Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991. november 26., 5. oldal KdldllZ kezdőknek és profiknak A PN'KALAUZ VENDÉGEI Litván és magyar hídépítők Miközben állami szinten erőfeszíté­seket teszünk a Közös Piaccal való tár­sulásra és a szabadkereskedelmi szerve­ződéssel, az EFTA-val való kapcsolat elmélyítésére, a vállalkozók élénken ér­deklődnek a keleti piaci lehetőségek iránt is, s több csatornán keresik a partnereket. Mi több, nagy üzleteket is tető alá hoznak a volt szovjet tagköz­társaságokban. A múlt héten a Litván Ipari és Kereskedelmi Kamara képvi­selői jártak az országban a Magyar Vállalkozói Kamara1 vendégeiként, vi­szonozva a magyarok szeptemberi lá­togatását. Ez alkalommal Kecskemé­ten rövid beszélgetést folytattunk az MVK Bács-Kiskun megyei régióköz­pont vezetőjével, Péter Tamással, és a litván kamara (PPR) elnökségi tagjá­val, s egyben külügyi osztályvezetőjé­vel, Viktoras Adolfas-szal. Az új szellemű embereket tomontjuk Péter Tamás a GMT 01 Kft. egyik tulajdonosa, amelynek profilja generál­kivitelezés, menedzselés, technológiai szerelés a mélyépítésben. Elmondta, hogy a Magyar Vállalkozói Kamarát az új szellemű emberek, vállalkozók tömörítésére hozták létre; nem a válla­latokat, hanem a vállalkozókat képvi­selik. — A nemzeti kamarák itthoni partne­re a Magyar Gazdasági Kamara. Ha önök ettől a szervezettől függetlenül te­vékenykednek, hogyan építenek ki kap­csolatokat külföldön? — vetettem föl a régióközpont vezetőjének. — Tavasszal alakult meg a kamara, de máris érintkezésbe léptünk több nyugati ország regionális kamaráival, köztükfpéldául a T>émctországj Badon- Württcmberg tartományéval. — Vilniusba milyen céllal utaztak az ősz elején? — Kormányszintű elvi támogatást szereztünk ott ahhoz, hogy litván magyar kereskedelmi iroda létesüljön a litván fővárosban. Ugyanekkor Kecs­keméten is nyitni akarunk egy ilyen irodát. Vilniusban a náluk üzletelni óhajtó magyar vállalkozók mutatkoz­hatnak be termékeikkel, szolgáltatása­ikkal stb., s ismertethetik, hogy pro­duktumukért mit kérnek cserébe. Ná­lunk a litvánok tehetik meg ugyanezt, amennyiben a tervünk megvalósul. Most azért vannak itt a barátaink, hogy kimunkáljuk a jogi és egyéb fölté­teleket, és szándéknyilatkozatot írjunk alá. — Az iroda mikor nyílik meg? — Az ideiglenes helyén, a GMT 01 Kft. és a Kovács és Társa közös köz­pontjában, a Zöldért-irodaházban máris működik, pontosabban rendel­kezésre áll. Mihelyt az anyagi föltételei meglesznek, a kamara önálló informá­ciós központot és bemutatótermet hoz létre. — A Magyar Vállalkozói Kamara miből tartja fenn magát? — Önfenntartó szervezet kívánunk lenni, de számíthatunk némi külföldi segítségre és hazai vállalkozók támoga­tására is, ezért bízhatunk az informáci­ós központ megvalósulásában. Egyéb­ként az információs hálózatunk kiépí­téséhez a kamara megvásárolta a Sze­kér Rt. részvényeinek több mint ötven százalékát; rádiófrekvencián tervezzük az információtovábbítást a számító- géprendszer állomásai között. • Péter Tamás: — Máris érintkezésbe léptünk több nyugati ország regionális kamarájával. — Mekkora jelenleg a taglétszámuk?- Ezerötszáz körül van máris, és számítunk a körzet vállalkozóinak to­vábbi csatlakozására. A jelentős érdek­lődés, azt hiszem, annak köszönhető, hogy nálunk a tagdíj szinte csak jelké­pes, pár ezer forint — mondotta Péter Tamás, a Magyar Vállalkozói Kamara megyei régióközpont vezetője. Meg kell találnunk az utat Viktoras Adolfas (31 éves, építőmér­nök) egy immár szuverén köztársaság gazdaságának követeként tárgyalt ma- .gyar kQ.llégáival. .Országa független, de szerérty. Vajörl ’ónálló ‘állatnként' mi- lyen helyet tud megszerezni magának a világban? — Mi jellemzi a 3,5 milliós Litvánia gazdaságát függetlensége visszanyerésé­nek evében? — kérdeztem Adolfas urat. — A mezőgazdaság erősebb, mint az ipar, és a jövőben is az agrárágazattól várunk többet. Jelentős az állattenyész­tés, a tejtermelés, a búza-, a takar­mányrépa- és a lentermesztés. A mező- gazdasági termékeket feldolgozó ipar is jelentékeny, így például a malomipar, a gyümölcsfeldolgozás. Ezek az egyko­ri Szovjetunión belül a magas színvo­nalat képviselték. A mezőgazdasági termények tárolásában és feldolgozá­sában, ezek arányait tekintve, messze meghaladtuk a többi volt tagköztársa­ságot! Az iparból a tévégyártás, a ház­tartási gépek, elektromos működésű szerszámok készítése említésre méltó. — Az új litván gazdaságot milyen tu­lajdonviszonyok mellett kívánják megte­remteni? — Jelenleg vegyes tulajdonú a litván gazdaság, de a későbbiekben a magán- tulajdont tesszük uralkodóvá. Most az átmenet idejét éljük. — A föld most kié? Kevés még a magánparaszt, de rövidesen napirendre kerül nálunk is a privatizáció. — Az útkeresés közben az önök sze­me előtt milyen országminták lebegnek? Mi, magyarok szimpatizálunk az olasz modellel, amelyben igen jelentős súlyuk van a kis- cs középvállalkozásoknak.- Mi szintén hasonló példákat tar­tunk szem előtt. • V iktoras Adolfas: — A későbbiekben a magántulajdont tesszük uralkodóvá. (Fotó: Gaál Béla) — A kamara, amelynek képviseleté­ben itt tárgyalnak, állami irányítású? — Nem. Litvániában, szinte mond­hatni, hogy ezekben a napokban ala­kulnak meg az új érdekképviseleti szer­vezetek. Mi egyszerre vagyunk az Ipari és Kereskedelmi Kamara országos központjának munkatársai, tisztségvi­selői és a vilniusi regionális kamaráé. — Ettől az útjuktól mit remélnek? A vilniusi és a kecskeméti iroda létrejöttét — a miénk a visszatérésünk után várni fogja a magyar vállalkozó­kat —, távlatokban pedig meg kell ta­lálnunk az utat a két ország gazdasági együttműködéséhez, vállalkozói szin­ten. Ebben segítenek az irodák. — Lát lehetőséget barterüzlctekre? A Merász József polgármester úr­nál folytatott tárgyaláson kiderült, már amennyire egy röpke eszmecserén ez kiderülhet, hogy a szokásos árucseré­nek nem a legjobbak az esélyei. Mi elsősorban cementtel, műtrágyával tudnánk fizetni, energiahordozóink ne­künk nincsenek, faanyagot a bútor- gyártásunkhoz mi is Oroszországból szerzünk be. Más típusú együttműkö­dést kellene megvalósítanunk, amiben harmadik félnek is szerepe lenne, pél­dául Oroszországnak, amellyel igen jó kapcsolatban vagyunk, számíthatunk a nyersanyagaira. Az a véleményem azonban, hogy a valós, reális, mindkét fél számára előnyös kapcsolatok lehe­tőségét csak az irodák segítségével le­het majd feltárni. Nehéz helyzetben, van gazdaságunk, de bízunk abban, hogy sikerül valamiféle hídszerepet be- töltenünk a Nyugat és a Kelet között. — Nekünk hasonló reményeink van­nak, de hallani olyan véleményt is, hogy a nyugati üzletemberek ezeket a hidakat kikerülve közvetlen összeköttetésre ké­szülnek, s akcióba lépnek, mihelyt stabi­lizálódik a helyzet a volt Szovjetunió területén. Én azt hiszem, nekünk mégis van valami keresnivalónk, mert mi ismer­jük az orosz embereket, az orosz játék- szabályokat, s valamelyest a nyugatia­kat is. Mi úgy látjuk, hogy a Nyugat egyelőre nem mozdul, akik az előőrsöt képezik a keleti piacon, azok többnyire szerencselovagok — mondotta Vikto­ras Adolfas, a Litván Ipari és Kereske­delmi Kamara külügyi osztályvezetője. A. T. S. TALLÓZÓ MidtimiUiárdosok friss listája * Rangsor Név életkor, ország Brunei szultánja, 45 (Brunei) Vagyon (milliárd schilling) 341 Mi mindene van 4. \0. Sam Moore Walton, 73 (Arkansas, USA) Fahd király, 71 (Szaúd-Arábia) Albert, 63, Paul, 62, és Ralph Rcichmann, 59 (Kanada) Mars család (Virginia, USA) Sámuel, 63, és Donald E., Newhouse, 61 (New York, USA) II. Erzsébet királynő, 65 (Anglia) Taikichiro Mori, 110 87 (Japán) Gad, 69, és Hans 90 Rausing, 65 (Anglia) John Werner Kluge, 76, (Virginia, USA) Olaj- és földgázmezők, ingatlanok és tulaj­donok az egész világon. A teljes állami tulaj­dont a szultán ellenőrzi. Kilátások: Mivel nem sínylette meg az Öböl-háborút, így to­vábbra is ő lesz a listavezető (nem csak a lovaspólóban). 232 A Wal-Mart kereskedelmi hálózat 39,3 szá­zaléka az övé (358 milliárd schilling forga­lom). Kilátások: Továbbra is a szatócsoké a jövő. 198 Olaj és földgázmezők. 0 az Öböl-háború nagy nyertese. Az olajkitermelést megkétsze­rezte. Kilátások: Habár nagy pénzeket köl­tött arra, hogy barátait ellássa hadianyaggal, azért futja még egy s másra. 141 Az Olympia & York Development ingatlan­konszern tulajdonosa, amerikai, kanadai és európai érdekeltségekkel meg értékpapírok­kal. Kilátások: A hanyatló New York-i in­gatlanpiac jó néhány millióba került. A ten­dencia süllyedő. 138 A Mars konszern tulajdonosai. Termékeik M&M, Mars, Uncle Ben’s Rice tápszerek háziállatoknak és elektronika. Kilátások: Az amerikaiak szeretnek enni, és egyre több ál­latot tartanak. 133 Övék az Advence Publications kiadó (jelen­leg 39 kiadvánnyal) és a Newhause Broad­casting kábeltévé. 118 " Több mint 100 000 hektár föld, ingatlanok, részvények, ékszerek, versenylovak. Kilátá­sok: Megindult a takarékosság. Évi 1,1 mil­lió schilling fodrászra — ez meg őfelségének is sok. Mori Building Donpany — Japán harmadik legnagyobb ingatlanleasing-konszemje. Az egykori egyetemi professzor újonc a milliár­dosok között. Kilátások: Aki ilyen hamar feljut, az nem áll meg egyhamar. A TetraPak csomagolókonszern tulajdono­sai. Rausing papa kartoncsomagolása forra­dalmasította az italpiacot, s ez milliárdokat hozott. Kilátások: Az üveg hadat üzent a TetraPaknak. 78 A Metromedia konszern 95 százaléka — ami részesedik az Orion filmstúdióktól kezdve a New-York-i City Empire Hotelig sok min­denből. Kilátások: Miután újra jóban van exnejével, talán ismét elveszi — s ez drága mulatság lesz! Közli: a Cash-Flow novemberi száma, a sort egészen 150-ig folytatva. Az állócsillagok Ha csakugyan létezne egyfajta „mil­liárdosklub”, akkor vitathatatlan lenne az elnök személye: a 45 éves Hadzsi Hasszanal Bolkiah Mu’Izzaddin Vad- daulah szultán. Ő már eleve született vezető személyiség — korlátlan és telj­hatalmú uralkodó a Csendes-óceán délkeleti részén fekvő Brunei államban. Másrészt pedig ez a szultán, aki hatal­mas kőolaj- és földgázlelőhelyek ura, valamint módfelett rühelli alattvalói mindenféle demokratikus törekvéseit — és mellékesen a lovaspóló nagy szakértője — egyúttal a világ leggazda­gabb személye. Immár hosszú évek óta az ő nevével kezdik a milliárdosok lis­táját. Tavaly kereken 275 milliárd schilling lapult a királyi kincstárban. Ügyes arany- és ingatlanügyletei ré­vén a szultán ma egy olyan horribilis vagyon ura, amely legalább 341 milli­árd schillingre rúg (ez 28,7 milliárd dol­lár, a magyar adósságállomány nagy­ságrendje — mi tízmillióan tehát afféle negatív szultánok vagyunk). Őfelsége a négylábúakon kívül kedveli a négyke­rekűeket is, 600 autóból álló márkás kocsiparkjának fele csupa Rolls Royce. A szupergazdagok klubjának alelnö­ki posztjára joggal ajánlhatjuk II. Er­zsébet angol királynőt. A felséges asz- szony nemcsak kellően előkelő szárma­zású, hanem a vagyona is tekintélyes: 118 milliárd schilling. Szaúd-Arábia királya, Fahd Ibn Ab­dul Azik szintén állócsillag a gazdaság rfiennyboltján. Habár az Öböl-háború kissé megtépázta kincstárát, és ezáltal elvesztette második helyét a listán, azért még egy darabig nem kell gyűjtést ren­dezni őfelsége javára. 198 milliárd schil- lingnyi vagyonából biztosan el tudja tartani szerteágazó rokonságát is. TUDNIVALÓK A TARSAS VÁLLALKOZÁSOKRÓL I. Ha az ötletadónak kevés a pénze... A társas vállalkozások elődei a gaz­dasági munkaközösségek voltak, ame­lyek 1982-ben kaptak polgárjogot gaz­dasági életünkben. Az elmúlt években azonban jelentősen megváltozott gaz­daságunk szerkezete, s ma már a ko­rábbinál jóyal nagyobb mind az egyéni, mind a társas vállalkozások mozgáste­re. — Mikor érdemes társas vállalkozás­ba kezdeni? — Elsősorban akkor, ha a vállalko­zás ötletadójának nincs elég pénze, azaz kevés a tőkeereje ahhoz, hogy ön­állóan megvalósítsa elképzeléseit. Más­részt akkor, ha többek azonos irányú szakmai, gazdasági elképzelései és egyéb adottsága is indokolja az össze­fogást. Kiknek érdemes társulni? — Az előzőekből következően fő­ként azoknak, akik kellő mérlegelés után is úgy ítélik meg, hogy tudnak is, akarnak is közösen tevékenykedni. A társulásnak még így is van szubjektív kockázati eleme, mert az együttműkö­dés milyensége csak a gyakorlatban de­rül ki. Ráadásul nem akármilyen, ha­nem szoros együttműködés szükséges a talpon maradáshoz! (Ez alól persze ki­vétel a betéti társulás, amelynél elegen­dő, ha a „kültag” pusztán a pénzét adja a vállalkozáshoz.) Akinek szaktudása szinte nélkülözhetetlen, de döntéshozó­ként a vállalkozók nem számolnak ve­le, esetleg efféle felelősséget az illető maga sem vállal, azt célszerű alkalma­zottként foglalkoztatni. — Hol találhatók az ide vonatkozó jogszabályok? A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezik rész­letesen és pontosan arról, hogy milyen feltételekkel, kik és hogyan alapíthat­nak, működtethetnek társas vállalko­zást. Ugyanitt megtalálhatók a vállal­kozás szabályos megszüntetésére vo­natkozó paragrafusok is. — Milyen számítások kellenek az in­duláshoz? — Minden érdekeltnek eleve számol­nia kell azzal, hogy a vállalkozások egyre tőkeigényesebbek. Ez így van ak­kor is, ha tudnivaló, hogy kivált azok­nak kell nagyobb anyagi befektetések­kel kalkulálniuk, akik termelőszolgál­tatásra kívánják specializálni magukat. A szellemi szolgáltatások természetük­nél fogva kevésbé tőkeigényesek. De akár az előbbiről, akár az utóbbi­ról van szó, mindenképpen ajánlatos adótanácsadóhoz fordulni, s vele együtt kiszámolni a tervezett vállalko­zás főbb gazdasági mutatóit. — Mit lehet tenni, ha rövid a pénz­ügyi takaró? — Könnyen lehet, hogy a prognózis azt jelzi: a várható bevételek nem fede­zik a várható kiadásokat, a vállalkozás tehát kezdetben nem tudja eltartani tu­lajdonosait. Ilyenkor célszerű a terve­zett tevékenységet főmunkaviszony mellett, mellékfoglalkozásként végezni. Erre azonban a munkáltatótól enge­délyt kell kérni, illetve be kell jelenteni a főmunkaidőn kívüli elfoglaltságot. Ha a munkáltatónak nincs kifogása ellene, semmi akadálya az ilyen formá­jú vállalkozásnak. Ha viszont úgy ta­lálja, hogy a mellékfoglalkozás veszé­lyezteti a nála végzett munka minősé­gét vagy éppen konkurenciát teremt számára, megtagadhatja a hozzájáru­lást. A tapasztalatok szerint azonban a tilalmi joggal nagyon ritkán élnek a munkáltatók. Ha tehát a vállalkozás kinövi magát, a későbbiekben fölvál­lalható főmunkaidőben, főfoglalkozás­ként. Domi Zsuzsa Ferenczy Europress \ listau'/ctó s/ultún. • II. Erzsébet, aki egyébként a 7. lyen áll. Szerkesztő: A. Tóth Sándor he­A Kitörés ’92 állásfoglalása A november 6. és 8. között megtartott Kitörés ’92 gazdasá­gi konferencia résztvevői állás- foglalást fogadtak el. A többi közt leszögezték, hogy a ma­gyar gazdaság szereplői kiszá­mítható kormányzati magatar­tást, következetes gazdaságpo­litikát igényelnek; ennek közép­pontjában a privatizáció gyor­sítása. a piacépítés és a vállal­kozásélénkítés álljon. Befekte­téseket ösztönző adópolitikát, megbízható gazdasági kalkulá­ciót lehetővé tevő stabilitást várnak a feltételrendszerben. A költségvetés ne szorítsa ki a kölcsönpiacról a gazdaság ala­nyait, ez feltétele az infláció mérséklésének is. Szűnjék meg a bankok tevékenységét az ész­szerű iránytól eltérítő, politikai ihletésű állami beavatkozás. A bankok betéteseik szolgála­tában működjenek. A konfe­rencia résztvevői szerint meg kell őrizni Magyarország ko­rábbi pozícióját a kelet-euró­pai, elsősorban pedig a szovjet piacon. A nyugati piac kemé­nyedé minőségi követelményei­nek meg kell felelni. A résztve­vők hangsúlyozták az olyan ér­tékek jelentőségét, mint az üzle­ti tisztesség, a megbízhatóság, a garantált minőség, a szállítási pontosság. Árharc a számítógéppiacon Soha nem látott hevességű árharc bontakozott ki az euró­pai számítógéppiacon mondják a japán szakértők. A harmincas évek autópiacán játszódtak le hasonló fejlemé­nyek a viszonylag szűk piacon, aminek hatására számos gyártó mondott csődöt vagy olvadt be az életképesebb vállalatokba. A személyi számítógépek mostani piaca csak annyiban tér el ettől, hogy az autóipari átrendeződés ötven évig is el­tartott, a számítógéppiac átala­kulása viszont alig öt évet vesz igénybe — mondják. Tűi sok a gyártó a viszonylag szűk pia­con, új eladók is jelentkeztek, ez indította el az élethalálhar­cot az árfronton. A kérdés az; ki meddig bírja az árleszállítás­sal járó profitcsökkenést. Hitelgarancia gyapotra Az amerikai mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy 10 millió dolláros hitelgaranciát hagyott jóvá Magyarországnak amerikai gyapot vásárlására. A garancia az 1992-es pénzügyi évre szól, s a minisztérium ex­porthitel-garancia programjá­nak része. Orosz kezességvállalás Oroszország kész kezességet vállalni a tizenkét szovjet tag- köztársaság nyugati tartozásai­ért. Ezt Vlagyimir Lukin, Bo­risz Jelcin orosz elnök külön- megbízottja közölte Hata Cu- tomu pénzügyminiszterrel. Lu­kin, értesülések szerint, kijelen­tette, hogy az Oroszországi Fö­deráció átvállalja más köztár­saságok tartozását is, amennyi­ben azok nem képesek annak teljesítésére. Megfigyelők meg­jegyzik, hogy orosz részről már korábban is hangzottak el erre vonatkozó utalások, azonban több köztársaság képviselői is visszautasították, hogy ilyen formában Oroszország leköte­lezettjeivé váljanak. Privatizáció Moszkvában Moszkva lakossága 3-4 hét múlva fellélegezhet, a boltok polcain megjelennek a régen el­felejtett áruféleségek — jelentet­te ki a moszkvai polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója. Optimizmusát arra alapozta, hogy megkezdődött a főváros kereskedelmi hálózatának pri­vatizációja. Larisza Pijaseva el­mondta; ingyen semmit sem fog­nak szétosztani, de a kereskedel­mi egységek elérhető áron lesz­nek megvehetők. Vásárláskor elsőbbséget a boltokban foglal­koztatottak élveznek majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom