Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
2. oldal. 1992. február 3. PETŐFI NÉPE Csurka István a rádió és a televízió alelnökjelöltjeinek visszalépéséről — Az egész konfliktus mögött az a súlyos zavar áll, amit a Magyar Rádió és a Magyar Televízió mai vezetése, elnökei és törvénytelenül helyükre tett intendánsai okoznak a közszolgálati médiumokban — válaszolta az MTI érdeklődésére Csurka István, az MDF alelnöke annak kapcsán, hogy Antall József miniszterelnök visszavonta a rádió és a televízió alelnökjelöltjeire tett személyi javaslatait. A súlyos zavarokkal járó működés ellen ma már széles körű társadalmi elégedetlenség nyilvánul meg. Amikor a kormányfő az alel- nökök személyére vonatkozó javaslatait megtette, akkor ez az elégedetlenség még korántsem volt ekkora méretű — húzta alá Csurka István. A politikus valószínűnek tartotta, hogy az alelnökjelöltek éppen ezt a súlyos helyzetet saját bőrükön tapasztalva jelentették be lemondásukat a jelöltségről a miniszterelnöknek. Véleménye szerint azért tették ezt — mint nyilatkozataikból is kiderül—, hogy lehetőség nyíljon az egész kérdés józan újratárgyalására. Csurka István rámutatott arra is, hogy a közszolgálati médiumok vezetőinek nem a pártokkal kell egyezségre jutniok és közös alapra helyezkedniük, hanem a magyar társadalommal, azzal a közzel, amelynek a szolgálatára vannak jelölve. E tekintetben — mondta — elsősorban Gombár Csaba, de Hankiss Elemér és csapata is megbukott. (MTI) Az MSZP alkotmányossági aggályai A szocialista párt véleménye szerint alkotmányellenes a foglalkoztatási törvénynek az a rendelkezése, amely összekapcsolja a végkielégítést és a munkanélküli járadékot. Az MTI értesülései szerint ezért a szocialisták arra készülnek, hogy az Alkotmánybíróság állás- foglalását kérjék ez ügyben. Mint ismeretes, a parlament tavaly decemberben többségi határozattal módosítást hagyott jóvá. Ennek értelmében az állásukat elvesztő embereknek csak azután jár a munkanélküli segély, amikor már felélték a végkielégítésként kapott pénzt. Az MSZP álláspontja szerint ez a gyakorlat elméletileg is kifogásolható. A végkielégítésnek ugyanis nem a munkanélkülivé váló ember ellátását, hanem az új egzisztenciájának megalapozását kellene szolgálnia. Előadás az átalakulási törvényről Szép számú érdeklődőt vonzott az Agrárszövetség rendezvénye pénteken este Solton, a művelődési házban. Nemcsak a helybéliek, a környező községekből is jöttek, hogy meghallgassák a szövetkezetek átalakulásáról szóló előadást. Dr. Tassy Irén, a MOSZ főtanácsosa hangsúlyozta: az átalakulási törvény azokat a lépéseket határozza meg a tagság számára, amelyeknek megtételével a szövetkezet meg fog felelni az új szövetkezeti törvény feltételeinek. Ezek között legfontosabb a felhalmozott vagyon és a föld nevesítése. Az utóbbira a kárpótlás végrehajtásával párhuzamosan kerül sor. A jogszabály lehetőséget ad a szövetkezetből való kiválásra, bárki dönthet így, s ezt kisebb csoportok is megtehetik, földjüket is kivihetik, nem kell hozzá közgyűlési jóváhagyás. Ahhoz azonban már igen, hogy a kilépők — üzletrészük értéke szerint — milyen vagyontárgyakat vihetnek magukkal. Ha ebben nem születik egyetértés, árverésen kell eldönteni, kié legyen a szóban forgó vagyontárgy. Az árveréshez a hitelezők egyetértését is meg kell kérni, ugyanis a vagyontárgyhoz kapcsolni kell a ráeső tartozást és követelést. Nyilvánvaló, hogy az átmenet időszakában különböző érdekek kerülnek egymással szembe, nem lesz könnyű igazságos döntést hozni, a vita eldöntésére hivatott az árverés intézménye. Az átalakulás új alapszabály jóváhagyásával és vezetőségválasztással fejeződik be, a törvényben rögzített határidőket figyelembe véve leghamarabb ez év őszén, legkésőbb egy éven belül, miközben három-négy közgyűlést is tartani kell a szükséges döntések meghozatalára. Végül is a változásoknak az a lényege, hogy a tagok szabadon dönthessenek: akarnak-e szövetkezeti tagok maradni, avagy sem. Állampolgári charta Angliában John Major brit kormányfő ismertette „állampolgári chartáról” szóló elképzeléseit. A chartától azt reméli, hogy általa a közszolgáltatások valóban azok hatalmába kerülnek, akik használják őket: az egyes emberekébe. A főbb intézkedések: korlátozzák az állami posta monopóliumát, az állampolgárok beperelhetik a közszolgáltatások törvényellenesen sztrájkoló dolgozóit, gyorsítani igyekeznek az állami egészség- ügyi szolgálatban az egyes hivatali eljárásokat, szigorítják a rendőrség és a társadalmi gondozók ellenőrzését. Az állampolgárokat legjobban szolgáló intézmények a jövőben „jópontot” kapnak a kormánytól. A tervezett intézkedések legszebbi- ke: A — hamarosan privatizálandó — brit államvasutaknak kártérítést kell fizetniük, ha késik a vonat. Nagy-Britanniában hamarosan parlamenti választások lesznek. A konzervatív kormány jó lelkiismerettel nem tud gazdasági fellendülést jósolni — addig is gondoskodóbb társadalmat ígér. Csalók űj trükkje: adom-nem adom a márkát A bűnügyi gyakorlatban eddig ismeretlen trükkel jut pénzhez két — valószínűleg külföldi — férfi, akik Pakson negyvenezer forintot vágtak zsebre egy főutcai kis boltban. Egyikük bement az üzletbe, amikor ott nem tartózkodott más, csak a két eladó hölgy. A magyarul rosszul beszélő férfi előhúzott egy Jcöteg márkát, felajánlotta eladásra, 42 forintos áron. Az idősebb hölgy nem teketóriázott, mondta, hogy kell neki kétezer, és előszedett, leszámolt 84 ezer forintot. A feléje nyújtott márkákat átvette, elkezdte vizsgálni, fény felé fordítva, valódiak-e. Közben az idegen a forintköteggel bíbelődött, aztán visszatette a pultra és azt mondta vagy mind a háromezer márkát megveszik vagy semennyit nem ad. Kikapta a nő kezéből a német pénzt és már távozott is. A boltvezető ekkor eszmélt, hogy a forintjait megdézsmálták: 40 ezer forint hiányzott a 84 ezerből. Kirohant az utcára, de már csak annyit látott, hogy kicsit távolabb a két férfi piros Opel kocsiba vágja magát. A csalók várhatóan máshol is felkeresnek majd ilyen kis, nyugodt boltokat, ezzel a márkás trükkel. A betérő férfi közepes magasságú, fekete hajú, bajuszos, kreolbőrű, sovány, 40-45 év körüli. Szőrmekucsmát, szürke feles kabátot, csizmanadrágot és csizmát viselt Pakson. (MTI) Az emberi jogok érvénye Európában (Folytatás az 1. oldalról) — Jóllehet a sajtó szabad, azt változatlanul a kommunista korszakból megmaradtak dominálják, így a politikai pártok, különösen a kormányzó koalíció tagjai elfogultnak tartják a tömegtájékoztatást — hangzik a hivatalos amerikai megítélés. A jelentés kitér arra, hogy belpolitikai viták hátráltatják a médiatörvényt, s ha elfogadják a tervet a külföldi tulajdon korlátozására a rádióban és a tévében, ez — egyesek szerint — kihathat a sajtószabadságra. 1991-ben az előző évihez képest csökkent a nagyobb antiszemita incidensek száma, a zsidó közösséget azonban aggasztják egyes vezető politikusok, köztük a koalíció tagjainak állítólagos antiszemita kijelentései. A miniszterelnök és más kormánytisztviselők bel- és külföldön ismételten megerősítették elkötelezettségüket a zsidó közösség tisztelete és megvédése mellett — tette hozzá a jelentés, emlékeztetve arra, hogy Antall József tavaly az ENSZ-ben kiállt a cionizmust fajüldözésként elítélő határozat visszavonásáért. A jelentés méltatja a tényt, hogy 70 000-nel több menekült talált segítségre az országban, de felemlíti, hogy sok magyar változatlanul megkülönbözteti a cigányságot, amelynek életkörülményei lényegesen rosszabbak, mint a lakosság más rétegeié. Az amerikai felmérés szerint az 1,7—2,2 millióra becsült romániai magyarság számára alsó- és középfokon lehetséges az anyanyelvi oktatás és a felsőoktatásban egyes tárgyakat tanítanak magyarul Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. A jelentés egyúttal idézi a magyar kisebbség véleményét, hogy megkülönböztetés van, hiszen az országot egységes nemzetként tüntetik fel, s nem megfelelően biztosított a kisebbségek védelme. Az elnyomatás éveiről (Folytatás az 1. oldalról) is elborzasztóbb tényeket rendszerező előadásában már a Jurta Színházban föltűnt dr. Töttösy Istvánná szólt az erdélyi őslakosság 1945 után tragikus sorsáról. A felvidéki, a délvidéki magyarság megpróbáltatásairól dr. Zétényi Zsolt ismertetett fontos információkat. Külön is vizsgálta, hogy miként csökkentették felére, harmadára néhány felvidéki város magyar lakosságát. Volt bátorsága megkérdőjelezni korábban valódinak hitt állításokat, így például a nagydobrányi faluirtást. Többször is utalt némely adat további ellenőrzésének a szükségességére. Menczel Gusztáv a „málenkij robot”-ról mondott el szenzációs új információkat. Tudatta mindenekelőtt, hogy megérkezett Moszkvából Kovács Bélának, a kisgazdapárt volt főtitkárának a büntetlenségét igazoló okirat. Pontosan 45 esztendőt kellett várni, hogy az 1947 februárjában a Szovjetunióba hurcolt magyar képviselő ártatlanságát hivatalosan is elismerjék. A szovjet táborokat kénytelen-kelletlen maga is megtapasztalt előadó a szovjet és magyar levéltárakból fölkutatott utasításokra, rendeletekre hivatkozva bizonyította, hogy a „kicsi robot” nem egyes parancsnokok, funkcionáriusok túlkapása, hanem intézményesített, „jogilag megalapozott” büntetési forma volt. A független (?) magyar kormány tudtával olyan internáltaknak tekintették az olykor előre elkészített listák alapján elhurcolta- kat, akiknek a Szovjetunióban kellett letölteni büntetésüket. Menczel Gusztáv érdekes — némely vonatkozásában további kifejtésre szoruló vagy éppen vitatható — előadásának a végén tudatta: eddig mintegy 50-52 ezer Szovjetunióban elhunyt magyar embert sikerült azonosítani az előkerült listák alapján1. Tervezik a névsor közzétételét. Matuska Márton a magyar kisebbség jugoszláviai meghurcolá- sának első évtizedét „szakaszolta” felszólalásában. Talán 1948—1953 között volt elviselhetőbb a sorsuk, de a „bűnös nép fia” bélyeget akkor is viselni kényszerültek. Voltak persze hamis, téves hangok, „magyarkodások” is. A „mi győztük le a kommunizmust”, a „mi mentettük meg a Nyugatot” túlzások nyilvánvaló aránytévesztések. Többeknek a levezető elnök juttatta az eszébe, hogy hazánk függetlenségét nem 1945. április 4-en „függesztették föl” évtizedekre, hanem már 1944. március 19- én, következésképpen utólag sem igazolható a német megszállók kiszolgálása. Vasárnap az egyházi iskolák államosításáról, a lelki terrorról, Magyarország gyarmatosításáról, az 1956-os forradalomról és szabadságharcról hangzottak el előadások. H. N. Ha tele a pince, hová fér az új bor? (Folytatás az I. oldalról) ez megtörténik, 100 ezer hektoliterrel mérséklődhet a pincékben a bor mennyisége. A másik lehetőség az export, hiszen a hazaiak azonnali bor- és pezsgőszállitásra lennének képesek, 100—150 millió dollár értékben. Ehhez persze igen jó lenne, ha a Független Államok Közösségének segélyprogramjában ezek szállíthatósága is szerepelne. A kulturált borfogyasztás érdekében is lépések történnek. Már lehet reklámozni a bort és fogyasztási adójának csökkenéséről, netán elengedéséről is folynak tárgyalások. A boros vállalatok likviditási gondjain a hitelkamatpreferenciák elérésével igyekeznek segíteni. A múlt évben, a piaci nehézségek ellenére, szakmai sikerként könyvelhető el, hogy megindult az eredet- és minőségvédelem, létrehoztak hegyközségeket. Megalakult a Szőlő- Bor Terméktanács is, amely az agrárpiaci rendtartásról . szóló törvény — remélhetően idei első fél évben megtörténő elfogadása után — a szakmai szövetséggel együtt a teljes termékpálya gondozására vállalkozhat. G. E. MEGJELENT A DENISE LEGÚJABB SZÁMA! ír w* mm 'MssmI Keresse a hírlapárusoknál, illetve előfizethető: HELIR, BP. 1900 Wl EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Jelcin Kanadában Borisz Jelcin orosz elnök szombat este Ottawába érkezett, s rövid megbeszélést tartott Brian Mulroney kanadai kormányfővel. Számos kétoldalú megállapodás aláírásáról is döntöttek. Kanada egyebek között kilátásba helyezte legalább 25 millió tonna gabona oroszországi értékesítését, emellett Mulroney újabb KM) millió (kanadai) dolláros, élelmiszer-vásárlásra fordítandó segély folyósítására is ígéretet tett. A találkozó után az orosz elnök és a kanadai kormányfő közös sajtóértekezletet tartott. Jelcin bírálta a nyugati államokat és külön is ezen országok beruházóit, amiért vonakodnak Oroszország segítségére sietni. Ismételten arra figyelmeztetett: amennyiben országában végleg zsákutcába jutnának a reformok, ez súlyos válsághoz, akár belső háborúk kirobbanásához is vezethet. ♦ ♦ Örmény—azeri háború A hét végén sem csitultak a harcok a Karabah-hegyvidéken és a vele határos azerbajdzsáni területeken. A szemben álló felek hadijelentései meglehetősen ellentmondásosak, így egyelőre nincs tiszta kép a háborúvá terebélyesedett viszályról. Agdatn azerbajdzsáni területen fekvő város térségében heves lövöldözés zajlott. Elkeseredett harcok zajlanak az azerbajdzsánok lakta karabahi Susa város birtoklásáért is. Az azerbajdzsáni illetékes szerint az összecsapásoknak több tucat halálos áldozata van. Az Azerbajdzsán területébe ékelődött, ám többségében örmények lakta karabahi hegyvidéken és az örmény azerbajdzsáni határ térségében — a négy éve kirobbant fegyveres viszály következtében eddig több mint ezren vesztették életüket. _Az örmény önvédelmi erők vasárnap visszaverték a Mardakert és Aszkeran ellen indított azerbajdzsáni rohamokat. Örmény részről támogatásra méltónak találták Borisz Jelcinnek azt az indítványát, hogy ENSZ békefenntartó erőket vezényeljenek a háború sújtotta térségbe. Nem hivatalos jereváni nyilatkozatok szerint egy ilyen lépés már csak azért is célszerű lenne, mert ha politikai megoldást nem is nyújt a viszály rendezésére, a vérontást mindenképpen megakadályozná. Li Peng és az emberi jogok George Bush amerikai elnök Li Peng kínai kormányfővel folytatott New York-i megbeszélésén bíráló megjegyzésekkel illette Pe- kinget, és az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását sürgette a kínai kormánytól. Li Peng visszautasította Bush kritikai észrevételeit— jelentették a hírügynökségek. ^ Az 1989. évi véres pekingi események óta először tartottak ilyen magas szintű tanácskozást a két ország vezetők Li Peng annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok az emberi jogok ürügyén be akar avatkozni a kínai belügyekbe. Peking visszafogad Kína kész visszafogadni az illegálisan Magyarországon tartózkodó állampolgárait, tudomásul veszi, ha a magyar hatóságok hazatelepítik őket — közölték vasárnap a kínai külügyminisztérium illetékesei. Arra a kérdésre, hogy miért nem adták meg az elmúlt héten a leszállási engedélyt egy magyar Charter-gépnek, amely hazatelepítendő kínaiakat hozott volna a fedélzetén Peking- be, úgy válaszoltak, hogy a kínai hatóságok a visszafogadást megelőzően ellenőrizni akarják: csakugyan kinai állampolgárok-e a Magyarországról kitoloncolandó személyek. Vádemelési eljárás Claudio Martelli igazságügyi miniszter felkérte a római ügyészséget, indítson vádemelési eljárást az Európai Közösség megfigyelőinek helikopterét lelövő szerb katonai vezetők ellen. A jugoszláv szövetségi hadsereg két MÍG vadászgépe január 7-én Zágráb közelében lelőtte az EK-megfigyelők Kaposvárról Zágráb felé tartó helikopterét, négy olasz és egy francia katonatiszt halálát okozva. Olasz vélemény szerint a helikopter lelövése tudatos akció volt a szerb katonai vezetés bizonyos szárnya részéről azért, hogy megtorpedózzák az EK és az ENSZ béketervét, s mint ilyen, „politikai bűntett” is. Az ügyészség egyelőre ismeretlen tettesek ellen folytat eljárást és emel vádat. Gorbacsov hisz az államközösségben Az államközösség közös hatalmi és mindenekelőtt gazdasági szerveinek létrehozásában látja a tagországok egységének egyik legfőbb zálogát a volt szovjet államfő. Mihail Gorbacsov ma is a szovjet szövetségi szerződés előnyeiben hisz. A máig is nagy nemzetközi tekintélynek örvendő politikus sajnálattal állapította meg, hogy az államközösségen belüli vitákra, nézeteltérésekre vonatkozó jóslatai előbb váltak valóra, semmint gondolta volna. Indítványozta, hogy a tagországok állítsanak fel egy döntőbíróságot, amelynek feladata a közös megállapodások betartásának nyomon követése lenne. Az exelnök szerint ma a nacionalizmus a legnagyobb veszély a volt szovjet köztársaságok alkotta közösségre nézve. 0LCS0 PADL0SZ0NYEG i 21 színben, német importból KECSKEMÉTEN: KISKUNMAJSÁN: DUTERM RT., István király krt. 24. FANNY Gyermekdivat, Sallai u. 4. Ifjúmunkás u. 19. IZSÁKON: Világ u. 5. Izsáki ÁFÉSZ, Szabadság tér 4. AKASZTÓN: Szent István u. 1/A HARTAN: Széchenyi u. 38. KISKÖRÖSÖN: Martini u. 1. TISZAALPÁRON: TISZAKÉCSKÉN: Csokonai u. 15. Szabolcska Mihály u. 34. SOLTVADKERTEN: BÁCSBOKODON: Gubi Galéria, Kossuth L. u. 73. Vörös Hadsereg u. 34. Bajcsy-Zsilinszky u. 61. HAJÓSON: SÜKÖSDÖN: Rákóczi u. 43 HKV KFT. 3. sz. bolt, JÁNOSHALMÁN: Dózsa Gy. u. 168. 22. sz. NAPFÉNY ÁFÉSZ Aruház, NEMESNÁDUDVARON: Dózsa Gy. u. 82 Petőfi S. u. 83/A MÉLYKÚTON: KISKUNHALASON: Mélykúti ÁFÉSZ, Tópart út 55. Szabadkai u. 42.
