Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-19 / 271. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991. november 19., 5. oldal Kalauz kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Üzletházakat épít A Kitörés ’92 gazdasági konferncián a Budapesti Közgazdaságrdományi Egyetem tanszékvezető mára, Chikán Attila a mai magyar vállalkozókat nyolc csoportba sorolta be, „származásukat” illetően. Az egyik csoport azoké, akik az előző rendszerben képzett szakemberként vezető állásban dolgoztak, de most valamilyen oknál fogva magánvállalkozóként tevékenykednek — sikeresen. A halasi Horváth Ferenc ennek a csoportnak a tagja. Negyvenöt éves, építőipari műszaki főiskolát végzett, utolsó munkahelyén, a Kunép Vállalatnál húsz évet dolgozott végig. Az előkészítőknél kezdte, s vállalkozási főmérnökként végezte a cégnél. Tavaly év elején jobbnak látta, ha a maga ura lesz, kft.-t alakított. A Bácsi Szolgáltató és Fővállalkozó Kft.-nek rajta kívül még egy tagja van: a felesége, aki egyébként orvos, tehát csak amolyan csendestárs. — Jó a maga urának lenni? — kérdezem Horváth Ferenctől, — Nem kényelmes, de jó. Óriási idegfeszültségben élek egyfolytában. Vállalatnál úgy van, ha itt a harmadika, megyek, fölveszem a fizetésem. Ez biztos pénz, legalábbis az volt. De magánvállalkozóként ... Főkét, ha az ember bővíteni akarja, amit csinál. — Mekkora tőkével tudta elindítani a vállalkozását? — Mintegy kétmillióra volt szükség ahhoz, hogy belefoghassak abba, amit kigondoltam, az első üzletház építésebe. — Alkalmazottak? — Egy könyvelővel indultam, jelenleg is csak ő van. Nekem Wnt fővállalkozónak, nincs szükségem munkásokra, őket azok az alvállalkozók hozzák, akiket megbízok az építkezés valamelyik részének elvégzésével. Vagyis a vállalkozásaim kivitelezéséhez mindig megveszem a piacon a szükséges szakmunkaerőt. — Hogyan dolgozik egy fővállalkozó? — Mondjuk, van egy ötletem, üzletházat akarok építeni a város központjában. Ehhez meg kell vásárolnom a telket, tervet kell készíttetnem. Itt jegyzem meg, hogy vállalkozásomat részben Farkas Gábor Ybl-díjas építész tudására, stílusára alapozom, tőle rendelek terveket. Ugyanis egy ember nem érthet mindenhez a maga szakmáján belül sem, tehát én jó társakat keresek. Egy épület piacképessége a benne megtalálható fukciók helyes megválasztásán kívül nagyban függ az építészmunka mívességétől. Farkas Gábor ebben is kiváló, ezért dolgoztatok vele. Visszatérve a kérdéshez: természetesen mielőtt az egészbe belevágnék, tudnom kell, megveszik-e majd az üzletházamat, ha kész lesz. Nem az építés befejezése után kell ezt tisztáznom, hanem előre. Aki vevő, annak pénzt is le kell tennie, enélkül óriási lenne a kockázatom. Egy épületnek legalább a felét előre értékesítem kell. — Sokféle szakma képviselőire és sokféle anyagra is szükség van ahhoz, hogy álljon a ház. — Igen, én kapcsolatrendszert építek azokkal a vállalkozókkal, akiket megbízok egy-egy munkával. És az anyagok javarészét is én szerzem be. Gyakran lapozgatom a Petőfi Népét, keresem, hogy mikor, hol, mit lehet engedményes áron megvásárolni. Nem selejt anyagot! A minőség rovására nem mehet a spórolás, amire szerencsére, a jó minőségű termékek esetében is van lehetőség, mert túlkínálat jellemzi az építőanyag-piacot. Amennyivel olcsóbban megveszek valamit, az a pénz nálam marad. — A munkaerőpiacon is dúskálhat a választékban? — A magánvállalkozókra alapozok, és megtehetem, hogy akinek a munkájával nem vagyok elégedett, azt többször nem bízom meg. Volt már rá példa, hogy tévedtem, pedig ismerem a halasi építőiparosokat. Sem a munka minősége nem tetszett, sem a határidőcsúszás, ezért aztán nálam ezeknek az embereknek többé nincs munka. — Amikor maga ura az ember, bizonyára másképpen kell gondol• Horváth Ferenc: — Nem kényelmes, de jó. (Fotó Walter Péter) kodnia. Ön mennyit változott a korábbi önmagához képest? — Egy negyvenötös ember nem tud száznyolcvan fokos fordulatot csinálni. Legalábbis én semmit sem változtam. Igaz, hogy lényegében korábban ugyanazt csináltam, mint most, vállalkoztam. A különbség az, hogy aki a maga ura, az jobban érzékeli a pénze mozgását. A vállalatnál a pénzmozgásokat nem érzékeltem, mert a pénzügyek más osztályra tartoztak. Viszont az nem mindegy, hogy én, személyesen egymilliót fizetek ki valakinek, vagy csak kilencszáz-kilencven-ezret. Végül is a gondolkodásomat alapvetően nem kellett megváltoztatnom, csupán korrigálni. — Mi a vállalkozói filozófiája? — Furcsának fogja találni: csak akkor szabad dolgozni, amikor megéri. Erőltetni, mindenáron belevágni valamibe túl kockázatos, értelmetlen dolog. — Látva a kisvállalkozások sokasodását, ami a kormány hivatalos gazdaságpolitikájának is része, ön az üzletházak építése és érfékéSítése mellett, döntött? — Építenék lakást is, de arra egyelőre nincs fizetőképes kereslet. Más üzletet is kipróbáltam már egyébként, építettem megrendelésre egy kisvágóhidat. Úgymond, megtanultam ezt a leckét is, az állategészségügyi előírásokat stb. Tudom, hogy ha azokat betartják a beruházáskor, akkor a fogyasztók jól járnak, mert az innen származó áru jó minőségű lesz. Nos, e munka során kapcsolatba kerültem olyan emberekkel, akikkel közösen kisvá- góhidak exportjára készülünk, szintén fővállalkozásban. Több csatornán keresztül tudom, hogy a Szovjetunióban nagy kereslet várható ilyenekre. Csak hát egyelőre hiányzik náluk a fizetőképesség. — Mással is bővíteni tervezi a kft. profilját? — Kizárólag olyasmikkel, amik kapcsolatban állnak az építészettel. Ingatlanközvetítésre, értékbecslésre gondolok elsősorban. Most egyébként folyamatban van egy újabb üzletház építésének előkészítése, amely szintén a városközpontban lesz, és szintén reprezentatív lesz a megjelenése. Ha mindenjói megy, folytatom az üzletházak építését, és ezzel párhuzamosan, ha eljön az ideje, a kis- vágóhidak exportjára gondolok* De jöhet itthoni megrendelés is, állok elébe — mondja Horváth Ferenc, a Bácsi Kft. tulajdonosa, akinek még csak irodája sincs, kertvárosi családi házában dolgozik. Igaz, a Semmelweis utcai üzletházban megtartott magának a padlástérben erre alkalmas lakrészt, de ha arra költ, az holt tőke lesz. Ő pedig azt szereti, ha a pénz mozog, gyarapszik. Nincs igaza? A. Tóth Sándor Az MNB intézkedése gesztusértékű Olcsóbb lesz-e a hitel? Két leértékelés foglalkoztatja mostanság az átlagembert és a pénzvilágot idehaza. Az egyik, hogy a külföldi valutákéhoz képest csökkent a forint értéke. A másik: a Magyar Nemzeti Bank — két ütemben — 1-1 százalékkal csökkentette bizonyos refinanszírozási hitelek kamatát. Mi a kereskedelmi bankok szakembereitől kérdeztük, hogyan hat mindez az ő tevékenységükre, s ezen keresztül a partnerekre — legyenek azok vállalkozók vagy magánszemélyek. Szabó Tamásné, a Kecskeméti Kereskedelmi Bank igazgatója: — A forintleértékelés kétarcú dolog. Ahol komoly devizaexport van, ott a leértékeléssel jobb helyzetbe kerültek, s így az ilyen ügyleteket finanszírozó bankok is biztosabb helyen tudhatják hiteleiket. É)e-részükről az előzetes várakozást nem elégítette ki a leértékelés mértéke, míg egyértelműbben rosz- szabbodott azok helyzete, akik deviza-hitelből vásárolnak és forintért értékesítenek. A költségvetési hiányra is negatívan hat a leértékelés, ám a devizabetét-elhelyezést ismét ösztönzi, s ebben a kereskedelmi bankok is érdekeltek. A refinanszírozási kamatláb kétszeri 1-1 százalékos leértékelése vélhetően nem teszi lényegesen olcsóbbá a kereskedelmi bankok forrásainak átlagos bekerülési költségét. Azért sem. mert az összes forrásnak mintegy 1Ö százalékát érinti csak. Gesztusértékű az intézkedés, az inflációs várakozást igyekezett mérsékelni az MNB. Ténylegesen akkor érvényesülne a hatása, ha az infláció megfékezését nemcsak szóban jeleznék, hanem azt tapasztalnák is a pénztulajdonosok. Akkor viszont a betéti kamatok is csökkennének. Meg kellene fogni a költségvetési hiányt, s közelíteni egymáshoz a hitelkeresletet és kínálatot. Mert a gazdaság pénzhiánya is felhajtja a kamatlábat. Komád Antal, az Agrobank igazgatója: A forintleértékelés hatása nem jelentős. Különösen nálunk nem, mert kicsi a devizaügyletünk. Bízunk abban, hogy a jobb forintpozicióval javul azon ügyfeleinek fizetőképessége, akik exportálnak. A jegybanki refinan- szírozási kamat csökkenése is alig érint, mert minimális mértékben refinanszíroz minket az MNB. Miután a többi pénzt a pénzpiacon szerezzük be, szűk területen tudjuk csak csökkenteni a hitelek kamatát. De ezt ahol lehetett — megtettük. Ettől azonban nem áll meg az infláció, és nem csökken a kereskedelmi banki kamat, mert az MNB más intézkedései egyértelműen drágították a kereskedelmi bankok pénzhez jutását. Kiterjesztették például a kötelező farlálékoíásC és csökkentették 5 százalékkal az így képzett tartalék kamatlábat. Gaborják József, az OTP Bank megyei igazgatója: — A két intézkedés közül először a forintleértékelés lenne érzékelhető, de a rövid idő alatt ezt még nem tapasztaltuk. Az exportőrök jól járnak, az importőrök nem. Másik kényes vonatkozása viszont, hogy a döntésnek vajon milyen hatása lesz a megtakarításokra? Mert a ÁRFOLYAMVÁLTOZÁSOK 1981-1991 1501301109070 A X \ .V# 8. ■S % S ! ♦ ♦ —JL-{197 '3 = 10( 0 % / v* fő)1 y i ■ ■ m1 > ..r/c w 3 1981 83 O A hatósági árfolyamintézkedések árfolyamszint módosító hatása (változások az elffzff ér százalékában). GD A forint nomlnál árfolyamindexe 19 ország kovertibiüs valutájához képest (a növekedés a forint leértékelődését Jelzi) (í) A forint reál*árfolyamindexe (a külföldi és a hazai árváltozások viszonya: a külföldi termelői árak osztva a hazai termelői árakkal) * Becslés az 1991. első nyolc havi tényadatok alapján. Forrás: MNB A hatósági árfolyamintézkedések időpontja és mértéke 1981. október 1. 1982. Július 13. 1982. november 30. 1982. december 1. 1983. március 1. 1983. április 8. 1983. lunlue 7. 1983. július 12. 1984. február 7. 1984. lúnlus 26.-0,67 ♦7 43 4l 4l 1988. február 28. 1986. Júnlue 3. 1988. szeptember 23. 1987. márclue 10. 1987. november 11. 1988. Júllue 19. 1989. március 21. 1989. április 14. 1989. júllue 1&---. Julii “ 1 989. júllue 25. 1989. július 29. 1989. augusztus 1. 1989. augusztus 8. 1989. augusztus 15. 1989. december 5. 199a január 31. 199a február 6. 1990 február 20. 1991. Január 7. 1991. november 0-0,1-0,07-0,53-04-10 ♦1 42 42 415 45,8 (Figyelő, november 14-ei szám) forintbetétek kamata lé- hitele. De az OTP kamatnyegesen magasabb, mint a devizáé, ám ha az árfolyam így változik, akkor ennek ellenére az emberek bizalmi alapon a devizát kedvezményezik. Statisztikáink ezt alá is támasztják: az idei első három negyedévben a devizamegtakarítás nőtt mértékében és arányaiban is. Ami a másik kérdést illeti: ahol a kamatváltoztatásjoga a jegybanki refinanszírozási hitel kamatához kötött, ott elképzelhető nálunk is kamatcsökkenés. Ilyen terület például a vállalkozásfejlesztési alapítványból finanszírozott hitel, a világbanki hitel, az értékesítésre épített lakások politikája egyébként is szolid, mérsékelt, a kölcsön költsége általában kisebb, mint másutt, így nem nálunk várható gyors, nagyarányú változás. A kamatcsökkenésnek ellene hat a kemény forrásszűkítés, a költség- vetés túlköltekezése. Ugyanakkor a hitelkamatok mérséklését meg kell előznie a betétkamat csökkenésének. Ez utóbbi téren nagyon megfontolt, mérsékelt lépések várhatók, elsősorban a jövő évtől kezdve. Ez egyfajta szondázásnak is tekinthető, hogyan reagálnak ilyen módosításra a betételhelyezők. Váczi Tamás Kalocsán sok az ügynök Az elmúlt másfél évben—mint más településeken is—K alocsán is jelentősen megnőtt a vállalkozók száma. A polgármesteri hivatal 793 személyt tart nyilván vállalkozóként, de ebben nincsenek benne a cégbíróságon bejegyzett társas vállalkozások tulajdonosai, a különféle gazdasági társaságok tagjai. A változások egyik fő jellemzője, hogy míg 1990-ben mindössze hárman jelentkeztek be ügynökként, 1991-ben már 67- en folytatnak a városban ilyen tevékenységet. Az amerikai AMWAY-termékek — mosópor, szappanok, kozmetikumok stb. forgalmazásával 48-an foglalkoznak, s főként az ellátatlan területeken, 28-an nyitottak élelmiszer-kereskedést. Nagykereskedelmi tevékenységre 31-en vállalkoztak, de az is hozzátartozik az általános képhez, hogy a legtöbben szakképzettséget és tőkét nem igénylő tevékenységi körökben — pl. mozgóárusításban körülbelül 40-en — önállósultak. Nincs viszont vállalkozási kedv a vasas és az építőipari szakmákban. BÖNGÉSZDE LADÁNYBENE (1800 lakos) viszonylag jól ellátott a kereskedelem és szolgáltatás területén. Egyedül kisgépszerelő hiányzik, akihez a háztartási gépeket lehetne „gyógyításra” vinni. JAKABSZÁLLÁSON (1800 lakos) bár elégedettek a kecskeméti Hírős Sütőipar Rt. termékeivel, jó lenne ha a faluban pék is volna. A cipész jól dolgozott, ám egy hónapja nincs kivel javíttatni, a lábbeliket, ugyanis a mester elment. Dicséretes a tejátvétel, a takarmányellátás, de valaki helyettesíthetné már a megyeszékhelyről kijáró gelkáso- kat, s akkor nem kellene oly sokat várni arra, hogy ismét jó legyen a televízió, a rádió. HELVÉCIÁN (3100 lakos) ha a lábbelik tönkremennek, megye- székhelyi susztert kell keresni. A konfekcióárak miatt úgy számolnak a helvéciaiak, olcsóbb lenne a csináltatott öltöny, szoknya stb. Ám nincsen sem női, sem férfiszabó. NYÁRLŐRINCEN (2500 lakos) nincs cipész, ruhatisztító, a férfiak sem tudnak hol varratni. JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Vigyázat: végrehajtás! Az utóbbi időben lassan kezdünk hozzászokni, hogy az alkotmánybíróság döntéseit nem csak a politika iránt érdeklődőknek érdemes áttanulmányozni, hanem a gyakorlati jogalkalmazóknak és a vállalkozóknak is hasznos információt tartalmaznak. Az alkotmánybíróság működésének szükségszerűségét is szemléletesen igazolja a végrehajtási kódexben talált alkotmányellenes rendelkezések kiküszöbölése érdekében hozott döntés. A bírósági végrehajtásról szóló jogszabály egyes rendelkezéseit több indítványozó alkotmányellenesnek tartotta. Az eljárás során az igazságügyi miniszter helyettes államtitkára szerint a két jogszabály „megérett a felülvizsgálatra.” Miután azonban a jogalkotó és jogszabályelőkészítő szervek határidőt a felülvizsgálatra nem szabtak, az Alkotmánybíróság elvégezte a „gyomláló” munkát, s az alkotmánysértő rendelkezéseket hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság ezen döntését a tulajdoni formák egyenjogúságára, valamint a versenysemlegesség alkotmányos elvére alapozta. A viszonylag hosszabb bevezető után tekintsük át, hogy mi is a döntés gyakorlati jelentősége. Az állam és szervet korábban viszonylag egyszerűbb módon juthattak hozzá követelésükhöz, tekintettel arra, hogy a közjegyző végrehajtási záradékkal láthatta el a pénzfizetésre irányuló kötelezvényt vagy egyéb nyilatkozatot. A jövőben ez a kedvező lehetőség — az egyéb előírások betartása mellett - bármely magánszemélyt, gazdálkodó szervet ugyanúgy megillet, mint korábban az állami szerveket. Ez jelentősen gyorsíthatja a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárást. A vállalkozások körében a gazdálkodó szervezetek ellen vezetett végrehajtási cselekmények eddig igen nagy százalékban eredménytelennek bizonyultak. Ennek egyik oka az volt, hogy az azonnali beszedési megbízást a bankok igen gyakran sorbanállás miatt nem tudták teljesíteni, ugyanakkor a gazdálkodó szervezeteket a végrehajtási kódex — indokolatlanul — kedvezményezett helyzetbe hozta. A felülvizsgálatra megérett jogszabály szerint a gazdálkodó szervezet elleni végrehajtás keretében a foglalás csak addig folytatható, amíg a gazdálkodó szervezet tevékenységének továbbfolytatását nem gátolja. Ehhez járult további pozitív megkülönböztetésként, hogy az ingatlanvégrehajtás alól mentesítette a gazdálkodó szervezet gazdálkodásának célját közvetlenül szolgáló ingatlant. Ez a két kedvezmény a gazdálkodó szervezetekkel szemben fellépő hitelezőket szinte teljes mértékben kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe hozta. Ennek a számlájára írható, hogy gazdálkodó szervezetek ellen ingó, illetve ingatlan vagyontárgyaikra elenyésző számban indult végrehajtási eljárás. Ezt az anomáliát szüntette meg az alkotmánybíróság 50/1990. (X. 3.) AB. számú határozatával, amikor a tulajdonformák egyenjogúságát deklaráló alkotmányos alapelvet figyelembe véve a megkülönböztető, s indokolatlan kedvezményt tartalmazó szabályokat hatályon kívül helyezte. Ezzel a gazdálkodó szervezetekkel szemben folytatott végrehajtási eljárásban a hitelezői pozíciók megerősödtek és nagyobb eséllyel kecsegtetik a jogosultakat jogos igényeik kielégítésében. Dr. Jobbágy Lajos ügyvéd Tudósból borkereskedő Nemrég tért haza most mar véglegesen — afrikai kiküldetéséből dr. Böngyik Áprád szőlészprofesszor, aki öt és fél esztendeig működött a távoli kontinens kutató- intézetében és egyetemén. Most, hazatérve, tapasztalatait vállalkozásban szándékozik kamatoztatni. Kiváltotta a szükséges igazolványt, és bio-bortermcléssel kíván foglalkozni. A bio-bornak az élettani és étrendi hatása mivel az alapanyagtól kezdve a végtermékig vegyszermentes technológiával készül megfelel az egészséges és korszerű életmód követelményeinek. Hallgattassanak meg az érdekeltek Komoly aggodalmat okoz a vállalkozók körében az új jövedelemadó tervezet — mondja Vancsik Géza, a bajai Bácska Ipartestület titkára. Egyebek között nehezebbé válik az állóeszközök elszámolása. Ha például vásárol valaki egy 2 millió forintos gépet, akkor a teljes összeg után kellene megfizetni az adót. A kedvező, ösztönző az. lenne, ha a befektetett pénz adómentesen volna elszámolható. A törvényelőkészítés során semmiféle egyeztetés nem történt az. ipartestületekkel. Mielőtt dönt az Országgyűlés, érdemes lenne meghallgatni a vállalkozók véleményét. Változatlan a vállalkozó kedv Baján A polgármesteri hivatal hatósági osztályának kimutatása szerint az idén 757-en váltottak ki vállalkozói igazolványt Baján. Az újak közül megszüntette tevékenységét 69 vállalkozó. Tehát minden tizedik érezte úgy, hogy nem találja meg a számítását. Az okok nincsenek felderítve, de nyilvánvaló: bizonyos tevékenységi körökben túlkínálat mutatkozik, érződik a vásárlóképes kereslet csökkenése. Magasak az üzlethelyiségek bérei, némely kor szinte megfizethetetlenek. Ennek ellenére sokan bíznak a szerencsében, és nem utolsósorban a képviselőtestületnek a vállalkozásokat támogató intézkedéseiben. Biztosítási brókeriroda BAG — Business Assistance Group — néven biztosítási brókeriroda kezdte meg működését Kecskeméten. A vállalkozás a svájci tulajdonú cég országos hálózatának első. önálló láncszeme. Semleges és független szaktanácsadóként az a feladatuk, hogy az egyre terebélyesedő biztosítási piac ajánlatai közül a legkedvezőbbet válasszák ki ügyfeleik számára. Versenyeztet ve a biztosító társaságokat, magán- személyek, vállalkozók és vállalatok teljes körű biztosítási ügyleteit vállalják. A biztosítási üzletek ki- közvetítésével tehát nem szűnik meg a kapcsolat az ügyfelekkel, a kárrendezés terheitől is mentesítik őket. Az iroda létrejöttével a díjtételek és a kockázati feltételrendszerek terén bizonyos „átrendeződések” várhatók a biztosítási piacon, remélhetőleg az ügyfelek előnyére. Feltaláló-közgyűlés A Magyar Feltalálók Egyesülete 1991. november 19-én ma fél háromkor tartja második országos közgyűlését a Földművelésügyi Mmisztérium nagytermében (Budapest V., Kossuth tér II.) Díszvendég lesz dr. Bogsch Árpád, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) főigazgatója. A közgyűlés napirendjén szerepel a magyar feltalálói tevékenység és az alkotók helyzetének megvitatása, a jövő feladatainak meghatározása. Előadások vállalkozóknak A VOSZ Nemzetközi Vállalkozási Kereskedelmi Központ Kft. ma délután 4 órakor a kecskeméti tudomány és Technika Házába várja a vállalkozókat, ahol számukra hasznos előadásokat tartanak. Ezek témái: lehetőségek a vállalkozói szférában lakossági pénz- befektetések bevonásával; exportképes termékek felkutatása es jelentősége a piaci rész növelésében: a VOSZ Nemzetközi Vállalkozási Kereskedelmi Központ szolgáltatásai. Szervező: a VOSZ Kunsági Területi Csoportja. Sörkirendeltség Hetényegyházán A múlt hét elején nyitotta meg tizenharmadik kirendeltségét Hetényegyházán a Nagykanizsai Sörgyár. A vállalat terjeszkedésével ymost érkezett el az alföldre. Szerkesztő: A. Tóth Sándor
