Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
1992. július 21., 6. oldal PÉNZ-TÁRCA Mátkaság a kockázati tőkével — hozomány nélkül? Sorozatunk előző részeiben foglalkoztunk a kockázati tőke- társaságokkal és a kockázatmérséklő stratégiákkal. Az alapelv, hogy tudniillik nagy kockázatért elvárható az átlag fölötti nagy haszon, igaz. A kockázati tőkés azonban ennek az „egyenlegnek” az első tagjáért, a nagy kockázatért nem igazán lelkesedik. Elvárja, hogy az állam — cserébe a gazdasági struktúra korszerűsítéséért, a létesítendő új munkahelyekért. a majdan fizetendő tetemes adóért — maga is kockázatot vállal az innovációs folyamatokban. A fejlett piacgazdaságú országokban ezert alapítványok, s megpályázható, vissza nem térítendő támogatási konstrukciók segítik a kockázati tőke működését. (Emellett jelentős adókedvezményeket is élveznek a műszaki- és piacfejlesztésben nagy kockázatot vállalók.) Tudjak ugyanis, hogy e támogatások a rendszer egészét tekintve biztosan megtérülnek. Hazánkban, sajnos, ez a felismerés még nem érvényesül: a támogatási rendszerek nem épültek ki, s még az adókedvezmények sem biztosítottak. Bizonyos eredmények persze felmutathatok, csak ezeket a bürokrácia szövevénye jószerével éppen azok elől takarja el, akik a létrehozott intézmények, alapok, konstrukciók potenciális ügyfelei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság például milliárdos alappal rendelkezik az életképes, piacorientált ötletek, találmányok — kamatmentes vagy éppen vissza nem térítendő — támogatására. S tény, hogy alapítványok, köztük Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, segítik a műszaki fejlesztést a központi akarat meghatározta területeken, sőt, kockázati tőke- társaságok is működnek. Csakhogy mindez nem rendszerben, nem az egész gazdaság érdekeihez, igényeihez igazítva működik. A magyar kockázati tőketársaságokkal kapcsolatban „csak” két dolog kérdőjelezhető meg: az, hogy kockázatiak és az, hogy társaságok. Mert inkább befektetési társaságokként, már sikeres vállalkozásokba állami tőkét, pumpálva működnek, mintsem az innovációk, a műszaki fejlesztés patrónusaiként. Az alapok, alapítványok forrásaihoz hozzájutni nehezebb a hétköznapi halandónak, mint az örökmozgót feltalálni. A „forrásvidéket” megközelíteni kapcsolatokkal vagy kellő szakértelemmel és kapcsolatokkal rendelkező szak- tanácsadó szervezetek közvetítésével lehet. Ez önmagában nem is lenne baj, csakhogy így a támogatásra érdemesek tekintélyes hányada kiesik a „pixisből”, elvész az ötlet- és kezdeményezéskínálat sokszínűsége, csökken a rendszer működésének hatékonysága. Kockázati tőke, s kivált kockázati tőkés nem terem minden bokorban. A nagy nemzetközi kockázati tőketársaságok pedig nemigen kívánkoznak olyan terepre, ahol az infrastruktúra, a kormányzati szándékok nem méltányolják a gazdaságot élénkítő, megtermékenyítő tevékenységüket. Pedig a gazdasági élet minden felelős szereplőjének tudnia kell: ahol a tőzsde gyerekcipőben jár, ahol az átlag fölötti kockázat nem kap — legalább adókedvezményben kifejezett — elismerést, ahol bürokratikus útvesztők nehezítik a távlati célok meghatározását, ahol a támogatásra hivatott állami szervek inkább banki, mint rendeltetésszerű funkciókat látnak el — nos, ott kevés a remény a fejlett országokhoz való felzárkózásra. A tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol valóban működnek kockázati tőke- társaságok, ott az állam szerepe (preferenciákkal, forrásteremtéssel) az induláskor meghatározó volt. Mára azonban átadta helyét e társaságokban a magánbefektetőknek, akik azután újabb és újabb társaságokat hoztak és hoznak létre. Nyugat-Európában 10 éve még csak 30 kockázati típusú tőketársaság működött — ma már legalább 300! S az e társaságok által kezelt portfolió értéke, mintegy 30 milliárd ECU. Nem túlzás, hasonló folyamat végigvitelének hazánkban is adott a lehetősége. Csak végre fel kellene húznunk a jelképes futócipőt és a .világgazdaság élmezőnye után erednünk. Késedelem nélkül, mert félő, hogy eltűnnek a szemünk elől. Merth László Ferenczy Europress USURÁBÓL UZSORA? Legyen zálogház, de csak engedéllyel! Mégha pénzügyekről van is szó, kezdjük egy kis történelmi leckével! A régi rómaiak is ismerték már a kamat fogalmát. Az időszámítás előtti V. században a XII. táblás törvényekben már szabályozták a kamatlábat. Igaz, arról vitatkoznak ma a történészek, hogy évi 100 százalék (ez az újabb értelmezés) vagy évi 8 és fél százalék volt-e a kamat. Az azonban vitathatatlan, hogy az usura (kamat) szóból magyarított uzsora évszázadokon keresztül virágzott. Justinia- nus császár az i. sz. VI. században maximálta törvényben a kölcsön után járó kamat mértékét. Ez pedig általában 6 százalék volt. Az üzletemberek 8 százalékot, előkelők csak 4 százalékot köthettek ki. A különösen kockázatos, éppen ezért egyfajta biztosítást is magába foglaló tengeri szállítási kölcsön kamata lehetett 12 százalék. Nem engedélyezték viszont a kamatos kamatot, és a kamat nem haladhatta meg a tőkét. Fentiek tükrében talán másként hangzik az a vélemény, amejyet lapunknak nyilatkozva fejtett ki egy kiskunfélegyházi zálogház tulajdonosa, amikor kijelentette: „A napi 1 százalék kamat pedig a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető uzsorakamatnak.” Milyen szabályok vonatkoznak ma a zálogházakra — ezt tudakoltuk az illetékesektől. Mint dr. Bányai Endre, a Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun megyei igazgatója elmondta: a zálogházak működésére vonatkozóan szigorú szabályokat tartalmaz a banktörvény. Egyebek mellett például minimálisan 5 millió forint szükséges, vagyis nem elég a kft.-alapításhoz egyébként előírt legkevesebb 1 millió forint. Kell hozzá a bank- felügyelet engedélye — éppen az ellenőrizhetőség miatt — és az ügymenetnek is meghatározott előírásai vannak, amelyeket be kell tartani. Ha pedig nemesfémmel is foglalkoznak, akkor még a devizahatóság engedélye is szükséges. És szakképzett becsüst kell alkalmazni. A zálogházi tevékenység ugyanis nem más, mint jelzálog- hitelezés, ami bankári feladat. Csak itt nem egy ingatlant kötnek le, hanem beviszik és letétbe helyezik az adott tárgyat, amiért pénzt kap az illető. Az MNB információi szerint eddig két zálogház — Kiskunfélegyházán és Lajosmizsén — működik a megyében, de nem a banktörvényben előírt feltételek szerint. Igaz, ezek a vállalkozások korábban alakultak, mint ahogy a törvény megszületett, de a bejelentési kötelezettség és az előírások betartása így is vonatkozik rájuk. Miután a helyi önkormányzatok adták ki a vállalkozáshoz az engedélyt, lehet, hogy nekik is felül kell vizsgálni a korábbi döntésüket ... Az biztos, hogy a több hónapos előkészületek után, immár a törvénynek megfelelően megalakuló zálogházak érdekeit sértik a jelenlegiek, s hallani arról, hogy egy most létesitendő kecskeméti egység megfelelő jogi lépésekre készül. Ami azt a bizonyos kamatot illeti, az MNB megyei igazgatója is egyetért azzal, hogy a zálogházi kamat — a nagyobb kockázat miatt —--Tnagasabb lehet a banki kamatnál. Talán ezért is nem korlátozza a banktörvény a kamat mértékét. De a napi 1 százalék, ami egy évben 365 százalék ... Ez több mint a tízszerese a tavalyi 30 százalékos magyarországi évi kamatszintnek! V. T. Moszkvai brókeriskola A Moszkvai Központi Értéktőzsde brókeriskolát nyitott. Ez a volt Szovjetunióban az első olyan oktatási intézmény, amely tőzsdei alkuszokat képez. Az iskolának több mint 100 hallgatója van: brókercégek, kereskedelmi bankok, részvénytársaságok képvielői — a tőzsde alapitói. A résztvevők volt mérnökök, tudományos munkatársak, közgazdászok, akik hivatást változtatva brókerek akarnak lenni. Ez érthető is. A piacgazdálkodásra való áttérés időszakában. amikor a vállalatok gazdasági szabadságot élvezve önállóan szabályozzák pénzügyeiül a lőzsde iesz a fiiac legfőbb tenyi -.»i a pnvatizacio katalizátora, mely módszertanilag segít a részvénytársasággá alakulásban. A bróker pedig a tőzsde szerkezetének a legalapvetőbb tényezője. Az egykori Szovjetunióban eddig soha nem folyt értékpapírkereskedelem. A pénz és az értékpapírok alapvető része feltételes volt és nem mozgott aktívan. A különleges ismeretekre ma ezért van akkora szükség. A moszkvai értéktőzsde ezért kezdte meg a megfelelő szakemberek felkészítését. A tőzsde mellett megalakult egy módszertani tanács, melynek tagjai tapasztalt tudósok és szakemberek. A többszintes képzésben kerekasztal-megbeszélések, szemináriumok, az értékpapírpiac neves szakértőivel lefolytatott találkozók és előadások voltak. Az első szakaszt áprilisban, Moszkvában szervezték, s ezen a piacgazdálkodásra való áttérés általános kérdéseit vitatták meg. A Csernoviciben nemrég befejeződött második szakasz-, ban a szakemberképzéssel, foglalkoztak. A program szerkezetét ez határozta meg: kevesebb volt az általános vita, többet törődtek a brókercégek konkrét munkájával. Júliusban két héten keresztül tanulmányozták a Nyugat- Ukrajnából, Kazahsztánból, Uraiból, Moszkvából, Litvániából jött fiatal szakemberek a tőzsdei műveletek finomságait: hogyan kell megállapodást kötni, könyvelni, ellenőrizni, mit jelent a brókerek gesztusnyelve, hogyan lehet figyelemmel kísérni a részvények árfolyamát. . . Egyszóval számos kérdés merült fel, melyek mindegyikére kimerítő választ kaptak a résztvevők. — A brókerekkel szemben igen magasak a követelmények — mondja Anatolij Gyerjabin professzor, a közgazdaságtudomány doktora. — A bróker kifogástalanul becsületes, kitűnő szakember, akikben az ember ugyanúgy megbízhat, mint legközelebbi rokonában. Ugyanakkor közvetít az eladó és a vásárló között. A brókernek fizikailag erősnek, állóképesnek kell lennie, jó idegekkel, erős hangszálakkal kell rendelkeznie, hiszen egy nap alatt rengeteg alkut köt, több ezer pénzügyi műveletet hajt végre, számos könyPÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC ÍGY LÁTJA EGY FALUSI BANKÁR: „Még nem jött el az igazán jó hitelnyújtások ideje...” • Halászná Kovács Éva: a gázvezeték-építés során ügyfelünk lesz az egész falu. (Farkas P. József felvétele) Az OTP dunavecsei fiókja élére 1992 tavaszán új vezetőt neveztek ki. A négyezernégyszáz lelkes, Duna melléki falucskában nem kellett bemutatkozni a pénzintézet új irányítójának. Halászná Kovács Éva dédszülei is Vecsén éltek. A fiókvezető iskolái elvégzése után hazakerült, és az akkor még körzeti feladatokat ellátó OTP-nél állt munkába. Később a helyi tanács pénzügyi csoportját vezette. Jól ismeri partnereit — a falu lakosait, és a banki munka sem ismeretlen számára ... — A cégünknél több esetben is találkoztam már „visszatérő” munkatársakkal. Akik szerencsét próbáltak másutt, de amint lehetett, ismét az OTP-nél vállaltak állást. Ön például a helyi önkormányzat gazdasági vezetője volt. Miért tért vissza? — Jól éreztem magam a szomszédban, községházán — kezdi válaszát Halászná Kovács Éva. — Talán az önállóság, a döntések, a kockázatvállalás felelőssége hiányzott. Ott ugyanis a testületek döntenek a pénzek elköltéséről, a befektetésekről. Az önkormányzatoknál dolgozó, jól felkészült szakembergárda más szempontok alapján szervezi a tevékenységét. Sokkal szélesebb az ügyfélkör, mint itt. Szerintem az OTP-nél a bank szigorú belső szabályzatai nem akadályozzák meg, hogy sajátos üzleti stílust alakítsunk ki. A személyiség is érvényesülhet! Ezért jöttem vissza és dolgozok itt szívesen .. . — Az utóbbi években a dunavecsei OTP sorra bukta el a pozícióit. Sokáig járási, majd körzeti fiók volt, most viszont már csak két kis községből — helyből és Apostagról — verbuválódnak a partnereik. — A települések pozíciói sokat változtak az elmúlt két évtizedben. Solt és Kunszentmiklós megerősödött. Sokáig városhiányos térségnek mondták a Duna melléket, most itt van fctj&js; Dun.aföldvár és Kunszentmiklós. A gazdasági fejlesztések dinamikája nagyon eltérő. Dunavecse elsősorban mező- gazdaságból élő falu. Manapság pedig nincs sok sikerélménye a farmereknek és a szövetkezeti gazdáknak. A megtermelt árut nyomott áron lehet csak értékesíteni. Más a bankok profilja is. Természetes, hogy az OTP üzleti politikája követi az átalakulásokat. Ma már Szalkszentmártonban, Solton, Kunszentmiklóson is eredményesen működik egy-egy fiók. Egyetértek változtatásokkal, hiszen azt vallom: a bank kéznél legyen! — Kis fiók, kis pénz, kis kockázat? — Még fél éve sincs, hogy visz- szatértem. Ha dicsekedni szeretnék, akkor sem tudnék nagy eredményekről beszámolni. Azt azonban elmondhatom, hogy ha más pénzével dolgozunk — és minden banki alkalmazott így van —, nincs kis és nagy bank. Mindenütt egyaránt fontos, hogy vigyázzunk! Betétállományunk valamivel több, mint 123 millió; a hitel 70 millió. Vállalkozóknál 41 milliónk van kint. Vajon sok ez vagy kevés? Ha meg akarjuk őrizni a partnereink bizalmát, szigorúan be kell tartanunk a pénzintézeti törvény előírásait, és természetesen a nagy múltú OTP belső utasításait. Én ezt látom fontosnak. Nem tagadom, hogy elég sok munkát adott az elmúlt időszakokban az adminisztráció rendbetétele. Sok-sok — korábban elmaradt — letiltást, föl- szólítást kellett kiküldenünk ... — A betétekkel ugyanakkor gazdálkodni is kell. A Biblia rossz sáfárnak mondja azt a szolgát, aki a rábízott egy dénárt elássa, nem gyarapítja a gazda vagyonát háromszor annyival.. . — A vállalkozás, a hitelnyújtás is a Bankosok feladatai közé tartozik. Nem is akarunk lemaradni. Szerintem Dunavecse mostani, legjelentősebb beruházásánál, a gázvezeték-építésnél — a lakások építési és szerelési munkáinál — szinte az egész község a partnerünk lesz. Vállalkozók, gazdálkodók is jelentkeznek időnként. Sajnos, egyelőre még nem jött el a fellendülés, az igazán jó hitelkérelmek ideje, bár a kamatok érezhetően csökkennek. Bízunk abban, hogy a mi községünkben is megindulnak a beruházások. Addig itt rendezzük sorainkat: felkészülünk! Farkas P. József A könyvpiac újdonságai M. Kundera: A regény művészete. (Mérleg sorozat) (Európa) — J. Attali: Az első nap a halálom után. (Európa) Molnár Tamás: A halalom két arca: Politikum és szentség. (Európa) — Ka- zuo Ishiguro: A főkomornyik szabadsága (Modern könyvtár) (Európa) — V. Giscard d’Estaing: Hatalom es élet. (Európa) — Játsszunk bluest. Orosz emigráns írók kisregényei. (Európa) — L. Tolsztoj: Anna Karenina. (Európa) — R. Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Tűnődések hétköznapi dolgokról. (Hétköznapi pszichológia), (Park Kiadó) — Saláták es előételek. (ízletes, friss, változatos saláták és remek előételek hetedhét országból. (Nova szakácskönyvek) (Officina Nova)— M. E. Lange Ernst: Szépítő természet. Ötletek es receptek az otthoni kozmetikához. (Officina Nova) — Paradicsom. A legjobb receptek — vásárlási tanácsok. (A föld ajándéka) (Officina Nova). velési okmányt tölt ki, elemzi a részvényárfolyam alakulását, előre meg tudja mondani mely részvények ára növekszik, illetve csökken. Nem véletlen például, hogy a New York-i tőzsdén a brókerek 45 éves korukra teljesen kimerülnek, szinte emberi roncsokká válnak, ugyanakkor milliomosok lesznek. A képzési szakasz csúcsát jelenti az „üzleti játék”. A résztvevők igazi szenvedéllyel vettek részt benne. Igaz, egyelőre még csak ismerkednek mindazzal, ami a tőzsdén vár rájuk. — A tőzsdemüveletek a piaci tevékenység legbonyolultabb fajtáját jelentik — mondta a játék végén Alekszandr Lucsin, az iskola egyik hallgatója, a hatékony Technológiák Egyesülés Gránit vállalatának igazgatója. — Az iskola segített a tőzsdei műveletekben való eligazodásban. Most én tanulok, majd azokat a brókereket küldöm el, akiket alkalmazni kivánok. Ha jómagam nem ismerem a piac finomságait, hogyan érthetném meg magamat brókereimmel. — AN — A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY- ES CSEKK-) ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. július 20-án. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 148,15 149,55 150,95 Ausztrál dollár 56,62 57,24 57,86 Belga frank (100) 250,61 252,94 255,27 Dán korona 13,52 13,65 13,78 Finn márka 19,04 19,24 19,44 Francia frank 15,43 15,57 15,71 Görög drachma (100) 41,94 42,36 42,78 Holland forint 46,23 46,66 47.09 ír font 138,52 139,82 141,12 Japán yen (100) 61,00 61,60 62,20 Kanadai dollár 63,81 64.51 65,21 Kuvaiti dinár 262,98 265,73 268,48 Német márka 52,16 52,64 53,12 Norvég korona 13.26 13,38 13,50 Olasz líra (1000) 68,53 69,17 69,81 Osztrák schilling (100) 734.17 740,97 747,77 Portugál escudo (100) 61,26 61,81 62,36 Spanyol peseta (100) 80,70 81.46 82,22 Svájci frank 58,55 59,09 59,63 Svéd korona 14,36 14,49 14,62 USA-dollár 75,91 76,69 77,47 ECU (Közös Piac) 106,19 107,17 108,15 MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAM Érvényben: 1992. július 20-án Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 149,40 149,75 150,10 Ausztrál dollár 57,13 57,28 57,43 Belga frank (100) 255,10 255,68 256,26 Dán korona 13,64 13,67 13,70 Finn márka 19,16 19,21 19,26 Francia frank 15,53 15,57 15,61 Holland forint 46,62 46,73 46,84 ír font 139,89 140,21 140,53 Japán yen (100) 61,43 61,58 61,73 Kanadai dollár 64,33 64,50 64,67 Kuvaiti dinár 264,87 265,56 266,25 Német márka 52,58 52,70 52,82 Norvég korona 13,36 13,39 13,42 Olasz líra (1000) 69,06 69,22 69,38 Osztrák schilling (100) 747.07 748,77 750,47 Portugál escudo (100) 61,53 61,67 61,81 Spanyol peseta (100) 81.90 82,09 82,28 Svájci frank 59,55 59,69 59,83 Svéd korona 14.46 14,49 14,52 Tr. és Cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 76,44 76,64 76,84 ECU (Közös Piac) 106,98 107,23 107,48 Nem üzletemberek, jöttmentek Robert Strauss, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete jöttmentek gyülekezetének tartja a nyugati üzleti élet Moszkvában sürgölődő képviselőit. — Moszkva mostanában a leginkább egy korabeli texasi olajvárosra emlékeztet, ott volt ennyi tolvaj és csaló — mondta a nagykövet. — A napokban személyesen zavartam ki a követségről egy tisztességtelen nyugati üzletembert és orosz kísérőjét. A szagukat sem állom az ilyen „üzletembereknek" — zárta le nem éppen diplomatikus nyilatkozatát az amerikai nagykövet. (AN)
