfélegyházára közlekedő sebesvonatokat Harkakötöny állomáson megállítják. Budapest—Kelebia között lényeges változás nincs. Többletszolgálta- tás viszont, hogy egyes nemzetközi gyorsvonatokon a belföldi utazást engedélyezik. Erre vonatkozóan az állomások, illetve a menetrend- könyv ad részletes információt. A jelen menetrendben Szolnok —Tiszakécske között közlekedő személyvonat (Szolnokról indul 18.30-kor, Tiszakécskére érkezik 19.15-kor) vasárnaptól Lakitelekig közlekedik. A vonat Szolnokról 18.25-kor indul és 19.16-kor érkezik Lakitelekre, ahol csatlakozást kap Kiskunfélegyháza felé. Ez a vonat indul vissza Lakitelekről 19.21-kor és 20.10-kor érkezik Szolnokra. A Lakitelek—Tiszaug között utazóknak jó tudni, hogy a tiszaugi híd felújítását várhatóan október végéig folytatják, emiatt a vonatok csak a hídig közlekedjek, azon gyalogosan kell áthaladni a híd másik oldalán álló szerelvényhez. Kecskemét Fülöpszállás között naponta új személyvonatpár közlekedik. A vonatok közlekedési rendje: Fülöpszállásról indul 17.55-kor, Kecskemétre érkezik 18.54-kor, vissza Kecskemétről indul 19.02-korés Fülöpszállásra érkezik 20.01-kor. A vasárnaptól érvényes változásokat bővebben a hivatalos menetrendkönyv tartalmazza (ára 130 Ft). Kiadják a területi menetrendeket is, 40 forintos áron. MÁV-igazgatóság Szeged Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ ÁLLÁST HIRDET hatósági feladatok ellátására Államigazgatási Főiskolát végzett egy fő részére. Elsősorban 25—35 év közti kecskeméti szakemberek jelentkezését várjuk. Érdeklődni lehet: Kecskemét, Munkácsy u. 15. Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ ellenőrzési és jogi osztály Telefon: 76/25-140 Dr. Kiss Ferenc osztályvezetőnél. 20/92 • l)r. I.ovas György mutatja a hallgatóknak a jubileumi kiállításon a/ általa felgyújtott regi nemzetiségi tankönyveket. Kiöl Rezsek Mónika (Tótszentmárton), majd Tórizs Ildikó (l.askó, Eszék mellett), Novinics Edit (Scmjénháza). (Gál Zoltán felvétele) A népfőiskola sajátos népművelési intézmény, főként az alsófokú iskolát végzett, 18- 25 év közötti parasztfiatalság továbbképzésére létesítették egyes országokban. Szervezett formája a skandináv államokban alakult ki. Nálunk az 1930-as évektől létesítettek népfőiskolákat. Baján a közelmúltban több mint tíz intézmény és magán- személy ült össze, hogy a városban mindenki hasznát szolgáló népfőiskolát alapítsanak. Az ötlet Katari ich Ferenc tői. a József Attila Művelődési Központ igazgatóhelyettesétől származik, aki magára vállalta a szervezési feladatokat is. A bajai népfőiskolának az a célja, hogy összefogja és koordinálja Bajának és vonzáskörzetének felnőttoktatását és nevelését. A koordináció az ismeretközvetítés valamennyi területére kiterjed, felvállal minden olyan nevelési, képzési és átképzési formát, amely az iskolarendszerű oktatásból kimaradt és hiányzik a felnőttoktatás rendszeréből. Keretet ad ismétlő iskolának, szakiskolai feladatoknak, átképzésnek és továbbképzésnek, az egeszségnevelésnek, főiskolán menedzserképzésnek és újságíróképzésnek. A tagoknak az volt a véleményük, hogy nem dániai és németalföldi példára kell megteremteni, hanem a magyar sajátosságokat kell figyelembe venni. Ennek alapján a három fő irányvonal a szakiskolai képzés, a munkanélküliek átképzése és az oktatásból kimaradt gyerekek tanítása. Ezután megválasztották az egyesület tisztségviselőit, akik négy évig társadalmi munkában látják el feladatukat. Az egyesület elnöke Komlós Sándor főiskolai adjunktus, elnökhelyettese Gál Attila, titkára pedig Katanich Ferenc lett. Vezetőségi tag: Molnárt) László, Gömöri Sándor és Héhn Gizella. Az egyesület évente legalább egy alkalommal programfüzet vagy évkönyv formájában ajánlatot tesz a város felnőtt lakosságának a népfőiskola programjáról. N. I. 25 éves a felsőfokú nemzetiségi tanítóképzés Baján Tudományos ülés a jubileum tiszteletére Kétnapos tudományos ülésszakkal emlékezett meg az Eötvös József Tanítóképző Főiskola a felsőfokú nemzetiségi tanítóképzés bevezetésének negyedszázados évfordulójáról. Amint dr. Fátrai Klára főigazgató csütörtöki köszöntőjében elmondta, a felsőfokú képzés bevezetése nagy előrelépést jelentett a nemzetiségek — melyek egyébként Baján és környékén nagyon sok településen élnek, elsősorban németek és bunyevác horvátok — anyanyelvének és hagyományainak megőrzésében. Dr. Rádli Katalin, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főelőadója bevezető előadásában szólt arról, hogy az ország lakosságának körülbelül egytizedet jelentő nemzeti és etnikai kisebbségek magas fokon történő képzése egybecseng az egész nemzet érdekeivel. Nyilvánvaló, hogy ez csak jól képzett nemzetiségi pedagógusok közreműködésével történhet. A bajai főiskola nemzetiségi tanszékén az idei tanévben 27 nemet és 15 szerbhorvát szakos hallgató tanul, köztük öt-öt óvodapedagógus. Nagy érdeklődést keltett dr. Rácz Fodor Sándor főiskolai docens értekezése, melyben azt kívánta bizonyítani — egyébként teljes sikerrel —, hogy Baján a nemzetiségi képzés egykorú a tanítóképző 1870-ben történt megalapításával, tehát éppen 122 esztendős, Petőcz Jánosné dr., tanszékvezető főiskolai tanár a nemzetiségi képzés felsőfokúvá válása óta eltelt negyedszázad történetét taglalta, kiemelve, hogy a hallgatói létszám még mindig nem érte el az igényeket. Nagy előrelépést jelent a nemet, illetve horvát lektor közreműködése az oktatásban. A tudományos tanácskozás csütörtökön délután és tegnap délelőtt szekcióülésekkel folytatódott. A német szekcióban előadást tartott Schneider Ágnes, a Magyarországi Németek Szövetsége, és Fran- kovics György, a Magyarországi Horvátok Szövetsége részéről. (Az utóbbi egyetemi tanár, a szövetség elnöke.) Vendégek érkeztek a lud- vigsburgi és zombori testvérfőiskolákról is. A bajai főiskola oktatói közül Manz Adél, Knáb Erzsébet, Johannes Túri, illetve meghívottként dr. Lovas György, az ortodox egyházközség elnöke tartott előadást. Európa vízi útja: a Duna—Rajna-csatorna • Kaja fontos állomás az európai vízi úton. Az ötlet nem új: a Vili. században Nagy Károly megparancsolta hadseregének, hogy egyesítse a két hatalmas, ellentétes irányba tartó folyót, az Északi-tengerbe ömlő Rajnát és a Fekete-tengerbe torkolló Dunát. A százhetvenegy kilométer hosszú Majna—Duna-csatorna szeptember 25-ei megnyitásával valóra váltak Nagy Károly tervei. Ez a csatorna az úgynevezett Duna —Rajna vízi út központi szakasza, s a Majna melletti Áschaffenburg- tól 677 kilométer hosszan húzódik addig, ahol a Duna belép Ausztriába. A munkálatokat a München központú Rhein—Main—Donau Rt. mérnökei és munkásai végezték. A most megvalósuló vállalkozás több évtized kemény munkájának az eredménye, amelynek során minden eddiginél több gondot fordítottak a környezetvédelemre. A Majnán huszonhét zsilipet építettek, a folyó egyik oldalát kimélyítették, lehetővé téve az egész éven át tartó, nagy hajók közlekedését is. A vállalat szabályozta a Dunát is: öt zsilipet épített. A csatorna központja a virágzó kikötővé alakított Nürnberg, ahol évente mintegy egymillió tonna árut rakodnak ki. A folyóparton fekszik a csatorna vezérlőközpontja is, egy csúcstechnológia felhasználásával készült ellenőrző berendezés, amely minden egyes zsilipet felügyel, figyeli a vízszinteket, s nyomon követi minden egyes hajó mozgását a csatornán. A vízi út építése 1926-ban kezdődött, a II. világháború alatt félbeszakadtak a munkálatok, majd az ötvenes években indultak meg újra. A fő problémát ekkor a számos tüntetést és egyéb akciót szervező környezetvédők és a csatornaépítők közötti ellentét jelentette, míg végül 1972-ben Reinhard Grebe környezetvédőnek köszönhetően a két tábor együttműködése megkezdődött. Ennek az együttműködésnek megvan a látható eredménye: átemelő csatornahidak helyett az új szakaszokon a csatorna békésen halad keresztül a zöld mezőkön. Partjain dús a növényzet és állatvilága háborítatlanul él. Közismert, hogy a vízen történő áruszállítás olcsó és energia- takarékos. Az első évben ötmillió tonna árut terveznek szállítani vízi úton — ez nyolc év múlva előreláthatólag megkétszereződik. Lényeges, hogy a Majna —Duna-csatorna épp idejében nyílik meg ahhoz, hogy segítse a kelet-európai országok megtépázott gazdaságainak fellendítését. A Reader’s Digest Válogatás szeptemberi számának e cikke minden idők legnagyobb vállalkozását, Európa új vízi útjának, a Duna—Rajna-csatornának a történetét ismerteti meg az olvasóval. A magyar zene története Ars Musica címmel új zenei sorozatot indít a TV 1, a Budapesti M üvé- szeti Hetek keretében—hangzott el a televíziós csatorna pénteki sajtótájékoztatóján. A produkció az államalapítástól a XIX. századig kíséri végig a magyar zenei élet fejlődését. Az egyes epizódokban természetesen megszólalnak azok az olasz, francia és német müvek is, amelyek hatottak a hazai zeneszerzőkre. A felvételek nem koncerteken, hanem korhű helyszíneken készültek, a szólisták és a közreműködő zenekarok a kornak megfelelő öltözékben és hangszereken adják elő a müveket. Az Ars Musica szellemi védnöke és műsorvezetője Rajeczky Benjamin zenetudós, aki röviddel a sorozat felvételét követően hunyt el, így a bemutatását már nem érhette meg. Az Ars Musica első részét tegnap sugározta a TV 1. KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 4, háromnegyed hat cs 8 órakor: TÖKÉLETES KATONA. Színes, mb., amerikai film. Csak 18 éven felülieknek. Árpád mozi: háromnegyed 6 és 8 órakor: DERMESZTŐ SZENVEDÉLYEK. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 órakor: TOKYO POP. Színes, amerikai film. Csa- lánosi Autósmozi: este 9 órakor: TÖKÉLETES KATONA. Színes, mb., amerikai film. Csak 18 éven felülieknek. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi; 6 és 8 órakor: ONLY YOU. . . TÉGED EGYEDÜL. Színes amerikai film. Stúdiómozi: 7 órakor: ÓMEN. Színes, amerikai film. Csak 18 éven felülieknek. KISKUN TV: 05 08: KÉPÚJSÁG. 08 12: AGRO-TV műsora. 12—24. KÉPÚJSÁG. KTV; 8.00 12.00: ATV- Víkend. Szórakoztató hét végi magazin 14.00—15.00: Képújság. 1992. IX. 27. (vasárnap) A mozik műsora azonos a szombatival. Kiskun Tv: 05 24: KÉPÚJSÁG. • Déva, háttérben a legendás „Magos Déva-vára". (5.) Az utolsó pillanatban, de csak kínkeservesen született meg a Romániai Demokrata Szövetség Hargita megyei jelöltlistája a szeptember 27-ei választásokra. Nem mintha más megyékben nem lett volna vita, vetélkedés, korteskedés, gyülésezés, virrasztás — de Hargita volt a csúcs, és a csata, amelynek eredménye sokakban hagyott keserű szájizt, alighanem folytatódik még, túlnyúlik a választásokon. Hargitától távol nehezen érthető a történet. Minél több résztvevőt hallgatott meg e sorok írója, annál bonyolultabbá vált a kép. De éppen mivel lesz még szó ezekről a vitákról, érdemes mégis legalább vázlatosan papírra vetni a történteket. Kezdődik pedig minden ott, hogy Romániában megyénkénti listás, arányos választási rendszer alapján jelölhetik ki a szavazók a képviselőket és a szenátorokat. Ez azt jelenti, hogy a lista első helyén (nagyobb lélekszámú magyar lakosság esetén: helyein) szereplő jelöltek megválasztása bizonyos, viszont minél hátrébb kapnak helyet, annál kisebb az esély. Ko- vásznában és Hargitán, a két magyar többségű megyében (75, illetve 85 százalékos ezekben a székely- ség aránya) választják a legtöbb magyar honatyát, de a sorrend itt is meghatározó. A háttér másik vonulata az a vita, amely az RMDSZ sorain belül, illetve bizonyos esetekben azon kívül folyik, mondhatnók némi leegyszerűsítéssel — alapvetően két iskola hívei között. Az egyik szerint a hatalommal szemben kivívott kompromisszumokon keresztül visz az eredményesebb út a magyar kisebbség jogainak megóvásához, míg a másik szerint ezeket éppenséggel az erélyesebb követelések, az önrendelkezés és az autonómia különböző koncepciói melletti bátor kiállás és sürgős mozgósítás érheti el - bár ez is váltja ki egyben a hevesebb román nacionalista-soviniszta ellenállást is. Mindkét gondolati iskola számos árnyalatban fejeződik ki, ezeket pedig különböző személyiségek tervezetei, nyilatkozatai, fellépései képviselik. A harmadik tényező pedig éppen Hargitán az, hogy még Cea- uíjescu idején átszervezték a régi • A ’89-es események szomorú emléke. Sírfa egy kolozsvári parkban. megyebeosztást. így szűnt meg a külön-külön Gyergyó, Udvarhely és Csík, hogy Hargita megyébe fogják össze a hármat. S míg az RMDSZ másutt megyénként szerveződik, itt ismét a csíki, udvarhelyi és a gyergyói „székekben” csoportosult a tagság. Csakhogy az előbb vázolt gondolati iskolák tekintetében korántsem volt egységes a három „szék” választmányainak álláspontja, ráadásul a városok és a vidéki tagság véleménye is eltért — az utóbbiak többfele inkább a „radikálisokhoz” húztak. Egyszóval elégedett ember aligha maradt a hosszú vita végén, és sokan tartanak attól, hogy a romániai magyar nyelvű sajtóban és a román televízió magyar adásában széles nyilvánosságot kapott vita esetleg nehezíti az RMDSZ választási mozgósítását. Hogy így lesz-e vagy sem, eldől szeptember 27-én. A vita hetei és hónapjai után most a kampány összefogása a szükséges, ha az RMDSZ meg akar maradni a magyarság egészének reprezentatív es országosan is számottevő képviselőjeként a politikai porondon, a parlamentben és a szenátusban. Baracs Dénes HETI SOROZATUNK Erdélyi utazás A listaállítás kínja Népfőiskolát alapítottak
