Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-05 / 105. szám
6. oldal, 1992. május 5 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZ-TÁRCA Ingatag ingatlanok (2.) A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg ..:?! Előző számunkban az ingatlanbefektetések témakörét kezdtük körüljárni szakértő partneremmel. Borsi Lászlóval, az Ingatlanpiac főszerkesztőjével. Eddigi beszélgetésünk alapján úgy tűnik, hogy az ingatlanbefektetéseket vagy szükségből vállalják az emberek, vagy azért, mert „türelmes tőkét” kívánnak invesztálni. Általában ugyanis nem igazán jó üzlet ma ingatlanban „utazni”. A befektetői, spekulatív célú vásárlásoknak valóban legjobb formája a telek? Divat a zárt kert — Igen. Hiszen aki néhány évvel ezelőtt négyzetméterenként 10-15 ezer forintért vásárolt telket Budapest határában, az most két-háromszoros felárral adhat túl rajta. És ha még épített is rá valamit, akkor igazán szerencsésnek mondhatja magát. Divat ma — és nem véletlenül - zárt kertet vásárolni, mert arra lehet spekulálni, hogy ezeket az ingatlanokat egyszer átminősítik építési telekké, és akkor borsos áron lehet majd túladni rajtuk. — Hol vannak ilyen lehetőségek ? Vidéken, mondjuk a megyeszékhelyeken éppen úgy adottak a lehetőségek az ilyen befektetésekre, mint Budapesten. Érdekes viszont ebből a szempontból a Balaton környéke. Régebben ott nagyon olcsón lehetett telekhez jutni, aki pedig egy ilyen telekre épített még egy nyaralót is, az ma már milliomos. Csakhogy most nincs kinek eladni ezeket az ingatlanokat. Éppen ezért a Balaton körül jelenleg ismét olcsók a telkek, a nyaralók, vagy ha néhol még tartják is magukat az árak, biztosan esni fognak.-— Mire alapozza ezt az állítását? — Hiába vár az eladó degesz buk- szájú vevőre. A nagypénzűek — az Expo miatt — Budapesten akarnak befektetni, vagy a gyereküknek lakást vásárolni, egzisztenciát teremteni. Ezért az okos — ha pénzre van szüksége — most nem vár, hanem eladja az ingatlant annak, aki a kótyavetyénél többet ígér neki. Hiszen a tőke most bárhol másutt jobban fial, mint a balatoni ingatlanban, ahol ráadásul a szezon is legfeljebb 3 hónapig tart. Az álmodozás, a makacskodás helyett a realitásérzék ezúttal jobban kamatozik mégha mindjárt a bankban tartjuk is az ingatlanért kapott reális vételárat. • Az Expo felviszi az árakat — De miért vegyen az ember a Balatonnál telket, ha ott egyre csökkennek az árak? — Mert előbb-utóbb ismét felértékelődnek ezek az ingatlanok. Ha máskor nem, hát az Expo időszakában. A Velencei tó környékén a helyzet ugyanaz, mint a Balatonnál, csak az árak alacsonyabbak és a hely telítettebb. Figyelemre méltó a Tisza-tó fejlődése. A vízfelülete majdnem akkora, mint a Balatoné, és ott még nagyon olcsóak a telkek, akár közvetlenül a vízparton is. Jó befektetésnek tűnik mos ott telket vásárolni. Ráadásul a környéken olcsó parasztházakat lehet és érdemes is vásárolni. — Ezek szerint vannak biztos befektetések az ingatlanpiacon is? Biztos befektetések ott sehol sincsenek, ahol spekulációra épül a stratégia, ezért az ingatlanbefektetéseknél sem lehet soha biztosra menni. De azért ha valaki odafigyel a hírekre, fülesekre, szóbeszédre, annak a kockázata kisebb lehet. Benzinkút-építési láz — Nem várható semmiféle olyan hatás, ami alapvetően befolyásolhatná az ingatlanpiac árait? — Dehogynem. Az Expo. Csakhogy ez felfelé hajtja majd az árakat. Az emberek hihetetlen elvárásokat támasztanak az Expóval szemben. Már most készülnek a vendégek fogadására, különösen a Dunántúlon, ahol például benzinkút-építési láz is erőt vett a befektetőkön. Nem nehéz megjósolni, hogy ahol garázsokat, parkolóházakat, benzinkutakat, szállodákat lehet, érdemes építeni, ott a telkek ára felszökik majd. Hogy az Expo pontosan mit jelent üzletileg, azt ma még nem lehet tudni. De az biztos, hogy az elvárások miatt az önkormányzatok, magántulajdonosok az exponált vagy annak hitt területeken visszafogták az értékesítéseket, Most a töbhséj’ a kjyámra^spekulál.. — Az Ön lapjában vér forr áló árakka) is lehet találkozni. Mi a véleménye ezeki rol? — Ha a piac ezeket az árakat elismeri, akkor ez a realitás. Mcrth László Ferenczy Europress Az EK-tagságról Senkinek sem érdeke, hogy Magyar- ország idő előtt teljes jogú tagja legyen az Európai Közösségnek, de amennyiben a magyar gazdaság teljesítőképessége pozitívan alakul, felgyorsítható a csatlakozás folyamata — állapították meg az Európai Parlament Európai Demokratikus Szövetség frakciójának és az MDF képviselőcsoportjának vezetői megbeszélésén. Az EK-tagságról folytatott tárgyalásokon elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos problémák kerültek szóba, hiszen ez idáig is a magyar agrártermékek közös piaci értékesítése okozott gondokat. A szövetség meggyőződése, az EK- nak erőteljesebb politikai támogatást kell adni a közép-kelet-európai országoknak, s főleg az EK-hoz való csatlakozási szándékuknak — hangsúlyozta Christian de la Malene elnök Antall József kormányfővel folytatott megbeszélésén. SZAKKÖNYVTÁR Az elmúlt évben jelentősen megszaporodott a menedzsertevékenységet, személyt érintő könyvek száma hazánkban. A Műszaki Könyvkiadó Karrier-könyvek sorozatában most megjelent Derek Rowntree Menedzser tükör című munkája műfajában egyedi. Rendszerbe foglalja azokat a tényezőket, amelyek egyrészt meghatározzák a menedzseri funkciók (tervezés, szervezés, döntés stb.) gyakorlását, másrészt lehetővé teszik a menedzseri munka személyi és szervezeti kérdéseinek megismerését és módot ad a vezetés eszközeinek (írás, olvasás, értekezlet . ..) hatékonyabbá tételére. A 386 oldalas kötet nem csak arra való, hogy végigolvasva átfogó képet adjon a menedzseri munkáról, hanem arra is, hogy a felmerülő problémák megoldásában segítsen, önellenőrzésre és oktatási célra is használható tesztjeivel. Megismertet a könyv a menedzserek és beosztottainak munkájával (munkakör-meghatározás, szervezés, ügyvitel, tervezés), szól a vállalkozásról (cég jellemzői, politikai érzék, tárgyalások stb.) és a menedzser személyes karrierjéről (szakmai előmenetel, a főnökhöz való viszony, üzleti etika stb.). Az egyes témák feldolgozását tesztlapokkal is mérhetővé tette a szerző. k. ni. A Balaton partján egyelőre csökkennek a telekárak, de emelkedés várható a szakértő szerint. Képünkön: Keszthely, Festetics-kastély. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. május 4. devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre. forintban angol font 141,87 142,22 142,57 ausztrál dollár 60,19 60,34 60,49 belga frank (100) 234,99 235,57 236,15 dán korona 12,50 12,53 12,56 finn márka 17,78 17,83 17,88 francia frank 14,34 14,38 14,42 holland forint 42,98 43,09 43,20 ír font 129,44 129,76 130,08 japán yen (100) 60,02 60,17 60,32 kanadai dollár 66,99 67,16 67,33 kuvaiti dinár 270,42 271,11 271,80 német márka 48,36 48.48 48,60 norvég korona 12,39 12,42 12,45 olasz líra (1000) 64,34 64,50 64,66 osztrák schilling (100) 686.98 688,68 690,38 portugál escudo (100) 57,55 57.69 57,83 spanyol peseta 77,09 77.28 77,47 svájci frank 52,86 53,00 53,14 svéd korona 13,40 13,43 13,46 tr. -és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 79,67 79,87 80,07 ECU (Közös Piac) 99.23 99,48 99,73 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta- (bankjegy és csekk) árfolyamai Érvényben: 1992. május 4. pénznem angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank görög drachma (100) holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling (100) portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban 140,82 143,62 59,72 60,96 233,24 237,90 12,40 12,66 17,63 18,03 14,24 14,52 40,92 41,76 42,66 43,52 128,46 131,06 59,57 60,77 66,46 67,86 268,36 273,86 48,00 48,96 12.30 12,54 63,86 65,14 681,88 695,48 57,14 58,24 76,52 78,04 52,16 53,54 13.30 13,56 79,09 80,65 98,50 100,46 VÁLLALATI PRIVATIZÁCIÓK • A Traverz üzemei több mint 14 hektár területet foglalnak el. (PN-archív) A Traverz Vállalat részvény- társasággá alakulása során a cég vagyonmérlegében szereplő belterületi föld érteke alapján az önkormányzatot illető tulajdon- rész elfogadhatóságát is megtárgyalta legutóbbi ülésén Kecskemét képviseló-testülete. A közgyűlés nem fogadta el a Traverz vagyonmérlegében szereplő 836 forintos négyzetméterenkénti árat, helyette 1500 forintot tartott reálisnak. így — a remények szerint — a több mint 14 hektáros ingatlan után 215 millió forint üzletrész illeti meg az önkormányzatot. Szintén nem fogadták el a június 30-ától átalakulni szándékozó SZÜV vagyonmérlegében szereplő Irinyi úti ingatlan 2 ezer forintos négyzetméterenkénti árát. A városatyák a határozatban 3 ezer forintos .telekirat rögzítettek, mely szerint 25 millió 341 ezer forintnak megfelelő tulajdonrész. illeti meg a várost, illetve a SZÜV területén lévő sportpálya értékével ez kevesebb, mivel azt szeretné megkapni az önkormányzat. A képviselő-testület elfogadta viszont a SZIM és a Hűtőipari Vállalat gazdasági társaságokká alakulása kapcsán az önkormányzatot illető 7 millió forint készpénzt, illetve utóbbi esetben a 18 millió forintos üzletrészt. A SZIM-féle előterjesztésben az önkormányzat gazdasági bizottsága a következőket rögzítette: — Tudomásunk van arról, hogy az Állami Vagyonügynökség, illetve annak megbízásából a privatizációt lefolytató cégek egy, az A VÜ által jóváhagyott, de nyilvánosságra nem hozott és az önkormányzat részére nem hozzáférhető számítási- előírást alkalmaznak, amely figyelembe veszi a privatizálandó vállalat tartóJó üzletben reménykedik a vezérigazgató Májusban döntenek a Konzervgyár privatizációjáról — Kezdjük a napi gondokkal —javasoltam Csongovai Tamás vezérigazgatónak. — Szokatlan csend fogadott. . . — Már az év elején elhatároztuk, hogy a szezon előtt — mint a külföldi társüzemekben is szokásos — takarékossági okokból néhány üzemrész kivételével leállítjuk a gyárat. Olyan időpontot kerestünk, amikor a közbeeső elrendelt munkaszüneti napok révén viszonylag hosszabb ideig távol lehetnek dolgozóink. — Akkor is bezárnák a gyárat néhány hétre, ha nem roskadoznának a rak tári polcok az értékesítésre váró termékeik alatt?- Természetesen ott szüneteltetjük átmenetileg a termelést, ahol a legnagyobbak a fölhalmozódott készletek. — Miért nem adják el áron alul készleteiket Nyugaton ? — Mert így magunk ingatnánk meg a termékeink iránti bizalmat, rontanánk holnapi, holnaputáni versenyhelyzetét. — Éppen a túlzott állami gyámolítás miatt jutott ide melegházi iparunk. Piacgazdaságban tartósan elképzelhetetlen a bajba jutott nagyüzemek milliárdo- kat fölemésztő életben tartása. — Nem dotációra gondolunk, hanem az átmenet nehézségeivel, a keleti piacok katasztrófájával reálisan számoló értékesítési, pénzügyi feltételek kialakítására. A vállalati tanács által irányított gyárunk bebizonyította, hogy sok mindent tett a válság leküzdésére. Tavaly 82 millió Ft nyereséggel zártuk az évet, idei kilátásaink hasonlóak az elmúlt évihez. — Miért erőltetik akkor mindenáron — mint hirlik — a privatizációt? Úgy hallottam, hogy az eredetileg kért ösz- szeg feléért vagy tán annál is kevesebbért adják külföldi tulajdonba a kecskeméti gyárat. — Néhány évig minden bizonnyal elboldogulnánk, eltengődnénk, de akkor még távolabb lennénk technológiai és más szempontokból a világszínvonaltól, le kellene mondanunk a közös piac lehetőségeiről, nehezen tarthatnánk meg meglévő partnereinket. Jó néhány éve nem jutott pénz nagyobb fejlesztésre, felújításra, elviselhetetlenek a hazai hitelek kamatai, ezért csak külföldi tőke segíthet. — Mi a biztosíték arra, hogy az angol cég egyetlen fillért, egyetlen pennyt áldoz a kecskeméti gyárra? — Több okból is kizártnak tartom ezt a feltételezést. Nemcsak az számít, hogy mennyit fizetnek az üzletért — mert ez egy üzlet —, hanem figyelembe vettük elképzeléseit, lehetőségeiket, mekkora új tőkét hoznak . . . — Mekkorát? — Négy-hatmillió dollárt. Számításba vettük, hogy hoznak-e új piacokat, a hazainál kedvezőbb feltételekkel kap- hatunk-e hiteleket. Úgy véljük, hogy a privatizációs pályázat során számunkra távlatilag is legelőnyösebbnek látszó ajánlat kidolgozói az itteni termelés és termelékenység növelésében érdekeltek. — A nyíregyházi konzervgyárnál elbocsátásokkal kezdte az új tulajdonos. Csongovai Tamás nem félti az állását? — Valótlanságot állítanék, ha azt mondanám, hogy ez az eshetőség nem fordult meg a fejemben. Úgy gondolom, maradok — akárhogy alakul vállalatunk jövője —, ha nyereségesen dolgozunk. Megteremtődnek az eredményesebb munka tárgyi feltételei, a többi rajtunk múlik. — Szavatolják a dolgozók foglalkoztatását is? — Nincs ma olyan üzletember, aki ígéretet tenne valamennyi munkavállaló megtartására. Tárgyaló partnerünk azonban kinyilvánította, hogy elsősorban belső átszervezéssel, az idényjellegű munka visszaszorításával, új termékcsoportok bevezetésével törekszik a hatékonyabb foglalkoztatásra. — Gondoljunk a legrosszabbra. Mi lesz azokkal, akik mégis utcára kerülnek? — A megállapodás rögzíteni fogja, hogy milyen összegű, a hazai viszonyok között tisztességesnek mondható végkielégítést kapnak. De hitem és ismereteim szerin dolgozóink túlnyomó többségének nem kell munkanélküliségtől tartani. Nagyobb az esély arra, hogy közülük sokan részvényesek lesznek. Heltai Nándor zásait és ezen tartozások arányos részét automatikusan levonják az önkormányzat és más jogosultak üzletrészéből. Feltehetően ez miatt kap Kecskemét városa a SZIM átalakulásánál őt megillető 15 millió 637 ezer forint helyett csak 7 milliót. Me- rász József polgármester kérdésünkre elmondta, hogy sok önkormányzat problémája. Bálint Tibor, a Belügyminisztérium hatósági főosztályának vezetője Nyíregyházán, a Megyei Jogú Városok Szövetségének legutóbbi közgyűlésén kérte, hogy jelezzék az önkormányzatok azokat az eseteket, ahol irreálisan alacsony belterületi földértéket állapítottak meg. Kecskeméten most állítják össze azoknak a privatizációs ügyeknek a listáját, ahol feltehetően jogsérelem érte a várost. Mihályka Gyula Befektetési szótár A-TÓL Z-IG Tőzsde: nyilvános, központosított és szervezett piac. Létezik árutőzsde és értéktőzsde, ez utóbbi fajtái: deviza- tőzsde és értékpapírtőzsde. Magyarországon jogi személy, önkormányzattal rendelkezik, nem nyereségorientált, de bevételeiből tartja fenn magát. Üzletet csak tőzsdeügynökön keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicserélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árclképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz, akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni. Tőzsdeidő: a tőzsde nyitvatartási ideje. Tőzsdei jegyzés: értékpapírok árfolyamának megállapítása. Tőzsdei megbízás: ügyfél által adott megbízás bizonyos értékpapírügyietek lebonyolítására. A megbízás lehet árkorlátos, árkorlát nélküli vagy stop- megbízás. Az első: felső határt ir elő a vételre és alsót az eladásra: akkor kell végrehajtani, ha ilyen vagy ennél kedvezőbb ár mellett bonyolítható le az ügylet. Az árkorlát nélküli megbízásnál az adott napi legkedvezőbb áron kell az ügyletet lebonyolítani („bestens”). A stop-megbízás a vételre ír elő alsó határt, az eladásra felsőt, célja a további kedvezőtlen árfolyamalakulásból adódó előnytelen helyzet megelőzése. Ultimo: a hónap utolsó tőzsdenapja. Üzleti jelentés: a mérlegből és az eredményelszámolásból álló éves zárszámadás szóbeli kiegészítése, amelyet minden részvénytársaság évenként közread. Változó kamatozású kötvény: a kötvény kibocsátásakor a kötvény névleges kamatát nem rögzítik, hanem azt határozzák meg, hogy milyen mutatóhoz kötik annak változását (pl. a pénzpiaci kamatlábhoz vagy a vállalkozás eredményéhez). Vinkulált névre szóló részvény: olyan névre szóló részvény, amelyet csak a kibocsátó társaság engedélyével lehet harmadik személyre átruházni. Záró árfolyam: folyamatos jegyzésű értékpapírnak egy tőzsdenap végén elért árfolyama. FEB Megrövidített önkormányzatok
