Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. július 14.. 5. oldal A PN-KALAUZ VENDEGE Vállalkozó-e a kórházi gazdasági igazgató? Ma, a terebélyesedő magánszférában igen kapósak a gazdasági szakemberek, különösen akik többéves gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek. A tulajdonos jól megfizeti őket, mert tudja: számá­ra ez így olcsóbb. Nincs tanulópénz, nincs betanulás miatti idővesz­teség. Az üzlet azonnal élesben megy. Mi kényszeríti akkor Nemes Jánost, a Bács-Kiskun megyei kórház gazdasági igazgatóját, hogy maradjon, s ott legyen vállalkozó, ahol ehhez talán nincsenek is meg a feltételek. Hiszen a sikert ma jórészt pénzben mérik. Márpedig egy költségvetési intézményben ... — Tényleg, a vállalkozók önöket is vállalkozóknak tartják? — Azok a kollégák, s sokan vannak ilyenek, akik az egészség- ügyi gazdasági igazgatói állásukat egy-egy, a szakmához közeli terü­leten dolgozó magáncég vezetői tisztére cserélték, s rögtön egy ele­gáns autóval és garantáltan magas jövedelemmel rendelkeznek, azok azt mondják, őrültek vagytok, hogy maradtok. Hát, ha eszembe jut az öreg Zastavám ... De én 21 éve dolgozom kórházban, 18 esz­tendeje mint gazdasági igazgató. Szeretek itt dolgozni, ebben a,sajá- tos szervezeti rendszerben. És az évről évre nehezebb körülmények között azt sem mondhatom, hogy unalmassá vált a munkám, hiszen a romló feltételek között talpon maradni, ez bizony feladat. — Hiányzik netán a betegek túl­nyomórészt jogos elégedetlensége, az egészségügyi dolgozók többnyire cáfolhatatlan kritikája, ami — s ez alól természetesen ez a kórház sem lehet kivétel — az egészségügyben kialakult állapotokat illeti? — A dolgozók, a betegek nem úgy esnek nekem, mintha minden bajért én lennék a felelős. Ebből gondolom, talán tudják, hogy igyekszem a magam területén meg­oldani azt, amit lehet. De mit tehe­tek akkor, ha a közszolgálati tör­vény, amelyik egyébként jó, előírja a 13. havi fizetést, s erre elő kellene teremteni 60 millió forintot... Vagy a szabadságok rendezése okozta feszültséget is említhetném. — Valóban, mit csinál a kórház, a gazdasági igazgató, amikor már az orvosnak a szükséges gyógysze­rek közt is mérlegelnie kell; adja, ne adja, mást adjon? — Magyarországon az egészség­ügy továbbra is állami feladat ma­radt, de nem allampolgari, hanem biztosítási jogon. Ám a kórházak fi­nanszírozásában még nincs semmi változás. Maradt a bázisszemlélet, függetlenül a szolgáltatás mennyi­ségétől, minőségétől. A finanszíro­zás nem követi az inflációt — 1993- ra még az idei 5 százalékos növeke­dés sincs a központi költségvetési tervben —, s a korábbi 42 ezerrel szemben tavaly már 48 ezer bete­günk volt. Tehát a szinten tartáshoz is óriási erőfeszítés szükséges. — Mik a lehetőségek? — Újra kell gondolni a kórházi működést. Szakítani a teljes önel­látással, és nyugati példák alapján privatizálni. Nem eladni, persze, hanem bérbe adni. A műszaki rész­leget átszervezni kft.-vé, s tőlük megvenni a szolgáltatást, de csak akkor, ha kell, s ha olcsóbbak, mint más vállalkozók. A mosoda átalakításáról egy svájci céggel tár­gyalunk, a takarítás privatizációját valószínűleg három osztrák cég közötti versenytárgyalás dönti el. Ezt a formát elsőként mi valósít­hatjuk meg idehaza. — A kórházi osztályok is bérbe adhatók? — Nem. De szervezetileg elkép­zelhető egy önálló hotelmenedzser, akinek az a felelőssége, hogy a ho­telrészben minden hiba nélkül menjen. Lehetséges a labor levá­lasztása, amelyik szintén önállóan, rendelésre dolgozik, mint nyuga­ton: a legkorszerűbb gépekkel, sok jól képzett asszisztenssel, kevés or­vossal. Elengedhetetlen viszont a kórházakban is a finanszírozási rendszer megváltoztatása, erre várhatóan jövő év közepén kerül sor. Remélhetőleg jobban előké­szítve, mint a mostani. Akkor min­den orvosi beavatkozásnak ára lesz, s az a kórház a nyerő, amelyik belül marad a szinten, vagy non­profit vállalkozás létére még nyere­séget is hoz. — Kicsit hazabeszél, amikor ez­zel azt mondja, hogy megnő majd a gazdasági vezetők szerepe ... — A kórház üzem, gyógyító üzem. A vezetői feladatok 80-90 százaléka gazdasági-szervezési jel­legű. S a végső megoldás a mene­dzserigazgatói poszt kialakítása. Az illető egyébként lehet orvos is. De ehhez előbb szervezett, színvo­nalas menedzserképzést kell beve­zetni. #< — Ön nemrégiben elvégzett egy ilyet, s nem sokkal később a kórházi gazdasági igazgatók egyesülete el­nökének választották. Persze, gon­dolom, nem ettől lesz menedzser va­laki ... Valóban, jóllehet a tízhónapos képzés nyugati tematika alap­ján, ott kiképzett szakemberek ve­zetésével — hasznos volt. A vá­lasztott tisztségem révén pedig be­kapcsolódtunk az egészségügyi irányítás folyamatába. Ez a mi szűkebb szakmánknak, s remélhe­tőleg a kórházaknak is jó lesz. — Nem érez kísértést, hogy a teljesen maszek világban is kipró­bálja magát? Képletesen mondom: bár a lángossütő sokat keres, én nem akarok lángossütő lenni, ezt az ál­lásomat nem akarom föladni. De egy közvetlenül a gyógyítást szol­gáló kisvállalkozás megszervezése új, érdekes kihívás, és egy ilyen előkészítésében én is részt veszek. Váczi Tamás JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról Vannak jogszabályok amelyek­ről megalkotásuk előtt annyit be­szélünk és hallunk, hogy már szin­te hatályba lépésük előtt önálló életet élnek, mivel létrejöttüket je­lentős társadalmi igény indokolja, ugyanakkor széles körű vita köze­pette születnek meg. Ilyen jogsza­bály az 1992. évi XLIV. sz. tör­vény, amely a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szól, és a Magyar Közlöny 1992. évi 69. számában található. Az 1992. júli­us 24-én hatályba lépő törvény kedvező feltételeket teremt a mun­kavállalók tulajdonosi jogainak érvényesítésére, és újabb lendületet adhat a privatizációnak is. Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében a részvénytársaság, illet­ve korlátolt felelősségű társaság dolgozói a társaság részvényeit, il­letve üzletrészeit kedvezményes ke­retek között szerezhetik meg. Az MRP-ben azok a dolgozók vehet­nek részt, akiket a társaság legalább f I,örvényes munkaidő felében fog­lalkoztat, és a munkáltatónál mun­kaviszonya legalább 6 hónapja tennall. Természetesen a munkavi­szony megszűnése a dolgozó szem- pontjaból az MRP-ben való részvé- tehjogot is megszünteti. Az MRP-ben való részvételt a dolgozóknak írásban kell bejelen­tem a szervezőbizottságnak, a szervezet megalakulását követően pedig az ügyintéző és képviselő szervnek. A törvény a munkavállalók ré­szere további lehetőséget biztosít az állami vállalat, leányvállalat átalakulása esetén is, valamint az állami vagyonkezelő szervezet az elkülönült szervezeti egységének vagyonát is elvonhatja — a szerve­zőbizottság kérésére — társaság alapítása, illetőleg az MRP megva­lósulása érdekében. Az MRP létrejöttét, megalaku­lásának, működésének, megszűné­sének feltételeit a törvény részlete­sen szabályozza. Az MRP megalakításának első állomása a 3 fős szervezőbizott­ság létrehozása. A szervezőbi­zottságot akkor lehet megalakí­tani, ha a munkavállalók leg­alább 25%-a írásban bejelentette, hogy az MRP keretében vagyon­részt kíván szerezni. A szervező- bizottság a dolgozók képviseleté­ben eljárva, a vagyonrészüket el­adni szándékozó tulajdonosok­kal — az MRP megalakulása esetén — megállapodik az érté­kesítés feltételeiben. A szervező- bizottság a megállapodás teljesít­hetőségéről megvalósíthatósági tanulmányt köteles készíttetni. Ez tartalmazza azt, hogy a meg­állapodásban rögzített feltételek mellett a társaság pénzügyi hely­zete lehetővé teszi-e a dolgozók által megszerezni kívánt vagyon­részek vételárának és kamatai­nak törlesztését, valamint azt, hogy milyen mértékű tulajdoni részesedés és milyen névértékű részvények esetén valósítható meg a program. Ä szervezőbizottság a társaság által ellenjegyzett tanulmány bir­tokában hitelkérelemmel fordul­hat valamely pénzintézethez. A hi­telvizsgálat eredményeként a pénz­intézet hitelígérvényt állíthat ki, ezt követően pedig a tulajdonos nyilatkozatot tehet a részletfizetés elfogadására. Ezután a szervezőbi­zottság összehívhatja az MRP ala­kuló közgyűlését. Ehhez természe­tesen az is szükséges, hogy a társa­ság közgyűlése, illetve taggyűlése hozzájárulását adja. A hozzájáru­lás megadása eseten a társaság tag­jait az MRP részére felajánlott va­gyonrész tekintetében elővásárlási jog nem illeti meg. (A megalakulás, működés, meg­szűnés részletes szabályairól a kö­vetkező alkalommal fogok írni.) Dr. Jobbágy Lajos A CSÖKKENŐ KAMATLÁBAK NYOMÁBAN Erősödik a forint, csökken az infláció A nagy összegű, tartós betétek ka­matlába nálunk a közelmúltban még olyan takaros volt, hogy a kül­földiek is megfordultak utána. Már­mint a névleges, azaz a tényleges be­tétkamatlábak, de ha levontuk belő­le az inflációs rátát, már alig-alig ma­radt reálkamat, inflációt meghaladó bevétel, és akkor még nem számol­tunk a kamatadóval... A névleges betéti kamatot jóval meghaladta a bankok nyújtotta köl­csönök névleges hitelkamata. A ka­matkülönbözet 5 százaléknál is ma­gasabb volt, vagyis a bankoknak az inflációs ráta levonása után is ma­radt reálkamatuk, maradt mit a „le­vesbe aprítaniuk”. Már amennyi ben az adós kifizette a kamatokat és tör­lesztette a kölcsönt. Mivel azonban a nagybankok sok rossz követelést örököltek jogelődeiktől, s a KGST- piac összeomlása számos adósukat fizetésképtelenné tette, a kamatbe­vételek elmaradtak a várttól, s a kinnlevőségek egy részének vissza­áramlására máig sincs remény. A nagy kamatrésbe egy biztosítási díj jellegű költségelemet is beépítet­tek a bankok. Ettől a kamatkülön­bözettől remélik egyrészt a hitelezési veszteségeket fedező kockázati tar­talékalap létrejöttét, másrészt a ke­letkező kockázatok tényleges fede­zetét. A kockázatok ugyanis nagyok a dekonjunktúra, az erős importver­seny és a fizetési zavarok to vábbgy ü- rűződése közepette. A magas kamatoknak számos hátrányuk van. Mindazokat, akik nem remélhetik, hogy áruik, szolgál­tatásaik árát az infláció átlagos mér­tékének megfelelően emelhetik, visszatartja a befektetéstől, a kínálat növelésétől. A magas kamatláb ugyanakkor leszorítja a részvények és a fix kamatozású kötvények árfo­lyamát, s kedvét szegi a hosszú távú befektetőknek. Végül, de nem utol­sósorban a magas kamatok inflációs tényezőkké válnak. A hiteladósok ugyanis megkísérlik áraikban a ma­gas kamatköltségeket a továbbfel- használókra, illetve a fogyasztókra áthárítani. A Magyar Nemzeti Bank már az elmúlt esztendő utolsó harmadá­ban, szinte az inflációcsökkenés megelőlegezéseként, jelzésszerűen, maga is csökkentette a kamatlábait, s a kereskedelmi bankokat is rávette arra, hogy ha kismértékben is, de te­gyék ugyanezt. Most, hogy az inflá­ciós ráta már a tavalyinak a felét sem teszi ki, s tovább fokozódott a lakos­ság megtakarítási kedve, megalapo­zottnak látszik a kamatok — hitel­kamatok és betéti kamatok csök­kentése. Kik fogják megfizetni a kamat- csökkenés számláját? Vajon veszíte- nek-e azok, akik a mostani, alacso­nyabb kamat mellett takarék-, illet­ve bankbetétet nyitnak? Mindaddig, amíg a kormány és a jegybank fenn­tartja inflációellenes politikáját, s a forint stabilizálására és átváltható­vá tételére törekszik, nem járhatnak rosszul azok, akik a banki és állami értékpapírok hívei. Annál is inkább, mert a rövidebb lejáratok miatt új kamatfeltételek mellett vállalhatják e befektetési formát. Akik pedig hosszabb távra, s koc­kázatot is vállalva, részvényekbe vagy befektetési alapokba helyez­nek tőkét, azoknak a jó vállalatok piaci felértékelődése jelent védelmet a kedvezőtlen piaci fordulatok ellen. Bácskai Tamás A szankciók — aprópénzre váltva Június 3-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely szabályoz­za az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározatával kapcsolatos szankció­kat Kis-Jugoszláviával (Szerbia, Montenegró) szemben. A rendelet mellékletének ötödik pontja a pénz­ügyi kérdésekkel foglalkozik, s az alábbiakat tartalmazza: „5. Elhatározza, hogy egyetlen ál­lam se bocsásson a J ugoszlá v Szövet­ségi Köztársaság (Szerbia és Monte­negró) hatóságai vagy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban (Szerbi­ában és Montenegróban) működő bármely kereskedelmi, ipari vagy közüzfmi vállalat rendelkezésére semmilyen pénzeszközt vagy más pénzügyi vagy gazdasági erőforrást, es minden állam akadályozza meg, hogy állampolgárai vagy a területü­kön élő személyek ilyen eszközöket vagy erőforrásokat a területéről ki­juttassanak vagy más módon bo­csássanak az említett hatóságok vagy vállalatok rendelkezésére, illet­ve hogy bármilyen más pénzeszkö­zöket — a szigorúan orvosi vagy hu­manitárius célú és az élelmiszer-szál­lítmányokért való kifizetések kivéte­lével a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaságban (Szerbiában és Monte­negróban) levő személyek vagy in­tézmények számára átutaljanak;” Miután több jelzés is érkezett la­punkhoz, hogy a különböző bank ok­nál. pénzintézeteknél másként értel­mezték a leírtakat, tájékoztatásul és mert Magyarországon számos olyan vállalkozás működik, amelyben ju­goszláv tulajdonosok is vannak, kö­zöljük azokat a legfontosabb infor­mációkat. amelyeket a pénzügymi­niszter levele tartalmaz. Ezt egyéb­ként a nagybankok saját központjuk­tól, a takarékszövetkezetek a Nemze­ti Bankon keresztül kapták meg. Ennek értelmében kis-jugoszláviai (szerbiai és montenegrói) magánsze­mély devizabetétére befizetés, jóvá­íráselfogadható, amennyiben az nem áru ellenértéke, devizaszámláról készpénz kifizetése teljesíthető, de ki­vi teli engedély nem adható ki, deviza- számláról átutalás csak Szerbiába és Montenegróba nem teljesíthető. Jogi személyek esetében a deviza- számlán sem átutalás, sem készpénz- befizetés nem írható jóvá, annak ter­hére sem átutalás, sem készpénzkifi­zetés nem teljesíthető. Ez természete­sen a Kis-Jugoszláviában bejegyzett jogi személyekre érvényes, miután a Magyarországon alapított, részben vagy egészben j ugoszláv tőkével létre­hozott vállalkozások magyarnak mi­nősülnek, rájuk a magyar szabályok vonatkoznak. Itt a korlátozás annyi, ami minden más cégre is érvényes, hogy Szerbiába és Montenegróba, il­letőleg onnan ide nem teljesíthető át­utalás. Az idegenforgalmi devizaegyenleg változása 1992. január—április mf.Fl Forrás: KSH 24 milliárd dollár a FÁK-nak Az amerikai szenátus 76 szavazat­tal 20 ellenében jóváhagyta az Orosz­ország és a Független Államok Kö­zössége más tagországainak megsegí­téséről szóló csomagtervet. A szená­tusi határozat értelmében az. Egyesült Államok kormányát felhatalmazták 12 milliárd dollár befizetésére a Nem­zetközi Valutaalapba. Az összeg an­nak az összehangolt nyugati segítség­nek a része, amelyet a „kommuniz­musból a kapitalizmusba való átme­net” előmozdítására fordítanak. A nyugati államok összesen 24 milli­árd dollárt szánnak a FÁK támoga­tására. Az Egyesült Államok az. 1993- as pénzügyi évben 981 millió dollár­nyi közvetlen gazdasági és humanitá­rius segélyben részesíti a FÁK-ot és Kelet-Európát. Nyugati pénz keleti atomerőművek korszerűsítésére Az Európai' Közösség az év végé­ig 200 millió ECU értékű segélyt nyújt a,Kelet-Európában és a Füg­getlen Államok Közösségének terü­letén található atomerőművek biz­tonságosabbá tételére — jelentette be a közösség brüsszeli bizottsága. Az összegből elsőként (11,5 millió ECU-t) a bolgár kozloduji atom­erőmű biztonságának növelésére fordítanak. A létesítményt a hetve­nes években szovjet tervek alapján építették, és azóta számos meghibá­sodás keletkezett benne. Munkanélküliség az EK-ban Egyti7ed ponttal tovább nőtt és májusban átlagosan 9,5 százalékos­ra emelkedeli a munkanélküliség az Európai Közösségek tizenkét tagál­lamában közölte az EU ROSTÁ I intézet Luxemburgban. A munka­nélküliségi mutató 1991 májusában 8,6 százalékos volt, s 1988 novembe­re óta a legmagasabbnak számit írta a Reuter. A munkanélküliség az összes közös piaci államban emelke­dő tendenciát mutatott, különösen Portugáliában. Németországban. Belgiumban, Dániában és Nagy- Britanniában. Belgrádi sötét kilátások A május 30-án Belgrád ellen élet­be léptetett szankciók óta eltelt egy hónapot a legtöbb jugoszláv eég túl­élte ugyan, de a jövő kilátásai már sokkal sötétebbek egyebek ke zőtt ez olvasható abban a jelentés­ben. amelyet a szerb külkereskedel­mi minisztérium állított össze az em­bargó hatásairól. A jelentés meg­jegyzi: a nagyvállalatok igen nehéz helyzetben vannak; készleteik kilo gyóban és legtöbbjük minimális bér­rel hazaküldte dolgozóját. Megszó­laltatta a lap több nemzetközileg is ismert külföldi eég helyi képviselő­jét, aki az embargó miatti számos üzlet elmaradásán kesergett. Hétmilliárd márkát elcsaltak Csaknem 7 milliárd márkái, csal­tak el Németországban a kél évvel ezelőtti egyesülés óta törvénytelen pénzügyi tranzakciók során je­lentette be a berlini állami ügyész ség. Jelenleg 353 pénzügyi csalási esetben folytatnak vizsgálatot. • ezekben összesen több mint 6.8 mii liárd márka után nyomoznak idézi a hivatalt az amerikai UP1 hírügynökség. Az illegális tranzak dók egy része a volt kommunista országokba tartó fiktív exportból áll. Mint az ügyészség illetékese el mondta, 12 esetben vádat emeltek már. Ez mintegy 715 millió márkát érint. 134 esetben viszont az eljárás megszüntetésére kényszerüllek, mi­vel nem volt elegendő a bizonyíték Levegő a Lauda Áir-nek Tekintélyes partneri talált az anyagi gondokkal küzdő osztrák Lauda Air: a Lufthansa leányválla­lata, a Condor 26,5 százalékos ré­szesedést vásárolt az egykori autó- versenyző légitársaságánál. Az ügy­let 250 millió schillingbe került a Lufthansának ebből 50 milliót az ugyancsak Lauda-érdekeltségű ITAS utazási irodába fektetett. Áz együttműködés, amivel Lauda igen elégedett, minden területre kiterjed. Infláció — Szófiában Bulgáriában az. év első hat hónapjá­ban az inflációs ráta már meghalad­ta a 40 százalékot. A bolgár sajtó­ban megjelent szakértői vélemé­nyek szerint egyre kevésbé valószí­nű. hogy a Filip Dimitrov vezette kormány tartani tudja magát ahhoz az, ígéretéhez, amely szennt ebben az évben körülbelül 60 százalékkal növekednek majd a létfenntartás költségei. V Szerkesztette; Váczi Tamás kezdőknek és profiknak • Nemes János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom