Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

1991. november 9., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Nepomuki Szent János újra a helyén Kiskunfél­egyházán évti­zedeken át, a Sarlós-Boldog- asszony-temp- lom plébániájá­nak udvarán őrizték Nepo­muki Szent Já­nos szobrát. A helyi önkor­mányzat meg­keresésére, a vá­ros védőszentje szobrának res­taurálását a ne­ves kőfaragó Bozóky család vállalta el, térí­tésmentesen. A helytörté­neti források szerint a védő­szent szobrát még ezerhét- száz-kilencven- kilencben ké­szíttette el Fél­egyháza akkori önkormányza­ta, egy budapes­ti mesterrel, az ótemplom plé­bánosának a ké­résére. A süttői mészkőből fara­gott müvet a mai Szabadság téren állították fel, a török hódoltság idején teljesen elpusztult Félegyhá- zátújratelepítőjász ősök tiszteletére, az utazók, a telepesek védelmére. Meg azért is, hogy a felszentelt térsé­gen, ahol a jász telepesek a fatemplo­mukat felépítették, az előző száza­dok telekspekulánsainak és a későb­bieknek (!) semmi keresnivalójuk ne lehessen! így a szép kis tér, máig meg­maradt. A több mint 190 esztendő alatt számos vészt túlélt Szent János- szobrot, a félegyházi mester kőfara­gó műhelyének udvarán, ifjabb Bo- zóky István restaurálja. Ha készen lesz, az eredeti helyén állítják fel, s a tér visszakapja a régi nevét. Fotó: Némedi L. Szöveg: Kiss A. ÁREMELÉS UTÁN — PRIVATIZÁCIÓ ELŐTT Párosán sem könnyebb Kecskeméten hat esztendeje nyílt meg a Fegyver- és Gázkészü­lékgyártó Vállalat szolgáltatási le­ányvállalata, amely azóta ugyan­annyi létszámmal működik, még­ha sokszor cserélődött is a gárda. E kis létszámú cégnél mindössze tizenöten dolgoznak, akik közül ha hiányzik valaki, így azt hamar megérzik. Ez nem jelentene külö­nösebb gondot, ha nem a szezoni­dőszakról volna szó, s ellátási kör­zetük kisebb lenne, mint a mosta­ni. A Szolnok és Pest megyébe is átnyúló márkaszerviz-ellátási fel­adatukat pedig akkor is győzni kell, ha csak egypár (kétfős) szere­lőcsapat marad a helyén. Márpe­dig most így lesz. Ugyanis „fent” döntöttek: mától egy hétig külföldi munkát végeznek a kecskemétiek. A fővárosi központú FÉG elvállal­ta, hogy Ausztriában és Németor­szágban a városi gázról földgázra állítják át a készülékeket. Nehezen tudom megmagyarázni a hibabejelentőknek, hogy felülről jött utasítás, és be kell tartani — zsörtölődött Józsa István kiren­deltségvezető, aki hozzátette, ő ugyan érti, ez vállalati érdek, a tal­pon maradáshoz szükséges. Eddig egy hétre vállalták el a munkát, az új garánciatörvény egyébként tizenöt napot határoz meg. Ha azon belül nem történik meg a ja­vítás, úgy cserekészüléket kell, hogy adjanak. Most pedig két szer­vizes marad, mindehhez naponta nyolcvan-száz hibabejelentés érke­zik. Ehhez párosul az alkatrészel­látás helyzete, ami valamivel, de nem sokkal jobb, mint a többi ha­sonló cégeknél. A privatizáció is hamarosan el­éri a FÉG-et. A vételári előszerző­dést egy osztrák cég már aláírta. Az alku megkötése november kö­zepére várható. A kecskeméti le­ányvállalat azért bízik abban, hogy az amúgy is kis létszámot remélhetőleg nem csökkentik majd. Köztudott már a gáz- és távfűtés díjainak emelése, s elterjdt az a szóbeszéd is, hogy emelik a készü­lékek árát. Mint a kirendeltségve­zető elmondta, ez már múlt idő: egy hónappal ezelőtt valóban je­lentősen megdrágultak a FEG konvektorok. Az F—850-es para- petes készülék alig több mint 13 ezer forintos árát 16 575-re emel­ték, a GF—40-est, a legtöbbek ál­tal használtat 14 850 forintról 18 590-re. Természetesen, ezek az árak csak azokra a készülékekre vonatkoznak, amelyeket a FÉG- szakemberek építenek be. A szak­áruházban vettek ennél drágáb­bak, ez utóbbi például a Fészekben 19 400 forint. A kazánok áremelé­se is szeptember l-jével megtör­tént. A lakosság már csak abban bíz­hat, hogy a FÉG-szakemberek ki­esése valóban csak időleges, s a közelmúlt áremelései pedig a pri­vatizációval nem ismétlődnek MEGSZENTELTÉK A HELYISÉGEKET Jánoshalmán az öregekért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Jánoshalmán megbecsülik és gon­doskodnak a rászoruló idős emberek­ről. Ennek kapcsán került sor a Hu­nyadi utcában levő volt öregek ottho­na, jelenleg gondozási központ kibőví­tése után, átadására. A központ mint­egy 130-140 idős ember étkeztetését, gondozását látja el. Közülük eddig ki­lenc bentlakó volt, most, hogy az épü­let teljes egészében a gondozási köz­pont használatába került, a bentlakók száma 17-re emelkedett, de napközben is többen járnak be és töltik el az idejü­ket az igen kedves és szeretett gondozó­nők, élükön vezetőjükkel, Adóm Ta- másnéval és egymás között. Nem unat­koznak, mert különböző szórakozási eszközök állnak rendelkezésükre. A többi gondozotthoz naponta járnak ki, elvégzik a szükséges tennivalókat és ebédet is visznek részükre. Nemrégen került sor a központ bővítésére, mely által nemcsak a bentlakóknak, de a szemlélőnek is, még esztétikai szem­pontból is, de az ellátás szempontjából most már lényegesen szebb és jobb. Az ünnepélyes átadásra a napokban került sor, mely alkalommal Szakái Lajos, a város polgármestere méltatta a nap jelentőségét, mely alkalommal tartották egyben az öregek napját is. A polgármester kihangsúlyozta, hogy az ellátás mellett különös érték az a szeretet, mely a gondozottak és gondo­zók között megnyilvánul. A polgármester szavai után Tajdina József római katolikus plébános meleg hangú szavakkal köszöntötte az idős embereket, majd megszentelte a köz­pont helyiségeit. Ajándékokkal lepték meg a bentlakókat, végül kedves mű­sort adtak számukra. Ez a beruházás több mint 4 millió forintba került, melyhez az önkormányzaton kívül a központ vezetőjének pályázata nyo­mán a Népjóléti Minisztérium 1 millió forinttal járult hozzá a bővítés összegé­hez. L. J. Kalocsán bizottság tárgyal az egyházakkal A kalocsai önkormányzati képvi­selő-testület legutóbbi ülésén Török Gusztáv Andor polgármester ismer­tette azokat az igényeket, amelye­ket az egyházak eddig nyújtottak be államosított ingatlanaik iránt. A je­lek szerint nehéz tárgyalássorozat előtt áll a város. Köztudott ugyanis, hogy Kalocsán szinte minden vala­mirevaló ingatlan egyházi tulajdon volt, amelyekben most fontos állami és önkormányzati intézmények mű­ködnek. A Jézus Társaság (jezsuita rend) visszaigényli például a fiúnevelő intézetet és a gimnáziumot, vala­mint a Démász épületét. Az érsek­ség igényt tart — többek között — a művelődési házra, ahol teoló­giai főiskolát működtetnének, va­lamint a Szent István út 12—14. szám alatt található általános isko­lára, kisszeminárium céljára. Az egyházközségi nővérek társasága (kék nővérek) sürgős megjelöléssel kéri a szociális otthon Malom út 5. szám alatti épületét, s jelentkeztek igényeikkel a Miasszonyunkról ne­vezett kalocsai iskolanővérek is. Ahhoz, hogy a következő tíz év­ben ez?k az ügyek mindkét fél köl­csönös megelégedésével záruljanak le, nyilván állami segítségre is szükség lesz. A várhatóan hosszan tartó, nehéz tárgyalásokra — a polgármester kezdeményezésére • A kalocsai gimnázium. Jezsuita iskola lesz? — a közgyűlés egy ad hoc bi­zottságot jelölt ki, amelyben képviselve vannak a kalocsai ön- kormányzatba bejutott pártok, s a testület bizottságai is. Az ad hoc bizottságot Török Gusztáv Andor polgármester vezeti, tag­jai sorában pedig megtalálhatjuk dr. Filvig Gézát, a keresztényde­mokraták és a pénzügyi ellenőr­ző bizottság képviseletében Bíró Zoltánt, aki az SZDSZ és a nép­jóléti bizottság tagja, az MDF- ből Tóth Lászlót, aki a jogi bi­zottságot is képviseli, valamint a pártoktól független Markó Gyu­lát, a városfejlesztési bizottság tagját. A bizottság az üléseire és a tárgyalásokra tanácskozási joggal meghívja majd a polgár- mesteri hivatal szakértőit és az intézmények jelenlegi vezetőit is. Elsőként egy olyan dokumentu­mot dolgoznak ki, amely a tár­gyalási alapelveket rögzítik, s ezt rövidesen a képviselő-testület elé bocsátják, jóváhagyás céljából. B. F. I. VITADÉLELŐTT A TOVÁBBKÉPZÉSEN Mit kérdeztek a polgármesterek? Hogy a kezdeményezés hasznos volt, azt a jelenlévők nagy száma egyér­telműen igazolta. Ugyanis a legtöbb Bács-Kiskun megyei település polgár- mestere fontosnak tartotta, hogy szakértő előadók segítségével bővebben is informálódjon az önkormányzatok társulási, vállalkozási lehetőségeiről, a hatáskörökről, törvényességi, hatósági kérdésekről. Találkozhattak sze­mélyesen is a megyében működő államigazgatási szervek vezetőivel, konk­rét kérdéseikre közvetlenül válaszoltak a megyei önkormányzati hivatal osztályvezetői. A zárónapon három országgyűlési képviselő, dr. Józsa Fábián (MDF), dr. Kóródi Mária (SZDSZ) és Nagy Attila (MSZP) mondta el — esetenként egy­másétól jelentősen eltérő — véleményét az önkormányzatok elmúlt egy évéről, működésük tapasztalatairól, a-vagyon-' átadásról és a megye szerepéről, vála­szoltak a féltett kérdésekre, illetőleg vállalták, hogy azokat továbbítják az illetékeseknek. Hogy miről szóltak a polgármeste­rek? íme a helyszínen is vitára ösztön­ző, vitát kiváltó vélemények. Schön Ferenc (Hajós): A helyi ön- kormányzat 18 milliót letesz a tomate- remépítésre, de a céltámogatás — 12 millió forintról — csak ígéret, majd jövőre megkapja. Az infláció hatását ki pótolja? Túri Mihály (Kömpöc): Egy kisközség miből tudná letenni a maga részét? Vagy sosem lesz tornaterme? Ivanics István (Kecskemét, alpolgár­mester): Az önkormányzatok az elmúlt egy évben bizonyítottak. A törvényho­zók úgy állapítsanak meg pénzelosztási arányokat, hogy az önkormányzatok és a‘nemzet érdekeit nézzék, a párt­szempontok csak ezután jöhetnek. Kőtörő Miklós (megyei önkormány­zat, elnök): A céltámagatásnál a saját erő meglétét a Tákisz igazolja. Vagyis egy önkormányzat pályázatát vélemé­nyezi egy államigazgatási szerv. De mi alapján? Egy tervezet szerint a köztár­sasági megbízott irányít majd minden hatósági szervet, s a területfejlesztést is. Ezzel pedig pénzt is oszt. Akkor miben különbözik majd a volt megyei tanács szerepétől? Király Sándor (Nagybaracska): Visz- szakaphatnánk a folyóholtágat, de az csak teher lenne, haszon nélkül, mert a halászati jog nem a miénk. Hogyan juthatnánk hozzá? Török Gusztáv An­dor (Kalocsa): Kinevezett apparátus — KMB és a központi irányítási szer­vek — hogyan telepedhetett rá válasz­tott testületre? Bognár József (Herceg- szántó): Itt kellene lennie a koalíciós partnereknek is! Faddi József, FKgP, utolsó nap lemondta a részvételt — szólt a válasz.) Miért vonul ki az állam olyan állami feladatok megoldásából, mint a határnyiladék rendbetétele, a határátkelő létesítése vagy a nemzetisé­gi oktatás? Aranyi János (Szalkszentmárton): Mikor dönthet végre valóságosan egy önkormányzati testület? Az állami fel­adatok fedezetén túl kapnia kellene többletet az adóbevételből. Felső István (Érsekcsanád): Miután a Tákisz végre­hajtó intézmény, nem kell félni, hogy túlnő önmagán. Csömör László (Bács- borsód): Centralizációt látok, például az oktatásban is, s azt tapasztalom, hogy az önkormányzatok kényszerű­ségből felélik vagyonukat. Tóth Zoltán, (Kiskunhalas): Örömmel hallottuk, hogy a kormány önkormányzatbarát. De reméljük, ennek nemcsak az a bizo­nyítéka, hogy beterjesztette az önkor­mányzati törvényt. * A fenti témákról megkérdeztük dr. Kara Pálnak, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkárá­nak véleményét is. Az interjút rövide­sen közöljük. Váczi Tamás NINCS PÉNZ MÉG BÉLYEGRE SEM? Hogyan segíthetik az önkormányzatok a rendőrség munkáját (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A bácsalmási rendőrőrs működé­si területén —- hasonlóan a kapi­tányság más területéhez — az is­mertté vált bűncselekmények száma sajnos, emelkedő tendenciát mutat —mondta Körmöczi Nándor rendőr alhadnagy, a bácsalmási rendőrőrs parancsnoka. A térség közbiztonsá­gi helyzetét értékelve megállapítha­tó: első helyen áll a vagyonelleni bűncselekmény, amelynek száma ebben az évben rohamosan nő. Ke­vesebb az erőszakos bűncselekmény és térségünket szerencsére nem jel­lemzi a kábítószerezés. A Bácsal­máshoz tartozó 7 községekben min­denütt van körzeti megbízott. így a környező községekben egy rendőrre 2569 lakos jut, Bácsalmáson pedig 2110. (Nyugati szomszédainknál az egy rendőrre jutó lakosok száma 400 —500 fő!) Kevés a pénz, kevés az ember. Sajnos, a falvakba kihelye­zett körzeti megbízottak helyzete sem kielégítő. Sok helyen nem tud­nak hozzájárulni a rendőrök jármű­vének üzemeltetéséhez, nem tudják biztosítani a szolgálati iroda fűtését. A hivatalos levelek feladásához mindössze 31 forinttal (!) tud hozzá­járulni a rendőrség. Ez a mai bélyeg- árak mellett két darab levél feladásá­hoz elegendő. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény, amely a települési önkormányzatok feladatairól, ha­tásköréről és szerveiről szól, rendel­kezik arról is, hogy az önkormány­zatok joga és kötelessége a közbiz­tonság helyi feladatairól való gon­doskodás. Az idézett törvény azon­ban nem jelöli meg az önkormány­zatok és a rendőrség együttműködé­sének körvonalait, a rendőrségről szóló törvény sem létezik még, azon­ban a tervezet szolgálhat olyan iránymutatásokkal, amelyek lehe­tővé teszik a helyi önkormányzatok és a rendőrség együttműködését. A rendőrség eredményes tevékeny­ségét az önkormányzatok anyagi és technikai működési feltételeinek ja­vításával segíthetik, erre a vagyon­védelmi alapítványon keresztül van lehetőség. Szükséges, hogy a közsé­Az elmúlt napok jelentős eseménye volt a mintegy kétszáz, Waiblingenből érke­zett német vendég szíves—külsőségekben ispompás— fogadása, vendéglátása Baja varosában és vonzáskörzetében, így Csá- voly községben is. A vendéglátó csávolyi családok—németek, bunyevácok és ma­gyarok egyaránt—ismerkedésük során a falut is bemutatták. Dr. Ulrich Gauss waiblingeni főpolgár­mester hangsúlyozta, hogy Csávolyt na­gyon fontosnak tartják a vendégek, mint az együttműködés kezdeményezőjét, s ajándékképpen egy különleges könyvet hoztak magukkat, „Ortssippenbuch Csá- voly, Tschawal in der Batschka” címmel. Ez a német nyelvű, Németországban kia­dott, 622 oldalas, 4406címszót tartalmazó kiadvány a csávolyi helytörténeti kutatás hasznos forrásmunkája. A szerzők Csá- volyon is jól ismertek: Jakob Bayer, Josef Bohner, Johann Scheibt, Roswita és dr. Hans Schliert, Teresia és Jakob Takats, gekben élő emberek egy része létre­hozzon egy olyan csoportot, amely a tevékenységével a romló közbizton­sági helyzetnek elejét tudná venni. Az önvédelmi csoportok részt vál­lalnak a községekben élő emberek személyének, vagyontárgyainak a megőrzésében. Figyelemre méltó, hogy eddig a tulajdon elleni cselek­mények zöme lakott területen tör­tént, az utóbbi időben azonban különösen amióta önvédelmi cso­portok tevékenykednek — több a külterületeken történt bűnelköveté­sek száma. Nothoff Ingrid Theresia és Anton Tress. A gyűjtőmunká­hoz bevezető tanulmányt írt dr. Paul Gin- der. Az egykor kitelepített családok más módon is emlékeznek magyarországi ott­honukra. A „Heimatbuch 1780—1980” című kiadvány megjelentetésén túl létre­hozták a németországi város toronyépü­letében ragyogó helytörténeti gyűjtemé­nyüket — „Csá volyer Heimatstuben” né­ven —, mely a csávolyi szülőfalut idézi meg. Tárgyi és szellemi értékek együtt ta­lálhatók a klubban, ahol rendszeresen ta­lálkoznak. Feltétlen említésre méltó do­log, hogy évenként — augusztusban - megrendezik a „Csávolyi búcsú Waiblin- genben” elnevezésű, báli mulatsággal egy­bekötött találkozót. Erre nemcsak a né­met földön élő, sok településre szétszórt „földiek” immáron többgenerációs csa­pata érkezik, hanem hazánkból, sőt, még a tengerentúlról is sokan vesznek részt. Dr. Mándics Mihály Waiblingen és Csávoly egymásra talált Egyszemélyes kft. Bácsbokodon Önkormányzati döntés szerint a költségvetési üzem, mely eddig közös tulajdona volt a két egykori társköz­ségnek, Bácsbokodnak és Bácsborsód- nak, jövőre egyszemélyes kft.-ként mű­ködik. A bokodiak megváltották a borsodiak részjegyeit, így a profiból már egyedül dönthettek. Építőipari és szolgáltatótevékenységgel a közületek és a lakosság rendelkezésére. Falugyűlés Hercegszántón Hercegszántó polgármestere ma, szombaton, este 18 órára falugyűlést hívott össze a művelődési házba. Nagy András országgyűlési képviselő beszél­get a község lakosságával az időszerű külpolitikai kérdésekről, események­ről,-melyeknek Hercegszántó is részese lett az utóbbi napok történései alapján. Az összejövetelen — melyre szeretettel várják a község lakosságát — ott lesz Jávorka Géza őrnagy, Baja pv. törzs­parancsnoka is. Pályaválasztás ’91 Évente visszatérő nagy kérdés min­den fiatal számára, hogy hol tanuljon tovább, milyen pályát válasszon. A vá­lasztáshoz kíván segítséget nyújtani há­rom kecskeméti szakközépiskola a kö­vetkező napokban. November 13-án,. szerdán, a Gáspár András Szakközép- iskola és Szakmunkásképző az Ifjúsági Otthonban mutatkozik be. November 14-én az Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola, 21-én pedig a Vágó Béla Ipari Szakközépiskola és Szakiskola munkájával ismerkedhetnek meg a to­vábbtanulni vágyók és szüleik. Mind­három esemény 15 órakor kezdődik. Operettek Tabdiban Az idősek hónapja alkalmából no­vember 13-án, szerdán, este hat órakor a tabdi művelődési házban ingyenes rendezvényre várják az érdeklődőket, az operettbarátokat. A Fővárosi Ope­rettszínház művészei a Csárdáskirály­nőtől a Marica grófnőig címmel adnak „keresztmetszetet” a legismertebb és legnépszerűbb művekből. Diákok Katonáról Katona József élete és kom címmel rendeznek középiskolások számára ve­télkedőt a kecskeméti Tudomány és Technika Házában hétfőn, délután öt órakor. A Kecskeméti Televízió egye­nes adásban közvetíti a város középis­koláinak — Bánya Júlia Gimnázium, Bolyai János Gimnázium, Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola, Kato­na József Gimnázium, Kodály-iskola, Piarista Gimnázium, Széchenyi István Szakközépiskola — erőpróbáját. Az előkészületek még májusban kezdőd­tek, a fiataloknak meghatározott iro­dalom alapján kellett a város szülötté­nek munkásságát megismerni. A hétfő délutáni vetélkedőn részt vevő 5 fős csoportoknak bemutatkozásként olyan szöveget kell majd elmondaniuk, melynek elemeiként Katona Bánk bán­jában alkalmazott, mára feledésbe me­rült kifejezések ismerhetők fel. A min­den bizonnyal izgalmas vetélkedő zsű­rijében Kerényi Ferenc, a Színháztörté­neti Intézet és Múzeum igazgatója. Orosz László irodalomtörténész és dr. Tapaszióné Perlaki Magdolna pedagó­gus foglal majd helyet, illetve hoz ala­pos döntéseket. • • Összehívták a halasi önkormányzatot Három rendezcttervezel kerül meg­vitatásra a november 11-én, hétfőn ösz- szeülő halasi önkormányzat elé. A he­lyi adók bevezetéséről szóló rendelet várhatóan érdeklődésre számíthat. Emellett a Sóstó lakótelep rendezési terve, s a testület szervezési és működé­si szabályzatának módosítása kerül megtárgyalásra. Napirenden szerepelnek még a köz- művelődési intézmények szakmai és gazdasági átvilágításáról szóló beszá­molók, de állást foglalnak a képviselők az állami tulajdonú vagyontárgyak ön- kormányzati tulajdonba igényléséről, s a közterületek elnevezésének megvál­toztatásáról is. Az önkormányzat ülése nyilvános, 15 órakor kezdődik az általános műve­lődési központ zenetermében. A szobor feltámadása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom