Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. február 1., 5. oldal LELKI POSTA „Nem tudok megnyugodni, mert mindig arra gondolok, hogy milyen nagy bajt okoztam a kisunokámnak. Súlyos szívbeteg vagyok, sok gyógyszert szedek. Ezeket egy do­bozban tartottam az ágyam mellett. Nem is gondoltam, hogy egyszer az unokám majd kinyitja a dobozt, és enni fog a gyógyszerekből. Pedig megtörtént. Én már csak azt láttam, amikor a boltból hazafelé mentem, hogy a fiam rohan át a szomszédba, karján az unokám sír. Aztán kocsiba ültek és elmentek mellettem. Otthon tudtam meg, hogy a kórházba siettek. Nem kívánom senkinek, amit azon az éjszakán átéltem, amikor az unokám a kórházba került. A látogatáson a menyem rokonai még csak hozzám sem szóltak. Láttam rajtuk, hogy engem hibáztatnak. Már sokkal jobban van az én drága unokám, de én sehogy sem tudok megnyugodni. Sokat sírok ..." , Remélem, hogy mire a választ olvassa, már unokája kijött a kórházból, és újra ott szaladgál a nagymama körül. A gondatlanság miatti balese­tek, sajnos, sokkal gyakoribbak, mint az a köztudatban él, és nem mindig ilyen szerencsés kimene­telűek. A családjukat ért baj mi­att azonban az elővigyázatosság ne nőjjön állandó félelemmé, mert ez a lelkeket mérgezheti meg. A kisgyermek sokszor nem is érti meg igazán, mit mond neki a felnőtt akkor, ha valami ve­szélyre figyelmezteti. De mégis komolyan veszi, ha a szavak hangsúlyozásából és a felnőtt egész magatartásából kiérzi azt, hogy őt itt most súlyos veszély, fájdalom érheti. Erre, a szokott kedves hangtól eltérő hangra fel­figyel a gyermek, és így vésődik be magatartásába, hogy mit sza­bad és mit nem. Természetesen, a mértéktelenül alkalmazott állan­dó tiltás ugyanúgy hatástalan, mint a mézes hangon elbúgott nem szabad. Az egyik vonzóvá teszi azt, ami tilos, a másik ko­molytalanná teszi a veszélyt. Mikor unokája kórházba ke­rült, nemcsak ön, hanem az egész család szorongott. Féltették a gyermeket. Az ilyen feszült, nyugtalan helyzetekben az em­ber hajlamos rá, hogy meggon­dolatlanul beszéljen. Megeshet, hogy ami elhangzik, később szí­vesen vonnánk vissza, de már ké­ső. így a nehéz napokban jobb volt, hogy csend vette körül. Majd eljön a megkönnyebbülés ideje, és akkor, amikor felidézik ezeket a napokat, alkalma lesz rá, hogy kibeszéljék, mi volt a csend mögött. Kúti Ibolya Szabad rablás — játékból Nem próbáltuk megakadályoz­ni a játékautomata-szakértőként bemutatkozó szerkesztőségi ven­dégünket abbéli szándékában, hogy elmesélje a — szerinte — tör­vényellenesen működő pénzrabló gépekkel kapcsolatos tudományát, az egyén és az állam kárára való gyors meggazdagodás egyik újke­letű lehetőségét és módját, amely őt fölöttébb bosszantja. Mert ugye köztudott, hogy az „Itt a piros, hol a piros” hazárdjá­tékot szigorúan üldözi a rendőr­ség, s jogosan, hiszen nagy csalás az egész. Ugyanakkor érthetetlen és felháborító, hogy a játékauto­maták gazdáira senki sem figyel, pedig legalább akkora csalók, mint a pirosozók. Ez pedig azért lehetséges, mert üzemeltetői egyszerűen fittyet hánynak a szerencsejáték-törvény­re és annak végrehajtási utasításá­ra, ugyanúgy rabolják tovább a gyanútlanul szórakozó emberek pénzét, s jutnak rövid idő alatt lát­hatatlan, megadóztathatatlan jö­vedelemhez, mint a jogszabály megjelenése előtt. Röviden szólva, röhögve gazda­godnak meg. S történik mindez a hatóságok tudtával, hallgatólagos beleegyezésével. Hiányzik az automatákról az a bizonyos feketedoboz, melyet a rendelkezés szerint a játékgépeket hitelesítő Országos Mérésügyi Hi­vatalban kellene rászereltetni a já­tékmasinákra. Ugyanis ez az ügyes KOLUMBUSZ, OLIMPIA, VILÁGKIÁLLÍTÁS ... A terroristák is készülnek Spanyolhon nagy esztendejére Spanyolországban 27 országból érkezett 100 hatalmas hőlégballon parádéjával kezdődött meg Hispá­nia nagy esztendeje. Amerika felfe­dezésének fél évezredes ünnepségei méltó módon kapcsolódnak majd a nagy admirális (választott?) hazájá­nak egyéb szupereseményeihez, a se- vülai világkiállításhoz, a barcelonai olimpiához és a „Madrid: kultúr- metropolisz” nevű látványos ren­dezvénysorozathoz. ... Kolumbusz Kristóf három ha­jója, a La Pinta, a La Nina és a Santa Maria 1492. október 12-én kötött ki a Bahama-szigeteki San Salvador­ban. E három karavella pontos mása (igaz, motorral és modem rádióbe­rendezéssel) már körülhajózta a fél világot, de április 20-án, a világkiállí­tás megnyitásán ott ringatózik majd a látogatók szeme előtt. Madridban újra előadják Ramon Camicer Kolumbuszról szóló ope­ráját, amelynek ősbemutatóját ugyanitt, 1831-ben tartották, Dél- Spanyolországban pedig Ridley Scott rendező forgatja a merész ha­jósról szóló filmjét. Hispánia nagy éve egyébként nem éppen örömteli változásokkal kez­dődött. Felemelték a legkülönbö­zőbb adókat, a postai, az elektro­mos és egyéb szolgáltatások tarifa-. Sokasodnak annak ajeléiThogy a Franco bukása után gyors fejlődés­nek indult országban az öröm esz­tendejét gazdasági és szociálpoliti­kai ürömeseppek tarkítják, egyebek között a beruházások megtorpaná­sa és a növekvő munkanélküliség miatt. Magyar szempontból is érdekes lehet az a tapasztalat, hogy e gondo­kat csökkenti-e a világkiállítás és a számos más nagy rendezvény. Egye­lőre csak az a biztos, hogy a kiadá­sok jóval nagyobbak a tervezettnél. Ennek egyik példája a Madrid és Se­villa közötti új vasútvonal, amelyen óránként 250 kilométeres sebesség­gel száguldhatnak a vonatok. Ez az építkezés — a szerelvényekkel együtt — 448 milliárd pesetába ke­rült, az előzetes számításoknál 70 (!) százalékkal többe. Az viszont tény, hogy az új vasút már éppúgy készen i áll az utasok fogadására, mint az új sevillai repülőtér. A maga módján készül a nagy ese­ménysorozatra a hírhedt baszk ter­rorszervezet, az ETA. Bár vezetőit a spanyol hatóságok a nagy év tiszte­letére igyekeztek jó előre kivonni a forgalomból, a terroristák már 1992 első napjaiban letették robbanó „névjegyeiket” a szuperesztendő szinte minden színhelyén, Barcelo­nától kezdve Madridon át egészen Sevilláig. Mind az olimpia, mind a világkiállítás színhelyén máris több ezer fős rendőri erősítés jelzi az örömév kezdetét. Fercnczy Europress CSAK FÉRFIAKNAK! Barkácstanácsok: a szerszámláda A „legősibb mesterség” jelzővel egy nem egészen szalonképes szakmát szo­kás illetni, pedig a titulusra valójában az építés, közelebbről a lakásépítés tarthat számot. Igaz, manapság az épí­tőipar skálája igencsak kiszélesedett, s egy-egy speciális ágnak kevés köze van a valamikori kőmívességhez. Az otthon karbantartásához szüksé­ges szakmunkák közül a házi ezermes­ter egymagában jobbára csak olyan ja­vításokra, renoválásokra vállalkozhat, amelyek létráról vagy egyszintes épület mellé fölállítható állványzatról „kivite­lezhetek”. Ám ezekből az úgynevezett beltéri munkákból is akad bőven. Mi­vel többségük bontással, a fal leverésé­vel kezdődik, szükség van néhány — mindkét végén egyforma — kőműves­kalapácsra. Az ezekkel megütögetett laza vakolat aránylag könnyen leválik. A falazat bontásához már kell né­hány nagyobb véső és esetleg feszítővas (pajszer), s természetesen minél több vödör, valamint egy-két kézi malteros- láda. Ha tartósan kell a magasban dol­goznunk, egy- és kétágú, „jó tartású” létrákon kívül állványzatra és bakokra, továbbá az azokat összefogó ácskap­csokra, szorítókra is szükség van. Ha pedig nemcsak bontunk, hanem épí­tünk is, az anyagok hordásához gon­doskodjunk talicskáról és kétcmbercs hordlapról (tróg) is. A további kellé­kek: keveréshez egy legalább 1,50x 1,50 méteres, és minimum 1,5 mm vastag acél keverőlap; habarcs, va­kolat készítéséhez lapátok, nyeles keve­rék — mint a nyeselő, saraboló — és hosszú nyelű kiszedőkanál. A vakolat felhordásához malteroskanál (fándli), az elsimításhoz különféle méretű fo- gantyús simitódeszkák, lécek kellenek. A szintezéshez nélkülözhetetlen a vizmérték, a függőón, ha pedig egy­• Erre már lehet alapozni? mástól távol levő pontokat kell cgybe- szintezni, egy hosszú gumicső két végébe dugott, kb. I cm belső átmérő­jű, 20 cm-es üvegcső. Ha ezeket a két ponthoz tartjuk a csőbe töltött víz „be- játssza" az azonos magasságokat. A falat gyakran, például egy-egy új csővezeték befektetéséhez, vésni kell. Ehhez, a kalapácson kívül, szükséges más-más pengcszélességű falvéső és ka­paró, továbbá a fúráshoz csőszerű, a végén fogazottra köszörült csővéső, ró­zsavéső. Használatuk során ne feled­kezzünk el a — jobbkezeseknél a bal kézre húzható — vastag, védő bőrkesz­tyűről. Mert ha a kalapácsütés mcllé- megy, gyógyíthatatlan zúzódás lehet a következmény. Az elektromos, ütve is fúró készülék egyébként nemcsak falfúráshoz, ha­nem más célra is nagyon hasznos. A lyukfúráson kívül a ráerősíthető ho­ronymaróval a csővályúk, a körkivá- góval a villanyszereléshez használt closztódoboz-hclyck, müfalakba áttö­rések készíthetők, de például száraz festék is fölkeverhető. Végül még egy tanács Kőműves Ke­lemen mai utódainak: az. otthoni reno­válások záró fázisához, a végső simí­táshoz. tartsanak kéznél mcszclőket, marokecseteket, s lehetőleg festék- és vakolatfúró elektromos készüléket, to­vábbá egy „spriccelő” nyirfaseprőt is. Szűcs József • Szenvedélyesen, míg pénz. van a zsebben. (Caál Béla felvétele) dobozka szigorúan kontrollál. Biz­tosítja, hogy a gép visszaadja nye­reménynek a bedobott pénzérmék előírás szerinti 80 százalékát. Rög­zíti, hány pénzérmét, illetve hány pontértéket dobtak az automatá­ba, s az hányat adott vissza. A feketedoboz nélküli gépekkel viszont szabad a rablás, mert tet­szés szerinti „zsebelésre” állíthatók be, akárcsak a mérlegek a csalásra, míg valaki észre nem veszi. Hogy mennyit nyer a tulajdonos, a jó Isten se tudja. Csak ő. Az biztos, hogy például a Kecs­keméten üzemelő 150-200 pénz­nyelő gép mindegyikéről hiányzik ma még a kontrolláló fekete­doboz. De ne bántsuk emiatt Kecskemétet, mert hasonló a hely­zet másutt is. Az ilyen játékauto­maták rafinált gazdái szerény szá­mítás szerint is egy gépből havi 100-150 ezer forint tiszta jövedel­met zsebelnek be. Vagyis: egy év alatt milliomosok lehetnek anél­kül, hogy a tényleges bevétel után be tudnák hajtani rajtuk az adót. Nem így a feketedobozos gépek­kel! Ezek korrekt játékok. Ve­gyünk egy egyszerű példát. Száz forint bedobott pénzből 80 forin­tot visszadobnak a játékosnak, 20 forintból 8-at elvisz az állam sze­rencsejáték-adóba, s csak a fenn­maradó 12 forint marad a tulajdo­nosnál rezsire, karbantartásra és nyereségként, ami után adózik. Mennyivel másabb ez a képlet! Egyéb rendellcnenességck is vannak a szerencsejátékok elfajta világában. Ugyanis játékautoma­tákat nem szabad üzemeltetni gyermek- és oktatási, egészségügyi es egyházi intézmények 200 méte­res körzetében. Nem működtethe­tők továbbá más tevékenységgel egybekapcsolva, így például kocs­mában, vendéglőben, presszóban sem. S mi a valós helyzet? Ennek épp az ellenkezője. Néhány helyen az önkormány­zat teljesen kitiltotta a játékauto­matákat a településről. Mint pél­dául Lajosmizsén vagy Hódmező­vásárhelyen. Nem valószínű, hogy ez a legjobb megoldás, de a szabad rablást, tisztelt uraim, mégsem len­ne szabad hagyni... Lejegyezte: Rapi Miklós A PAPUCS TALPÁBAN VOLT A „GYÓGYENERGIA" Lebukott az osztrák „csodadoktor Leonhard Hochenegg tiroli or­vost eddig mélységes tisztelet övez­te: a világszerte elismert halli dok­tor még az angol királyi család tag­jait is kezelte, s híres páciensei közé tartozott a színész Maximilian Schell. Leonhard Hochenegget csodadoktornak tartották, híressé vált rákgógyításairól, sőt, az AIDS ellen is hasznosnak mondták egye­dülálló módszerét. Mindez a múlté. Kiderült, hogy az állítólagos kozmikus energia, amellyel a hozzá fordulókat kezel­te, valójában a cipője talpából származott, és minden volt, csak nem kozmikus. A tiroli doktor minden rendelése alatt ugyanazt a lábbelit viselte: egy fatalpú papu­csot, melynek talpa belül üres volt, így belefért egy elektromos töltő­készülék, amelyet a cipő viselője nagy lábujja segítségével kapcsol­hatott be. A hatás nem maradt el mesélték a páciensek. „Amikor az orvos ujjával hozzám ért, érde­kes csiklandozást éreztem” — em­lékeztek vissza. A csodadoktort egy egyiptomi leplezte le: a 35 éves Gamal Abdel­hamid, aki több mint egy évig Ho­chenegg sofőrje volt. Egy kedvező pillanatban összekapcsolta a cso­dalábbelit, az orvosi kartonokat és a fellelt számlákat, majd letette őket Rudolf Koll innsbrucki ügyész asztalára. Hochenegg doktor természete­sen tagadja a vádakat, és azt állí­totta, hogy a különleges papucsot azért hordta megszakítás nélkül, mert izzad a lába. Az innsbrucki ügyészek ezt gyenge magyarázat­nak tartják. A tiroli „specialista” várószobá­jában azonban továbbra sincs egyetlen szabad szék sem, sőt, hála a kétes tevékenységéről beszámoló cikknek, dr. Hochenegg most lett igazán népszerű. De az nem biztos, hogy a „hívő” páciensek sokáig igénybe vehetik szolgáltatásait, mivel a hatóságok nyomoznak. S ha bebizonyítják igazukat, a „csodadoktort” iparszerűen űzött csalásért elítélik. S akkor rajta már csak a csoda segíthet. Ferenczy Europress A TARTALOMBÓL Házunk tája Zabhegyező 6. oldal Keresztrejtvény Szuper- koncertek éve Elegáns és otthon is elkészíthető Tud ön hazudni? 7. oldal Fénypont Birodalmak hullanak szét sze­münk előtt, kidobhatjuk a haszna­vehetetlen térképeket. Keressük a helyünket az új, születő világban, készülve a harmadik évezred for­dulójára: és mégis ezen a hétvégén a legprimitívebb világítóeszköz, a gyertya kerül figyelmünk közép­pontjába. Február másodikan Gyertyaszentelő Boldogasszony napját ünnepeljük, harmadikén Szent Balázst hívjuk segítségül gyertyás áldással (balázsolás), a torokfájás elkerülésére. Szó, mi szó, ezekben az influenzás napokban, amikor már szinte vesze­kedni sincs kedvünk bedagadt man­duláink okán, időszerűbb ünnepet nem is lehetne ülni. (Azt már csak mellékesen említem meg, hogy az örményországi Szebajztéban prak­tizáló orvos, Balázs, egyúttal az éne­kesek és fúvószenészek védőszentje is.) Február elejéhez kötődik a ba­lázsjárás hagyománya. A szegény diákok látogatták körbe a házakat, adományokat gyűjtve a kollégiumi ellátás javítására. Azt csak az élelmczésvezctök tudják, hogyan bűvészkedik elő manapság az adott keretösszegből a diákok napi betevőjét: de félő, hogy közoktatási miniszterünk, aki egyébként jeles néprajztudós, már eleve bekalkulálta a hagyomá­nyok újraélesztését a menzák étr lapjának gazdagításába ... És akkor még itt van aggodniva- lónak a medve! Kijön-c a barlang- ból, és visszafordul-e? Egyáltalán, „tiszta” levegőjű fővárosunk állat­kerti időjósa mérvadó-c hosszú távú előrejelzésében? Vagy szorítkoz­zunk az űrholdas felvételek szaksze­rű elemzésére: vagy hosszú lesz a tél, vagy időben jön a tavasz ... Azért, ha kéznél van egy szál gyertya, gyújtsuk csak meg bátran. Addig se pörög a villanyóra (ez is tiszta haszon!), s gyertyafény mel­lett meghitt beszélgetésre éppúgy sort keríthetünk, mint magányos elmélyedésre. A gyertyafény varázsát megma­gyarázni meg se kíséreljük: a lán­gocskajátéka, libegése. védtelensé- ge és ereje az maga a csoda ... Egy olcsó, mindenki számára elérhető hét végi fénypont. Szó szerint ... Nagy Mária TUDOMÁNYOS KALEIDOSZKÓP Intelligens telefon Egy szám alapján komputerből percek alatt megtudható, hogy tu­lajdonosa hol tartózkodik. Ez a lényege annak az új rendszernek, amelyen egy dán telefontársaság dolgozik. A Judsk Telefon szakér­tői úgy vélik, hogy találmányuk forradalmasítja a telefóniát. Az el­képzelések szerint néhány év múl­va nem lesz technikai akadálya an­nak, hogy születéskor mindenki kapjon egy tclcfonszámot, amelyet egész életében megőriz, és annak alapján bármikor, bárhol elérhető legyen. Hozzátehetjük: a Dániá­hoz hasonló fejlettségű országok­ban. A tóm biztos műanyag Szuper műanyagot fejlesztett ki az észak-angliai Hartlepool kikö­tővárosból származó Maurice Ward. Az 59 éves szobrász szerint neki sikerült először előállítani olyan műanyagot, amely 10 000- *C-nn is változatlan marad és ellenáll az atombombának. A lon­doni Daily Exprcssben a katonai szakértők ugyancsak elismerően szóltak az új műanyagról. A Star- lite (Csillagfény) elnevezésű termé­ket Ward családi műhelyében fej­lesztette ki. Kipróbálására az Egyesült Államokon belül New Mexico államban került sor: egy szimulált atombomba-robbantás 2| m mély és 80 m széles krátert vágott, tonnasúlyú páncélt röpített a levegőbe, a közelben lévő fa­anyag fűrészporrá vált. Eközben a Starlitc sértetlen maradt. Klímakatasztrófa fenyegeti a világot A Föld hőmérséklete emelkedik, viharok, áradások, kiszáradás a következmény mutatják. hosz- szú távú mérések. Tudományos felismerések sze­rint kezd drámaivá válni a Föld klímahelyzete, különösen az üveg­házhatás. Az egész világra kiterje­dő 0,6 fokos hömérséklet-cmelkc- '« s mellett az utóbbi 100 évben az atmoszféra vízgőztartalmának emelkedését, a szélenergia 10-20 százalékos növekedését, a szélse­besség 5-10 százalékos növekedé­sét is megállapították. A tudományos kutatók bizo­nyos adatokat akkor tartanak „jel­zésértékűnek", ha kizárható, hogy az adott jelenségek véletleneken alapulnak. A globális felmelegedés előrejelzését eddig azon a cimen bírálták, hogy a klimatológusok nem tudták biztosan kizárni, hogy a mért hőmérséklet-emelkedést a természetes ingadozás okozza-c. Most a szakemberek véleménye egyértelmű: nem az. hanem a ter­meszét világába való emberi be­avatkozás. A legújabb vizsgálatok szerint a növekvő felmelegedés (a követke­ző 100 évre átlagosan 6-9 fokot jeleznek) 60 éven belül i vizek (fo­lyók, tavak) kiszáradásához vezet hét. A katasztrófa .o ember jóié kony bcavatkozasaval még meg előzhető. De nem szabad sokáig várni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom