Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

MEGYEI KORKÉP 1991. december 31.. 3. oldal A december 19-én megtartott képviselő-testületi ülés legfonto­sabb napirendi pontjaként szere­pelt a jövő évi költségvetési elő­irányzat megtárgyalása. Alapvető követelménynek tekintik az ön- kormányzat működőképességének fenntartását, az intézmények (ok­tatási, művelődési, egészségügyi) megfelelő színvonalú működésé­hez szükséges feltételek biztosítá­sát. Elképzelések között szerepel a Csajer közművesítése is. A rende­zési terv készítése során számba veszik a vásár-piactér és határátke­lőhely, valamint a belvízelvezetés problémáját. A közvilágítás kor­szerűsítésére pályázatot nyújtottak be. A pályázat elnyerése esetén je­lentős önerővel is számolni kell az önkormányzatnak. Közlekedési feladatok körében az 1992-es év­ben nagyobb hangsúlyt a járdák korszerűsítésére fektetnek. Ez az­zal indokolható, hogy az útállo- mány szilárd kiépítettsége jelenleg 82 százalékosnak mondható. Az idei évben 7685 négyzetméter út épült meg, a lakosság 30 százalé­kos önkéntes vállalása mellett. A járdák viszont már nagyon tönkrementek, elhasználódtak. Különösen a peremrészeken szük­séges a felújításuk. Az öt pontban előirányzott fejlesztési elképzelé­sek mintegy 19 millió forintot igé­nyelnének. Természetesen ebből annyit tudnak megvalósítani, amennyi pénz áll majd rendelkezé­sükre. A képviselő-testületi ülésen természetesen további igények és javaslatok is megfogalmazódtak. Néhányat említésképpen: Petőfi utcai óvoda felújítása, alsó tagoza­tos iskola fűtésénél a gázra való átállás. A polgármester kiegészítésében említést tett arról, hogy a jövőben célszerű lenne a közhasznú mun­kát végzők számának a növelése, így a jelenlegi 50 fő akár megdup­lázódhatna. Végül a jelen levő kép­viseleti tagok egyhangúlag elfo­gadták az 1992. évi költségvetési koncepciót. Juhász Jenő JÖNNEK A HÍREK Tájékoztató az útlevélkérelmek benyújtásáról Az Országos Rendőr-főkapi­tányság tájékoztatót adott ki ab­ból az alkalomból, hogy 1992. ja­nuár 1-jétől állítják rendszerbe az új típusú útleveleket, amelyeken már a magyar állam címerét és ál­lamformáját az alkotmány­törvénynek megfelelően tüntetik fel. Ugyancsak ettől az időponttól kerül sor a régi útlevelek folyama­tos cseréjére is. Ezzel egy időben módosul a magánútlevelek iránti igények benyújtásának rendje is. A tájékoztató szerint január 1- jétől a magánútlevelet igénylők ké­relmüket személyesen az állandó vagy ideiglenes lakhelyük — an­nak hiányában tartózkodási he­lyük — szerint illetékes jegyzőnél (körjegyzőnél), vagy a Belügymi­nisztérium Adatfeldolgozó Hiva­talánál (Budapest VI., Andrássy út 93.), továbbá külföldön a külkép­viseletnél nyújthatják be a meg­adott feltételek alapján. Eszerint az útlevéligény benyújtásához rendszeresített formanyomtat­ványhoz mellékelni kell 2 darab 35 x 45 milliméteres fekete-fehér vagy színes igazolványképet, amely 1 évnél hamarabb készült az érintett személyről, ezenkívül csa­tolni kell egy 1000 forintos illeték- bélyeget is. Amennyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló sze­mély részére kérnek útlevelet, ak­kor mellékelni kell a szülők (törvé­nyes képviselő) hozzájáruló nyilat­kozatát, amelyet a közjegyző vagy a gyámhatóság, illetve az útlevél­igény átvételére jogosult szerv előtt hitelesítettek. A külföldön élő ma­gyar állampolgárok mellékeljék a magyar állampolgárság megállapí­tásához szükséges iratokat is. Az az állampolgár, aki 1988. ja­nuár 1-je után kiállított útlevéllel rendelkezik, és ennek cseréjét kéri, a kérelmet, amelyhez a feltételek szerinti mellékletekhez csatolja az útlevelet is, postai ajánlott külde­ményként is elküldheti közvetlenül a Belügyminisztérium Adatfeldol­gozó Hivatalnak (1903 Budapest, Pf. 314/47). Változatlanok továbbra is a határ- átlépési igazolványra, a határátlépési engedélyekre, a kivándorlásra és a hazatérésre vonatkozó ügyintézési és eljárási szabályok. (MTI) Madaras pártolja a vállalkozókat Lajosmizsén várják a kormányautót Tegnap, 30-án Budapestre uta­zott Ablaka István, a lajosmizsei Hírlapnyomda vezetője a Magyar Közlöny „költségvetési számával” kapcsolatos teendők pontosításá­ra, mint megtudtam Tóthné Vass Zsuzsától,, a tipográfia műszaki ve­zetőjétől. ígérte: rajtuk nem múlik, hogy még ebben az évben elkészül­jön a költségvetési törvényt tartal­mazó hivatalos kiadvány. Na­gyobbik gépükkel tízezer példányt is lefuttathatnak egy óra alatt. Megszervezték az úgynevezett ösz- szehordókat, akik a kinyomtatott oldalak összepakolásában, a cso­magolásnál segédkeznek. Előzetes értesüléseik, az illetékes helyek számításai szerint az év utolsó nap­ján, a déli órákra várják a kisze­dett, sokszorosításra alkalmas le­mezeket szállító, nyilván jól védett kormányautó érkezését. Ha vala­mi rendkívüli eset nem jön közbe, öt-hat óra múltán indulhat több ezer példánnyal saját gépkocsijuk a fővárosi átvevőhelyekre. A sza­vazás elhúzódása esetén készek szilveszter estéjét is az üzemben tölteni a Magyar Közlöny nagyon várt számának pontos megjelenése érdekében. H. N. ÁLLANDÓ NÉZŐK AZ OROSZOK VOLTAK Mi lesz veled, kalocsai mozi? 1992-ben sem vetnek ki adót a vállalkozókra — mondta Szente Károly, Madaras polgármestere a legutóbbi képviselő-testületi ülé­sen, amelynek a fő napirendi pont­ja a jövő évi adózási rendszer volt. A falugyűlésen felmerült a kom­munális adó bevezetése, amelyet pártfogolnak az emberek, mert ez a község kasszáját gyarapítja. A jegyző javaslatot tett, mely sze­rint a jövő évi költségvetéssel kap­csolatban legyen közmeghallgatás, kiscsoportos megbeszélés a falu la­kosságával. Ezt a képviselő-testü­let elfogadta, a falugyűlés február­ban esedékes. A következő napi­rendi pontban a településen lévő moziüzem önkormányzati tulaj­donba vételét beszélték meg. A településen léyő komplett mozit az önkormányzat tulajdonába ké­ri, mivel má-r 1991. szeptember 1. óta folyamatosan és zavartalanul az önkormányzat üzemelteti, in­tézmény formájában, mert ez idáig nem jelentkezett vállalkozó az üze­meltetésre. A Hírős Film Filmfor­galmazó Vállalat vagyonából: a te­lepülések ellátását szolgáló „komplett” mozi” (épület, kino- technika, berendezések, itt lévő in­góságok) a települési önkormány­zatot illeti meg — ha erre igényét benyújtotta a VÁB-hoz. Az így tu­lajdonossá váló önkormányzatok döntenek a működtető és vállalko­zó vagyon további működési for­májáról. A megváltozott helyzet­hez igazodó átalakult szervezet az új tulajdonosok által kezelésbe adott vagyonnal köteles lesz a pro­filjába tartozó szolgáltatásokat nyújtani az önnállósult moziknak — ha ezt igénylik tőle. Szó volt még a Filantróp Vállalat kémény­seprés és tüzeléstechnikai szolgál­tatásáról, melyet az érintett körzet településének közös tulajdonába adását kéri, a körzeti ellátási fel­adatok átvállalásával együtt. A kéményseprési és tüzeléstechni­kai munkálatokat helyi lakos vé­gezze el, esetleg a szomszédos köz­ségben, Katymáron is, mint ahogy ez korábban is volt. Végül az utol­só napirendi pontban a lakosság ivóvízellátása került terítékre. A község vize metán-, arzén-, hi- gany-fetőzött. Az arzénmentesítést elvégezték, amely óriási költségbe került. Szükség lenne egy labora­tórium létrehozására, ahol állan­dóan figyelemmel lehetne kísérni a viz minőségét. Az ivóvíz zavarta­lan ellátása az önkormányzat dol­ga, ivóvíz minőségű vizet kell biz­tosítani a lakosság számára. Nothoff Ingrid BÁCSALMÁSON ELFOGADTÁK A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETET Diákcentrum, közvilágítás, járdaépítés A rendőrség várja a károsultakat A munkának lőttek — a pernek nem Akik hiába várják azt a bizonyos aranytojást tojó tyúkot, vagyis a manapság külföldi munkának neve­zettjótéteményt, s erre Kiss Pétertől, a St. Tropes Munkaközvetítő Iroda vezetőjétől kaptak ígéretet, azok — ha eddig nem tudták volna—most bizonyosak lehetnek: át vannak ver­ve. Ebből kifolyólag, ha nem akar­nak megelégedni a búslakodással, amit afölött éreznek, hogy megrövi­dítették őket több ezer forinttal, no meg egy reménnyel, akkor—ha ed­dig nem tették volna —jelentkezze­nek a kecskeméti rendőrkapitánysá­gon. Kifejezetten rájuk várnak ugyanis január 6-ától 10-éig az 552- es számú hivatali helyiségben. Kiss Péter ellen ugyanis több rendbeli csalás bűntette elkövetésének ala­pos gyanúja miatt eljárást folytat a kecskeméti rendőrkapitányság. (bencze) • Egy kis hideg nem akadályozhatja meg a legfrissebb hírek beszerzését. (Fotó: Gaál Béla) Meghosszabbított határidő Az igazságügy-miniszter az összes megyei, a fővárosi és a pest központi kerületi bíróság elnöki állásaira meghirdetett pályázati felhívását — a pályázat törvényi céljainak és eredményességének megvalósulása érdeké­ben — meghosszabbítja. A pályázati kérelmek beérkezésének meghosz- szabbított határideje: 1992. január 31. (MTI) • Madarason jövőre sem vetnek ki iparűzési adót a helyi vállalkozókra. CIKKÜNK NYOMÁN Válaszol a Bács Volán igazgatója A Volán takarékoskodik — az utasok nyomorognak címmel 1991. november 21-én, Patarcsity Barbara tudósítójuk kifogásolta a Bácsalmás —Madaras között közlekedő autó- buszjáratok zsúfoltságát. Észrevéte­lére kéijük, szíveskedjenek leközölni az alábbi választ: A Bács Volán Vállalat 1991. ok­tóber 7-étől a Bácsalmás—Mada­ras—Katymár autóbuszvonalon, előzetes felmérések után, több já­rat közlekedését megszüntette, ki­használatlanság miatt. Ugyanak­kor a Madaras—Katymár—Baja autóbuszvonalon az utazási igé­nyek jelentős megnövekedése mi­att új járatokat indítottunk. A vizsgálatok alapján megálla­pítottuk, hogy olyan eset nem for­dult elő, amikor kétórás várakozás után tudtak elutazni az utasok, mi­vel két autóbusz 20 perc különb­séggel közlekedett, és minden utaz­ni szándékozót el tudtak szállítani. Tehát nem egy autóbusz közleke­dett. A szóvá tett reggeli probléma megszüntetése érdekében 1991. de­cember 9-étől az 1991. október 7. előtti állapotok szerint közlekedik a két autóbusz. A hétfői és pénteki napokon jel­zett nagyobb utaslétszámot figye­lemmel kísérjük, és amikor indo­kolt, Bácsalmás—Madaras vi­szonylatban rásegítő járatot indí­tunk, mint ahogyan ez megtörtént például 1991. november 22-én, 29- én és december 6-án is, 14.10 óra­kor. Böröcz Pál m igazgató Bács Volán, Baja Akár egy rövid hír is lehetne: a megyei moziüzemi vállalat, a Hí­rős Film átalakulásakor, a kalo­csai önkormányzat igényt tart a városi filmszínház teljes felszerelé­sére és berendezésére. Hogy még­sem ennyi, annak indoka, hogy a vagyonátadó törvény alapján „kö­telező átalakulás” mellé, a „válság­ban” szó is odakívánkozik. Ez utóbbi okainak kiderítése pedig a jövőt befolyásoló kérdés, tehát be­széljünk róla. A kalocsai Otthon Filmszínház mind húsba vágóbb problémáiról Balaton József üzemvezetőt kér­deztük. Kalocsa egyik legnagyobb, kö­zösségi célra épült helyisége, a mo­zi eddig is önkormányzati tulaj­donban volt, vállalatunk bérleti dí­jat fizetett a használatért. Az utób­bi tíz hónap közel 350 ezer forintos vesztesége miatt ezt nem tudtuk fizetni, már-már a bezárás fenyege­tett. Ebben a helyzetben a képvise­lő-testület megértéssel fogadta a problémánkat, eltekintve a díj fize­tésétől. Az ezzel foglalkozó ülésen — véleményem szerint helyesen — leszögezték, hogy a hatalmas, színielőadások tartására könnyen alkalmassá tehető termet csak mo­zi, illetve kulturális célra engedé­lyezik használni. Eldöntötték azt is, hogy a helyiséget a műszaki és egyéb felszereléssel együtt vállal­kozásba adják. A szórakoztató és kultúrmissziós szerep megőrzésére kötelezően heti négy előadást írtak elő. Ennyit a legutóbbi fejlemé­nyekről. Az ezt megelőző időszak jóval bonyolultabb. A videolejátszó és a műholdas adások megjelenése fo­lyamatosan szippantja ki a néző­térről a moziba járókat. A terem 340 néző befogadására alkalmas. A hatórás előadáson átlagosan 71, a nyolcóráson 88 néző van. Tehát, a férőhelyek közel egyötöde van folyamatosan kihasználva. Ez a lá­togatottsági arány az országoshoz hasonló. Ha a hatvanforintos belé­pődíjból származó összeget össze­hasonlítom a filmforgalmazónak vetítésenként járó, átlag 2500 fo­rinttal, általában aránytalanságot tapasztalok. Gyakori, hogy a két­szeri vetítés ötezer forintos díjával szemben, csupán 1980 forint a be­vétel. A jövő évtől várható válto­zás, hogy nem a megváltott jegyek összegének negyven százalékát kell a filmforgalmazónak kifizetni, ha­nem fix összeget kérnek. A bevételt terhelő, további 10 százalékos kul­turális hozzájárulás katasztrofális képet mutat. Jövőre még kevesebb nézőre számítunk. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a piaci kofák­hoz hasonlóan, mi is a bőrünkön érezzük a szovjetek kivonulását. A korábbi években a város moziba járóinak 15 százalékát a szovjetek tették ki. Az önkormányzat, egy ered­ménytelen pályáztatás után, már­cius 31-ei újabb pályázatot ír ki. Ezen, ha a feltételek a jelenlegi kö­rülményekhez igazodnak, társam­mal együtt indulni kívánunk. Egyelőre a jövő titka, mi lesz a kalocsai mozi sorsa. Zsiga Ferenc Jövőre nem lesz helyi adó Szeremlén A szeremlei önkormányzat leg­utóbbi ülésén úgy határozott, hogy mivel a jövő évi költségvetés lefedezi a falu terveit, nem vet ki helyi adót. Ezzel azonban leszű­kültek a fejlesztési lehetőségek. Mivel a polgármesteri hivatal még kettő évig törleszti az idén átadott új iskola költségét, csak kisebb be­ruházásokra számíthatnak a sze­remlei intézmények és a település lakói. Petőfi­szavalóverseny Nagy sikerre számíthat a jövő évben megrendezendő Petőfi- sza való verseny, ugyanis 1600 diák jelezte részvételi szándékát, több mint ötszáz intézményből. Az or­szágos „összecsapás” január else­jétől február 15-éig tart. Az elő­döntők során a diákok a kötelező vers (Világosságot!) mellett öt sza­badon választott költeményt is előadnak majd. A középdöntőket február végén rendezik meg, az egyik helyszín Kiskőrös lesz. Az országos döntőt március 15-én, Gödöllőn tartják majd, melyet a Magyar Televízió is közvetít. Jánoshalmi cserkészek Cserkészeket avattak Szent Család vasárnapján, december 29-én, Jánoshalmán, a Szent An- na-plébániatemplomban. Tajdina József plébános méltatta a cser­készcsapat névadójának, Szabó Istvánnak érdemeit, aki 1932 és 1952 között a város plébánosa volt. Földbirtokainak jövedelmét az egyházközségre áldozta. Ő ké­szíttette a templom belső festését, valamint megrendelésére öntötte Slezák László a nagyharangot, amely elsőként 1938-ban, a buda­pesti XXXIV. Eucharisztikus Vi­lágkongresszuson hívta imára a zarándokokat. Szabó Istvánnak szívügye volt az oktatás támoga­tása is. A mai általános iskola (volt zárda) emeletének egy része neki köszönhető. A plébános szólt az ifjú cserké­szek kötelességeiről, kiemelvén az Önvizsgálat, a példamutatás és a hazaszeretet fontosságát, majd megáldotta a csapatzászlót. A já­noshalmi Szabó István cserkész- csapat vezetője és parancsnoka Kiss György, az általános iskola tanára. Bizományiból játékterem? Privatizáció miatt zárva! című felirat éktelenkedik Baján a volt Bizományi Áruház ajtaján. A gyanútlan vásárlók arra gon­doltak, hogy talán a dolgozók vet­ték meg az üzletet. Hamar kide­rült, hogy a népszerű üzlet befejez­te „népjóléti” szerepét, és az új tu­lajdonosjátékterem építését terve­zi. Mivel a bajai képviselő-testület korábban állást foglalt abban, hogy a város területén nem támo­gatja a pénznyerő automatákkal felszerelt játéktermek elszaporo­dását (a jatékcasino pályázatnak zöld utat engedélyezett), mindenki kíváncsian váija a jegyzői hatás­körben lévő ügy határozatát. Dr. Völgyesi László jegyző, figyelem­be véve a testület állásfoglalását és a szerencsejáték-törvényben előírt szigorú feltételeket, úgy döntött, hogy nem ad engedélyt a szegedi illetőségű kft.-nek a játékterem üzemeltetéséhez. A játékteremért, valószínű, a bajaiak nagy része sem lelkesedik, de a bizományi üz­let bizonyára hiányozni fog. Vi­gasztaló csak az lehet, hogy ezzel egy új vállalkozásnak adnak teret Baján. v ____________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom