Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-27 / 124. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 27., 3. oldal- Duplán fizetünk az eboltásért? • Netán valamit rosszall a derék házőrző? (Fotó: Walter Péter) Bátmonostor polgármestere, Sárossy László, a megyei közgyűlési legutóbbi ülésén interpellált az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásával kapcsolatban. Kifogásolta, hogy a minisztériumi rendelet a kutyák gazdáit arra kötelezi, hogy ebenként 50 forint oltási díjat és az oltóanyag árát, az állatorvos útján, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás részére fizessék meg. A települések jelentős része azonban helyi közpénzből foglalkoztat állatorvost, akinek feladatkörébe tartozik a kutyák oltása is. így voltaképp ezen települések eb tartói duplán fizetnek az oltásért és még az oltóanyag is őket terheli. A földművelésügyi minisztériumi rendelet felülvizsgálatának kezdeményezésére a tárca jogi főosztályától érkezett válasz, mely szerint: az önkormányzatok által alkalmazott állatorvosok a veszettség elleni védőoltást a megyei állategészségügyi állomás igazgatója által hatósági feladattal megbízott, hatósági állatorvosként látják el. Ezért kötelesek az oltási díjat beszedni és az állomás számlájára azt befizetni. A jogi főosztály így nem lát lehetőséget a rendelet módosítására, de az oltóanyag árát, véleményük szerint, az önkormányzatok a költségvetésükből fedezhetik. (Mint ismeretes, a megye több településén magukra vállalták a veszettség elleni védőoltás terheit az önkormányzatok.) Bács-Kiskun közgyűlése soron következő, pénteki ülésén vitatja meg az interpellációra kapott minisztériumi választ. ,, _ M. Gy. ÖNKÉNT MONDTAK LE A ZSEBPÉNZRŐL? Felemelt díjak a Margarétában A Margaréta Otthonban június 1- jétől havi 8 ezer forintban állapította meg a gondozási díjat Kecskemét önkormányzata. A rendelet szerint a gondozottak nyugdíjának — bármennyi is az — 30 százalékát zsebpénzként biztosítani kell. Amennyiben a 30 százalékkal csökkentett nyugdíj nem fedezi a 8 ezer forintot, úgy a gondozottak vagyonát jelzáloggal terheli meg az önkormányzat. Ha nincs vagyonuk, akkor az eltartásra kötelezhető családtagoknak kell a 8 ezer forint hiányzó részét kipótolni. A napokban arról kaptunk hírt, hogy a Margaréta Otthon lakóival nyilatkozatot írattak alá, melyben lemondanak nyugdíjuk 30 százalékának egy részéről, vagyis a rendelet szerint járó zsebpénzről. Varga László tiszteletes, az önkormányzat szociális bizottságának elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a bizottság hétfői ülésén foglalkoztak a kérdéssel. Az a döntés született, hogy két bizottsági tag a közeljövőben elbeszélget valamennyi, zsebE énzéről lemondott idős emberrel, ogy valóban önként, vagy esetleg ráhatásra írták alá a nyilatkozatot. Ez a Margaréta vezetőinek érdekében is történt, hiszen így elejét tudják venni a szóbeszédnek. Varga tiszteletes elmondta még, hogy a zsebpénzről való lemondás lehetősége akkor merült fel, amikor Katona László képviselővel kint voltak az otthonban tájékoztatót tartani. Az egyik gondozott megkérdezte, le- mondhat-e a nyugdíja 30 százalékának egy részéről, mert nem szeretné, ha a családját keresnék meg a 8 ezer forint kipótlására. Azt a választ kapta, ennek semmi akadálya, ha ezt nyilatkozatba adja. Béres Erzsébet, a Margaréta Otthon igazgatója arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat utasítására a gondozottakat a közelmúltban nyilatkoztatniuk kellett a készpénz- és ingatlanvagyonukról, valamint családtagjaik nevéről, lakcíméről. Ennek a felmérőlapnak volt része az a nyilatkozat, hogy a lakók vállalják a teljes, 8 ezer forint gondozási díj levonását a nyugdíjukból. így a 200 gondozottból mintegy 50-60esetben nem maradt meg a nyugdíj 30 százaléka zsebpénznek. Az idősekkel való elbeszélgetés sok esetben a családtagok jelenlétében történt, mivel az otthon lakóinak átlagéletkora 79,8 év. Az igazgatónő elmondta, nyugodtan várjak a bizottsági tagok látogatását, hiszen semmiféle ráhatást nem gyakoroltak a nyilatkozatok aláíratásakor. Béres Erzsébet hangsúlyozta, ők csak a felmérést végezték, az új gondozási díjakról az ön- kormányzat adja ki valamennyi idős embernek a határozatot, mely ellen 15 napon belül fellebbezési lehetőség van. M. Gy. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL 7. Táppénz — I. Kinek jár? Saját betegség esetén annak a személynek jár táppénz, aki a biztosítás (tb-járulék-fizetés) fennállása alatt, illetve a biztosítás megszűnését követő első vagy második napon válik keresőképtelenné. Ha megelőzően a betegnek legalább 180 napos folyamatos biztosítási viszonya volt, a táppénz a megszűnést követő 15 napon belüli megbetegedés esetén is jár. Kinek mennyi ideig jár? Legfeljebb 1 évig, gumőkóros betegnek maximum 2 évig. Ám aki ennél rövidebb ideig volt megelőzően biztosított, annak csak a megfelelő időre folyósítják. (Például 100 nap folyamatos munkaviszony után megbetegedve csak 100 nap táppénzre lehet jogosult valaki.) Kivételek ez alól a 18 évesnél fiatalabbak, továbbá akik nappali tagozatos iskolai tanulmányaikat követő 180 napon belül biztosítottakká válnak, s ez a jogviszonyuk a keresőképtelenség bekövetkeztéig fennáll. Ők — mivel még nem is rendelkezhetnek az előírt biztosítási idővel, lévén pályakezdők — jogosultak a maximális időtartamú táppénzre. Kinek mikor nem jár? — Aki keresőképtelensége alatt teljes fizetését megkapja (például végkielégítésben részesülő munka- nélküliek), táppénzt egyidejűleg nem kaphat. — Nem jár táppénz arra az időszakra, amely alatt a biztosítás szünetel (például fizetés nélküli szabadság idejére). — Katonai szolgálat idejére. — Gyed, gyes folyósításának idejére. (Aki a gyes mellett munkát vállal, annak alapján és annak megfelelő mértékig jogosult táppénzre.) — A részesművelőnek a kereső- képtelenség első 12 napjára. — Az ittasságból eredő kereső- képtelenség első 3 napjára. — Előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés időtartamára. — Munkanélküli-ellátások folyósításának idejére. — Nem jár táppénz annak sem, aki a keresőképtelenségét szándékosan okozta. Meg kell vonni a táppénzt attól, aki gyógyulását szándékosan késlelteti, illetve az orvos utasításait nem tartja be. Attól is, aki az előírt orvosi vizsgálaton számára felróható ok miatt nem jelenik meg. TÍZ ÉV UTÁN FOGYTÁN A TÜRELEM Foktő és Kalocsa megegyezett Kéri Kálmán vezérezredes Halason Szombaton, dr. Józsa Fábián országgyűlési képviselő meghívására, egy napot töltött megyénkben Kéri Kálmán vezérezredes, országgyűlési képviselő. A program 10 órakor Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányságon kezdődött, ahol a vezérezredest fogadta dr. Kocsis Attila rendőrezredes, megyei főkapitány, majd ezt követően együttesen a Kiskunhalasi Határrendészet Igazgatóságára látogattak. Mint Kátai József ezredestől, a határrendészet igazgatójától megtudtuk, a látogatás során Kéri vezérezredes megismerkedett az igazgatóság helyzetével, jelenlegi feladataival, majd ebéd Után egy másfél órás lovasbemutatót adtak tiszteletére a lovasiskola vezetői. Az aggastyánkorú katona nagy hozzáértéssel, szakértő megjegyzésekkel kísérte a bemutatót és tetszését azzal is kifejezésre juttatta, hogy mint mondta: reggel betegen indult Budapestről és most egészségesnek, fiatalnak érzi magát. Ehhez a kötetlen jó hangulatú beszélgetés is hozzájárult, amit a vezérezredes a sorozott állománnyal folytatott. A látogatás Kiskunmajsán fejeződött be, ahol a halasi rendőrkapitány vendége volt a vezérezredes es kísérete a kapitányság hétvégi pihenőházában. A foktői képviselő-testület rendkívüli ülésen foglalkozott a település közigazgatási határán belül, a falu szélétől alig pár száz méterre lévő kalocsai szeméttelep ügyével. A tárgyalásra a kalocsai polgár- mestert és munkatársait is meghívták. Gombos János foktői polgár- mester hosszan elemezte azt a tíz év óta tartó áldatlan állapotot, amely a múlt héten ismét a tetőfokra jutott, s immár kenyértörésig vitte a dolgot. Mint megtudtuk, a technológiai eljárások be nem tartása miatt — amit a telepen dolgozó földmunkagépek meghibásodása okozott —, balkáni állapotok uralkodtak, amit csak fokozott, hogy a szeméttelep kigyulladt, s főkent az éjszakai, hajnali órákban elviselhetetlen bűz és füst árasztotta el a falut. A lakosság a képviselőket tehetetlenséggel vádolta, bár azok szinte folyamatosan jelezték problémájukat az illetékeseknek. A foktőiek szerint „süket fülekre” találtak a bejelentések, a város korántsem tett meg mindent azért, hogy a helyzeten hathatósan változtasson. A polgármester a hulladéktemető hétfő reggeli önkényes lezárását azzal magyarázta, hogy a szakhatóságokkal közös bejáráson a környezetvédők kijelentették: a telep megtelt, ott több hulladék elhelyezése nem lehetséges. A helyi téesz elnöke arról panaszkodott, hogy több százezer forintos az a kár, amit a szeméttelep közelsége okozott, hiszen az erős tavaszi szelek nem egy alkalommal hulladékkal árasztották el a megművelésre váró területet, késleltetve ezzel a mag földbe jutását. Szavainak nyomatékot adva azt is kijelentette, ha a helyzet nem változik, a téesz használaton kívüli erőgépekkel torlaszolja el a telephez vezető utat. Török Gusztáv Andor kalocsai polgármester időrendi sorrendben ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a helyzet megoldására tettek. Mint hangsúlyozta, a város a korábbi ígéretéhez híven még ebben az évben megoldja a szemét kalocsai elhelyezését, a város is azon van, hogy ez mielőbb bekövetkezzen. Mintegy bizonyításul több olyan levelet is bemutatott, amelyben a pénzügy- és honvédelmi miniszter személyesen foglalkozott az új kalocsai szeméttelep ügyével. Elmondása szerint az ügy végre kikerült a bürokrácia útvesztőiből, s a város gyors léptekkel halad a végső megoldás felé. Addig is a foktői telepen a technológiai eljárásokat megszigorítják, a gyújtogatások megelőzésére őrt állítanak, megkezdik a terület rekul- tiválását. ígéretet tett arra is, hogy a telep bezárását követően környezetbarát állapotban adják át a területet. A foktőiek ezt elfogadták, ám kijelentették: eddigi kérésüket a varos tekintse követelésnek, ami ha eredményre nem vezet, mintegy önvédelemből, Foktő drasztikusabb eszközökhöz nyúl. Zs. F. Vasútimenetrend-yáltozás szeptemberben Idén, a korábbi évek gyakorlatától eltérően, nem májusban, hanem szeptember végén lesz menetrend- változás a vasúton. Pontosabban: a nemzetközi ^megállapodások értelmében a MÁV Nemzetközi Menetrendje május 31 -én 0 órakor lép életbe, a belföldi menetrend pedig szeptember 27-én 0 órakor. A változás oka a vasút nehéz gazdasági helyzetével függ össze. Mint ismeretes, az államvasutaknak idén lényegesen kevesebb pénze van a pályatenntar- tásra, emiatt az amúgy is rendkívül elöregedett pályák karbantartására szinte alig jut valami. A műszaki paraméterek romlása szükségessé tette a már elkészült 1992/93-as menetrend átalakítását, s ezt az újabb változatot szeptember 27-étől vezetik be. Most május 31-étől kezdődő érvénytartammal kiadásra kerül a MÁV Hivatalos Menetrendjéhez a 2. számú pótlék, ami a nemzetközi vonatok miatt szükségessé váló változásokat tartalmazza. A 2. számú pótlékot a nagyobb vasútállomásokon díjmentesen lehet átvenni korlátozott példányszámban. Mi változik a megyében május 31 - tői? A Moszkva—Belgrád—Moszkva viszonylatban közlekedő Puskin nemzetközi gyorsvonatpár új útvonalon, Cegléd—Szeged—Röszke útirányon közlekedik. A vonatot belföldi utazásra nem lehet igénybe venni. Kisebb változás, hogy a Kiskunfélegyházáról jelenleg 13.25-kor induló személyvonat—a lakosság kérésére — 14.20-kor indul Szentesre. Ezzel összefüggésben pénteki napokon a hazautazó diákok jobb eljutá- si lehetősége érdekében Csongrádról 14.05-kor személyvonat közlekedik Szentesre, ahol a tovább utazóknak csatlakozást biztosítanak. A Kecskemét—Lakitelek közötti fürdővonatok IX. 27-ig változatlan menetrendben közlekednek szombaton és vasárnap. A Tiszaug—Lakitelek között utazóknak jó tudni, hogy továbbra is dolgoznak a Tisza-híd felújításán, emiatt a vonatok mindkét irányból csak a hídfőig közlekednek. Az utazóknak a hídon gyalog kell átmenniük, majd a híd túloldalán álló szerelvényekkel folytathatják útjukat. E kellemetlenségért a vasútigazga- tóság ezúton is kéri az utazók megértését. A megyét érintő egyéb, kisebb változásokról részletes felvilágosítást a 2. sz. pótlék, illetve a vasútállomásokon adnak. Gellert József VÉLEMÉNYEK SZABADON A szövetkezeti hatalom arroganciája Megörténtek a nevesítési közgyűlések. Vajon hány közgyűlésre hívták meg a leendő üzletrész-tulajdonosokat is, hogy a vagyonuk felosztásának elveiről véleményt nyilváníthassanak? A vagyon felosztásáról jogszerűen csak a jelenlegi tagság dönthetett. Az üzletrész-tulajdonosok köre tágabb, nemcsak a jelenlegi tagság alkotja. Általában késve kézbesítik ki az üzletrész-tulajdonosoknak a vagyonukról szóló értesítést. Csak nem azért, hogy a nevesítési közgyűlést követően — 75 napon belül — kevesebb gondolkodási ideje legyen a tulajdonosoknak azt eldönteni, hogy kiválik-e üzletrészével a szövetkezetből, vagy sem? Aki írásban nem jelzi időben a szövetkezetnek, hogy igényt tart a szövetkezetből származó tulajdonjogára, automatikusan visszamarad az átalakuló „új” szövetkezetben, amit várhatóan nagyon gyorsan igyekeznek majd megalakítani. Rábízhatom-e arra a szövetkezeti vezetésre az üzletrészem, mely nem meri az iroda folyosóján a nyilvánosság elé tárni, kinek mennyi üzletrész jár? Nehogy az egyszerű emberek előtt is nyilvánvaló legyen, mennyit ér a 20— 40—40 százalék. Rábízhatom-e arra a szövetkezeti vezetésre az üzletrészem, aki nem tájékoztat korrekt módon a lehetőségekről, aki az üzletrész-tulajdonosok egy csoportjának megkérdezésével próbálja az „új” szövetkezetei megalapítani. A jelenleg aktív dolgozókat azzal kecsegtetik, ha visszahagyják üzletrészüket, lesz munkájuk, kenyerük. Mert ha nem . . . Odavész munkahelyük, kenyerük? A már nem aktív, „csupán” üzletrész-tulajdonosokat milyen év végi osztalék reményével kecsegtetik? Lehet, hogy az év végén járó nyereséget már év közben felemésztik a hűséges dolgozók és vezetők, fizetések és költségek formájában? Ha egyáltalán lesz nyereség! Ha osztalékra nincs is kilátás, fizetésnek akkor is lennie kell, működni, gazdálkodni (garázdálkodni) is kell! Legfeljebb bankhitelt vesznek fel az üzletrészek terhére. Egy idő után az üzletrészek a banki terhek alatt és osztalék hiányában elértéktelenednek. így már könnyen megvásárolhatók lesznek, akár bagóért is. Egész más a helyzet, ha bejelentik írásban a szövetkezetnek, hogy igényt tartanak az üzletrészükre, és kiválni szándékoznak a tulajdonosok. Ekkor lesz gyökeres változás. A tulajdonosok bizonyos feltételekkel fogják üzletrészeiket egy-egy alakuló kisebb, 10-20 milliós nagyságú szövetkezetbe vagy gazdasági társaságba adpi. Milyen feltételekkel? Például, hogy garantálják a foglalkoztatásukat, értéken megőrzik azt vagy még osztalékot is fizetnek az üzletrész után. Lehet, hogy névértékben fizetik ki meghatározott idő alatt, ha kérik. Mindenesetre az 500 ezer forintos üzletrész egy tízmilliós szövetkezésben tízszer több beleszólási jogot biztosít, mint egy százmilliós szövetkezetnél! Az is igaz, hogy 15-20 embert sokkal nehezebb manipulálni, mint a 150 fős „szövetkezeti” tagságot. A fizetést illetően az sem mindegy, hogy százmilliós vagy csak tízmilliós vagyon felett elnökösködik valaki. Talán van még remény arra, hogy nem napszámossá, de tulajdonossá váljék a ma még termelőszövetkezeti tagság, ha nagyobb éberséggel kíséri figyelemmel az üzletrészek sorsának alakulását. Dr. Punczman Tamás, FKgP. megyei alelnök KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk a magyar szocialistáknak és a többi pártoknak, a polgármesteri hivataloknak, társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknek, a színházaknak, barátoknak, ismerősöknek, akik NAGY ATTILA kétszeres Jászay Mari-díjas, érdemes művész, országgyűlési képviselő, a szocialista párt megyei elnöke temetésén megjelentek, részvétükkel mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család Testületi ülés Kalocsán Holnap 16 órától a városháza dísztermében ülésezik a kalocsai önkormányzat képviselő-testülete. A szenátorok döntenek az 1992. évi céltámogatások ütemezéséről, új rendőrségimegbízott-iroda kialakításáról, a Paksi közi lakótelep hasznosításáról. Fontos napirendi pont még a Dunamenti Kikötővárosok Szövetségében való részvétel, házi gyermekorvosi ügyeleti rendszer kialakítása, a kórházrendelőintézet felújítási igényének megtárgyalása. Képviselői megvitatásra szánják az egyházi ingatlanok tárgyában készített megállapodástervezeteket. Telekgazdálkodásról Kunszentmiklóson Képviselő-testületi ülést tart május 28-án, csütörtökön 14 órai kezdettel Kunszentmiklós város önkormányzata. Napirenden szerepel a telekgazdálkodás, a lakásépítés helyzete, illetve az alsó és középfokú oktatási intézmények munkája. Az önkormányzati vagyonról Csengődön Legközelebbi testületi ülésén, május 27-én az önkormányzati vagyon kérdései is a képviselők elé kerülnek Csengődön. Megvitatják ezen kívül a tornaterem létesítésére benyújtott pályázat eredményességét is. Nyolcvanéves a Református Űjkollégium Abból az alkalomból, hogy az idén 80 éves a kecskeméti Református Újkollégium épülete, a Református Egyházközség és az öregdiákok baráti köre tárlatnyitóra hívja az érdeklődőket. A megyeszékhelyi képtárban május 29-én, pénteken déíután 5 órakor Szíj Dezső és Kovács Rózsa művészeti gyűjteményének kiállítását Fekete György helyettes államtitkár nyitja meg. Másnap, szombaton fél 10 órakor hálaadó istentisztelet lesz a református templomban, majd fél 11 órakor az Újkollégium dísztermében ünnepi emlékülést tartanak. Gáborjáni Péter egyetemi docens, építészmérnök A 80 éves Újkollégium az építész szemével címmel tart előadást, majd dr. Szíj Rezső arról beszél, milyen feladatok várnak a református iskolákra a rajz, az ének-zene és a testnevelés területén. Ezt követi az öregdiákok közgyűlése. Délután két órakor dr. Kálmán Attila államtitkár előadására várják az érdeklődőket, akik arról hallhatnak, milyen a világnézeti nevelés az iskolákban. A pénteken nyíló gyűjteményes kiállítás június végéig lesz látható. Szőlőhegyi erősítés Kalocsán, az úgynevezet szőlőhegyi városrészben követik el a legtöbb bűncselekményt. Az állapotok javítását az önkormányzat is szívügyének érzi, ezért egy új rendőrségi körzetimegbízott-iroda felállításával kíván segítséget nyújtani. A nemrégiben megtartott helyszíni szemle alapján a legideálisabb helynek a Rózsa köz és a Szőlőkköze utca sarkán lévő mutatkozik, amely önkormányzati tulajdonban van. Itt tervezik felállítani azt a faházat, amelynek várható bekerülési költsége mintegy 700 ezer forint. A szőlőhegyi városnegyedben élők örömmel fogadták a bejelentést, hiszen a leendő iroda közelében szinte naponta követnek el kisebb-nagyobb bűn- cselekményeket.
