Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-21 / 171. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC 1992. július 215. oldal PH A PN-KALAUZ VENDEGE A patikus — aki időben lépett Az állami gyógyszertárak priva­tizációja immár évek óta késik, ar­ra hivatkozva, hogy nincs gyógy­szerészeti törvény. (Közben a hát­térben folyik a huzavona, hogy a majdnem megszületendő szabályo­zás kinek kedvezzen. (Ám azok a patikusok, akik arra várnak, hogy majd valamelyik állami gyógyszer- tárat fogják magánkézbe venni, lassan elkésnek, hisz egyre-másra nyílnak a magángyógyszertárak, s a piac tortájából egyre vékonyabb szelet marad. A megye — s talán az ország — legnagyobb forgalmú magán­gyógyszertára a kiskunhalasi Aranymérleg Patika, melyet a helybeli Pintér László hozott létre, társtulajdonban kolléganőivel, dr. Hajdú Lászlónéval és Baloghné Po­zsonyi Ildikóval. Mivel patikájuk létrehozása és működtetése úgy­szólván mindenben eltér attól, amit a gyógyszerészeti törvényter­vezet tartalmaz, különösen érde­kes lehet Pintér László példája és véleménye. — Amennyire tudni lehet, a tör­vénytervezet tartalmazza, hogy a patikák tulajdonjoga a gyógysze­rész személyéhez kötődjön. Ezzel szemben Önök társas vállalkozás­ban működnek, ráadásul úgy, hogy a tulajdonos Exist Kft. tagjainak többsége nem is gyógyszerész. — Egyrészt érthető, hogy a tör­vénytervezet az általános piaci ver­seny szokásaitól eltérő szabályo­zást tartalmaz, hisz a gyógyszerel­látás állami j-fejqdat, a patikákat nem lehet pusztán kereskedelmi egységekként kezelni. Az eddigi ta­pasztalatok viszont azt mutatják, hogy többféle tulajdonforma is életképes, tehát indokolt lehet. — Az Önök gyógyszertárának tulajdonképpen mi a státusa? — Hogy egy gazdasági társaság milyen tevékenységet folytathat, az a cégbírósági bejegyzéstől függ. Az Exist Kft. befoglalta a társasági szerződésébe a gyógyszer-kiskeres­kedelmet, s a cégbíróság így je­gyezte be. Az áru- és pénzforgalom tehát a kft. nevén fut. Az Aranymérleg Patika működési en­gedélye — melyet a megyei tiszti főgyógyszerész ad ki — viszont az én nevemre szól, az egészségügyi hatóságoknál szakmailag tehát én vagyok a felelős. Az előzőektől független dolog, hogy a kolléganő: immel egyben a káeftének is tagjai, • Az Aranymérleg Patika gyógyszerész tulajdonosai: Baloghné Pozsonyi Ildikó, Pintér László és dr. Hajdú Lászlóné. tehát társtulajdonosok vagyunk. Lehetnénk pusztán alkalmazottak is, amire szintén van példa. — Miért volt szükség ilyen bo­nyolult megoldásra? — Egy gyógyszertár beindítása — a hazai vagyoni viszonyokhoz képest — rendkívül tőkeigényes dolog, s nekünk nem volt elég pén­zünk. A jelenlegi beszerzési lehető­ségek mellett ugyanis aránytalanul nagy, s kereskedőszemmel nézve lassú forgású árukészletet kell tar­tani. Drága a felállítandó labora­tórium is, nem beszélve a nyilván­tartáshoz szükséges számítógépek­ről. Tízmilliós nagyságrendű ösz- szeg előteremtése pedig egyetlen személynek, aki korábban alkal­mazotti fizetésből élt, nem megy. — Önök hogyan vágtak bele? — Halason csak két, igen zsú­folt gyógyszertár volt, én az egyik­ben helyettes vezetőként dolgoz­tam. A város évek óta halogatta egy új üzlet nyitását, pénzhiány miatt. 1989-ben egy szakmai ta­nácskozáson hallottam, hogy le­hetőség van magánpatika indítá­sára. Kolléganőim, akik a kórház­ban dolgoztak, szintén úgy látták, hogy szükség volna egy gyógyszer- tárra a kórházban. Ott akartuk nyitni, de ezt a kórházi vezetés nem engedte. Végül nagyon jó he­lyen, a kórházhoz közel, a távolsá­gi buszmegállóval szemben talál­tunk alkalmas üzletet. A forgal­mas helynek is köszönhető, hogy nem állunk rosszul. — Ön tehát nem várt, pedig he­lyettes vezetőként számíthatott vol­na akár az állami gyógyszertárra is. Igaza lett. Mik a terveik? — Szeretnénk szakmailag és üz­letileg egyaránt jól végezni a dol­gunkat. A szegedi egyetemmel nemrég kötött szerződés alapján hallgatókat fogadhatunk gyakor­latra. Ez talán fémjelzi a szakmai munkánkat. A Felsővárosban, idősek által lakott, ellátatlan he­lyen szeretnénk egy fiókpatikát nyitni, ami csupán gyógyszerkia­dást végezne. Számításaink szerint ugyanis egy komplett patika ott nem tudna megélni. Adminisztra­tív gátak miatt egyelőre nem tud­juk megnyitni az üzletet. — Végezetül egy személyes kér­dés: Ön most üzletember vagy gyógyszerész? — Mindkettő, bár a táraasztal­hoz egyre kevesebb időm van oda­állni. Az árubeszerzés sok időmet foglalja le, hisz több mint négy­ezerféle árucikket tartunk, amiből körülbelül ezerötszáz a gyógyszer. Én elsősorban a szállítókkal tar­tom a kapcsolatot — több mint hatvanan vannak —, a konkrét szakmai munkát, a betegekkel és az orvosokkal való kapcsolattar­tást egyre inkább a kolléganőim végzik. Bálái F. István A GYÓGYSZER-KERESKEDELEM BIZTOSAN ÁLL A LÁBÁN Jó üzlet — romló feltételekkel Milyen üzlet ma a gyógyszer-kereskedelem? — Ezt tudakoltuk a Bács- Kiskun Megyei Gyógyszertári Központnál, amelynek új neve Calix Gyógy­szerellátó Vállalat. A kérdés már csak azért is aktuális, mert a cég kis- és nagykereskedelemmel egyaránt foglalkozik, s küszöbön áll a patikák priva­tizációja. Ráadásul a figyelő Top 200 összeállításából kiderült: a 10 legna­gyobb nyereségű hazai vállalkozás között ott van 3 gyógyszergyár, egy gyógyszer-nagykereskedelmi cég, a Hungaropharma, de a gyógyszer-kiske­reskedelemmel és -gyártással is foglalkozó Pharmafontana sem panaszkod­hat, hiszen tavaly adózott eredménye 348 millió forint volt. (Talán ezért is harcol érte mind a fővárosi önkormányzat, mind a Népjóléti Minisztérium.) A Calix gazdasági igazgatóhe­lyettese, Somodiné Fehér Julianna elmondta: a gyógyszerforgalmazás megfelelő megélhetést nyújt a vál­lalkozóknak, de romlanak a felté­telek. Először nézzük, vajon miért jó üzlet mégis, például a nagyke­reskedelem. A bizonyos értelemben privilegi­zált helyzetben lévő Hungarophar- ma, mint nagykereskedő, a gyógy­szer fogyasztói árának 4 százalékát kapja meg. Általában tőle vásárol­nak a magánpatikák és a gyógy­szerellátó vállalatok. Ez a cég ren­del nagy tételben a gyógyszergyá­raktól, és áthidaló készleteket is tart. A gyógyszertári központok a Hungaropharmától havonta egy­szer rendelhetnek és szállítanak. Am a gyakorlat — és a féléves Bacs-Kiskun megyei statisztika azt igazolja is —, hogy a Hungaro- Pharma a rendelésnek átlagosan 60-70 százalékban tud csak eleget Ez azt jelenti, hogy van olyan cikk, amiből semmit nem ad, más­ból a teljes mennyiséget. Ezért a ve­vőknek, így a Calixnak is, több hó­napos készletet kell tartaniuk. Jól­lehet, a nagykereskedelem abból állna, hogy eljut a gyógyszergyár­tótól a patikáig, a feladat fele-fele arányban megoszlik, ám a Calixnál és társainál jelentkezik a készlete­zési költség, míg a Hungaro- pharmánál marad a teljes 4% árrés. Nagykereskedelmi engedéllyel a Calix is rendelkezik, köt is szerző­dést gyárral, magánpatikával, de a Hungaropharma jobb feltételeket tud adni. Ugyanis a 27%-os kiske­reskedelmi árrés — ebből kell meg­élnie a gyógyszerforgalmazónak — teljes egészében a magánpatikáé marad, míg a gyógyszerellátó vál­lalat levesz belőle 5 százalékot, sa­ját költségei fedezetére. Ráadásul a patikáknak készletezniük sem nagyon kell, hiszen a kecskemétiek kétnaponta, a megye többi telepü­léseiről hetente rendelhetik a gyógyszerutánpótlást. Am ez a nagykereskedelmi tevé­kenység is csak 1989 óta lehetsé­ges, s igazából akkortól ért valamit a gyakorlatban, amikortól a gyár­tó cégek szocialista piacai össze­omlottak. Ekkor álltak csak szóba a kisebb vevőkkel. De egy rende­lettervezet — amit eddig nem fo­gadtak el — idén, júliustól megtil­totta volna a közvetlen gyári ren­delést, ami nem kifejezetten a piac- gazdaság felé tett lépés. — Es melyek a romló feltételek, amit említettünk? Az árrés, idén februárban 28 %- ról 27%-ra csökkent. Tavaly a tör­vény értelmében a nyereségadó 80 százalékát lehetett visszatartani és a cégnél felhasználni. Idén már csak 40 százalékot, jövőre várhatóan semmit. Egyértelműen csökken a gyógyszerfogyasztás — kevesebbet költ a lakosság, és kevesebbet ír föl az orvos is. Az egyéb gyógyászati termékek kereslete is visszaesett a pénzszűke miatt. Gondokat okoz­hatnak a tervezett lépések, mint amilyen a nem lineáris árrés, vagy ugyancsak az árrésnek a kisker.— nagyker. közötti 27:4 aránya 22,3:8,7-re változna a kiskereskede­lem, tehát a patikák kárára. Persze, mindezekkel együtt is az igazgatóhelyettesnek az a vélemé­nye: mind a Calix, mind a magán­gyógyszertárak biztosan állnak jö­vőre is a talpukon. Váczi Tamás JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról Az MRP a munkavállalók ál­tal létrehozott, önkormányzattal rendelkező jogi személy. Meg­alakulásához szükséges, hogy a társaság munkavállalóinak leg­alább 40%-a a szervezet megala­kulását az alakuló közgyűlésen kimondja, létrehozza alapszabá­lyát és megválassza ügyintéző, képviselő szervét. Fontos megje­gyezni, hogy egy munkavállaló csak egy szervezetben vehet részt. A megalakulást követően a szervezet bírósági nyilvántar­tását kell kérni, ugyanis a szer­vezet a nyilvántartással válik jo­gi személlyé. Az MRP-szervezet legfőbb irányítótestülete a tagok összességéből álló közgyűlés, va­lamint a közgyűlés által válasz­tott ügyintéző szerv. A szervezet az eladásra kínált vagyonrészt hitel vagy részletfi­zetés igénybevételével, továbbá saját pénzforrás felhasználásával vásárolja meg. A hitelezőket vé­dő előírás szerint a hitelre vagy részletfizetés igénybevételével vásárolt üzletrészre jutó osztalé­kot a fennálló tartozás törleszté­sére kell fordítani. A hitel és részletfizetés nyújtásának feltéte­le, hogy a törvényben meghatá­rozott arányban saját pénzforrás is rendelkezésre álljon. A hitel és részletfizetés futamideje leg­feljebb 10 év, amelyből két év türelmi idő adható. Az állami vagyonkezelő szervezettől vásá­rolt vagyonrész megvásárlásához nyújtott hitel kamata azonos az Egzisztencia-hitel kamatfeltétele­ivel. A vásárlást követően az MRP ügyintéző szervezete a részt ve­vők részére részvényszámlát nyit, amélyen a részt vevők tu­lajdonába kerülő vagyonrész ér­tékét kell feltüntetni. A vagyon­rész akkor kerül a részt vevő dolgozók tulajdonába, ha a részvényszámlán szereplő összeg eléri a részvény, illetve a leg­alább 100 000 Ft összegű üzlet­rész névértékét. Amennyiben a szervezet vala­mennyi vagyonrész tulajdonjo­gát átruházza, az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, amely ha­tároz a szervezet megszüntetésé­ről és vagyonának felosztásáról. Adózás szempontjából kedve­ző feltételeket állapít meg a tör­vény, mivel az MRP-t kiveszi a társasági adó hatálya alól, igy a könyvvezetési szabályok is egy­szerűbbek, további kedvezmény az is, hogy vagyonrész vásárlása során a saját befizetés összege az összjövedelem 30 százalékáig levonható. Az ismertetett szabályok talán túlzottan bonyolultnak tűnnek, mivel önálló szervezet létrehozá­sával, működtetésével lehet meg­valósítani az üzletrészvásárlást, mégis összességében azt lehet mondani, hogy a törvényi sza­bályozás kedvező feltételeket te­remt a munkavállalók számára tulajdonosi jogaik érvényesítésé­ben. Természetesen, ehhez az is szükséges, hogy a munkaválla­lók megfelelő szakértelemmel kapjanak segítséget a szervezet létrehozásában és működtetésé­ben egyaránt. Dr. Jobbágy Lajos Megyebeli cégek a toplistán A Figyelő szerkesztősége idén is megjelentette a TOP 200 című kiadványát, amelyben a 200 leg­nagyobb hazai vállalkozás rang­sorát közli, elemzésekkel, külön­böző csoportosításban. Elkészült a lista a vagyon, a nettó árbevé­tel, a nyereség, a vagyonarányos nyereség alapján, külön összeha­sonlító táblák tartalmazzák az ipari, belkereskedelmi, külkeres­kedelmi cégek, szövetkezetek he­lyezését. Mindezekből számos érdekesség olvasható ki, ame­lyekre részben a lap elemzései is felhívják a figyelmet. Mi most, amikor a TOP 200-ból közöljük a Bács-Kiskun megyei vagy a megyével közvetlenül összefüggő regionális vállalkozásokat, egyúttal egy érdekes, nem egyedi jelenséget is kiemelünk: az „ezer sebből vérző” Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat a 200 között szerepel, miközben kivált belőle és kft.-vé alakult a tollfel­dolgozó, valamint a gépgyártó, szolgáltató egység. A 200 legnagyobb nettó árbevételű vállalkozás Ran 1991 gsor 1990 Név Szakágazat 26. — Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat gázgyártás, -elosztás 64. 68. ■ Tisza Füszért élelmiszer-nagyker. 108. 70. Vídia Rt. vegyesiparcikk-nagy­ker. 154. — Középmagyarországi Tejipari Vállalat tejipar 157. — Bácskai Húsipari Rt. húsipar 188. — Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat baromfiipar Az ipari termelés volumenindexei A hazai gazdaságban kulcskér­dés, hogy megálljon az ipari terme­lés visszaesése. A KSH adataira alapozott grafikon az ipari termelés volumenindexét mutatja. (Figyelő) 120 110­- A 100­- A 90 80 Eredeti adatok ’ \\a 70­- —— Szezonálisan korrigált * \\ ___/ 1 adatok V 60 50 _ (198& havi Étlap • KX} ' ___1______________1______ 1_______________1_____‘ 1989. január 1990 január 199L január 1992. január Kell az atom! Az atomenergiának a jö­vőben is szerepet kell játsza­nia Kelet-Európa és a Füg­getlen Államok Közösségé­nek. s a világ más térségei­nek energiaellátásában is mondta a francia ipari és külkereskedelmi miniszter Dominique Strauss Kahn szerint az energiának atom- erőművi előállítása nélkülöz­hetetlen az ózonlyuk miatt végbemenő légköri felmelege­dés további megakadályozá­sában. A hagyományos hő­erőművekből felszabaduló füst és gáz ugyanis hozzájá­rul a légköri szennyeződés­hez és az üvegházeffektus ér­vényesüléséhez, a további klímaváltozáshoz. Ellenvélemény Ukrajnából Az ukrán kormány, jelenle­gi felállásában nem fogja folytatni a reformokat vé­lekedett az AFP-nek adott nyilatkozatában Vladimir La- novo, a Kravcsuk elnök által menesztett ukrán gazdasági miniszter.’ Az ukrán vezetés nem akar végrehajtani na­gyobb lélegzetvételű privati­zálást, nem akarja, hogy az ukrán népből „tulajdonosok népe” váljék — fűzte a radi­kális gazdasági nézeteiről is­mert politikus. Német közlekedési koncepció A bonni szövetségi kor­mány ülésén megszületett az egyesítés óta az első, immár össznémet közlekedési kon­cepció. A hosszú távú terv. amelyet Günther Krause köz­lekedési miniszter terjesztett elő, 2010-ig összesen 493 mil­liárd márkát irányoz elő a szövetségi vasutak, közutak és vízi utak fejlesztésére. A terv egyik sarkalatos pontja a vasút reformja: 57 milliárd márkát csupán arra fordítanak, hogy a volt nyu­gatnémet Bundesbahn és a keletnémet Reichsbahn vona­lait „egybenövesszék”. A né­met vasúti fejlesztést ezentúl egyértelműen vállalkozási alapra kívánják helyezni, ami többek között azt jelenti, hogy a fuzionált kelet- és nyugatnémet vasutat privati­zálni fogják. Válságban az osztrák ipar Az osztrák állami ipar, az Austria Industries (AI) a ke­leti határnyitás, az onnan ér­kező olcsó konkurencia miatt van válságos helyzetben állítja Hugo Michael Sekyra vezérigazgató. Sekyra az oszt­rák televízió kerekasztal- beszélgetésében ehhez azt is hozzátette, hogy rövid időn belül fenyeget az AI 560 ezer munkahelyéből 50-100 ezer leépítésé. Lengyel munkanélküliség Egy hónap alatt, májusró' júniusra 2,4 százalékot emel­kedett Lengyelországban a munkanélküliség — jelentette a varsói központi statisztikai hivatal. Júniusban a munka- nélküliség elérte a 12,6 szá­zalékot, az állástalanok zá­rna 2 296 700 főre emelke­dett. Tájjellegű termékek védelme Az Európai Közösség me­zőgazdasági miniszterei brüsz- szeli ülésükön elfogadóik a tájjellegű, tipikus termékek védelmének elvét, a gyakorla­ti megvalósítás azonban nem ígérkezik könnyűnek. Az erre vonatkozó közösségi szabá­lyok értelmében az elfogadott tipikus termékeket tilos lesz más vidékeken, országokban előállítani. A jövőben azok­nál a termékeknél, amelyeket tájjellegűnek fogad cl a Kö­zösség, a borfajtákhoz hason­ló márkavédelmet biztosíta­nak. kezdőknek és profiknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom