Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

6. oldal, 1992. június 11. PETŐFI NÉPE Esőemberkék napja Szív-vonal Több mint fél évtizede kezdték el a megyei kórházban a 45. életévük előtt szívinfarktuson átesettek utódainak szisztematikus megfigyelését. Évente mintegy húsz új, negyvenöt évnél fiata­labb infarktusos beteggel kerültek — kerülnek ilyen kapcsolatba (is) a kardi­ológusok. A figyelemmel kísért — az örökletes tényezők révén esetlegesen veszélyeztetett — gyermekek száma ma már több száz. Közülük egyeseket — a kockázati tényezők együttes előfordu­lása miatt — félévenként, másokat há­romévenként ellenőriznek. A kutatás célja — mely egy országos program része — annak felderítése: mi­lyen mértékben befolyásolják az örök­lött hajlamot a szív és érrendszeri be­tegségek kialakulását. EGY NÉVTELEN LEVÉL NYOMÁN A sorstársak mosolyáért Unokája reggeliztetései szakítja fél­be váratlan betoppanásunkra kácsor Istvánná. Mentegetőző magyarázkodá­sunkkal — miért érkeztünk bejelentés nélkül — csak fokozzuk riadalmát. Névtelen levél nyomán indultunk ugyanis megkeresni őt. A leírtak tartal­mát, s Eszter asszony pontos címét a helyi polgármesteri hivatalban egyez­tettük, így jutottunk el a lajosmizsei Lehel utca takaros házába. Igyekszünk megnyugtatni: a névte­len levélíró — többek „nevében” — éppen áldozatkészségére, sorstársait segítő magatartására hívta fel a figyel­münket. (Bár magunk sem értjük, mi­ért névtelenül.) — Ééén, segítek?! — vált át csodál­kozásba a mozgássérült asszony. — Hogyan tudnék én segíteni bárkinek is a kis rokkantnyugdíjamból. Rajtunk a csodálkozás sora. Éppen ez az asszony ne tudná, hogy nemcsak anyagiakkal lehet segíteni? A félreértés rövidesen tisztázódik. Kácsor István- ríénák Természetes" MStfoMájává vált, hogy eljár sorstársa^ érdekében, intézi ügyeiket. Mint mondja, keresztény hite ösztönzi erre. S egy szerinte szinte önző indíték: — Szeretném ezzel bebizonyítani magamnak, hogy még nem vagyok tel­jesen leradírozva... Dunavecséről költözött ide, asz- szonylányához, amikor férje elhagyta. Maga sem hitte volna, vallja be, hogy ilyen gyorsan mizseivé válik. Most a helyi mozgássérült egyesület megte­remtésén fáradozik. Felkutatta a falu rokkantjait. Több, mint negyvenen vannak — mondja sóhajtva —, köztük egészen fiatal emberek is. Sorstársai, s a kecskeméti egyesület — amelyhez a lajosmizsei csoport tartozna —, őt sze­retnék elnökül. Tiltakozását — neki csak nyolc általánosa van, betanított varrónőként dolgozott — azzal hárít­ják el: ehhez nem iskolai végzettség kell, hanem szív és lélek! No és tájékozottság, tehetjük hozzá, megtudván, milyen ügyek elintézésé­ben jár közre, ad társainak felvilágosí­tást Eszter asszony. — Sokan nem tudták, hogy a közle­kedési támogatást ez évtől nemcsak az autós, hanem a gyalogos rokkantak is megkaphatják. El se akarták először hinni! A súlyadó elengedéséről és a kö­telező felelősségbiztosítás rokkantak­nak' ádhatá tártiögatásáfól'is volt, aki tőlem hallott először. Dehát ez nem az én érdemem, inkább másoknak a hibá­ja. Aztán, az sem igen köztudott, hogy a mozgássérült, ha nem megfelelő szá­mára a lakás — például nem tud benne Egészségkárosultak az esélyegyenlőségért • Kácsor Istvánná: Saját testi-lelki fáj­dalmamban az a vigasz, hogy másokat végighallgathatok ... . (Gaál Béla felvétele) tolókocsival közlekedni —, az átala-i kításhoz vissza nem térítendő köl­csönt igényelhet. Egy ilyen ügyet is, sikerült elintézni. Szabad idejében — hiszen elsősor­ban 'főhivatású nagymama — az ágyhoz kötött rokkant társait láto­gatja. — Saját testi-lelki fájdalmamban az a vigasz, hogy másokat végighall­gathatok, és a mosoly, amit ezért a sorstársaimtól kapok ... — szabó — Dr. Kenneth H. Cooper haj­dani amerikai katonaorvosnak, a nevével fémjelzett, s világszerte elterjedt egészségmegőrzési prog­ram megalkotójának egyik hazai követője szintén a hadseregben szolgál. Dr. Lehoczky László, a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgá­ló és Kutató Intézet belgyógyász főorvosa. Eddig hat előadást tartott a városi tisztiklubban — természetesen civileknek is — a Cooper-módszerről. Arra kér­tük, olvasóinkat is ismertesse meg — legalább vázlatosan — a módszer lényegével. — Igaz, hogy ettől vált fitté Amerika? — Meghatározó szerepe volt benne Cooper doktornak. De persze hosszú folyamat,eredmé­nye, hogy az Egyesült Államok­ban felére csökkent a szív- és ér­rendszeri megbetegedések száma. Divat, és bizonyos foglalkozások betöltéséhez munkaköri előírás lett a jó kondíció. A Cooper- módszer segít ezt elérni. — Hogyan? — Három fő területen kell bizo­nyos, pontosan lefektetett szabályo­kat betartani. A rendszeres testedzés mellett az ésszerű táplálkozás és a lelki egyensúly elérése biztosíthatja a tartós jó közérzetet. — Lesznek, akik erre máris azt mondják, mindez már a könyökű­^— Csakhogy óriási^félreértések vannak, a köztudatban, például a , testmozgást illetően. Csak olyan mozgásformák eredményeznek jobb kondíciót és védelmet a szív és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, amelyek a szervezet — a légzési és keringési rendszer — ma­ximális kihasználását igénylik! He­ti négy alkalommal fél óra intenzív mozgás például elég egy átlagem­bernek a jó kondícióhoz. A sem­minél persze az is több, ha valaki minden este sétál egy fél órát. Egy leromlott egészségi állapotú sze­mélynek éppen ez az elsőként java­solt testmozgás, melyet csak foko­zatosan követhetnek az intenzí­vebb formák. A Cooper-teszt el­végzése bárki számára megmutat­ja, milyen az erőnléte. • Az intenzív testedzés elkezdése előtt a szervezet pillanatnyi teherbí­ró képességének felmérésére mindenképpen tanácsos az alapos belgyó­gyászati kivizsgálás — javasolja Lehoczky doktor. (Straszer András felvétele) — Miből áll ez a teszt? — Ha valaki 12 perc alatt letud futni két mérföldet (3,2 kilomé­tert), egészségesnek mondhatja magát. Az életkortól függően ki- sebb-nagyobb mértékben módosul ez a követelmény. A különböző sportok egy pontrendszer segítsé­gével egymásba „átválthatok”. — Akik nem jutnak el az ön elő­adásaira, honnan tudhatnak meg bővebbet a módszerről? — Cooper doktor könyve, A tö­kéletes közérzet programja, Buda­pesten a Medicina könyvesboltjá­ban még kapható, de bizonyára megtalálható a könyvtárakban is. Sz. K.-— Ha bármely munkahelyen lét­számleépítésre kerül sor, elsősorban a csökkent munkaképességűeket küldik el. És az is biztos, hogy éppen hátrá­nyos helyzetük miatt ők lesznek azok, akik utoljára jutnak munkalehetőség­hez. Egy olyan világcég például, mint Törvényben megerősített esély- enyenlőséget szeretnének elérni az egészségükben károsodott emberek. A lengyel, cseh és szlovák, illetve ma­gyar sorstársakat tömörítő egyesüle­tek, társadalmi szervezetek küldöttei nemrégiben Prágában tartották a ke­let-európai rokkantak első konferenci­áját. — Azt szeretnénk közösen elérni, hogy a megváltozott munkaképességű­ek sorsáról ne részkérdésként, hanem egységes rendszerbe foglalva, törvény­ben szabályozva döntsenek — mondta Jackli István, a Megváltozott Munka­képességűek Országos Egyesületének elnöke. — Például úgy, ahogy teszik ezt az Amerikai Egyesült Államokban, ahol egyértelműen törvénybe foglalták: tilos a fogyatékosok és egészségkároso­dással élők hátrányos megkülönbözte­tése. Vonatkozik ez a közellátást szol­gáló helyekre éppen úgy, mint a mun­kavállalásra, az oktatásra. A két évvel ezelőtt elfogadott amerikai törvény ér­telmében meg kell teremteni az egészsé­gükben károsodott emberek teljes érté­kű beilleszkedését. A hazai mozgáskorlátozottak egye­sületeit Fekete Árpád képviselte a ta­nácskozáson: Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Ez évtől kezdve megszűnt a rokkan­tak „benzinpénze”, amely a gépkocsi­használat jellegétől függően kisebb vagy nagyobb összegű lehetett, s kizá­rólag az autóval rendelkező mozgássé­rültek juthattak hozzá. Helyébe az egy­ségesen évi 12 ezer forintos közlekedési támogatás lépett, amelyet — rászorult­ság esetén — a helyi polgármesteri hi­vatalok folyósitanak. Ezt a támogatást a „gyalogos rokkantak” is igényelhe­tik. Azok jogosultak rá, akiknek család­jában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 14 ezer 200 forintot, (bizonyos esetekben ez az összeghatár 25 százalékkal magasabb), továbbá or­vosszakértői vélemény szerint, mozgás­korlátozottságuk miatt nem képesek tö­megközlekedési eszközök használatá­ra. Az előbbi feltételek teljesülése mel­lett gépjárművük kötelező felelősség­biztosítási dijához is támogatást kérhet­nek a mozgássérültek. Ennek mértéke legfeljebb a 850 köbcentis személygép­kocsi után fizetendő,.egész éves biztosí­tási díjjal egyenlő. Újdonság, hogy az a hozzátartozó is igényt tarthat rá, aki a rokkantat rendszeresen szállítja az autójával. (A mozgássérültség tényét és a jövedelmi viszonyokat ebben az eset­ben is igazolni kell.) Ezt a támogatást is a helyi polgár- mesteri hivatalokban lehet kérni. A jegyző határozatával kell felkeresni a biztosítót, ahol a dokumentumot pénzként fogadják el, s az esetleg már korábban befizetett összeget visszatérí­tik. Parkolókártyát kaphatnak — szo­ciális helyzetüktől függetlenül — azok a mozgáskorlátozottak, akik tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak igénybe venni, illetve nagyobb távol­ságot nem képesek gyalog megtenni. Ez nem ingyenes várakozásra jogosít fel a fizetőparkolókban, hanem a KRESZ egyes szabályai alól ad fel­mentést. A rokkant személy autója, illetve az őt szállító gépkocsi — akár taxi is — hosszabb ideig várakozhat például olyan helyen, ahol ezt egyéb­ként közlekedési tábla tiltja. A felsorolt támogatások iránti igényt határidő nélkül lehet benyújtani a polgármesteri hivataloknál. De aki — mondjuk tavalyról — nem rendelke­zik a szükséges orvosi igazolásokkal, s most kezd azok beszerzéséhez, legfel­jebb év vége felé jut jogos járandóságá­hoz. A megyében csak Baján és Kecs­keméten működő orvosszakértői bi­zottság ilyen célú vizsgálatára ugyanis négy-öt hónap a várakozási idő. • Lesz-e köztük valaha esélyegyenlőség? az IBM, mind több úgynevezett rehabi­litációs munkahelyet, bedolgozási lehe­tőséget teremt a rászorultaknak. A ki­mondottan pénzcentrikus amerikai vi­lágban biztosan kiszámolták, hogy elő­nyösebb, ha a rokkantak megdolgoz­nak a jövedelmükért, mintha segélyből, közpénzből tengődnek. Az anyagiak mellett emberileg, lélektanilag is az az előnyösebb. A Rákbetegek Országos Egyesületé­nek elnöke Mikoné Bodor Mária: — Három tárca — a népjóléti, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium — is foglalkozik a szellemileg is fizikai­lag károsodottakkal. A civil szervező­dések viszont már kidolgoztak egy egy­séges rehabilitációs törvénytervezetet. Egyelőre a köszönömön kívül más vá­laszt nem kaptunk erre a korántsem csak kisebbséget érintő elképzelésre. A rokkantsági járadékosok és rok­kantsági nyugdíjasok száma a múlt év­ben meghaladta a hatszázezret. Ha pe­dig elfogadjuk a nemzetközi statiszti­kát, hogy általában a lakosság tíz szá­zaléka valamilyen ok miatt rehabilitá­cióra szorul, nálunk egymillió embert érintene a régenvárt rehabilitációs tör­vény. Tízévesek szűrővizsgálata Huszonhárom település — a kecskeméti népegészségügyi és tisztiorvosi szolgalat felügyelete alá tartozó városok és falvak — tízéves gyermekei esnek át a közel­jövőben egy alapos egészségügyi felmérésen. A vizsgálat célja a szív­ós érrendszeri betegségekben ve­szélyeztetett gyerekek kiszűrése. A felmérés esetleges „melléktermé­ke” sem elhanyagolható: a tízéve­sek más, rejtett, csak később pana­szokat okozó betegségeire is fény derülhet. KITEKINTŐ Cooper doktor módszere A vietnami háborúban el­esett amerikai katonák haláluk után nagyobb szolgálatot tettek hazájuknak, mint a dzsungel­harcok során. Az erejük teljé­ben elhunyt fiatal emberek kór­bonctani vizsgálata deritette fel, hogy több mint 60 százalé­kuknak kezdődő szívkoszorúér megbetegedése volt... Ez hív­ta fel először a figyelmet az Egyesült Államok népességé­nek rossz egészségügyi állapo­tára. Nevezetesen egy Kenneth H. Cooper nevű katonaorvos, aki az eletét tette fel rá, hogy ezeken a viszonyokon változ­tasson. Rövidesen el is hagyta a had­sereget, mert annak nem állt érdelében, hogy a népbetegség megelőzésének, gyógyításának, rehabilitációjának kutatásait fi­nanszírozza. A betegeket in­kább rövid úton leszerelte, s he­lyükre egészséges ifjakat tobor­zott. Cooper doktor a civil szférá­ban folytatta a szív és érrend­szeri betegségek elleni harcot. Saját klinikát hozott létre Dal­lasban, ahol egy teljesen újfajta, preventív (a betegség megelőzé­sét szolgáló) orvosi agazatot in­dított be. Módszerének alapkö­ve, hogy széles körben, komoly ismereteket nyújt a kockázati tényezőkről, melyek — különö­sen együttesen előfordulva — előidézhetik a szív és érrendszer károsodásait. Kidolgozta a tes­ti-lelki egészség személyre sza­bott feltételrendszerét, a jó köz­érzet megszerzésének és meg­tartásának betartandó szabá­lyait. Negyedszázada indult tevé­kenysége azóta számtalan kö­vetőre talált, a Cooper-tesztet és módszereket Amerika-szerte klubmozgalom is népszerűsíti. (Összeállításunk fenti cikkében Cooper doktor egészségmegőr­zési programjának egyik hazai apostolát szólaltatjuk meg.) — sz — SEGÍTHETÜNK? Ha azt halljuk: mi, egészségesek a mozgássé­rültekre gondolunk először. Azokra, akik az egészségkárosodás látható jegyeit is hordozzák. Pedig legalább ugyanennyien — ha nem többen — vannak, akik első ránézésre egészségesnek látszanak, holott évek óta leszázalékoltán élnek. Mert szervezetüket jóvátehetetlenül megviselte a korábban végzett nehéz munka, vagy mert pazar­ERŐNLÉT-TESZT A tökéletes közérzet programja lóan bántak egészségükkel, amikor még bőviben voltak annak. Utóbbiak közül kerül ki a szív- és érrendszeri betegségek miatt rokkanttá válók többsége. Összeállításunk ezzel kapcsolatos írá­sai arról szólnak, milyen próbálkozásokat tesz­nek az orvosok, s mit tehetünk mi magunk, hogy ne kerüljünk majdan a csak látszólag egészséges rokkantak népes táborába. Az autista gyermekek nevelését megoldani hivatott otthon felépí­téséért fogott össze a megyei ön- kormányzattal a kecskeméti autis­ta gyermekek szüleinek közössége. Céljuk, hogy egy olyan intézményt hozzanak létre Kecskeméten, amely az egész megye „esőember­kéinek” rendelkezésére áll majd. Terveik szerint a bentlakásos in­tézményben speciális képzést nyújtsanak számukra a pedagógu­sok, akiket most készítenek fel a feladatra. Az autistaház felépítéséért hoz­ták létre az Esőemberkék Alapít­ványt, amelynek első jótékonysági, figyelemfelkeltő rendezvényére május 7-én került sor. Sokan meg­mozdultak a hívó szóra, hogy se­gíthessenek. A megyei művelődési központ ingyen bocsátotta a jóté­konysági nap rendelkezésére a há­zat. Számos képzőművész — hely­béliek és mások — munkáikat ad­ták, amelyeket a Kecskeméti Kép­tárban rendezett aukción vásárol­hattak meg a gyűjtők — a képek árával is az autistaház létrejöttét, majdani felszerelését gazdagítva. Hét fiatal popcsapat éjfélbe nyúló koncertjének bevételét ajánlotta fel. A nap szakmai programjában Szeleczki István gyógypedagógus, a helyi autistacsoport vezetője a kecskeméti eredményekről, ta­pasztalatokról számolt be. Elmondható, hogy jól sike­rült a nap, amely az „esőem­berkék” gondjaira — és távla­taira — kívánta felhívni a fi­gyelmet. A segítség azonban to- vábra is elkel. Ezért kérik a rendezők, hogy azok a magán- személyek, közösségek, cégek, amelyeknek módjukban áll a legcsekélyebb segítséget is nyúj­tani az autistahaz felépülésében, a Nyíri úti speciális iskolában keressék meg Szeleczki Istvánt (tel.: 76/28-075). Az autista gyermekekkel foglalkozó peda­gógusok szívesen fogadnának olyan adományokat — hangsze­reket, játékokat is, — amelye­ket a gyermekek képességeinek fejlesztésére lehet fordítani. Pénzadományokat a Bács- Kiskun megyei autistaház fel­építésére nyitott számla javára lehet befizetni: „Esőemberkék” Alapítvány; MNB 259-98009/ OTP 597-030455-5. Komlós József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom