Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991. december 3., 5. oldal Kalauz kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Aki eltáncol az ütések elől — Maász úr, amikor a telefonban hallgattam önt, azt gondoltam — el­nézést a kifejezésért —, kemény fic­kó. Most, így szemtől szemben, me­gint csak erre gondolok. Tévedek? — Mint egykori első osztályú bokszoló, sportnyelven válaszolok: szívós vagyok, nehéz engem kiful- lasztani, addig táncolok az ellenfél ütései elől, míg a végén ő az, akire rá­számol a bíró. — Mint vállalkozó sokszor érzi magát szorítóban? •— Hajjaj! Ezt ne vegye politikai nyilatkozatnak, de az előző rendszer vége felé csak egy-két emberrel kel­lett megvívni, ha csinálni akart vala­mit az ember, most pedig sokkal töb­bel. Itt van például ez a kávéház, ahol ülünk. Hogy végre megnyithas­sam, el kellett mennem a köztársasá­gi megbízottig, pedig a saját pénzem fektettem bele. Maász Imre, az ötvenöt éves bajai vállalkozó azt mondja, egyesek sze­mét még az is szúrja, hogy itt az út mentén naponta kiállítanak egy ko­csit reklámnak, merthogy a Ma Chérie kávéház mellett autószalonja működik. A fűben semmi kárt nem tesznek, sőt, ő gondoztatja a ház előtti közterületet. Szerencséje, hogy el tud táncolni az ütések elől. Sokoldalúan tréningezte magát éle­te során. Öt szakmát szerzett, esti is­kolákon tanult, dolgozott fizikai munkásként, s ült egy Tolna megyei nagyvállalat műszaki igazgatói szé­kében is. Ötvennyolcban félig saját lábára állt: mellékállásos iparenge­délyt váltott építőipari szakmában, s házakat újított föl. Rájött: főállás­ban is"érdemes,'s nemsokára teljesen önállósította magát. Ma tíznél több különféle 'űöléte, vállalkozása van Baján és az ország más településein. — Valaki azt mondta nekem, sze­rinte ön a {eggazdagabb ember a vá­rosban. — Tévedett az illető, én nem va­gyok igazán gazdag, bár azt sem ál­líthatom, hogy nincs mit a tejbe aprí­tanom. — Irigyei száma? — Sokan vannak. Ha valami vál­lalkozásba kezdek, azt mondják: minek Maásznak még ez is? — Valóban: minek önnek az újabb és újabb üzlet? Mi hajtja, mi a célja? Hiszen, mondjuk, az üzletei feléből is megélne. — Egy vállalkozó nem tud meg­0 Maász Imre: — El kellett mennem a köztársasági megbízottig. állni. Ha támad egy ötletem, nem hagy nyugodni, mig meg nem valósí­tom. A legújabb Maász-vállalkozás, a Ma Chérie kávéház májusban nyílt meg. Virág- és ajándékboltok, autósüzletek után. A Bajolika Kft.- nek — ez Maász úr cégének a neve, 35-50 főt foglalkoztat — autókeres­kedése van Baján kívül Tompán, Zalaegerszegen, Kiskőrösön, Buda­pesten, s egy a román határnál. Pa­naszkodik, hogy a jugoszláviai há­ború miatt visszaesett a forgalom, korábban sok autót és alkatrészt vit­tek tőle a déli szomszédok. Most az aHfáffSSküzreteklSöh’'k6fíytSÍSllf?{>fo­részboltot éjjel-nappal nyitva tartó diszkontegységgé alakítja, ahol zseblámpaelemtől a televízióig, sőt, a lisztig sok mindent lehet majd kap­ni. Reméli, hogy mihamarabb véget ér a háború, és ismét jönnek délről a vásárlók. Kellemes dolog lehet, ha van az embernek egy kávéháza—mondom Maász úrnak. Munka után, estefelé beül, és örül, hogy jól érzik magukat nála az emberek. A táncoslányok erotikus számot adnak elő, a zene­kar nosztalgiadalokat játszik. Be­vallja, a kávéház régi álma volt, s bár nem igazán olyanra sikeredett, mint szerette volna, azért elégedett vele és a forgalommal is. Ezért sokat tesz, most például a napy szilveszteri mu­latságot készíti elő. Persze, egy ilyen üzlet nem csupa kellemesség; „szű­rik” ugyan a vendégeket, olykor mégis akad, aki gondot okoz. Ő so­ha életében nem ivott, utálja a része­geket, akiket néhanapján békésen el kell távolítani. És ehhez nem mindig a százkilós kidobófiúra van szükség, hanem sok esetben egy gyönge nő fortélyára. Egyébként a kávéház nem lóg ki a képből; az édesapja ven­déglátós volt Budapesten, amíg nem államosították az üzletét. Maász Imre a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége helyi csoportjá­nak elnökségi tagja. Hétfőnként a Ma Chérie-ben jönnek össze, ide várják azokat a kezdő vállalkozó­kat is, akiknek jogi vagy egyéb — ingyen adott — tanácsra van szükségük. Jó tanácsokon kívül a kávéházban kapható savanyúság is, diszkontáron, mert egy üzletben nem közömbös a forgalom nagy­sága. Autókereskedőnek szintén rugalmas: hitelt ad — más műszaki cikkekre is — a vásárlóknak. A márkák körül a Renault-t, a Volkswagent és a japán autókat részesíti előnyben; partnert keres egy kiváló márkára való szakoso­dáshoz. A Bajolika tulajdonosának még egy kerámiakészítő műhelye is van, ahol ajándéktárgyakat állíta­nak elő. Lakással csábítana ide ke­ramikusművészt, a magasabb szín­vonal érdekében. Régebben a fia vezette ezt az üzletágat, de ő más vállalkozásba kezdett. A Maász- birodáfórrihoz tartozik a Bajahír, amely tizenhét újságnak vesz fel hirdetéseket, s a lakosság számára többféle szolgáltatást kínál. Maász Imrének lapalapítási engedély is lapul az íróasztalában, ugyanis egyszer már ilyesmire is gondolt. — A Bajolika Kft.-n belül most van alakulóban egy őrző-védelmi csoport, amely külső megbízáso­kat szintén vállal majd; személyvé­delmet, lakások őrzését stb. Az embereket már fölvettem, s meg­van a technikai fölszerelés is — lep meg a bajai vállalkozó az újabb ötlettel. Azt mondja, a több lábon állás híve; ha az egyik üzletág pang, hoz a másik. A. Tóth Sándor TUDNIVALÓK A TARSAS VÁLLALKOZÁSOKRÓL (II.) Névadás, szerződés, tevékenységi kör A gyakorlati tennivalók között az elsők egyike a társaság „elke- resztelése”, a névadás. Érdemes mérlegelni, hogy a lehetséges vál­tozatok közül mit választunk, mert a jó hangzású üzleti név egy­ben reklámhordozó is. Fontos, hogy könnyen megjegyezhető, fi­gyelemfelkeltő és rövid legyen. Törvényi előírás, hogy azonos néven nem szerepelhetnek társasá­gok. Ezért célszerű még a bejegyez­tetés előtt megnézni a megyei cég­bíróságon, hogy az általunk vá­lasztott elnevezés nem szerepel-e a cégmutatóban. Ha ugyanis a cég­bíróság deríti ki, hogy már foglalt nevet akarunk bejegyeztetni, visszautasítja a kérelmet, ami je­lentős időveszteséget okoz a mű­ködés megkezdésében. Általában kétféle név használa­tos. Az egyik a teljes elnevezés, amely a bélyegzőn, céges papíron és a hivatalos iratokban szerepel. A másik a rövidített, amelyet a mindennapi életben alkalmaznak. A társasági szerződés kapcsán tudni kell, hogy hazánkban úgyne­vezett ügyvédi kényszer van, azaz a bíróság a szerződéseket csak hi­vatalos ügyvéd ellenjegyzésével (aláírásával) fogadja el. Ez egyben biztosíték arra, hogy a szerződések jogilag pontosak, megfelelnek a törvényes előírásoknak, ami meg­könnyíti a tagok közötti esetleges jogviták eldöntését. Mivel ez speciális jogterület, mindenképp célszerű gazdasági té­ren járatos ügyvédet, illetve jogta­nácsost alkalmazni. Az érdekkép­viseleteknél és a vállalkozói tanácsadó irodákban megtalálha­tó a szakemberek címlistája. A szerződésben egyébként szere­peltetni kell a társaság nevét, szék­helyét, a tagok adatait, az alapító vagyon nagyságát, a tevékenységi kör pontos megnevezését és a tár­sasági típusnak megfelelő különfé­le szabályokat. A tevékenységi körrel összefüg­gésben meg kell említeni: a cégnyil­vántartásról szóló törvényerejű rendelet szerint a szerződésben négyjegyű EÁOR (Egységes Ága­zati Osztályozási Rendszer) szám jelzi, hogy milyen tevékenységet folytat a gazdasági társaság. Indu­láskor érdemes tágabban értelmez­ni a profilt és többféle tevékenysé­get is megnevezni, mert jó üzletek­től eshetünk el, ha nincs engedé­lyünk bizonyos határterületekre. Ä későbbi szerződésmódosítás nemcsak drága, hanem időigényes is. A potenciális vevő pedig nem mindig vár. (domi) Ferenczy Europress JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Nem mind üzlet, ami fénylik Az utóbbi évek gyakori vissza­élései irányították rá az ipari­kereskedelmi tárca figyelmét a nemvasfém (réz, alpakka, bronz, ólom, ón, nikkel, akumínium stb.) -gyűjtés és -értékesítés körében meglévő jogi szabályozás hiányos­ságaira. A negatív tapasztalatok eredményeként, s a jövőbeni hely­zetjavítása érdekében látott napvi­lágot a 31/1991. (XI. 19.) IKM sz. rendelet. (Megjelent a Magyar Közlöny 1991. évi 127. számában.) A jogszabály kihirdetését követő­en annak mellékletében meghatá­rozott nemvas fémek gyűjtésével csak az a kereskedő foglalkozhat, akit az IKM által vezetett nyilván­tartásba bejegyeztek. A nyilvántartásba a kereskedőt akkor jegyzik be, ha a tevékenység gyakorlásához alkalmas telephely- lyel rendelkezik és megfelel a külön jogszabályban megjelölt képesítési feltételeknek. A tevékenység csak a bejegyzésről szóló értesítés kéz­hezvétele után kezdhető meg. A képesítési feltételek alól több mint egyévi időtartamra a már mű­ködő gyűjtőkereskedők esetében — 1991. december 31-éig — fel­mentést ad a jogszabály abban az esetben, ha a nyilvántartásba vé­telt a kereskedő 90 napon belül kéri. A 90 napos határidő lejártá­val azt a kereskedőt, aki nem ren­delkezik képesítéssel, a nyilvántar­tásból törölni kell. A forgalmazásra vonatkozó új szabály az, mely szerint nemvas- fém-hulladékot begyűjteni vagy felvásárolni attól lehet, aki a hulla­dék eredetét okirattal igazolja, il­letve aki nyilatkozik arról, hogy ő a tulajdonos, továbbá attól a gaz­dálkodó szervezettől, egyéni vál­lalkozótól, akinél a hulladék kelet­kezik. Ezen jogszabály szerint ki­zárólag bizonyított eredetű nem- vasfém-hulladék kerülhet a keres­kedők tulajdonába. További új előírás az, hogy a hulladék kereskedelmével foglal­kozó üzlet nyitása esetén a keres­kedőknek a nyitást megelőzően be kell szereznie a környezetvédelmi, építésügyi, tűzvédelmi hatóság, va­lamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előzetes hozzájárulását. Az a kereskedő, aki a nyilvántartásba vétel felvéte­leinek hiánya miatt, vagy azért, mert a tevékenységet a jogszabá­lyok megsértésével folytatta, s emi­att a nyilvántartásból törölték, a nemvasfém-hulladékkal gyűjtőke­reskedői tevékenységet nem foly­tathat. Dr. Jobbágy Lajos ügyvéd ÉRTÉKESÍTÉS es beszerzés Keletiexport-emelkedést remélnek csökken nöeeknik A cégek vá­rakozása sze­rint belföldi ér­tékesítésük vo­lumene az év hátralévő részé­ben és a jövő év első negyedévé­ben összességé­ben tovább csökken, de a belföldi piac szűkülésével számolók ará­nya alacso­nyabb, mint volt nyári fel­mérésünkben, ennek követ­keztében a ten­dencia felfelé mutat. Most a cégek 42 száza­léka vár csök­kenést, 43 szá­zaléka számol stagnálással, és 15 százalékuk bízik értékesíté­se bővülésében. A feldolgozó- ipari ágazatok közül belföldi piaci kilátásait — az ágazat természeté­ből következően is — a vegyipar, az élelmiszeripar és a kohászat ítéli az átlagosnál kevésbé kedvezőtlen­nek, gödörben az építőanyag- és a könnyűipar van. A válaszadók a belföldinél jóval kedvezőbben ítélik meg keleti ex­portkilátásaikat. A cégek 35 száza­léka reméli keleti exportja emelke­dését a következő hónapokban (ilyen magas ez az arány utoljára 1988 elején volt), 33 százalék válto­zatlan kiszállítással és 32 százalék további csökkenéssel számol. oittn KÁPOSZTA VAGY ZSEBRÁDIÓ Aki nem adózik, alávág az árnak Aligha jut nyugvópontra a vita, amely a tekintélyes adót fizető vállalkozók és a kontárok között folyik. Az alapvető nehézség abból származik, hogy a piacon kis tételben árusító kereske­dők különösen azok, akik csak alkalomszerűen jönnek Bajára, és külföldi állampolgárok — nem fizet­nek semminemű adót, leg­feljebb leróják az igen sze­rény helypénzt a piacfel­ügyelőnek. Aki ellenben szabályos vállalkozói igazolvánnyal, külkereskedelmi joggal, vámmal, áfával megfejelt cikkeket árusít, lényegesen nagyobb saját költséggel kell hogy számoljon, így ne­hezen lehet versenyképes például azokkal a meghatá­rozhatatlan illetőségű keleti árusokkal szemben, akik hongkongi órákat, bécsi rá­diókat és hasonló cikkeket hoznak forgalomba. Csak példaként említve: az egy­szerű zsebszámológép, mely általában 400 forintért kel, náluk 250-ért is megkapha­Vajon ezek a külföldi cserépebek melyik bajai otthont „díszítik”? (Archív felvétel) tó. Ez általában is érvényes, már ami az árarányokat ille­ti. Különbséget kellene tehát tenni, hogy valaki kelká­posztát vagy műszaki cikket árul mondják a kárval­lott, adófizető vállalkozók. G. Z. mire júc mpt dec mire júc nspL dec mire júc nept. dec mire. jdc nepd. dre mire J6c nqd. ___int_______ma_______Hat itta_____uu. A keleti piaci exportnyomás első­sorban a könnyűipar, az építő­anyag-, és az élelmiszeripar cégei­től ered, a vegyipar és a kohászat viszont további piacvesztést *vár. E pozitív fordulat értékelésekor nem feledkezhetünk meg egyrészt a jelenlegi rendkívüli alacsony ér­tékesítési szintről, másrészt arról, hogy a várakozások realizálása rendkívüli módon függ a cégektől független tényezők alakulásától. A belföldivel és a keletivel szem­ben a nyugati piaci értékesítésben a tendencia enyhén lanyhuló, az értékesítés bővülésével számolók azonban jóval nagyobb arányban vannak, mint a csökkenéssel szá­molók: 42 százalék áll szemben 8 százalékkal. Igaz viszont, hogy a változatlan értékesítési szintet prognosztizálók aránya az eddigi felméréseink között a legmaga­sabb (50 százalék). Tekintettel azonban az export meglehetősen magas volumenére, ez nem sorol-, ható az egyértelműen negatív je­lenségek közé, sőt, párosulva az exportfokozásra készülők magas arányával, inkább pozitív. A nyu­gati piacokra legambiciózusabban a könnyűipar, az élelmiszeripar és a kohászat tör, az építőanyag- és a gépipar körében vannak átlagot meghaladó arányban a nyugati pi­acon visszaszoruló cégek. (A KOPINT-DATORG ipari konjunktúra­teszt-eredményeket ismertető kiadványából.) Szerkesztő: A. Tóth Sándor A Dresdner keletre tekint Németország egyik legnagyobb pénzügyi intézete, a Dresdner Bank jó lehetőséget lát a német beruházá­sokra a Szovjetunióban. A bank egyik képviselője szerint a német'be- ruházók számára a legvonzóbb te­rületek Oroszország nagyobb váro­sai, valamint a köztársaságok fővá­rosai lehetnek — ezek közül az ille­tékes Moszkvát, Ki je vet és Alma- Atát emelte ki. Úgy vélte, hogy a városokban a legkifizetődőbb az energetikai és a közlekedés-szállítási ágazatba invesztálni, ahol a beruhá­zás megtérül. Irak „feketézik” Irak az ENSZ-embargó ellenére folyamatosan exportál olajat, első­sorban Libanonnak és Törökor­szágnak jelentette a Reuter kö­zel-keleti politikusokra hivatkozva. A törvénytelen kivitelre a szakem­berek szerint azért van szükség, hogy Bagdad fedezni tudja a nélkü­lözhetetlen élelmiszerek importját. Irak a diplomaták szerint Jordánián és Szírián keresztül, tartálykocsik­kal szállított Libanonba dízelolajat és kerozint, s tette ugyanezt közvet­lenül Törökországba is. Kevesebb szovjet olaj Jelentősen csökken jövőre a szov­jet olajtermelés a japán sajtó értesü­lése szerint. Tokiói ipari körök tu­domása szerint az idei évre becsüli, napi 10 millió hordós termelés jövő­re 8,6 millióra esik vissza, vagyis a csökkenés mértéke messze megha­ladja a nyugati szakértők szerint ko­rábban becsült I millió hordós mennyiséget. Már az idei 1 milliós napi termelés is csökkenést jelent: tavaly még 11,4 millió hordó kőola­jat hoztak felszínre naponta a Szov­jetunióban. Roggyant reaktorok Legalább 16 olyan szovjet gyárt­mányú atomreaktor működik Ke­let-Európábán, amelyek biztonsága nem kielégítő állapítja meg a né­met környezetvédelmi minisztérium tanulmánya. Klaus Töpfer német környezetvédelmi miniszter szerint reaktoronként 200 millió márkába kerülne az erőművek biztonságát a normákhoz igazítani, bár az erőmű­vek legtöbbjét még felújítással sem lehetne a nyugati követelményeknek megfeleltetni. A tanulmány adatai j szerint 58 kelet-európai reaktorból 16 nagyon veszélyes, további 24 pe­dig meglehetősen rossz állapotban van. Sok közülük még a legenyhébb szovjet szabványoknak sem felel meg. Kíméletesebb autók Az Európai Autógyártók Szövet­sége azt tervezi, hogy 1993-tól új gépkocsijaik széndioxid-kibocsátá­sa 10 százalékkal kevesebb lesz a jelenlegi modellekénél. A szövetség­nek 15 vállalat a tagja. Aláírt szándéknyilatkozat Mint arról a PN-Kalauzban már írtunk, együttműködés van kibonta­kozóban a Magyar Vállalkozói Ka­mara és a Litván Ipari és Kereske­delmi Kamara között. A közös cél a két ország vállalkozóit hozzásegí­teni az egymással való üzletkötések­hez. egy-egy információs iroda és bemutatóterem létesítésével Vilnius­ban, illetve Kecskeméten. A novem­ber végén itt járt litván delegáció vezetője, Viktoras Adolfas és Péter Tamás, az MVK Báés-Kiskun me­gyei régióközpont-vezetője, a jog­szabályi és egyéb föltételek tisztázá­sa után a fentiek megvalósításáról szándéknyilatkozatot írtak alá Kecskeméten. Az érdeklődő vállal­kozók a kamara saját irodájának megnyitásáig a László Károly u. 16. alatt, illetve a 76/22-932-es telefo­non jelentkezhetnek. Magyar—román együttműködés A napokban Szegedre látogat az aradi és a temesvári ipari és kereske­delmi kamara delegációja a kamarai elnökök vezetésével. A küldöttség­ben üzletemberek is részt vesznek, és konzultációt tartanak a külkereske­delmet és a devizagazdálkodást érintő kérdésekről. Alkalom adódik kapcsolatok felvételére is. A Ma­gyar Gazdasági Kamara Regionális és Baja Városi Kamarája meghívja az érdekelt vállalatok vezetőit de­cember 2-án, 14 órára Szegedre, a Tisza Lajos körút 2—4. szám alá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom