Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

6. oldal, 1992. április 7. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZTÁRCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg... ? szolnak csepp, hajó, szív, tégla ala­kú köveket, ezek nem csillognak úgy, mint a klasszikus briliánskö­vek. ÁLLAMI RÉSZVÉNYEKET KÍNÁLNAK Ki lesz a Bácskonzum többségi tulajdonosa? Sorozatunk előző részében az „értékőrző fémekről”, a nemesfé­mekről, mint a befektetési lehető­ségek egyik formájáról beszélget­tünk Lukács Jenő ékszer és drága­kő szakértőjével. Megtudtuk: az arany — mint anyag — mindenkor eladható, elzálogosítható, vagy banki fedezetként felajánlható. —- Az arany után beszéljünk egy kicsit a drágakövekről is. — Egészen az utóbbi évekig úgy szerepelt a köztudatban, hogy van­nak ékkövek, féldrágakövek és drágakövek. Az ékkövek a szinte­tikus, vagy üveg alapanyagú, csi­szolt, színes vagy fehér díszítő ele­mei az ékszereknek. Az úgyneve­zett féldrágakövek már egyértel­műen természetes alapanyagúak, vagyis eredeti ásványok, de nem olyan értékesek, mint a drágakö­vek: a gyémánt, a rubin, a smaragd és a zafír. A gyémánt a legkeményebb anyag. Aztán a korund csoport jön, mint az igen kemény anyagok családja, ahová ávérvörös rubin és a mély kék zafír tartozik. Ezt köve­ti keménységben a berill, amelynek gyűjtőfogalmába a többi között a Jugoszláviai kőfaragó Nagybaracskán (Tudósítónktól) Nagybaracska határában talál­ható a környéken náddepóként is­mert telep. Ez idáig több gazdája is volt: a nádgazdaság (nádpallókat készített, ekkor ragadt rá a fenti név), a bajai Új Élet HTSz, majd a nagybaracskai Vegyes- és Építőipa ri Kisszövetkezet. A telep körül futó- ,h«ppk» hplül nőtt u,$az-^z,utóbbi , időben kihasználatlanul nyelte a fo­rintokat. Tavaly ősszelaatánJbrdu.- i lat következett be. Jugoszláviából vevő érkezett rá, s megalakult a Grá­nit Kőfeldolgozó és -Forgalmazó Kft. Ma élénk forgalom jelzi: „él” az üzem. A törzstőke jelentős része a bezdáni Hordási István tulajdoná­ban van, aki a cég ügyvezetője. Vele beszélgettem. — Mi az oka annak, hogy Ma­gyarországon, és éppen itt fogott ebbe a vállalkozásba? — Már 8-10 éve annak, hogy kun­csaftkörünkbe magyarok is beletar­toznak. (Kegyeleti tárgyak vám­mentesen voltak behozhatok.) A tá­volságokat csökkentve, a határátlé­pést kiiktatva a hozzánk fordulók­nak nyújtottunk ezzel lényeges segít­séget. Az ismert események miatt Horvátország felé csökkent a szállí­tásunk picit kinőttük a bezdáni üze­met, viszont az itteni igények válto­zatlanok maradtak. Először Baján néztünk körül, de aztán ez a hely tűnt minden szempontból a legmeg­felelőbbnek, mivel itt voltak már épületek és ezer négyzetméter beton­fel ület. Energiaigényünket a mosta­ni transzformátor még fedezi, de újabb gépek beállításakor már e té­ren fejlesztenünk kell. — Elárulná, mennyi pénzt fektet­tek be eddig ? Ott tartunk a 10 milliónál. Eb­be benne foglaltatik az épületek át­alakítása és a vadonatúj olasz és né­met berendezések beállítása. Né­metországban most készül nekünk egy darabológép. Erre azért van szükség, mert jelenleg a szeletelést Jugoszláviában végeztetjük bér­munkában. Az alapanyag 90 száza­lékát Olaszországban vásároljuk 10- 15 tonnás tömbökben és a gránitot akármivel nem lehet vágni. A közel­jövőben egy portáldaru is szerepel terveink között, mert ekkora töme­gek mozgatásához már ez szükséges. — Merre szállítanak, kik vásárol­nak Önöktől? — Aránylag rövid idő alatt megis­mertek és elfogadtak bennünket. Szinte az egész országban megtalál­hatók a termékeink, Egertől Szek- szárdig, de a megyében is sok porté­kánk kel el a környéken kívül Kecs­keméten. Kalocsán, Hajóson, Solt- vadkerten, hogy csak néhány helyet említsek. Több érv szól mellettünk, mert — ha jól tudom nincs konku­renciánk terméskő kategóriában és síremlékekben teljes körű a szolgál­tatásunk. A technikánk képes erre és bízom abban, hogy beruházásunk hosszabb távon megtérül. Somogyi Gábor fűzöld smaragd is tartozik. A többi kő, a topáz, az akvamarin, a türkiz — de sorolhatnám a neveket vagy háromszázig — korábban a féldrá­gakövek csoportját alkották. A drágakövek ilyen csoportosí­tása azonban megszűnt. Most mindegyik követ, amelyik termé­szetes alapanyagú ásvány, a drága­kövek közé sorolunk, ám vannak értékesebbek és kevésbé értékesek. Emiatt a drágakövek mellett ma már csak az ékköveket különböz­teti meg a szakma, mint különálló csoportot. Köztudott, hogy a gyémántból csiszolják a briliánst, mégpedig hosszas matematikai és fénytani előkészületek után. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a briliáns csak a csiszolási formát jelenti, tehát azt, amikor a gyé­mántot a legtökéletesebbre, vagyis pontosan 57 laposra csiszolják. Ekkor veri vissza a gyémánt a leg­tökéletesebben a sugarakat. A gyémántot ma már számító­géppel csiszolják, igy készülnek a különféle „fantáziakövek”, ame­lyeknél nem a fényvisszaverés, ha­nem az alak a meghatározó. Csi­Magyarországon az emberek gyémántba is fektettek jelentős pénzeket, de nem igazán jó minő­ségű kövekbe. Úgy gondolták, mi­nél nagyobb a kő, annál értéke­sebb. Ebből aztán sok meglepetés származott, amikor értékesíteni szerették volna a gyémántjaikat: kiderült, nem voltak úgy csiszolva, ahogyan az valódi értéket adna a kőnek. A briliánshoz erteni kell, ha valaki ebben kívánja tartani a pénzét. — Mit tehetnek, akik befektető­ként a nemesfémek és a drágakövek világában szeretnénk jártasságot szerezni? — A nemesfémekhez nem kell igazán érteni. Az érték mindenkor az anyag és a mívesség harmóniá­jában keresendő, igy a befektetőt a jó ízlése irányíthatja. És persze nem jár rosszul, aki régi ékszert vesz, hiszen ezek értékét egyéb té­nyezők is befolyásolják. A drága­kövekkel azonban más a helyzet. Ezekhez igazán érteni kell, legjobb ha a befektető olyan szakemberhez fordul, akiben igazán megbízik. Mert az üzleti életnek ez az ága a bizalomra épül. Mertl László Ferenczy Europress Szenzációszámba ment tavaly, hogy a kecskeméti székhelyű Kon- zum lett az országban a legelső ke­reskedelmi vállalat, amelyik „bele­vágott” az előprivatizációba. Volt értelme ennek a sietségnek? — kér­deztük Bessenyi Ispánt, az idén ja­nuárban Bácskonzum Kereskedelmi Részvénytársasággá alakult vállalat elnök igazgatóját. — Amikor a céghez kerültem, kétszáztíz üzlete volt, amikor pedig, kilencven szeptemberében, megje­lent az előprivatizációs törvény, már csak kilencvenöt. Ezzel azt akarom mondani, hogy semmiféle spekulá­ció nem volt a döntésünk mögött; a korábban elkezdődött folyamatot erősítettük föl. Sok apró bolt üze­meltetése nagyvállalat számára gaz­daságtalan — ez volt az a gazdasági indok, amiért mi már korábban igyekeztünk megszabadulni a sza­tócsboltoktól, a veszteséges üzemi büféktől. — Tehát érdemes volt elsőként vál- lalkozi? — Most már egyértelmű, hogy igen. Ugyanis akik akkor tulajdon­vagy bérleti jogot akartak vásárolni, még azt gondolhatták: könnyen hozzájutnak, a tőkéhez, amire szük­ségük van. így mi könnyebben túl­adtunk a kiszemelt negyven üzletün­kön. Az igényelhető hitelekről kide­rült aztán, hogy nem annyira kedve­zőek, mint ahogyan beharangozták. .Azóta már az önkormányzati tulaj­donban lévő üzlethelyiségek bérleti díját is emelni kényszerültek — szó­val, azt hiszem, azoknak a cégeknek, amelyek az idén hajtják végre az előprivatizációt, nehezebb dolguk lesz. Most az emberek nem mernek olyan könnyen vállalkozni, mint ak­kor. a privatizáció indulásakor, mert már tudják, hogy a hiteleket kemény kamatok mellett kell visszafizetni. — Mire kötelezte a vállalatot az előprivatizációs törvény? ~=" Minden olyan-etehniszerüzle- tet, amelyikben a létszám tíz fő alatt van, és minden olyan vendéglátó- egységet, amelyikben tizenötnél ke­vesebb embert foglalkoztatnak, vál­lalati beleszólás nélkül el kellett adni. Amelyek önkormányzati vagy más tulajdonban voltak, azoknak termé­szetesen csak a bérleti jogát vehették meg a vállalkozók. Nekünk sikerült eladni minden kijelölt üzletet. — Az úttörő szerep semmi más előnnyel nem járt? — De igen: mi már részvénytársa­ság vagyunk, ha még nem is egészen igazi. Tavaly ugyan még elhangzot­tak olyan politikai indittatású kije­lentések, hogy az előprivatizált vál­lalatok átalakítását nem szabad megengedni, mert az csak a cégtábla átfestése lesz, meg hatalomátmentés stb. De végül is a józanság győzött, az AVÜ a múlt év augusztusában megadta az engedélyt. Januárban bejegyzett bennünket a megyei cég­bíróság, s ma egy olyan vállalat va­gyunk, tulajdoni és szervezeti szem­pontból egyaránt, amelyet csupán egyetlen lépés választ el az igazi rész­vénytársasági formától: az, hogy az állam részvényeit az Állami Vagyon­ügynökség eladja — ezek nyolcvan százalékot tesznek ki a tulajdonon belül —, és akkor már valós tulajdo­nosok működtetik a céget, igazi rész­vénytársaságként. — A részvények fennmaradó húsz százaléka kit illet? — A törvény szerint mintegy tíz százalék lehet munkavállalói, tíz szá­zalék pedig önkormányzati rész­vény. — A Bácskonzum dolgozói élnek majd a lehetőséggel? — A dolgozói részvényprogram­tervezet nyugati mintákat követ, s nyilvánvalóan hasznos eleme a pri­vatizációnak. Azonban kérdés, hogy ma, amikor nálunk érdemesebb a bankban tartani a pénzt, mert ott magasabb kamatot hoz, mint a ke­reskedelemben forgatva, vajon há­nyán élnek a lehetőséggel — Akkor bizonyára az állam rész­vényeire sem aválialati menedzsment lesz a vevő. 1 _ — Nerrí 'A dőlgozöi részvényvá1 sáriás támogatására várható ugyan az idén némi elmozdulás a reális hitelezés irányába, azonban nem hi­szem, hogy a kamatokat az élelmi­szer-kereskedelemben elérhető ha­szonszázalék alá vinnék. Az Állami Vagyonügynökséggel közös felada­tunk az idén az állami részvények eladása, s ennek érdekében több nyugati céggel vagyunk tárgyalás­ban. Ma például a Quelle-áruház- lánc képviselőjét várjuk ide, Kecs­kemétre. — A nyugatiaknak miért éri meg nálunk befektetni? — A számos ok közül csak egyet említek: ott sokkal alacsonyabbak, 6-8 százalékosak a banki kamatok. A Bácskonzumnál százötven-száz- hatvan millióval meg lehetne venni a többségi részvényt. Mondhatná valaki, hogy fogjunk össze mi, a vállalat dolgozói, a menedzsment, de ez gazdasági öngyilkosság lenne. Egyébként a nyugati tőke nem a mostani, szerény fizetőképes keres­let miatt jön be. Bízik a gazdasági föllendülésben. — A részvénytársasággá való át­alakulás hogyan hat a forgalomra, a cég tevékenységére? — Várhatóan 1,5-1,6 milliárd fo­rintos forgalma lesz a részvénytár­saságnak ebben az évben, fele-fele arányban a kis-, illetve a nagykeres­kedelemből. Szerencsénk, hogy ez utóbbi tevékenységet is meghonosí­tottuk a vállalatnál már korábban. Ahol csak lehet, közvetlenül a ter­melőkkel akarunk kapcsolatban állni, a szállítókat ki akarjuk iktatni a kapcsolatrendszerünkből. Ez a versenyben maradás egyik feltétele, ugyanis a vásárlóerőhöz igazodó szerényebb árakat csak úgy tarthat­juk, ha mi sem a legmagasabb áron szerzünk be. A boltjaink korábban önállóan szerezték be az árut. Ezt megszüntettük. így a nagykereske­delmi áruink a saját boltjainkba ke­rülnek, amelyekben egységesek az áraJt.s.-mondta Bessenyi István, a Bácskonzum Kereskedelmi Rész­vénytársaság elnök igazgatója1 A. T. S. SEGÍTSÉG A KONKURENCIÁNAK Fejlesztenek a kunszállási pékek • Rövidesen a kuns/.állási pékségben is megjelennek a modernebb berende­zések. K unszállás vállalkozó szellemű két pékmestere azt vette a fejébe, hogy személyes kapcsolataik révén mo­dern gépek beszerzéséhez nyújt segítsé­get — a konkurenciának. A közelmúlt­ban börzét rendeztek Kunszálláson, melyen egy német üzletember kínálta a hazai viszonyokhoz képest még mindig csúcstechnológiának számító használt nyugati berendezéseket. — Attól, hogy a konkurencia gyara­podik, mi nem leszünk szegényebbek, sőt, úgy is felfoghatjuk, hogy pont ez késztet bennünket a fejlesztésre — mondja Palásti József. — Nem ellenség­nek, hanem kollégának tekintjük a többi péket, és igazán örülünk, ha egyikük- másikuk valamilyen szakmai sikert ér el. Nekünk csak elismerés az, ha a boltok polcain a sok kiváló termék mellett a mi süteményeink is helyet kapnak. A minő­ség folyamatos növelésének pedig egyik alapvető feltétele a műszaki színvonal, a technológia állandó korszerűsítése. Ec- kehard Ficht úrral egyébként teljesen vé­letlenül találkoztunk, de már az első meg­beszélések alkalmával megércztük, hogy az általa kínált lehetőséget nem szabad A magyar egyrészt takarékos, más­részt vállalkozó nép. Takarékossága korábban a pénz otthoni vagy takarék- betétben történő gyűjtését jelentette el­sősorban. A kétszintű bankrendszer ki­alakulásával, néhány évvel ezelőtt meg­indult a verseny a megtakarított forin­tokért: különféle kedvezményes kama­tok, takarékjegyek, kötvények jelentek meg a pénzpiacon. A múlt évben már nagyon távolivá lettek a végletek: so­kan a napi élethez sem tudják előterem­teni minimáljövedelmüket, ugyanak­kor sokan lettek, akik millióikkal kü­lönböző vállalkozásokba kezdenek. A felgyorsult infláció, a pénz értéktelc- nedése a vállalkozni merők egy részét is lehetetlen helyzetbe hozta. A vállal­kozási üzletrészek, a kötvények egy ré­szével és a részvényekkel a kockázatot is megvásárolja a vevő; vagyis az ered­mény, a nyereség reményében kockáz­tatja befektetett pénzét. A vállalkozók jelentős része nem is­meri a vállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályokat, a pénzügyi attrakciók elemi fogalmait és ügyleteit, a hitel- nyújtásra feljogosított pénzintézetek (bankok), a korlátozott jogkörrel ren­delkező pénzintézetek (takarékszövet­kezetek, biztosítók stb.) jogkörét, nin­csenek tisztában a takarékossági és be­kihagynunk. Igaz. hogy gépei már nem a legújabbak, de a „használt” jelzőt nem a mi fogalmaink szerint kell értelmezni. — Amikor pedig az árait is megis­mertük, azonnal arra gondoltunk, hogy az ilyen üzleti lehetőségek talán a barátainkat is érdekelni fogják — kap­csolódik a beszélgetésbe Pólyák Má­tyás. — Egy komplett pékség például mostanában úgy 10-15 millió forintba kerül, német partnerünk viszont az ugyanilyan paraméterekkel rendelkező üzemet maximum ötmillióért kínálja. Ehhez még tudni kell, hogy a jelenlegi világpiaci árakon az öngyilkossággal egyenértékű egy-egy fejlesztés. A drága gépeken ugyanis csak drága kenyeret lehet sütni, amit viszont az itteni embe­rek nem tudnak megfizetni. Azonban a használt, de a hazai viszonyok közt még mindig korszerű berendezésekkel áraink elérhetővé és kigazdálkodható- vá válnak. Az érdeklődésre jellemző egyébként, hogy még Kaposvárról és Vásárosnaményból is érkeztek pékek Kunszállásra, akik természetesen több konkrét üzletet is megkötöttek. — galambos — BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÓKNAK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEKNEK fektetési formák legtöbb tudnivalóival, egyáltalán nem tudnak tájékozódni a részvények, a tőzsde világában. Na­gyon sokan nincsenek tisztában a be­fektetési döntések általános szempont­jainak legelemibb fogalmaival, az adó­zás, a privatizáció legfőbb tudnivalói­val sem. A vállalkozóknak és magán- személyeknek készült Befektetési ABC a kezdőknek, a pénzügy világában még idegenül mozgóknak szeretne segíteni közérthető, alapfogalmakat tisztázó, jól szerkesztett mutatók sorával ellá­tott könyvével. km Befektetési szótár A-tól Z-ig — Részvényesek kisebbségi jogai: a részvénytörvény meghatározza a részvényesek minimális jogait, hogy megóvja őket a többségi rész­vényesek által történő megkárosí­tástól. — Részvényesek szövetsége: egy vagy több részvénytársaság részvé­nyeseinek összefogása a közgyűlé­sen való közös képviseletre. — Részvényesek tájékoztatója: a részvénytársaságok időközi beszá­molója, amelyet megküldenek mind a sajtónak, mind a részvényesek­nek. — Részvényindex: egy tőzsde vagy valamely tőzsdén jegyzett gaz­dasági ág több vagy minden részvé­nye árfolyamának átlagértéke. — Részvénytársaság: jogis sze­mély, gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alap­tőkével alakul. A részvénytársaság tagjai csak részvényük névértéke ' erejéig felelősek a társaság kötele­zettségeiért. Szervei: a közgyűlés, a felügyelőbizottság (amely ellenőrzi az igazgatóságot) és az igazgatóság (az rt. üzletvezetése). — Részvénytöbbség: 1. Egyszerű részvénytöbbség: az alaptőkének több mint a felét kép­viselő részvénymennyiség. 2. Minősített többség: az alaptő­kének legalább háromnegyedét ki­tevő részvénytömeg. — Részvénytőke: egy részvény- társaság alaptőkéje. — Spekuláció: az árfolyam- és árváltozások kihasználása gazdasá­gi előny szerzésére. A spekuláció tárgya lehet részvény, deviza, a tőzsdei kereskedelemben részt vevő más értékpapír és opciós szerződés. — Spekuláns: a határidős piacok fontos szereplője: olcsón akar vásá­rolni, drágán kíván eladni; kocká­zatvállalással nagy profitszerzés a célja; tevékenysége nélkülözhetet­len a likviditáshoz. — Szelvényív: a részvénynek az osztalékszelvényt, szelvényutal­ványt tartalmazó része. — Szelvényutalvány: a szelvény­ívhez mellékelt elővételi jegy, amely újabb értékpapír átvételére jogosít. FEB SZAKKÖNYVTÁR Kamarai találkozó Kalocsán Találkozóra várja helybéli és környék­beli tagjait, valamint a többi érdeklődő vállalat és vállalkozás képviselőit a Dél­magyarországi Gazdasági Kamara Kalo­csán, április 10-én 10 órára a Karamell Sü­tőipari Rt. irodaházába. A találkozó a ka­locsai és környékbeli cégek kamarával szembeni információs és szolgáltatási igé­nyeinek megismerését, a kamarai munka decentralizálását és továbbfejlesztését szolgálja. A résztvevők egyúttal ismerte­tőt hallgathatnak meg az Európai Közös­ségekkel aláírt társulási szerződés vám- és kereskedelempolitikai hatásairól. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKEÄRFOLYAMAI Érvényben: 1992. április 6. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 137.19 139,99 ausztrál dollár 60,46 61,70 belga frank (100) 235,47 240,13 dán korona 12,47 12,73 finn márka 17,63 18,03 francia frank 14,30 14,58 görög drachma (100) 40.45 41,29 holland forint 43,03 43,89 ír font 128,75 131,35 japán yen (100) 59,18 60,38 kanadai dollár 66,29 67,69 kuvaiti dinár 266,28 271,78 német márka 48,42 49,38 norvég korona 12,32 12,56 olasz líra (1000) 64,11 65,39 osztrák schilling (100) 687.71 701,31 portugál escudo (100) 56,71 57,81 spanyol peseta (100) 76.05 77,57 svájci frank 52.89 53,97 svéd korona 13,33 13,59 USA-dollár *< 78,80 80,36 ECU (Közös Piac) 98.86 100,82 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAARFOLYAMAI Érvényben: Devizanem angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling (100) portugál escudo (lOOj spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona tr. és cl. rubel USA-dollár ECU (Közös Piac) 1992. április 6. Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban 138,24 138,59 138.94 60.93 61,08 61,23 237,22 237,80 238,38 12,57 12,60 12,63 17-78 17,83 17,88 14,40 14.44 14,48 43,35 43,46 43,57 129,73 130,05 * 130,37 59,63 59,78 59,93 66,82 66.99 67,16 268,34 269,03 269,72 48,78 48,90 49,02 12,41 12,44 12,47 64,59 64,75 64,91 692,81 694,51 696,21 57,12 57,26 57,40 76,62 76,81 77.00 53,29 53,43 53,57 13,43 13,46 13.49 27,43 27,50 27.57 79,38 79,58 79,78 99,59 99.84 100.09 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár 78-79 forint Német márka 49-51 forint Svájci frank 53-55 forint Osztrák schilling 7-7,10 forint Briliáns ötletek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom