Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-12 / 265. szám
1991. november 12., 6. oldal PÉNZ. VÁLLALKOZÁS. PIAC NÉMETORSZÁGBÓL TÉRT HAZA AZ UTAZÁSSZERVEZŐ Az alföldi puszta továbbra is üzlet Dékány Gabriella utazásiiroda- vezető nemrég Németországból költözött haza, hogy itthon kamatoztassa a nyugat-európai idegen- forgalomban, illetve a vendéglátásban szerzett tapasztalatait. Előbb a Piroska Tours-nál helyezkedett el. Rövid időn belül azonban váltott. A Monimpex-Tanya- csárda Kft. utazási irodája, a „Ta- nyatours” hívta meg vezető menedzsernek. — Az első komoly megbízatásom — emlékezik Dékány Gabriella , amire szívesen emlékszem, a lajosmizsei ,Gerébi-kúria üzleti indítása volt. Úgy gondolom, hogy sikeres volt az ottani tevékenységem, hiszen hamarosan meghívást kaptam az NSZK-ba. Ott egy új magyar étterem bevezetését bízták rám. Nemrég lejárt a szerződés. Kértek, hívtak, hogy maradjak. Vigyem tovább az üzletet, sőt még újabb feladatok is vártak. Én azonban úgy gondoltam, hogy az lesz az igazi biznisz, ha hazajövök Magyarországra és az Alföldre invitálom a német vendégeimet. . . — Számtalan utazást szervező cég van ma már hazánkban is. Mi lehet a „menők” titka? Miért esik a választás éppen erre vagy arra, például a Dékány Gabriella által képviselt irodára? — Talán nem kell bizonygatnom, hogy miért kockázatos egy hosszabb-rövidebb, szervezett nyári kirándulás. Égy flegma pincér, egy hanyag szakács vagy egy • Dékány Gabriella: Az ágazatnak rekordbevétele volt. rosszindulatú portás tönkreteheti a drágán vásárolt örömöket, s más népek megismerésének az élményét. Ezért van az, hogy megnövekedett a kapcsolatok, az ismeretség szerepe az utaztatásnál. Itt a név számit, a korábbi, közösen eltöltött napok, a jól sikerült programok emléke. Semmi más! Akármilyen kacifántos jó kft.-nevet ki lehet találni — a kapcsolat a lényeges. Én úgy ajánlom a szolgáltatásaimat: olyan minden programom, mint a Tanyacsárda gulyása vagy tejfölös harcsája. Természetesen a beutazó turistáknak hasonlóan kiváló balatoni, budapesti és hévízi programokat ajánlhatok. — Belföldi vendégekkel és kiutaztatással is foglalkoznak? Egyelőre nem. Úgy is mondhatom tehát: külföldön ismertebbek vagyunk, mint idehaza. Nem akarunk „nagyok” lenni, hiszen üzletpolitikánk alapelve: legfontosabb a személyes kapcsolat. Saját idegenvezetőink vannak. Figyelünk az egyéni kérésekre. A külföldi utazásszervezőkkel napi kapcsolatban állunk, mással kínáljuk a nagy autóipari trösztök vezér- igazgatóinak a delegációját, mint a régi háborús emlékeit felidézni hozzánk utazó veteránok csapatát. Az áraink a szolgáltatások színvonala szerint változnak ... — Sokan elsiratták a nyáron a magyar idegenforgalmat. Igazuk volt? — A Pénzügyminisztérium adatai bizonyítják, hogy nincs sírniva- lónk! Az ágazatnak rekordbevétele volt. Mi is elégedettek lehetünk, pedig csak nemrég kezdtünk. Biztos vagyok benne, hogy továbbra is húzóágazat marad hazánkban az idegenforgalom. A németek, franciák, svájciak és egyre inkább az olaszok is szeretik azt, amit az Alföld kínálni tud nekik: eredeti, háborítatlan természetet, folklórt, hagyományokat és jó ételeket. Ma már van választék! Magyarország eladható! Farkas P. József Bírságolt az adóhivatal A nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése során bírság kiszabására több mint 5000 esetben került sor, összesen mintegy 92 millió forint összegben. A bírságok átlagos mértéke 18 ezer forint volt, maximálisan 20 ezer forintra büntették a számlát nem adókat — hangzott el nemrégiben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal sajtótájékoztatóján. Július és augusztus hónapban kétszer is tartott vizsgálatot az APEH, közel 20 ezer adóalanynál több mint 16 ezer vizsgálatot folytattak le az ellenőrök. Július közepén a vizsgált kereskedők, szolgáltatást végző vállalkozók mintegy 40 százaléka nem adott nyugtát, augusztusban is mintegy 30 százalékuk számlaadás nélkül értékesítette áruját. Az első vizsgálat során megbírságoltaknak mintegy egynegyede a második ellenőrzés során sem adott nyugtát. A pénztárgépek használata még mindig nem jellemző, a válallkozók alig 10 szá- - zaléka használja rendszeresen. Az APEH szerint a nyugtaadási kötelezettség előirásával a végcél az, hogy minden értékesítésnél — akár szolgáltatáshoz, akár árueladáshoz kapcsolódik — számlát kapjon az igénybe vevő, illetve a vásárló. Ennek érdekében a jövő év elejétől jelentős mértékben szűkül azoknak a köre, akik mentességet fognak élvezni a nyugtaadási kötelezettség alól. A számlaadást kiterjesztik mindenkire, így nemcsak az üzletben végzett eladásoknál kell valamilyen számlát adni, hanem a továbbiakban az utcai értékesítések esetén is. Az APEH vizsgálatának tapasztalata ugyanis az, hogy a nyugtaadási kötelezettségre a vállalkozók úgy reagáltak, hogy tevékenységüket kibővítve mentességet próbáltak szerezni a számlaadási kötelezettség alól. Be nem folyt pénzek Az APEH a közelmúltban megvizsgálta azt is, hogy az egyes adó- kedvezmények és -mentességek a három adónemben, azaz a vállalkozási nyereségadó, az általános forgalmi adó, valamint a személyi jövedelemadó esetén elérik-e eredeti céljukat, a kedvezményeket valóban megfelelően veszik-e igénybe az egyes gazdálkodószervezetek. Tavaly a különböző vállalkozási nyereségadó-kedvezmények révén összesen 32 milliárd forint összegű adó nem folyt be a költségvetésbe, azaz a kedvezmények miatt csupán 90 milliárd forint összegű ványát fizettek be a pénzintézetek körén kívüli vállalkozások, gazdálkodóegységek. A vállalkozási nyereségadókedvezmények—az egyes vállalkozások gazdasági tevékenységének alakulását csak kismértékben befolyásolták, sőt, egyes esetekben segítették a nehéz helyzetű vállalkozások fennmaradását. A beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények — a pénzügyi források szűkössége miatt — a beruházási kedvet lényegesen nem befolyásolták. Általánosítható az a tapasztalat, hogy a kedvezmények hatására sem a vállalkozások tevékenységének szerkezetében, sem a beruházások terén érdemleges változás az elmúlt két év során nem történt. Kicsi adó — nagy osztalék A külföldi részesedésű gazdasági társaságok összes igénybe vett adókedvezménye jelentős mértékű volt (1990-ben 9 milliárd forint), viszont főként a kisebb, konjunktúrához kapcsolódó vállalkozások számára volt vonzó. Az adókedvezményben részesülők kétharmada ez ideig a minimális 20 százalékos külföldi részesedéssel alapított társaságot, 90 százalékuk 250 millió forint éves árbevétel alatti, vagy jóval az alatti vállalkozás. Speciális kedvezménynek számít az elmaradott térségekben munkahelyteremtő beruházások után igénybe vehető adókedvezmény. Ezeket a kedvezményeket sem eredeti céljuk szerint veszik azonban igénybe, számos esetben kijátsszák az előírásokat. Előfordult például, hogy az egyik elmaradott térségben hat magánszemély— a minimálisan előírt törzstőkével és külföldi részesedéssel — három kft.-t hozott létre, háromhavi működésük után 2,5 millió forint vállalkozási nyereségadót fizettek be, viszont a három cég több mint 90 millió forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak. Fiktív számlák Számos esetben eredeti céljuktól eltérően vették igénybe az áfához kapcsolódó kedvezményeket is. A magánerős lakásépítés címén visz- szaigényelhető áfa igen jelentős ösz- szegű (tavaly mintegy 9,9 milliárd forint volt). Ugyanakkor nem egy esetben fiktív számlák alapján igényeltek vissza lakásépítéshez kapcsolódóan áfát, és azt mintegy többlet pénzforrásként, hitelként használták fel a vállalkozók. Az áfa-visszaigénylés a mezőgazdasági kistermelés esetében sem érte el eredeti célját. Az egyes gazdálkodók esetében növekedtek a béren kívüli de adó- mentességet élvező bérjellegű kifizetések is. így például egyes munkáltatók béremelés helyett dolgozóikat jelentős összegű szociális segélyben részesítették, megemelték az étkezési hozzájárulásokat, illetve emelték a gépkocsiköltség-téritést is. Ezek után nem kellett a vállalkozásoknak személyi jövedelemadót fizetni, valamint e kifizetések TB- és nyugdíj- járulék-mentesek. Szakkönyvtár Az ingatlan forgalmának (megszerzésének és elvesztésének) jogi tudnivalóit gyűjtötte össze Aradi Béla Ingatlanforgalom; Az ingatlanok adásvétele, cseréje és közvetítése című kötelében. Ä könyv elején alapfogalmakkal ismerkedhetünk meg: ingatlan, ingatlan-nyilvántartás, telekkönyv, ingatlan-nyilvántartási szabályok, területrendezési tervek, kisajátítás ... Az alapvető tudnivalók után az ingatlan tulajdonjogának és a hozzá kapcsolódó részjogoknak, a tulajdonközösségnek és a társasházi formának jogi kérdéseit, az ingatlan adásvételi, csere, ajándékozási és ingatlanátruházási szerződési formáit és tartalmi követelményeit veszi sorra a szerző. A tudnivalók körét az ingatlan forgalmi értékének, az adók és illetékek megállapításának ismertetése egészíti ki. A kötetet tárgy- és jogszabálymutató zárja. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kötete kitűnő segédkönyv a jogban járatlan, a téma iránt érdeklődő vállalkozóknak és egyéneknek is. Tőzsdekompasz címmel, Ádám Zsigmond és Korányi G. Tamás szerkesztésében jelent meg a magyar értékpapírpiac évkönyve. Fél évszázad múltán újra indult a hajdan évtizedeken át megbízható információkat körzeadó évkönyv; a Budapesti Értéktőzsde újbóli megnyitása, az értékpapírpiac-forgalom fellendülése keltette életre abban a reményben, hogy a magánbefektetők, a jelenlegi és leendő vállalkozók is megbízható tájékoztatást kapnak. A kötet megismertet az értékpapírok fajtáival (kincstár- jegyek, letéti jegy, váltó, kötvény, részvény stb.), a kötvénypiacon való eligazodást segítő hozamszámítással és kötvényspekulációval, a részvényspekulációval, az értékpapírokból származó jövedelem adózásával. Bepillanthatunk a tőzsdetörténetbe (1864—1948), majd a nyolcvanas évek értékpapírpiacának újraéledését tekinthetjük át. Tőzsdei értelmező szótár, angol— magyar tőzsdeszótár és magyar nyelvű tőzsdei szakirodalom-jegyzék teszi teljessé a kiadványt, amit jogszabályok és a Budapesti Értéktőzsde szabályzata zár. k. in. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1991. november 12. Vételi Közép Eladási Devizanem árfolyam 100 egységre, forintban angol font 13852,72 13866,59 13880,46 ausztrál dollár 6172,60 6178,78 6184,96 belga frank 231,94 232,17 232,40 dán korona 1229,60 1230,83 1232,06 finn márka 1950,24 1952,19 1954,14 francia frank 1396,14 1397,54 1398,94 holland forint 4232.48 4236,72 4240.96 ír font 12745,49 12758,25 12771,01 japán yen (1000) 604,17 604,77 605,37 kanadai dollár 6963,17 6970,14 6977,11 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4769.71 4774,48 4779,25 norvég korona 1216,09 1217,31 1218,53 olasz lira (1000) 63,46 63.25 63,58 osztrák schilling 677,71 678.39 679.07 portugál escudo 55,40 55,46 55.52 spanyol peseta 75,79 75,87 75,95 svájci frank 5394,14 5399,54 5404,94 svéd korona 1305,99 1307,30 1308,61 tr és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752.75 USA-dollár 7861.42 7869,29 7877,16 ECU (Közös Piac) 9751.21 9760,97 9770,73 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1991. november 12—18. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban A magyar árszínvonal már közelít az osztrákhoz A magyarországi árszínvonal már közelít az ausztriaihoz — állapította meg ez év nyarán 50 élelmiszer- és háztartási árucsoport körében végzett felmérésében a Nielsen osztrák piackutató intézet magyarországi fiókja. A felmérés szerint míg a magyaroszági átlagkereset egyharmada az osztrákokénak, addig a bolti árak csupán 30 százalékkal maradnak el az ausztriai áraktól. angol font 13450,59 14282,59 ausztrál dollár 5993,42 6364,14 belga frank 225.20 239,14 dán korona 1193,91 1267,75 finn márka 1893,62 2010,76 francia frank 1355,61 1439.47 görög drachma a) 41,06 43,60 holland forint 4109,62 4363,82 ír font 12375.50 13141,00 japán yen (1000) 586,63 622,91 kanadai dollár 6761,04 7179.24 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4631,25 4917,71 norvég korona 1180.70 1253,83 olasz líra (1000) 61,61 65,43 osztrák schilling 658,04 698,74 portugál escudo 53,80 57,12 spanyol peseta 73,59 78,15 svájci frank svéd korona 5237,55 5561,53 1268,08 1346,52 USA-dollár 7633,21 8105,37 ECU (Közös Piac) a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál 9468,14 alkalmazható árfolyam: 10053,80 görög drachma 40,29 42.37 ff r gm FOSZERKESZTOJENEK #3 It? ROVATA Üzletelünk Tudunk-e üzletelni mi. magyarok? Pontosítom a kérdést: tudunk-e üzletelni mi, magyarok, a szomszédainkkal? Az őszinte válasz: nemigen. Erre, persze, föl lehetne hozni azt, hogy az utóbbi évtizedek aligha voltak alkalmasak a szocialista bizniszre. Mondom, nem a testvéries üzletre, hanem az igazira. Ezt most kell — mielőbb — megtanulnunk. Ki gondolná, hogy ebben már lassan hagyományai vannak egy hatvani cégnek, az Euronetnek, amely — kezdetben bizonyosan kelekótyának titulálták szakembereit éppen azt tűzte ki célul: ha törik, ha szakad, összehozza Közép- Európa üzletembereit. így kerültek tárgyalóasztalhoz ukránok, csehek, észtek, baltikumiak, szlovákok, románok és természetesen magyarok. Áll a piac, a kelet- vagy középeurópai, áll és látszólag nem mozdul. Ezzel együtt érezhető volt Mis- kolc-Lillafüreden, a Palota Szállóban. hogy más ez a világ, mint akár egy éve is volt. Egyrészt kevesebb volt a protokoll, úgy is írhatnám: egyáltalán nem volt. Aztán kevesebb volt az üresjárat, hogy a korábbi állandó csókolózásról, ölelge- tésről ne is szóljak. Kevesebb volt a pia is — már bocsánat a kifejezésért. Ellenben jómagam is tanúsíthatom, sokkalta több volt a konkrét tárgyalás, egymás hatásosabb megismerése. Hazudik ugyanis, aki azt állítja, ismerjük egymást. Nem és nem, talán most, hogy szabadabban fogalmazzuk meg vágyainkat, talán most, hogy nem az erő pozíciójából tárgyalunk, nos, most derül ki, mennyi a közös bennünk. Milyen érdekes gondolatot hozott föl egy nagyszerű asszony, Ma- kányi Márta, a Mikromatika Holding talpraesett üzletkötője! Úgy vélekedett: könnyebb lehet nekünk a keleti partnerrel tárgyalni, hiszen szokásaikat mégiscsak jobban ismerjük, mint a nyugati partnerekét. Erősítette mondandóját Kasza Sándor, az Euronet ügyvezető igazgatója, a főszervező. Ami bizonyos: ugrásra készen áll sok keleti partner arra, hogy ha csak kicsit is oldódnak a bürokratikus vám- és szállítási szabályok, nos, akkor gyorsan csatasorba tudjon állni a kereskedő. Tudunk-e üzletelni mi, magyarok? Tudunk-e üzletelni keleti partnereinkkel? A kérdésre adandó válasz nem közömbös a magyar gazdaság jövőjére nézve. A vállalkozó „vidék” A vállalkozások lázában él — legalábbis szavakban az ország. Vajon a magyar vidék hogyan tükrözi ezt? Növekszik-e a vállalkozók száma, vagy megállt a fejlődést ígérő tendencia? Mi erről a tapasztalat? — kérdezte a Falutévé riportere Dely Lajost, az APEH osztály- vezetőjét. — Válaszom egyértelmű: a vállalkozók száma vidéken is folyamatosan növekszik. Az 1990-ben beadott adóbevallások alapján mondhatom például azt, hogy a középső adókategóriában, a félmillió és kétmillió forint közötti bevétellel gazdálkodók sorában, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók száma örömteli módon nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Emögött nyilvánvalóan adómorál-javulás is feltételezhető — tizenhatezren nyújtották be adóbevallásukat ebben a kategóriában. Az általuk ilyen módon kiszámított egy főre jutó évi jövedelem 41 ezer forint körül mozog. Ez viszont arra utal, hogy a létszám- növekedéssel a jövedelmek emelkedése — legalábbis a bevallások alapján — nem tartott lépést. — Mi lehet ennek az oka? — Emögött sokfajta hatást lehet föltételezni. Elsősorban piaci hatásokat, amelyek a következő időszakban még erősebben befolyásolják majd a vállalkozásokat^ azok jövedelmezőségét is. j — Mi volt a helyzet a rangosabb vállalkozások esetében? — A kétmillió forintnál többet forgalmazók kategóriájában 1056 fő adott bevallást. Az egy főre jutó évi átlagos jövedelem összege 120- 130 ezer forint körül mozgott. Éz már relatíve kevesebb jövedelem, mint az előző kategóriában, s így várható, hogy ellenőrzéseket tartunk ebben az évben. Mi ugyan mindent elhiszünk, amig az ellenkezőjéről meg nem győződünk, de nyilvánvalóan lesz értelme annak, hogy elvégezzük a vizsgálatot. — Nem kellene kapcsolatot keresni az APEH-nek a helyi önkormányzatokkal? Hiszen ha velük párhuzamosan haladnak a bevételek ellenőrzését és az elvonásokat illetően, akkor könnyen kudarccá fajulhat az ügy. Kétfelől nem lehet már fejni a lakosságot, így a vállalkozókat sem... — Ez teljesen reális veszély. Az önkormányzatokkal való együttműködés már napirenden is van. Az APEH további elképzeléseiben szerepel, s legutóbb szervezetünk elnöke is kitért erre az igényre egy televíziós riportban. A gyakorlati módszereket viszont még nem sikerült kialakítani. Az biztos, hogy már csak az adózás miatt is elő kell készítenünk a koordinációt, a napi kapcsolatot, s ennek jövőre már működnie is kell. Csak zárójelben kivánom megjegyezni: tőlünk nyugatra lévő országokban az adóhiv atalok egy kézben vannak, akár helyi, akár pedig központi adóról van szó. Ott a koordináció természetes. — Talán egy osztrák település „összkomfortjának” az odalátogató vagy arra vetődő magyarok által mindig irigyelt képe is összefüggésben van ilyesmivel? — Egészen biztos, mint ahogy az is, hogy még sok tennivalónk van ebben az ügyben. Ki juthat a tőzsdére? Az átalakuló, vagy újonnan megjelenő mezőgazdasági szervezetek egyik nagy álma lehet: olyan komoly gazdálkodóegységgé fejlődjenek, hogy akár a tőzsdén is megjelenhessenek. De vajon miért jó az egy cégnek, ha számolnak vele a tőzsdén is? kérdezte a Falutévé riportere dr. Bokor Csillát, az Agrárkamara jogi tanácsadóját. — A tőzsdére kerülés komoly előnyökkel jár, hiszen a tőzsdén találkozik a kereslet és a kínálat. Tehát nemcsak az eladók, hanem a befektetők is jelen vannak, sőt: oda koncentrálják erőiket a brókercégek is. Egyszóval, a tőzsde mindenképpen a megmérettetés lehetőségét jelenti, ez pedig a piacgazdálkodásban alapvető igény. — Hogyan lehet egy cégnek bejutnia a tőzsdére? Vannak-e speciális feltételei? Csak nyilvánosan kibocsátott értékpapírral lehet oda bekerülni. Ahhoz, hogy ilyen értékpapír forgalomba hozatalára egy cég engedélyt kapjon, feltétlenül szükséges — mondjuk kötvénykibocsátás esetén —, hogy minimum egy éve már működjék, illetve közreadja a törvény által előírt tájékoztatót. Ezt az állami értékpapír-felügyeletnek jóvá kell hagynia. Ezek után kérheti a tőzsdére való felvételét, amelyet a tőzsdetanácshoz kell beadnia, ha megvan a felügyeleti engedélye. — Ha mindezeket az engedélyeket beszerezte és már tőzsdére került, akkor marad-e még más dolga? Például kell-c mérlegelnie, hogy mikor, mennyit visz tőzsdére a cég „önmagából”? — Nem. Pontosan ezt szabályozza a nyilvános kibocsátás. így a részvények eleve nyilvános forgalomban vannak, a piac itt már automatikusan működteti az egyes részvények adásvételét. — Ki mehet a tőzsdére vásárolni? — A tőzsdei forgalomnak szigorú kötöttségei vannak. Eladni is, vásárolni is csak brókercég közvetítésével lehet. — Tehát ez a kisbefektetőknek nem a legalkalmasabb terep ma Magyarországon ... —- Igen, de nem amiatt, hogy önmagukban nem mehetnek oda, csak brókercégen keresztül, hiszen ez így van mindenütt a világon. Inkább az a gond. hogy még nagyon kicsi a részvényforgalom és kevés a piacon lévő részvények összmennyisége is. — Elképzelhető, hogy ilyen viszony ok között egy nagy cég fölvásároljon egy másikat? — Ez csak nagyon szigorú szabályok betartásával történhet meg. A törvények szigorát a tőzsdetanács ellenőrzése teszi még nyomatékosabbá.
