Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. április 7., 5. oldal kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Kis cégek háza táján Állat-nagykereskedő Az állásukat nem adják föl — ki tudja, a vállalkozásuk balul üt-e majd ki —, így egyszerre két he­lyen is dolgoznak, elosztva a nap huszonnégy óráját. Nagyon sokan fognak ezen az alapon üzleti tevé­kenységbe. Oliácsek Tibor is ezt az utat választotta — feleségével —, amikor tavaly márciusban, a krízis idején állat-nagykereskedéssel kez­dett foglalkozni. — Akkor volt legnehezebb a helyzet, nem kellett a sertés senki­nek sem — meséli az ötvenhárom éves vállalkozó. — Miért éppen akkor vágott be­le? — Ehhez egy egész történetet kell elmondanom. Fiatalon sertés- szaktechnikusi végzettséget szerez­tem, aztán a megyei állatforgalmi és húsipari vállalathoz kerültem. Először a dunavecsei kirendeltsé­get vezettem, majd amikor meg­szűnt az ottani járás, áthelyeztek ide, Kalocsára, szintén a kirendelt­ség munkájának irányítására. Az­tán jóval később jött a vállalatnál egy leépítési hullám, ez a munka­köröm is megszűnt, viszont csinál­tak itt a Kaposvári Húskombinát­nak egy igazgatóságot. Jó kapcso­lataim révén új munkahelyre talál­tam, de aztán nemsokára ez a cég is zsugorodni kezdett, végül is megszüntették a kalocsai igazgató­ságot. Akkor kezdtem a kft.-alapí- táson gondolkodni, aztán tavaly év elején bejegyezték a KAL-OT Kft.-t, amelyet ketten alkotunk a feleségemmel, és márciusban meg­kezdtük az élő állatokkal való nagybani kereskedést. : Amint látom, a lakásuk az irodájuk is egyben. — Igen, egyelőre nem kívánunk máshol irodát nyitni. — A múlt évben, az induláskor hogyan sikerült bekapcsolódni vál­lalkozóként az üzleti életbe? — Huszonnyolc éves szakmai múlttal a hátam mögött nem vol­tam esélytelen, hiszen az egész or­szágban ismertek a szakmában. A régi kapcsolatok segítettek. Bár a feldolgozóvállalatok gyakran olyan képet vágtak, mint ha szíves­séget tennének azzal, hogy megve­szik az árut, én azért kaptam lehe­tőséget a vágóhidaktól. Az első évi forgalmunk 38 millió forint volt. — Tőkeigényes az állat-nagyke­reskedés ? — Hogyne, hiszen egy pár tucat sertés félmillió forintot ér. A kft. tőkéjével nem győznénk ezt a mun­kát, az csak áthidaló megoldások­hoz elég. Egyébként aki kéri, an­nak az állatai átvételekor kész­pénzzel fizetünk; aki vár harminc napot, az jól jár, mert annak a rendes árnál több üti a markát. Erre az utóbbi megoldásra azért van szükségünk, mert mint mon­dottam, saját tőkével nem győzzük a forgalmat. — Van most mivel kereskedni? — Kevés a vágóállat. Az idén fordult a kocka: most a feldolgo­zócégek jönnek keresni az élő álla­tot. — Milyen a termelők hizlalási kedve ? — Azzal, tapasztalatom szerint, nincs baj, ismét van kedv. Csak nem nagyon van mit hizlalni, ugyanis a tavalyi értékesítési gon­dok miatt kivágták a kocákat a kistermelők. A nagyüzemekben sok helyen fölszámolják az állo­mányt. Kocákat tartani, malaco­kat nevelni sehol sem akarnak, a nagyüzemekben ez korábban is ál­talában ráfizetéses volt. Solton, Foktőn, Hartán, Apostagon a tsz- ek malacokat akarnak vásárolni — de kitől? Olyan gazdaságot egyet sem tudok, ahol a régi koca­számot megtartották volna. A ser­tésüzletben egyébként^.malacelő- állítás a leköltségesebb, ezért sza­badulnak tőle a nagyüzemek. — A kistermelőnek sem éri meg a kocatartás? — Náluk más a költségvetülete, de ők nem tudják ellátni a piacot malaccal, mennyiségi szempont­ból. Rövid távon képtelenek pótol­ni a nagyüzemek kiselejtezett kocá­it. Egyébként a tsz-ek fölszámolják a marhaállományukat is, vagy pe­dig nagymértékben csökkentik. — Most akkor tehát a feldolgozó- vállalatok keresik a termelők kegyeit ? • Oliácsek Tiborok irodája családi házukban található. — Igen, de hiába. Az országban egyetlen nagy vágóhíd sem tud tel­jes kapacitással termelni. A kiseb­bek most előnyösebb helyzetben vannak azáltal is, hogy kelendőbb választékot produkálnak, házia­sabb ízekkel.-— Mire számít az idén az állat- nagykereskedő ? — Az állatállományt, a piacot illetően stagnálásra. Új igények is megjelentek a piacon. A most épü­lő és várhatóan az év derekától termelő hajósi vágóhíd biosertést kér nyugati exporthoz. A biosertés tápot nem ehet, gyógyszermente­sen kell meghizlalni. Emiatt a hiz­lalási idő meghosszabbodik, de a ; termelő nem jár rosszul, mert ez a' kapott árjjpft p\cgtgrjil neki. — Van, aki vállalkozik biosertés előállítására? — Már megvan a partnerem. Sajnos a biosertés előállítására kis­termelők nem vállalkoznak, ez a tartási mód jobban fekszik a nagy­üzemeknek, amelyek nagyobb ga­ranciát adhatnak az előírások be­tartására — mondja Oliácsek Ti­bor, a kalocsai állat-nagykereske­dő. — a. tóth — AHOGY A SZÖVETSÉG FŐTITKÁRA LÁTJA: Sürgető a bankrendszer korszerűsítése Három témakörbe csoportosította mondandóját Pulai Miklós, a Ma­gyar Bankszövetség főtitkára, amikor a napokban előadást tartott Kecske­méten, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei rendezvé­nyén — bankosok és vállalkozók előtt. A hazai bankrendszer korszerű­sítésének fő elemeiről elmondta: a kereteket kijelölik a bankok mű­ködését szabályozó törvények. Ezek mellett elengedhetetlen a technikai korszerűsítés, ami nem csupán gépesítést, a fejlett számí­tástechnika alkalmazását jelenti. Azt is, mert enélkül lassú, körül­ményes a készpénz nélküli elszá­molás, de például a hitelkártyák széles körű elterjedését akadályoz­za az is, hogy kevés helyen lehet velük vásárolni. Naprakész infor­máció, s ezt feltételező számítás- technikai háttér nélkül nem kép­zelhető el például az adósnyilván­tartási rendszer sem. Érdemes ide befektetni Ki kell építeni a bankközi intéz­mények hálózatát, adott esetben olyan speciális feladatokra is, mint a bevezetendő jelzáloghitelezés, vagy új szerepet kaphat a földhite­lezési intézet. De ezt mielőbb meg kell tenni, mert ha a 35 hazai bank késlekedik, akkor belép, megelőz­ve őket, a külföldi konkurencia. Erre egyébként is van esély, hi­sz6,11 ,a, kereskedelmi bankok priva­tizációja során a külföldi tőke is vevőkent jelentkezik. Pulai Miklós szerint azonban banktulajdonosok lehetnek magyar vállalkozók is, ha van fölösleges megtakarított pén­zük- Érdemes ide befektetni, mert jo üzlet. S a privatizálást a szakem­ber nem pusztán az állami rész el­adásával tartja megoldhatónak, szerencsésebb, ha mindez tőkee­meléssel, további pénzek bevoná­sával történik, s így alakul ki a megfelelő tőkearány. Ez biztonságot is jelent a bank működése szempontjából, hiszen — s ez éppen a pénzintézetek sajá­tossága, ezért is szigorú ez a tör­vény — a vállalkozás nem elsősor­ban a tulajdonosok pénzét kockáz­tatja, hanem a befektetőkét. S egy bank akkor működik jól, ha az alaptőke 10-20-szorosát forgatja a pénzpiacon, vállalkozásokban. Nem könnyű a váltás A bank bizonyos fokig kény­szerhelyzetben van, hiszen a beté­tekre kamatot kell fizetnie, s a tu­lajdonosok is várnának osztalékot. Ezt viszont csak a kihelyezett hite­lek után képződő jövedelméből tudja megtenni. De az ilyen befek­tetés a bank számára is kockázat — hiszen a pénzintézet mindenki­nél jobban látja a vállalkozások pénzügyi helyzetét. Ezért is jellem­ző ma a bankokra az óvatosság, ami részben a bankemberek elbi­zonytalanodásából, másrészt a kockázat ismeretéből fakad. Az azonban nem lehet vitás: a megbíz­ható vállalkozó számíthat arra a bankra, amelyiknél őt jó partner­nek ismerik. Ezt ugyan egy jelenlevő mene­dzser némileg cáfolta, mondván, hogy nagy a bürokrácia, és sok­szor indokolatlan túlbiztosítás is akadályozza a gyors hitelezést, másrészt nem olyan könnyű ban­kot váltani sem, ha a cég úgy dönt, hogy másik partnert keres. A vállalkozásfejlesztő hiteleket úgy értékelte a szakember, hogy azok az átalakulás, a privatizáció segítésére jöttek létre, s noha ban­kokon keresztül folyósítják őket. azok nem piaci módon működnek. Ami változás: hogy egységes kons­trukcióban működik az E-hitel és az MNB privatizációs hitel; immár njncs felső korlát, s ez lehetőséget nyújt középüzemek megvásárlásá­ra is. Szögletek után gólt A Start-hitel népszerű, de egy­részt zártabb kör veheti igénybe, másrészt az idei keret csak fele a tavalyinak, s az sem volt elég. Megoldást az hozhat — részben —, ha a német féllel sikerül megál­lapodni az 1993-as keret előreho­zásáról. Megjelenik a piacon a Munkavállalói Résztulajdonosi Program, amelynek keretében, bár eléggé bonyolult eljárással, de a munkavállaló tulajdonos lehet, s nemcsak állami vagyon megvásár­lásával, mert ugyanerre lehetősége lesz a privát szférában is. A bankszövetség főtitkára, egyetértve a másik előadóval, Czirják Sándorral, a Magyar Nem­zeti Bank alelnökével, kijelentette: valóban vannak kedvező változá­sok, de egy sporthasonlattal élve, még csak a szögletarányban 6—0 a javunkra. Most már gólt is kell lőni, ez pedig azt jelenti, ha megáll a hazai teljesítménycsökkenés, sőt növekedés indul meg, de úgy, hogy az ne hozza elő a régi gondokat. V. T. A kecskeméti TECS Kft. 1990 végén alakult meg, hat tulajdonosa van és tizenhárom alkalmazottja, ez utóbbi létszám növekszik tá­jékoztatott Farkas Géza ügyvezető igazgató. A vállalkozás fő tevé­kenysége a csomagolás, az MMG- gyár exporttermékei adták tavaly, az első évben, a legtöbb feladatot. Az idén januárban asztalosmü- helyt létesítettek, amelynek gépi felszereltsége épületm unkákon kí­vül bútorkészítést is lehetővé tesz. Az É és P kegyeleti szolgáltatások­ra vállalkozó kft.-nek dolgoznak jelenleg. * * * A SEEDEX Kft., amely mező- gazdasági termények, vetőmagvak exportjával foglalkozik, tavalyi alapítású kecskeméti társas vállal­kozás, s már az első fél évben 50 milliós forgalmat ért el, szerény nyereséget is elkönyvelve — hal­lottam Szabó Lajostól, az öt tulaj­donos egyikétől. Az idén is jók a kilátásaik, egyébként itthon csak vevőként kívánnak jelen lenni a piacon. Vetőmagvak mellett étke­zési búzát, valamint kukoricát szállítanak a többi közt ukrán és orosz partnereknek, továbbá Szer­biába és Horvátországba. * * * Az életképes magánvállalkozá­sok lassacskán kinövik az indulás­kor rögtönzött telephelyüket — így van ezzel a Czintos és Társai Kft. is. Czintos Csongor ügyvezető igazgató legfőbb gondjukként em­lítette, hogy fejlődést lehetővé tevő új telephelyet találjanak Kecske­méten. Sajnos a telkek árát túl ma­gasra srófolta a város, ők nem tud­nak akkora pénzt kifizetni, mint a nyugati cégek. Egyébként nem ért egyet azzal, hogy a város eladja a telkeket; ésszerűbb lenne bérbe ad­ni az ipartelepítésre alkalmas terü­leteket, hiszen akkor azok hosszú távon bevételekhez juttatnák a vá­rost, egyszeri bevétel helyett. No persze a bérleti díjakat az elviselhe- tőség határán belül képzeli, hiszen a jelenlegi helyzet helybenjárásra kényszeríti a fejlődésre képes vál­lalkozókat; az ő cégük tavaly még csak tíz embert foglalkoztatott, je­lenleg negyvenhatan vannak — vi­szont jövőre már százhúsz főnek tudna munkát adni a világítástech­nikai eszközöket, lámpatesteket gyártó kft. Csak hát, hova tegye a munkásokat? A jelenlegi hitelfelté­telek mellett a privatizációra váró helybeli vállalatok ingatlanait is elérhetetlen áron kínálják. Ami a termelést illeti: az idén új irányok­ba indultak el, a legtakarékosabb világító testeket, fénycsöveket ké­szítik. ats Építőipari vállalkozások száma Tervezők, beruházók és kivitelezők 90. IV. 91. I. 91. II. 91. III. 91. IV. 92. I. * negyedév Országos építési-szerelési tevékenység Előző év 100, összehasonlító áron, százalék •eldzetas adatok ••prognózis • (A figyelő ápr. 2-ai számából tallóztuk) Osztrák partnerbörze Az osztrák vállalkozó elseje óta tud hová fordulni, ha magyaror­szági és csehszlovákiai beruházá­saihoz tanácsra, esetleg megbízha­tó és a feladatra alkalmas munka­társra van szüksége. „A Duna- térség gazdasági fóruma” néven a bécsi gazdasági kutatóintézet, a Wifo kebelében nyílt meg az új in­tézmény, amely a tanácsadó szol­gálat és a partnerbörze egyfajta ke­verékeként áll elsősorban a kis- és középvállalkozók rendelkezésére. Amit az EUR okmányokról tudni kell Mindent megtudhatnak az ér­deklődők, amit az. EUR okmá­nyokról tudni kell a Dél-magyar­országi Gazdasági Kamara április 9-ei vámszakmai napján. Az Euró­pai Közösséggel megkötött társu­lási szerződés életbelépésével a kö­zelmúltban alaposan megváltoz­tak a külkereskedelmi forgalom­ban használatos okmányok. A gazdasági kamara a kormány­zati szervektől kapott felhatalma­zása alapján az egész ország terüle­tén végzi a külkereskedelmi és vámügyintézői munkakörben dol­gozók felkészítését a változásokra. Kecskeméten e héten kerül sor a szakmai napra. A részvétel lehető­ségéről a DmGk helyi képviselete ad felvilágosítást, a 76/22-424-es telefonon. Szerkeszti: A. Tóth Sándor. Mélyponton a búzatartalékok Amerikában Hús/ éve nem tapasztalt mély­pontra zuhantak az amerikai búza­tartalékok. A mezőgazdasági mi­ni s/f éri um negyedéves jelentéséből kiderült, hogy az egy évvel koráb­bihoz képest 37 századokkal keve­sebb. mindössze886 millió vékátiyi (bushel) búzatartalékkal rendelke­zik az ország. Ilyen kevés gabona, utoljára a 70-es évek, elején volt raktáron az Egyesült Államokban Szerbiai szuperinfláció A háború és gazdasági elszigete­lődés hatásai, havi 43,9 százalékra hajtották föl a szerbiai inflációt márciusban, s ha tartós marad a folyamat, a drágulás üteme decem­berre éves szinten elérheti a nyolce­zer százalékot is ez. derül ki a belgrádi statisztikai hivatal legfris­sebb jelentéséből. Moszkva kvótája Jóváhagyta a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) igazgatótanácsa azt a javaslatot, hogy Oroszország k vótája 3 százalékos tegyen a szer­vezetben. ha majd ott tagságot nyer. Ez egyben azt is jelenti, hogy Moszkva évi 4 milliárd dolláros hitelhez juthat a nemzetközi pénz­intézettől. Orosz aranyásók? Oroszországban lehetővé válik magánszemélyek számára, hogy arany után kutassanak. A Reuter beszámolója szerint a szibériai Ir- kuls/k városa engedélyezi az aranylelőhelyek magánkutatását, véget vetve ezzel a Lenzoloto nevű állami cég e téren eddig élvezett monopóliumának. Brit szív a beteg orosz gépekbe Brit hajtóművel szereltek fel orosz polgári repülőgépeket, ame­lyeket külföldön fognak értékesíte­ni A napokban létrejött megálla­podás értelmében a TU 204 típu­sú óriás repülőgépeken a brit Rolls-Royce cég hajtóműveit épí­tik be. Szorult helyzetben a Chrysler Az amerikai és a japán autóipari vállalatok közötti erőviszonyok változását érzékelteti a legújabb hír, miszerint a Chrysler eladja a Mitsubishi japán cégben lévő ré­szesedésének felét. Főként japán a Mitsubishi csoport cs nyu­gat-európai cégek lesznek a piacra dobott részvények vásárlói. Az amerikai autóipari cég egy évtizede küszködik jövedelmezőségi gon­dokkal és tavaly 765 millió dollá­ros veszteséget szenvedett el, ami mellesleg csak töredékét tette ki az amerikai autóipari cégek vesztesé­gében ami majd 7 milliárd dollár voll A Chrysler a részvények el­adásútól részben pénzügyi helyzete javulását reméli. Lengyel Peugeot-k jövőre Már a jövő évben legördülnek az első, Lengyelországban összesze­relt Peugeot 405 típusú, gépkocsik. a lublini autógyár szerelőszalagjá­ról Négy év elteltével évi 10 ezer gépkocsit gyártanak belőlük Lub- linban. ahol eddig főként a Zuk kisteherautókat készítették. • • Ötnapos munkahét Japánban Évtizedekkel Európa után Japán is meghonosítja az ötnapos munka­hetet. Májustól az alkalmazottak mindet) szombaton otthon marad­hatnak, vagyis a hónap most még munkával töltött első és harmadik szombatján is közölte a tokiói kormány Japánban évente több ez­ren balnak beleabba, hogy túl sokai dolgoznak. A szigetországban éven­te 2168 órát dolgozik a lakosság, mig Németországban 1642-t. Szerződés Szahalinra A japán Mitsui vállalat kél ame­rikai társával, a Marathon Oil és a McDermott céggel közösen aláírta a szahalini olajícutcs feltárására vo­natkozó szerződését közli az Ászain Sintbun című lap a japán cég vezetőire hivatkozva. A megál­lapodás egyelőre csak a megvaló­síthatósági tanulmány elkészítésé­re szól. de nyilvánvaló, hogy a szer­ződéshez jutott három „M” jó eséllyel pályázhat arra is. hogy a 8 10 milliárd dollárra becsült kiak­ttázasi munkákban is részt vehet. V J

Next

/
Oldalképek
Tartalom