Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

6. oldal. 1992. február 5. PETŐFINEK NEM ÁRT, HA FIGYELÜNK!______________________ Az árulkodó arc • Hát igen: Arcunk olykor még a* árak alakulását is elárulja ... (Kotó: Stras/.er András) Sok mindent eltitkolhatunk sza­vainkkal, de a legtöbb esetben ar­cunk árulónkká válik. Legalábbis ezt állítja Lao-ce és számos más keleti filozófus. Elméletük bizonyí­tást nem nyert ugyan, de ennek ellenére híve jócskán akad. Lássuk tehát, miről is árulkodhat arcunk! Érett korú embernél a teljesen sima homlok gondolati szegény­ségre vall, míg a finoman redőzött kiegyensúlyozott családi életre. A mély homlokráncokat megold­hatatlan gondok szántják, a hom­lok tetején váratlanul megjelenő vörös foltok pedig alattomos be­tegség kezdetét jelzik. Az optimiz­mus csalhatatlan jele a két szemöl­dök közötti bőr hamvassága, a ha­misságé a kékes színű orrnyereg. A jó üzleti érzéket a nagy orreimpa jelzi, a fényes orr tulajdonosa ak­tív, érzéki személy. A feszesnek tű­nő csukott ajkak akaratgyengeség­ről árulkodnak, míg a lazán össze- illeszkedők higgadt természetről. A puha vonalú áll energiát sugá­roz, a kemény, markáns vonalú zárkózottságot. A remegő orreim- pák hűtlenséget sejtetnek, a köny- nyen pirosodó arcbőr becsületbeli megalkuvást. A nedves szájsarok gyomorbetegségre figyelmeztet. A duzzadt szemhéjú embert taná­csos elkerülni, mert kialvatlan, te­hát barátságtalan, hasonlóképp a petyhüdt bőrűt, mert fáradt és rossz kedvű. A fénytelenné vált szemből életuntság olvasható ki, a szem körüli szarkalábakból tem­peramentumosság. Csupán néhány jelet soroltunk fel, számuk ennél természetesen jó­val nagyobb, hiszen csak Lao-ce 109 övezetre osztotta fel az arcot, s mindegyiknek más-más jelentést tulajdonított. Szász András ANYAKÖNYVI HÍREK BAJA' Szüléitek (január 17—23. között anya- könyvezettek): Bohner Flóra Fatime (anyja neve: Jámbor Katalin) Hajós, Kolompár Abigél (Zámbó Erzsébet) Jánoshalma, Mag­dali Anna (Martos Mária Magdolna) Baja, Karászi Anett (Réger Andrea) Baja, Hege­dűs Alex Zsolt (Kele Mónika) Vaskút, Cseke Krisztina (Nacsa Zsuzsanna) Baja, Hojcska Mária Richárd (Maries Éva Anita) Baja, Iring Tímea (Sajtos Katalin) Gara, Magyart Emese (Harsányi Magdolna) Nemesnád­udvar, Márk Milán (Pálinkás Ildikó) Mada­ras, Matos Goran (Szabó Katalin) Gara, Andorkó Orsolya (Szabó Teréz) Baja, Ba­jusz Henrietta Gabriella (Kovács Gabriella) Baja. Házasságot kötöttek január 25-én: Amot József és Kiss Mária, Kollár Gábor és Szau- ter Hajnalka. Meghaltak (január 17—23. között anya- könyvezettek): Krix Jánosné Oszwald Mária (Vaskút), Gál István (Bátmonostor), Cserjé- si Ferencné Tóth Mária (Nagybaracska), Hunyadi János (Baja), Csősz Lajosné Laki Mária (Szeretnie), Bar József (Dávod), Tele­ki Ferenc Pétemé Horváth Teréz (Baja), Mi­sák Ferenc (Baja), Varga Jánosné Tóth Mar­git (Baja), Czuri Józsefné Horváth Erzsébet (Baja), Gyarmati Andrásné Takács Anna (Baja), Kucsora Lászlóné Czombos Rozália Jolán (Baja), Bereczk Ernő (Csávoly), Bajor Istvánná Stibrik Margit (Mélykút), Korsós Istvánná Kovács Mária (Nagybaracska), Pa­taki Istyán (Baja), Petrovácz Erzsébet (Ba­ja), Köves Terézia (Baja), Dr. Mórocza Ist­ván (Baja), Égi Antalné Kapeller Erzsébet (Baja), Roth Antal (Gara), Malthaner Mi- hályné Schmidtmeiszter Éva (Vaskút), Tresz Jenő (Baja), Fazekas Istvánná Jászvári Ka­talin Mária (Baja), Himer István (Felsőszen­ti ván), Dér Zsolt (Baja), Papp Gábomé Mé­száros Borbála (Géderlak). KISKUNHALAS Születtek (január 25. és január 31. között): Körösi Krisztina (Nagy Beáta), Molnár András (Garas Katalin), Deli Renáta (Fritt- mann Éva), Tóth Bettina (Szentgyörgyi Eri­ka Zsuzsanna), Várszegi Adrienn (Fcrgcncs Márta Judit), Hatvani Tünde (Dózsa Aran­ka Terézia), Kovács Nóra (Mikó Judit), Bic- zók Alexandra (Kovacsics Andrea), Ván Nóra (Horváth Katalin), Urlauber István (Bubori Erika), Szabó Péter (Zsellér Ildikó). Meghaltak (január 28. és február 3. között anyakönyvezettek): Vili Antal (Kiskun­halas), Urfi István (Kiskunhalas). Balog Im­re (Jánoshalma), Tóth Lajosné Haskó Éva (Soltvadkert), Juhász Imre (Tázlár), Fehér Istvánná Csépe Erzsébet (Páhi), Farkas Sán­dor (Páhi), Fetter József (Kiskunhalas), Pi­pié Antalné Faddi Erzsébet (Kunfehértó), Csikós István (Kiskunhalas), Lédcr Lukács- né Bélák Erzsébet (Tabdi), Benedek Jánosné Rácz Veronika (Kisszállás), Süli István (Kis­kunhalas), Szalai Józsefné Szilágyi Erzsébet (Kunfehértó); Nagy Sándor (Kiskunhalas), Kárász Vincéné Szarvas Mária (Jánoshal­ma), Bama Ferenc (Kiskunhalas), Hegyi La­jos (Kiskunhalas). Bodoglári Lajos (Kiskun­halas), Vinek Pál Péter (Kisszállás), Kör­mendi József (Kunfehértó), Matuz Viktória Erzsébet (Kiskunhalas), Balogh Istvánná Tóth Viktória (Kelcbia), Csorba Gergelyné Gömöri Julianna (Kelebia), Patyi Ferenc (Kiskunmajsa), Boldoczki Pálné Knzsán Er­zsébet (Kiskőrös). KECSKEMÉT Születtek (1992. január 21. és 29. között): OsthofT Mária (anyja neve: Buchward Már­ta), Horváth Evelin (Csizmadia Ilona), Sza­lai Judit Margit (Halász Mária), Csipák An­tal (Bakó Mária), Szűcs László (Farkas Krisztina), Dubán Csaba (Szilaj Mária), Ba­ranyai Tamás (Szabó Katalin), Oberfrank Márk Mihály (Györfi Edit), Ficsór Zoltán Gábor (dr. Kovács Éva), Sánta Judit Anna (Dajka Judit), Zentai Nóra (Rabb Katalin), Bagi Brigitta (Drozdik Mária), Bagi Beatrix (Drozdik Mária), Horváth Brigitta Mónika (Újvári Mária), Tuza Lilla (dr. Gémes Éva), Szigeti Szilvia (Tót Irén), Sebők Diána (Er­dei Mária), Kosa Nikolett (Hálák Borbála), Lalatos Vivien (Zsíros Andrea), Baranyi Jó­zsef (Tokai Marianna), Tóth Roland (Tóth Anikó), Vincze Lajos (Szénási Anikó), Né­meth József (Nagy Ilona)v Németh Hona, Varga Tamás (Molnár Erika). Tapodi Már­ton (Máté Ilona), Abonyi Szandra (Varga Julianna). Halász Petra Renáta (Ináncsy Mária), Könyves Anett (Adamik Dóra), Ka- ragics Anna Magdolna (Kertész Ildikó), D^: ak Ildikó (Kovács Beatrix), Oltyán Beáta (Süveges Ágnes), Karakas Anita (Kovács Mária), Dobos Tibor (Kovács Emőke), He- tényi Dávid (Fekete Erzsébet), Fazekas Csa­ba (Madár Katalin), Szappanos Ádám (Kecskés Éva), Dékány Bálint (Fehér Ildi­kó), Farkas Krisztián (Varga Mária), Bódi Szilveszter (Szabó Piroska), Varga Renáta Krisztina, Pál Fanni Noémi (Fülöp Noémi). Házasságot kötöttek (1992. február 1-jén): Széplaki Hunor Csaba és Nagy Gabriella Erzsébet, Hugyecz Szabolcs és Péceli And­rea, Tok Attila és Kaposvári Éva Anita, Tóth Csaba és Wüthrich Christine. Meghaltak: Tóth Pálné Hováth Éva (Kecskemét), Gömöri József (Lakitelek), Dunai Magdolna (Kecskemét), Molnár Mi- hályné Aczél-Szabó Judit (Kecskemét), F. Kovács István (Kecskemét), Fazekas László (Kecskemét), Turkevi-Nagy János (Kecske­mét), Bori József (Pálmonostora), Baján Jó­zsefné Bodrits Katalin (Kecskemét), Szántó Lászlóné Laczi Etelka (Kecskemét), Kiss Ist­ván (Tiszakécske), Kis Károly (Kecskemét), Slezák József (Jászszenllászló), Nagy Lajos­né Pavlik Erzsébet (Kecskemét), Szentirmay Ernő (Kiskunfélegyháza), Mányi József (Kecskemét), Tálas János (Kecskemét), Ha­lász Eszter (Kecskemét), Dancsó István (La- josmizse), Czerovszki Józsefné Kleczli Erzsé­bet (Ladánybene), Gattyán Ferenc (Lajos- mizse), Csikós József (Tiszakécske), Riva Sándor (Kecskemét), Mécs Sándor (Kecske­mét), Juhász Józsefné Ónodi Ilona (Kiskun­félegyháza), Halasi Istvánná Besei Ilona (Szabadszállás), Gábor Mihály (Kecske­mét), Békési Józsefné Krizsa Rozália (Kecs­kemét), Makula Borbála (Kerekegyháza), Józsa István (Kecskemét), Juhász Sándor (Tiszakécske), Südi Rozália (Lajosmizse), Antal Józsefné Nagy Mária (Tiszakécske), Habrany Mihály (Tiszakécske), Papp Fe­rencné Kovács Erzsébet (Izsák), Bálint György (Kecskemét), Felföldi István (Kecs­kemét), Vincze Pálné Magyari Franciska (Kiskunfélegyháza), Berentc Jánosné Várhá­gó Erzsébet (Kecskemét), Nagy Dezsőné Pap Piroska (Kecskemét), Dómján György- né Endre Mária (Kecskemét), Veszelszki Jó­zsef (Kecskemét), Szegi Lajosné Tóth Irén (Kecskemét), Pusztaszeri Sándor Kiskun­félegyháza, Német Ernő (Kecskemét), Fur- dan László (Kecskemét), Kállai Tamás (Kecskemét), Virág József (Jakabszállás), Kiss István (Nyárlőrinc), Bakos József (La- dánybenc), Héjjas Istvánná Héjjas Julianna (Szentkirály), Balog Rolandné Vágó Ilona (Kecskemét), Faragó Sándorné Bódog Ilona (Kecskemét), Szabó Péter (Kecskemét), Sári Jánosné Bognár Rozália (Kunszentmiklós), Kállai István (Kecskemét), Czimer Józsefné Szabó Lídia (Kecskemét), Kéri Istvánná Tí­már Gizella (Lajosmizse), Mankovics Pál (Kunpeszér), Varga Gyula (Kecskemét), Jo- ború István (Kunszentmiklós), Kovács Mi- hályné Hegyesi Magdolna (Kecskemét). Tóth Sándorné Kordik Terézia (Kecskemét). Balogh Mihály (Helvécia), Markó Istvánná Szöllősi Rozália (Kecskemét), Lantos János­né Danek Leopoldina (Kecskemét), Bitó La­josné Patai Mária (Szabadszállás), Bakos Jó­zsef (Kecskemét). NEM ELÉGEDNEK MEG AZ ÖZVEGYI FÁTYOLLAL Emancipált nők a maffiában Erre senki nem számított Ná­polyban: Carmela Palazzo, egy „köztisztviseletben álló” Camorra- család tagja kipakolt a rendőrsé­gen. És kiderült, hogy szép csende­sen emancipálódtak a dél-olasz maffiák női családtagjai is, sőt szinte teljesen természetesnek tart­ják, hogy férjük, öccsük, bátyjuk, apjuk letartóztatása vagy halála után egyik napról a másikra átve- ‘ gyék'a/dk feladatait: Carmela a nápolyi sikátorokban született és nőtt fel, itt nevelte gyermekeit is, beszorítva a híres Palazzo-klán szigorú szabályai kö­zé. A Palazzo név hallatán minden carabineri egy kicsit össze is rez­zen: hírhedt maffiózók ők. Carme­la mégis úgy döntött, hogy szakít a családdal és kipakol a rendőrsé­gen. Mi vezette Carmelát erre a lé­pésre? Múltjában a magyarázat. 12 éves korában elrabolta egy rivális klán, megerőszakolták, majd egy hónapig fogva tartották. Családja fegyverrel szabadította ki. Két év­vel később, 14 évesen terhes lett, és férjhez kellett mennie. Ez a házas­ság azonban nem tartott sokáig. Új férfi lépett az életébe, egy igazi Camorra-„főnök”. Ebből a kap­csolatból három gyerek született. A férfi azonban egy lövöldözés so­rán életét vesztette, és meghalt Carmela fivére is. Legnagyobb fia kábitószeres lett. Valószínűleg ez . utóbbi volt a fiatal nő számára az utolsó csepp a pohárban, mielőtt elhatározta, hogy hadat üzen mind a Camorrának, mind pedig a csalá­di klánnak. Carmela vallomása a rendőrség­nek — „aranyat ért”. Tucatjával kerültek lakat alá a maffiózók. A razziák legmeglepőbb eredmé­nye azonban az volt, hogy sok olyan nőt is letartóztattak, akikről kiderült: vezető pozíciókat töltöt­tek be a Camorrán belül. A legfia­talabb a 27 éves Rita Esposito, a legidősebb az 55 éves Anna De Rosa, a Giuliano-klán feje volt, aki az alvilág teljes bizalmát élvez­te. Ő a „hamis lottó koronázatlan királynője”. Nemhiába mondják róla Nápolyban, hogy a családjá­ban ő viseli a nadrágot. A többi letartóztatott mind egy- egy klán vezetőjének húga, nővére, felesége, szerelme vagy édesanyja volt, akik elsősorban a kábítószer­kereskedelemben, valamint a zsa­rolások megszervezésében működ­tek közre. Ezek a feltűnően elegán­san, modernül öltözött nők valójá­ban kíméletlen női gengszterfőnö­kök voltak. A közvélemény csak most ébredt rá egy észrevétlenül végbement nagy változásra: arra, hogy a bűnözők között megszűnt a férfiak egyeduralma. Ezen még a vizsgálóbíró is meglepődött és kije- lentctt£: „Úgy látszik, az emanci­páció már a déli gengszterek köré­ben is végbement.”. Fercnczy Luropress KI HOGYAN HASZNOSÍTJA? Kiskőrösön már átvettek kárpótlási jegyeket Még szinte el sem csendesedett a földhivatalok ostroma a tulajdon­lap-másolatokért, néhány nappal utána a kiskőrösi Budapest Bank megkezdte a kárpótlási jegyek áta­dását. A bank kárpótlási szakértő­jével ültünk le egy rövid beszélge­tésre arról, hogyan fogadták az emberek az értékpapírt. — Miért pont az önök bankja kapta meg a jogot a kárpótlási jegy forgalmazására? — tettem fel a kérdést Karcza Géza Tamásnak. — A kárpótlási jegyek forga­lomba hozására kiírtak egy pályá­zatot, amit a Budapest Értékpapír és Befektetési Részvénytársaság nyert el, és megbízta a mi bankun­kat és az OTP-t. Az országban há­romnapos próbaforgalmazást tar­tottak és ennek a keretén belül kezdtük meg mi is december végén a munkát. Az országban egyéb­ként 5 fiók forgalmazott: Buda­pest, Pécs, Debrecen, Székesfehér­vár és Kiskőrös. A mi bankunk 52 határozatot kapott és ebből a jo­gosultak 43-at át is vettek. — Milyen értékekről szóltak ezek a kárpótlási jegyek ? — A legnagyobb összegű jegy 365 ezer forintról, a legalacso­nyabb pedig kétezerről. — Mire szeretnék az emberek felhasználni a kárpótlási jegyet? — A legtöbben földvásárlásra, ketten lakásvásárlásra szeretnék fordítani. Vannak olyan jogosul­tak is, akik életjáradékra szeretnék beváltani az értékpapírjukat. Ha központi letétbe helyezik el, akkor ez ingyenes, ha a helyi letétet alkal­mazzak, akkor a díj az összeg egy százaléka. Egyébként a kárpótlási jegy szabadon forgatható és átru­házható. — Mit jelent az, hogy szabadon forgatható és átruházható ? — Ez konkrétan azt jelenti, hogy bárki bárkinek eladhatja a kárpótlási jegyét, de a vele járó jogokat nem ruházhatja át. Aki eredetileg jogosult erre, az másra is felhasználhatja, mint az, aki csak a jegy tulajdonosa. A föld- vagy a lakásvásárlásnál azt jelenti, hogy csak az eredetileg kapott kárpótlá­si jeggyel lehet licitálni. — Mikor és hogyan lehet licitálni a földekre? — Tavasszal a téeszek és a szak- szövetkezetek kijelölik, hogy mely földeket kívánják licitre bocsátani. Abban tehát nem biztos, hogy ben­ne lesz az a föld, amit az illetőtől elvettek. Lehet, hogy az aranykoro­na-értéke is más lesz. A rendelkezé­sére álló kárpótlási jeggyel lehet, hogy a sajátjánál nagyobb arany­korona-értékű földből kevesebbet, kevesebb aranykorona-értékűből többet tud majd megvásárolni. — Van-e elővásárlási joga an­nak, akinek mondjuk a licitre fel­ajánlott terület a saját tulajdona volt ? — Csak abban az esetben van elővásárlási joga, ha a tanyája kö­rüli föld is belekerült a licitálandó földterületbe. — Mi a teendő akkor, ha nem elég a kárpótlási jegye a föld meg­vásárlására? — Ha nem elég rá a kárpótlási jegye, akkor nem nyeri meg. Leg­közelebb kisebb területre kell lici­tálnia. Ha marad még neki jegye, eladhatja másnak vagy részvénye­ket vásárolhat rajta. — Milyen szabályok vonatkoz­nak arra, aki lakást szeretne vásá­rolni? — Csak olyan lakásokat lehet megvásárolni, amelyek az állam tulajdonába ingyen kerültek. A la­kás értékét nem lehet csak kárpót­lási jeggyel megvásárolni. Az ön- kormányzat határozza meg, hogy a lakás értékének hány százalékát fogadja el kárpótlási jegyben és hány százalékát kéri készpénzben. — Mi a helyzet a kárpótlási je­gyekkel, ha a jogosult életjáradékra szeretné fordítani? —- Ez a pont még nincsen ponto­san kidolgozva, az Állami Va­gyonügynökségnek kell erre kidol­goznia a megoldási lehetőségeket. Ez azt fogja jelenteni valószínűleg, hogy a nyugdíj mellé még ezek az emberek, akik erre akarják bevál­tani a kárpótlási jegyüket, kapnak havonta bizonyos juttatást. Hogy ez pontosan mennyi lesz, azt a kár­pótlási jegy összege és a jogosult életkora határozza meg. — Hogyan kamatozik a kárpót­lási jegy? — Az értékpapír három évig ka­matozik, annak a negyedévnek az első napjától, amikor az ügyfél kézbe vette. Ez pedig a mindenkori jegybanki alapkamat 25 százaléka. (Jelenleg a jegybanki alapkamat 22 százalék.) A kamat beleszámít a névértékbe is. A kárpótlási jegy névértéke már a kamattal növelt összeg. Brenner László A rendezőt rendező színész Mensáros László a közönség kiszolgálásáról, közérzetéről, rendezői kvalitásairól • Mensáros Bara Margittal, az Aranysárkány egyik jelenetében. Mensáros László beteg. Pontosabban lábadozik. El­kapta az influ­enza, s bár a ví­rus sohasem jön jókor, ezúttal valóban a leg­rosszabb idő­pontban döntöt­te ágynak. Ak­kor, amikor ket­tős szerepben, rendezőként és színészként is bemutató előtt áll. A Várszín­házban Thorton Wilder: A mi kis városunk című darabját állítja színpadra, s ezúttal nemcsak művésztársait, hanem önmagát is rendezi... A premier egye­lőre — gyógyu­lásáig — várat magára, de remélhetően nem sokáig. — Két és fél napig láztalan vol­tam, s ezen fölbátorodva elmentem a próbára, s tessék: újra hőemelke- desem van — panaszolja. így most egyelőre megint lemondtam min­den fellépést, próbát — nem resz­kírozom meg a visszaesést. — Rendezőként és főszereplő­ként hogy látja: sikeres lesz a vár­színházi debütálás? — El ne kiabáljam: jók az esé­lyeink. De hát az embernek vagy van némi köze, sugallata a darab­hoz és a szerepeket megelevenítő színészekhez, vagy nincs. A mi kis városunk egyébként nem éppen szokványos színmű. — Már játszott valamikor ebben a Wilder-darabban. — Igen, részemről meglehetősen régi a vonzalom. A dátumra nem emlékszem, de arra igen, hogy a Madách Színház mutatta be Papp Évával és velem. Azután még Nyíregyházán is eljátszottam, sőt rendeztem is. — Újra a darabbéli rendezőt ala­kítja, tehát önmagát, azaz a rende­zőt rendezi. — Szó, ami szó, fura szituáció, bár Nyíregyházán már átéltem ha­sonlót — neveti el magát. Csak­hogy akkor valamivel fiatalabb voltam, jobb volt a kondícióm. Most kicsit nagy a teher. Hiszen nemcsak arra kell koncentrálnom, hogy saját szerepemben jó legyek, hanem a „játszótársak” teljesítmé­nyére is. Vállaltam ugyan a felada­tot, bár utólag belátom: nem kel­lett volna, sok ez már nekem . .. De a próbák nagyon jó hangula­túak. — Mit gondol Mensáros a szí­nész Mensárosról, a rendezőről? — Hm, nem tudok rendezni. Vi­szont nagyon sok jó és nagyon sok rossz rendezővel dolgoztam már pá­lyafutásom alatt. Azt hiszem, sike­rült ellesnem mindazt, amit nem szabad csinálni. Idestova négy évti­zeddel ezelőtt, 1953-ban volt az első próbálkozásom: Debrecenben a Traviátát rendeztem. Később, ’56- ban újra „kirándultam” — A jégeső nem akadály című vígjátékot állítot­tam színpadra, szintén Debrecen­ben. Azaz nem egészen: a forrada­lom közbeszólt, s úgy emlékszem, az előadásból nem lett semmi. — Ön szerint mit vár ma a kö­zönség a színháztól? — Él a közhely, hogy nem sza­bad úgymond kiszolgálni a közön­séget kommersz darabokkal, az olyan „lealacsonyító”. Csakhogy manapság mindenre azt mondják, hogy kommersz, aminek sikere van. Azokra is, amikben játszom. Mert nincs nagy és mély mondan­dó, csak taps és siker... Ahol meg — írdd és mondd — húszán ülnek a nézőtéren, a kritika szerint ott a mondanivaló és ott a művészet. Háát.,.. — Es a színész ? Milyen darabban érzi jól magát ? — A színész nem arra született, hogy szimbólum vagy jelkép le­gyen a színpadon. Nem arra, hogy műfajt játsszon, hogy rendezői „üzeneteket” közvetítsen. Hanem arra, hogy tolmácsolja, megjelenít­se azt, ami a szívében, a lelkében van. Ha ezt teszi, akkor sugárzik, ragyog — akkor valóban szereti azt, amit csinál. — A nyíregyházi színháznál töl­tött évek után újra a régi otthonban, a Madáehban játszik. - Úgy érzi, hazatért? — Nyíregyháza nekem a nyugal­mat, a pihenést, a béke szigetét je­lentette. Az ottani éveknek köszön­hetem, hogy ma is létezem, dolgo­zom, s hogy meghosszabbodhatott az életem. Az akkori pesti légkör — a bizalmatlanság, a rossz szelle­mű színház — elviselhetetlennek tűnt. Lehet, hogy volt némi üldözé­si mániám ... Most, visszatérve, felszabadultnak érzem magam: jól fogadtak, jó szerepeket kaptam, megváltozott a helyzetem. — Akkor hát betegség ide vagy oda: jó! érzi magát? — Jól, csak nagyon drukkolok. Számomra ez a premier nagyon so­kat jelent. Félreértés ne essek: nem akarom a világot kifordítani sarkai­ból, de a bemutatón bizonyítani kell, hogy Wildernek érdemes volt megírnia ezt a darabot, nekünk pe­dig érdemes volt eljátszanunk. — Nem magányos? — Sok a tennivalóm és a szakmai feladatokon kívül sok minden érde­kel. Nagyon szeretek olvasni, zenét hallgatni, keresztrejtvényt fejteni, pasziánszozni. Jól megvagyok így, magam... (széman)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom