Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

1991. december 3., 6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC AZ EK-TÁRSULÁS MIT HOZ A MEZŐGAZDASÁGNAK? Növekszik a vámkedvezmény • Csomagolni — legalább így. (Archív felvétel) Hét hónap a mérlegen 1991 első hét hónapjában a konvertibilis devizákban elszá­molt magyar kivitel értéke 1990 azonos időszakához viszonyít­va 29%-kai nőtt és megközelí­tette a 4,9 milliárd dollárt. A behozatal értéke ugyanezen időszakban 79%-kal emelke­dett és meghaladta az 5,8 milli­árd dollárt. A konvertibilis kereskedelmi mérlegben így csaknem 1 milli­árd dollárnyi passzívum kelet­kezett. A mérleg adatsorainak ösz- szehasonlitásában torzító té­nyezőként jelentkezik a statisz­tikai megfigyelési rendszer ez évi változása. 1991-től kezdő­dően a korábbi — határparitá­son történő — nyilvántartás'he­lyébe a vámstatisztikai bázisú számbavétel lépett, amely a to­vábbiakban teljes értékű im­portként jelzi a bérmunkát, a lízing céljaira, valamint a tőke­apportként beérkező árukat, amelyek nagyságrendje 400-500 millió dollárra becsülhető. E változások módosítják a for­galom szerkezetének a korábbi statisztikai idősorokkal való összehasonlítását is, és indokol­ják a vámstatisztikában és a fi­zetési mérleg alapjául szolgáló, az MNB-nél kimutatott tényle­ges fizetési forgalomban mutat­kozó — az áttérés esztendejé- ■ ben kiváltképpen számottevő — eltéréseket. Az 1991 első negyedévére át­húzódó, rubelelszámolású áru­forgalomban 500 millió rubel értékű magyar kivitel és 600 millió rubelnyi mérleghiány ke­letkezett. Tekintettel a kelet­európai országokkal — kivált- 1 képpen pedig a Szovjetunióval — szemben fennálló magyar kinnlevőségekre, a mérlegpasz- szívum valójában elmarad a magyar kormányzat által kívá­natosnak tartott mértéktől. A kereskedelmi forgalom egyenlege 1991 első hét hónap­jában folyó áron számolva, konvertibilis viszonylatban 72,9 milliárd forintnyi hiányt mutat. Ami a nem konvertibilis viszonylatot illeti, itt — a KGST megszűnése miatt — már csak az első negyedévből állnak rendelkezésre adatok: a kereskedelmi forgalom 21,2 milliárd forintnyi hiánnyal zá­rult. Az összevont kereskedelmi mérleg — vámstatisztikai bázi­son — mintegy 75 milliárd fo­rintnyi hiányt mutat 1991 első hét hónapjában. (Market Letter, 1991/7. szám) A magyar mezőgazdaság szá­mára különösen előnyös a nemré­giben előzetesen jóváhagyott EK- társulási szerződés — mondta az MTI-nek a megállapodást értékel­ve Vajda László, a Földművelés- ügyi Minisztérium közös piaci fő­osztályának vezetője. A szerződés lényege: az EK és a Magyar Köztársaság megállapo­dott abban, hogy az agrártermé­kek kereskedelmében kölcsönösen olyan előnyöket nyújtanak egymás számára, amelyeket más országok­nak nem. Ezek az úgynevezett pre- ferenciális kölcsönös kedvezmé­nyek növelik az esélyét annak, hogy egymás árui piacra jussanak az EK-ban, illetve Magyarorszá­gon. Az előzetesen jóváhagyott szerződési azt is tartalmazza: csak bizonyos termékekre és meghatá­rozott mennyiségekre vonatkoz­nak ezek a kedvezmények. Továb­bá abban is megegyeztek a szakér­tők, hogy a kedvezményeket nem egyforma mértékben alkalmazza hazánk és az EK, azaz elfogadták az úgynevezett aszimmetria elvét. Ez azt jelenti: az Európai Kö­zösség nagyobb kedvezményeket nyújt a magyar áruk bevitelekor, mint hazánk az EK-áruk importja esetében. A fő rendező elv: az elkö­vetkezendő öt évben a vámoknál és lefölözéseknél az Európai Kö­zösség egyre növekvő mértékben ad vámkedvezményeket, illetve a mindenkori lefölözésekből enged­ményeket. Ezek konkrét mértéke az első évben — amely 1992 — 20 százalék, a másodikban 40, a har­madikban és az ezt követő években 60 százalék. A kedvezménnyel be­vihető áruk mennyisége pedig A Kereskedelmi Bank Rt.-nél is — hasonlóan több más pénzintézet­hez — csökkentik egyes betétek és különböző hitelek kamatait. A Ke­reskedelmi Bank vezetése azt köve­tően döntött így, hogy több mint egy hónappal ezelőtt létrejött a megál­lapodás a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Bankszö­vetség között a folytatandó monetá­ris politikáról. Szigethy Miklós, a Kereskedel­mi Bank Rt. első vezérigazgató­helyettese elmondotta, hogy az egy évnél hosszabb időre lekötött beté­tek esetében január l-jével a ka­matlábakat 1 százalékkal csökken­tik. A kölcsönöknél a kamatcsök­kentés —- a devizabetét ellenében nyújtott hitelek mellett — a Start­hitelt, illetve a privatizációs hitelt érinti. A Start-hiteleknél, ha a bank saját kockázatára finanszí­rozza az üzletet, akkor a kamat- csökkentés mértéke 2 százalék, ha viszont a garanciaalap is részt vesz a finanszírozásban, akkor 1 száza­lék lesz kamatmérséklés. Ugyan­csak 1 százalékkal kevesebb kama­tot kell fizetni a privatizációs hite­leknél. A két hitelnél a kamatláb­1992-től öt éven át 10 százalékkal növekszik évente. Ezen felül — a jelenlegihez hasonló — teljes im- portteherrel továbbra is korlátlan mennyiséget szállíthatunk. A ked­vezményezett áruk körét a megál­lapodás külön szabályozza, ám ez igen széles körű. Vonatkozik majd a többi között: a sertés-, marha-, juhhúsra, a friss zöldségre és gyü­mölcsre, valamint számos kon­zervipari termékre is. A pontos vámtarifaszámmal ellátott listát a termelők várhatóan a jövő év ele­jén, a szerződés decemberi aláírása után ismerhetik meg. Hazánk a szerződés értelmében szintén megkönnyíti a közösség csökkentést október 1-jétől érvé­nyesítik. Szigethy Miklós elmondotta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban összesen 2 százalék­kal csökkentette a devizabetét elle­nében nyújtott forint-refinanszíro­zási hitelek kamatát. Az ilyen jelle­gű hitelek azonban a Kereskedelmi Bank állományában meglehetősen kis részarányt képviselnek. A Ke­reskedelmi Bank 200 milliárd fo­rintos forrásaihoz viszonyítva csak mintegy 7 milliárd forintra tehető az a devizabetét, amelyet az MNB- nél elhelyeztek, s amelynek ellené­ben ilyen jellegű refinanszírozási hitelt igénybe vehetnek, s ennek alapján kölcsönt nyújthatnak. Az a vállalkozó, amelyik ilyen konst­rukcióban kér a Kereskedelmi Banktól hitelt, az náluk is megkap­ja a 2 százalékos kamatcsökken­tést. Mivel a többi hitelnél a költsé­geik nem csökkentek, így csak na­gyon óvatos kamatpolitikát tud­nak folytatni. Ennek ellenére a Ke­reskedelmi Bank a Start- és priva­tizációs hiteleknél — a változatlan költségek ellenére — csökkenti a kamatokat. Ennek az a magyará­országaiból származó agrártermé­kek bejutását a magyar piacra. Ám a vámtételeknél csak 10 százalékos lesz a kedvezmény három éven ke­resztül, míg az áruk behozatalának növekedése is az EK-országokból fele lesz —■ azaz 5 százalék — a kedvezménnyel szállítható magyar áruk exportnövekedési ütemének. A megállapodás már az első évben is több 10 millió dollár nyereséget jelenthet a magyar mezőgazdaság­nak, ám ez a harmadik évet követően már mindenképpen 100 millió dollár feletti összeget erhet el. A szerződés azonban csak írott malaszt marad, ha azt nem töltik meg élettel — hangsú­lyozta a szaktárca illetékese. zata, hogy a bank arra számít: a hiteleket jó vállalkozásoknak fo­lyósította és az ügyfelek később más szolgáltatásokért is visszatér­nek a bankhoz. Hernádi Zsolt ügyvezető igazga­tó hangsúlyozta, hogy a kamatok általában nem megelőzik csak kö­vetik az infláció alakulását. Ám az is igaz, hogy az áremelkedésekben manapság egyre nagyobb szerepet játszanak a fogyasztói, vállalkozói várakozások. Á kamatcsökkentés­sel a bankok hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy a korábbi várakozáso­kat megváltoztassák. A Kereskedelmi Bank új, rugal­mas kamatmechanizmust alakított ki. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a bank az infláció alakulásá­val párhuzamosan a mindenkori pénzpiaci kamatlábakhoz igazod­va rendszeresen és rugalmasan vál­toztassa a betéti- és hitelkamatait, így a Kereskedelmi Bank lényegé­ben felkészült a jelentősebb kamat- csökkentésre arra az esetre, ha be­igazolódnak a kormányzati prog­nózisok, miszerint: jövőre az éves inflációs ráta már lényegesen ala­csonyabb lesz az ez évinél. (MTI) ITT AZ ELSŐ FECSKE! Kamatcsökkentés a Kereskedelmi Bank Rt.-nél TALLÓZÓ * Kínai expressz A kínaiak felfedezték Magyarországot, s talán már néhány esztendő múlva China­town is lesz Budapesten. A friscói kínai ne­gyedet ismerve, nem lenne éppen unalmas szeglete a magyar fővárosnak, s bizonyosan a magyar gazdaság se fizetne rá. Nemrégiben ausztrál üzletemberek mesélték, hogy az ő gazdaságukat éppen az ázsiaiak, s főként a kínaiak szorgalma és tehetsége vitte át a holtponton több iparágban. Magyarországra eddig több mint tízezer kínai érkezett, akik itt szeretnének boldogul­ni, sőt, letelepedni. Eddig kevesen kaptak tartózkodási engedélyt, s most a magyar kor­mányra várnak, hogy enyhítsen a jelenlegi rendelkezéseken, s bizonyos feltételekkel fo­gadja be őket. Zhang Ming Jing négy éve él Magyarországon, s miután egy hivatalos munkacsoporttal jött a Rábába dolgozni, s csak tavaly kezdett önálló üzletbe, tartózko­dási engedélye is van. A napokban avatja első üzemét, ahol kínai expressz ételeket ké­szítenek majd éttermeknek, büféknek és ABC-áruházaknak. „Magyarországon túl drágák a kínai éttermek, s ha mi 100-150 forintért adjuk, bizonyára még népszerűb­bek lesznek. Sok magyar barátom van, akik fölöttébb kedvelik az ízeinket, s az erős fű­szereink egyébként sem idegenek a magya­roknak." A Yuan Yang Betéti Társaság az elsők közé tartozik, de heteken belül több tucatnyi alakulhat, ahogy működnek már ruhagyártó kft.-k és éttermek, büfék is, amit már kínaiak vezetnek. Zhang Ming Jing is továbbgondol­ja: „ha rendesen megy az üzlet, akkor tár­sammal egy kis ruhaüzemet is alapítunk majd, hiszen olcsón tudunk Kínából pamu­tot behozni, s a pólók, pulóverek sem lenné­nek drágák. Ismerek egy-két honfitársamat, akiknek még nagyobb terveik vannak. Elekt­ronikai cikkeket, rádiót, tévét gyártanának, ugyancsak olcsó kínai alkatrészekből. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1991. december 3-án. vételi közép eladási devizanem , , , ügyes, itt boldogulhat. Mondtam nekik, hogy előbb tanuljanak meg magyarul, mert az a legfontosabb. A magyar gondolkodást ugyanis csak évek múlva fog­ják megérteni. ..” Furcsamód ezúttal a magyar cégek is ko­rán ébredtek, s már eddig is sok ajánlatot tettek a kínaiaknak, a többi között vegyes vállalatot kívánnak alapítani, vagy üzemet, épületet bérbe adni. Munkát is kínálnak, de az ide érkező kínaiak nem munkások, 10-15 ezer forintos fizetésért nem állnak be dolgoz­ni. Többüknek egyébként otthon is üzeme volt, s 10-20, sőt akár 100 ezer dollárjukat szeretnék befektetni, ezért gondolnak rögtön üzemre vagy étteremre. S ha megállapodnak, a családjuk is ide költözne. Zhang Ming Jing egyelőre egyedül él, de szívesen letelepedne itt. „írtam a szüleimnek, hogy idén inkább ők jöjjenek, engem túlságosan leköt a mun­kám. A magyarok egyébként nagyon segítő­készek, s ha valaki ügyes,, itt boldogulhat. A kínaiak persze szeretnek együtt lenni, s egyszer talán összeköltözünk, de nekem már sok magyar barátom is van.” (* A Cash-Flow novemberi számából.) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKVÁRFOLYAMAI Érvényben: 1991. december 3—8-áig. pénznem vételi eladási árfolyam 100 egységre, forintban angol font 13 416,23 14 246,11 ausztrál dollár 5 911,76 6 277,44 belga frank 227,83 241,93 1 281,85 dán korona 1 207,17 finn márka 1 733,49 1 840,71 francia frank 1 373,60 1 458,56 görög drachma a) 41,15 43,69 holland forint 4 163,76 4 421,32 ír font 12 505.08 13 278,58 iapán yen (1000) kanadai dollár 581,25 617,21 7 076,52 6 664,30 kuvaiti dinár német márka árfolyamjegyzés szünetel 4 691,93 4 982,15 norvég korona 1 192,62 1 266.40 olasz líra (1000) 62,24 66,10 osztrák schilling 666,05 707,25 portugál escudo 52,62 55,88 spanyol peseta 73,61 78,17 svájci frank 5 299,62 5 627,44 svéd korona 1 282,56 1 361,90 USA-dollár 7 549,32 8 016,28 ECU (Közös Piac) 9 556.10 10 147,20 a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 42,38 42.46 gm FŐSZERKESZTŐJÉNEK ROVATA Fogják meg, tolvaj! Vendéglős is­merősöm mond­ja: újabban az is lop, aki eddig nem lopott. Az alföldi fogadó tulajdonosa sze­rint már alig akad állami vagy szövetkezeti szállítója, főként a maszek fuvarozók uralják a piacot. Es uralják gyakorta ráktárát is. Gyorsan leszedik az öreg teherautó­ról a sört, a bort, az üdítőt, a tejet, a sajtot, a kenyeret, húst, tojást mi­egyebet, és közben pakolnak, elemei­nek két-három üveg Tokaji aszút. Vagy egy karton Marlborót. Másik módszer: maszek pakol, térül, fordul, elhelyez a raktárban 10 műanyag re­keszt, újból térül-fordul és elemei 11 műanyag rekeszt. A veszteség, igaz, csupán egy rekesz, de az nap nap után. És minden nap egy-két Tokaji aszú, egy-két üveg konyak, egy-két karton Marlboró, egy-két műanyag rekesz. Vendéglős ismerősöm jó ideje töri a fejét, mitévő legyen. Feljelentse az illetőt? Lesse meg a raktárban, rako­dás közben? Szerződtessen karatebaj­nokokat? Kezdje el tettleg bántal­mazni a szállítót? Miközben pedig töri a fejét, meglehet, újfent lopnak tőle valamit. Pénzt még nem tulajdo­nítottak el tőle, de ha ez így folytató­dik, akkor hátán páncélszekrénnyel vagy páncéldobozzal kell közleked­nie? Sajna, nem csak vendéglősünktől lopnak rendszeresen, s nem csak álla­mi és szövetkezeti cégektől; ahogy mondani szokás, mindent lopnak, ami mozdítható. Ami meg nehezen mozdítható, azt az éj leple alatt szo­kás kiásni, feltörni, kocsira rakni, el­szállítani, eladni. Miért lopunk? Bizonyára nagyon igaz a vélekedés: szegényedik az or­szág. Tény, ami tény: nem elsősorban sanyarú sorban élők lopnak. A ta­pasztalatok szerint azok, akiknek egyébként is van mit a tejbe aprítani. Volna egy tippem, Kedves Olvasó: fölteszem minden boltnak, minden áruháznak, minden étteremnek van törzsközönsége. Próbáljon meg a tu­laj összefogni a törzsvendégekkel, hátha együtt többre mennek. Vagy legalábbis kevesebbet fognak lopni a tolvajok. A teljes igazsághoz tartozik, hogy amit az imént írtam, a tipp, nem tő­lem származik, loptam... NEM KÖNNYŰ AZ INDULÁS Vállalkozások — hitellel A hitelkérelem módjainak isme­rete alapfeltétel egy vállalkozás in­dításához. Ha már eljutottunk odá­ig, hogy elhatároztuk: hitelt ké­rünk, s megfelelő fedezetet is iga­zolni tudunk, akkor az ügy techni­kai lebonyolítása következhet. El­sősorban az igénylés szabályos be­adása a feladat. — Hogyan néz ki egy ilyen hitel­kérelem?..— kérdezte _ a Falutévé riportere dr. Bokor Csillát, az Ag­rárkamara jogi tanácsadóját. — Mindenképpen írásbeli kérel­met kell benyújtani, az adott bank­hoz címezve. Ez a pénzintézet lehet a számlavezető bank, vagy ha spe­ciális hitelről van szó, akkor az azt folyósítani hajlandó, azt végző bank. Először is egy rövid bemu­tatkozással kell kezdeni a hitelké­relmet. — Csak nem önéletrajzzal? — Hát,.. majdnem. Annyiból nem, hogy itt a vállalkozó nevét, székhelyet, telephelyét, vállalkozá­sának a formáját, az engedélyeit, az eddigi szakismereteit, a szakmában eltöltött éveinek a számát és az eredményeit kell leírni. Utána azt, hogy most mit csinál, majd mire szeretne vállalkozni. Azaz: elképze­léseit, terveit kell leírnia. Azt is, hogy miért szükséges neki a hitel, és persze ki kell számolnia, először sa­ját magának, hogy mennyiben éri meg neki ez a vállalkozás, milyen piacra számít, milyen árakkal tud piacra jutni és milyen keresletben bízik. Ha hitelt vesz fel, akkor pedig hogyan tudja kigazdálkodni a hitel kamatos visszafizetésének össze­gét. Csak ha már mindezt tisztázta önmagával, akkor — e számítási táblázatokat is mellékelve — for­duljon a pénzintézethez. Ezekben készítsen árbevételi, nyereség- és készpénzforgalmi tervet, mondjuk egy evre, fél evre, de mindenképpen legalább a hitel futamidejére. — Ez bizony nem kis hozzáértést igénylő munka. Kitől lehet tanácsot kérni mindezek elkészítéséhez? — Ajánlani tudom az adószak­értőket, hiszen az adózás főleg egy kezdő vállalkozó számára eléggé bonyolult dolog. Nem is csupán az, hogy az adót ki kell fizetni, hanem inkább az, hogy miket tud leírni az adóból, hogy kell számol­ni, milyen kedvezmények és egyéb könnyítési lehetőségek vannak. De nem árt a hitelkérelem benyújtása előtt magukkal a bankosokkal is konzultálni. Kérdezzék meg, hogy ők milyen lehetőségeket kínálnak, s csak utá­na fogjanak a tervezéshez és a ké­relem kísérődokumentumainak az összeállításához. Az sem baj, hogyha a kezdő vállalkozó egy-egy pénzügyi tanácsadó iroda szolgál­tatásait veszi igénybe. — Mit kell tartalmaznia a vállal­kozói hitelkérelemnek az alapada­tokon túlmenően? — Például a foglalkoztatottak számát, képesítését, az összes ne­kik kifizetendő bérüket. Az üzleti tervben nemcsak az ő bérükkel, hanem azok különféle vonzataival — például a társadalombiztosítás­sal, a személyi jövedelemadóval és minden egyébbel is számolniuk kell a hitelt kérő vállalkozóknak. Ezenkívül be kell írni a rendelke­zésre álló saját forrást, valamint az eddig fennálló banktartozásokat. Nem árt, ha a számlavezető bank­hoz nyújtják be a kérést, de nem­csak onnan kérnek igazolást a tar­tozásokról, ha más pénzintézettel is van kapcsolatuk. — Nem könnyű mindezt össze­gyűjteni és még egy nehézséget lá­tok. Azt mondja, írja be a vállalko­zó a tb-járulék összegét. De hát közben változni fog a helyzet... — Igen, főleg a beruházási — azaz a hosszabb lejáratú — hite­leknél nagyon nehéz előre kalku­lálni. Nagyon óvatosnak kell len­nie és úgy kell kialakítani a vállal­kozást, hogy minél rövidebb fu­tamidejű hitelre legyen szükség. Hiszen egy 5-10 éves futamidejű hitelnél nem lehet évekre előre ki­számítani a terheket. — Mi történik, ha menet közben jön rá a vállalkozó, hogy nem fogja bírni, nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit? — A banktól mindenegyes eset­ben lehet szerződés-, futamidő-, lejá­ra tmódosítást kérni, csak ezt nagyon alaposan meg kell indokolni, üzleti tervvel alátámasztva. Tehát hogy milyen piacokkal, milyen vevőkkel, milyen szállítókkal dolgozik és mi­lyen árakkal. Értendő ezalatt mind a beszerzési, mind pedig az eladási ár. Adjon számot a nyereségességéről és arról is a bajba került vállalkozó, hogy hol számolta el magát, mi az a pont, ami megváltozott és ami miatt szükséges a hitel módosítása. Partner adatok A számítógépek elterjedésével egyre többen hagyatkoznak e szerkezetek in­formációt szolgáltató tevékenységére. Ma már léteznek hazánkban is az in­formáció közvetítésére, tárolására szolgáló adatbankok is. Ezek napra­készségét azonban nehezen lehet elemi. Ez vezérelte a Műszertechnika Kft., a Trinan és a Forma BT. szakembereit az úgynevezett partnerprogram kidolgo­zására, illetve az ehhez használható eszközcsalád összeállítására. Aki ehhez a rendszerkez kapcsolódik, saját maga határozza meg, milyen adatokat kér és kap, ő dönt, mennyire tartja napraké­szen az információkat. Nemcsak egy központi agyhoz, hanem egymáshoz is csatlakozni tudnak a partnerek. Ez pe­dig, főleg kereskedelmi adatok eseté­ben, igen fontos. A rendszer bővítésére a közeljövőben hazánkon kívül is lehe­tőség lesz, ugyanis a programok még az idén angol és német nyelven is elkészül­nek, és kijutnak az e nyelvterületeken lévő kereskedelmi irodákba. A rend­szer kitalálói kereskedelmi képviseleti irodát hoznak létre a Szovjetunióban, hogy a partnerek ajánlásai ott is hozzá­férhetővé váljanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom