Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-17 / 295. szám

PETŐFI NÉPE 1991. december 17., 5. oldal Kalauz kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE: Matematikusból lett menedzser Szakma? Foglalkozás? Munkakör? Mit jelent a menedzserség? Gyakran halljuk, olvassuk mostanában e szót, de egészen pontosan nem tudjuk, hogy mit is jelent. A hazai gazdasági életben újab­ban fölbukkanó figuráról a legtöbben azt gondolják: dörzsölt fickó, aki az üz­let világában otthonos. Olyan mene­dzserrel, akinek ez a „főfoglalkozása”, én is csak a napokban találkoztam elő­ször. Olyan, mint a tv-reklámbeliek egyike: elegánsan öltözött, magabiztos fellépésű. Szenes Márton harmincöt éves, a szegedi József Attila Tudomány- egyetemen végzett', matematikus, prog­ramtervező szakon. — Kecskemétre a szakmai érdeklő­dés hozott — mesélte. — A megyei kórház számítástechnikai csoportjában dolgoztam, illetve azt vezettem ez év tavaszáig. Tavaly megpályáztam egy hollandiai ösztöndíjat, s kilenc és fél hónapot tölthettem ott egy mene­dzserképző tanfolyamon. Egészségügyi menedzserképzés volt, de az általános tudnivalókat is oktatták. Megtetszett a menedzseri magatartás, attitűd, és a hazajövetelem után keresni kezdtem a lehetőséget a tanultak hasznosítására. A Petőfi Népében olvastam a hirdetést, amelyben az Észak-Magyarországi In­novációs Centrum (Park) Részvénytár­saság munkatársakat keresett a Kecs­keméten nyitandó képviseletére. Föl­vettek májusban, s július 1-jétől meg­bíztak a vezetéssel. — Mivel foglalkozik ez a vállalat? — Néhány évvel ezelőtt Magyaror­szágon létre akartak hozni olyan inno­vációs parkokat, amilyenek a fejlett gazdaságú országokban fejlesztéssel foglalkoznak, hatalmas gyártó cégek szárnyai alatt. Pénz hiányában ezekből nem lett semmi, azazhogy a miskolci központú ICP mégis ebből az ötletből született, kitartó szakemberek elhatá­rozásából. A profilja persze más, mint a valódi innovációs parkoké, de hisz- szük, hogy hathatósan szolgáljuk a ha­zai gazdaság fejlődését. A miskolci centrum igen jelentős szakmai appará­tussal működik, ez a tizenhat megye- székhelyen található képviseletek szak­mai háttere. A képviseletek tevékenysé­ge a pénzpiaci menedzsment irányába tolódott el. Ehhez naprakész ismere­tekkel kell rendelkeznünk az országban a bankoknál elérhető pénzeszközökre vonatkozóan. A gazdasági egységeket, cégeket azzal keressük meg, hogy az ő konkrét igényeiknek leginkább megfe­lelő kondíciókkal tudjuk számukra elérni a szükséges pénzmennyiséget. Olyan lehetőségekről tájékoztatjuk partnereinket, potenciális megbízóin­kat, amilyenekről nekik a napi termelé­si, értékesítési feladatuk ellátása mel­lett nem lehet információjuk. • Egész nap égnek nálunk a telefon-, a fax- és a telefonvonalak — mondta Sze­nes Márton. (Fotó: Straszer András) — Tehát a számukra legelőnyösebb hitelekhez juttatják őket. — Igen. Nagy értékű gépek, beren­dezések, ingatlanok, gépjárművek lí­zingelésével is foglalkozunk, az egyedi igényekhez a legmesszebbmenőkig al­kalmazkodva. Részt veszünk az érték­papír-forgalmazásban, az ICP a tőzsde alapító tagja. A számítástechnikai hardver és szoftver értékesítése már háttérbe szorult tevékenységünkben, a piac változása során. A kereskedelem­ben elsősorban külkereskedelmi üzle­tek lebonyolításával, a partnerek talál- koztatásával vagyunk jelen. Ami az ál­talános gazdasági menedzsment téma­körébe belefér, abból még sok minden­nel foglalkozunk; vagyonértékeléssel,’ új üzem létesítésével, gazdálkodási terv elkészítésével, egy vállalkozás működé­si problémáinak kiküszöbölésével, fej­lesztéssel stb. — Tehát az önök cége, mondhatni, ésszel dolgozik, magas szintű szakértel­met és információkat értékesít. — A százhatvan fős központban minden szükséges szakma magasan képzett képviselője megtalálható, ez a sokoldalúság alapja. — A képviseletek menedzsereinek tel­jesítményét hogyan mérik? — A megkötött üzletek értékével. Aki tartósan nem tud megfelelni a kö­vetelményeknek, attól a cég megválik. Viszont aki jól dolgozik, az maga mö­gött érezheti az ICP-t. — Miből áll az önök munkája? — Megkeressük azokat a gazdálko­dó szervezeteket, amelyekről feltételez­zük, hogy valamelyik szolgáltatásunk­ra igényt tartanak. Ilyenkor dől el, lesz­e bizalma egy-egy vezetőnek irányunk­ban, vagy nem. Munkánknak legin­kább ez a menedzseri magatartást igénylő része, amikor az is fontos, ho­gyan mondjuk, amit mondunk. A biza1 lom megalapozása kulcsfontosságú a menedzseri munkában, hogy a partner a titkolt problémáit is elénk tárja, mert igazán segíteni csak így tudunk. Na­gyon fontos, hogy akit fölkerestünk, érezze: az ő gondja már a mi gondunk, és mindent megteszünk igényei kielégí­tésére. — Elegáns munka a menedzsereké. — Esetenként úgy nézhet ki, hogy kevés munkával jutunk az üzlethez, azonban ennek a hátterében igen ko­moly, kitartó, folyamatos tevékenység áll, hiszen a rengeteg információ frissen tartása és bővítése sok-sok erőkifejtést igényel. A látható munka csak kis része a tevékenységünknek. — A menedzseri stílust, magatartást mi jellemzi leginkább? — Reménytelen helyzetet nem isme­rünk, ha problémát kell megoldani. Gyorsaságra törekszünk. A mene­dzsert hideg fej jellemzi, de nem hideg szív. A partnernek éreznie kell, hogy együtt érzünk vele nehéz helyzetében. — Ki a menedzser? Aki elvégez vala­mely tanfolyamot, vagy erre születni kell? — A menedzser az az ember, aki az adott helyzettel sohasem teljesen elége­dett, s ez abban fejeződik ki, hogy ötle­tei, javaslatai vannak a jobb megoldás­ra. Ezt a magatartásformát egyébként már régen tudományos vizsgálódás tárgyává tették nyugaton. Leírták, s kidolgozták az elsajátítás módozatait is. Erre nem minden ember képes, de 'fejleszteni mindenki tud magán. Ter­mészetesen a tudás az jól jön egy menedzsernek, tehát a tanultságot fon­tosnak tartom. — Önnek mi volt eddig a legnagyobb menedzseri sikerélménye? — Két nagy élményem volt eddig. Két cég fordult hozzánk azzal, hogy a helyzetét teljesen reménytelennek látja, a csődöt nem tudja elkerülni. Teljes nyíltsággal feltárták a problémáikat. Olyan pénzügyi megoldásokat talál­tunk, amilyeneket ezek a cégek nem is ismertek, sikerült a csődöt elkerülniük, az égető gondok megszűntek. Ezt kö­vetően partnereinknek módjuk volt azoknak a megoldásoknak az alkalma­zására, amelyekre ők eredetileg gon­doltak. Egy menedzser ilyenkor érzi azt, hogy alkotó munkát végez — val­lotta Szenes Márton, az ICP kecskemé­ti képviseletének vezetője. A. Tóth Sándor TUDNIVALÓK A TÁRSASVÁLLALKOZÁSOKRÓL (3.) Gmk, közkereseti társaság, bt. A társasági szerződést a cégbíró­sághoz kell benyújtani s egyidejű­leg be kell jelentkezni a társada­lombiztosítónál és az APEH-nél is. A rendelkezések szerint 1991—92 —93-ban 50 százalékos adóked­vezményben részesülnek azok a társasvállalkozások, amelyeket ki­zárólag belföldi magánszemélyek alapítottak. Gazdasági munkaközösség (gmk). Csak természetes személyek — magánszemélyek — alapíthat­ják, minimális tőkebefektetéssel. Minden tagnak azonosak a jogai és a kötelezettségei. Korlátlanul és egyetemlegesen — teljes vagyo­nukkal — felelősek a gmk tartozá­saiért, a hitelezők bármely tagtól követelhetik az adósság visszafize­tését. A hitelezők védelmét szolgálja az a rendelkezés is, hogy egy bizo­nyos személy csak egy korlátlan felelősségű társaság — bt., gmk, közkereseti társaság — tagja lehet. Az új tag a gmk előzetes tartozá­saiért is felel, ezért nagyon fontos belépés előtt tájékozódni a gmk anyagi helyzetéről! Ugyanakkor a kilépéstől számított öt éven belül vagyonával felel a tagsága alatt ke­letkezett károkért. A gmk vezetőit a tagok választ­ják. A képviselő a külső kapcsola­tokért felelős, míg az üzletvezető a társaság tevékenységét irányítja. Minden tag jogosult ellenőrizni az üzletvezetőt és a képviselőt, szemé­lyesen tájékozódni az ügyek mene­téről, betekinteni a társaság köny­veibe, irataiba. A képviselő és az üzletvezető pedig köteles tájékoz­tatni a vállalkozással kapcsolatos minden döntésről a tagokat. Közkereseti társaság (kkt.). Ala­pítói magán- és jogi személyek. Gyakorlatilag a gmk-ból alakul akkor, amikor jogi személy kap­csolódik be a tevékenységbe. Mű­ködési szabályai azonosak a gmk- éval. A tagok megállapodásától függ — amit a társasági szerződés­ben is rögzítenek —, hogy a jogi személy tevőlegesen részt vesz-e a munkában vagy sem. Betéti társaság (bt.). Rendsze­rint az választja ezt a formát, aki­nek nincs meg az induláshoz szük­séges tőkéje. Legalább egy bel- és egy kültaggal (csendestárssal) ala­kulhat. A beltag teljes vagyonával felel a társaság ügyeiért és lehetőségei­hez mérten tőkét is bevisz. A kül­tag csak a bevitt vagyonával felel s a megállapodástól függően köz­reműködhet a munkában is. Nem köteles nevet adni (csupán a társa­sági szerződésben kell szerepeltet­ni), ha viszont a társaság megneve­zésében is szerepel, akkor ugyan­úgy felel a vagyonával, mint a bel­tag. A bt. tagjai a beltagok közül képviselőt és üzletvezetőt választa­nak maguk közül. Ferenczy Europress PRZEGLAD TYGODNIOWY - lengyel hetilap (HVG, dec. 7-ei szám) JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Módosultak a társaságokra vonatkozó szabályok A parlament novemberben a több hónap óta folyó előkészítő munka eredményeként átfogóan módosította a csaknem három év óta változatlan formában hatály­ban levő, gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt, vala­mint az ahhoz kapcsolódó cégnyil­vántartásról szóló 1989. évi 23. sz. tvr.-t. A Magyar Közlöny 1991. november 29-ei számában közzé­tett, s többségében 1992. január 1-jén hatályba lépő új szabályozás széleskörűen módosította a gazda­sági társaságokra vonatkozó ren­delkezéseket. Ez alkalommal a tár­saságok alapítására vonatkozó ál­talános szabályokban bekövetke­zett változásokra szeretném felhiv- ni a figyelmet. Az új törvényi rendelkezés a ko­rábbiaktól eltérően a cégalapítás két formáját teszi lehetővé, ugyan­is a társasági szerződést, alapító okiratot a felek vagy közokiratba vagy pedig ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglal­hatják. Tehát a közokirati forma mint új cégalapítási módozat tör­vényi elismerést nyert. A cégalapí­tást megkönnyítő új rendelkezés az, mely szerint a szerződés aláírá­sánál az alapító tagot közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magán­okiratba foglalt meghatalmazással meghatalmazott is képviselheti. Az új szabályozás szerint a pénz- beni hozzájárulás késedelmes meg­fizetése esetén a késedelmesen fize­tő tag a gazdálkodó szervezetekre meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni, mely jelenleg a ban­ki alapkamat (Í2%) kétszerese. További új rendelkezés az is, hogy a nem pénzbeni hozzájárulás kése­delmes teljesítése esetére a szerző­désben kötbérfizetési kötelezettség is előírható. Az új szabályok sze­rint növekedett a bejelentésre köte­lezett tagok felelőssége, ugyanis a cégbírósághoz intézett bejelentés elmulasztása esetén a mulasztásból eredő károkért a tisztségviselők, illetve a társaság tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A ve­zető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok körében lényeges válto­zás az, hogy ilyen tisztséget egy személy több társaságnál is betölt- het, azonban új előírás az, misze­rint ajelölt köteles a választás előtt az érdekelt gazdasági társaságokat előzetesen tájékoztatni. A könyvvizsgálókra vonatkozó új szabály az, melynek megfelelően könyvvizsgálói feladatot ilyen te­vékenység folytatására jogosult szervezet is elláthat. Ebben az eset­ben a könyvvizsgálóra vonatkozó személyi feltételeket a szervezetben működő, könyvvizsgálói feladatot ellátó személy vonatkozásában kell vizsgálni, illetve ezen feltéte­leknek eleget tenni. Ugyancsak a tagok felelősségét növeli az a sza­bály, mely szerint a tagok a társa­ság megszűnése után is korlátlanul kötelesek helytállni a társaság tar­tozásaiért. Ez alól természetesen kivétel a betéti társaság kültagja, a kft. tagja, valamint a részvényes, aki legfeljebb a megszűnéskor fel­osztott vagyonból neki jutó rész erejéig köteles helytállni. A társaság működésének meg­kezdésével kapcsolatos jelentős könnyítés az, mely szerint a be­jegyzési kérelem benyújtását köve­tően a törzstőkének a társaság ren­delkezésére bocsátott részével a társaság szabadon rendelkezhet. Ennek megfelelően a bank a szer­ződés cégbírósághoz történő be­nyújtását követően a társaság ren­delkezésére bocsáthatja a már szol­gáltatott törzstőkét, így lényegé­ben a cég tevékenységét az iratok cégbírósághoz történő benyújtásá­val megkezdheti. A gyakorlatban igen sokszor gondot jelentett, hogy vagyoni ap­portként milyen dolgot, szellemi alkotást vagy jogot lehet a társa­ságba bevinni. Ennek a vitának a végére tesz lényegében pontot az új törvényi rendelkezés, mely szerint kizárólag olyan végrehajtható do­log, szellemi alkotás vagy jog vihe­tő be a társaságba, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik sze­mély hozzájárulása nélkül ruház­hat át. így tehát a bérleti, haszná­latijog kizárólag a tulajdonos által vihető be a társaságba nem pénz­beni betétként. Dr. Jobbágy Lajos IPAROSOK ÉS KERESKEDŐK EGYÜTT Kevés a megrendelés Bácsalmáson Ma: (dec. 11-én) 234 tagja van a Magánvállalkozók Bácsalmás és Körzete Ipartestületének, ketten most adták vissza a vállalkozói igazolványukat — tájékoztat Mé­száros Istvánné elnök, a Szent Já­nos utcai székházban. Ennél több a magánvállalkozó a városban, ugyanis nem mindenki tagja az ér­dekképviseleti szervezetnek. Pedig a legmagasabb tagdíj is csak két­százötven forint. Az ipartestület a kereskedők előtt is nyitva áll, mint régen. Mészárosné és Krix János géplakatos kisiparos a titkár, tár­sadalmi munkások, Nágl Nándor- né adminisztrátor, mindenes az egyetlen fizetett alkalmazott. A helybeli és környékbeli vállal­kozók a kis forgalomra panaszkod­nak, kevés a megrendelés, visszaesett a házépítés üteme stb. A lakosság, ha lenne is miből, nem költekezik. Az ipartestület előzetes felvilá­gosítással, majd pedig az admi­nisztratív teendők elvégzésével se­gíti a kezdő vállalkozókat. A bá­csalmási iparosok, kereskedők zö­me kisvállalkozó, tíz alkalmazottja a tagok közül senkinek sincs, csak ennél kevesebb, leginkább három­négy, de ennyi se soknak. A főállá­súak aránya egyharmados a létszá­mon belül. Számosán munkavi­szony mellett űzik az ipart vagy kereskednek. Januárban tanáccsal szolgálnak majd az adóbevallások elkészítésé­hez. Ami nyomtatványra a vállal­kozóknak szükségük van, azt itt mind megkaphatják a tagok, ked­vezményesen. Számítógépe is van az ipartestületnek, de egyelőre csak szövegszerkesztésre s más egyszerűbb dolgokra használják. Hogy a könyvelést szolgáltatás­ként bevezethessék, negyven, ezt igénylő vállalkozóra lenne szük­ség, ugyanis a program megvásár­lása és működtetése csak ez eset­ben lenne gazdaságos. Előzetesen arról is értesülök, hogy december 16-án (tegnap), negyven küldött részvételével gyű­lést tartanak a bácsalmási vállalko­zók, amelyen a többi között a me­gyei iparosház tisztázatlan tulaj­donjogával kapcsolatos tájékoztató hangzik el, foglalkoznak a tanuló­neveléssel (jelenleg 44 fiatal sajátít el szakmát az itteni kereskedőknél, iparosoknál), s oklevelet nyújtanak át Erdész Lászlóné tataházi szikviz- készítőnek és Miskolczi Péter bács­almási szabómesternek, akik hu­szonöt éve iparosok. — ats — LAJOSMIZSEI GARANCIA A Lajosmizsei Ipartestület az új évben a hozzá tartozó vállalkozók körében bevezeti a védett Garan­cia embléma használatát. Ezt az érdekeltek névjegyeiken, névtáblá­ikon, hirdetéseikben elhelyezhetik. Az ipartestület az emblémát hasz­nálók esetében garanciát vállal azért, hogy azok a vállalkozói eti­ka szerint dolgoznak, tisztességes árakat alkalmaznak, minőségi munkát végeznek. Számítógépes nyilvántartás Korszerű számítógépes rendszert épített ki a bajai Bácska Ipartestü­let, melyen naprakészen vezetik a tagnyilvántartást, a belső, illetve az iparosok könyvelését. A számítógé­pes nyilvántartás ingyenes szolgál­tatásként áll a tagok rendelkezésére. Jól felkészült szakemberek ingyen elkészítik például az adóbevallást, sőt, segítenek a pénztárkönyv lezá­rásában is. Németh Mihály titkár­helyettes külön felhívta a figyelmün­ket, hogy az új adó- és társadalom- biztosítási törvény ismeretében ja­nuár hóban tájékoztató előadásokat tartanak. Szerzői jogok Japánban A legkorszerűbb szórakoztató­elektronikai termékek vásárlói ma­gasabb árat lesznek kénytelenek fi­zetni az új készülékekért, mert a ja­pán kormány törvényt készül elfo­gadtatni a szerzői jogok védelméről. A japán parlament elé kerülő javas­lat szerint a zeneszerzők és a film­művészek jogdíjait a lejátszók árá­ban fogják érvényesíteni. A szerzői jogvédelemről szóló törvény a jövő év nyarán kerül majd a képviselők elé. Jelenleg dollármilliárdokat ve­szítenek a zenészek és a filmesek a tökéletes másolatot készítő digitális audiofelvevőknek „köszönhetően". Verseny az autópályáért Az^ olasz Brenner-autópálya tár­saság közölte, hogy részt vesz a ma­gyar közlekedési minisztérium által kiírt pályázaton a Győrtől az oszt­rák határig vezető, 42 kilométeres autópálya-szakasz megtervezésére és megépítésére. Tervező részlege már meg is kezdte az előkészületeket a munka elvégzésére. Nagyon éles a verseny a megrendelés elnye­résére, legalább két másik olasz tár­saság is indul, s valószínűleg francia és német cégek ugyancsak pályáz­nak —-• mondta Enrico Pancheri, a Brenner-társaság elnöke. Munkanélküliség Nyugaton Immár bizonyosra vehető, hogy véget ért a közös piaci tagállamok­ban a munkanélküliség fél évtizedig tartó mérséklődése. — 1985. és 1990. között az Európai Közössé­gek egészét tekintve, szinte töretle­nül javult a foglalkoztatási mutató, a tavalyi év végétől kezdődően azonban romlani kezdett a helyzet — közölte az Európai Közösségek Bizottsága jelentésében. Az idén várhatóan 8.7 százalékra emelkedik a munkanélküliek aránya. Magyar tulajdonban maradt a Videoton A Magyar Hitel Bank, az Euroin- vest Rt., valamint három magánsze­mély —- Széles Gábor, Sinkó Ottó és Lakatos Péter — által alapított kon­zorcium nyerte el 59 pályázó közül, 4 milliárd forint vételárral a Video­ton vállalatcsoport vagyonának ér­tékesítésére kiírt pályázatot. A fel­számolási eljárás lefolytatásával, a pályázat kiírásával és értékelésével megbízott Szanáló Szervezet válasz­tása azért esett rá, mert azon túl, hogy a teljes vagyon megvételére tett ajánlatot, a legnagyobb összegű vételárat kínálta, s olyan üzleti ter­vet is kidolgozott, amellyel jövőre 6 ezer, 1996-ban pedig 9 ezer dolgozó foglalkoztatását biztosítja. Ki mit gyárt? A kecskeméti Erdei Ferenc Mű­velődési Központ a jövő év március 2-ától 7-éig: Ki mit gyárt? címmel bemutatkozási lehetőséget kíván te­remteni azoknak a városban és kör­nyékén tevékenykedő kft.-knek, egyéb cégeknek, egyéni vállalkozók­nak, kisiparosoknak, akik tudják: az üzleti siker egyik alapfeltétele az ismertség. A többnapos kiállítással közelebb kívánják hozni egymáshoz a gyártókat és a forgalmazókat, elő­segíteni külföldi üzletek létrejöttét. Bővebb információ a 27-466-os tele­fonon, Vajda Józseftől. V J Szerkesztő: A. Tóth Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom