Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
6. oldal, 1992. január 27. peron népe Lélekgyógyászat természetes módon fjjfajf Bach-virágterápia LÉLEKGYÓGYÁSZAT TERMÉSZETES A Medicina kiadó Bach-virágterápia sorozatának első kötete került a könyvesboltokba. Megismertet a Bach-virágterápiával, egy nagyon egyszerű és természetes gyógymóddal, mely hatását vadvirágok alkalmazásán keresztül fejti ki. A gyógyeszenciákat, melyek sokkal inkább a beteg személyiségét, mint fizikai állapotát gyógyítják, dr. Edward Bach, angol orvos fedezte fel az 1930-as években. A doktor arra a felfedezésre jutott, hogy az emberek testi baját nem a kategorizálásra használt szokásos betegségtípusokkal lehet leginkább jellemezni, hanem az ezeket kiváltó pszichológiai állapotokkal. Felismerte az állapotokat, és ezekhez a mezők és a vadonfák virágaiból készített gyógyító eszenciákat. Az emberiség történetében mindenkor jelentős szerepük volt a gyógynövényeknek. A Bach- gyógyeszenciák nem a növények fizikai alkotórészeiből táplálkoznak, hanem a virágokban bennlakozó energiát tartalmazzák. Ezt a gyógyító energiát speciális eljárással vonják el a növényektől és tartósítóoldatban tárolják... Az így nyert finom szubsztanciát használják a betegséget okozó láthatatlan < szintek kezelésére. A fizikai betegségek ezerféle változatát ismerjük. Az őket kiváltó lelki okok ugyanakkor lényegesen kevesebben vannak. A Bach-vi- rágeszenciák 38-féle állapotot azonosítanak be, fő jellegzetességük alapján hét kategóriába sorolhatók: félelem, bizonytalanság, elégtelen érdeklődés a jelen történései iránt, magány, túlérzékenység mások elképzeléseivel és külső hatásokkal kapcsolatban, reményvesz- tettség, kétségbeesés, mások miatti túlzott aggódás. Panaszainkra gyógyíreket ajánl a kötet; megismertet a virágeszenciákkal, a természet gyógyító erejével, szól arról, hogyan gyógyítanak a virágeszenciák, mikor használjuk őket. Sorra veszi a könyv szerzője a diagnózisokat és a megfelelő gyógy- írek kiválasztását, megtanít diagnosztizálni, megismertet a gyógyszerek elkészítésével és irodalom- jegyzéket ajánl a téma iránt részletesebben érdeklődőknek. k. m. HÁZI VARRÓISKOLA Modern foltpárnák • A kész párnák. Divatosak az érdekes, geometriai formájú foltdarabkákból összeállított párnák. Minden párnához 90 cm széles fekete mosóanyagból (például klott) 45 cm szükséges, valamint különféle mintás, maradék darabok és kartonpapír. A műhelyrajza foltmintákat jelöli: 1 = . kerek párna, 2-3 szögletes párna, 4 = hatszögletű párna mintája. A kerek párnához 48 rombusz alakú, a szögleteshez 25 nyolcszögletű és 16 négyzet alakú kartondarabot szabunk, a hatszögletű párnához pedig 37 hatszögletű formát a megadott szabásminta szerint, amelyen a kocka = 1 cm2. Az összeválogatott mintás textilmaradékokat is — megfelelő számban és méretre — 1 cm-rel nagyobbra szabjuk, mint a kartonsablon. Az anyag oldalait ráhajtjuk a kartonpapírra, rávasaljuk és megférceljük. A formák széleit cikcakköltéssel egymáshoz varrjuk (a következő műhelyrajz ezt jól érzékelteti), majd kihúzzuk a fércet és kivesszük a kartonpapírt. Az összeállítás mindig apárna közepétől kezdődik, igy lesz szimmetrikus. Ezután kiszabjuk a fekete párnaalapból a kívánt fazon elejét-hátát, ami a szélein mindenhol 2 cm-rel nagyobb, mint az elkészült foltmozaiklap. Az elejére rágépeljük a foltmozaikrészt. Ezután színével befelé egymásra fektetjük a pámalapokat, és a szélétől befelé 1 em-re legépeljük, kis nyílást hagyva. A párnát habszivacstörmelékkel megtöltjük, majd a nyílást apró kézöltéssel bevarrjuk. B. K. • Szabásminták PRAKTIKÁK A TEJTERMÉKEKRE Hogyan készítsünk házilag sajtot? Manapság, amikor a tejtermékek egyre több család számara válnak megfizethetetlenül drága „luxuscikkekké” — gondoljunk csak a vaj-, túró- és sajtárakra! —, a szervezetünknek viszont ugyanúgy szüksége van a fehérjékre, vitaminokra és a kálciumra, mint korábban, nem jön rosszul egy-két használható tanács, háziasszonyi praktika. Ezennel most közkinccsé teszem a házilag készíthető sajt receptjét. Hozzávalók: 1 liter tej, fél kg tehéntúró, 10 dkg vaj, 2 tojás, 2-3 dkg zsír, 1 púpos kiskanál só, 1 csapott kiskanal szódabikarbóna. Ízesítésnek: zúzott fokhagyma vagy frissen őrölt kömény, vagy törött bors, vagy kakukkfű, vagy édesnemes paprika. Felmelegítjük a tejet, és a túrót belekeverve, egyet forraljuk, majd a tűzről lehúzzuk. Tíz percig állni hagyjuk, majd tésztaszürőn lecsepegtetjük. Egy nagyobb lábasban felolvasztjuk a vajat, beleöntjük a lecsepegtetett túrós masszát és megsózzuk. Mérsékelt tűzön, állandóan kevergetve forraljuk, amikor már nyúlóssá vált, ismét lehúzzuk a tűzről, és hozzáadjuk a tojásokat. Végül belekeverjük a szódabikarbónát —ez fújja fel könnyűvé —, és jól kizsírozott jénai tálkába öntjük. Ha kihűlt, deszkára borítjuk, és úgy szeleteljük. (Az ízesítő anyagok valamelyikét a tojással egyszerre adjuk a sajtmasszába.) Olykor azért egy kis „bolti” sajtot se tagadjunk meg magunktól, legfeljebb némi praktikával szaporítsuk. Ehhez is van néhány kipróbált ötletem. A szaporítás legegyszerűbb módja: a reszelés. (Szeletelt sajtból valahogy mindig több fogy, mint a reszeltből.) A vajjal, tejszínes vagy diétás margarinnal, szendvicskrémmel megkent kenyérszeletekre szórjunk reszelt sajtot, és hidegen vagy party grillben megsütve — melegszendvicsnek fogyasszuk. Egy negyedkilós félszáraz tehéntúrót villával áttörünk, belekeverünk 15-15 dkg reszelt füstölt és trappista (vagy Anikó) sajtot, és 15 deka, szobahőmérsékleten puhított vajat, esetleg Rama margarint. Sóval, frissen őrölt borssal, 2-3 gerezd zúzott fokhagymával és finomra vágott snidlinggel vagy petrezselyemzölddel ízesítjük, és nagyon jól kikeverjük. Húsz dkg juhtúrót, 20 dkg krémtúrót és 10-15 dkg Rama margarint alaposan kikeverünk. Durvára őrölt borssal — ha a juh- túrótól nem elég sós, akkor sóval —, apróra vágott snidlinggel vagy finomra vágott zöldkaporral ízesítjük. Kenyérre kenve kitűnő. * * * A kissé beszáradt liptói túrót ismét frissé és kenhetővé tehetjük, ha kevés tejet adunk hozzá. Ha vizet vagy ásványvizet keverünk hozzá, az kicsapódik és ragacsossá teszi. A zsíros sajtok könnyen kiszáradnak, s elvesztik rugalmasságukat. Megelőzésképpen tegyük egy tálra, s helyezzünk melléjük egy szem kockacukrot, majd fedjük le üveg- vagy műanyag tetővel. Frissen tarthatjuk a vajat, ha egy tiszta ruhát ecetes vízbe mártunk, kicsavarjuk, és ebbe csomagoljuk. TINIKOZMETIKA A bőr szépséghibái HETEZER CSALÁD GONDJÁN ENYHÍTETTEK A meghatottságtól csak hebegni tudtam Karácsonytájt mindig felvillant előttem az a gyerekkori emlék, amikor édesapám akkori munkahelyéről hatalmas, megrakott, barna papírtarisznyaval tért haza. Az öt kilót befogadó óriás zacskóban soha nem látott fényű, gömbölyű piros almák voltak — ’56 karácsonyi ajándékaként, a nagycsaládosoknak, közöttük nekünk, a hat gyereknek . .. Egy hónappal ezelőtt hozzánk hasonlóan örültek azok a rászorulók, akik a Népjóléti Minisztérium által létrehozott Gyorssegély Alapítvány támogatásával és a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség Szociális Információs Szolgálatának segítségével bőségzsákot kaptak. A karácsonyi pakkba főleg szükséges élelmiszerek kerültek, ezerötszáz forint értékben. Ám az ötven település hétezer, főleg tanyavilágban élő idős, rászoruló emberének jóval többet jelentett ez a jókívánsággal kísért, valóban gyors segély, a megpakolt barna cukroszsák. A szervezőkhöz azóta is sorra érkeznek a köszönő sorok, szinte valamennyi hasonló megfogalmazásban: „Köszönöm az ajándékcsomagot, aminek tartalma bőséges volt. Nagy örömben részesítettek. 83 éves vagyok, sok munkától megrokkantan. 61 éves házasságban élek férjemmel. Nyugdíjam alacsony, abból rendezem kiadásaimat” — írta egy kiskőrösi asszony. „Amikor behozták a lakásomba a csomagot, nem tudtam, miről van szó. Azután a meghatottságtól csak hebegni tudtam. Kérem, szíveskedjenek tudatni velem, hogy mivel tudom ezt a nemes célt segíteni. Nem vagyok fiatal, de erőmhöz képest talán még tudok valamit segíteni” — ajánlotta egy ménteleki nyugdíjas. „Köszönöm önöknek, hogy a hozzám küldött csomaggal hozzásegítettek, hogy a karácsony ünnep lehessen nekem. Anyagi helyzetem nem tette volna lehetővé, hogy mindazt megvehessem, amit kaptam. Nagyon jól esett, hogy egyszer az eleiem során gondoltak rám, és a hozzám hasonló, nehéz anyagi helyzetben élő emberekre...” Á bőség zsákjából — sokak jóvoltából — hétezer család gondján segítettek. Csakhogy a zsák szája nyitott, s tartalma előbb-utobb elfogy. S hányán vannak még, akiknek nem jutott és az év többi napján sem jut szeretetcsomag ...! P. S. Növényeink öntözése Majd minden bőrnek vannak ki- sebb-nagyobb hibái. Az egészséges, szép bőr legjellegzetesebb tulajdonságai: bársonyosság, hamvasság, rugalmasság és az üde szín. A faggyúmirigyek túltermelése a bőrt zsírossá és fénylővé teszi. E mirigyek váladéka a kivezetőcsatomákon át jut a bőr felszínére. Előfordul, hogy e csatornák felső végét valami por, piszokszemcse eltörni, és mivel a zsiradék nem tud kijutni a bőrfelületre, fekete pontocskák alakjában mitesszerek képződnek. A faggyúmirigyek túltermelése anyagcserezavarokkal is összefügghet. Ugyanez az ok idézi elő a pattanást vagy pörsenést, mely apró, gennyes hólyagocska. Főleg a nemi érés (pubertás) idejében mutatkoznak ezek, majd idővel eltűnnek. Semmi esetre sem lehet ez ok arra, hogy a kezelését elhanyagoljuk. A lányoknál előfordulhat, hogy a szépen haladó gyógyulást visszaesés zavarja meg, ami azonban csak néhány napig tart. Ez majdnem minden esetben a menstruációval függ össze, amikor is elszaporodnak a pattanások. A pubertáskor elmúltával a zsíros arcbőrön található hibák, gyulladásos foltok — gondos tisztálkodással, helyes kezeléssel — csökkenthetők, sőt, meg is szüntethetők. A mindennapos arcmosáshoz — reggel és este — meleg vizet használjunk és lehetőleg neutrális vagy boraxtartal- mú szappant. A szappanos mosdás eltávolítja a zsíros börfelületről a szeny- nyeződéseket, feloldja a faggyú- és izzadságmirigyek váladékát, felüdíti a bőrt. Lúgos szappant azonban ne használjunk! Ha gyógyszappannal mosdunk, pár percig hagyjuk a habot az arcbőrön, a hatás így fokozódik. Csak azután öblítsük le, mert így kiürül a szőrtüszőkben pangó zsír is. A mosdóvízbe boraxot, kölnivizet vagy illatos ecetet is önthetünk, mert ezek fokozzák a zsíroldást. Ismeretes olyan zsíros arcbőr is, mely nem tűri a szappant és még a lúgmentes (neutrális) szappanra is érzékeny. Ilyen esetben más, úgynevezett detergens (tisztító-) anyagokkal, készítményekkel kell kísérleteznünk, de csakis a szakember, kozmetikus tanácsa szerint. A tisztítókozmetikumokkal igen jó eredményeket érhetünk el. Ilyen készítmények az arcszeszek, az arcvizek, az arctejek és a toalettecetek. Külföldön már évek óta ezek a legkedveltebb tisztítókozmetikumok. Hazánkban csak az utóbbi években terjedt el használatuk, bár itt is régóta ismertek. Természetesen e készítmények tartalma is változott, módosult. A kozmetikai ipar termékeiben megtartotta a jól bevált, hagyományos bőrápoló anyagokat, mint pl. az uborkát, a kamillát, a mentolt, a kámfort stb. E márkás kozmetikai készítmények enyhe és kellemes il- latúak, és az említett anyagokon kívül különféle más növényi kivonatokat, fertőtlenítő hatású anyagokat, vitaminokat tartalmaznak, a célnak megfelelően jól kombinálva. A víz minden élőlény, így a növény éltető eleme is, nélküle elpusztulna. Szobanövényeink tőlünk kapják meg a szükséges vízmennyiséget, de nem biztos, hogy azokat megfelelőképp öntözzük. Minden fajtának eltérő a vízigénye és ezt sokszor kényelmi szempontból nem vesszük figyelembe vagy azért, mert nem ismerjük a növény igényeit. Sok vizet igényelnek a száraz, meleg szobában (pl. távfűtés vagy a kályha közelében) tartott növények, a nagy levelű fajták, melyek nagy felületen párolognak, a kis cserépben tartott vagy cserepüket kinőtt egyedek, az épp bimbózó vagy erőteljes növekedésben lévő példányok és természetesen a mocsári eredetűek, pálmák. Kevés vízzel is beérik a hűvösebb, nedvesebb helyiségben tartott növények, a bőrlevelű fajták, a pozsgások, melyek eleve a víz tárolására rendezkedtek be (pl. a kaktuszok), a víztartó talajban vagy műanyag cserépben tartott példányok. Az öntözés módja is többféle lehet. Ha felülről locsoljuk, látjuk, mennyi vizet szív magába a talaj és a felesleget kiönthetjük. Több fajtát alulról kell öntözni, nehogy víz érje a levélzetet, mert ettől foltos lesz és elpusztul. Általánosságban elmondhatjuk, a növények azt kívánják, hogy ritkábban, de bőséges vízáldáshoz jussanak. Helytelenül tesszük,' ha mindennap locsoljuk a szobanövényeket, de épp csak annyira, hogy nedves legyen a föld. így nem tud átnedvesedni az egész földlabda és pont a gyökérzet nem jut éltető vízhez. A túlöntözés is karos, mert a felesleges víz kiszorítja a levegőt a talajból és a gyökérzet rothadásnak indul. A közönséges csapvíznek igen nagy a mésztartalma, ezért ha csak tehetjük, forraljuk fel az öntözésre szánt vizet, de legalábbis hagyjuk állni pár órát, hogy a klór nagy része elillanjon. Piros Christa Ferenczy Europress Történet egy kutyáról s mikor épp a legmagabiztosabban szedegette lábait, hirtelen ipegfor- dultunk és megindultunk visszafelé. Erre megijedt. Hatalmas ugrásokkal nyomunkba eredt, túlfutott rajtunk, majd megfordult és egyenesen simogatásra nyújtott kezeim alá hasalt. Ettől kezdve mellettünk maradt. Út közben gyakran megálltunk, ilyenkor hosszasan simogattam, becézgettem. Végül hazaértünk, s ekkor jött a bökkenő, ugyanis panelházban laktunk, annak is a legfelső szintjén. Ráadásul újdonsült barátunk sem volt valami szobatiszta, sem kicsi. így, bár sajnáltuk, elbúcsúztunk tőle és benyitottunk a lépcsőházba. Jóformán a lépcsőkig sem értünk, amikor már mögöttünk volt. Lábaival lerántotta a kilincset és ügyessége biztos tudatában, vidáman lengette bozontos farkát. Aljas cselhez folyamodtunk. Visszacsaltuk a kijárati ajtó elé, ismét elbúcsúztunk tőle, majd kulcsra zártuk az ajtót. Máig emlékszem keserű és csalódott, szinte zokogó nyüszítésére, kétségbeesett erőfeszítéseire, ahogyan szüntelen ugrándozás közepette igyekezett kinyitni a bejárati ajtót. Azon az éjszakán — nemcsak az idő rövidsége miatt — keveset aludtam. Azóta, ha magányos, gazdátlan kutyát látok, csak tekintetemmel simogatom, becézem, szólni nem merek hozzá, mert minduntalan fülembe cseng egykori becsapott társának szívbe mar- kolóan síró, fájón könyörgő nyüszítése. Szász András Egy alkalommal a város túlsó felén lakó barátainkhoz voltunk hivatalosak. Rég láttuk egymást, jól is éreztük magunkat, úgyhogy jócskán éjfél körüljárhatott az idő, mikor szedelőzködni kezdtünk hazafelé. Az utcák csendesek voltak és néptelenek, Kecskemét az igazak álmát aludta. Nem lévén forgalom, végig az út közepén gyalogoltunk, midőn elhagyva a zsinagógát, egy kutyát pillantottunk meg. Amolyan valódi korcs volt, melyből tucatszám látni a külváros és a tanyák udvaraiban. Szóltam, pisszegtem, sőt füttyentettem is neki, ám látszólag ügyet sem vetett ránk. Kudarcomon kissé letörve tovább folytattuk utunkat, amikor húsz-harminc méterre távolodva hátratekintek és látom, hogy követ. Hogy próbára tegyük, megálltunk. Erre ő is megállt. Ismét szólítottam, pisszegtem, füttyentettem. Eredmény nélkül. Ráadásul tüntetőén nézeíődni kezdett jobbra-balra, mintha a környék tele lett volna látnivalóval. Újra elindultunk, ő úgyszintén. Gyorsítottunk, mire ő is rákapcsolt, lassítottunk, erre ő is fékezett, ám végig gondosan ügyelve a kezdeti távolság pontos betartására. Mondhatom, csöppet sem unatkoztunk. Végül a színház tájékán átvágott a túlsó oldalra és eli- bünk került, közben időnként hátrasandított. Na várj csak — gondoltam —, • Gazdira várva.
