Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991. november 12., 5. oldal Kalauz kezdőknek és profiknak POLITIKAI MANIKŰRÖZÉS HELYETT A GAZDASÁGRA KONCENTRÁLNI 1992: növekedés egyensúly ja vulás mellett Kupa Mihály a jövőbe tekint. A másik fővédnök, Demszky Gábor üdvözli a konferenciát. 500 MILLIÁRDRA BECSÜLIK Mekkora a magyar magántőke? A múlt héten a fővárosban, a Buda­pest Kongresszusi Központban tartot­ták meg a Kitörés ’92 gazdasági konfe­renciát, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A rendez­vény fővédnökei Demszky Gábor fő­polgármester és Kupa Mihály pénzügy- miniszter voltak. Az előadások sorát az első napi ple­náris ülésen maga a pénzügyminiszter nyitotta meg, arra a kérdésre keresve és adva választ: lehet-e 1992 a magyar gazdaság számára a kitörés éve? Elő­ször is a mostani esztendőt vizsgálta, s megállapította, hogy a piacgazdaság jogi és intézményi keretei, ha nem is teljesen kiérlelt formában, de január 1-jétől rendelkezésre állnak majd. Pozi­tívumként értékelte azt is, hogy — bár ő még mindig nem elégedett az ütem­mel — felgyorsult a privatizáció, vagy legalábbis túl van a holtponton. Nőtt a piaci szereplők száma: jelenleg 110 ezernél több a társaságok, 400 ezernél az egyéni vállalkozók és 10 ezernél több a vegyes vállalatok száma az or­szágban. Számottevő a növekedés, de további bővülés szükséges. Tovább esik idén a GDP Magyarországnak — a sok gond el­lenére — jó a pozíciója — állapította meg Kupa Mihály. A keleti piac össze­omlását ellensúlyozni tudtuk a fejlett országok piacán való jelenléttel. Vi­szont annak örül a miniszter, hogy a magyar vállalkozók elmennek a Szov­jetunió köztársaságaiba, ha kell, a taj- gába is, hogy üzletet csináljanak. A külgazdaság idei eredményét fan­tasztikusan jónak ítélte meg a minisz­ter, bár a deficit egymillió dollár lesz. A képbe beletartozik, hogy az idén a GDP (a bruttó nemzeti termék) tovább esik 8 százalékkal, és gyorsan nő a munkanélküliség. Viszont pozitív, hogy az ország fizetési mérlege ki­egyensúlyozott, az infláció nem gyorsul tovább. Kupa Mihály úgy vélekedett, hogy ez hatni fog a kereskedelmi ban­kok hitelpolitikájára, a kamatlábakra. A fogyasztói árak emelkedése 1991- ben 35 százalék körül áll meg. Az im­portliberalizálás kínálati (öbbletet ho­zott létre a fogyasztási javak piacán, ez nagyban hozzájárult az infláció hónap­ról hónapra történő fékezéséhez. Kupa Mihály az idei év értékelése­kor a többi közt érintette a beruházá­sokat, amelyekre még a visszaesés (10 százalékos) volt jellemző. A kisebb és hatékonyabb beruházások éve volt az idei. A tőke- és pénzpiac gyors fejlődé­sének lehettünk tanúi, de a miniszter még nem lát okot az elégedettségre. Szükségesnek tartja a pénzpiaci tevé­kenység újraszabályozását. Független jegybankra van szükség. Az államház­tartás ne mint korlátlan hitelező jelen­jen meg a jegybanknál, hanem menjen ki a tőkepiacra, és ott vegyen föl hitelt — mondotta a pénzügyminiszter. A vállalkozói hitelfelvételről megálla­Mazsolák A háromnapos konferencia első napján, a plenáris ülésen összesen nyolc előadás hangzott el. Ezek részle­tes ismertetésétől el kell tekintenünk, de néhány érdekességet azért közrea­dunk, afféle mazsolákként, amelyeket a magyar gazdaság szakértői elitjének föltálalt kalácsból szedegettünk ki. Adókivetés — másképpen Surányi Imréné, a Pénzügyminiszté­rium főosztályvezetője a számviteli és az adótörvény kapcsolatáról tartott előadást, hangsúlyozva: közérdek, hogy a kiskapuk végleg bezáruljanak, s mindenki adózzon a jövedelme után. Elmondta, hogy az adóztatás közép­pontjában 1992-ben is a számvitellel kimutatott eredmény áll a vállalkozók esetében (is), azonban az adókivetés­nek új szempontjai is lesznek. Ugyanis ha csak a számviteli eredményre ha­gyatkoznának, nem lehetne beszedni azt a forrást, amelyre szükség van. Az adóalany szinte maga döntheti el, hogy mennyi eredményt mutat ki, s nyilván senki sem mutatna ki adóalapot, hogy ezzel elkerülje a fizetést. Több tétellel növelni, illetve csökkenteni kell majd az adóalapot — a részletekről az elő­adó nem szólt. Nem a partnerek kirablása Csikán Attila, a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetem tanszékve­zetője a vállalati stratégiáról és üzlet- politikáról mondta el gondolatait. Igen pította, hogy idén 100 milliárd forinttal nőtt, s ennek zömét a kicsik és a köze­pesek vették föl. Tanul a lakosság A gazdaság belső egyensúlyi helyze­tét, a monetáris politika mozgásterét növelte, hogy a lakosság ebben az év­ben 180 milliárd forinttal gyarapította megtakarítását. Ez figyelemre méltó. Kifejez egyfajta bizalmatlanságot a kormánnyal szemben, valamint infláci­ós várakozást is, de ugyanakkor felké­szülés lehet majdani befektetésekre. Egyébként az idén jobban járt, aki a majdnem konvertibilissé vált forintban tartotta megtakarítását, nem pedig nyugati valutában. Kupa Mihály elége­detten nyugtázta, hogy a lakosság ta­nulékony: megtakarításainak jelentős része értékpapírban van, tehát kezd ab kalmazkodni a piacgazdasági formák­hoz. A jövő esztendőre áttérve, a minisz­ter egyetértését fejezte ki a konferencia címében jelzett reménnyel: kitörünk nyugat felé. Azt gondolom — mondot­ta —, hogy egy bölcs parlamenti és kormányzati magatartás mellett — a politikai manikűrözés helyett a gazda­ságra kell koncentrálni — elérhető az óhajtott cél 1992-ben. Alapfeltételek: az állam irányító-befolyásoló szerepé­nek csökkentése a gazdaságban, s a vállalkozói kedv fokozása a pénzügyi lehetőségek javításával. Van esély a kitörésre 1992 olyan év lehet, amelyben Ma­gyarország egy stabilabb pályára léphet szögezte le Kupa Mihály. Ezután számba vette, mire alapozza feltevését. Ha több konfliktus nem tör ki a térség­ben — kezdte a sort, majd a keleti keres­kedelemmel folytatta, amelynek a súlya külgazdasági kapcsolatainkban már mindössze egyharmados, kétharmad részben az EK-hoz és az EFTA-hoz kö­érdekes volt, ahogyan az új magyar magánvállalatok születését fölvázolta, hét-nyolc csoprtot különböztetve meg. Általános jellemzőikként azt állapítot­ta 'meg a többi közt, hogy csökken ná­luk a rövid távú gondolkodás szerepe, a partnerek kirablására való hajlam. Erősödik a minőségre való törekvés, az önálló infrastruktúra-fejlesztés. A ke­letkezett piaci résekbe igyekeznek be­törni, agresszív piacpolitikát folytatva. A joghézagokat keresik, törekednek ezek kihasználására. Feszegetik a tőke­piac kereteit, fejlődésükhöz elengedhe­tetlen a hatékonyabb tőkepiac. Bizony­talan szervezeti keretek jellemzik álta­lában az új magyar magáncégeket, e téren még gyerekcipőben járnak. Gyakran baráti, megbízhatósági ala­pon szerveződtek, de már elengedhetet­len a racionális átalakítás. Ezekben a vállalkozásokban a szakértelem in­kább műszaki, mint gazdasági. Amíg a vállalkozás kicsi, ez elmegy, de ha nő, már kevés. Az új magyar magánválla­latok általában kívül vannak a politika hatókörén. Harmónia és siker Bayer József, az Axel-Springer igaz­gatója az új vállalatvezetési szemlélet- mód elméletével és gyakorlatával foglal­kozott előadásában. Ezzel kezdte, s többször hangsúlyozta: a siker érdeké­ben elengedhetetlen a vezető és a mun­katársai közötti harmonikus együttmű­ködés. Egyébként a mai magyar válla­latvezetési gyakorlatban rengeteg a bi­zonytalanság, a hiányosság. Leszögezte, hogy a vezetés képzéssel elsajátítható, a rátermettség nem születés kérdése. Csak a munkatársakkal kommunikálni tudó. tődünk. Tehát ha a teljes szovjet piacot elvesztenénk — aminek a miniszter nem örülne —, ez sem váltana ki sokkhatást. A kormány nem tesz semmi olyan intéz­kedést, amely felborítaná az árrend­szert, gyorsítaná az inflációt — ez is lényeges feltétel. Igen fontos: 1992-ben a Közös Piac társult tagja leszünk, s Kupa Mihály bízik a magyar vállalko­zók ottani sikerében. Van rá esélyünk, hogy a Nyugat Keletnek szánt segély- szállítmányainak egy része Magyar- országról induljon, továbbá hogy az egyes szovjet köztársaságokkal kiépül­nek a közvetlen vállalkozói kapcsola­tok. A külső egyensúlyi pozíciónkról a pénzügyminiszter azt mondotta: 1992- ben — tíz év óta először — a magyar gazdaság úgy tud szerény növekedést elérni, hogy a külső egyensúlyi pozíciója javul. Ez azt jelenti, első osztályú adó­sok leszünk; a beáramló működőtöké ellensúlyozza az adósságszolgálatot, vagyis nem kell tőkét kivinnünk az adósságok törlesztésére. A gazdaság nyűgödtabban működhet, le tudjuk szo­rítani az inflációt és a kamatszinteket is. Szerény növekedés A jövő esztendei esélyeinkről szól­va Kupa Mihály úgy ítélte meg, hogy a gazdaság teljesítménye 1-2 százalékkal növekedhet; megszűnik a lakossági fogyasztás visszaesése és a beruházások is pozitívba fordulnak át. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítményét nemcsak az export húzza fölfelé, hanem a belföldi ke­reslet élénkülése is. Érdeklődéssel várt előadása végén a pénzügyminiszter hangsúlyozta: van esélye a magyar gazdaságnak a kitörésre nehéz helyzetéből, de ehhez rendkívül következetes gazdaságpoli­tikát kell folytatni — neki és a jegy­bank (MNB) elnökének, aki, reméli, jövőre is Surányi György lesz. A. T. S. pozitív beállítottságú vezető tud sikert elérni. A jó vezető jellemvonása, hogy tudja motiválni munkatársait, felismeri a versenyhelyzetet, a folyamatos átala­kulás szükségességét, s gyorsan alkal­mazkodik. Az előadó háromféle vállala­ti stratégiát különböztetett meg: fejlesz­tési, beruházási stratégiát; beruházást kímélőt és szelektív stratégiát. Ezek megvalósításához más-más típusú veze­tőre van szükség. Az elsőhöz olyanra, akiben erős a vállalkozói készség; a má­sodik admiöisztratív képességeket igé­nyel elsősorban, a harmadik stratégia megvalósításához pedig olyan vezető kell, akinek nagyon jó az ítélőképessége, sok a tapasztalata. A nagypolitika fogaskerekei Ágh Attila, a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem tanszékvezető­je politológusként a gazdaság és a poli­tika kapcsolatát vizsgálta. Ennek az évnek a végét úgy jellemezte, mint patt­helyzetet, amikor miután a kormány visszatért a sérelmi politikához — a Kupa-program beszorult a nagypoliti­ka fogaskerekei közé, így nem igazán működik. Jövőre a strukturális kor­mányválságot fel kell számolni, ki kell küszöbölni azt a működésképtelensé­get, amely a koalíció által be van építve a kormányzásba. 1992-ben Ágh Áttila szerint még nem lesz kitörés, de az elő­készületek megtételére megvan a lehe­tőség, ha a politika hatékonyabbá vá­lik. Felhívta a hallgatóságot, hogy mi­ként a fejlett demokráciákban teszik a szervezett érdekcsoportok, gyakorolja­nak politikai nyomást a kormányra a gazdasági fejlődés érdekéhen Egyre gyakrabban hallunk olyan nagy értékű üzletekről, amelyeket magyar magántőkések, illetve ma­gántulajdonosok társaságai kötnek. Többmilliárdos vagyonok halmozód­nak fel magánkézben. Nemrég röp­pent fel a hír, hogy magántulajdono­sok, közel 600 millió forintért, meg­vásárolták az Ybl Bank részvényei­nek többségét és egy szintén magyar magántulajdonosi társaság vételi szándékot jelentett be az egyik leg­nagyobb magyar vállalatra, a Video­tonra. A Privatizációs Kutatóintézet Lá­badozásunk évei című kiadványa kí­sérletet tett a magánszféra teljesítmé­nyének megállapítására és igen érde­kes eredményekre jűtott. A többirá­nyú becslések is arra mutattak, hogy a magánszektor már most másfélszer akkora eredményt mutat fel, mint az állami, amelynek mintegy 2000 válla­lata évi 100 milliárd forint adózott eredményt tud felmutatni. A 12 ezer magáncég, illetve vállalkozó adózott, illetve az adózást kikerülő eredmé­nye eléri a 150 milliárd forintot. A legfőbb ágazatok, ahol a rejtett jövedelmek kialakulnak: az idegen- forgalom, a magán-építőibar, a ven­déglátóipar és a kereskedelem. A szakértők szerint az itt keletkező nem hivatalos devizabevétel eléri a hivatalos idegenforgalmi bevételek 2­3-szorosát. Ez mintegy 2 milliárd dollár éven­te. Ezek alapján a magánszektor ha­szonhányada meghaladja a bankbe­tétek kamatait — ami logikus, hi­szen egyébként a bankban tartanák a pénzüket —, közel 50 milliárd fo­rintos éves nyereséget jelent. A tapasztalatok szerint a magán­építőiparban, a könnyűipari bedol­gozók körében, a vendéglátóiparban és a kereskedelemben egy bejelentett dolgozóra 4—10 be nem jelentett dolgozó jut. Abból kiindulva, hogy be nem jelentett dolgozók által ter­melt nyereség legalább akkora, mint a bejelentett dolgozókra jutó, feltéte­Nehéz eldönteni, hogy a magyaror­szági üzemanyagárak ceteris pari­bus — a piaci hatások vagy egyéb, többnyire kormányzati megfontolások szerint változnak-e. Bizonyos jelek arra utalnak, mintha ez az utóbbi lenne a jellemző, bár ez nem zárja ki, hogy a Magyar Kőolaj és Gázipari Rt., saját kezdeményezésére, ne módosítaná a motorbenzin- és gázolajárakat. Ez tör­tént egyébként november 4-én, amikor is az előbbieknek 2, az utóbbinak 1,50 forinttal emelték az árát. Az üzemanyagok ára ezzel nem ju­tott nyugvópontra. A Figyelő úgy érte­sült, hogy 1992-ben állami kezdemé­nyezésre újabb áremelés, illetve áreme­lések várhatók. A PM által számított várható inflációs rátával arányosan tervezik az üzemanyagárba épített fo­gyasztási adó emelését. A közlekedé­sért felelős tárca az útalapdíj növelését, míg a környezetvédelmi tárca új adó­nem bevezetését, a nyelvileg nehezen értelmezhető környezetvédelmi ter­mékdíj bevezetését javasolja. Lapunk úgy tudja, hogy a PM és a két szaktárca lezhetjük, hogy a magánvállalkozá­sok adózott nyereségének 4—10-sze- rese is lehet a valós nyereség. Ez az adózott nyereséggel együtt közel 70 milliárd forint. Ha figyelembe vesz- szük a 4-5 milliárd dollárra becsült lakossági devizabetéteket, amelyek­ből mintegy 1,3 milliárd található je­lenleg magyar bankokban, harmadik tényezőként még 30-35 milliárd fo­rintnyi adómentes profittal is szá­molhatunk. Ezek a tételek összesítve adják ki a magánszektor éves 450 milliárdos nyereségét. Ebből következtethetünk a magyar magántőke nagyságára is. Ahhoz, hogy évi 150 milliárd forint kamat keletkezzen a bankban, s mint ahogy ezt már megemlítettük, legalább 500 milliárd forintos bevé­telre van szükség. Tehát a termelői és szolgáltatási szférában működő magyar magántőke értéke megköze­líti az 500 milliárd forintot. Ez a magántőkére vonatkozó becslés többirányú következtetésekre ad lehetőséget az elkövetkezendő években. Egyrészt a magyar magán­tőke valószínűleg sokkal nagyobb részt vállal majd az állami vagyon privatizációjából, mint azt az előze­tes becslések jelezték. Másrészt a pi­acgazdaságnak megfelelő társadalmi struktúra is valószínűleg gyorsabb ütemben alakul majd ki. A jogrend­szer változásával, a privatizációban való részvétellel párhuzamosan, va­lószínűleg felgyorsul az a folyamat, hogy az eddigi rejtett vagyonok és jövedelmek jelentős része átáramlik a látható gazdaságba. Ez némileg ellensúlyozhatja a költségvetés adóbevételeinek drasztikus csök­kenését, amelyet az állami vállalatok teljesítményének jelentős csökkenése okoz. Ugyanakkor hozzájárulhat az életszínvonalat befolyásoló negatív hatások csökkentéséhez, és idővel akár az életkörülmények javulásá­hoz is. P. P. között vita folyik az emelés mértékéről. A PM egy kisebb arányú díjnövelést javasol. Tény, hogy a tervezet (lásd a mellékelt táblázatot) alapján a fogyasz­tói ár adótartalma a november 4-ei 68,6 százalékról 1992 májusára 75,5 százalékra nőne. Mivel még élénken élnek a taxis­blokád emlékei, az imént említett adó-, illetve árcsomagot a kormány két részletben óhajtja felbontani. A Figyelő úgy tudja, hogy a kor­mány múlt heti ülésén nem fogadta el az előterjesztést (így a mellékelt táblázat is csak tájékoztató jellegű tervezet), azt' átdolgozásra vissza­utalta a PM-nek. Csak remélni lehet, hogy az átdolgozási szándék mögött nem az áll, hogy a pénzügyi kor­mányzatnak egyelőre gondot okoz az a több tízmilliárdos hiány, amely­nek fedezetét 1992-ben a Nemzetközi Valutaalappal egyeztetett költségve­tési hiány „eléréséhez” még elő kelle­ne teremteni. a- — gy­(Közli: a Figyelő nov. 7-ei száma. AZ ÜZEMANYAGOK ÁRA ÉS ÁRSZERKEZETE (Fmer) Várható helyzet 1992. Január 1-J6n Termék megnevezése Termelői ér + érrés Útalep Környezet­védelmi termékdíj Fogyasztóéi adó Fogyasztói (kút)ér 1991. XI. 4. 1992.1. 1 MOTORBENZIN: 86-os normál 13,60 5,20 1,30 37,20 53,00 57,30 92-es szuper 16,60 5,20 1,30 37,20 56,00 60,30 98-as extra 19,60 5,20 1,30 37,20 59,00 63,30 Ólommentes 20,80 5,20 — 33,50 57,00 59,30 TÜZELŐOLAJ 20,40 2,70 1,30 19,40 37,00 43,80 Várható helyzet 1992. május 1-Jén Termék megnevezése Termelői ér ♦ érrés Útalap Környezet­védelmi termékdíj Fogyasztási adó Fogyssztól (kút)ér MOTORBENZIN: 41,70 60,80 12,60 5,20 1,30 15,60 5,20 1,30 41,70 63,80 18,60 5,20 1,30 41,70 66,60 ^lommentes 19,90 5,20 — 37,70 62,80 GÁZOLAJ. TÜZELŐOLAJ 20,40 2,70 1,30 19,40 43,80 Szeri;'’tő: A TALLÓZÓ Tankcsapda Korszerűsít a KSH A KSH azért tartja különösen fontosnak az adatfelvétel és adat­szolgáltatás módszerének korsze­rűsítését, mert az utóbbi időben egymásnak ellentmondó számok láttak napvilágot, például az egyik legfontosabb mutató, a bruttó ha­zai termék (a GDP) elmúlt évi, il­letve idei várható alakulásáról. Márpedig a statisztikai hivatal állítják az ott dolgozó szakembe­rek minden, az országban mű­ködő kis, közepes és nagy gazdasá­gi egység tevékenységet számba ve­szi az adatok felvételekor. Ahol erősen valószínűsíthető a pontat­lan adatszolgáltatás, ott a KSH becsléssel korrigál. A KSH felelős­séget vállal azért a korábbáíTköz- zétett adatért, miszerint a bruttó hazai termék 1990-ben 4 százalék- | kai csökkent az előző évhez képest, j Üdülés hotelrészvénnyel Újszerű vállalkozás mutatkozik j be a napokban Kiskunhalason. ! A Time Sharing hálózat rendkívül népszerű a nyugati világban, ná­lunk még csak próbálkoznak ha­sonlóval a szállodások. A rendszer lényege, hogy bárki megfelelő értékű részvény megvásárlásával — résztulajdonosa lehet évente egy meghatározott időszakra cgy-cgy hotelbeli apartmannak. Mint rész­vényes, a befektetett tőke arányá­ban részesül a szálloda hasznából, vagy saját maga veszi igénybe rész- tulajdonát, eltölt egy-két hetet a „hoteljében". Az Abbázia Rész­vénytársaság Hotel Abbázia ne­vű keszthelyi szállodájával ezt a szisztémát igyekszik Magyarorszá­gon meghonosítani. Első lépcső­ben befektetési lehetőséget kínál le­endő részvényeseinek, a későbbi­ekben pedig a nemzetközi hálózat­ba való bekapcsolódás perspektí­váját. A részvénytársaság külföldi partnerét is bevonva, november 14-én, csütörtökön, 17 órakor tart tájékoztatót a kiskunhalasi ÁMK zenetermében. Az elhunyt mágnás adósságai Meghaladják a 2 milliárd angol fontot a kedden elhunyt Robert Maxwell magyarországi érdekelt­ségekkel is rcnde'kező sajtómágnás I adósságai A- közölte a Financi Times című napilap. Ebből 7; j millió font a még kiderítetlen kö­rülmények között elhalálozott üz- j letember közvetlen családi érdé- j kéltségéi után maradt adósság, 1.2 milliárdra rúg a Maxwell Commu­nication Corporation (MCC) és 300 millióra a Mirror Group Newspaper (MGN) vállalat tiszta adóssága. Árszakértő a forint leértékeléséről A forint mostani leértékelése éves szinten mintegy 2-3 százalék­kal növeli az inflációt közölte az MTI érdeklődésére Cinkotai János kormányfőtanácsos, árszakértő. Hozzátette: az idei. 35-37 százalé­kos áremelkedési tervet azonban már lényegében nem módosítja. Ugyanakkor az import késztermé­kek, így például a karácsonyra be­hozott különféle cikkek árában már érzékelhető lesz a leértékelés hatása. A belföldi gazdaság egé­szén azonban csak több hónap alatt gyűrűzik végig az áremelke­dés. Ténvek az inflációról A magyar gazdaság már egy bő évtizede kénytelen együtt élni az inflációval, amely napjainkra az egyik legfontosabb társadalmi­gazdasági problémává vált álla­pítja meg a Gazdaságkutató Inté­zet tanulmánya. A szakemberek véleménye szerint az infláció nega­tív hatásai közül az az elsődleges, hogy lehetőséget teremt a nem ha­tékony munka elismertetésére, ezáltal rontja a hatékonyságot, aláássa a racionális gazdasági kal­kulációt, megbénítja a hitelpiacot és eltorzitja a megtakarítások szer­kezetét. Egyidejűleg a jövedelem újraelosztását is befolyásolja, és ennek következtében erősödik az egyes rétegek közötti differenciáló dás, ami jelentős társadalmi fe szükségek forrása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom