Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. április 23.. 3. oldal SZERVEZŐDŐ LAJOSMIZSEI CIGÁNYOK Életveszélyes barakk az újvárosban • A március 7-én alakult lajosmizsei cigányszervezet legfontosabb feladatának a gyerekek emberhez méltóbb életkörülményeinek megteremtését tartja. (Fotó: Varga László) M ázsás darab vakolat zuhant le a mennyezetről, a helyiség­ben tartózkodó egy- és kétéves kis­gyerekeknek ezúttal szerencsére nem történt baja. A múlt szerdai eset nem egyedi a lajosmizsei újvá­rosi barakklakásokban, amely az önkormányzat tulajdona. A húsz éve épült, immár életveszélyesen düledező barakk ügye terítékre ke­rült a legutóbbi önkormányzati ülésen. A képviselőknek a legtöbb fejtörést a 400 négyzetméteres épü­lettömbben élő 150-200 ember el­helyezése okozta. Először a tető szigetelését vitatták meg, de úgy vélték, az fölösleges pénzkidobás lenne. Végül a Fiatal Romák Or­szágos Szövetsége (Firosz) lajos­mizsei elnökének Radics Pálnak a javaslatát fogadták el: a barakk felszámolását segítendő, az önkor­mányzat ingyen építési telkeket próbál adni az itt élő családoknak. Zsigó Viktor polgármesternek a következő képviselő-testületi ülés­re kell erről előterjesztést készíte­nie. — Mennyire elégedett a dön­téssel?— kérdeztük Radics Páltól, a Firosz helyi elnökétől. — Nem nevezném nagy siker­nek. Több mint egy hónapja társa­dalmi munkában bejárok a polgár- mester úrhoz ezzel a problémával, jobb lett volna, ha most születik valamilyen konkrét döntés. — Ön épített magának házat, ki­emelkedett a nehéz sorból. Miért vállalta ezt a tisztet? — Megkértek erre a feladatra, de azt lehet mondani, egész Lajos- mizsén kiemelkedtek a cigányok, kivéve azt a 11-12 barakklakásban élő családot. — A nagyközség szociális segé­lyezettjeinek 70 százaléka mégis ci­gány származású, a polgármester elmondása szerint. — Több mint húsz évig 200 ember dolgozott Csepelen, de mindenkit elküldték. A környék­beli vállalatoktól is, ha leépítés van, először a cigányokat küldik el. — Hány tagja van jelenleg a Fi­rosz lajosmizsei csoportjának? — Közel 300 fizető tagunk van. Minden nagycsaládból van egy el­nökségi tag — összesen tizenegy — akik felelnek a családjukért. Az elnökhelyettes Baranyi Attila és én egy hónapban egyszer számolunk be munkánkról az elnökségnek. A barakklakás felszámolása mel­lett legnagyobb feladatunknak tartjuk, hogy a cigánygyerekek többségének ne kelljen korrekciós iskolába járni, mint jelenleg. M. Gy. Fizetési haladék a gazdálkodó szervezetnek (Folytatás az 1. oldalról) A beszélgetés során megtud­tuk, hogy a törvény szerint a csődeljárás és a felszámolási el­járás iránti kérelmet a megyei bíróság gazdasági kollégiumá­hoz, a végelszámolás iránti ké­relmet pedig a cégbírósághoz kell benyújtani Kecskemétre. Aki, illetve amely gazdálkodó egység, szervezet csődöt jelent, ez nem egyenlő azzal, mintha tönkre ment volna, hanem, hogy fizetési gondokkal küzd. A csődeljárással gyakorlatilag egy „mentőövet” kap, amit vi­szont kötelező megragadnia. A csődbejelentéseket a gaz­dasági bíróság tartalmilag és formailag megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel- nek-e a törvény előírásainak, ha nem, akkor hiánypótlást kér, ha mindenben megfelel, akkor egy végzéssel elrendeli a csődeljárás megindítását. Ezt a végzést közzé teszik a Csőd­közlönyben és a megjelenéstől számított 90 napig az illető cégnek fizetési haladéka (mora- 1 tóriuma) van. Viszont e kilencven nap alatt j vagy rendezi az adósságait, te- ' hát kifizeti a tartozást, vagy megegyezik a hitelezőkkel. Csupán megjegyezzük, hogy az egyezség a hitelezőknek is érde­ke, mert ha ilyen egyezség nem jön létre — vagy a cég nem tudja rendezni a tartozását — a kilencven nap elteltével a csődeljárás átfordul felszámo­lásba, s akkor már „sorolják” a hitelezőket, s egyáltalán nem biztos, hogy a felszámolás so­rán mindegyik hozzájut a pén­zéhez. Ha mégis létrejön az egyez­ség, azt be kell jelenteni a bíró­sághoz és ott jóváhagyják. A csődeljárás során a bíróság úgynevezett vagyonfelügyelőt jelöl ki a hitelezők kérelmére. A nevéből adódóan az a fel­adata, hogy felügyelje az adós cég vagyonát, nehogy elvonja, eltüntesse, máshová „mentse” annak egy részét. Elmondta dr. Varga Miklós, hogy a csődeljárási kérelmek elbírálását természetesen már megkezdték, hiszen a törvény előírja, hogy a beérkezéstől számítva 15 napon belül vég­zéssel kell határozni a bejelen­tések sorsáról. Sajnos, ez meg­feszített munkát igényel a gaz­dasági bíróság dolgozóitól. Legalább 2-3 bíróval több kel­lene a jelenleginél ahhoz, hogy gördülékenyen menjenek a dol­gok. G. S. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Az új munkatörvénykönyvről Mely kérdésekben dönthet a kor­mány és melyben kell egyeztetnie az Érdekegyeztető Tanáccsal, illetve mihez kell az érdekképviseleti szer­vek egyetértése? A törvény a kormány kötelessé­gévé teszi, hogy bármely munka­ügyi kapcsolatot és munkavi­szonyt érintő országos jelentőségű kérdésben egyeztessen a munka­vállalók és a munkáltatók orszá­gos, érdekképviseleti szervezeteivel az ET-ben. így csak az érdekképvi­seleti szervek egyetértésével dönt­het a minimálbérek megállapításá­ban, a napi munkaidő maximálá­sában, a munkaügyi ellenőrzés te­kintetében, a munkaszüneti napok meghatározásában, s a gazdasági okokkal indokolt, a munkaválla­lók nagyobb csoportját érintő munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban. A jogszabály ugyancsak a kor­mány kötelességévé teszi az orszá­gos bértárgyalások kezdeménye­zését, ám nem zárja ki az érdeke­gyeztetésben részt vevő bármely más érdekképviseleti szervezet ilyen jellegű kezdeményezését. A törvény felhatalmazta a mun­kaügyi minisztert a bértárgyalá­sok során létrejött megállapodá­sok jogszabályban történő kihir­detésére, valamint a munkaminő­sítés — tarifarendszer, besorolás — rendszerének jogszabályban történő rögzítésére. Egy szívvel két nyelven „Negyvenhat esztendős vagyok, Szászországban születtem. Élelmiszer­vegyész a szakmám. Mint német fiatal, a Balatonnál üdültem, ahol megismer­kedtem egy nagyon szép, fiatal kecske­méti lánnyal. Ä szerelem akkor csak úgy magától jött. Hatéves levelezés, huzavona után jött a házasság, lakoda­lom az Erdő csárdában. Soha nem fe­lejtem el. Utána dolgoztam a híres Mé- szöly-telepen, a kísérleti gazdaságban. Magyar állampolgár lettem, s kezdtem tanulni magyarul. Szerbusz, szép vagy, szeretlek, ezeket tanultam meg legelő­ször. Közben a feleségem németül ta­nult. Nem volt könnyű németül gondol­kozni és magyarul beszélni. Az egyik fiam — a nagyobbik — szakács lett, a kisebbik meg most tanulja a fodrász szakmát. Tudja, mi volt a legnehezebb, a leg- kínzóbb? Hogy amikor én valamit mondtam, a magyarok nevettek, én azt hittem, rajtam nevetnek. Utána kide­rült, hogy a humorom volt jó. És képzelje el, uram: én ma, huszon­két év elteltével úgy ismerem a maguk nyelvét (a mi nyelvünket!), hogy azt is tudom: mit jelent az: hejretyutyutyu, meg irgum-burgum, sőt még az izé je­lentését is tudom.” Amikor a beszélgetésben idáig ér­tünk, megkérdeztem: — Ezek után ma­gyarnak vagy németnek vallja magát? Mire ő: — Töprengtem ezen eleget, és úgy döntöttem: megmaradok németnek úgy, hogy közben elviselhetően magyar tudjak lenni. Varga Mihály A békés jövő napja Kiskunhalason A harag napja helyett a békés jövő napja cigiméi rendez gyűlést a kiskunhalasi Kossuth úti AMK- ban 25-én, 16 órától a FKgP törté­nelmi tagozata, az MDF és KDNP halasi szervezetei. A meghívott előadók között szerepel Csurka István az MDF alelnöke, Morvay István belügyminisztériumi állam­titkár, dr. Varga László a KDNP országos alelnöke, dr. Zsíros Géza és dr. Horváth László az FKgP országgyűlési képviselői. Marad-e a rétisaspár, vagy elmenekül? Védett-e a kiskőrösi Turjános Dr. Petrás Józsefet, a kiskőrösi természetvédelmi klub vezetőjét, a város és vidékének környezet-és természetvédelmi gondjairól kér­deztük. — A város polgárai szennyvíz­tenger felett élnek, mert az esővíz­csatornákba bevezetik az elhasz­nált vizet. Ez mindaddig így lesz, amíg a zárt rendszerű szennyvíz­csatornára nem csatlakozik min­den vízfogyasztó. A háztartások­ban környezetkímélő, környezet- barát vegyszerek használata lenne kívánatos. A város egy részét át­szelő Sáhor-csatorna nagy része már fedett, de szennyvizet még mindig beleengednek. Bár a szennyvíztelepet most bővítették, s állítólag az ezredfordulóig még megfelelő lesz. Gondot látok ab­ban is, hogy a kisgazdaságokban is a nagyüzemi növényirtó szereket használják. A város központjában több, nagy füst kibocsátására al­kalmas kémény található. A várost átszelő, 53-as út mentén akkora lesz már a levegő szennyezettsége, mint Budapest egyes területein. Ez elsősorban a városon áthaladó ha­talmas kamion- és személygépko­csi-forgalom számlájára írható. Ezzel összefüggésben a zajártalom is egyre nagyobb, ami csak a vá­rost elkerülő útszakasz megépülé­sével szűnik meg. Ennyi gondunk-bajunk mellett jóról is szólhatok. Már 1983-ban javasoltam, hogy a kiskőrösi Szű­csi erdőt és a Tabdi Égerláp erdőt (a közbezárt területekkel együtt védetté) nyilvánítsák. A napokban juttatták el hozzám a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Értesí­tőt, amelyben elolvashattam a KVM rendeletét, amely a fenti te­rületeket Kiskőrösi Turjános né­ven egyesíti és természetvédelmi te­rületté nyilvánítja (388,7 hektárról van szó). Ezen a területen, mi már korábban egy rövidebb és egy hosszabb túrautat is kijelöltünk. A közeljövőben szeretnénk elhe­lyezni a megfelelő útbaigazító és a környezetvédelmi táblákat. Jelen­leg a védett terület mellett — talán — megszűnőben lévő juhászkodás folyik. Utána a felszabaduló tér­ségben esőbeállót is tudunk majd építeni. Közeli terveink között sze­repel, hogy a Kis-Csukásban, az akasztói úttól jobbra eső részen is szeretnénk egy védett területet ki­alakítani a madár- és a növényvi­lág megóvása érdekében. A szak- irodalom szerint hazánkban össze­sen 8-10 pár rétisas fészkel, ebből egy pár a mi területünkön. Félő azonban, hogy ha ilyen ütemben folytatódik ezen a területen is a fakitermelés, akkor elmenekülnek. B. L. JÖVEDELMEKRŐL — EGY OLVASÓI LEVÉL NYOMÁN Nem az a sok, a másik kevés! Mély felhá­borodásában ragadott tollat Madarason la­kó olvasónk, dr. Villányi László. Nyílt, a nyilvá­nosságnak szóló levelében elké­pesztőnek tart­ja, hogy az or­szággyűlési képviselők mi­lyen mértékben emelték meg sa­ját tiszteletdíju­kat, hogy a pót­• A képen — ha összeszámoljuk — csaknem hétezer forint van. Akad, akinek ennyi jut havonta, másoknak esetleg — naponta. lékokkal egyes képviselők havi já­randósága elérheti a 240 ezer forin­tot is. Ami egy átlagdolgozó csak­nem kétévi fizetésének felel meg. Anélkül, hogy olvasónkkal e kérdésben vitába szállnánk, vagy a parlament munkáját ezen eset tük­rében kritikusan minősítő soraira reagálnánk, igyekeztünk egyfajta képet adni a kialakult jövedelmi viszonyokról. Arról a differenciá­lódásról, amelynek szükségességét sokan régóta hangoztatják, de en­nél sokkal több a közelmúltig nem igen történt. Nem érdemes csupán a képvise­lői fizetéseknél leragadni, s ráadá­sul azokat sem lehet egy kalap alá venni. Mert az alapdíjról azt is el­mondták már: megegyezik egy ön- kormányzati jegyző bérével. Per­sze, ez utóbbi is más egy nagyobb városban, ahol lehet 40-45 000 forint is, míg egy kisebb települé­sen jóval kevesebb. Például egy 2000 lakosnál kisebb lélekszámú faluban 23 ezer forint. De érdekes: ugyanabban a kategóriában van olyan önkormányzat is, ahol a 35 ezret is túllépi a jegyzői bruttó fize­tés. Ugyanakkor a megyei közgyű­lési alelnök bruttó havi bére ép- pencsak túl van a 46 ezer forinton, s az összeg másfél éve változatlan. Nem egyedülálló az a kiugróan sikeres, külföldi érdekeltségű nagy vállalat, ahol nem csupán a szűk felső vezetés, hanem az őket köve­tő népesebb vezetői garnitúra is csak havi 75 ezer forint után fizet nyugdíjjárulékot, mert ez a felső határ, ameddig fizetni köteles — jóllehet ennél többet keres. Egy kisebb, itthoni feladatokra létrehozott vállalatnál az igazgató havi 90 ezer bruttót kap, az osz­tályvezető 52 ezret, de egyik után sincs már egyéb jövedelem, prémi­um. Viszont az egy éve alakult, fele részben külföldi tulajdonú kft., amelyik az újsághirdetésben ügy­vezető igazgatót keresett, a koráb­bi vezetőnek 40 ezret, plusz 50 szá­zalék prémiumot fizetett. Az újnak nyilván többet, mert a társcégnél 70 ezer volt a havi fix. Akad persze olyan cég is, ahol 100 ezer a hónap végén járó bér, s eredményes működés esetén 100 százalék a prémium is. Igaz, ennél, s a többi magas jövedelemnél is ott a kockázat: ha nincs profit, köny- nyen az utcán találhatja magát a még oly biztos székben ülő ember is. Sok pénzt tehát nem kevesen ke­resnek, s feltételezhető, hogy telje­sítmény is van jövedelmük mögött. Mindez azonban nem szünteti meg azon gondokat, amelyek az arány­talanságok miatt például az okta­tásügyben, egészségügyben, s az államigazgatás egyes részein óriási felszültségeket keltenek. Nem old­ja meg a nyugdíjak elértéktelene­dését, nem teszi könnyebbé a most 8 ezer forintos havi minimálbérért, vagy annál alig többért dolgozók helyzetét. A munkanélküli-jára­dékra szorulók sem vigasztalha­tok, hiszen például a KSH február végi adatai szerint a létminimum összege két felnőtt, két gyerek ese­tén egy városi családnál 32 ezer 360 forint. Ennyi pedig nehezen jön össze. Sokakat irritálhatnak még a kü­lönböző társaságok igazgató taná­csaiban, felügyelő bizottságaiban betöltött tisztségért járó pénzek. Igaz, lehet nagy, sőt nagyon nagy összeg is a minimálbérhez viszo­nyítva. De egyrészt teljesítményt várnak érte (ez a teljesítmény akár az illető kapcsolatrendszere is), másrészt eredményesnek kell len­nie a cégnek. Ami biztos: a legtöbb embernek — s vélhetően közéjük tartozik a levélírónk is — valójában nem is azzal van baja, hogy fölfelé szinte nincs felső határa a jövedelmek­nek. Sokkal inkább az okozhat gondokat, hogy nehezen áll össze az a szociális védőháló, amelyik megóvná az átmenet, egy vélhető­en hatékonyabb gazdasági rend­szer kialakulása során akár önhi­báján kívül, akár saját hibáiból is súlyos helyzetbe kerülő embereket, családokat, társadalmi csoporto­kat. Alapítvány segíti a Kiskunsági Nemzeti Parkot A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén tájékoztató hangzott el a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványról. A jelen­leg kétmilliós vagyonból félmilliót a megye biztosított. Á kuratórium beszá­molójából megtudtuk: a tavalyi évre meghirdetett 8 pályatémára 13 terv ér­kezett be, a pályamunkák közül 10 dí­jazására 415 ezer forintot adtak. A meghirdetett témák között szerepelt a Duna—Tisza közi erdők felújítása, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal kapcsola­tos ismeretterjesztő anyagok, monog­ráfiák, védett természeti értékek bemu­tatása, a turizmus, a természetvédelmi oktató- és munkatáborok módszerta­nának kidolgozása. Szeretet és gondoskodás A megyei önkormányzat támogatá­sával létrejött Életerő Alapítvány kura­tóriuma első ízben ez év májusának első vasárnapján adja át a „Szeretet és gondoskodás” néven létrehozott kitün­tetését. A fontos, elsősorban az elesett gyerekeket szolgáló alapítvány kurató­riuma, nemrégiben azzal hívta fel ma­gára a figyelmet, hogy 3,5 millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtott az ad­ventista egyház keretében működő Re­ménység Alapítványnak, valamint ugyancsak kamatmentesen 1,5 millió forintot biztosított a Győr-Sopron- Moson megyei Mihályi községben mű­ködő, elhagyott gyerekek gondozására szerveződött katolikus közösségnek. Az összesen ötmilliós kihelyezett köl­csön jelentősén segíti a fogyatékos gyermekek elhelyezését, számukra egy új gyermekház kialakítását. Duplájára nő a bírság Módosult a veszélyes hulladékokról 1981-ben megjelent rendelet. A módo­sítás célja a felelősök körének tisztázá­sa, a rozsdásodó hordóhegyek felszá­molása, valamint az inflációval való lépéstartás. A módosított rendelet hatálya kiter­jed mindenkire, aki veszélyes hulladé­kot termel, vagy bármely más módon veszélyes hulladékot birtokol. A fele­lősség elsődlegesen változatlanul a hul­ladéktermelőé, a kezelő csak saját tevé­kenységéért felel. Ezentúl tilos a veszé­lyes hulladékot egy éven túl a telephe­lyen tárolni. Mivel azonban a régi sza­bályozás szerint a tulajdonost nem le­hetett a veszélyes hulladék ártalmatla­nítására kötelezni, így a legolcsóbb megoldást választották: saját telephe­lyükön halmozták azt fel. Februártól azonban nemcsak az ártalmatlanítás­hoz, hanem minden veszélyes hulladé­kot érintő tevékenységhez hatósági en­gedély szükséges. Ez ugyan többletter­het ró a hatóságokra, és a vállalkozók­ra, de legalább tiszta helyzetet teremt. Megváltozott egyébként a bírságolás rendszere is. Általában a kisebb jelen­tőségű esetek (alacsony veszélyességi osztály és csekély mennyiség) enyhébb elbírálás alá esnek, minden más esetben a kiszabandó bírság a kétszeresére emelkedik. NOÉ-hírlevél alapján X OPEL ASTRA nyereményjáték TORMÁSI KFT. szerencseszelvény x 'x PETŐFINEK ELŐFIZETŐ NEVE: LAKCÍME: Beküldési határidő: május 21. 7 Postacím: Petőfi Népe OPEL ASTRA ■ 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom