Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

6. oldal, 1992. február 1. HÉT VÉGI MAGAZIN FEBRUÁRI HAZUNK TAJA At,TATAINK EGÉSZSÉGE NÖVÉNYVÉDELEM A hajtatottzöldség-termesztés III. Tanácsok lótartóknak (ii.> A lótartóknak bizonyára segítséget ad. ha így, összefoglalva láthatják, mit tegye­nek állataikkal mindennap, illetve várat­lan vagy éppen ellenkezőleg, nagyon várt események bekövetkeztekor. A lovat évente oltassuk tetanusz és lóinfluenza ellen. A tenyészkancákat ér­demes vírusos eredetű vetélés ellen is beoltatni. Minden lovat háromévente kötelező szűrővizsgálat alá vetni, amely vérvizsgálatból áll. A vizsgálat takony­kor és fertőző kevésvérüség felderítésére szolgál. A takonykor emberre is átterje­dő, súlyos megbetegedés, ezért a szűrő­vizsgálatok elvégzése közegészségügyi érdek is. A fertőző kevésvérüség vírusá­val fertőzött lovakat a tenyésztésből ki kell vonni és azokat tartósan FK besü- téssel jelölni. Ezeket munkára még lehet használni, de eladni, tenyészteni nem szabad. A lovakat évente legalább egyszer, de inkább két alkalommal célszerű belső pa­raziták ellen kezeltetni, márciusban és októberben. A pataápolást rendszeresen, időben el kell végeztetni. Ellenkező esetben a pata túlnő és helyrehozhatatlanul deformáló­dik. Ha a patkolást követő sántaság je­lentkezik, mindig ellenőrizni kell, hogy a patkószeg a szarun belül került, és eleven szövetet ért-e. A kültakaró ápolását (bőr, szőrzet) ne hanyagoljuk el, ugyanis a bőr tisztasága meghatározza nemcsak az ember, hanem az állatok közérzetét is. Az a ló, amely­nek bőre ápolatlan, az nyugtalan, külön­böző tárgyakhoz dörzsölödik, néha a he­gyes, éles tárgyakhoz történő dörzsölés­sel sérülést okoz saját magának. Hideg időjárás esetén a lovat hetente legalább egyszer, elöször'fém vakarószerszámmal, majd durva gyökérkefével tisztítsuk meg. Melegebb idő esetén a lovakat lehetőleg langyos vízzel locsoljuk le, vagy felmele­gedett állóvízben fürdessük meg. Évtize­dekkel ezelőtt szinte minden községben volt kijelölt lófúrdetö. Lóúsztató gödör. Zabhegyező Ebben a hónapban a kecske­méti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat kutatói állították össze totójátékunk kérdéseit, és természetesen a megnyerhető ajándékcsomago­kat. Melyik paradicsom nem deter­minált? 1. K. 2—9 2. Tini 3. Lugas Melyik uborka szemölcsös? 1. Pannónia 2. Levina 3. Barbara Milyen héjszínü a Braunsch­weig! vöröshagyma? 1. lila 2. bronz 3. fehér Melyik uborkafajta alkalmas hajtatásra? 1. Kecskeméti livmé 2. Tétényi nővirágú Fj 3. Corona F Milyen takaróanyaggal takar­juk a laskagomba táptalaját? 1. Nem kell takarni 2. tőzeg 3. kőpor Emlékeznek? Arra kérjük Önöket, hogy a totón karikáz- zák be a helyes megfejtést, majd vágják ki, tegyék borítékba (ír­ják rá: Zabhegyező) és küldjék el a Petőfi Népe szerkesztőségének címére: 6000 Kecskemét, Pf. 76. Ne feledjék a borítékra saját ne­vüket és címüket sem felírni! A beküldési határidő most: február 15. Ajanuári helyes megfejtők kö­zött a kérdéseket feltevő Bács- mag Kft. 5 ajándékcsomagját sorsoltuk ki. A nyertesek: Cser- náné Zsikla Gizella (Hetényegy- háza). Farkas Antalné (Kecske­mét, Fagyöngy u.), Fehérné Zo- boki Margit (Tiszakécske), Vári János (Szentkirály), Kollár István (Tompa), Gratulálunk! És végül a helyes megfejtések: A legkorábbi zöldborsó a Vi­ca (1), a sárga hüvelyű zöldbab a Janka (2), a tompa végű tölte­ni való paprika az Albarcgia (1), a hosszúkás paradicsom a Slá­ger (X) és a nem berakó típusú uborka a Ritmo F] (1). A januári helyes totószelvény tehát: 1,2, 1, X, 1. tó, amelyben a lovakat furösztötték. A lovak túlnőtt sörényét le kell nyírni, hogy az könnyen tisztán tartható legyen. A tenyészkancákat legkorábban 3, de inkább 4 éves korukban állítsuk tenyésztésbe. A születendő csikó ér­tékét ne kockáztassuk azzal, hogy a kancát takarékossági okokból „zug- ménnel” párosítjuk. Fedezőménnek hozzáértő szakemberek által minősí­tett, továbbtenyésztésre alkalmas, ál­lamilag ellenőrzött mént válasszunk. A fedeztetésről az igazolást mindig kérjük el, hogy később a csikó törzs­könyvezését megkönnyítsük. A páro­sítást követően annak eredményessé­gét érdemes állatorvossal megvizsgál­tatni, hogy eredménytelen fedeztetés után a kancát még időben lehessen újból fedeztetni. A vemhesség megálla­Kevesebb a tej, Karcsi bácsi valamit félreértett — ezzel a címmel jelent meg a közel­múltban az a cikk, melyben egy kun­szállási gazda kálváriájáról adtunk hírt. Karcsi bácsi egyetlen tehénkéjét adta le az ígért támogatás reményé­ben, és egy éve fut eredménytelenül a pénze után. Többen azt mondják, hogy ő értett félre valamit, hiszen a rendelet világosan fogalmaz: 4500 literrel kell csökkenteni az éves tej­termelést ahhoz, hogy a leadott jó­szágért valaki megkaphassa a tízezer forintos támogatást. Az pedig, hogy a tehén vemhes volt-e vagy sem, a történet szempontjából teljesen mel­lékes. A cikk megjelenését követően, a hasonlóan pórul járt gazdák közül többen is felhívták a szerkesztőséget és arra kértek választ, hogy hova lehet fordulniuk sérelmeik orvoslá­sáért. Kérdésüket a megyei földmű­velési hivatalhoz továbbították, és egyben segítséget is kértünk a rende­let értelmezéséhez. Sok, nagyon sok karcsibácsiról tudnak a hivatalban, azonban az ilyen esetekben sajnos sem hatósági, sem pedig felügyeleti jogkörük nincs. A vitás kérdések értelmezését ugyanis a „koordináló mezőgazda­sági érdekképviseleti szerv” hatás­körébe utalja a rendelet. Arról vi­szont, hogy ez alatt mit vagy kit kell érteni — nem szól a fáma. Egy meg­oldás azonban mégis kínálkozik: ezt a problémát is a polgármesteri hiva­tal vállalja magára. Ez persze csupán következtetés, hiszen a rendelet nem nevezi meg felelősként az önkor­mányzatokat, amelyek éppen ezért csak a közvetítő szerepre vállalkoz­hatnak abban az esetben, ha nem ők pítására több lehetőség is van. A kanca tartási helyén, a 3-4. vemhességi héttől, elvégezhető a manuális vizsgálat, vagy a 35-40. naptól biztonságos eredményt adó vérvizsgálat. A kanca gyorsan és könnyen ellik, az ellesi komplikáció ritka, ha mégis elő­fordul, annak kimenetele súlyos, ezért ilyen esetben haladéktalanul fordul­junk szakemberhez, ugyanis a kanca rövid időn belül elpusztulhat. A csikó megszületése után akkor fejlődik töret­lenül, ha semmiben nem szenved hi­ányt. így fontos a megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátás. Még egy fontos tanács, ha a ló lázas, nyugtalan, fájdalmat mutat, úgy hala­déktalanul állatorvost kell hívni. de hol a pénz? kezelik a tejcsamokot. Nem felelő­sek tehát a gazdák által szolgáltatott adatok valódiságáért, de a tízezer forint sem az ő költségvetésüket ter­heli. Azonban mérlegelési lehetősé­gük sincs, mint azt Kunszálláson tet­ték, ahol valamilyen jogcímen 1500 forintot kínáltak fel Karcsi bácsi­nak. Részfizetésre a rendelet nem ad lehetőséget. Ha jár a pénz, úgy az egész összeg a gazdát illeti, ha pedig nem, akkor egyetlen fillért sem lehet ezért kifizetni. Ilyen egyszerű. Kell tehát egy megállapodás a tej­iparral — vagy a felvásárlóval — a tejtermelés csökkenéséről, igazolni szükséges a két vizsgált évben le­adott tej mennyiségét és be kell mu­tatni az állat leadását igazoló jegyet. Amennyiben ezek megfelelnek a rendeletben foglaltaknak, úgy a tá­mogatást a termelőnek vagy a felvá­sárlónak az adóelszámolási irodától meg kell igényelnie. A vitás kérdése­ket pedig célszerű a földművelési hi­vatal állásfoglalásának kikérésével eldönteni. Végezetül azt is megtudtuk, hogy a kunszállási gazda semmit nem ér­tett félre, hanem azok értelmezik té­vesen a rendeletet, akik — bár ma­gukra vállalták a feladatot — még­sem igényelték meg számára az ot teljesen jogszerűen megillető tízezer forintot. Amennyiben ezt az erkölcsi jóvátételt Karcsi bácsi kevésnek tartja, úgy a cégbírósághoz fordul­hat jogorvoslatért. Úgy tűnik tehát, hogy bár a rendelet érvényessége az elmúlt év december 31-én lejárt, va­lódi megoldást a problémákra még mindig nem sikerült találni. Az előző cikkünkben a betegségek főbb csoportjaival foglalkoztunk. A mai anyagunkban a legfontosabb állati kár­tevőkkel ismertetjük meg az olvasót. A legnagyobb gondot a soktápnövé- nyű kártevők okozzák, amelyek szinte valamennyi növényen megélnek, szapo­rodnak, károsítanak. így bármilyen nö­vény kerül egymás után, számukra a kedvező feltételek biztosítottak. Ilyen kártevők a fonálférgek, a meztelen csi­gák, a lótücsök, az üvegházi molytet- vek, a levéltetvek, a tripszek, a káposz­talegyek, a bársonylegyek. A fonálférgek a gyökér gubacsosodá- sát okozzák. A hajtatás 3. 4. évében sza­porodhatnak fel úgy a talajban, hogy a növények ettől sínylődnek, keveset te­remnek. Legérzékenyebb rájuk az ubor­KERTI TENNIVALÓK A fóliaépítés fogásai Mai összeállításunkban a fóliás be­rendezésekkel és a hajtatás lehetőségei­vel foglalkozunk. A félkörívben hajlított műanyag vagy fémcsőből készült alagútszerű vázszerkezet biztosítja a legstabilabb és a leggazdaságosabb megoldást. Minél szélesebb és magasabb a berendezés, annál jobban érzik magukat alatta a növények és annál könnyebb az ápolási munkákat is elvégezni. Ezért célszerű ún. .járható”, legalább 4,5 m széles, 1,8 —2,0 méter magas vázat kialakítani. Ezt 8,0 méter hosszú 40 mm vastag kemény (P3-as) műanyag vagy 1 collos fémcsőből készítjük. A meghajlított bordákat egymástól 1,5 m távolságra legalább 40 cm mélyen szúrjuk a talaj­ba, majd az ív közepén húzódó gerinc­hez rögzítjük. A maximum 25 m hosszú sátor két végét oszlopokhoz rögzítjük, amelyek a végenként 2-2 nyíló ajtó rög­zítésére is szolgálnak. A fóliasátrat 8 m széles, 0,15 mm vastag polietilén­fóliával borítjuk: 1 m2 alapterületre 0,3 kg fóliával kell számolni. A fólia méter­ben is kapható, a hosszúságánál 60-70 cm-rel vegyünk többet, így a két végére be tudjuk hegeszteni a feszítőzsinórt. Az ajtók borítására még 2 x 2,5 méter hosszú darabbal számoljunk, bár elő­nyösebb az ajtók dupla borítása. A fóliapalást széleit a sátor mentén kiásott 25 cm mély és 25 cm széles árok­ba földeljük. A sátor hőszigetelését nagymértékben növelhetjük, ha belül még egy 0,04 mm vastag fóliaréteget ala­kítunk ki. Ehhez a 180 cm széles úgyne­vezett síkfóliából 8 méter hosszú dara­bot vágunk ki,a 150cm-es bordaközök­be húzzuk, majd a csíkokat tűzőgéppel gondosan összetűzzük, hogy a belső fó­liaréteg is teljesen zárt legyen. A fóliacsí­kokat a gerincen kívül még mindkét ol­dalon kb. 150 cm magasan a bordákhoz kötözött huzalon is áthúzzuk. A leggyakrabban hajtatott növé­nyünk a hónapos retek, a zöldhagyma, a fejes saláta, a káposztafélék, továbbá a paradicsom, a paprika és az uborka. Az első csoportba az úgynevezett hidegtűrő növények, még a másodikba a melegigé­nyesek tartoznak. A hidegtűrők közül legelőször a hónapos retket vethetjük február végén, majd ezt követően márci­us elején ültetjük a fejes salátát és a ká­posztaféléket, amelyek közül a karalá­béra kell legjobban vigyázni, mert ha erős és tartós lehűlés köszönt be, köny- nyen felmagzik. Ezért a karalábé ülteté­sével célszerű március közepéig várni. A zöldhagymának való dughagymát vi­szont amilyen korán csak lehet, duggas- suk el. A fűtés nélküli sátrakban a paradi­csomot dupla fóliaesetén március legvé­gén, a paprikát és az uborkát április ele­jén ültethetjük ki, anélkül valamennyit 10— 14 nappal később. A jelenlegi szén-, fűtőolaj- és gázárak mellett a fóliák fű­tése nem gazdaságos. Egy használaton kívüli olajkályha vagy fűrészporos kály­ha, amelyet a 100 m2-nél nem nagyobb sátorban — minél hosszabb füstcsővel — elhelyezünk végszükség esetén segít­séget jelent. A hónapos retek tavasszal könnyen hajtatható és 5-6 hét alatt fogyasztásra is alkalmas. Talaj-előkészítését nagyon gondosan végezzük, asztalsimára kell elegyengetni és letapogatni vetés előtt a talajt. Érdemes szemenként vetni 8x8 cm-es kötésben. A szemenkénti vetést megkönnyíthetjük, ha még a tél folya­mán a magokat vékony selyempapírra ragasztjuk fel, amit a talajra fektetünk, és 1,5—2 cm vastagon földdel takarjuk. A selyempapír elmállik és a magvak, ahogy a hőmérséklet eléri a 4 Celsius- fokot, kikelnek. Kezdetben ne sokat ön­tözzük, később, amikor a gumók fejlőd­ni kezdenek, bőségesen adjunk vizet. Ebben az időszakban célszerű 0,3%-os Buvifer-oldattal (10 liter vízben 3 dkg komplex műtrágyát oldunk) fejtrágyáz­ni. Túl magas hőmérsékleten csak a lombozat növekszik és nem vastagod­nak a gumók. A hónapos retek 18-20 Celsius-foknál magasabb hőmérsékle- tcl csak kifejezetten napos időben igé­nyel, ezért időben kezdjünk el szellőztct­Dr. Hamar Norbert ka, paradicsom, paprika, de gondot okoz a gyökérzöldségekben is. Védekezéskor szóba jöhet a helyes vetési, ill. ültetési sor­rend, a megfelelő fajta kiválasztása. Saj­nos fonálféreg-ellenálló fajtája nem min­den növénynek van, az uborkának pél­dául nincs, paradicsomok közül a Bel­eunté és a Kecskeméti 31—13-as fajtaje­lölt viszont ellenálló. Lehet csökkenteni a veszélyt azzal, ha a fertőzött talajú ter- mesztőberendezésekben zsákos-konté­neres termesztést vezetünk be, vagy a szalmabálás, mclegtalpas uborkater­mesztést választjuk. Ott, ahol a kártevő nagymértékben felszaporodott, vegysze­rek alkalmazását ajánljuk. A készítmé­nyek közül a Basamid G-t, a Dasomet 90 G-t és az IPAM-ot javasoljuk felhasznál­ni talajfertőtlenítésre. Az előírt rendsza­bályokat szigorúan be kell tartani. A meztelen csigák a lédús, zsenge nö­vényeket szeretik, így a káposztaféléket, retket, salátát. Jelenlétükre az ablakos rágásnyom, valamint a gyöngyházfényü nyálkacsík hívja fel a figyelmet. Pusztí­tásukra több egyszerű módszert aján­lunk. Jól bevált eljárás a pohárcsapdá- zás (talajszintig lesüllyesztett poharat félig sörrel kell tölteni), vízelvonó anya­gok (műtrágya, égetett mész, fahamu) talajszórása. Nagymértékű elszaporo­dásukkor a Delicia csigaölő szert, vala­mint a Metaldehid 5 G-t javasoljuk fel- használásra. Olyan zöldségfélékben, amelyeknek a zöld részét fogyasztjuk, így saláta, sóska, spenót, a fenti két ké­szítményt tilos használni. A lótücsök a frissen trágyázott tala­jokban okoz jelentős károkat. Megrág­ják vagy kitúrják az útjukba kerülő nö­vényeket. Galition 5 G, Buvatox G, Ló- tetű Arvalin felhasználásával elpusztít­hatok. Az üvegházi molytetű (liszteske) okozza a legtöbb gondot a zöldség-, ill. dísznövényhajtatásban. Kedvelt növé­nyei az uborka, paradicsom, paprika, gerbera. Szívogatásuk hatására a leve­lek sárgulnak, elpusztulnak. Az apró fehér molyszerű kifejlett tetvek és a lár­vák károsítanak. A védekezés nagyon nehéz ellenük, mert a vegyszereket gyor­san megszokják és egyébként is a készít­mények főleg a kifejlett, repülő egyede- ket pusztítják. Felhasználható vegysze­rek a következők: kis népiesség esetén a palántanevelés elején a Bi 58 EC, az Ekalux 25 EC és az Ultracid 40 WP jó hatású a lárvák ellen. Terméskötődés után a Chinetrin 25 EC, az Unifosz 50 EC a Danitól 10 EC, az Ambush stb. készítmények felhasználását javasoljuk. Környezetkímélő és gazdaságos eljárás az üvegházi molytetüt pusztító fürkész- darázs (Encarzia formosa) betelepítése a hajtatóberendezésekbe. Papírlapocs­kákra kiszerelve kerül forgalomba, me­lyet a Csongrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson (Hódmező­vásárhelyen) lehet megrendelni. Minden fontos tudnivalót mellékel az előállító. — galambos — • Boci, boci, tarka. Se füle,'se farka — a rendeletnek. Gáspár Istvánná növényvédelmi szakmérnök DÍSZKERTI ÓRÁK Fák és bokrok 9 Az előkertben is jól mutatnak a fák és a cserjék. Most, hogy sorozatunkkal a nö­vények kiválasztásának, elhelyezé­sének kérdéséhez jutottunk, a gya­korlati csoportosítás néhány fogal­mát érdemes tisztáznunk. Ezek nem elsősorban tudományos kategóri­ák, inkább a mindennapos eligazo­dás segítői szakembereknek és lai­kus növény kedvelőknek egyaránt. A növények megjelenését, élet­módját, kerti felhasználásának mi­kéntjét alapvetően meghatározza, hoßy fás vagy lágy szárúak-e. Az utóbbiak seregét egy következő al­kalommal soroljuk majd az egy- nyáriak és kétnyáriak, valamint az évelők csoportjába. Most foglal­kozzunk a hosszabb életkort meg­érő, tekintélyesebb méretű fákkal, valamint a kisebb termetű, sűrűbb, törékenyebb cserjékkel, más néven bokrokkal, mint a fás növények két megjelenési formájával. Az örök­zöldek között vannak lomblevelű- ek, mint a szép babérmeggyek, bo­rostyánok vagy a közismert buxus, de többségük tűlevelű, ilyenek a fe­nyők, tujak, borókák, tiszafák. Az évszakok változását tükröző lomb- hullatók szinte kizárólag lombleve­lű fák és cserjék, hazánk természe­tes erdőségeit is döntően ezek a fa­jok alkotjuk. Van azonban néhány érdekes kivétel is, mint amilyen a tűlevelűek közé tartozó vörös fe­nyő, a mocsárciprus vagy a kínai mamutfenyő, amelyek rokonaikkal ellentétben ősszel sárgára, barnára színeződve tűiket lehullatják. A fák és a cserjék a kert összké­pének, téralakításának meghatáro­zó jelentőségű szereplői. Az épüle­tek és a berendezési tárgyak elké­szülte után ajánlatos ezekkel kezde­ni a növénytelepítést. A lombhulla- tók ültetésére legkedvezőbb az ok­tóber végétől november közepéig tartó időszak, örökzöldeknél a március—április. Természetesen vannak kivételek és jelentős befo­lyásoló tényező az időjárás is, ugyanakkor az egyre terjedő edé- nyes vagy más néven konténeres szaporítóanyagok fagymentes idő­ben bármikor lehetővé teszik az eredményes telepítést. Ha fákat, bokrokat egyáltalán nem tennénk kertünkbe, az valami­féle réthez, vagy veteményeshez vál­na hasonlatossá. Nagy buzgal­munkban teletűzgélve velük a terü­letet, egy fura kis erdőcskét nézeget­hetnénk, ha esetleg látnánk is belőle valamit. A helyes arányok eltalálá­sához idézzük magunk elé egy nap­sütötte tisztás képét a természetből, ahol a magasabb fák előtt egyre kisebb méretűek a cserjék, míg bele nem simulnak a gyep szintjébe. Megközelítőleg 30 százaléknyi terü­letet ültessünk be fás növényekkel, elsősorban a telek határai mentén. Amennyiben nagyobb hely áll ren­delkezésre, több egymással kapcso­lódó teret, „tisztást” is kialakítha­tunk. A különböző fajok, fajták meg­választásakor rengeteg tényezőre kell tekintettel lennünk. Az szinte természetes, hogy az egyes változa­tok talaj-, klíma-, víz- és fényigé­nyét figyelembe vesszük a zavarta­lan fejlődés, ezáltal a maximális díszérték érdekében. A majdani méretekről is tájékozódhatunk a fa­iskolák eladóitól, a szakirodalom­ból. A gigantikus méretű fák helye a harmadik szomszédban van, ahonnan árnyékuk és nyomasztó tömegük nem telepszik rá kertünk­re. Fontos szempont a változatos­ság, de a csupa lélegzetelállító kuri­ózum nem engedi érvényesülni egy­mást, nem ad megnyugtató harmó­niát. Kerüljük az örökzöldek túlsú­lyát, mert szabályos alakjuk merev határt, komor színük temetői han­gulatot eredményezhet. Kevésbé fe­nyeget ez a veszély, ha például a borókákból az oszlopos, zöld válto­zatok mellett a terülő, ezüstös és sárga színűeket is felhasználjuk. A lombhullató díszfák gazdag választékából szabályos kúp alak­jával tűnik ki a törökmogyoró vagy az oszlopos gyertyán, de a hársak legtöbbje is. Igen sok fajnak szelek­tálták már a csüngő, vörös lombú, szeldelt levelű változatát. A virág­zásukkal díszítők sorából nem hagyhatók ki a díszcseresznyék, díszalmák, galagonyák vagy a jú- dásfa. Krajcsovszki József kertészmérnök Dr. Hegedűs Dénes-— — ■■ —■ -—---- --- -- - - - ~■­• Kanca csikajával. A kicsi fejlődéséhez nem csak az „anyai szeretet" kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom