Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. május 5., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Az üvegfestés mestere Idős embernek képzeltem Holtság Károlyt. Mindössze harminchat éves. Csak mikor műhelyébe léptem, s szem­ben találtam magam a templomokból, palotákból ismerős remekekkel, ólom­keretbe foglalt színes ablakokkal, ak­kor döbbentem rá, hogy sok évszáza­dos mestersége csalt meg, annak „élet­korát” vittem át az alkotóra. Nem túl­zás így nevezni őt, hiszen ami a kezéből kikerül, magas esztétikai értékű. Egy- egy munkája üvegdarabkák százaiból áll össze, amelyek ábrázolnak és elva­rázsolják a fényt. Holtság Károly üveg­festő, díszműüveges. A tizenharmadik századi, román stílusú templomokban már megtalál­hatók az ólomkeretbe foglalt ablakok — mesélte. -— Egyesek vélekedése sze­rint — én is közéjük tartozom — az üvegkészítés akkori korlátainak kö­szönhető ennek a technikának a kiala­kulása. Valaha ugyanis nem tudtak nagy síküvegtáblákat előállítani, csak olyan harmincszor negyven centiméte­reseket, fúvással, szélvágással, szétterí­téssel. így azután ha nagy ablakokat akartak, ezeket össze kellett valami­képpen toldaniuk. Erre volt jó az ólom­kéret. Az ezerkétszázas években már ismert volt az alapanyagában színezett üveg, amelyre rájött még a festés, ami­vel árnyalatokat, tónusokat lehetett elérni; a kontúrokat is a festés adta. A későbbi korok egyházi és világi épí­tőművészete egyaránt alkalmazta az ólomba foglalt ablakokat, amelyekkel nagy hatást lehet elérni. Holtság Károly olyan vidéken nőtt föl, ahol a fogékony fiatal találkozhat a nemes mesterség alkotásaival: Eszter­gomban született, később Visegrádon élt. Megadatott neki a szerencse, hogy Tatár Miksa, az Iparművészeti Főisko­la tanára fölvette őt tanítványának, inasának. A mesternek nem más, mint az üvegfestőszakma világhíressége, Róth Miksa volt az útra bocsátója. Holtság úr a műhelybeli tanulóévek után a főiskola tantárgyaiból is letette a vizsgát. Foglalkozott — neves művé­szek pártfogoltjaként — szobrászattal, rajzzal, festészettel is, már képzőművé­szeti gimnáziumi évei alatt. — Leányfalun kezdtem segédként dolgozni Tatár Miksánál. Aztán Kecs­kemétre hívtak, pár évig alkalmazott­ként dolgoztam itt egy kisiparosnál, majd pedig öt évvel ezelőtt önállósod­tam, mert úgy éreztem, a tucatmunkák elvégzésénél többre vagyok képes. Je­lenleg már a kecskemétin kívül van egy műhelyem Visegrádon is, az ottani em­bereim a kolóniái- és rusztikus bútoro­Holtság Károly munkáit legutóbb a németországi Rüsselsheimben láthatták egy kiállításon. (Fotó: Straszer András) kát gyártó cégeknek készítenek sorozat- termékeket, ajtókba, ablakokba. Újab­ban van kereslet térelválasztókra és egyéb díszítő belsőtéri elemekre, sőt lámpákra és üvegképekre is. Hazai és külföldi, olasz, osztrák, német presszók­ba, borozókba is eljutnak a munkáim. A TifTany-üveget az különbözteti meg az antik színes üvegtől, hogy az alapanyagban úsztatják a színt — az árnyalatok váltogatják egymást —, aminek az a haszna, hogy az így készí­tett üvegből két darabka sem teljesen egyforma. Ez nagy lehetőségeket kínál a mesternek. A szakmai ős, Róth Mik­sa ilyen, Amerikákban gyártott üveg­ből csinálta legszebb munkáit — hal­lottam a kecskeméti utódtól. Jelenleg Magyarországon Karcagon állítanak elő ilyen alapanyagot, de ez azért nem az igazi Holtság Károly szerint. Amikor belekezd a munkába, legelő­ször is megnézi azt a teret, helyiséget, ahová a megrendelt alkotás kerül majd, és meghallgatja a megrendelő el­képzeléseit. Aztán vázlatot állít össze, s megmutatja a motívumokat. Ezt kö­vetően méretarányos műszaki rajzot készít; színvázlat is szükséges, ha festi és égeti a munkadarabot. Végül is a virág és egyéb motívumok minden egyes részletét kivágja papírból, s ezek alapján „szabja” ki üvegből, mindegyik részletet a megfelelő színűből, az ólom­keretbe kerülő munkát. Ha festi is az üvegdarabokat, akkor utána 650 fokon ki kell őket égetni. Befejezésképpen az egészet ólomba foglalja, leforrasztja, megtisztítja a kész munkát. Aki azt kí­vánja, hogy a megrendelt ablak stb. réginek látsszék, annak antikolja, va­gyis savval elveteti a keret fényét. — Nagyon örülök neki, hogy itthon és külföldön is növekszik a kereslet a munkám iránt — mondta Holtság Ká­roly. — Ez teszi lehetővé számomra, hogy fejlesszem a tevékenységem. A Petőfivárosban stúdiót hozok létre és ügyes kezű, üveget vágni tudó embere­ket veszek föl, s esetleg még tanulókat is. Az üvegfestő szakmai hírneve a ha­tárokon túlra is eljutott már, munkái közül a honfoglalás jeleneteit ábrázoló táblák Amerikában, más alkotásai Máltán, az ottani lovagrendnél találha­tók meg. Szombathelyen, Miskolcon templomokat, Budapesten egy palotát restaurált, s jelenleg is van ilyen megbí­zatása. Az igazi szakmai bravúrnak a templomok ablakainak helyreállítását tartja, hiszen ott az üvegfestés régi nagyjaival kell fölvennie a versenyt. Leginkább ilyen munkákra vágyik. Joggal büszke rá, hogy L. Szabó Erzsé­bet Munkácsy-díjas üvegművésznek ő a kivitelezője. — a. tóth — Szupergyors vasúthálózat épül Felére rövidül a menetidő Európában az Atlanti-óceán partjától az Uraiig 2010-re — hangzott el az európai országok vasúti szakembereinek értekezle­tén. A brüsszeli konferencián elmondták, hogy 2010-re készül el mind kelet—nyugat (Nagy- Britanniától a balti államokig), mind pedig észak—dél (Skandi­náviától Spanyolországig, Por­tugáliáig) irányban a 35 ezer kilométer hosszúságú gyorsvas­úthálózat. Ennek első nemzet­közi vonalai Londont, Párizst, Brüsszelt, Amszterdamot és Kölnt kötik majd össze. A má­sodik fejlesztési szakaszban Hamburg, Varsó, Budapest, Belgrád, Bologna és Barcelona szerepel. A 35 ezer kilométernyi háló­zat becslések szerint összesen 180 milliárd ECU-ba (223 milli­árd USA-dollárnak megfelelő összegbe) kerül majd. Az ipar termelési volumenindexei 1985 = 100,0 Eredeti adatott Szezonálisan t-orrigált adatok • A termelés csökkenése továbbra is a nagyobb vállalatok körében következett be. A kisebb létszámú szervezetek termelése (amelyek az ipar mintegy II százalékát képviselik) január—februárban is emelkedett. (KSH, 1992. ápr. 17.) RENDKÍVÜL NAGY A KERESLET Előrehozzák a Start-hitelt Bár a Start-hitel ez évre előirányzott részét a pénzintézetek és kereskedelmi bankok már kihelyezték, a nagy érdek­lődésre való tekintettel az idén további 2 milliárd forint áll a vállalkozók ren­delkezésére, mivel előrehozták a jövőre tervezett keret egy részének folyósítá­sát. Szatmári Tamás, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztériuma Közgazdasági Főosztályának vezetője az MTI munkatársainak elmondta: a kezdő magánvállalkozók finanszírozá­sát segítő kedvezményes kamatozású hitel iránt rendkívül nagy a kereslet. A német és a magyar kormány meg­állapodása alapján a magyar magán- vállakozók hitelfelvételét 100 millió márkás, összesen 4 évre szóló hitelkeret segíti. A magyar kormány ezt ugyan­ilyen nagyságú hitellel egészíti ki. Az eredeti elgondolások szerint ta­valy 40-40 millió márka, utána pedig évente 20-20 millió márka szolgálta volna e célt. Az óriási érdeklődésre való tekintet­tel a magyar kormányzat kezdemé­nyezte a német partnernél, hogy a jövő évre előirányzott 20 millió márkányi hitelkeretet hozza előre. A német kor­mány e kérést — költségvetési indo­kokra hivatkozva — nem tudta teljesí­teni. Az viszont várható, hogy az 1993 —94-re szerződésben rögzített hitelke­retet 1993-ban egy összegben bocsátja hazánk rendelkezésére. Az NGKM Magyar Nemzeti Bank­nál kezdeményezte, hogy a következő két évre előirányzott magyar forrás már az idén rendelkezésre álljon. Ez teszi lehetővé a Start-hitel folyamatos kihe­lyezését, így a vállalkozók hiteligényeit a pénzintézetek továbbra is fogadják. CSALÓKA VÁRAKOZÁSOK Csődök és új vállalkozások 1992-ről sokféle előrejelzés, jóslat látott napvilágot. Tavaly év végén sokan azt várták, hogy ez az év a „csődök éve” lesz. Már elmúlt a bűvös április 8-a, az öncsődök bejelentésének ha­tárideje és korántsem indult olyan sok csődeljárás, mint amennyit vártak. Ma egy újabb várakozás kapott lábra: inkább csak a felszámolások mennyisé­ge szaporodik, amire már az elmúlt évi több száz felszámolá­si eljárás megindítása is utalt. Ez a várakozás reális, de azt is figyelembe kell venni, hogy a bíróságok szakembergondjai és jelentős túlterhelése miatt ez a folyamat aligha tud gyorsan le­zajlani. Egyébként az eljárás az érvényes előírások szerint is több hónapos, hiszen a hitele­zők számára kiköt egy igénybe­jelentési időszakot, a bíróságok pedig a beérkezések sorrendjé­ben sorolnak, így valószínűsít­hető, hogy az idén megindított felszámolások nagy része áthú­zódik majd és csak a következő évben zárul le. Cégindítási csúcs Meg kell jegyezni, hogy ezek­nek az eljárásoknak az anyagi következményei lényegesen sú­lyosabbak, mint az öncsődöké, tehát a felszámolások elburján­zása igazán nem tartozik a kí­vánatos folyamatok közé. Az évindulás adatai azonban nemcsak ezt jelezték, hanem azt is, hogy az új vállalkozások to­vábbra is szaporodnak, ha nem is olyan mértékben, mint az év végi hajrában tapasztalható volt. A tavaly decemberi cégin­dítási csúcs részben áthúzódott idén januárra, aminek az volt az oka, hogy az 1992. január 31-éig bejegyzett új cégek még részesülhettek a tavaly érvényes adókedvezményben. Ennek ha­tására 1992. januárban csak­nem ugyanannyi — 4000 — új jogi személyiségű gazdasági tár­saságot regisztráltak, mint 1991 decemberében. Természetes, hogy ez a folyamat lassult feb­ruárra, de még az új feltételek között is további 1561 új cég kezdte meg a működését. Fi­gyelemre méltó, hogy ezek kö­zött csupán 69 olyan új egység volt, amely korábban működő cégből vált ki, vagy annak áta­lakulása kapcsán jött létre. Az új cégek többsége, mintegy 600, kereskedelmi, közúti járművek vagy közszükségleti cikkek ja­vításával foglalkozik. A legtöbb a kft. Meglepő, hogy 1992. febru­árban mindössze 70 cég szűnt meg, közülük 41 átalakult, a korábbitól eltérő gazdasági for­mát vett fel és csak 5 céget szá­moltak fel, 24 pedig jogutód nélkül szűnt meg. Ezek között is voltak olyanok, amelyek tu­lajdonosai egy vagy több más vállalkozásban érdekeltek, te­hát tevékenységüket más kere­tek között folytatják. Folytatódott az a korábbi tendencia is, hogy a legtöbb új vállalkozás kft. formájában működött. Számuk februárban 1480-nal növekedett, mintegy 86 százalékuk 20 főnél keveseb­bet foglalkoztató kisvállalko­zás. A részvénytársaságok száma elsősorban a feldolgozóiparban és a kereskedelemben nőtt, ezek többsége 20 főnél többet foglal­koztató gazdálkodóegység. 1992. február végén már 1198 rt. működött az országban. Már az egészségügyben is Új tendencia: február végén az oktatás területén már 299, az egészségügy és a szociális ellá­tások körében 326 kft. volt be­jegyezve. Minden jel arra mu­tat, hogy ezek az adatok az év során tovább növekednek majd, hiszen a magánüzemelte­tésű óvodák, oktatási intézmé­nyek iránti igények szaporod­nak és van egy olyan réteg, amely egészségének megóvása (vagy éppen visszanyerése) ér­dekében anyagi áldozatot is hajlandó vállalni. Divatba jöt­tek a természetgyógyászok is, akik részben egyéni vállalkozó­ként, részben kft.-be tömörülve működnek. 1992 nemcsak a csődök és felszámolások, hanem várható­an az újjáalakulások és az új gazdálkodási formák éve is lesz. Nyitrai Ferencné Ferenczy Europress Szegedi találkozó a FÁK-kal A Magyar Vállalkozói Kamara Csongrád Megyei Régiója megbízásából a Média—6 Reklám- és Manager Iroda, valamint a Joint-Stock Company Stack Ltd. május 16. és 18. között Szegeden rendezi meg a megyei önkormányzat épületében az Ost—West Business elne­vezésű találkozót, amely a szovjet utódál­lamok és hazánk üzletembereit kívánja összehozni. A találkozón — amelynek fővédnöke Kádár Béla miniszter lett — részt vesz Oroszország budapesti nagy­követe és debreceni főkonzulja is, vala­mint 40 oroszországi és ukrán vállalat, kereskedőház vezetője. Az előzetes információk szerint a ma­gyar résztvevők komoly üzleti lehetősé­gekre is számíthatnak. Nemcsak az eset­leges eladásokat tekintve, hanem például a kooperációs kapcsolatokat is. Mivel az utóbbi évek üzleti kudarcai számos rossz tapasztalattal is szolgáltak, ä szervezők a szegedi találkozóra igyekeznek olyan ga­ranciális elemeket beépíteni, amelyek se­gíthetik a magyar vállalkozókat az üzleti biztonság megteremtésében oroszországi partnereik kiválasztásakor. A magyar kereskedelmi képviselet útján referenciá­kat szereznek be a részt vevő orosz, uk­rán vállalatok fizetőképességéről, pénzü­gyi hátteréről, a konkrét üzletkötések esetére (eladás, barter, ámcsere, koope­ráció, cégalapítás stb.) pedig szakértői tanácsadásról gondoskodnak. A találkozón mellesleg várhatóan sor kerül egy orosz—ukrán—magyar keres­kedőházi részvénytársaság szerződésé­nek aláírására is. A részvényesi kört a rendezvény résztvevőinek jelentkezése alapján kívánják kialakítani. Növekedés az Egyesült Államokban Jó jelnek nevezte George Bush ameri­kai elnök azt, hogy az Egyesült Államok bruttó nemzeti terméke két százalékkal növekedett az első negyedévben 1991. első három hónapjához képest. Bush kijelentette: „a dolgok jobban mennek, mindazonáltal még több ágazat sínylő­dik, s az emberek szenvednek". Szakér­tők szerint a növekedés még kevés ah­hoz, hogy lényegesen csökkenjen a hét százalékot meghaladó munkanélküli­ség, amely egyúttal Bush elnök alacsony népszerűségének egyik legfőbb oka. Vietnami lépés A szabadpiac irányába tett újabb döntő lépésnek értékelik helyi megfigye­lők a vietnami kormánynak azt a hatá­rozatát. amellyel felszabadította számos termék és szolgáltatás árát. A Nhan Dán című lap információja szerint a vietnami vállalatok szabadon határoz­hatják meg bizonyos termékek árának felső határát. Nem sorolták fel a szabadárassá tett termékeket, csupán azon cikkek és szolgáltatások körét ne­vezték meg, amelyek arát „elkerülen­dő a gazdasági káoszt” továbbra is az állam határozza meg. Kubai cukor Dél-Koreának Kubának olyannyira szüksége van külföldi valutára, hogy Észak-Koreá- hoz fűződő baráti kapcsolataira fittyet hányva történelme során először cukrot ad el Dél-Koreának. Kuba egy japán kereskedőház közvetítésével az utóbbi hetekben 100 ezer tonnányi nyerscukor eladásáról kötött megálla­podást. Dél-Korea évente általában 1 millió tonnányi cukrot importál, egyik fő szállítója a Dél-afrikai Köztársaság. Most azért vásárol Kubától cukrot, mert Dél-Afrikában az aszály miatt vár­hatóan kevesebb lesz a termés. Kazah autógyártás? A FIAT-konszem vezetőit fogadta a kazah elnök Nurszultán Nazarbajev egyebek között a kazah autógyártás be­indításának lehetőségeiről, illetve a me­zőgazdaságigép-gyártásban történő rész­vételről tárgyalt az olasz üzletemberek­kel. A FIAT igazgatótanácsának egyik tagja a török példa alapján vázolta, mi­ként látják lehetségesnek az autógyártás kazahsztáni meghonosítását. Az olaszok első lépésként az autóösszeszerelést ajánlják, majd erre alapozva, a helyi be­szállítók részarányát növelve valósítható meg az önálló személygépkocsi-gyártás. Orosz remények Rövidesen újabb 200 milliárd rubel kibocsátására ad utasítást az orosz kor­mány. és ez a következő két hónapban további 30-40 százalékos áremelkedés­hez vezet majd - közölte Alekszandr Sohin miniszterelnök-helyettes. A kor­mánynak ugyanis nincs más választása — fejtegette . ha nem enged az infláci­ónak, súlyos termelési recesszióval, csődsorozatokkal és a munkanélküliség komoly mértékű emelkedésével kell szá­molnia. A kabinet ugyanakkor biztos abban, hogy az infláció az év végére 3-4 százalék körül stabilizálódik Francia recept a munka- nélküliség ellen A nagy szakszervezeti szövetségek képviselőivel kezdett tárgyalásokat Pi erre Bérégovoy francia miniszterelnök. Az új kormányfő a munkanélküliség csökkentésére irányuló programjához és szociális intézkedéseihez kéri a szak- szervezetek véleményét, de egyben azt is el akarja érni, hogy a szervezetek ne akadályozzák sztrájkokkal az általa elő­terjesztett gazdasági tervek megvalósí­tását. mert ezzel szerinte a fellen- ^diilést akadályoznák. ______________^ M AGYAR—JAPAN KAPCSOLATOK Föllendülés az árucsere-forgalomban A magyar—japán árucsere-forga­lomban 1985 óta figyelhető meg fellen­dülés. A kereskedelmi mérleg magyar szemszögből passzív, s ez a passzívum 1991-ben jelentősen emelkedett. Az áruforgalom is erőteljesen megnőtt. A magyar export értéke 1991-ben elérte a 158 millió dollárt, szemben az előző évi 117 millió dollárral. A japán beho­zatal még ennél is nagyobb mértékben emelkedett: az 1990. évi 199 millió dol­lárról 316 millió dollárra. Ennek a fellendülésnek három oka van - mondta Rekettye Gábor, a Ma­gyar—Japán Gazdasági Klub elnöke az MTI tudósítójának. Egyrészt az im­portliberalizáció, amely általában véve fellendítette a magyar behozatalt. Más­részt korábban Magyarország főleg harmadik piacon keresztül kereskedett Japánnal, az utóbbi időben pedig köz­vetlen kapcsolatok alakultak ki. A harmadik ok pedig a japán érdekelt­ségű vegyes vállalatok megjelenése Ma­gyarországon. Az ezekbe invesztált ja­pán tőke, illetve a behozott apport je­lentősen megnövelte a kereskedelmi forgalmat. A Magyarországon befektetett japán tőke 150 millió dollárra tehető. Jelenleg 20-25 japán érdekeltségű vegyes válla­lat működik Magyarországon. Közü­lük legjelentősebb a 70 millió dolláros alaptőkéjű Suzuki Rt. A Suzuki gépko­csikat összeszerelő esztergomi gyár várhatóan ez év októberében kezdi meg működését. A termelőtevékenysé­gű vállalatok közül jelentős még a Poli­foam magyar —japán kft., amely már 1986 óta működik, valamint a Salgó­tarjáni Üveggyapot Rt. A japán cégek közül többek között a Marubeninek, a Toyotának és a Nissannak működnek kereskedelmi képviseletei Magyaror­szágon. A bankszférában is képviseli magát a japán tőke: a Közép-európai Nemzetközi Bank alaptőkéjéből 13-13 százalékkal részesedik a The Long- Term Credir Bank of Japan és a Taiyo Kobe Bank. A Daiwa—MKB Befekte­tési és Értékpapírforgalmi Rt.-ben 49 százalékos a japán Daiwa Securities részesedése. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom