Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-14 / 293. szám

6. oldal, 1991. december 14. PETŐFI NÉPE DECEMBERI HAZUNK TAJA MIÉRT KELL A HUSVIZSGALAT? Csak az egészséges állatok húsát cél­szerű elfogyasztani, hogy az ember meg ne betegedjék. Kezdetben ezt megfigye­lések alapján a vallási tilalmak és tabuk szabályozták. Már az egyiptomi papok is megvizsgálták és lebélyegezték a fo­gyasztható állatok húsát. A középkori „húslátó mesterek” ismereteiből az­után az orvostudomány és az állator­voslás fejlődése során alakult ki a múlt század végére egy speciális tudo­mányág, az élelmiszer-higiénia. Az egész világon részletes, tudomá­nyos alapokon nyugvó előírások sza­bályozzák az állatok levágásának felté­teleit, a húsok és húskészítmények vizs­gálatának követelményeit. A mai sok­rétű húsvizsgálati és laboratóriumi vizsgálatok célja tehát az, hogy a bol­tok pultjaira és onnan az állampolgá­rok asztalára csak megvizsgált, az em­ber egészségére ártalmas mikroorga­nizmusoktól, gyógyszermaradványok­tól, és egyéb vegyi anyagoktól mentes élelmiszer kerüljön. Fontos az is, hogy az állatszállítások ellenőrzésével és a húsvizsgálattal megelőzhető a súlyos, járványos állatbetegségek továbbterje­dése, a nagy gazdasági kárt okozó be­tegségek széthurcolása. Valamennyi­ünk feladata, hogy fegyelmezett ma­gatartásunkkal fenntartsuk hazánk nemzetközileg is jónak ítélt helyzetét az élelmezés-egészségügyi biztonság te­kintetében, tudván, hogy ez bizony elő­feltétele élelmiszerexportunknak is. Az állattartó gazdának tudnia kell, hogy az állatgyógyászati készítmények jelentős része élelmezés-egészségügyi várakozási időhöz kötött. Ennek lejár­ta előtt az állatot levágni, vágóhídra küldeni nem szabad. A vágóhídra csak állatorvosi vizsgálat után, az állatok egészségét igazoló okmánnyal szállít­ható a jószág. Ellenőrizetlen helyről származó húst, kolbászt, húskészít­ményt pedig ne vásároljunk meg, még ha olcsóbban adják is, mert a kéz alatt ismerőstől, KGST-piacon vagy cso­magtartóból vett portékával saját és családunk egészségét, de állatainkat is veszélyeztetjük. A házi disznóvágások előtt is ajánlatos kikérni az állatorvos véleményét, és tőle húsvizsgálatot kér­ni. Különösen fontos ez nagyobb csalá­di eseményekre való készülődésnél, hi­szen a vendéglátó számára is igencsak kínos, ha a lakodalom után a násznép a kórházban köt ki... Ha a sertés húsa húsvizsgálaton át­esett, és a fogyaszthatóságot állatorvos igazolja, a mezőgazdasági kistermelő­• Csak igazolt állatorvosi vizsgálat után hozhatók forgalomba a húsok cs húskészít­mények. (PN-archív) nek arra is van lehetősége, hogy a disz­nóvágásból származó füstölt húst (son­ka, oldalas stb.), a füstölt szalonnát és a kisütött zsírt felügyelt, ellenőrzött pi­acon, piaccsamokban értékesítse. Friss vagy fagyasztott húst, valamint töltelé- kes húskészítményt azonban csak az állíthat elő közfogyasztásra, aki enge­délyezett vágóhíddal, illetve húsfeldol­gozó, üzemmel rendelkezik. A húsbol­tos a'húst a húsvizsgálati bélyegző nél­kül nem veheti át. A kistermelő a saját egészséges állományából származó friss baromfihúst és nyúlhúst szintén csak húsvizsgálat után viheti piacra. Azokon a piacokon, ahol húsárusítás lehetséges, meghatározott időpontok­ban helyben is lehet kérni az állatorvosi húsvizsgálatot és az igazolást a házi csirke, kacsa, liba árusításhoz. Érdemes arra is gondolni, hogy már a lőcsei mészáros XVI. századi céhleve­le is súlyos büntetést kért a tisztes ta­nácstól arra a megátalkodottra, aki nem átallt hússzéki vizsgálat nélkül húst vagy kolbászt árusítani. Baksayné dr. Marton Erzsébet megyei élelmiszer-higiénikus szakállatorvos Állataink egészsége DÍSZKERTI ÓRÁK A tervezés kulcs a sikerhez • Jó előre tervezzük meg például a mesterséges tó helyét. (Fotó Straszer András) Amikor a saját kert iránti — legtöbbünkben ott szunnyadó — vágy egy al­kalmas terület megszerzésé­vel a megvalósulás lehetősé­géhez jut, gondolatban jó néhány évvel előre ugrunk az időben. Ha árnyat adó dús lombok, gazdag termés, színpompás virágözön jele­nik meg lelki szemünk előtt, nem is gondoljuk, hogy a tervezés folyamatának egyik legfontosabb tennivalóját, az igények megfogalmazását próbálgatjuk. Almainkat a lehetőségek­kel össze kell egyeztetnünk. Itt már szerepe van a papír­nak és ceruzának is, nem mérnöki pontosságú tervraj­zok, de egyszerű változatok, próbálgatások számára. In­kább ezekből javítsunk, tép­jünk szét néhányat, mintsem évek múlva kertünket kell­jen durva hibák miatt átren­dezni! Próbáljuk meg méret­arányos kicsinyítésben fel­tüntetni a terület határait, az építmények alaprajzát, a meglévő tereptárgyakat, nö­vényeket. Álljunk meg itt egy pilla­natra, a meglévő növények megőrzésének gondolatá­nál: ne csak simára dózerolt terepen legyünk képesek megkezdeni a tervezést. Né­mi gondossággal már a ház­építés időszakában érdemes megóvni egy-egy fát, bok­rot. De egy öreg, mohás tég­laburkolattal, vagy egy meg­mentett kerekes kúttal sajá­tos hangulatot lophatunk az összképbe. Néhány megha­gyott fa és bokor jó védel­met is adhat a később telepi- tetteknek, így azok eredése, kezdeti fejlődése sikeresebb lesz. A fiatal kertek szánal­mas üressége sem olyan mértékű, ha a termetesebb egyedek segítenek a tömeg­hatás elérésében. Szeretném egyúttal a gyakorlattal nem rendelkezőket megóvni a fi­atal, kis méretű fák, cserjék' túl sűrű telepítésétől. Az így ültetett növények hamar zá­ródó csoportot alkotnak — a gazda természetesen ké­sőbb sajnálja megritkítani művét — az egyes példá­nyok csak egymás rovására, egymást elnyomorítva fej­lődnek. Kérjük inkább szakember segítségét, vegyünk igénybe szakkönyveket, melyeknek tanulmányozására több al­kalmunk lesz a most ránk köszöntő téli időszakban. Túl nagy növények telepíté­sét sem ajánlom, mert ezek nemcsak jóval drágábbak, de megeredésük is bizonyta­lan. Ha már az első években kellő takarást akarunk elér­ni, a ritkábban elhelyezkedő fák, bokrok közé ültessünk később majd eltávolítható vagy egynyári napraforgót, olasznádat, ricinust, esetleg a kerítésre futtassunk haj­nalkát, díszbabot. Fontos haszna a lerajzolt tervnek az is, hogy a kert létesítésének többéves folya­matához mindig kéznél lévő programot ad. A kivitelezést bárhol elkezdhetjük, és akár mozaikszerűen is folytathat­juk ahogy időnk, pénztár­cánk, a beszerzési lehetősé­gek engedik. Elképzelésünk egy kirakójátékhoz hasonló- ari, fokról fokra készül el a valóságban. Természetesen nem lesz ez merev utasítás számunkra, hiszen menet közben ismere­teket szerzünk, új ötleteink támadnak, amelyekkel ki­egészíthetjük az eredeti ter­vet. Annál is inkább, hiszen a kétdimenziós rajzzal szem­ben a kertépítés a téralakítás művészete. A fokozatosan alakuló kertben egyre töb­bet tartózkodva, zömmel élő, éppen ezért állandóan növekvő, változó elemekkel „bútorozzuk” be a lakás folytatásának is tekinthető szabadtéri környezetünket. Ugyancsak már a tervezés időszakában fel kell mér­nünk milyen talaj, méret, alak és egyéb alapvető tulaj­donságok jellemzik telkün­ket. Igyekezzünk, hogy az előnyösöket megőrizzük, ki­emeljük, a hátrányosokat pedig enyhítsük. Néha a szükségből erényt is ková­csolhatunk: például egy te­lekhatáron álló falat árnyék­adóként, szélfogóként, kú- szó-tapadó növények táma­szaként hasznosíthatunk. A felszín egyenetlenségeinek hangsúlyozásával látványos teraszokat, támfalakat, lép­csőket képezhetünk ki. Ezek az elemek már alkalmasak lehetnek arra, hogy jól meg­választott növényegyütte­sekkel kertünknek egyénisé­get adjanak'. Krajcsovszki József kertészmérnök Növényvédelem Hajtatott zöldségek I. A téli időszakban in­tenzív zöldségtermesztés a fűtött fóliák alatt és az üvegházakban folyik. A primőr áruk előállítá­sát rendkívül nagy körül­tekintéssel, precíz mun­kával és nagy szakmai .tudással lehet csak végez­ni. Mivel a növények zárt térben, mesterséges kö­rülmények között fejlőd­nek és teremnek, ezért sokkal nagyobb gondvi­selést igényelnek, mint a szabadföldi kultúrák. A növényvédelmi munka igen sokrétű, hisz a károsítok nagy szám­ban és változatos formá­ban lépnek fel a zárt tér­ben. Mindenképpen rendszeres megfigyelést kell folytatni a károsítok felderítésére, mert az idő­ben felismert kártevők és betegségek ellen köny- nyebb eredményesen vé­dekezni, mint a kiterjedt kártétel esetén. A növényvédelemnek több módja van, melyet érdemes együtt alkal­mazni, mert ez adhat tel­jes eredményt. Az első módszer az agrotechnikai védekezés, melyet azzal érünk el, ha a növények számára ideális termesz­tési körülményeket biz­tosítunk: pl. mélyforga­tás a gyökerek fejlődésé­hez, betegség-ellenálló mag, illetve palánta kivá­lasztása, ültetése, megfe­lelő tápanyag, víz, hő­mérséklet biztosítása, be­teg, fertőzött növények eltávolítása. A biológiai védekezés, s a növények károsító természetes el­lenségeinek felhasználása (pl. katicabogarak a le- véltetveket pusztítják) — most van elterjedő­ben. A zárt termesztési technológiában nagy jö­vője lesz, hisz a friss fo­gyasztásra szánt zöldség­féléket a szedés időszaká­ban már vegyszerekkel nem lehet kezelni, pedig általában ekkor van a legnagyobb szükség a ká­rosítok elpusztítására. A vegyszeres védekezés ma még legáltalánosab­ban alkalmazott mód­szer, amely a zárt ter­mesztési rendszerben — a sajátos körülmények­ből adódóan — fokozott veszélyeket jelent a kör­nyezetre, a permetezést végző emberre. A zárt térben végzett kezeléseknél különleges rendszabályokat kell be­tartani. — A hajtatásban csak a területre engedélyezett készítményeket szabad felhasználni. — Vegyszerezéskor csak a kezelést végző em­ber tartózkodhat a zárt térben, egyéni védőfel­szerelésben. — Füstölés esetén csak alapos szellőztetés után szabad a termesztőberen­dezésbe belépni. Kötelező betartani az élelmezés- és munka­egészségügyi várakozási időket, melyet minden készítménynél napokban tüntetnek fel a csomago­lóburkolaton. A hajtatásban ez a rendszabály nagy problé­mát jelent, mert kevés olyan készítmény van, melynek rövid az élelme­zésegészségügyi várako­zási ideje, mégis ennek betartását szigorúan kell venni. A hatósági ellen­őrzésekkel és laborvizs­gálatokkal is a fogyasz­tók egészségét védik. A fent leírt általános bevezető után a részletes vegyszerezésről a követ­kező Házunk tájában foglalkozunk. Gáspár Istvánná növényvédelmi • szakmérnök KERTI TENNIVALÓK Alapozás trágyázással A decemberi konyhakert már nem kíván túl sok tennivalót. A fagymentes időszakot felhasználhatjuk a talajművelésre és a trágyázásra, amivel már a jövő év eredményeit alapozzuk meg. Ehhez szeretnénk most néhány tanáccsal szolgálni. Az ásással vagy szántással ne csak lazítsuk, hanem forgassuk is a talajt! A talaj legfelső rétegének szerkezete az öntözés és a taposás miatt leromlik. Célszerű ezt a réteget, amely még esetleg gyommagvakkal is fertőzött, a növényi maradványok­kal együtt leforgatni, és a mélyebb, tápanyagban gazdagabb és jobb szerkezetű réteget a felszínre hozni. Ezzel biztosítjuk a tavaszi vetéshez vagy ültetéshez az optimális talajállapotoL­Azásás vagy szántás legalább 25-30 cm mély legyen! Minél nagyobb a növények számára rendelkezésre álló gyökérélet­tér, annál több víz és tápanyag áll rendelkezésükre. Vigyáz­zunk azonban arra, hogy ha eddig sekélyebben műveltük a talajt, ajánlatos a mélyítést csak fokozatosan, évente néhány centiméterrel végrehajtani. A mélyművelés segít a téli csapa­dék befogadásában és a víz tárolásában. A friss ásást vagy szántást nem kell általában elmunkálni, mert így több vizet tud befogadni és a rögök átfagyásával a kártevők gyérülésén túlmenően kedvező, ún. morzsalékos szerkezet alakul ki. A laza homoktalajokat a széltől is védeni kell, ezért azokat csak kora tavasszal műveljük! A frissen felszántott és le nem tömörített, laza homoktalaj felszíne gyorsan kiszárad és a szél könnyen felkaphatja. Ezért az őszi, tel eleji mélyművelést vagy azonnal tömöríteni kell, vagy azt csak tavasszal végrehajtani. Ha az öntözési lehetőségeink jók, mindenképpen ez utóbbi megoldás javasolható, mert így a laza homoktalajt nemcsak a széltől óvjuk meg, hanem gyorsabban is melegszik fel, mint az ülepedett nedves talaj. Az ásással vagy szántással dolgozzuk be a szükséges „alap­trágyákat” ! Az előző kultúrák termésmennyiségüktől és jelle­güktől függően több-kevesebb tápanyagot vontak ki a talaj­ból. Az öntözéssel és a természetes csapadékkal a tápanyagok egy része a gyökérzónából a talaj mélyebb rétegeibe mosódott. Ezért a jövő évi termés megalapozása érdekében ismét fel kell tölteni tápanyaggal a növények számára elérhető talajréteget. A szerves trágyák javítják a talaj szerkezetét és összetételük kedvező a zöldségnövények számára. Sokféle szerves trágyát juttathatunk a talajba: különböző (marha, ló, sertés, juh, baromfi) istállótrágyát, tőzeget, komposztot, szalmatrágyát, zöldtrágyát stb. Ezek szerkezetjavító hatása és tápanyagtartal­ma is rendkívül eltérő. A legjobb az érett marhatrágya, mely­nek kedvező hatása 2-3 évig is érezhető. Ebből tehát elegendő 2-3 évenként 5-10 kg-ot bedolgozni négyzetméterenként. Az egyéb állati trágyák, különösen a juh- és a baromfitrágyák erősebbek, vagyis sok tápanyagot tartalmaznak. Néhány kilo­gramm is elegendő belőlük négyzetméterenként. Ha a trágya sok nyers növényi részt (szalmát, szármaradványt) tartalmaz, az átmenetileg nitrogénhiányt okoz, ezért a bedolgozás előtt 1,5 dkg 34%-os ammóniumnitrátot is szóljunk ki m2-ként. Szükség van műtrágyázásra is, de az adagokat körültekintő­en kel! meghatározni. Jó minőségű istállótrágya nem áll min­dig rendelkezésünkre és tápanyagtartalma sem mindig fedezi a növények szükségleteit. A hiányzó mennyiség legpontosab­ban talajvizsgálatokkal becsülhető. Ezért a nagyobb területen dolgozó termelőknek mindenképpen javasolható, hogy 2-3 évenként vizsgáltassák meg a talajukat. Ezzel kapcsolatos információt a Bács-Kiskun Megyei Növényegészsegügyi és Talajvédelmi Szolgálat ad. Talajvizsgálat hiányában alap­trágyaként 4-5 dkg szuperfoszfát, 3-5 dkg 60%-os kálisó és 1-1,5 dkg ammóniumnitrát javasolható m2-ként. Istállótrá­gyázás esetén a fenti adagok 50%-kal csökkenthetők. Az alaptrágyát, természetesen, majd még ki kell egészíteni a te- nyészidőben fejtrágyázással. Dr. Hamar Norbert EGY KIÁLLÍTÁS VIRÁGAI A szakma és a fogyasztó találkozása Az elmúlt hét végén adott ott­hont Kecel a Flóra ’91 nemzetközi virágkiállítás és -vásárnak. A több mint húszezer látogatót fogadó ki­állításon Berta Ferenc kísért végig bennünket. Meg-megálltunk egy- egy különlegesen szép orchidea, li­liom vagy gerbera előtt, de az egész kiállítás jelentőségéről is szót ejtett a rendező. — Az ilyen bemutatóknak igen nagy a közízlést formáló hatása. Itt ugyanis nemcsak a szakma kép­viselői jelennek meg, hanem a vi­rágkedvelő vásárlók is. Feltűnő, hogy a vásárra felvonultatott virá­gok közül mennyi fogy el. Magya­rázat persze van: egyrészt ok lehet az, hogy itt olcsóbban juthatnak az emberek a növényekhez. Más­részt, ha már a termelők elhozták bemutatni a virágokat, természete­sen eladni is akarnak belőlük. — Van itt a kiállításon egy-két újdonság is, például a Kiskunfélegy­házi Farmer-Technik BT. hidrokul- túrás technológiája. — Úgy tudom, ez az egész rend­szer mindenestől import. Nálunk nem elterjedt az égetett agyaggo­lyók tartotta, tápoldatos, a talaj nélküli termesztés. Gondolom, például a kórházakban már elfo­gadják majd az így bevitt dísznövé­nyeket, hiszen ezekben nem lehet • kifogást emelni, hogy a talaj fertő­zőforrás lehet. — A másik érdekesség az úgyne­vezett energiaernyő. Ön szerint mi­ért jó ennek a használata? — Erre csak visszakérdezni tu­dok: miért jó, ha az energiával ta­• A naiv festcszeket idézi a szárazvirágokból készített falikép. Az oldalt összeállította: Gál Eszter • A nagytermelők — mint a Sasad Rt. — teljes szín- és formakavalkádot vonultattak fel. (Fotó: Walter Péter) karékoskodunk? Emellett azon­ban a termesztéstechnológiákban is segítséget jelenthet, hiszen a hosszú-, illetve a rövidnappalos növények igényeinek ezzel jól meg tud felelni a termelő. — Láthattunk a kiállításon olyan dolgokat is, amik nem egészen felel­nek meg az ízlés kritériumainak. — ízlés ide, ízlés oda, ha a fo­gyasztó igényli ezeket, ám . . . Vé­gül is ma vannak, akik megveszik a selyemvirágot vagy — a szerin­tem nagyon testidegen — erőtelje­sen dekorált növényeket, mint pél­dául a minicserépben télapóval dí­szített, műhóval vastagon befújt virágokat. Viszont számomra a naiv festészetet idézi néhány szá­razvirágból összeállított kompozí­ció. így egy erre a kiállításra rend­szeresen visszatérő termelőé, aki faliképeket készít a termesztett és vadon szedett, szárított növények­ből. Persze vannak új fajták, akár a holland kiállítókat, akár a ha­zaiakat nézzük. Csodálatosak pél­dául azok a liliomok, amiket a ter­melő már saját nevelésű hagymák­ból növelt meg. A külföldiekkel is megállja a versenyt. — Apropó, verseny. — Tudja, a fogyasztás, a terme­lés, illetve a kiállítás, ezt tudni kell, három különböző dolog. Termé­szetesen összefüggésben vannak egymással, hiszen a hazai fogyasz­tástól, a külföldi kereslettől függ, ki, hogyan, mennyit termel. A ki­állítás azonban amolyan felajánl- kozási lehetőség, ahol nemcsak a hétköznapi, a virágüzletekben megtalálható növényeket mutat­ják be a termelők, hanem azokat a különlegességeket is, amelyek elő­állításába minden tudásukat bele- adják. q E

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom