Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31 / 305. szám
4. oldal, 1991. december 31. MEGYEI KÖRKÉP • Ez a kép március közepén készült, amikor még munkásfelvételről beszéltek ... EGY HERCEGSZÁNTÓI ÜZEM KÁLVÁRIÁJA A végzetes bőrhulladék Ez pedig a mostani állapot. A korszerű csarnok üresen kong. (Fotó: Gaál Béla) TALLÓZÓ A miniszterelnök a mezőgazdaságról M intha átok ülne az 1989-ben átadott hercegszántói ext- rudált kenyérgyáron. Már a kezdés is rosszul sikerült. Az arra szerződött gödöllői vállalkozó ugyanis képtelen volt legyártani az ígért gépeket. Az üzem tulajdonosa, a helyi termelőszövetkezet ott állt az üres épületegyüttessel, a munkásokkal, s lázasan új megoldások után kutatott. A nehéz helyzetben a Bajai Hűtőipari Vállalattal kötött megállapodás segített, de csak részletesen és néhány hónapig, mivel a szilvásgombóc-készítés kapacitásainak mindössze egyharma- dát kötötte le. Ráadásul tavaly májusban lejárt a szerződésük és ismét munka nélkül maradtak. Váratlan döntés A Hercegszántói Mgtsz most már külföldi partnerek után kutatott. Többel is tárgyaltak. Végül a világszerte jól ismert német Lloyd cipőgyárral kötöttek bérleti megállapodást. így jött létre tavaly októberben Hercegszántón 100 százalékos német tőkearánnyal a magyar- országi Lloyd Cipőgyár Kft. Induláskor öt német szakember adta át tíz magyar munkásnak a cipőfelsőrész-készítés mesterfogásait, majd egyre bővült a létszám. Az idén tavasszal hetvenen, nyár végére pedig már százan dolgoztak az üzemben. E sorok írója is jár a helyszínen márciusban, s beszélt Neumann úrral, a kft. vezetőjével, aki elmondta: a Lloyd hosszú távra tervez Hercegszántón. Ezért tovább folytatják a létszámbővítést, a betanítást. Császár György tsz-elnöktől megtudtuk, hogy a németek öt évre vették tőlük bérbe az üzemet, újabb öt esztendőre pedig előszerződést kötöttek. Ilyen előzmények után igazán váratlan volt a hír: A Lloyd cipőgyár a közelmúltban beszüntette termelését Hercegszántón, leszerelte gépeit, elküldte dolgozóit. Az okokról, az ügy hátteréről először Bognár Józsefet, Herceg- szántó polgármesterét kérdeztük. — Jómagam októberben hallottam a faluban először, hogy megszűnik a cipőgyár — idézi fel a történteket a polgármester — talán egy-két nap múlva bejött a községházára Werli István, a kft. szervezési vezetője, és hivatalosan is megerősítette a hírt. Arra hivatkozott, jelentős többletkiadása adódott a cégnek abból, hogy különböző hulladékanyagokat nem semmisíthettek meg sem az üzemen belül, sem pedig a községi szeméttelepen. Ezért el kellett volna szállítaniuk valamelyik központi megsemmisítő üzembe vagy kivinni Magyarországról. Mindkét megoldás jelentős többletkiadással járt volna. — És ez már csak akkor derült ki, amikor megkezdték a termelést? — A választások utáni bemutatkozó látogatásukkor már kérték, engedjük meg, hogy a községi szeméttelepen megsemmisíthessék a hulladékot. Mi azt mondtuk, részünkről semmi akadálya, de előtte szerezzék be ehhez a szakhatóságok engedélyét. Ők annak rendje módja szerint megkeresték a megfelelő fórumokat, és végül megkapták az elutasító választ. Ezután úgy ítélték meg, hogy nem tudják gazdaságosan üzemeltetni a hercegszántói gyárat. Egy későbbi találkozásuk során Neumann úr még hozzátette, hogy a döntéshez hozzájárult a Magyar- országon tapasztalható pénzügyi bizonytalanság is. A cégvezető példaként elmondta: még mindig nem tudja, jövőre mennyit kell adóznia az állam felé. Németországban nem veszélyes A cipőgyár csarnoka most üresen kong. Ottjártunkkor összesen hat embert találtunk a hatalmas épületegyüttesben. Hárman a még meglévő értékeket őrzik. Hárman pedig a könyveléssel, a bútorok értékesítésével vannak elfoglalva. Egyikük Werli István szervezési vezető. — Velem október elején közölte Dieter Meyer úr, a cég tulajdonosa, hogy veszteséges a magyarországi tevékenység, és semmi jelét nem látja annak, hogy ez a tendencia megváltozzon — mondja. — Továbbá panaszkodott, hogy a rossz telefon-, fax- és telexvonalak miatt akadozik az összeköttetés a németországi központtal. Ennél is nagyobb bajnak tartotta azonban, hogy az üzem telepítése előtti tájékozódása során nem derült ki, hogy Magyarországon a felsőbőrhulladék veszélyes hulladéknak számít, és nincs megoldva igazán annak kezelése, megsemmisítése. — Miért Németországban ez nem veszélyes hulladék? Nem! Közönséges háztartási hulladéknak számít, és a települések szeméttelepeire hordják. — Ön szerint tartalmaz veszélyes anyagot a felsőbőr? — El kell ismernem, hogy krómmal cserzik a bőrt, s ezt az esővíz kimossa a talajba. A mi szeméttelepeinken tehát mindenképpen indokoltnak tűnik a tilalom. — Miért csak a miénken? — Mert azokat nem lehet még csak összehasonlítani sem a fejlett országokéval, ahová fóliaágyba hordják az erősen válogatott hulladékot. így kizárt, hogy a króm a talajvízbe kerüljön. — És más hazai cipőgyárak miként oldják meg ezt a problémát? — Mi is érdeklődtünk. Évente több ezer tonnányi felsőbőr-hulladék keletkezik. Akiket megkérdeztünk, azt mondták, saját telepeiken tárolják. Martfűn például több ezer mázsát! — És a megsemmisítés? — A dorogi égetőműben először minden hulladékot tételesen megvizsgálnak, s csak utána semmisítik meg. Ez sok pénz, aminél még a Németországba való szállítás is olcsóbb lett volna. Meyer úr ment, de fizetett A hercegszántói gyár tehát gazdaságtalanná vált, s így hetven helybéli és harminc dávodi, csátal- jai, vaskúti ember elvesztette műn- kahelyét. A német cégtulajdonos az üzem felszámolása előtt felkereste a helyi tsz elnökét, Császár Györgyöt is. — Meg kell mondanom, korrekt partnerünk volt a Lloyd — szögezi le az elnök. A bérletre a szerződést ugyanis öt évre kötöttük úgy, hogy az esetleges felmondás előtt egy esztendővel kötelesek tájékoztatni bennünket. Igaz, ezt elmulasztották, de cserébe kifizették ’92-re is a bérleti díjat. — Mi lesz á továbbiakban az üzem sorsa? — Vagy kiadjuk a mostanihoz hasonlóan bérbe vagy egy társcéggel közösen bármilyen tevékenységhez apportként bevinnénk. Végezetül, ha nincs más megoldás, eladjuk az üzemet. De ez utóbbira csak végszükség esetén gondolunk. Arra a kérdésre, hogy mire számíthatnak az utcára került emberek, már ismét a polgármestertől kértünk választ. Ő elmondta, hogy egyelőre nincs kilátás a községben jelentős számú új munkahelyre. Bár a jövő esztendő elején Szőnyi Antal vezetésével indul egy maszek pékség. A vállalkozó a tervek szerint tíz főt alkalmaz majd. Bognár József hangsúlyozta: Hercegszántón nagy hagyományai vannak a sertéstenyésztésnek. Az önkormányzat segíteni szeretné a jövőben a háztáji fejlesztését, s talán a helyi parasztszövetségen keresztül hatékonyabbá válhat az értékesítés. Felmerült mostanában egy vágóhíd és egy mozgó húsáruda gondolata is. Tervekben, elképzelések Az utóbbi időben többször láttunk a televízióban vagy olvastunk az újságokban olyan esetekről, amikor valamely határállomáson az illetékesek „nagy fogásra” tettek szert. Sajnos, az is eléggé köztudott, hogy ezekben a tudósításokban bizony gyakran éppen olyan határátkelő neve szerepel, amely Bács-Kiskun megye területén található. A Petőfi Népében is közöltük azt a fényképet, amelyen bemutattuk, micsoda töménytelen mennyiségű szeszt foglaltak le Kelebiánál viszonylag rövid idő alatt. Most azért kerestük meg Farkas Ferenc századost, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokát, hogy átfogó képet adjon arról: számszerűen és értékben miként alakulnak a vám- és devizajogsértő cselekmények. Elöljáróban elmondta a százados úr, hogy a parancsnokság illetékessége két megyére: Bács-Kiskunra és Jász-Nagy- kun-Szolnokra terjed ki. Mindazt a feladatot, amely ezen a területen a vám- és pénzügyőrségre hárul, összesen alig valamivel több, mint kétszáz hivatásos, tehát „egyenruhás” pénzügyőr látja el. Ha a vám- és devizajogsértésről — bűncselekményekről, illetve szabály- sértésekről — beszélünk, akkor természetesen korántsem soroltunk fel mindent a feladatok közül. Mi azonban elsősorban ezekre vagyunk kíváncsiak, mármint a jogsértésekre. Sajnos, ebből bőségesen van — tájékoztat Farkas százados —, és ha számszerűségében nem is, de értékében mindenképpen komoly emelkedést mutat. Ennek érdekében érdemes összehasonlítani az 1989-es, az 1990-cs évek adatait és a mostani év első felének számait. Két évvel ezelőtt például összesen 1428 volt a felderített vám- és devizabűncselekmény, illetve a szabálysértés. Tavaly ez a szám alig változott, pontosabban az emelkedés szinte elhanyagolható: 1474.1991 első felének adata is azt mutatja, hogy ebben az évben sem lesz kiugróan magas a felderített esetek száma, hiszen félévkor 787 ügyet regisztráltak a megyei parancsnokságon. ben tehát nincs hiány. De a foglalkoztatási gondokat egyáltalán nem lesz könnyű megoldani, hisz nemrégiben a csátaljai Ganznál és több bajai üzemben is elveszítette jó pár hercegszántói ember a munkahelyét. Gaál Béla Teljesen más azonban a képlet, ha az elkövetési értéket nézzük, ugyancsak az említett évek vonatkozásában. 1989- ben a bűncselekményeket és szabály- sértéseket még „csak” 21 millió 645 ezer forint értékben követték el, rá egy évre viszont az összeg már megközelítette a 43 millió forintot. Ennek az a magyarázata — ha szükség van magyarázatra —, hogy megszaporodtak az üzletelési célzatú és szervezett elköveté- sű esetek, és szintén emelkedett a különféle jogcímen hazánkba látogató külföldiek száma, akik — tisztelet a kivételt képező többségnek — ugyancsak nem nagyon tartóztatták meg magukat a szabálysértéstől, de a bűncselekménytől sem. Farkas Ferenc százados elmondja azt is, hogy az idei esztendő első felében tovább emelkedett Egész oldalas interjút közölt karácsonyi számában—Antall József miniszter- elnökkel — az Új Magyarország című napilap. Az interjúban a miniszterelnök beszélt a mezőgazdaság jövő évi esélyeiről és lehetőségeiről is. Mivel sokakat érintő kérdésekről esett szó, közreadjuk Antall József gondolatait a mezőgazdaságról: — A magyar gazdaságban a jövő esztendő a mezőgazdaság éve lesz. Hazánk gazdasági szerkezetét figyelembe véve ez korántsem jelentéktelen terv, tehát sokunkban megfogalmazódik a kérdés: vajon mit jelent ez? — Először is azt jelenti, hogy a kárpótlási törvény végrehajtásával együtt Magyarországon megváltozik a mező- gazdaság tulajdoni szerkezete. Másrészt a szövetkezeti törvénnyel, a szövetkezetek átalakulásával változáson megy át a mezőgazdaság, méghozzá olyan mélységig, ami egyben a magyar falvak átrendeződését is jelentheti. Ez az átrendeződés természetesen felértékelődésnek fogható fel, de tudom, egy ilyen méretű átalakulás sok területen bizonytalanságot is jelent, ami esetleg a vetésterületek csökkenésében mutatkozhat meg. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az elmúlt évtizedekben a keleti piacok igényeinek megfelelően alakult, ám most, a Közös Piac felé közeledve, meg kell változtatnunk termelési szokásainkat. S ezt kell tenni azért is, mert a mezőgazdálkodás további nagymérvű támogatására egyszerűen nincs pénzünk, azaz képteA dízel üzemanyag, tehát a gázolaj nem csupán járművek üzemanyagaként használatos, hanem fűtőanyagként is. A kétfajta anyag a legtöbb országban azonos vagy nagyon hasonló minőségű, s nincs ez másként hazánkban sem. Ámde — szociális meggondolásokból — többnyire kisebb-nagyobb árkülönbözet van a kétféle energiahordozó között (ami azt jelenti, hogy a fűtőolaj olcsóbb). Ennek megfelelően általában tilos a fűtőolajat autók üzemanyagaként használni. Azokban az országokban, ahol a fűtő- és a dízelolaj ára eltérő, az előbbit színezik, a rendőrség pedig rajtaütésszerűen ellenőrzi a dízelautók tankjának tartalmát. Ha a csalás bebizonyosodik, a büntetés összege hatalmas, sokszor az autó értékével vetekszik. Sőt, akár el is kobozhatják a gépkocsit! Hazánkban a legutóbbi időkig mindenki szinte büntetlenül használhatott fűtőolajat dízelmotoros autója üzemanyagaként, hiszen jóformán leleplezhe- tetlen volt a tette. Az évi sok milliárd forintos adóbevételi veszteség ellen tehát tennie kellett valamit a kormányzatnak. A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha egységes áron lehet forgalmazni a háztartási tüzelőolajat (HTO) és a járművekbe szánt dízelolajat, ez azonban nem követhető út, s még jó ideig nem is lesz az. Ezért olyan döntés született, mely szerint az érték és július elsejéig már majdnem elérte a 26 millió forintot. E számok ismeretében nem árt újra hangsúlyozni, hogy ezeket csupán a parancsnokság illetékességi területén, tehát a két megyében „termelték” ki. így talán fogalmat alkothatunk arról, mekkora összegről lehet szó országosan, s elképzelhetjük azt is, mennyi dolga van annak az alig több, mint kétszáz embernek, akik az állományhoz tartoznak. Mi a tapasztalata a vám- és pénzügy- őrségnek a leggyakrabban előforduló árucikkekről, tehát mi az, ami legtöbbször fennakad az ellenőrzésen. Ebből ugyanis kiderül, hogy mi a sláger egyik vagy másik országban, miért tartják érdemesnek egyesek, hogy kockáztassanak. Nem szükséges szakemlenség fönntartani egy mesterségesen fölépített nem jövedelmező agrárágazatot. — A Közös Piacba való bejutásunk miért pont a mezőgazdasági termékek esetében válik kérdésessé? — Pontosan azért, mert az Európai Közösségnek a leggyöngébb pontja a mezőgazdaság, hiszen egy támogatott ágazatról van szó, s ez komoly működési zavarokat okoz a közösségen belül. Ezt az akadályt csak akkor tudjuk leküzdeni, ha egy piacképes mezőgazdaságot tudunk kiépíteni. — A Szovjetunióban bekövetkezett változások vajon az agrárágazatra jótékony hatással lesznek-e? Arra gondolok, hogy az önállósult ukránok vagy baltikumiak számára fontos lehet, hogy legyen élelmiszerük. — Élelmiszerre igény mindenütt van, csak ne hagyjuk figyelmen kívül a tényt: e térségből kétmilliárd dollár most a követelésünk ... Ők természetesen számítanak támogatásokra és hitelekre, amelyen aztán élelmiszert kívánnak vásárolni, ám ez egy elég bonyolult és szigorú pályázati rendszerrel történhet csak meg, s azt se felejtsük, hogy a támogatást nyújtó országok maguk is hatalmas élelmiszerkészletekkel rendelkeznek, tehát e területeken sem térhetünk ki a verseny elől. Nem eshetünk abba a hibába, mint a múlt évtizedek magyar mezőgazdaságának irányítói, akik nagy súlyt helyeztek a termelés folyamatos növekedésére, de nem eléggé gondoltak a végállomásokra, a piacokra. valamennyi elárusítóhelyen a háztartási tüzelőolajat csak adalékolva adhatják el. Az adalék égésjavító hatású, használata esetén kevesebb szén-monoxid, koksz és korom keletkezik, így a káros- anyag-kibocsátás csökkenése mellett gazdaságosabbá válik a tüzelés. Az adalékanyag — azonos hőteljesítmény eléréséhez — kb. 5 százalékkal kevesebb olaj elégetését teszi lehetővé, s mivel az adalék olcsóbb, mint az eddig elpazarolt olaj, a gazdaságossághoz nem férhet kétség. Ugyanakkor igaz, hogy aki eddig dízelautójába használta a fűtőolajat, az jól teszi, ha ettől szigorúan tartózkodik. Az adalék ugyanis az égés során kemény oxidot termel, hatására a motor kopása érősen felgyorsul. Emellett nem távozik a motortérből, ellenkezőleg összegyűlik, s ez további károsodást okoz. Azt, hogy mennyi idő és hány üyen tankolás „készíti ki” a motort, nem lehet előre kiszámítani. Az viszont biztos, hogy egyetlen „téves” tankolás még nem teszi tönkre. Az adalék használatával együtt megkezdődött a HTO színezése is. így aki mégis „vállalja a veszélyt”, nem csupán a motor megrongálódásától, de az esetleges — egyre gyakoribbá váló — ellenőrzés következményeitől is tarthat. A vörös színű festés a viták megelőzésére is jó — mondják a szakemberek. bernek lenni, hogy az első helyre a gépkocsit tegyük, mint ahogyan valóban a nyugati márkájú autók vezetnek. A vámszabályokat sokan és sokféleképpen próbálták már kijátszani. Farkas százados úr említ egy olyan esetet, amikor a magyar honpolgár olyan „igazolást” hozott Ausztriából, miszerint négy (4) márkáért vett egy jó állapotban levő járgányt. Tavaly, 1990-ben először találkoztak olyan esettel — amilyet azóta nagy számban derítenek fel —, hogy kft.-k adják a nevüket és pecsétjüket magán- személyek gépkocsi-behozatalához, persze, nem ingyen. Hogy hogyan, azt a vám- és pénzügyőrök már nagyon jól tudják, s ennek a módszernek befellegzett ... Anélkül, hogy hosszan és részletesen sorolnánk, elemeznénk az árucikkeket, megoldásokat, csupán távirati stílusban említjük meg, hogy az autók után még mindig sláger a tiszta szesz (akadt olyan, aki az autó tankját megfelezve akart behozni tekintélyes mennyiséget), az égetett szeszek, a kvarcóra, a kávé, különféle műszaki cikkek (gépkocsialkatrészek, csapágyak), bizsuk, bőr- és szőrmeáruk és újabban az őrölt paprika. Említettük, hogy az idei év első felében emelkedett az elkövetési érték. Hozzá kell tennünk, hogy ez elsősorban külföldieknek, főleg lengyel, szovjet és jugoszláv állampolgároknak a rovására írható. A devizajogsértő cselekmények idei, értékbeni növekedésének — amely mintegy háromszorosa az előző év azonos időszakának elsősorban az a magyarázata, hogy megemelkedett a jogszerűen kivihető forint, illetve külföldi fizetőeszköz összege, ugyanakkor nem vizsgálható, hogy kinek honnan van devizája és még emellett az utazások száma sincs korlátozva. Mindehhez, mint háttért hozzáteszi Farkas Ferenc százados a növekvő munkanélküliséget, az árak emelkedését és az életszínvonal romlását, mint „hajtóerőt”. Gál Sándor VÁM- ÉS DEVIZAJOGSÉRTŐ CSELEKMÉNYEK Sláger a gépkocsi, a tiszta szesz és a paprika • A közelmúltban Tompán füleltek le a képen látható két fiatalembert, kocsijukban ennyi tiszta alkohollal. TÜZELŐOLAJ—DÍZELOLAJ Az adalék koptatja a motort
